Pécsi Szemle, 1999 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / tavasz - Kárpáti Gábor: Laudator temporis acti - Letűnt idők dicsérője. Művelődéstörténeti gondolatok egy zsebóra kapcsán
----------------------------------------------------- Laudator temporis acti ——--------------------------------------------- Összetűzésbe kerül Trapezanthis-szal az Al magestmagyarázatok ügyében. Ekkor érkezik Janus Pannonius Itáliába, aki Vitéz János megbízásából többek közt a leendő új magyarországi egyetem magisztereinek összehozására törekedett. Valószínű, hogy ezután két évig Magyarországon az esztergomi érseki udvarban tartózkodott 1468-ban Budán van a királyi udvarban. Itt írta Bessarionnak azt a levelet is, amely Trapezuntius munkájában szereplő badarságokról szól. Magyarországi működésének utolsó nyoma 1471. március 15*, amikor Esztergomban a Jupitert észlelte. Áttelepszik Nürnbergbe, ahol létét a magyarországi dotáció is biztosítja de új mecénása Bernhard Walter segítségével finommechanikai műhelyt, nyomdát és csillagdát létesít. 1474-ben 53 természettudományos mű közreadásának tervével áll elő. Köztük szerepel a Tabulae directionum “ludus Pannoniensis”(Pannóniai játszadozás) is. Kalendáriumokat ad ki németül és latinul. Rendszeres csillagászati megfigyeléseit Albrecht Dürer házának erkélyén (nyilván a művésszel együtt) végzi. V. Sixtus pápa váratlan felkérésére Rómába utazik a naptárreform kialakítására. Barátai tanácsai ellenére elutazik az ellenséges környezetbe. Római tevékenységéről semmit sem tudunk, csupán azt, hogy 1476 júliusában meghal. A kort, és híveit halála élénken foglalkoztatta. Hívei szerint elhunytat Trapezuntius okozta. Erre utal Dürer 1514-ből való Melancolia rézkarca, ami tele van Regiomontanus erőszakos halálának szimbólumaival, sőt egyesek kirablását is érzékelik ebben a “képrejtvényben", pl. a kép jobb alsó sarkában egy emberi alak van, akinek keze egy erszény után nyúl, a nőalak térdén Regiomontanus halotti maszkja látható, ami felé két kéz nyúl. A tárgyalt időben csak Peuerbach és tanítványa, Regiomontanus készített ilyen napórát Bécsben és később Nürnbergben. Nyolc ilyen órát ismerünk: 1 ./ 1451-ben készült III. Frigyesnek. Az ábrázolás: a császár címere, sas és két vadember. 2./ 1453: díszítése két vadember 3 ./ 1455: díszítése két vadember, a fedőkorongon csillagóra 4 ./ 1455: díszítése két vadember 5 ./ 1456: díszítése két vadember, csillagóra 6 ./ 1463: díszítése az iránytű fedőjén IHS betűk 7./ Dátum nélkül. Díszítése az iránytű fedőn iI. Pál pápa képe, két majomfigura, középen stilizált fa. 8 ./ 1465: díszítése az iránytű fedőjén üres címerpajzs, és két félmajom (ez a pécsi óra) Kié lehetett a pécsi óra? Területünkön csak egyetlen olyan történelmi személyiséget ismerünk ebben a korban, aki nyílt szellemmel fordult az újdonságok és a tudomány felé: Janus Pannoniust. Ő az, aki ugyanannak a szellemi elitnek volt a tagja, mint az órát megalkotó Regiomontanus, és ugyanahhoz a hatalmi elithez tartozott mint egy másik hasonló óra tulajdonosa, H. Frigyes császár. A költő a 60-as évek derekán kezd asztrológiával foglalkozni, bár ahogy Galeotto Marzionak írja: “*.* jó asztrológus nem vagyok ugyan. Én - Istennek hála! - horoszkópok meg csilaglások nélkül elég boldogan éltem ez idáig, s remélem élek ezután is. Regiomontanust Janus már régebb óta ismerhette nagybátyja, Vitéz János környezetéből. Kettőjük személyes kapcsolatában döntő változást hozott az 1465 (!)-ös év amikor nagybátyja és Mátyás király megbízatására kieszközölte az Academia Istropolitana megalapításához szükséges pápai jóváhagyást II. Pál pápánál. Valószínűleg Janus-szal együtt jött Magyarországra. Pécsi tartózkodásáról nem tudunk, bár nehezen képzelhető el, hogy a pécsi János püspök nem mutatta volna meg a püspökvár tornyában berendezett obszervatóriumát.