Pécsi Napló, 1939. május (48. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-02 / 99. szám
2. oldal, 1959. május 2. PÉCSI NAPLÓ megértik a mostani idők szavát és hozzáférhetetlenek a nemzetközi reakció csábításai számára. Több mint véletlen, hogy Teleki Pál gróf és Csáky István gróf látogatása közvetlenül Románia és Jugoszlávia — a demokrácia szirén- ijeitől szintén csábított országok — külügymi- nisztereinek németországi útja után következett be. A „Berliner Börsenzeitung“ a következőket írja: A látogatás bizonyítéka annak, hogy azok a népek, amelyek — mint a magyarok is — évszázadok óta szomszédként ismerték meg a németeket, egyáltalában nem érzik azt, hogy a német nép nagysága és hatalma veszélyt jelentene számukra. Németország tettekkel bizonyította be, hogy Magyarország nemzeti érdekeit nemcsak elismeri, hanem kész azokat elő is mozdítani és a múlt év eseményei igazolták, hogy a német és magyar érdekek igen széles mértékben párhuzamosan haladnak. A „Berliner Lokalanzeiger“ hangsúlyozza, hogy Németországot és Magyarországot évszázadok óta fűzik össze baráti kapcsolatok. Sokban egyezett az a sors is, amely a világháború után a két államot sújtotta. Németország és Magyarország megérti azt, mit jelent a legkegyetlenebb diktátum terhe alatt senyvedni. Mindkét ország átélte és legyőzte hazájában a bolsevizmus csapását. AZ ANGOL SAJTÓ A BERLINI LÁTOGATÁSRÓL London, május 1. A Reuter Iroda hosszabb berlini táviratban jelenti Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf megérkezését. Berlini tartózkodásuk programját is közli, hozzátéve, hogy a látogatásnak, amelyet udvariassági, vagy hivatalos jellegűnek tekintenek, fő célja a magyar-német viszonylatok szorosságának kimutatása. A londoni esti lapok megjegyzés nélkül közlik a magyar miniszterek megérkezésének hírét, pusztán az „Evening Standard“ berlini levelezője teszi hozzá, hogy a magyar miniszterek és Hitler találkozása a szorosan Németországgal együttműködő középeurópai államcsoport építését célzó törekvések folytatását jelenti. Két pohárköszöntő Berlin, május 1. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter berlini látogatásának második napját vasárnap este az a pazar estebéd fejezte be, melyet Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter adott tiszteletükre az Esplanade-szállodában. Német szokás szerint már az első tálétel után felállott Ribbentrop külügyminiszter, hogy elmondja pohárköszöntőjét, melynek során többek között a következőket mondotta: — A legutóbbi esztendők és a legújabb események még szilárdabban megalapozták régóta bevált barátságunkat. — Különös elégtétellel gondolok azoknak a területeknek visszacsatolására, amelyeket minden jog ellenére elszakítottak volt Magyarországtól. E folyamat és Magyarországnak a komintern- elleni egyezményhez való csatlakozása révén új kötelékek szövődtek Németországgal és a baráti nagyhatalmakkal. A kölcsönös és rendít- t hetetlen bizalmon nyugvó együttműködés a két nép érdekében egyre gyümölcsözőbben fog ala-í kulni és a baráti Olaszországgal való szoros összetartozásban mindig a béke záloga lesz. — Ebben a szellemben emelem poharam a kormányzó úr őfőméltósága egészségére, a magyar nép boldogságára és virágzására, vala-mint szívesen látott vendégeink egészségére! Gróf Teleki Pál miniszterelnök a következő pohárköszöntővel válaszolt: — Különös öröm számunkra, hogy látogatást tehetünk Berlinben és ezúton is kifejezést adhatunk annak a rokonszenvnek és nagyrabecsülésnek, amellyel a magyar nép a nagy hatalmas nép iránt viseltetik. A népeink között fennálló, ősidőktől fogva meggyökerezett barátság mindig irányító tényezője volt ezeréves államvezetésünknek. A legújabb idők eseményei Magyarországnak a német nép iránt érzett ezt a mély barátságát ; az őszinte hála érzésében csak még jobban meg-erősítették, amikor a berlini római tengelyben egyesült barátainkkal való együttműködésben és az ő támogatásukkal visszanyertük régi országunknak oly területeit, amelyeknek változat-lan lelki rokonsága a magyar néppel most is, húszévi idegen uralom után teljes mértékben beigazolódott. A magyar kormánynak szilárd az elhatározása, hogy a tengelyhatalmakkal való bizalom teljes együvétartozás politikáját továbbra is folytassa és készséggel hajlandó együttműködni mindazokkal, akiket ugyanez a békés és barátságos szellem tölt el. Különösen köszönöm a kifejezésre juttatott rendíthetetlen bizalmat, amelyet ugyanilyen szilárd bizalommal viszonzunk. A vacsora több, mint egy óra hosszat tartott. Lengyelország válasza a német követelésre: Varsó, május 1. Hitler beszéde óta a világpolitika érdeklődésének középpontjába Lengyelország került, amely felé a vezér és kancellár határozott kijelentéseket tett. Varsóban hatalmas diplomáciai tevékenység indult meg közvetlenül a beszéd nyomán és már vasárnap köztudomásúvá vált, hogy a beszédre Beck külügyminiszter ugyancsak beszéddel fog válaszolni, amely néhány napon belül hangzik el vagy a szejmben, vagy a szenátusban. Beavatott lengyel körök azt hangoztatják, hogy azok a német tervek, amelyek 25 éves megnemtámadási szerződésről és Szlovákia közös garantálásáról szólnak, a Hitler-beszéd elhangzása előtt ismeretlenek voltak Lengyelországban. Ugyanakkor a lengyel katonaság „Nem!” lapja, a „Polska Zbronia“ feltűnő cikket közöl Danzigról, amelynek egyik mondata szórólszóra így hangzik: „Danzig ellengyelesítése elkerülhetetlen és igazán sajnálatos, hogy Németország nagy energiát pocsékol ennek a kis vidéki városnak az elnémetesítésére, amelynek sorsa már eldőlt“. A nemzeti radikális „ABC“ című lap azt mondja, hogy Hitler beszédében „lelkileg mozgósította“ a német népet. Lengyelország válasza a német követelésekre ebben a rövid szóban foglalható össze: „Nem!“ Az olasz sajtó ugyanakkor éles lengyel-ellenes hangokat üt meg. A „Messagero“ például — Akinek bélműködése rendetlen és gyakran fáj a gyomra, mája duzzadt, emésztése leromlott és étvágya megcsappant, annak reggelenként egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz csakhamar szabályozza a székletétet, előmozdítja az anyagcseréjét, élénkíti a vérkeringést és megjavítja a közérzetét. Kérdezze meg orvosát, azt írja, hogy Danzig német város, Németország követelései tehát teljesen a nemzetiségi kérdés keretein belül mozognak és semmiképpen sem sértik Lengyelország függetlenségét és szuverenitását. Denzig Lengyel élettér Varsó, május 1. Beck ezredes külügyminiszter pénteken, május 5.-én nagy beszédet mond, amelyben ismerteti Lengyelország külpolitikai helyzetét. Ezt megelőzően a lengyel kormány eljuttatja Moltke, varsói német nagykövetnek a legutóbbi német emlékiratra adandó válaszát, amelyben leszögezi álláspontját a lengyel— német megnemtámadási szerződés felmondása ügyében. A német memorandum és a lengyel válasz szövegét még Beck ezredes nagy beszéde előtt nyilvánosságra hozzák. A külügyminiszter a beszédet vagy a parlament két Házának plenáris ülésén mondja el, vagy pedig a szenátus külügyi bizottságában. Moltke varsói német nagykövet, aki már több, mint egy hete Berlinben tartózkodik, előreláthatóan hétfőn vagy kedden érkezik vissza Varsóba. A lengyel lapok továbbra is kitartanak az eddigi álláspont mellett és azt írják, hogy Lengyelország nem járulhat hozzá Danzig elcsatolásához, mert ez a város a Visztula torkolatában feksz és ennek a lengyel folyónak az életteréhez utozik. *W HITLER A NEMZETKÖZI HÁBORÚS USZÍTÓKRÓL Berlin, május 1. A Luftgartenban a nemzeti ünnep alkalmából rendezett tömeggyűlésen Hitler kancellár beszédet mondott. Emlékeztetett arra, hogy valamikor Németországban is a tavasz ünnepe az osztályharc napja volt. Május 1-ét a nemzeti szocializmus tette ismét a német tavasz és a német népközösség ünnepévé. Az egész nemzeti szocialista gazdasági program és a gazdasági felismerések élére az az elv lépett, hogy a nép csak azt élheti fel, amit magának feldolgozott. Ha Németországban ma az egész nép dolgozik, ez nem jelent mást, minthogy mindenki javakat termel, amelyeket el kell fogyasztani. Az első életalap, a saját élettérben van, vagyis abban, amit a föld az egyeseknek az életére ad. Az élettér tehát nem választható el a nép életkereteitől és ezért az élettér határozza meg a nép boldogságát és virágzását. Életre, halálra egymásra vagyunk utalva. Nem tevékenykednek-e ismét a régi bekerítő politikusok, részben olyan emberek, akik 1914-ben is csak a gyűlöletet ismerték. Ez ugyanaz a nemzetközi háborús uszító csoport, amely már akkor is folytatta üdelméit. 200.000 FIATALEMBERT HÍVNAK BE ANGLIÁBAN MÁJUS KÖZEPÉN .* London, május 1. A hadügyminisztérium elkészítette a behívások tervét, az új hadkötelezettségi törvényjavaslat alapján. Május közepén hívják be a 20, 21 éves korosztályt, körülbelül 200.000 ifjút, akik póttestükbe vonulnak be 13 heti előzetes kiképzésre. Ennek befejeztével a rendes haderő egységeibe kapnak beosztást, ahol a hathavi szolgálati idő hátralévő része alatt harcászati kiképzésben részesülnek.. Az összes újoncok teljesen azonos kiképzésben részesülnek, rendre, rangra, társadalmi osztályra, valamint iskolázottságra való tekintet nélkül. Az önkéntes intézmény nincs meg az angol hadseregben.