Pécsi Napló, 1940. április (49. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
4. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1940 április 2. Száz remek festmény várja a vevőt Megjelent az „így látjuk Pécset“ második kiadása Pécs, ápr. 1. Az akció, melyet a „Pécsiek a pécsi festőművészekért“ címen indítottunk, egyre szélesebb hullámokat vet, egyre nagyobb méreteket ölt és a közönség növekvő érdeklődései kíséri minden momentumát. Elértük azt, hogy Pécsett téma lett a festőművészet, de ezen túlmenve, kelendő portéka is let a festőművészek alkotása: a kép. A Pécsi Napló akciójába önzetlen Szeretettel kapcsolódott Miklós József műkereskedő, aki Király ucca 5 szám alatt lévő helyiségének hatalmas termében, a festők iránti rokonszenvének kifejezésre juttatásaként, helyett adott a pécsi képzőművészek 100 képének és ízléses elrendezéssel olyan tárlatot rendezett, amelyet művészi eseményként kell megemlítenünk. Szükség is volt erre, hiszen neves pécsi festőink mindenhez jobban értenek, mint képeik eladásához. Abszolút művészi értékű képeket festenek, szorgalommal, kedvvel dolgoznak, de nem ismerték a lehetőségeket, amelyekkel műveiknek vevőt szerezhetnek. Ezt a lehetőséget nyújtja most Miklós József és ezzel nemcsak festőinknek tesz szolgálatot, hanem a publikumnak is, mert aki vásárolni akar, a város központjában lévő helyen pazar választékot talál egy állandó, együttes tárlat keretében. A Pécsi Napló akciójának keretében megjelentetett „így látjuk Pécset“ album első kiadása — amint azt már megírtuk — utolsó példányig elfogyott. Az új kiadás vásárlását megkezdte a publikum és ezzel nagy mértékben szolgálja hat hivatásos festőművészünk anyagi érdekét, amellett, csekély pénzért olyan 6 metszet birtokába jut, amely abszolút művészi értékű. A mai napon a következők jegyezték elő az albumot: gróf Zichy Gyula kalocsai érsek — 30.— P dr. Mosonyi Dénes nagyprépost-------10.— P Magyar Dezső kir. tanfelügyelő-------6.— P Geréby Győző gazdasági felügyelő — 6.— P Pécsi Helyőrségi Tiszti Kaszinó-------6.— P dr. Pincsek Zoltán-------------------------6.— P dr. Bíró Jenő —------------------------------6.— P Liptár Lajos-----------------------------------6.—■ P dr. Gáspár Andor-------------------------6.— P Egyetemi Könyvtár------------------------------6.— P Belvárosi Katolikus Kör----------------6.— P dr. Dániel Elemér egy. m. tanár-------6.— P Angszter orgonagyár---------------------6.— P dr. Bokrétás András tanársegéd-------6.— P V. Kis Lajos-----------------------------------6.— P Breyer Imre igazgató---------------------6.— P Önöket is érdekli, hogy a jó öreg Mecsekünk mennyiredivatba jött és Pécs városa ma már az ország egyik legnépszerűbb üdülőhelyének számít. Különösen így ünnepek alkalmából vehető ez észre, amikor is az ország legkülönbözőbb részeiből annyian jönnek Pécsre, hogy mindkét mecseki szálló kiteheti a „Megtelt“ táblát. — Mondja csak hamar, lesz ebben az évben Pécsett nagyobb jelentőségű idegenforgalmi esemény? — Egyelőre nem tudom. A város idegenforgalmi hivatala azonban, a Mecsek Egyesület jövő évi félszázados jubileumára való tekintettel, máris megkezdte a Mecsek útjain az új jelzőtáblák elhelyezését. — Egyéb idegenforgalmi híre nincsen? — Egy negatívumom van. — Nem értjük? Idegenforgalmi negatívum ... ? . — Kodály Zoltán nem töltötte Pécsett a húsvéti ünnepeket. Úgy volt ugyanis, hogy a magyar muzsika világszerte csodált büszkesége a húsvéti ünnepeket Pécsett tölti és már szobáról is gondoskodtak részére. Közvetlenül az ünnepek előtt azután értesítés érkezett, hogy Kodály megbetegedett és pécsi Utazását kénytelen ennélfogva elhalasztani. — Reméljük is, hogy csak elhalasztani volt kénytelen. Ha előbb nem, hát Pünkösdre várjuk Pécsre a világhírű mestert. — És mindezek után ... — Ohó, csak nem akar máris búcsúzni, ilyen könnyen nem szabadul meg ... — Hát mire kiváncsiak még? Kérdezzenek! — Nem tudja véletlenül, hogy ki volt az az elegáns hölgy és a társaságban levő úriember, akik a színház egyik múlt heti előadásán olyan lelkesen tapsoltak Jurik Julcsinak? — Már hogyne tudnám. Jurik Julcsi édestestvére, Jurik Ica és újdonsült férje ura, Vidacs Antal, a miskolci villanytelep helyettes igazgatója. Jurik Ica a jelenleg Kaposvárott szereplő Unger-féle staggionenak tagja — néhány évvel ezelőtt Julcsival együtt Pécsett is vendégszerepelt — előreláthatólag azonban már nem sokáig. Tudomásom szerint ugyanisvisszavonul a színpadtól. — Színházról lévén szó, hát Tolnayéktól is elbúcsúzhattunk már? — Bizony, két hónap hamar eltelik... Kardoss Géza, a soronkövetkező staggione igazgatója, az elmúlt héten már Pécsett járt és megtette a szezonkezdéssel kapcsolatos intézkedéseket. Vele egyidőben tartózkodott Pécsett Tihanyi Béla, az Országos Színészegyesület elnöke, Unger István, a jelenlegi kaposvári igazgató, akivel együtt jött Pécsre felesége, Kovács Terus, az országos nevű, kitűnő komika, aki az Üdülőszálló vendége lesz néhány hétig, azonkívül Galetta Ferenc, a Szekszárdon működő vándortársulat igazgatója. Tihanyi Bélát hivatalos kötelessége, a Fodor Oszkár-féle felszerelés elárverezésének ellenőrzése, hozta Pécsre, Unger és Galetta viszont vásárolni szerettek volna az árverésen. Kedden este, a Leányvásár előadása alkalmából Tolnay igazgató irodájában együtt volt az egész társaság. Tolnay Bandi, a kétségkívül a legkevesebbet szereplő vidéki színigazgató, amint kollégám végignézett, hangosan felnevetett. — Mi lenne, ha ma este felváltva játszanánk i Tomot? — fordult a jelenlevőkhöz. — Hiszen Kar Idols kivételével valamennyien játszottuk a szerepet... — Mindenki nevetett, csak Kardoss Géza nem, s aki a Tolnay staggione utolsó pécsi színlapját olvasia gáttá éppen. Különös figyelemmel a színlap befejejezését, Tolnay igazgató következő búcsúsorait: „Most, amidőn befejezem pécsi színidényemet, hogy a magyar szót és dalt a határon túlra viszem, s nem mulaszthatom el hálás köszönetet mondani a város vezetőségének, hatóságainak, sajtójának és a kedves színházbajáró közönségnek, azért a lelkes, odaadó támogatságért, melyben részesített. Kérem , tartsanak meg szeretetükben és ugyanolyan szeretettel pártolják az utánam következő Kardoss Géza kollégámat, aki április 5-én kezdi meg szezonját.“ — Bandi, Bandi — fordult Kardoss szemrehányó tekintettel Tolnayhoz — eddig azt hittem, hogy jó barátom vagy ... — Az imént a Fodor-féle árverésről is mondott valamit. Ezzel kapcsolatban érdekes dolgot hallottunk. Értesülésünk szerint ugyanis az ószeresek az általuk 62 pengőért megvásárolt színházi ruhatárat még azon melegében 180 pengőért eladták Rácz budapesti jelmezkölcsönzőnek, aki a közlekedési nehézségek következtében elkésve érkezett az árverésre. Igaz a hír? — Annyira igaz, hogy a jelmezek nincsenek is már a raktárban. Rácz valamennyit elszállította már Budapestre. — Mi a Tolnayék következő állomása? — Szeged, ahol Tolnay igazgató április hó 4-én a „Cigánybáró“ előadásával kezdi meg előadásait, majd tíz nappal azután már olyan szenzációval szolgál az elkényeztetett ízlésű tiszaparti metropolis közönségének, amilyenhez hasonlóban még a szabadtéri játékok városának is kevésben volt része. A „Bohémélet“ április 15-iki szegedi előadására leszerződtette ugyanis többek között Tatjana Menottit, a milánói Scala világhírű énekesnőjét és Pataky Kálmánt. A napokban aláírt szerződés szerint Tatjana Menottinak Tolnay igazgató egy szereplésért 1200 pengőt fizet és fedezi útiköltségét Milánótól Szegedig és visza és szegedi tartózkodásának összes költségeit. Ennél költségesebb színházi vendégjátékot nyilvánvalóan nem rendeztek még magyar vidéki színházban. — Mint csemegét közlöm végül, hogy Tolnay igazgató az elmúlt héten érdekes ajánlatot kapott. Kérdést intéztek ugyanis hozzá, hogy hajlandó-e, megfelelő időben természetesen, egy nagyszabású magyar zenés film főszerepét eljátszani. A tárgyalások folyamatban vannak még, miután azonban Tolnay igazgató nem idegenkedik attól, hogy mint film színész debütáljon, könnyen lehetséges, hogy a staggione-évad befejezése után pihenőre a „Hunnia“ filmgyárba fog bevonulni. — És ezek után — de most már visszavonhatatlanul — búcsúzok. A mielőbbi viszontlátásra! (-?) A Nemzeti Munkaközpont propaganda-estje Pécs, április 1. Mintegy 300—350 főből álló közönség sereglett össze és vett részt a bár hosszú, de lebilincselő és mindvégig nemesen szórakoztató estén. Rázsó János dr. megemlékezett a Munkaközpont megalapítójáról, néhai Gömbös Gyuláról, majd ismertette vitéz Marton Béla orsz. elnök önzetlen munkálkodását, a Munkaközpont célkitűzéseiről tartott frappáns megnyitót, mely előkészítője volt az est emelkedett hangulatának. Somogyi Ferenc dr. országgyűlési képviselő tartotta az ünnepi beszédet a közönség lelkes ünneplése mellett. Derűs bevezetése után azt fejtegette, hogy az új magyar élet felé a rend, a fegyelem, hivatásérzet és a becsületes munka vezet el. Nem lehet tovább folytatni az individuális liberális politikát. A rend és fegyelem mellett a magyar törekvéseket Krisztus-hittel kell átitatni. Minden magyart elkötelez a közösség szolgálata s szinte naponkint kell a kérdést feltennünk: kis munkám, hogyan illik bele a magyar jövő szent szolgálatába? Az új magyar élet munkástól, munkaadótól megkívánja a becsületes, áldozatos munkát. Ez a követelmény meggyőződésként éljen bennünk, hogy a harcot, a nagy magyar jövő harcát dicsőségesen megharcolhassuk. A Dohánygyári Dalárda találón összeválogatott darabjainak precíz elődása a hosszú műsor alatt szinte felvillanyozta a közönséget. Szentirmay nótaszerző remek formával előadott nótázása annyira tetszett, hogy a közkívánatra előadott régebbi nótáit a közönség együtt dalta a szerzővel és nagy tapsvihar honorálta a Munkaközpont kedvelt nótaszerzőjét. A parasztköltők mindnyájan igyekeztek nemes érzéseket belevinni költeményeik tartalmába. Nyelvezetük nemes egyszerűsége hű kifejezője volt érzéseiknek. Darabos János, Vörös Vince, Kocsis József, Balog János, Sértő Ferenc és Gyanó Sándor parasztköltők verseikkel szép emlékeket hagytak a szívekben. Imponáló volt Nyers József joghallgató fellépése, aki áhítatot keltő, vallásos költeményeivel tűnt ki, melyeknek mindegyikében a magasztos Isten-hit tükröződik vissza. A Munkaközpont filmjeiről kellene legtöbbet írnunk, de ez szinte lehetetlen. Minden magyarnak látni kellene a nemzetvédelem és „Szabadidő-mozgalom“ nemes szórakozást nyújtó tanulmányút filmjeit, melyeken a baráti államok országaiban résztvett magyar munkások szerepelnek, hogy megismerhessük azt a nagy kultúrmunkát, melyet csaknem önerejéből végez a Nemzeti Munkaközpont. A filmeket Orosz Imre a „Becsüld a munkát szabadidő szervezeti vezető titkára vezette be érdekes ismertetéssel. Az est tiszta jövedelméből könyvtárt alapított a pécsi kerület, amelynek gyarapítása önkéntes könyvajánlás révén folyamatban van. BUDAPESTRE ÉRKEZIK A JUGOSZLÁV FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER Belgrád, április 1. Cubrilovics Brankó földművelésügyi miniszter szerdán Budapestre érkezik. — Az olasz világkiállítás előkészületei. A Tükör áprilisi száma írja: Két év múlva, 1942 április 21-én, a fasizmus uralomra jutásának huszadik évében nyílik meg a római világkiállítás. Az előkészítő munkák több mint három éve megindultak és az épületek jórésze már felépült. A római világkiállítás Mussolini szavai szerint a munka, a kultúra és a béke szemléje lesz.