Pécsi Napló, 1937. december (46. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

1937. december 1. PÉCSI NAPLÓ Tel. 20-46 APOLLO Tel. 20-46 Szerda— csütörtök, december 1—2.______ A budapesti Urania filmszínházzal egyidőben! A .Táncol a Kong­esszusa óta nem volt ilyen óriási méretű, káprázatos film ! Elsster Fanny I. Napoleon legendás fiának, a reichstadli hercegnek (Sasfiúk) nagy szerelme. Főszereplők : LILIAN HARVEY, Willy Birgel, Petit Hoffmann, Rolf Moebius. A búvárúszás művészete. ________Vilá­gi híradó._______ Előadások : 5, 7 és 9 órakor. szeférhetetlenségi törvényt kellene újra a Ház elé hozni. Kifogásolta, hogy van egy irányzat, amely a képviselők számát csökkenteni, a fel­sőházi tagokat pedig emelni akarja. Lázár Andor igazságügyminiszter közbe­szól: — Vannak megfordított szándékúak is. Bródy Ernő a továbbiak során hangoz­tatta, hogy mindig az alsó tábla volt a nép igazi képviselete. Tiltakozott az együttes ülé­sek rendszere ellen. A felsőház az új törvény szerint nem egyenjogú lesz, hanem több lesz a joga. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Csík József hangoztatta, hogy ha két ház van, azoknak egyenjogúaknak kell lenniök. Helyteleníti a születési előjogokat. Egyedül a szellemi arisztokráciának szabadna csak érvé­nyesülnie politikai téren is. A titkos választó­joggal együtt, mielőbb meg kell alkotni a kép­viselői összeférhetetlenséget szabályozó tör­vényt. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy hét évvel ezelőtt a képviselőház 250 tagja kö­zül csak 50 képviselő nem tartozott valamelyik iparvállalat érdekkörébe. A képviselőház egyik tagja 28 vállalatban, egy felsőházi tag pedig 46 vállalatban volt annak idején igazgatósági tag. Hogy lehet ezektől azt várni, hogy megszavaz­zanak olyan törvényt, amely megrendszabá­­lyozná a karteleket. A törvényjavaslatot elfo­gadta. Csík József felszólalása után Kornis Gyula elnök napirendi indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt 11 órakor tartsa és azon folytassa a felsőházi tör­vényjavaslat vitáját, a bejegyzett 16 interpel­láció elmondására pedig 4­2 órakor térjenek át. A Ház az elnök napirendi indítványát el­fogadta és ezzel az ülés­s/1 2 óra után véget ért. Klarry Nagy Imrét é­izetbe vette a debreceni rendőrség ELJÁRÁS INDUL A NYILAS GYŰLÉS SZÓNOKA ELLEN. Debrecen, nov. 30. A debreceni királyi ügyészség a következő hivatalos közleményt tete közzé: A Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak 1937 november 28-án tartott nagygyűlésén el­hangzott nyilatkozat és az ezzel kapcsolatos röpiratok miatt mindazokkal szemben, akik a ВТТ rendelkezését sértő cselekmények elkö­vetői a debreceni királyi ügyész a bűnvádi el­járást folyamatba tette és ebben az ügyben a nyomozás megindult. Kémery Nagy Imrét a debreceni kir. rendőrség őrizetbe vette és az ügyészség fogházába átkísérte. A Debrecenben nem tartózkodó tettesek ellen az eljárás fo­lyamatban van. SZILY KÁLMÁN PÉCSRE ÉRKEZETT Pécs, nov. 30. Szily Kálmán kultuszállam­titkár ma este tizenegy órakor Pécsre érkezett. Az állomáson az egyetemi tanács fogadta, élén Scipiades Elemér rektorral. Az államtitkár le­tárgyalja az egyetemi tanáccsal a tervbevett építkezéseket és a jövő évi költségvetést. 3. oldal. Makay István polgármester másfélórás expozéja után elfogadta a törvényhatóság a költségvetést Öt és félmillió pengő értékű városi és állami beruházásokra van kilátás 1938-ban Pécs, nov. 30. Pécs város törvényhatósága vitéz H . г V­á­t István dr. főispán elnökleté­vel ma délután 4 órakor tartotta rendes köz­gyűlését. A város parlamentje iránt a törvény­­hatósági bizottsági tagok részéről igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, ami érthető is, hi­szen a mai ülés tárgysorozatán az 1938. évi városi költségvetés letárgyalása szerepelt. Úgy­szólván teljesen megtelt padsorok előtt nyi­totta meg a főispán az ülést, majd a tárgyso­rozat letárgyalása előtt bejelentette, hogy vitéz Németh Béla építészmester lemondott tör­vényhatósági bizottsági tagságáról és helyére a virilista listán utána következő póttagot, Róna István borbélymestert hívta be. Ezután a törvényhatóság megkezdte a tárgysorozat letárgyalását és­­ a r­e­n­d­a Ló­ránt műszaki főtanácsos előterjesztése alapján elfogadta a vízvezetéki és csatornaüzemről al­kotott szabályrendeletet. Makay István polgármester költségvetési expozéja Feszült figyelem közepette Makay István­­ átszervezésével kapcsolatos intézkedéseket. Bejelen­tette, hogy a város fejlődése szükségessé teszi, az egyes ügy­körök átszervezését, egy új ügyosztály szerve­zését, az aljegyzői állások átcsoportosítását és a fogalmazói állások számának felemelését. Ne tévesszen meg senkit a költségvetés 5,5 mil­lió pengőt kitevő bevételi összege, hiszen a kiadá­sokat nagyrészben azonos tételek alkotják mindig, ennélfogva a törvényhatóságnak mindössze 270 ezer pengő szabadösszeg hovafordításáról kell határozni. Nagyobbszabású önkormányzati be­ruházásról, haladásról beszélni sem lehet addig, amíg a mostani állapotok meg nem javulnak, vagy az állam az önkormányzat helyzetén nem javít. Ha ez nem következik be súlyos időknek nézünk elébe. Meg kell küzdeni továbbá a hitelszerzés nehéz­ségeivel is. 1923-tól’36-ig 13 millió P kölcsönt vett fel a város különböző pénzintézetektől és 584.000 P-t az üzemektől, 240.000 P-t viszont a házipénztár előlege­zett. Ma megfelelő pénzintézeti hitelek nem állanak rendelkezésre, az üzemek teljesen kimerültek és a házipénztár forgótőkéje a jövőben apadni fog. Örömmel jelenti be, hogy a házipénztári pénzkészlet csorbítatlanul ugyanannyi, mint volt egy évvel ez­előtt. Jövőre azonban már ebben a mértékben nem tartható fenn. Nemcsak a bajokról akar azonban beszámolni — folytatja beszédét a polgármester —, hanem a gazdálkodás napos oldalairól is. A háztartás rendezése biztosítva van. Új be­ruházásokra 2.500.000, egyéb munkaalkalmakra 537 ezer pengő van a költségvetésbe beállítva. Mind­ehhez különböző állami beruházások járulnak. 1938-ra tehát a városi és állami beruházásokat számítva 5,6 millió összegű beruházás várható Pécsett. — Mindenesetre az államnak, a társadalomnak és a munkásságnak kell összefogni az egyesek és a közönség hasznára — fejezte be beszédét a pol­gármester —, majd rávilágított azokra az elvekre, amelyek követése mellett Pécs a válságos idők el­lenére is a boldogulás felé haladt. — Rendíthetetlen hittel bízom abban, hogy szebb és boldogabb napok virradnak reánk. Ezzel a sziklaszilárd hittel kérem, hogy vegyék tárgyalás alá a költségvetést és fogadják azt el. polgármester emelkedett ezután szólásra és­­ brilliánsan fölépített, egy és fél órás beszédben­­ terjesztette elő a város 1938. évi háztartása, üzemei és önálló vagyonkezelési alapjai költ­ségvetését, kérve annak elfogadását. Expozéja első részében illusztratív módon mutatott reá a polgármester arra az egymásra utaltságra és sorsközösségre, amelyben ma a város minden egyes polgára él, ezért tekint ma mindenki várakozással a költségvetés elé, amellyel kapcsolatban egész sereg kérdés me­rül fel. Lesz-e elég munka, kenyér, egészség, orvos és orvosság, tiszta levegő, békesség, élet­öröm és emberségesebb élet. Mindennek mér­téke a háztartás anyagi ereje. A törvényható­sággal szemben állandóan emelkednek az anyagi igények. A külső területeken pormen­tes burkolatokat kívánnak, gyalogjárót, a köz­művek kiépítését, olcsó villanyáramot, csator­názást, köztisztaságot, nagyobb áldozatokat kívánnak közművelődési célokra, új intézmé­nyek létesítését és a meglevők fejlesztését.­­ Továbbá gondoskodjunk a társadalom elesettjeiről, a betegekről, ínségesekéről, ten­ni kellene a csecsemővédelem és a város szépítéséről. Sajnos jó időre hiányzik ezeknek a kíván­ságok teljesítésének anyagi előfeltétele. Beszéde további részében a polgármester is­mertette azokat a hiányokat, amelyeket legsürgő­sebben kellene pótolni. A koldusok kiskertes házai után meg kellene a szeretetházat építeni, moderni- i­zálni kellene az óvodákat és tanintézeteinket, na­gyobb gond fordítandó a külvárosokra. Sürgős szük­ség a piacterek burkolása, vásárcsarnok építése, a köztemető ravatalozó helyiségének bővítése, azután új fertőtlenítő intézet építése. Ezek a munkálatok 710.000 pengő költséget igényelnének. Gondolni kel­lene a kenyörtelen ifjúság helyzetére, amelyen ok­vetlen változtatni kell. Meg kell alkotni a városi al­kalmazottak jóléti intézményét és amennyiben az állam ezt a kérdést nem oldaná meg, úgy a város­nak kellene a sokgyermekes családok részére családi házakat építeni. Ismertette ezután a polgármester a számvevőség A költségvetés Rendkívül lelkes taps zúgott fel a beszéd után, amelynek megszűntével kezdetét vette a költségve­tés általános vitája. Az ülés első szónoka Bau­mann Emil bizottsági tag volt, aki rendkívül el­ismerő módon emlékezett meg a költségvetéssel kap­csolatban a város gazdálkodásáról. — Bizalommal vagyok a vezetőség és a tiszti­kar iránt. Józan és puritán a város ügykezelése és tudom, hogy az így lesz a jövőben is. (Általános helyeslés.) Kéri felszólaló bizottsági tag, hogy a jövőben a város csakis jövedelmező beruházást eszközöljön, elismeréssel szól a villamosvasút forgalmának emel­kedéséről, a közlekedési vállalattal kapcsolatban új járatok beállítását sürgeti. Az ünnepi játékok meg­rendezésénél a polgárság és az Ünnepi Játékok Barátai Társaságán kívül a városnak és az egyháznak fokozott mértékben helyt kell állni. Kifogásolja, hogy bár a városrendezési tervet nem terjesztették még a törvényhatóság elé, az épí­tési engedélyeket mégis annak alapján adják ki. — Konok időket élünk — fejezte be beszédét Baumann bizottsági tag —, álljunk egységesen a általános vitájú vezetőség mellé, hogy az munkáját fokozott mérték­ben láthassa el. A költségvetést éppen ezért elfoga­dom. T­a­u­s­z Gyula bizottsági tag hasonlóképpen a legnagyobb elismerését fejezi ki a város vezetősé­gével szemben, majd rendkívül alapos tanulmányá­ban az általános gazdasági helyzetre vetett vissza­­, pillantást, levonva a speciális pécsi helyzetre vonat­kozó tanulságokat. Gombos Ede dr. ugyancsak elismeréssel be­szél a költségvetésről, majd a városi gazdálkodás feladataival foglalkozott felszólalásában, végül ener­gikusan kelt ki a városi autonómia hatáskörét meg­csonkító kormányintézkedés ellen. Miután a polgár­­mester expozéját őszinte, bölcs megnyilvánulásnak, egy élet tapasztalatai leszűrődésének látja, a költ­ségvetést örömmel fogadja el. Esztergályos János szociális szempontból bírálta a költségvetést. Ha van a város életében hasznos befektetés, a szociális befektetésekre fordított feltétlen az. Az emberek lelkét megelégedetté tenni a legnagyobb haszna az állami és társadalmi rendnek. A polgár­­mester már előzőleg kijelentette: maga az állam a

Next