Pécsi Napló, 1926. december (35. évfolyam, 273-298. szám)
1926-12-01 / 273. szám
2. oldal. A pécsi polgári egység jelöltjeiszek körútja a külvárosokban. A Pécsi Polgári Egység pártja iránt mindenfelé a legteljesebb rokonszenv nyilvánul meg. Valláskülönbség nélkül állottak zászló mellé az összes Pécsett levő testületek és intézmények. Jelentékenyen nyilvánul meg az irántuk való rokonszenv a külvárosokban is, ahol a politikával nem foglalkozó, csupán napi munkájuknak élő emberek élnek. Ezekben a körökben is jó részt sikerült már megértetni, hogy nem az idegenből jött népboldogítók, sem fantaszta önjelöltek szállhatnak síkra a pécsi sérelmek elintézése, a helyi kívánságok megvalósítása érdekében, hanem azok a mindenfelé ismert pécsi férfiak, akik ebből a városból gyökereznek és mint ennek hosszú időn át polgárai, saját tapasztalatukból ismerték meg a hiányokat. A maguk kis köreiből ritkán kilépő külvárosi polgárok felfogására jellemző e tekintetben, hogy csoportosan nyilatkoznak meg az óhajok, hogy a Polgári Egység jelöltjei jöjjenek el az ő köreikbe. Eljönnek ők, mondjuk, a vasárnapi programmbeszédre a Pannóniába is, de közvetlenebb a találkozás és a polgárok, munkások otthonosabban érzik magukat. A jelöltek ettől az őszinte kívánságtól függetlenül is munkaprogrammjukba vették a budai, szigeti és siklósi külvárosok, de a város északi részén lakók körében való megjelenést. Ma este szigeti és siklósi külvárosok, de a város északi részén lakók körében való megjelenést. Ma este mindjárt meg is kezdték ezt a körutat és igen nagy lelkesedéssel fogadták őket a Szigeti-országút Czirják-féle vendéglőben, ahol a Bercsényi-egylet tartja szokásos összejöveteleit. Meleg rokonszenv és őszinte vonzódás nyilatkozott meg itt irántuk. A pártvezetőség ezúton közli, azt a kérelmét az ivtartókkal, hogy a jelölő íveket legkésőbb december 2-ig származtassák vissza az aláírásokkal az Arany Hajó szálló földszintjén levő pártirodába. A nemzetgyűlés idő előtti föloszlatásánakindoka Páris, nov. 30. (MTI.) Le Go, a Temps budapesti munkatársa beszélgetést folytatott báró Prónay György miniszterelnökségi államtitkárral, akitől megkérdezte, hogy miért oszlatta fel a kormány a nemzegyűlést, mielőtt még letelt volna annak mandátuma. —A nemzetgyűlés feloszlatása és új parlament egybehívása — mondotta báró Prónay — nagy meglepetés volt az ellenzék számára, alkotmányos szempontból azonban nem volt kétséges, hogy ez a feloszlatás követni fogja a felsőház megalkotásáról sóló törvény kihirdetését. Miután ez a törvény életbelépett, megszűnt a nemzegyűlés létjogosultsága. Egyébként a kormány a nemzetgyűlés feloszlatásával a közvélemény ama óhajának tesz eleget, hogy ki akarja nyilvánítani vele szemben táplált bizalmát. Minden jel arra mutat, hogy a nemzet többsége a kormánnyal van. A nemzetgyűlés 244 tagot számlált. Ezek közül 144 az egységes párthoz tartozott, 27 a kormánytámogató keresztény gazdasági párthoz, 4 a semleges agrárpárthoz, 6 a túlzó legitimistákhoz, 7 a fajvédőkhöz, 24 a szocialistákhoz és 61 a különböző baloldali csoportokban helyet foglaló radikális demokratákhoz. Az államtitkár még elmondotta, hogy a választási küzdelem javában folyik az országban. A különböző vidékekről érkező jelentések arról számolnak be, hogy a kormánytámogató pártok nagy többséggel fognak kikerülni a választásokból. Minden jel arra mutat — mondotta báró Prónay —, hogy az ország közvéleménye meg fogja semmisíteni a túlzó legitimisták pártját, valamint azt is, hogy a baloldali és jobboldali szélsőséges pártok nagy veszteséget fognak szenvedni és hogy az ő rovásukra a mérsékelt pártok nyernek tért. Egyébként az országban mindenütt tökéletes rend uralkodik. országos szakoktatási tanács. Budapest, nov. 30. A földművelésügyi miniszter a nyár folyamán országos gazdasági szakoktatási tanácsot alkotott, amelynek az a feladata, hogy a földművelésügyi kormányt véleményével és javaslatával támogassa a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésére irányuló munkásságában. Ennek a tanácsnak előkészítő és végrehajtó szerve az a tanulmányi bizottság, amely a téli gazdasági iskolák kérdésével foglalkozik. A bizottság azt javasolta, hogy a téli gazdasági iskolák látogatását törvényes alapon tegyék kötelezővé. PÉCSI NAPLÓ 1926. december 1. mW Ш ifi Muß Ж А / ж, » ifwwffwWwwwl NE HAGYD MAGAD! BIMBULA Háromnapos kihágási büntetését tölti Pécsett a Csillag-börtön tizenöt évre elitélt fegyence. A KOLDULÁSI-ÚT IMPRESSZÁRIÓJÁNAK MEGLEPETÉST KELTŐ MÚLTJA. — BETEG-szabadságÁból nem tért vissza a börtönbe. Pécs, nov. 30. Hétfőn délután a Budapest felől érkező személyvonat kalauza értesítette a főpályaudvaron szolgálatát teljesítő rendőrt, hogy a kocsikban két ember koldul. A rendőr előállította a két férfit a kapitányságra. Itt kitűnt, hogy az egyik Darnai János volt pécsi iparos, aki a harctéren megvakult, idehaza tönkrement, apránként lezüllött és végül a szegedi Csillagbörtönbe került. Ahogy innen szabadult, teljesen kenyér nélkül maradt és koldulásból tengette életét. Darnai elmondotta a rendőrségen, hogy hétfőn az utcán összetalálkozott egy ismeretlen férfivel, aki melléje szegődött. Megállapodtak abban, hogy az ismeretlen férfi, aki Bodor Lajosnak mondotta magát, el fogja kisérni Darnait vonaton Szentlőrincre és vissza. Az után Darnai koldulni fog és a bevételből bizonyos összeget kap Bodor. A kolduló-at impresszáriója, Bodor Lajos, előállítása alkalmával megmutatta a rendőrségen munkakönyvét. A munkakönyvben az a meglepetést keltő bejegyzés volt, hogy Bodor ez év március 1-től december 30-ig Szabó Lajos szegedi lakosnál szolgált. Ez a bejegyzés gyanút keltett és mielőtt Bodort szabadon engedték volna, kihallgatásra rendelték Darnait Darnai ma jelentkezett a rendőrségen és elmondotta, hogy szándékában volt megjelenni idézés nélkül is. Ugyanis arra a szenzációs felfedezésre jött, hogy az állítólagos Bodorral együtt töltötte büntetését a Csillag börtönben. A hangjáról ismert rá. Tudja azt is, hogy való neve Keller Mihály. Keller Mihály ezek után töredelmes vallomást tett. Elmondotta, hogy először halálra ítélték, később azonban 15 évi fegyházra változtatták büntetését. Tavaly októberben betegsége miatt 1 évre szabadságolták, azonban nem tért vissza a börtönbe. Természetesen a munkakönyvét is hamisította. Miután bizonyosra vehető, hogy az egy év alatt Keller több bűncselekményt követett el, a rendőrség bűnügyi osztálya ez irányban folytatja a kihallgatásokat. A rendőrség kihágási osztályának vezetője egyébként 3 napi eljzárásra ítélte Kellert, tiltott koldulás miatt. Büntetésének kitöltése után pedig átkísérik a kir. ügyészségre. Világhírű magyar művészek képei érkeztek a nőegyleti képkiállításra. A NAGY ÉRDEKLŐDÉS KÖVETKEZTÉBEN KÉT NAPPAL MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A KIÁLLÍTÁST Pécs, nov. 30. Jelen sorainkkal immár nem is tudjuk, hányadszor kell a közönséggel tudatnunk, hogy a nőegyleti képkiállítás tartamát meghoszszabbították. A pécsi közönség oly páratlan módon karolta fel a kiállítást, állandóan oly nem csökkenő, sőt folyton emelkedő számban látogatta, hogy a kiállítás rendezői úgyszólván a közóhajnak engedtek, mikor ismételten elhatározták, hogy a kiállítást két nappal meghosszabbítják december hó 2-ig bezárólag. Mégis valamilyen módon honorálni akarták a közönség szeretetét s ezt oly módon kivánták legméltóbban elérni, hogy a kiállításnak most már hátralevő két napjára oly nevekkel egészítették ki a kiállítás anyagát, mint Lotz Károly, Székely Bertalan, báró Mednyánszky, Bihari Sándor, Rippl Rónai, Iványi- Grünwald, Magyar-Mannheimer G., Kernstock. Utoljára hagytuk az új képek mesterei közül Munkácsy Mihály nevét, kinek egy elismertebb alkotása érkezett a kiállításra. Bihari Sándor az internacionális értelemben véve is legjobb névvel bíró magyar festőművészek egyike, a londoni világkiállításon kitüntetett ,,Búzakeresztek“ címü remekművét küldte el a kiállításra, Iványi-Grünstaldnak pedig,,Balaton“ címü rendkívül hangulatos vászna fog osztatlan feltűnést kelteni. Oly nevek ezek, amelyek mellé minden bővebb dicséret felesleges. Hozzájuk csatlakoznak természetesen a kiállítás eddigi résztvevői, Nyilassy Sándor pompás ,,vasárnap délutánjával“, Friedlinger Jenő és Romek Árpád hangulatos interieurjei, Glatz rendkívül eredeti ganerképeivel, stb. Nem tehetünk mást, mint amit első,e kiállításról írt cikkünk óta mindegyikben megtettünk s ez az, hogy a kiállítás megtekintését a közönségnek a legmelegebben ajánljuk. Prinz Gyula dr. előadása a hegyóriásokról. Pécs, nov. 30. A Nemzeti Szabadtanítás keretében ma Prinz Gyula dr., egyetemi tanár tartott nagyszámú hallgatóság előtt vetített képekkel illusztrált előadást a hegyóriásokról, vázolván azok csodálatos születését, életét és halálát. A természet látványosságai, csodái között rangban az első hely kétségen kívül azokat a hatalmas piramisokat illeti meg, melyek királymagasságra emelkednek hegytársaik fölé. Ezek a piramisok az alpinisták vágyainak célpontjai. Közöttük a legmagasabbak kiemelkednek abból a keskeny szférából, melyet a levegő sajátságos összetétele az ember életszférájául jelölt ki. Az alpinisták azonban nem akarnak belenyugodni azokba a határokba, mlyeket a természet útjaik elé állított és sóvárogva néznek azokba a kristálytisztán ragyogó magasságokba, melyekbe az emberi lábtól még sohasem érintett jég- és sziklacsúcsok emelkednek. Az ötezer méteres magasságokon túl azonban a levegő ritkasága miatt testsúlyunk mindinkább növekedő teherként nehezedik lábainkra, tüdőnk pedig nagyobb sűrűségű levegőre van méretezve s nem tud elegendő menynyiséget feldolgozni a ritkából. A hétezres magasságban már csak óriási erőfeszítéssel és oxigén tömlők segítségével tudnak tovább haladni azok a kiváltságos szervezetű férfiak is, akik idáig a maguk erejéből feljutni tudtak. Ugyanazok a tényezők, melyek az embert a magasra feljutásban megakadályozzák, határt szabnak maguknak a hegyóriásoknak is. A hegyek létfeltételeinek szférája csak alig valamivel nyúlik magasabbra, mint az emberé. Kilencezer méternél magasabbra már egy sem tud felemelkedni. Vannak erők, melyek a Föld egyes részeinek minél magasabbra kiemelésén dolgoznak. A Föld sziklakérge alatt láva van. Ezen a láván a sziklakéregnek egyensúlyozottan kell feküdnie. Ha a sziklakéregnek egyes részei megkönnyebbednek azáltal, mert a folyóvizek sok anyagot lehordanak róla, más részei pedig ugyanakkor megnehezülnek az odahordott anyagoktól, ez az egyensúlyozott helyzet megszűnik. A könnyű terület kiemelkedik, a nehéz lesülyed. Az ilyen kiemelkedés nem áll meg a 9000 méternél. A sziklakéreg nem egyenletes anyagú és felépítésű. Ez az óriási gömb alakú boltozat tulajdonképen ijesztően hitvány épület, különösen ha tudjuk, hogy aránylagosan milyen vékony. Olyan, mint az almahéja. A nagy boltozati feszültséget sok helyen nem bírja ki s igy a lágyabb részek összetöredeznek vagy felgyűrődnek. A meggyúrt részt a szomszédsága préseli, ez azután magasra