Pécsi Napló, 1926. december (35. évfolyam, 273-298. szám)

1926-12-01 / 273. szám

2. oldal. A pécsi polgári egység jelöltjei­­s­zek körútja a külvárosokban. A Pécsi Polgári Egység pártja iránt minden­felé a legteljesebb rokonszenv nyilvánul meg. Valláskülönbség nélkül állottak zászló mellé az összes Pécsett levő testületek és intézmények. Je­lentékenyen nyilvánul meg az irántuk való rokon­szenv a külvárosokban is, ahol a politikával nem foglalkozó, csupán napi munkájuknak élő emberek élnek. Ezekben a körökben is jó részt sikerült már megértetni, hogy nem az idegenből jött népboldo­­gítók­, sem fantaszta önjelöltek szállhatnak síkra a pécsi sérelmek elintézése, a helyi kívánságok meg­valósítása érdekében, hanem azok a mindenfelé ismert pécsi férfiak, akik ebből a városból gyöke­reznek és mint ennek hosszú időn át polgárai, saját tapasztalatukból ismerték meg a hiányokat. A maguk kis köreiből ritkán kilépő külvárosi polgá­rok felfogására jellemző e tekintetben, hogy cso­portosan nyilatkoznak meg az óhajok, hogy a Polgári Egység jelöltjei jöjjenek el az ő köreikbe. Eljönnek ők, mondjuk, a vasárnapi programm­­beszédre a Pannóniába is, de közvetlenebb a talál­kozás és a polgárok, munkások otthonosabban érzik magukat. A jelöltek ettől az őszinte kívánságtól függet­lenül is munkaprogrammjukba vették a budai, szigeti és siklósi külvárosok, de a város északi ré­szén lakók körében való megjelenést. Ma este szigeti és siklósi külvárosok, de a város északi ré­szén lakók körében való megjelenést. Ma este mindjárt meg is kezdték ezt a körutat és igen nagy lelkesedéssel fogadták őket a Szigeti-országút Czirják-féle vendéglőben, ahol a Bercsényi-egylet tartja szokásos összejöveteleit. Meleg rokonszenv és őszinte vonzódás nyilatkozott meg itt irántuk. A pártvezetőség ezúton közli, azt a kérelmét az ivtartókkal, hogy a jelölő íveket legkésőbb de­cember 2-ig származtassák vissza az aláírásokkal az Arany Hajó szálló földszintjén levő pártirodába. A nemzetgyűlés idő előtti föl­oszlatásának­­indoka Páris, nov. 30. (MTI.) Le Go, a Temps buda­pesti munkatársa beszélgetést folytatott báró Prónay György miniszterelnökségi államtitkárral, akitől megkérdezte, hogy miért oszlatta fel a kor­mány a nemzegyűlést, mielőtt még letelt volna annak mandátuma. —A nemzetgyűlés feloszlatása és új parlament egybehívása — mondotta báró Prónay — nagy meg­lepetés volt az ellenzék számára, alkotmányos szem­pontból azonban nem volt kétséges, hogy ez a fel­oszlatás követni fogja a felsőház megalkotásáról sóló törvény kihirdetését. Miután ez a törvény életbe­lépett, megszűnt a nemzegyűlés létjogosultsága. Egyéb­ként a kormány a nemzetgyűlés feloszlatásával a közvélemény ama óhajának tesz eleget, hogy ki akarja nyilvánítani vele szemben táplált bizalmát. Minden jel arra mutat, hogy a nemzet többsége a kormánnyal van. A nemzetgyűlés 244 tagot szám­lált. Ezek közül 144 az egységes párthoz tartozott, 27 a kormánytámogató keresztény gazdasági párt­hoz, 4 a semleges agrárpárthoz, 6 a túlzó legitimis­tákhoz, 7 a fajvédőkhöz, 24 a szocialistákhoz és 61 a különböző baloldali csoportokban helyet foglaló radikális demokratákhoz. Az államtitkár még elmondotta, hogy a vá­lasztási küzdelem javában folyik az országban. A különböző vidékekről érkező jelentések arról számolnak be, hogy a kormánytámogató pártok nagy többséggel fognak kikerülni a választásokból. Minden jel arra mutat — mondotta báró Prónay —, hogy az ország közvéleménye meg fogja semmisíteni a túlzó legitimisták pártját, valamint azt is, hogy a baloldali és jobboldali szélsőséges pártok nagy vesz­teséget fognak szenvedni és hogy az ő rovásukra a mérsékelt pártok nyernek tért. Egyébként az országban mindenütt tökéletes rend uralkodik. országos szakoktatási tanács. Budapest, nov. 30. A földművelésügyi miniszter a nyár folyamán országos gazdasági szakoktatási tanácsot alkotott, amelynek az a feladata, hogy a földművelésügyi kormányt véleményével és javas­latával támogassa a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésére irányuló munkásságában. Ennek a tanácsnak előkészítő és végrehajtó szerve az a tanulmányi bizottság, amely a téli gazdasági isko­lák kérdésével foglalkozik. A bizottság azt java­solta, hogy a téli gazdasági iskolák látogatását törvényes alapon tegyék kötelezővé. PÉCSI NAPLÓ 1926. december 1. mW Ш ifi Muß Ж А / ж, » ifwwffwWwwwl NE HAGYD MAGAD! BIMBULA Háromnapos kihágási büntetését tölti Pécsett a Csillag-börtön tizenöt évre elitélt fegyence. A KOLDULÁSI-ÚT IMPRESSZÁRIÓJÁNAK MEGLEPETÉST KELTŐ MÚLTJA. — BETEG-szabadságÁból nem tért vissza a börtönbe. Pécs, nov. 30. Hétfőn délután a Budapest felől érkező személyvonat kalauza értesítette a főpálya­­udvaron szolgálatát teljesítő rendőrt, hogy a kocsikban két ember koldul. A rendőr előállította a két férfit a kapitányságra. Itt kitűnt, hogy az egyik Darnai János volt pécsi iparos, aki a harc­téren megvakult, idehaza tönkrement, aprán­ként lezüllött és végül a szegedi Csillagbörtönbe került. Ahogy innen szabadult, teljesen kenyér nél­kül maradt és koldulásból tengette életét. Darnai elmondotta a rendőrségen, hogy hétfőn az utcán összetalálkozott egy ismeretlen férfivel, aki melléje szegődött. Megállapodtak abban, hogy az ismeretlen férfi, aki Bodor Lajosnak mondotta magát, el fogja kisérni Darnait vonaton Szentlő­­rincre és vissza. Az után Darnai koldulni fog és a bevételből bizonyos összeget kap Bodor. A kolduló-at impresszáriója, Bodor Lajos, előállítása alkalmával megmutatta a rendőrségen munkakönyvét. A munkakönyvben az a meglepetést keltő bejegyzés volt, hogy Bodor ez év március 1-től december 30-ig Szabó Lajos szegedi lakosnál szolgált. Ez a bejegyzés gyanút keltett és mielőtt Bodort szabadon engedték volna, kihallgatásra ren­­delték Darnait Darnai ma jelentkezett a rendőrségen és el­mondotta, hogy szándékában volt megjelenni idézés nélkül is. Ugyanis arra a szenzációs fel­fedezésre jött, hogy az állítólagos Bodorral együtt töltötte büntetését a Csillag börtönben. A hang­járól ismert rá. Tudja azt is, hogy való neve Keller Mihály. Keller Mihály ezek után töredelmes vallomást tett. Elmondotta, hogy először halálra ítélték, később azonban 15 évi fegyházra változtatták bün­tetését. Tavaly októberben betegsége miatt 1 évre szabadságolták, azonban nem tért vissza a bör­tönbe. Természetesen a munkakönyvét is hami­sította. Miután bizonyosra vehető, hogy az egy év alatt Keller több bűncselekményt követett el, a rendőrség bűnügyi osztálya ez irányban folytatja a kihallgatásokat. A rendőrség kihágási osztályá­nak vezetője egyébként 3 napi eljzárásra ítélte Kellert, tiltott koldulás miatt. Büntetésének ki­töltése után pedig átkísérik a kir. ügyészségre. Világhírű magyar művészek képei érkeztek a nőegyleti képkiállításra. A NAGY ÉRDEKLŐDÉS KÖVETKEZTÉBEN KÉT NAPPAL MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A KIÁLLÍTÁST Pécs, nov. 30. Jelen sorainkkal immár nem is tudjuk, hányadszor kell a közönséggel tudatnunk, hogy a nőegyleti képkiállítás tartamát meghosz­­szabbították. A pécsi közönség oly páratlan mó­don karolta fel a kiállítást, állandóan oly nem csökkenő, sőt folyton emelkedő számban láto­gatta, hogy a kiállítás rendezői úgyszólván a köz­óhajnak engedtek, mikor ismételten elhatározták, hogy a kiállítást két nappal meghosszabbítják december hó 2-ig bezárólag. Mégis valamilyen módon honorálni akarták a közönség szeretetét s ezt oly módon kivánták legméltóbban elérni, hogy a kiállításnak most már hátralevő két nap­jára oly nevekkel egészítették ki a kiállítás anyagát, mint Lotz Károly, Székel­y Bertalan, báró Med­­nyánszky, Bihari Sándor, Rippl Rónai, Iványi- Grünwald, Magyar-Mannheimer G., Kernstock. Utoljára hagytuk az új képek mesterei közül Munkácsy Mihály nevét, kinek egy elismertebb alkotása érkezett a kiállításra. Bihari Sándor az in­­ternacionális értelemben véve is legjobb névvel bíró magyar festőművészek egyike, a londoni világ­kiállításon kitüntetett ,,Búzakeresztek“ címü re­­me­kművét küldte el a kiállításra, Iványi-Grün­­staldnak pedig,,Balaton“ címü rendkívül hangula­tos vászna fog osztatlan feltűnést kelteni. Oly nevek ezek, amelyek mellé minden bővebb dicsé­ret felesleges. Hozzájuk csatlakoznak természetesen a kiállítás eddigi résztvevői, Nyilassy Sándor pom­pás ,,vasárnap délutánjával“, Friedlinger Jenő és Romek Árpád hangulatos interieurjei, Glatz rend­­kívül eredeti ganerképeivel, stb. Nem tehetünk mást, mint amit első,e kiállí­tásról írt cikkünk óta mindegyikben megtettünk s ez az, hogy a kiállítás megtekintését a közönség­nek a legmelegebben ajánljuk. Prinz Gyula dr. előadása a hegyóriásokról. Pécs, nov. 30. A Nemzeti Szabadtanítás kere­­­­tében ma Prinz Gyula dr., egyetemi tanár tartott nagyszámú­ hallgatóság előtt vetített képekkel illusztrált előadást a hegyóriásokról, vázolván azok csodálatos születését, életét és halálát. A természet látványosságai, csodái között rangban az első hely kétségen kívül azokat a hatalmas piramisokat illeti meg, melyek királymagasságra emelkednek hegytársaik fölé. Ezek a piramisok az alpinisták vágyainak célpontjai. Közöttük a legmagasabbak kiemelkednek abból a keskeny szférából, melyet a levegő sajátságos összetétele az ember életszférájául jelölt ki. Az alpinisták azonban nem akarnak bele­nyugodni azokba a határokba, mlyeket a termé­szet útjaik elé állított és sóvárogva néznek azokba a kristálytisztán ragyogó magasságokba, melyekbe az emberi lábtól még sohasem érintett jég- és szikla­­csúcsok emelkednek. Az ötezer méteres magassá­gokon túl azonban a levegő ritkasága miatt test­súlyunk mindinkább növekedő teherként nehe­zedik lábainkra, tüdőnk pedig nagyobb sűrűségű levegőre van méretezve s nem tud elegendő meny­­nyiséget feldolgozni a ritkából. A hétezres magas­ságban már csak óriási erőfeszítéssel és oxigén tömlők segítségével tudnak tovább haladni azok a kiváltságos szervezetű férfiak is, akik idáig a­­ maguk erejéből feljutni tudtak. Ugyanazok a tényezők, melyek az embert a magasra feljutásban megakadályozzák, határt szab­nak maguknak a hegyóriásoknak is. A hegyek lét­feltételeinek szférája csak alig valamivel nyúlik magasabbra, mint az emberé. Kilencezer méternél magasabbra már egy sem tud felemelkedni. Van­nak erők, melyek a Föld egyes részeinek minél ma­gasabbra kiemelésén dolgoznak. A Föld sziklakérge alatt láva van. Ezen a láván a sziklakéregnek egyensúlyozottan kell feküdnie. Ha a sziklakéreg­nek egyes részei megkönnyebbednek azáltal, mert a folyóvizek sok anyagot lehordanak róla, más részei pedig ugyanakkor megnehezülnek az oda­hordott anyagoktól, ez az egyensúlyozott helyzet megszűnik. A könnyű terület kiemelkedik, a nehéz lesülyed. Az ilyen kiemelkedés nem áll meg a 9000 méternél. A sziklakéreg nem egyenletes anyagú és fel­építésű. Ez az óriási gömb alakú boltozat tulajdon­képen ijesztően hitvány épület, különösen ha tud­juk, hogy aránylagosan milyen vékony. Olyan, mint az almahéja. A nagy boltozati feszültséget sok helyen nem bírja ki s igy a lágyabb részek összetöredeznek vagy felgyűrődnek. A meggyúrt részt a szomszédsága préseli, ez azután magasra

Next