Pécsi Napló, 1916. szeptember (25. évfolyam, 193-217. szám)

1916-09-01 / 193. szám

2­ 1 „Pécsi­ Napló* , 1916. szeptember 1. A bolgárok gyors előrenyomulása Görög- Macedóniában. Berlin, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A görög határról jelenti a Vessische Zeitung . A bolgár hadsereg előnyomulása az entente által leigázott keletgörögországi területen meglepő gyorsan és tervszerűen halad. Hogy mennyire kevéssé, gondolt az entente hadi­­vezetősége ezeknek a területeknek kiürítésére, azt az is bizonyítja, hogy még néhány nappal ezelőtt hatalmas katonai ágy­úraktárakat rende­zett be Dramában, de a franciáknak többé nem volt idejük a készleteket elszállítani. A bolgár tüzérség nagy eredménnyel ágyazta ezeket a raktárépületeket. Nagy orosz csapatösszevonás Bukovinában. Genf, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A Nouvelliste-nek jelentik Odesszából. Né­hány nap óta a Lipkani—Mamaliga és a Novoszielica— Csernovic vonalon nagy csa­patösszevonások történnek. Minden húsz percben egy-egy katonai vonat indul Buko­vinába. Besszarábiáb­an is nagy előkészüle­teket tesznek az oroszok. Rémbe sok pontont vittek. Tulceában ugyanis négy katonai hidat akarnak építeni Mindezeknek az előkészüle­teknek az a célja, hogy az orosz hadsereg egyesüljön a románnal. A követek hazautazása. Bécs, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A­míg külügyi kormányunk megnyugtató biz­tosítást nem kap Czernin gróf elutazását illetőleg, addig Mavrocordalo sem hagyhatja el Bécset. Monitoraink a román Dunán. Rotterdam, aug. 31. (Eredeti távirat.) A magyar és osztrák monitorok sikeres táma­dásáról a Times is megemlékezik és egy buka­resti táviratában közli, hogy monitoraink ágyúzták Turnszeverint, Verciorovát és Giur­­liut (Gyurgyovót). Aziért nem üzent még háborút Bulgária ? Bécs, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A bolgár követségen A. Est munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tették : „Annak a hírnek megerősítése, hogy a román kormány visszarendelte Szófiából követét, eddig elé nem érkezett ide, a hír azonban valószínűnek látszik és minden órában várható a diplomá­ciai viszony megszakítása Bulgária és Romá­nia között. Ami most Bulgária és Románia között végbemegy, csupán formakérdés. Bulgária nem akar Romániának háborút üzenni, hanem várja, hogy Románia tegye ezt, mert különben beállana a casus foederis egy másik államra nézve, amellyel Románia megegyezést kötött. Az entente a világháború súlypontját ismét a Balkánra helyezte át és a hadjárat sorsa a Balkánon fog eldőlni. Bulgária nem kételkedik benne, hogy Románia osztoz­kodni fog Szerbia sorsában. Új hírek. Az erdélyi menekültek elhelyezése. Budapest, augusztus 31. (Ered. távirat.) A kormány rendeletet bocsátott ki az erdélyi menekültek elhelyezése tárgyában. E szerint Szeben és Alsó-Fehér vármegyék menekültjeit Bácsbodrog, Hunyad és Brassó vármegyék menekültjeit Arad, a Csik és Maros-Torda megyeieket Hajdú és Szabolcs, a Háromszék megyeieket Jásznagykun és Békés, Brassó-, Fogaras- és Kiskükü­llő vármegyék menekült­jeit pedig Torontál, Csanád és Csongrád me­gyékben helyezik el. Budapest, augusztus 31. (Ered. távirat.) Tisza István gróf miniszterelnök a munka­párti körben ma este Dániel Ernő báró kérdé­sére kijelentette, hogy minden intézkedés meg­történt, miszerint a fenyegetett területekről a magyar lakosság elszállittassék és minél keve­sebb kárt szenvedjen. Budapest, augusztus 31. (Ered. távirat.) Weisz Manfréd két tisztviselője megjelent a nyugati pályaudvar rendőri kirendeltségénél és bejelentették, hogy a gyár Erdélyből érkező bármennyi munkásnak munkát ad, ellátásuk­ról és elhelyezésükről gondoskodik. A képviselőház olvasótermében ma tizen­kilenc erdélyi képviselő értekezletet tartott s megalakították az erdélyi menekültek segítő bizottságát. A bizottság a képviselőházban állandó permanenciát tart s a menekültek elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodik. Román támadás Bulgária ellen. Bécs, augusztus 31. (Eredeti távirat.) Az első román-bolgár összeütközés már megtör­tént. Amikor monitoraink lőtték Gyurgiut, a román ágyuk rosszul céloztak s a lövedékek a bolgár földön estek le ; sok emb­ert megöltek és megsebesítettek. Cacovánál a románok átkelési kísérlete meghiúsult. A bolgárok visszaverték őket. A hadiállapot Románia és Bulgária között minden jel szerint hadüzenet nélkül fog beállni. Orosz-román csapatok Buszosuk ellen. Bukarest, augusztus 31. (Ered. távirat.) Erős orosz csapatok Dobrudzsán át Buszosuk ellen vonulnak. Szilisztriánál és Gyurgiunál állnak azok a román hadtestek, amelyeknek hivatása, hogy szintén Ruszcsuk ellen vonul­­janak. — A román muníció csak négy hónapra elég. Berlin, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A román Hadsereg már régebben mozgósítva volt. Pétervári jelentés szerint 600.000 ember állt fegyverben. A román munició csupán négy hónapra elegendő. Azontúl Románia teljesen orosz behozatalra szorul. A román korona­tanácson hárman szavaztak a háború ellen. Hága, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A Westminster Gazette jelenti, hogy a román koronatan­ácson a németbarátok nem igen érveltek a háború ellen. Kijelentették, ha a háború mellett határoznának, támogatják a kormányt. A szavazásnál mindössze hárman szavaztak a háború ellen. A románok Brassóban. Budapest, augusztus 31. (Ered. távirat.) Brassóba elsőnek egy román lovasszázad vonult be 3 tiszt vezetésével. Tanácstagok fogadták és a lakosság kímélésére kérték őket, amit meg is ígértek. Orsova kiürítése. Budapest, augusztus 31. (Ered. távirat.) Orsovát hétfőn reggel 7 órakor az Alion hegyen keresztül fogták tűz alá a románok. A lakosságot az éjjel uszályhajókon Zimomiba szállították. — Német pártvezérek a birodalmi kancellárnál. Berlin, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A román hadüzenettel kapcsolatban a kan­cellár magához kérette a birodalmi gyűlés pártvezéreit. Miután nem teljes számban je­lentek meg, holnap­i értekezlet lesz. Elsülyedt japán cirkáló. Zürich, augusztus 31. (Eredeti távirat.) Tokióból jelentik: A Cesati japán páncélos cirkáló zátonyra futott és elsülyedt. ♦ A diplomácia művészete. Pécs, augusztus 31. Ha majd ismét béke lesz, mert el­végre annak is csak el kell egyszer követ­keznie, és az utánunk következő nem­zedékek szégyenkezni fognak, hogy ami­kor a kulturális élet csúcspontján lévők­nek éreztük magunkat, lehetséges volt az a világháború, melynél patakokban folyt a népek színe-javának vére, akkor következik majd el annak ideje, hogy gondolkozzanak az emberek a történtek fölött és levonják annak tanulságait, me­lyek, előrebocsátjuk, igen szomorúak. Megtanultuk, hogy csakis azon írásbeli és diplomáciai megállapodások bírnak értékkel, melyeket a­ gonoszok kötöttek egymással, nem is a saját érdekeik meg­óvására, hanem mások megrontására. Az egyenes után létrejött politikai szer­ződések, katonai konvenciók csak rongy­darabok, melyeknek megállapodásait az első adott alkalommal, amikor ellenté­tes érdekek lépnek előtérbe, összetépnek és nem létezőnek tekintenek. Itt erre a drastikus példa, mint tartották meg szerződéseiket a franciák az oroszokkal és angolokkal és miként taposták lábbal az olaszok, most pedig a románok azo­kat a megállapodásokat, melyeket kor­mányaik és királyaik velünk kötöttek, mihelyt úgy látták, hogy a hűtlenségért nagy űrt ígérnek nekik! Az államok kölcsönös szerződései, megállapodásai teljesen hitelvesztettekké lettek, mert amint most nem respektálták a velünk létesült, megállapodásokat, ugyanúgy más alkalommal meg fogják szegni a más államokkal kötött vagy kötendő kon­venciókat is. A politikai életben gyakran láthatjuk, hogy a mai ellenségből hol­napra legjobb barát válhat és viszont. Bizonyság erre Oroszország és Japán, melyek alig­ néhány éve még halálos gyűlöl­séggel álltak egymással szemben, most pedig a japánok legmegbízhatóbb bará­taik kijátszásával, a németek ellenében, az oroszok és legtermészetesebb riváli­suk , az angolok mellé álltak. A történelem nem egy példáját mutatja annak, hogy diplomatáknak el kell rejteni igazi gondolataikat. A sima diplomata mindig mást tesz, mint amit tennie kellene és a Machiavelli-féle szem­fényvesztő diplomácia beivódott, a tör­ténelembe. Ámde amit most cselekedtek az antant diplomatái és kormányférfiai, a tisztességes emberek szemében teljesen hitelvesztetté tette a kormányok és dip­lomaták szavának megbízhatóságát és amit Románia diplomatái és kormány­férfiai most megcselekedtek, ilyen ál­nokságra, a hazugság és képmutatás ily magas fokára soha még nem emelkedtek se diplomaták,sem pedig kormányférfiak, akik most gonosz cinizmussal a markuk­ba nevetnek, hogy sikerült nekik a monarkiát becsapni. Ennek a becsapási műveletnek köszönik gyorsan elért, reánk fájdalmas sikereiket, melyeknek azonban remélhetőleg, nem sokáig fognak ör­vendhetni. Ámde itt a tények beszélnek. Még nem tudhatjuk, hova vezet ellenünk operáló ellenségeink új hadművelete és bízunk most is rendületlenül, hogy el fog rólunk múlni ezen legújabb vesze­delem is. Most nem is erről akarunk be­­­­szélni, hanem a diplomáciának nemesebb

Next