Pécsi Napló, 1930. június (39. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

2. oldal. Amerikában van a legtöbb szemüveg! Az amerikai fejlett szemüveggyártás legújabb modelljei — az Uni­versal Optical Corporation gyártmányai — nálunk is kaphatók. ■ A magyar vezérképviselet pécsi fiókja:­­CHMURA LÁSZLÓ, Pécs, Városháza. és Székely György dr., rendőrfogalmazó fognak elkísérni. Pécsett június hó 1-én a Keresztényszocialista Egyesület tart trianoni gyászünnepélyt, amelyen az emlékbeszédet a Magyar Nemzeti Szövetség kiküldöttje, Peer Viktor, az Em­ericanum igaz­gatója tartja. Budapesten ezenkívül déli tizenkét órakor minden közlekedési eszköz (villamos, vasút, gép­jármű) egy percre leáll. A Magyar Nemzeti Szövetség kezdeménye­zésére a fővárosban­­úgy, mint a vidéken a vendéglőkben és kávh­ázakban zene nem lesz. A Nemzeti Szövetség helyi köre ízléses kartontáb­lácskákat készíttetett a vendéglői és kávéházi asztalok számára, amelyeken megmagyarázza a zene szünetelésének jelentőségét. De ezeken kívül is mindenkit meg fognak állí­tani Pécsett és Baranyában a Magyar Nemzeti Szövetségnek és a „Pro Hungária” Nők Világ­szövetségének együttes plakátjai, amelyek a rette­netes trianoni veszteségekre és a magyar köteles­ségekre mutatnak rá a tíz gyászos esztendő tapasz­talatai nyomán. A plakát mottója: — Érezzük át azokat a magyar gondokat, kétségeket és re­ményeket, amelyeket az elérendő dicsőséges ma­gyar holnap megmásít­hat­at­lan parancsként ír elő történelmünk trianoni korszakában számunkra. Pécsett a negyedórás harangzúgás ideje alatt gyászfátyolos lobogó alatt vonul fel az egyetemi ifjúság az Egyetem-, Kossuth Lajos-, Király-, Ferenciek- és Rákóczi utcákon keresztül a Majláth térre, ahol tiltakozó nagygyűlést tart. A felvonulást a Nemzeti Kaszinó erkélyéről végignézi Vimánczy Nándor is, aki előtt az ifjúság tisztelgő menetben, fog elvonulni. A városháza erkélyéről Kendlvich Andor dr. polgármester fogadja a tiltakozó ifjúságot, amely a rövid beszédek elhangzása után tovább folytatja gyászlobogós felvonulását a Ferenciek utcán és a Rákóczi uton keresztül a Majláth-térre, ahol az alábbi programm mellett tartja meg tilta­kozó nagygyűlését: 1. Magyar Hiszekegy. 2. Gyalogh Dezső joghallgató­ szavai. 3. Asszonyi László jogszigorló emlékbeszédet mond. 4. Him­nusz. Az ifjúság a tiltakozó nagygyűlésre Pécs nemzeti alapon álló társadalmi egyes­ületeit és hazafias polgárságát ezúton meghívja, hogy egy szívvel-lélekkel hangozzék fel a Kossuth szobor tövében a nem, nem, sohás fogadalomtétel az egész polgárság részéről. Este 8 órakor a színházban tartják a Nemzeti Szövetség Pécs-Baranyai Köre gyászünnepélyét, amelynek fő vonzóereje kétségkívül Urmtánczy Nándor v. országgyűlési képviselőnek, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság alapító elnökének ün­nepi szónoklata lesz. A színházi gyászünnepély részletes programmja a következő: 1. Nyitány: „Kuruc nóták”, játsza a pécsi leventezenekar. Vezényli Gerb­ert Ferenc karnagy*. 2. Magyar Hiszekegy, énekli a Magyar Dalosszövetség pécsi kerületéhez tartozó dalos­­egyesületekből alakított összkar. Vezényli Weigele Oszkár kerületi karnagya. 3. Prológus, irta Kocsis László, előadja dr. Faluhelyi Ferencné. 4. Weigele: „Hősök sírján”, énekli a királydíjas Pécsi Dalárda és a Pécsi Pol­gári italoskar egyesített kara. Vezényli Weigele Oszkár kerületi karnagy. 5. Sajó Sándor: „Va­gyunk még magyarok”, szavalja Somogyváry­­Jó­zsef dr. ügyvédjelölt. (1. Gimánczy Nándor, v. országgyűlési képviselő szózata. — Szüm­l.­­— 7. Irredenta élőkép. Eger vár ostroma. (Dobó Ka­tica hőstette). Rendezi Asszonyi László vezeté­sével a „Pro Hungária“ Nők Világszövetsége Pécs-Baranyai Osztálya. 8. Himnusz, nekli a közönség. 9. Rákóczi induló, játsza a levontezene­­kar. Vezényli Gerb­ert Ferenc karnak­. A gyászünnepélyre meghívót nem bocsátanak ki és arra belépődíj nincsen; azonban a kiadások fedezésére az 50 filléres műsor megváltása sze­­mélyenkint kötelező minden helyen, az állóhelyek kivételével. Békerevíziós célokra adományokat és felülfizetéseket a színházban fölállított külön pénztárnál is köszönettel fogadnak és hírlapilag nyugtáznak. A jegyeket mindennap a Nemzeti Szövetség irodájában, Mária ucca 13. sz. alatt dél­után 4-től 6 óráig, vasárnap és ünnepnapon pedig délelőtt 11-től 1 óráig adják ki. A Nemzeti Szövetség Pécs-Baranyai Köre kéri a gyászünnepélyen résztvevő hazafias közön­séget, hogy sötét ruhában, vagy gyászkarszalaggal esetleg estélyi ruhában szíveskedjék megjelenni, mely utóbbi azonban természetesen nem kötelező. Felhívja továbbá a gyász ki­rakat­okát rendező ke­reskedőket és iparosokat, hogy tiltakozó plaká­tokat és jelvényeket beszerzési áron kaphatnak­­ hivatalos helyiségében, Mária u. 13. sz. alatt m­in­­­­den hétköznap délután 4 és 6 óra között. Urmánczy Nándor tiszteletére a gyászünnepély­­ után vacsora lesz a Nádor különtermében, amelyre­­ jelentkezéseket a Nemzeti Szövetség irodájá­­­­ban, Mária u. 13. sz. alatt hétköznap délután 4­­ és 6 óra között, vasárnap és ünnepnap délelőtt , 11 és 1 óra között elfogadnak. .A Pécsi Napló regénye. PURGATÓRIUM Irta: Keserű János. (49) A nappalból Miklós nagyon keveset látott, mert reggel feküdt le mindig mámorosan és este, mikor a lámpák kigyulladtak, akkor ébredt fel. Lassan egészen átváltozott. Kezdett benne is úrrá lenni az emberektől távol álló világnézet. Ő is csak a saját maga érdekeit nézte. S igy nem egyszer megtörtént már, hogy a mulatozó társaságokhoz ült és ott muzsikált nekik és velük együtt ivott. A mulató nők között volt egy kis szőke lány, aki megtetszett neki. Nem úgy, mint azelőtt, hanem, mint élvezeti cikk. Ennek udvarolt és a kis némber észrevette a szerencsétlen ember állati vonzódását és ki is használta. Miklóst tette meg lovagjának, hogy a berúgott férfiak esetleges túlzott durva­ságaitól az megvédje. Egy ízben Miklós egy be­rúgott tőzsdést igen erélyesen és tettlegesen rendre­­utasitott és ezért hálából reggel, mikor a záróra közeledett, a kis szőke nő a fülébe súgta : — Ma eljöhetsz drága pofám hozzám... Nincs vendégem... Jöjj ki a rákosi pályaudvarra és ott a külső vágányokon a vagonokban kérdezősködj csak, hogy melyik vagonban laknak a Koller Tetáék... Ott azután fogadlak... Pá, kicsi. —­­S azzal elszaladt a lány. Miklós egy ideig kábán állott az elfo­gyasztott italtól és féllábával nem tudott a lány után szaladni, így nem volt más mit legyen, mint támolyogva elindult, hogy a jelzett helyet felkeresse. Az ital életre keltette az állatot benne s bár nem kívánta lélekben egyetlen nő közel­ségét sem, az alkohol szülte vagy hajtotta Mik­ Quintus k­ipörlesés nagy választékban Irgalmasok u. 24. Tel. 13-26. lesz a nő után. Az ébredő város zsongása ült az üde tavaszi reggelen. A gyenge napsugár szere­tettel cirógatta a hatalmas házak tetejét s a kere­ken, hol több hely volt, a sárgás zöld gyepre is letekintett. Néhány villamos sietett kialudva a munkahelyére. A házmesterek az előző nap pi­szokját sepergették a járdákról. Egy-egy autó dübörögve rohant el mellette s ilyenkor a leeresz­tett függöny mellől nő­sikoltás és férfikacagás hallatszott ki. Mire Miklós a rákosi pályaudvarra ért, már a szaladó élet dübörgött körülötte. Mindenki ment a maga utján, mintha az emberek is gépek lettek volna, melyek fényes síneken szaladnak egy meghatározott cél felé. Csak Mik­lós csonka testtel és életnélküli szemekkel lát­szott olyannak, mint a síneb­ől kisiklott vonat. Cél nélkül bolyongott az élete után rohanó tömeg között. — Igen, vonat... Mindenki egy vonat... Szalad a sinen az élet állomásai felé... Egyszer csak kisiklik és akkor vége... Itt van ii... Én is kisiklottam... Nincs, aki visszasegítsen a sínek­re... Magam nem tudok... Nem tudok?... Nem akarok ... Mért nem akarok ?... Nincs állomás... Hát nincsen ?... Hol van ?... He-he ...Nevetett fel hangosan, mikor részeg agyával eddig ért a gondolatfüzésben.­­• A pincér a borra­valót visszaadja... Segíteni akar. Kovács a laká­sát megosztotta... segített... Teta csókot ad... És mind szegények... Mert a szegények segíte­nek. .. Vagy ők is kisiklottak, és azért. .. Nem. .. De Teta... Huh... huh... é­s rázósan rázkó­dott össze. — Egy kis meleg kellene... Meleg... Majd Teta... De hol van... Huh... huh...­­— ismételgette többször és fázósan bujt az egyik vagonhoz, mintha ott akart volna melegedni. A rákosi állomásnak külső vágányain a vagon­lakók éppen az éjszakai tolatás következtében okozott károk miatt panaszkodtak egymásnak, de ezt nem hallotta Miklós, mert egy vagonnak támaszkodva, mámorában elaludt. Nem tudta, meddig szunyókálhatott így állva, amikor csak hangokra ébredt fel. Úgy tetszett, mintha a fülé­be súgna valaki, pedig csak a vagon falán keresz­tül hallotta, amint ott bent beszélgettek. — Azt nem. Nem engedem... Lezülleni... Azt nem... — szólott erélyesen egy férfihang. — De drága jó apám ! így nem lehet tovább. Mindenünk tönkre megy... — könyörgött egy siró női hang. Miklósban a józanság és a mámor csatázott még, de ennek dacára megállapította, hogy a hangok ismerősek neki. Nem tudta, hogy hol hallotta, de sejtette, hogy ezek kedves hangok voltak valaha neki. Jobban a vagon falához feküdt s tovább hallgatózott — Én nem megyek senkihez sem kunyerálni ...Soha életemben sem tettem... — mondta a férfihang. — Pedig csak egy szavadba kerülne és nem kellene itt lakni. A menekültügyi hivatalnál van­nak jóbarátaid és azok segítenének. — Nem megyek... Ha ők maguk nem jön­nek rá arra, hogy Balog András főszolgabiró, aki mindenét elvesztette és akinek a gyermekére is van gondja, megérdemel egy jobb lakást, akkor én nem kérek belőle... — ellenkezett erélyeseb­ben a férfihang s Miklóssal forogni kezdett a világ. — Ki?... Ki?... Ki?... Balog András? ...Huh!... Huh!... E!... EL... — hebegte hangosan, mire a vagonnak támasztott deszka­létrának legfelső fokán megjelent egy szobrokat szégyenítő kis boka, majd utána egy kartonszoknya széle sodródott ki s két rózsás kéz fogazott a vagonajtóba és kihajolt egy tündérszőke sudár lányka. Sötétkék szemeiben a férfi erély csillogá­sával vágott le a részeg alakra. PÉCSI NAPLÓ 1330. június 1. A májusi 45% zsírtartalmú hortobágyi juhtúró viszonteladói ára 2010-kor olcsóbbodott Tejszövetkezeti Központ, Budapest, 4, postafiók 20. órakor kezdődik.­­ FILMSZÍNHÁZAKBAN ! hétköznapokon az első előadás i .

Next