Pécsi Napló, 1916. szeptember (25. évfolyam, 193-217. szám)
1916-09-01 / 193. szám
2 1 „Pécsi Napló* , 1916. szeptember 1. A bolgárok gyors előrenyomulása Görög- Macedóniában. Berlin, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A görög határról jelenti a Vessische Zeitung . A bolgár hadsereg előnyomulása az entente által leigázott keletgörögországi területen meglepő gyorsan és tervszerűen halad. Hogy mennyire kevéssé, gondolt az entente hadivezetősége ezeknek a területeknek kiürítésére, azt az is bizonyítja, hogy még néhány nappal ezelőtt hatalmas katonai ágyúraktárakat rendezett be Dramában, de a franciáknak többé nem volt idejük a készleteket elszállítani. A bolgár tüzérség nagy eredménnyel ágyazta ezeket a raktárépületeket. Nagy orosz csapatösszevonás Bukovinában. Genf, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A Nouvelliste-nek jelentik Odesszából. Néhány nap óta a Lipkani—Mamaliga és a Novoszielica— Csernovic vonalon nagy csapatösszevonások történnek. Minden húsz percben egy-egy katonai vonat indul Bukovinába. Besszarábiában is nagy előkészületeket tesznek az oroszok. Rémbe sok pontont vittek. Tulceában ugyanis négy katonai hidat akarnak építeni Mindezeknek az előkészületeknek az a célja, hogy az orosz hadsereg egyesüljön a románnal. A követek hazautazása. Bécs, augusztus 31. (Eredeti távirat.) Amíg külügyi kormányunk megnyugtató biztosítást nem kap Czernin gróf elutazását illetőleg, addig Mavrocordalo sem hagyhatja el Bécset. Monitoraink a román Dunán. Rotterdam, aug. 31. (Eredeti távirat.) A magyar és osztrák monitorok sikeres támadásáról a Times is megemlékezik és egy bukaresti táviratában közli, hogy monitoraink ágyúzták Turnszeverint, Verciorovát és Giurliut (Gyurgyovót). Aziért nem üzent még háborút Bulgária ? Bécs, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A bolgár követségen A. Est munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tették : „Annak a hírnek megerősítése, hogy a román kormány visszarendelte Szófiából követét, eddig elé nem érkezett ide, a hír azonban valószínűnek látszik és minden órában várható a diplomáciai viszony megszakítása Bulgária és Románia között. Ami most Bulgária és Románia között végbemegy, csupán formakérdés. Bulgária nem akar Romániának háborút üzenni, hanem várja, hogy Románia tegye ezt, mert különben beállana a casus foederis egy másik államra nézve, amellyel Románia megegyezést kötött. Az entente a világháború súlypontját ismét a Balkánra helyezte át és a hadjárat sorsa a Balkánon fog eldőlni. Bulgária nem kételkedik benne, hogy Románia osztozkodni fog Szerbia sorsában. Új hírek. Az erdélyi menekültek elhelyezése. Budapest, augusztus 31. (Ered. távirat.) A kormány rendeletet bocsátott ki az erdélyi menekültek elhelyezése tárgyában. E szerint Szeben és Alsó-Fehér vármegyék menekültjeit Bácsbodrog, Hunyad és Brassó vármegyék menekültjeit Arad, a Csik és Maros-Torda megyeieket Hajdú és Szabolcs, a Háromszék megyeieket Jásznagykun és Békés, Brassó-, Fogaras- és Kisküküllő vármegyék menekültjeit pedig Torontál, Csanád és Csongrád megyékben helyezik el. Budapest, augusztus 31. (Ered. távirat.) Tisza István gróf miniszterelnök a munkapárti körben ma este Dániel Ernő báró kérdésére kijelentette, hogy minden intézkedés megtörtént, miszerint a fenyegetett területekről a magyar lakosság elszállittassék és minél kevesebb kárt szenvedjen. Budapest, augusztus 31. (Ered. távirat.) Weisz Manfréd két tisztviselője megjelent a nyugati pályaudvar rendőri kirendeltségénél és bejelentették, hogy a gyár Erdélyből érkező bármennyi munkásnak munkát ad, ellátásukról és elhelyezésükről gondoskodik. A képviselőház olvasótermében ma tizenkilenc erdélyi képviselő értekezletet tartott s megalakították az erdélyi menekültek segítő bizottságát. A bizottság a képviselőházban állandó permanenciát tart s a menekültek elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodik. Román támadás Bulgária ellen. Bécs, augusztus 31. (Eredeti távirat.) Az első román-bolgár összeütközés már megtörtént. Amikor monitoraink lőtték Gyurgiut, a román ágyuk rosszul céloztak s a lövedékek a bolgár földön estek le ; sok embert megöltek és megsebesítettek. Cacovánál a románok átkelési kísérlete meghiúsult. A bolgárok visszaverték őket. A hadiállapot Románia és Bulgária között minden jel szerint hadüzenet nélkül fog beállni. Orosz-román csapatok Buszosuk ellen. Bukarest, augusztus 31. (Ered. távirat.) Erős orosz csapatok Dobrudzsán át Buszosuk ellen vonulnak. Szilisztriánál és Gyurgiunál állnak azok a román hadtestek, amelyeknek hivatása, hogy szintén Ruszcsuk ellen vonuljanak. — A román muníció csak négy hónapra elég. Berlin, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A román Hadsereg már régebben mozgósítva volt. Pétervári jelentés szerint 600.000 ember állt fegyverben. A román munició csupán négy hónapra elegendő. Azontúl Románia teljesen orosz behozatalra szorul. A román koronatanácson hárman szavaztak a háború ellen. Hága, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A Westminster Gazette jelenti, hogy a román koronatanácson a németbarátok nem igen érveltek a háború ellen. Kijelentették, ha a háború mellett határoznának, támogatják a kormányt. A szavazásnál mindössze hárman szavaztak a háború ellen. A románok Brassóban. Budapest, augusztus 31. (Ered. távirat.) Brassóba elsőnek egy román lovasszázad vonult be 3 tiszt vezetésével. Tanácstagok fogadták és a lakosság kímélésére kérték őket, amit meg is ígértek. Orsova kiürítése. Budapest, augusztus 31. (Ered. távirat.) Orsovát hétfőn reggel 7 órakor az Alion hegyen keresztül fogták tűz alá a románok. A lakosságot az éjjel uszályhajókon Zimomiba szállították. — Német pártvezérek a birodalmi kancellárnál. Berlin, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A román hadüzenettel kapcsolatban a kancellár magához kérette a birodalmi gyűlés pártvezéreit. Miután nem teljes számban jelentek meg, holnapi értekezlet lesz. Elsülyedt japán cirkáló. Zürich, augusztus 31. (Eredeti távirat.) Tokióból jelentik: A Cesati japán páncélos cirkáló zátonyra futott és elsülyedt. ♦ A diplomácia művészete. Pécs, augusztus 31. Ha majd ismét béke lesz, mert elvégre annak is csak el kell egyszer következnie, és az utánunk következő nemzedékek szégyenkezni fognak, hogy amikor a kulturális élet csúcspontján lévőknek éreztük magunkat, lehetséges volt az a világháború, melynél patakokban folyt a népek színe-javának vére, akkor következik majd el annak ideje, hogy gondolkozzanak az emberek a történtek fölött és levonják annak tanulságait, melyek, előrebocsátjuk, igen szomorúak. Megtanultuk, hogy csakis azon írásbeli és diplomáciai megállapodások bírnak értékkel, melyeket a gonoszok kötöttek egymással, nem is a saját érdekeik megóvására, hanem mások megrontására. Az egyenes után létrejött politikai szerződések, katonai konvenciók csak rongydarabok, melyeknek megállapodásait az első adott alkalommal, amikor ellentétes érdekek lépnek előtérbe, összetépnek és nem létezőnek tekintenek. Itt erre a drastikus példa, mint tartották meg szerződéseiket a franciák az oroszokkal és angolokkal és miként taposták lábbal az olaszok, most pedig a románok azokat a megállapodásokat, melyeket kormányaik és királyaik velünk kötöttek, mihelyt úgy látták, hogy a hűtlenségért nagy űrt ígérnek nekik! Az államok kölcsönös szerződései, megállapodásai teljesen hitelvesztettekké lettek, mert amint most nem respektálták a velünk létesült, megállapodásokat, ugyanúgy más alkalommal meg fogják szegni a más államokkal kötött vagy kötendő konvenciókat is. A politikai életben gyakran láthatjuk, hogy a mai ellenségből holnapra legjobb barát válhat és viszont. Bizonyság erre Oroszország és Japán, melyek alig néhány éve még halálos gyűlölséggel álltak egymással szemben, most pedig a japánok legmegbízhatóbb barátaik kijátszásával, a németek ellenében, az oroszok és legtermészetesebb riválisuk , az angolok mellé álltak. A történelem nem egy példáját mutatja annak, hogy diplomatáknak el kell rejteni igazi gondolataikat. A sima diplomata mindig mást tesz, mint amit tennie kellene és a Machiavelli-féle szemfényvesztő diplomácia beivódott, a történelembe. Ámde amit most cselekedtek az antant diplomatái és kormányférfiai, a tisztességes emberek szemében teljesen hitelvesztetté tette a kormányok és diplomaták szavának megbízhatóságát és amit Románia diplomatái és kormányférfiai most megcselekedtek, ilyen álnokságra, a hazugság és képmutatás ily magas fokára soha még nem emelkedtek se diplomaták,sem pedig kormányférfiak, akik most gonosz cinizmussal a markukba nevetnek, hogy sikerült nekik a monarkiát becsapni. Ennek a becsapási műveletnek köszönik gyorsan elért, reánk fájdalmas sikereiket, melyeknek azonban remélhetőleg, nem sokáig fognak örvendhetni. Ámde itt a tények beszélnek. Még nem tudhatjuk, hova vezet ellenünk operáló ellenségeink új hadművelete és bízunk most is rendületlenül, hogy el fog rólunk múlni ezen legújabb veszedelem is. Most nem is erről akarunk beszélni, hanem a diplomáciának nemesebb