Pécsi Napló, 1930. október (39. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
2. oldal. A külön jutalmak nem tekinthetők borravalónak. A főszámvevő a zárszámadás tárgyalásánál ismertetni fogja a külön jutalmak kiosztásának módját. Helytelen az, hogy Esztergályos a költségvetést egyes kiragadott kis tételei alapján bírálja. Riha Ferenc : — Este 5—7 óráig a folyosót söpörték a napszámosnők négy pengős heti bérén. — A város szegényeinek sorsa lebegett mielőttünk is — folytatta be székét Baumann bizottsági tag. A bizottsági üléseken alaposan meg- vitattunk minden egyes tételt. Örömmel üdvözli a takarékossági bizottság kiküldését. A maga részéről a költségvetést elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. Gombos Ede dr. indítványai. Gombos Fde dr. bizottsági tag nem fogadja el a költségvetést általánosságban sem. Az illetménykérdést nem látja tisztázottnak. A személyi kiadásokat le kell szállítani. Meg kell állapítani a tisztviselői normálstátust. Indítványozza ennélfogva : Pótköltségvetéssel, vagy bármely más előterjesztés kapcsán a költségvetésben felvett szükséglet, vagy a megtakarítások hitelátruházás útján való felhasználása csak az elmaradt szükséglet, vagy elért megtakarítás nemének és összegének pontos megjelölése esetén engedélyezhető. A zárószámadásokon indokolt és pontos kimutatást kell készíteni a megvalósítatlan szükségletekről, az elért megtakarításokról és azok hováfordításairól. A törvényhatósági bizottság adjon megbízást az egyesített pénzügyi és jogügyi bizottságnak olyan szervezési szabályrendelet készítésére, amely a törvényhatóság összes tisztviselőinek és alkalmazottainak normal státusát megállapítja. A vonatkozó szabályrendelet az 1932. évi költségvetés előtt tárgyalás és elfogadás végett közgyűlés elé terjesztendő. A normál státusban nem szereplő állások bármely okból történt megüresedésük esetén többé be nem tölthetők. A hozandó szabályrendelet részletes illetménytervezetet is tartalmazzon. A törvényhatósági bizottság a megállapított képviseleti pótlékokat a költségvetésben felvett összegek 50 %-ára, a külön munkaátalányt pedig 60 %-ra szállítja le. A törvényhatósági bizottság, figyelemmel az 1927. évi V. tc. 49. paragrafusának rendelkezésére és a gazdasági helyzet kényszerű követelményeire, forduljon felirattal a kir. kormányhoz, hogy a törvényhatósági és megyei városok tisztviselői és egyéb alkalmazotti fizetéseknek a változott helyzetre való tekintettel eszközlendő revíziójáról törvényhozási úton gondoskodjék. Az elfogadó határozat közlendő az összes törvényhatósági és megyei városokkal hozzájárulás és a kormányhoz leendő felterjesztés végett. Fürst Gyula a költségvetési tervezetnekk általánosságban való elfogadásánál bizalmi kérdést lát fennforogni, ezért a költségvetést általánosságban elfogadásra ajánlja. Nem tartja igazságosnak azt a megállapítást, hogy a költségvetés túl van méretezve. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy az idők járása nagyon megnehezedett. A költségvetési keretet tehát a közönség teherbíróképességének megfelelően kell megállapítani. A legnagyobb mértékben magáévá teszi Újhelyi bizottsági tag megfontolt, józan megállapításait. Nincsen a törvényhatósági bizottság tagjai között egy sem, aki nem lenne a szükséges szociális feladatoktól áthatva. Leginkább érzi ezt a polgármester. Alkotnának is, ha volna miből, de nincs semmi, hosszúlejáratú kölcsönre pedig nincsen kilátás. Honnan vegye a polgármester a többletet ? Le kell tehát az igényeket szállítani, nem lehet egy generációt arra kötelezni, hogy az elkövetkezendő évek minden kulturális, közegészségügyi stb. szükségletét egymaga viselje. A hirtelen, erőszakos haladás tönkretenné a közönséget. Ismételi végül, miután ebben bizalmi kérdést lát, a költségvetést általánosságban elfogadja. Dick György bizottsági tag általánosságban sem fogadja el a költségvetést. Kevésnek tartja az inségmunkákra előirányzott 100.000 pengőt. A télen 2000 munkanélkülire lehet számítani. PÉCSI NAPLÓ 1930. október 1. A pécsi református leánynevelő felavatása. AZ INTÉZMÉNYT RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK SZENTELTE FEL. Pécs, szept. 30. Miként előre jeleztük, ma volt a pécsi református leánynevelő intézet ünnepélyes felavatása Ravasz László dr. dunamelléki püspök közreműködésével. Az ünnepélyen számos előkelőség és nagyszámú közönség vett részt. Az ünnepélyt istentisztelet vezette be, melyen Nyáry Pál esperes végezte a bevezető szolgálatot, majd Muraközy Gyula kecskeméti lelkész lépett a szószékre és lélekbe markoló beszédet tartott a női hivatás szentségéről, veszélyeiről és áldásairól. A befejező imát és áldást Ravasz László dr. püspök mondotta. Az istentiszteletről az iskola udvarára vonult az ünneplő közönség, mely zászlódíszben, cserfalombokból készült csokrokkal ékesítve várta az érkezőket. A díszes szószéken a funkcionáriusok foglaltak helyet. Először Mándy Sámuel felsőházi tag emelkedett szólásra. Beszédében a püspököt köszöntötte először, ki most fejezte be Baranyában főpásztori körútját, melyet kilenc évvel ezelőtt kezdett el és amelynek áldott lelki magvetéséből sok gyümölcsöt vár a baranyai református egyházmegye is, melyben a folyó esztendőben történtek a püspök egyházlátogatásai. Köszöntötte beszédében Pécs szab. kir. város képviselőjét is, valamint köszönetét tolmácsolta a város polgármesterének azért az erkölcsi támogatásért, mellyel az iskola részére a város anyagi támogatását volt szíves kieszközölni. Végül felkérte a püspököt az iskola felavatására. Ravasz László dr. a gyülekezetet éneklésre hívta fel és a 105. zsoltár eléneklése után felolvasta a Példabeszédek könyvének 31-ik részéből a derék asszony dicséretét, majd felszentelő imát mondott. Mojsisovich Margit igazgatónő az intézet történetét olvasta fel. Vincze Laura növendék Varga Tamás lelkésznek iskolaavatásra c. szép költeményét szavalta el. Imre Sándor dr. egyetemi tanár, egyházkerületi tanügyi előadó az uj intézet hivatásáról tartott mélyenjáró beszédet, hangsúlyozván, hogy a tanintézet feladata nemcsak nagyasszonyokat nevelni, hanem a hétköznapi élet, evangéliumi szellemtől áthatott, kicsiny köröket betöltő asszonyait is. Göde Lajos egyházkerületi aljegyző imádsága és a Himnusz éneklése zárták be a szépen sikerült ünnepélyt, mely után a közönség megtekintette az új tanintézet helyiségeit. Az ünnepség után díszebéd volt, melyen Mándy Sámuel felsőházi tag, egyházmegyei elnök a kormányzóra felköszöntőt mondott. A felsőbaranyai egyházmegye ez alkalomból a kormányfőnek táviratilag fejezte ki hódolatát. ez az összeg három hétre lesz csak elég. Munkanélküli segélyekre volna szükség, ezt azonban a városvezetőség demoralizálónak tartja. Miután a városvezetőséggel szemben bizalmatlansággal viselkedik, a költségvetést általánosságban sem fogadja el. Sebestyén Károly kívánatosnak tartja, hogy a népjóléti akció szélesebb méreteket öltsön. Örömmel üdvözli, hogy a város főtisztviselői az insegakció javára lemondtak külön illetményeik 10%-ról. Szükségesnek tartja, hogy az akcióhoz valamennyi főtisztviselő csatlakozzék. A plébániák lelkészei az ínségesekért. Bejelenti, hogy a pécsi plébánosok és helyettes plébánosok az ínségükért javára hajlandók a várostól élvezett illetményeik bizonyos százalékáról lemondani. Kéri, hogy a város a jövőben a Gyárváros szükségleteire nagyobb gondot fordítson. A költségvetést általánosságban elfogadtja. SzabóJános bizottsági tag a költségvetést általánosságban ugyancsak elfogadja. Azt indítványozza ezzel szemben, hogy a költségvetést részleteiben csak a takarékossági bizottság előterjesztése után tárgyalják le. Nem helyesli Gombos Ede dr. azon indítványát, hogy felirattal forduljanak a kormányhoz a tisztviselői illetmények leszállítása érdekében, mert az meg nem érdemelt módon bántaná meg a tisztviselői kart. Indítványozza, hogy a javaslat felett a közgyűlés térjen napirendre. Elnöklő főispán szünetet rendelt el. A szünet után a főispán a költségvetés általános vitáját befejezettnek nyilvánítja. A polgármester válasza az általános vitán elhangzottakra. Nendtvich Andor polgármester emelkedik ezután szólásra és válaszol az elhangzott felszólalásokra. — Ez az első költségvetés — úgymott — amelyet az új törvényhatóság tárgyal le. Az új bizottsági tagok most foglalkoztak először a városi költségvetéssel. A megnyilvánult nagy érdeklődésnek ez a magyarázata. Örömmel állapítja ezt meg, mert bizonysága annak, hogy a bizottsági tagok milyen szeretettel és érdeklődéssel viseltetnek a város ügyeivel .szemben. Ez pedig hasznára van csak a városnak. A költségvetési vita a mai válságos idők bélyegét viseli magán A felszólalásokban az általános elkeseredett hangulat jut kifejezésre. Ez érthető is, hiszen mindannyian tele vagyunk panasszal, keserűséggel, kifakadással. Ennek kifejezést kell adni. A bizottsági tagok közül soknak igaza van, sokat szeretnének saját meglátásuk alapján változtatni. — Hhivatkozhatom azonban arra — folytatja felszólalását a polgármester —, hogy én is átéltem e helyen nehéz időket, kevés szép időt láttam, de a gondviselés mindig megadta a módot arra, hogy e nehéz időkben is megtaláljam a válságból kivezető utat. — Felemelt fővel mondhatom, hogy ez sokszor sikerült. Ugyanez a helyzet ma is. Kérem, legyenek irántam most is bizalommal, tapasztalataim megérdemlik, hogy most is hallgassanak reám, hiszem, hogy most is sikerülni fog a város közönségét súlyos helyzetéből kivezetni. Kitörő lelkesedéssel és helyesléssel fogadták a polgármester szavait, aki ezután az elhangzott felszólalásokat tette bírálat tárgyává. Újhelyi bizottsági tagot biztosítja, hogy a számításba vett bevételi tételek be fognak folyni. Azok reálisan vannak beállítva a költségvetésbe. Nagyobb eltolódások nem lesznek. Meglepetésektől nem kell tehát tartani. A városi gazdaság bérbeadására nézve a kiküldött szűkebb bizottság meg fogja tenni jelentését. Ha a bizottság előnyösebbnek fogja a bérbeadást találni, nem lesz annak semmi akadálya sem. Elismeri, hogy a költségvetés bizonyos stagnálás képét mutatja. Ebből azonban nem lehet a város gazdálkodására következtetni. A mostani általános stagnálást felsőbb erők okozták. A városi gazdaság megvizsgálása igazolni fogja ezt. A takarékossági bizottság kiküldését köszönettel fogadja. A vezetőséget eddig is mindig a legnagyobb takarékosság elve vezérelte. Sokat a bizottság működésétől nem remél. Ez irányban eddig is megtörtént minden lehető. Elfogadja azt, hogy az esetleg mégis elérhető megtakarításokat az insegakcióra fordítsák. Az insegakció kereteit különben is ki fogják bővíteni. Erre nézve a legközelebbi közgyűlés elé fognak javaslatot terjeszteni. Esztergályos János azt állítja, hogy elhanyagolják a város „dolgozó polgárainak érdekeit.“ Ezt a megállapítást visszautasítja. Ebben a városban mindenki dolgozik. Nem indokolta meg azonban, hogy miért nem szolgálták a „dolgozók“ érdekeit. Állításait nem bizonyította be. Annyit sikerült végül felszólalásából konkrétumként megállapítani, hogy 61.300 pengőnek különjutalmakra való felhasználását kifogásolja. Megállapítja, hogy ezt az összeget és a kisemberek jutalmazására fordítják. Erről Esztergályos bármikor meggyőződhet, felszólalása tehát, a legnagyobb mértékben antiszociális, Gombos Ede dr. első indítványát ajánlja elfogadásra. A tisztviselői normál státusz azonban Pécsett meg van, miután a véglegesítés a pécsi városházán