Pécsi Napló, 1937. december (46. évfolyam, 273-297. szám)
1937-12-01 / 273. szám
1937. december 1. PÉCSI NAPLÓ Tel. 20-46 APOLLO Tel. 20-46 Szerda— csütörtök, december 1—2.______ A budapesti Urania filmszínházzal egyidőben! A .Táncol a Kongesszusa óta nem volt ilyen óriási méretű, káprázatos film ! Elsster Fanny I. Napoleon legendás fiának, a reichstadli hercegnek (Sasfiúk) nagy szerelme. Főszereplők : LILIAN HARVEY, Willy Birgel, Petit Hoffmann, Rolf Moebius. A búvárúszás művészete. ________Világi híradó._______ Előadások : 5, 7 és 9 órakor. szeférhetetlenségi törvényt kellene újra a Ház elé hozni. Kifogásolta, hogy van egy irányzat, amely a képviselők számát csökkenteni, a felsőházi tagokat pedig emelni akarja. Lázár Andor igazságügyminiszter közbeszól: — Vannak megfordított szándékúak is. Bródy Ernő a továbbiak során hangoztatta, hogy mindig az alsó tábla volt a nép igazi képviselete. Tiltakozott az együttes ülések rendszere ellen. A felsőház az új törvény szerint nem egyenjogú lesz, hanem több lesz a joga. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Csík József hangoztatta, hogy ha két ház van, azoknak egyenjogúaknak kell lenniök. Helyteleníti a születési előjogokat. Egyedül a szellemi arisztokráciának szabadna csak érvényesülnie politikai téren is. A titkos választójoggal együtt, mielőbb meg kell alkotni a képviselői összeférhetetlenséget szabályozó törvényt. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy hét évvel ezelőtt a képviselőház 250 tagja közül csak 50 képviselő nem tartozott valamelyik iparvállalat érdekkörébe. A képviselőház egyik tagja 28 vállalatban, egy felsőházi tag pedig 46 vállalatban volt annak idején igazgatósági tag. Hogy lehet ezektől azt várni, hogy megszavazzanak olyan törvényt, amely megrendszabályozná a karteleket. A törvényjavaslatot elfogadta. Csík József felszólalása után Kornis Gyula elnök napirendi indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt 11 órakor tartsa és azon folytassa a felsőházi törvényjavaslat vitáját, a bejegyzett 16 interpelláció elmondására pedig 42 órakor térjenek át. A Ház az elnök napirendi indítványát elfogadta és ezzel az üléss/1 2 óra után véget ért. Klarry Nagy Imrét éizetbe vette a debreceni rendőrség ELJÁRÁS INDUL A NYILAS GYŰLÉS SZÓNOKA ELLEN. Debrecen, nov. 30. A debreceni királyi ügyészség a következő hivatalos közleményt tete közzé: A Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak 1937 november 28-án tartott nagygyűlésén elhangzott nyilatkozat és az ezzel kapcsolatos röpiratok miatt mindazokkal szemben, akik a ВТТ rendelkezését sértő cselekmények elkövetői a debreceni királyi ügyész a bűnvádi eljárást folyamatba tette és ebben az ügyben a nyomozás megindult. Kémery Nagy Imrét a debreceni kir. rendőrség őrizetbe vette és az ügyészség fogházába átkísérte. A Debrecenben nem tartózkodó tettesek ellen az eljárás folyamatban van. SZILY KÁLMÁN PÉCSRE ÉRKEZETT Pécs, nov. 30. Szily Kálmán kultuszállamtitkár ma este tizenegy órakor Pécsre érkezett. Az állomáson az egyetemi tanács fogadta, élén Scipiades Elemér rektorral. Az államtitkár letárgyalja az egyetemi tanáccsal a tervbevett építkezéseket és a jövő évi költségvetést. 3. oldal. Makay István polgármester másfélórás expozéja után elfogadta a törvényhatóság a költségvetést Öt és félmillió pengő értékű városi és állami beruházásokra van kilátás 1938-ban Pécs, nov. 30. Pécs város törvényhatósága vitéz H . г Vát István dr. főispán elnökletével ma délután 4 órakor tartotta rendes közgyűlését. A város parlamentje iránt a törvényhatósági bizottsági tagok részéről igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, ami érthető is, hiszen a mai ülés tárgysorozatán az 1938. évi városi költségvetés letárgyalása szerepelt. Úgyszólván teljesen megtelt padsorok előtt nyitotta meg a főispán az ülést, majd a tárgysorozat letárgyalása előtt bejelentette, hogy vitéz Németh Béla építészmester lemondott törvényhatósági bizottsági tagságáról és helyére a virilista listán utána következő póttagot, Róna István borbélymestert hívta be. Ezután a törvényhatóság megkezdte a tárgysorozat letárgyalását és a renda Lóránt műszaki főtanácsos előterjesztése alapján elfogadta a vízvezetéki és csatornaüzemről alkotott szabályrendeletet. Makay István polgármester költségvetési expozéja Feszült figyelem közepette Makay István átszervezésével kapcsolatos intézkedéseket. Bejelentette, hogy a város fejlődése szükségessé teszi, az egyes ügykörök átszervezését, egy új ügyosztály szervezését, az aljegyzői állások átcsoportosítását és a fogalmazói állások számának felemelését. Ne tévesszen meg senkit a költségvetés 5,5 millió pengőt kitevő bevételi összege, hiszen a kiadásokat nagyrészben azonos tételek alkotják mindig, ennélfogva a törvényhatóságnak mindössze 270 ezer pengő szabadösszeg hovafordításáról kell határozni. Nagyobbszabású önkormányzati beruházásról, haladásról beszélni sem lehet addig, amíg a mostani állapotok meg nem javulnak, vagy az állam az önkormányzat helyzetén nem javít. Ha ez nem következik be súlyos időknek nézünk elébe. Meg kell küzdeni továbbá a hitelszerzés nehézségeivel is. 1923-tól’36-ig 13 millió P kölcsönt vett fel a város különböző pénzintézetektől és 584.000 P-t az üzemektől, 240.000 P-t viszont a házipénztár előlegezett. Ma megfelelő pénzintézeti hitelek nem állanak rendelkezésre, az üzemek teljesen kimerültek és a házipénztár forgótőkéje a jövőben apadni fog. Örömmel jelenti be, hogy a házipénztári pénzkészlet csorbítatlanul ugyanannyi, mint volt egy évvel ezelőtt. Jövőre azonban már ebben a mértékben nem tartható fenn. Nemcsak a bajokról akar azonban beszámolni — folytatja beszédét a polgármester —, hanem a gazdálkodás napos oldalairól is. A háztartás rendezése biztosítva van. Új beruházásokra 2.500.000, egyéb munkaalkalmakra 537 ezer pengő van a költségvetésbe beállítva. Mindehhez különböző állami beruházások járulnak. 1938-ra tehát a városi és állami beruházásokat számítva 5,6 millió összegű beruházás várható Pécsett. — Mindenesetre az államnak, a társadalomnak és a munkásságnak kell összefogni az egyesek és a közönség hasznára — fejezte be beszédét a polgármester —, majd rávilágított azokra az elvekre, amelyek követése mellett Pécs a válságos idők ellenére is a boldogulás felé haladt. — Rendíthetetlen hittel bízom abban, hogy szebb és boldogabb napok virradnak reánk. Ezzel a sziklaszilárd hittel kérem, hogy vegyék tárgyalás alá a költségvetést és fogadják azt el. polgármester emelkedett ezután szólásra és brilliánsan fölépített, egy és fél órás beszédben terjesztette elő a város 1938. évi háztartása, üzemei és önálló vagyonkezelési alapjai költségvetését, kérve annak elfogadását. Expozéja első részében illusztratív módon mutatott reá a polgármester arra az egymásra utaltságra és sorsközösségre, amelyben ma a város minden egyes polgára él, ezért tekint ma mindenki várakozással a költségvetés elé, amellyel kapcsolatban egész sereg kérdés merül fel. Lesz-e elég munka, kenyér, egészség, orvos és orvosság, tiszta levegő, békesség, életöröm és emberségesebb élet. Mindennek mértéke a háztartás anyagi ereje. A törvényhatósággal szemben állandóan emelkednek az anyagi igények. A külső területeken pormentes burkolatokat kívánnak, gyalogjárót, a közművek kiépítését, olcsó villanyáramot, csatornázást, köztisztaságot, nagyobb áldozatokat kívánnak közművelődési célokra, új intézmények létesítését és a meglevők fejlesztését. Továbbá gondoskodjunk a társadalom elesettjeiről, a betegekről, ínségesekéről, tenni kellene a csecsemővédelem és a város szépítéséről. Sajnos jó időre hiányzik ezeknek a kívánságok teljesítésének anyagi előfeltétele. Beszéde további részében a polgármester ismertette azokat a hiányokat, amelyeket legsürgősebben kellene pótolni. A koldusok kiskertes házai után meg kellene a szeretetházat építeni, moderni- izálni kellene az óvodákat és tanintézeteinket, nagyobb gond fordítandó a külvárosokra. Sürgős szükség a piacterek burkolása, vásárcsarnok építése, a köztemető ravatalozó helyiségének bővítése, azután új fertőtlenítő intézet építése. Ezek a munkálatok 710.000 pengő költséget igényelnének. Gondolni kellene a kenyörtelen ifjúság helyzetére, amelyen okvetlen változtatni kell. Meg kell alkotni a városi alkalmazottak jóléti intézményét és amennyiben az állam ezt a kérdést nem oldaná meg, úgy a városnak kellene a sokgyermekes családok részére családi házakat építeni. Ismertette ezután a polgármester a számvevőség A költségvetés Rendkívül lelkes taps zúgott fel a beszéd után, amelynek megszűntével kezdetét vette a költségvetés általános vitája. Az ülés első szónoka Baumann Emil bizottsági tag volt, aki rendkívül elismerő módon emlékezett meg a költségvetéssel kapcsolatban a város gazdálkodásáról. — Bizalommal vagyok a vezetőség és a tisztikar iránt. Józan és puritán a város ügykezelése és tudom, hogy az így lesz a jövőben is. (Általános helyeslés.) Kéri felszólaló bizottsági tag, hogy a jövőben a város csakis jövedelmező beruházást eszközöljön, elismeréssel szól a villamosvasút forgalmának emelkedéséről, a közlekedési vállalattal kapcsolatban új járatok beállítását sürgeti. Az ünnepi játékok megrendezésénél a polgárság és az Ünnepi Játékok Barátai Társaságán kívül a városnak és az egyháznak fokozott mértékben helyt kell állni. Kifogásolja, hogy bár a városrendezési tervet nem terjesztették még a törvényhatóság elé, az építési engedélyeket mégis annak alapján adják ki. — Konok időket élünk — fejezte be beszédét Baumann bizottsági tag —, álljunk egységesen a általános vitájú vezetőség mellé, hogy az munkáját fokozott mértékben láthassa el. A költségvetést éppen ezért elfogadom. Tausz Gyula bizottsági tag hasonlóképpen a legnagyobb elismerését fejezi ki a város vezetőségével szemben, majd rendkívül alapos tanulmányában az általános gazdasági helyzetre vetett vissza, pillantást, levonva a speciális pécsi helyzetre vonatkozó tanulságokat. Gombos Ede dr. ugyancsak elismeréssel beszél a költségvetésről, majd a városi gazdálkodás feladataival foglalkozott felszólalásában, végül energikusan kelt ki a városi autonómia hatáskörét megcsonkító kormányintézkedés ellen. Miután a polgármester expozéját őszinte, bölcs megnyilvánulásnak, egy élet tapasztalatai leszűrődésének látja, a költségvetést örömmel fogadja el. Esztergályos János szociális szempontból bírálta a költségvetést. Ha van a város életében hasznos befektetés, a szociális befektetésekre fordított feltétlen az. Az emberek lelkét megelégedetté tenni a legnagyobb haszna az állami és társadalmi rendnek. A polgármester már előzőleg kijelentette: maga az állam a