Pécsi Napló, 1935. június (44. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-01 / 124. szám

2. oldal MEGNYÍLT AZ „ARANYHAJÓ“ KERTHELYISÉGE melyben esténként a budapesti Royal szálloda pálmakertjének volt zenekara gon­doskodik a közönség elsőrangú szórakoztatásáról. TÁNC! ___________Kedvezőtlen Idő esetén a Széchenyi étteremben A „frECSI NAPLÓ“ REGÉNYE Véletlen házasság Írta: ENRICO PIZZI Fordította: fiUJÓ JÓZSEF 34 Germersbach leállította a motort, hogy sikló­repüléssel érjen földet. De az utolsó pillanatban megbillent a gép és egyik szárnya a földet sú­rolta. A két repülő csak hatalmas rázkódtatást érzett s a következő pillanatban már széles ívben repültek ki a gépből. Puha, zöldelő fűre estek, nem történt semmi bajuk. A motor szerencsére nem robbant fel. A törött alkatrészek közül előkotorták kézi táskájukat és sántikálva indultak el a város felé vezető úton. Egy teherkocsi, amely állatokat szállított. Vette fel őket . - Hi­­ vagyunk ? A munkás látta a leszállást. - Két órányi járásra vagyunk Avia Teraitól. Két hónap múlott el azóta, hogy Schirpach levele kiölte Hansból a reményt. Most itt áll a ■mendozai Grand Hotel teraszán és belebámult a semmiségbe. Mennyi keserűség érte azóta, hogy repülő­gépük lezuhant a Gran Chaco határán. Pár napos pihenés után, ami arra volt jó, hogy kiheverje magasra szökő lázát, elhatározta, részt vesz abban a katonai expedícióban, amely az őserdők mélyébe hatol, az ellenséges indián­­törzs­­ ellen. A kísérletek azonban hiábavalónak bizonyul­tak. Az expedíció csak lakatlan falvakat talált. Az indiánoknak nyomuk veszett. Két hétig pásztor volt. Birkanyájat őrzött egy telepen, ahonnét a többi gauchosok kitúrták, mert észrevették, hogy a tulajdonos megkülön­böztetett bánásmódban részesíti és saját házában adott neki szállást. Nyolc napig sofőri állást töltött be. Egyik nap árokba zuhant, mert az öreg kocsi fékje el­romlott. Vége lett az autónak és az állásnak. Végül egy csapat gauchoshoz csatlakozott, akik Mendozába, a vágóhídra hajtottak marhákat. Most itt van ! A nyolcvan pesot, amit két hónap alatt, kínlódva, verejtékezve keresett, pár nap alatt elkölti. De legalább emberként fog élni végre. Szállodában lakik és étkezik. ❖ Hans Dornbusch a teraszon ült. Előtte az asztalon feketekávé párolgott s mellette egy szé­ken újságok hevertek. Kézbe vette a Prensa képeslapot. Szemei tágra nyíltak a csodálkozástól, amikor belepillantott. Két arcot látott : egy mosolygó, szép női fejet és mellette egy finom vonású argentiniai férfiét. Elolvasta a szöveget: „Házasságkötés a nagybirtokosok világában. Tegnap a Plaza Szálló nagytermében százötven meghívott argentiniai pénzarisztokrata vendég jelenlétében tartották esküvőjüket Dona Ines, a Santa Margareta-i birtokok tulajdonosának egyetlen leánya, Don Guilelmo Herera de Velas­quez, Masseria­­Modello fiatal tulajdonosával. Az egyházi szertartást a San Martin katedrális­­ban folyt le. A fiatal pár nászútra Európába utazott a Norddeutscher Lloyd Sierra Nevada luxusgőzősével.“ Keserű mosoly húzódott meg Hans száján. De lelkében felszabadultságot érzett. Legalább nyugodt lelkiismerettel fog járni, nem tette bol­dogtalanná Inest. Egy pillanatra különös gondolata támadt : „Ha nem lett volna Beata...“ Talán az ő képe mosolyogna Ines mellől, a Prensa második oldaláról. Hosszú hirdetést is­­ talált a lapban : „Társat keres legalább 40.000 pesossal a santiagói utcai fagylaltárusítás, kizárólagos jo­gával bíró vállalat német tulajdonosa, aki a vál­lalkozását új gépek beszerzésével nagyobbítani akarja. Csakis megbízható, elsőrendű cég vagy személy ajánlata jöhet tekintetbe. Pensione Ger­mania Calle Ahumada 134.“ Lehajtotta fejét. Milyen kár, hogy neki nin­­sen pénze. Nagyszerű üzletnek ígérkezik a fagy­laltárusítás, ha Santiagoban is olyan meleg van, mint itt ! Másik újságban újabb érdekes képet talált, amely alatt hosszú magyarázó cikk állott. „Santiago uccájának szenzációja. Egy fiatal lány ragyogó ötlete.“ A cikk Beata első utcai szerepléséről szólt. A fénykép egy kézikocsit ábrázolt, amelyet ember­­i tömeg vett körül és egy fiatal leány­­ arcát nem­­ lehetett kivenni - mérte a fagylaltot. Új ötlete támadt. Hátha a l­ány még nem ta­lált társat? Biztosan szüksége van hűtőgépekre. Ez volt a nürnbergi Auguszta gépgyár speciali­tása. Visszasietett a szállodába és leült az Író­asztalához. Levélíráshoz fogott: „Tisztelt Igazgató Úr, kérem olvassa el figyelmesen e levelemhez mellékelt lapokat. Véleményem szerint ko­losszális üzletről lehet szó, amely talán Önt is érdekeln­k és esetleg felkészülhetnének hűtő­gépek nagy arányban való gyártására. Sür­gősen kérem véleményét, foglalkozzak-e a dologgal ilyen irányban. Hans Dornbu­eh. " (Folyt. köv. ) PELS­I NAPLÓ Az ifjúság problémáinak és a hősök emléke­zetének szentelte a pécsi Erzsébet Tudomány­egyetem tanévzáró ünnepi közgyűlését Pécs, május 31. A pécsi Erzsébet Tudomány­­egyetem vasárnap délelőtt tartotta az egyetem aulájában évzáró ünnepi közgyűlését. Az ünnepi közgyűlés a város egyházi, katonai előkelőségé­nek és nagyszámú közönség jelenlétében a „Hiszek­­egy“-gyel vette kezdetét, majd dr. Mansfeld Géza rector magnificus tartotta megnyitó beszédét. - Nem véletlen az, - mondotta - hogy egyetemünk záróünnepét összekapcsoljuk a hősök ünnepével. Ezzel az ünneppel búcsúzunk el egy dolgos esztendőtől és azoktól, akik tanulmányain­­­kat elvégezve kiválnak az egyetem kötelékéből. A búcsú és elmúlás gondolata lelkünk ugyanazon húrjait rezegtetik meg és amikor búcsúzunk azoktól, akiket elszólít tőlünk az élet, lehet-e meg nem emlékeznünk azokról, akiket a halál szólított el ennek az Alma Mater fiai közül, mikor a haza hivó szavára örökre elmentek tőlünk. Az ő megdicsőülésük, az ő hősi haláluk ihlessen meg Benneteket ked­ves fiatal barátaim, kik a mai záróünneppel megváltak egyetemünktől és az ő példájuk adjon élőt és buzdítást az élet nehéz küzdelmében, amely most Reátok vár. - Ez a mai nap fordulópontja a Ti élete­teknek nemcsak azért, mert felszabadultok az egyetemi disciplina kötelékei alól, hanem mert először álltok majd kint az élet forgatagában elhagyatva, magatokra utalva, szinte először találjátok magatokat szemben küzdőtársakkal, akik ugyanúgy mint Ti harcolnak majd a minden­napi kenyérért és ezen túlmenően azért, hogy ér­vényesüljenek, hogy felküzdjék magukat az első sorba és ezzel édes hazánknak is hasznot és dicső­séget szerezzenek. És először találjátok magatokat szemben olyan Nálatok jóval idősebb emberekkel, akik­ben nem fogjátok sem a jóságos atyát, sem a tanárt vagy a mestert láthatni, mint eddig, hanem olyanokat, akiknek nehéz küzdelmeit Ti már nem láttátok és akikről csak azt tud­játok, hogy elállják a Ti utatokat és megnehe­zítik az előretörtetést. 1935 június 1. A fiatalság problémája - Mert fájdalom, a vesztett háború egyik legnagyobb csapása az a szak­adék, ami ifjúság és öregek között támadt, amely éket vert apa és fiú közé és gyűlöletet szít a nemzet jövője és azok között, akiknek egyetlen bűnük, hogy nem akarnak még meghalni és nem akarnak idő előtt megválni attól, ami az életben talán a legszebb: a munkától.­­ Erről a problémáról, a fiatalság problé­májáról szeretnék néhány szót szólni ma, amikor kapuzáráskor nemcsak minálunk, hanem ország­szerte jól végzett munka után, ifjak százai vál­nak meg az egyetemtől, hogy munkára készen lépjenek be az élet kapuján. Mi az oka az ifjúság elégede­len­ségének? - Kétségtelen, hogy a mai helyzet kiéle­zésében nemcsak a gazdasági krízis és nemcsak a fiatalok telhetetlensége hibás. Az előző forra­dalmak és az utána járó átalakulások politikai küz­delmeiben nem egyszer vették igénybe az ifjúságot és a szolgáltatásokért sokszor olyan ígéretek történ­tek, amelyeket beváltani nem lehetett s az ennek nyomán támadt csalódás, elégedetlenséget és keserű­séget támasztott a fiatalság lelkében. A fiatalság felfokozott igényekkel a lelkében és egy be nem váltott váltóval a kezében indult el az élet útjára. Szabad-e csodálkozni azon, hogy ez szakadást támasztott a két generáció között és minthogy a kölcsönös megértés és szeretet nem lett úrrá a lelkeken, az ellentét mindjobban elmélyült és ma már mind élesebb kifakadásokat hallunk a fiatalság ellen és minden téren tapasztalhatjuk azt a törekvést, hogy a fiatalok érvényesülését megnehezítsék, így azután fájdalmasan kell ta­pasztalnunk, hogy a fiatalság meg nem értése ma már nem egészen igaztalan vád és ha ennek a jelenségnek mélyebb okait keressük, akkor bizony vissza kell mennünk a gyermekszoba emlékei közé, mert az ifjúság meg nem értése bizony már ott kezdődik. Az ifjúság problémáinak megoldása­ ­ A minap Budapesten egy közkertben vára­koznom kellett és gyönyörűséggel néztem ser­dülő fiuknak egy igen szép harci játékát, mely az én gyermekkoromban még ismeretlen volt.

Next