Pécsi Napló, 1931. október (40. évfolyam, 221-247. szám)

1931-10-01 / 221. szám

XL. évfolyam. 221. szám. Egyes szám ára 10 fillér. 1931 október 1. Csütörtök ese" P£ ŐSI NAPLÓ Serkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy M. u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Serkesztőségi tel.: 21-09. Kiadóhivatali tel.: 20-27 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: LENKEI LAJOS Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postánagy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára: 14 fillér. — 16 oldalas 24 ШШ Bombát találtak a rottenmanni vasúti állomáson. Graz, szept. 30. (Wo///.) A rottenmanni pályaudvaron ma reggel a fatörzsek és a deszkák között 20 bombát találtak, amelyek 16 és fél cm. hosszú és 35 mm átmérőjű csövekből állanak. Nagy robbanó hatású anyaggal vannak megtöltve és mindkét végükön parafával bedugaszolva. Egyik végükre óramű van helyezve, amelyet kartonpapír burkolat fed. A bombák általában hasonlítanak azokhoz a bombákhoz, amin őket a német- és magyarországi vasúti merényletek alkalmával használtak. A vizsgálat még nem tudta megállapítani, hogy a bombák honnan származnak, de az a feltevés, hogy vasúti merénylet elkövetésére szánták azokat. Graz, szept. 30. (Bécsi Távirati Iroda.) A rottenmanni csendőrőrs jelentése szerint a rottenmanni pályaudvaron a farakodók, amikor egy halom bádogot rendeztek 20 robbanó töltényt találtak, amelyeknek származása teljesen ismeretlen. A töltényeket kívülről parafinnal vonták be és így azok jól elálltak. A töltények tartalmát ideiglenesen egy volt dsidástiszt és egy rottenmanni droguista vizsgálták meg. Megállapították, hogy kétségtelenül ammóniumsós robbanóanyagról van szó és nem dinamitról. A töltényeket a rottenmanni csendőrőrs őrzi és az tett feljelentést a kerületi kapitányságon, amikor az eset tudomására jutott. Kizártnak látszik, hogy a lelet valamely vasúti merénylettel, vagy épen a biatorbágyi vasúti merénylettel állana összefüggésben, mert a robbanó töltények feltétlenül hosszú idő óta hevertek a lelet helyén, minthogy a papírdoboz, amelyben voltak, már erősen elmállott. Baranyavármegye törvényhatósági közgyűlése kulturális, közegészségi és gazdasági szempontból és a történelmi jog alapján tiltakozott az Erzsébet tudományegyetem megszüntetése vagy megcsonkítása ellen. miniszterelnökhöz intézett felirat kiemelkedőbb részei. Pécs, szept. 30. Baranya vármegye törvény- hatóságának e hó 28-i közgyűlése, mint arról hírt adtunk, foglalkozott azokkal a felmerült tervek-kel, melyek az állam súlyos helyzetére történő hivatkozással a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem teljes megszüntetésére, vagy egyes fakultásainak leépítésére irányulnak. A törvényhatósági bizottság egyöntetűen foglalt állást az egyetem fenntartása mellett s ezt Fischer Béla alispán által előterjesztett, a kérdést minden oldalról alaposan megvilágító, feliratban hozta gróf Károlyi Gyula miniszterelnök tudomására, tiltakozva az egyetem megszüntetése, akár megcsonkítása ellen, arra kérve a miniszterelnököt és az összkormányt, hogy minden ilyen törekvést éppen a felhozott indokok alapján a leghatározottabban visszautasítani méltóztassék. Egyetemünk védelme érdekében készült felirat azon kiemelkedőbb részleteit, melyek megdönthetetlen logikával bizonyítják az egyetem fenntartásának feltétlen szükségét és az ész reflektorának fényével világítanak rá azokra a kulturális és gazdasági károkra, melyek a megszüntetés, vagy csíkcsonkítás nyomán is Baranyát és Pécs városát jóvátehetetlenül érnék, a következőkben adjuk: Az Erzsébet Tudományegyetem Pozsonynak a békediktátum folytán Csehszlovákiához történt csatolása folytán 1923-ban az akkori nemzetgyűlés rendelkezése folytán helyeztetett Pécs városába. Pécs város és Baranya vármegye akkor még alig ocsúdtak fel az ellenséges szerb megszállás okozta kábultságukból s keresték azokat az eszközöket, amelyek hozzásegítették volna őket a szerb megszállók fosztogatásai és a déli területek elvesztése folytán szenvedett súlyos sebeiknek gyógyulásához. Ebben a kritikus helyzetben történt az egyetem Pécsre helyezése s ezzel Pécs városában és Baranyavármegyében nemcsak az elernyedt szellemi élet kapott új lendületet, hanem anyagi és gazdasági téren is oly áldásos eredmények mutatkoztak, hogy némileg kárpótolva éreztük magunkat azokért a sulyos veszteségekért, amelyeket a szerb megszállás alatt elszenvedtünk s amely bennünket legszebb és leggazdagabb délvidéki községeink elvesztésével sújtott. Pécs városát a vármegye mezőgazdasági termelése táplálja s igy a vármegye mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosságának, főleg pedig a kisgazdatársadalomnak is elsőrendű érdeke, hogy közvetlen piacának felvevő képessége meg ne csappanjon. Ez pedig kétségtelenül nagy mértékben bekövetkeznék az egyetem megszüntetésével, amikor is az 1300 körüli egyetemi hallgató, úgyszólván az egész tanszemélyzet, a segédszemélyzet, az egyetemi klinikák betegállománya és személyzete s a klinikák révén a városban megforduló nagyszámú idegen kapcsolódnék ki a fogyasztásból s ezzel pótolhatatlan veszteség érné amúgy is lebízhatatlan gondokkal küzdő mezőgazdasági termelőinket, akiknek messze vidéken ma már úgyszólván egyedül a pécsi piac nyújt módot arra, hogy termelt élelmicikkeinek értékesítésével némi bevételhez jusson. Külön említjük azokat a felbecsülhetetlen előnyöket, amelyek az egyetem orvosi fakultásának működése folytán jelentkeznek. Az orvosi fakultás kiváló tanári kara a legnagyobb készséggel és önzetlenséggel állította munkáját a vármegye közegészségügyiének szolgálatába és hogy a háború és főleg a három éves ellenséges megszállás züllött állapotai után ma a vármegye közegészségügye megfelelő színvonalon áll, az jelentős mérvben ezen fakultás kiváló munkálkodásénak köszönhető. Hogy a klinikák fenntartása ma mennyire közös érdek s hogy azok működése milyen mértékű szükségletet elégít ki, azt legvilágosabban mutatja azon tény, hogy 1929—30-ban 11.520, 1930—31-ben pedig 11.472 volt azoknak a betegeknek száma, kik ott megfordultak . 1930—31-ben a betegfelvételi naplók 239.871 ápolási napot mutatnak ki. Egyetemünk, vagy akár más egyetem megszüntetése esetén pillanatnyilag tényleg mutatkoznának az állam javára megtakarítások, azonban anyagi előnyöket feltétlenül lerombolnák azok a káros következmények, amelyeket az egyetem megszüntetése folytán beálló minden irányú forgalomcsökkentés Pécs város és Baranya vármegye gazdasági életében feltétlenül kiváltanának s amelyek az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság csökkent kereseti lehetőségei folytán mindezen társadalmi osztályoknak az állammal szemben való teljesítőképességét is a legnagyobb mértékben legyengítenék. Ném látunk az államháztartásra nézve számbajöhető megtakarítást azon szintén felszínen lévő terv keresztülvitele esetén sem, amely szerint a Pécsi Egyetem bölcsészeti fakultása a szegedi s a szegedi egyetem jogi fakultása, a pécsi egyetem hasonló fakultásával egyesíttetnék. Beszerzett adataink szerint a pécsi egyetem bölcsészeti karának fenntartása mindössze 151.224 pengőt igényel, amiből nyugdíjterhek folytán százezer pengő továbbra is fennmaradna s ezenkívül új teherként jelentkeznének azok a kiadások amelyek a jogi kar hallgatóira nézve kötelező s jelenleg a bölcsészeti kar által ellátott filozófiai és történeti előadások beállításával felmerülnének. De előreláthatólag súlyos anyagi áldozatot követelne az államtól az az esetben nagy mértékben megnövekedő jogi kár elhelyezése is, amely a már jelenlegi állapot mellett is szükségesnek mutatkozott és el is határozott építkezések még nagyobb mérvű foganatosítását s ezzel az állam további súlyos megterhelését tenné szükségessé. Néhány ezer pengő megtakarítása pedig nem indokolja, hogy egyetemünk egysége megbontassák, annak jelentősége kisebbittessék s tanulni vágyó ifjúságunk nagy tömege kényszerittessék tudományának rendes lakóhelyétől messze eső főiskolán való s igy nagyobb anyagi áldozatot is kívánó kielégítésére. A felirat ezután összegezi azokat a felbecsülhetetlen kulturális, közegészségügyi és gazdasági előnyöket, amelyeket az egyetem működése Pécs városra, Baranya vármegyére és az egész Dunántúlra is jelent s szembeállítja azokkal az állami háztartásra pillanatnyilag jelentkező, de káros mellékhatásai folytán feltétlenül elenyésző anyagi előnyt, ami az egyetem megszüntetésével, illetve megcsonkításával járna. Ezek alapján hisszük, Baranya vármegye törvényhatóságának sikerül meggyőzni úgy a miniszterelnököt, mint az összkormányt annak a felfogásnak tarthatatlanságáról, mely az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükségesnek látná egész szellemi és gazdasági berendezkedésünkkel immár szorosan egybeforrt értékünk, az Erzsébet Tudományegyetem megszüntetését vagy csak megcsortkilását is.