Pécsi Napló, 1937. december (46. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

2. oldal. Sváb Feri hangulatos zenekarának és Kiss Klári dizöznek mai bemutatkozása a „Korzó“ Étterem idei slágerei a tekintetben parancsolni. Éppen ellenkezőleg, elvárják, hogy feltételeiket teljesítsék azok, akik valamit vissza akarnak kapni. Pedig éppen ez az, amitől Németország elzárkózik. Az angol-francia elgondolás egy új közös biztonság, egy új Népszövetség kereteiben mozog. Mindazt, ami a Népszövetségre, a kol­lektív biztonságra emlékeztet, Németország kereken visszautasítja, a gyarmatok vissza­adását pedig ne­m feltételek alapján képzeli el, hanem a gyarmatbirodalom feltétel nélkül való visszacsatolását követeli. És ami rendkívül fontos: Anglia és Francia­­ország felismerték, hogy az összes dunai és balkán országok Nagy­britanniától és Franciaországtól erőteljes és egységes politikát várnak, amely szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely a középeurópai államok függetlenségét és szabadságát veszélyeztetné. Ez a felismerés az úgynevezett szabadkéznek éppen az ellen­kezőjét jelenti. Németország vitatja London és Párizs középeurópai érdekeit, a londoni kon­ferencia pedig erőteljesebben, mint valaha, ki­hangsúlyozza ezeket. BEFEJEZŐDTEK AZ ANGOL-FRANCIA TÁRGYALÁSOK London, nov. 30. Az angol-francia tárgyalások délután 1 óra 15 perckor befejeződtek. Az angol és francia államférfiak Chautemps és Delbos elutazása előtt még egyszer összeültek, hogy megállapítsák a tárgyalásokról kiadandó közlemény szövegét. A HIVATALOS JELENTÉS, London, nov. 30. A francia és angol mi­niszterelnök és külügyminiszter tárgyalásairól kiadott hivatalos jelentés közli, hogy a tárgya­lásokon résztvett lord Halifax is, aki német­­országi tárgyalásait ismertette. A tanácskozásokon szóbakerült Delbos kö­zép- és keleteurópai útja. Szóbakerült ezenkívül a spanyol viszály és a földközitengeri kérdés, megállapítva a be­­nemavatkozási politika eredményességét. El­határozták, hogy a benemavatkozási politikát kiszélesítik és hatályossá teszik. Németország gyarmati követelése ügyét is letárgyalták, megállapítva, hogy a kérdést nem lehet elszigetelten tárgyalni, mert ez több gyarmati hatalmat érdekel. A távolkeleti kérdést egyöntetűen súlyosnak találták és a két kormány kész együttműködésre azokkal az államokkal, amelyeknek szerző­désekből folyó kötelezettségeik vannak. A francia miniszterelnök és külügyminisz­ter délután fél 6 órakor utazott el Londonból. ÚJABB JAPÁN GYŐZELEM. Sanhai, nov. 30. Hivatalosan jelentik, hogy Anthei tartományban lévő Kunghte, fon­tos hadászati pontot a japán csapatok elfoglal­ták. Tokió, nov. 30. A Dömei Iroda jelenti: Hi­­rota külügyminiszter kijelentette, hogy decem­ber 1-én elismerik Franco kormányát. PÉCSI NAPLÓ 1937. december 1. Őszi öltönyök, átmeneti kabátok, kész férfi- és fiú­ ruhák, hatalmas szövetválaszték, férfiszabóság, bőrkabátot, városi bundák és bekecsek Schwarcz Zsigmond­ és Fia Pécs Ferenciek­ u. 6. Tel.: 17­65. — Takarékossági hitel 6—7 és fél hóra. Január első napjaiban Budapestre érkezik Ciano gróf Róma, nov. 30. Sztojadinovics olaszországi­­ látogatása kapcsán felmerült az a hír, hogy de­­e­cember 8-a után olasz-osztrák-magyar találkozó­­ lesz Rómában. Jól informált körökben ezt a hírt merő kitalálásnak mondják, jólértesült he­lyeken azonban valószínűnek tartják, hogy 1938 elején — előreláthatólag már január első napjaiban — Budapestre utazik gróf Ciano külügyminiszter, valamint az osztrák kormány képviselője, hogy Kánya Kálmán külügyminiszterrel a római paktum intézkedéseinek megfelelően megbe­széljék az időszerű politikai kérdéseket. Az itteni diplomáciai köröket nagymérték­ben foglalkoztatja Mandsukuo elismerése. Az olasz elismerésben az antikommunista front további kiépítését látják. Illetékes olasz helyen hangoztatják, hogy Mandsukuo elismerése ismét egyik bizonyí­téka Itália reális külpolitikájának, amely csak a valóságokra épít és nem szalad ködképek után. Az idegen diplomaták világában azt mondják, hogy ez az újabb barátságos lépés Japán felé­ nem javítja majd meg az angol-olasz viszonyt. A nyugati demokráciától való újabb el­távolodással szemben szemmel láthatóan szo­­rossabbá és egyre jobban fenntartásnélkülivé válnak Olaszország kapcsolatai Japánnal, amely hír szerint komoly gazdasági előnyöket biztosított nemcsak Olaszországnak, hanem a Németországnak is a meghódított kínai terü­leteken. Ezeknek a koncesszióknak méreteiről ma még lehetetlen részleteket megtudni, az itteni gazdasági körökben elterjedt nézetek szerint azonban igen nagyszabású dologról van szó. Az antikommunista olasz-német-japán front megszilárdulása egyik jelének veszik diplomáciai körökben azokat a hivatalos ki­jelentéseket is, amelyek szerint a Róma és Berlin közötti kapcsolatokat semmiféle kísérlet nem lazíthatja meg. Valamennyi lap közli a hivatalos német kijelentéseket a tengely szilárdságáról és szét­­törhetetlenségéről. Az ehhez fűzött kommentá­rok pedig semmi kétséget sem engednek afelől, hogy az olasz külpolitika továbbra is ennek a tengelynek az irányában fog mozogni. Kedvező Magyarország jövő évi költségvetése Genf, nov. 30. A Népszövetség pénzügyi bizottsága ma tárgyalta Magyarország pénz­ügyi és gazdasági helyzetét. Délelőtt Taylor és Bruce szakértőket hallgatta meg a bizottság. Délután került a sor Fabinyi Tihamér pénzügyi expozéjára. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy hosszú, deficites évek után az idén ki­egyensúlyozott helyzet mutatkozik az állami költségvetés terén. Másfélórás beszédben rész­letesen ismertette az ország pénzügyi és gazda­sági helyzetét. titkos választójogot sürgették a felsőházi reformjavaslat szónokai Budapest, nov. 30. Tíznapos szünet után­­ ma folytatta a képviselőház a felsőházi jogkör­­ kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgya-­l lását. Tíz órakor nyitotta meg a Ház ülését Sztranyavszky Sándor elnök. A nap első szó­noka Györki Imre volt, aki beszéde elején ki­fogásolta azt, hogy a közjogi javaslatok ilyen sorrendben kerültek a Ház elé, holott szerinte a választójogi javaslatnak kellett volna beve­zetni a közjogi reformok sorát. — Lehetetlen, — mondotta többek között, — hogy a demagógiával szemben a törvénye­ket különféleképpen alkalmazzák. Amíg a szo­ciáldemokrata gyűléseken minden közbeszólót igazoltat a rendőrség, addig Kossuth Lajos vá­rosában, Debrecenben Balogh István nyilas­képviselő Horthy Miklóst akarta kikiáltani magyar királynak. Sztranyavszky Sándor: Ne tessék a kor­mányzó úr személyét belevonni a vitába. Györki Imre: Üdvözlő táviratokat küldenek nyilasgyűlésekről a kormányzónak. (Fokozódó zaj.) Sztranyavszky Sándor elnök: Ha így foly­tatja a képviselő úr, megvonom a szót. Propper Sándor: Felesleges... van itt fék elég! ! Buchinger Manó: Féktelenség... A zaj elültével Györki Imre kérte a szel­­­­lemi és fizikai munkások felsőházi képviseleté­nek kiterjesztését és a felsőházi képviselet aránytalanságainak megszüntetését. Azzal fejezte be beszédét, hogy a kor­mány vonja vissza ezt a javaslatot és terjessze be helyette a választás tisztaságáról és titkos­ságáról szóló törvényjavaslatot. Vitéz Balogh Gábor beszédében rámuta­tott azokra a veszedelmekre, amelyek az alkot­mányos és parlamentáris életet fenyegetik. Sze­rinte a felsőház szervezetébe be kell vonni olyan foglalkozási ágakat, amelyek most ott képviselve nincsenek. A felsőházat — mon­dotta — olyan szervezetnek kell tekinteni, amelyben a nemzet egyetemes akarata nyilvá­nul meg. Ha csak bizonyos osztályok vannak képviselve a felsőházban, akkor bármilyen nagyméltóságú urak is a tagjai, a felsőháznak nem lesz politikai súlya. Bródy Ernő a felsőházi jogkör kiterjesz­tésére nem lát semmi olyan okot fennforogni, amely ezt a javaslatot megokolttá tenné. A továbbiak során azt kérdezte a szónok, hogy miért kellett a titkos választójog megalkotása előtt idehozni ezt a javaslatot, inkább az ősz-

Next