Pécsi Ujlap, 1911. november (5. évfolyam, 247-271. szám)
1911-11-01 / 247. szám
V. évfolyam — 247. szám. Szerda, 1911. november 1. AZ „UJLAP“ melléklete. Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . K. 1.80 1 hóra ..... —.6O Vidékre: Félévre . . . . K. 7.80 Negyedévre.... 3.90 Csak aPécsi Ujlap* Vidékre 1 hóra K. 1.— Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécsi katti. Hírlapkiadó és Nyomda Részv. Társaság Pécs, Lyceum utca 4. szám. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: Felelős szerkesztő: Felelős szerkesztői telefon: 222. szám. | MÜLLER KÁROLY 484. szám. ■ii.iin'ir:'^:'''~'~rrr-- - ---------- - - - . —— ------nrníni—n ~~i ír títtih lírmeran wmrmmí■mrii7~rím~rriT'-v-v~t~" — „Élhetetlenségünk.“ A Pécsi Napló jól mondja. Laptársunk, a Pécsi Napló vasárnapi számában a harmadik egyetem ügyével kapcsolatban nagyon nekibusulja magát, hogy mi pécsiek a városok versengésében nem tudunk érvényesülni, lemaradunk mindennel, vagy ha hozzá is jutunk valamihez, azt nem írhatjuk a mi iparkodásunk, kitartásunk eredményeként. Az úgy hullott az ölünkbe. „Lássuk be fogyatkozásainkat, lássuk be élhetetlenségünket, akkor talán jobb napok virradnak reánk is.“ Így fejezte be vasárnapi közleményét a Pécsi Napló s hozzátehetjük mindjárt, hogy ez a befejezés a legsikerültebb az egész közleményben, amelyben a sorok között holmi ravasz célzásokat is helyez el a cikkíró. Itt van mindjárt az egyik. Megemlíti, hogy a Csanádi püspök még a szóba se jött Arad mellett is síkra szállt a harmadik egyetemért. Értjük, hogy a kedves cikkíró hová tendál?! Zichy Gyula gróf megyéspüspök, aki a harmadik egyetemért megindult versenyben a küzdő városok mellé starthoz segítette Pécs városát, a felajánlott milliós alapítványokkal letette a nevezési dijat érte s hogy a startnál tovább nem jutottunk, azt bizony-bizony a mi „fogyatkozásainknak és élhetetlenségünknek" köszönhetjük. Feltételeztük, hogy ezeket mind tudja a Pécsi Napló. Mért tehát a tendenciózus megjegyzés a sorok között? Miért nem fordul a vármegye és a város főispánja felé, a pécsi és baranyai képviselők felé, hogy a versenyben nem iparkodtak elhárítani az akadályokat Pécs város írtjából? Miért nem ösztökélte őket, hogy ne maradjanak ők is a startnál? Mi tudjuk. Meg is mondjuk ,csak előbb felidézünk egy dolgot a közelmúltból. Zichy Gyula gróf megyéspüspök, aki fejedelmi bőkezűségének áldozatos szeretetével beleírta nevét Pécs város történetébe katholikus gimnáziumot, internátussal kapcsolatban létesít Pécsett, amely röviden kifejezve: nekünk egy krajcárba nem kerül. Természetszerűleg nekünk örülnünk kellett volna, hogy akadt olyan nemes szívü főpap, aki, hogy a város kulturális életét fellendítse, ajándékba adta a gimnáziumot. És mit tapasztalunk? Azt, hogy a város érdekeinek, a közönség igényeinek megvédése érdekében a város törvényhatóságának bizottságába küldött „városatyák“ és „megyei atyák“ támadásban részesítették a nemes szivü főpapot. Más város nem egy szürke küldöttség útján, de fáklyásmenettel köszönte volna meg a fejedelmi ajándékot az egész város osztatlan lelkesedése mellett. És ehelyett támadás. Miért? Mi megírtuk annak idején, hogy miért? A Pécsi Napló is tudta, de nem írta meg, pedig pedig akkor igazán beszélhetett volna „fogyatkozásokról, élhetetlenségről." Hogy miért nem irta meg? Azért nem írta meg, amiért a vasárnapi számában is nem merte megírni, hogy merre felé keresendő az indolencia! Egyébként igaza van a Pécsi Naplónak, hogy vannak „fogyatkozásaink és élhetetlenségeink“ ,amelyeket ha belátnánk, akkor jobb napok virradnának reánk. Mikor úgy városatyák, apróbb nagy-, fejű és nagyképüsködő gyerekek támadásokat intéznek fejedelmi nagyságban fölöttük álló egyének ellen, akkor ne hallgasson a Pécsi Napló sem, hanem ő, aki oly igazán és őszintén hordozza szívén a város közjavát, suhintsa meg az erősebb kritika ostorát és jól vágjon végig holmi rakoncátlan, feleselő és szerénytelen alakokon; majd akkor azok is, akik inkább vannak hivatva e város közügyeinek vezetésére, mint a demagógia szájhősei, több lelkesedést és nagyobb szolgálatokat fognak belevinni azokba a versenyzésekbe, amelyeket a városok érdekeik védelmére folytatnak. Vagy talán azt hiszi a Pécsi Napló, hogy az ilyen őszinte és energikus eljárás árt a minden oldalra való kacsintás művészetének és ebbeli magas nívójának. Inkább ártson valamit a szépségnek... és használjon a városnak ... Hírek. (Mindenszentek napja.) A katholikus egyház holnap Mindenszentek ünnepét üli. Ez a nap egyúttal elveszélye a halottak ünnepének és a temetőkben mindenütt kigyúlnak a sírok fölött azok a kis mécsesek, melyek az élőknek az elhunytak iránti kegyeletét szimbolizálják. Mindenszentek napja ugyanis a téli évszak beállását is jelenti, tehát az elmúlást és enyészetet juttatják eszükbe. Ezért választja az Egyház e napot a halottak emlékének megülésére. Halottak estélye alkalmából a belvárosi plébánia templomban este 5 órakor lesz ájtatosság. A szentbeszédet Hortobágyi József, káplán fogja tartani. Utána a halottakért lesz ájtatosság s ennek befejeztével a rózsafüzért imádkozzák el az elhunytakért. A budai külvárosi temető kápolnájában szintén este 6 órakor lesz az ájtatosság, melyen a szentbeszédet Stefan Arthur káplán tartja. A Szent Ferenc rendiek templomában délután 3 órakor P. Ágoston, házfőnök celebrálja a vecsernyét, utána P. Lombos László mond szentbeszédet. (Alelnök választás a pécsi ügyvédi kamaránál.) November 12-én délelőtt tartja a pécsi ügyvédi kamara alelnök választó közgyűlését. A Csigó János elnökké választása folytán megüresedett alelnöki állásra dr. Nemes Vilmos és dr. Lauber Rezső pécsi ügyvédek a jelöltek. Mind a két jelölt szeretetnek és népszerűségnek örvend kartársaik körében. Az idősebbek dr. Nemes Vilmos mellett, a fiatalabbak, akik többségben vannak dr. Lauber Rezső mellett foglalnak állást. (A pécsi jótékony nőegylet) november 5-iki programmos teauzsonnájának próbái egyre folynak. A rendező bizottság tagjai, kik azon vannak, hogy minél fényesebb bemutató estélye legyen ez dr. Visy Lászlóné vigalmi bizottsági elnöknőnek, megelégedve távoztak az utolsó próbáról. A versek és zene, melyet Heiberger Rezsőné szolgáltat, az előadás harmóniája fényes sikert ígér. A szereplők névsorát már közöltük, most még csupán a fáradhatatlan rendezőről Zeesny Ottóról akarunk megemlékezni, ki a beállításokat és műszaki rendezést épen oly buzgalommal, mint szakavatottsággal végzi.Az estély, mint az előző években is 5 órakor kezdődik és teázás előzi meg a programmot. (Az államépítészeti hivatal új helyisége.) Baranyavármegye államépítészeti hivatala november 1-től kezdődőleg helyiségét a Mária-utca 13. szám alól, Apáca-utca 5 sz. alá helyezte át. (Pécsi szállók idegenforgalma.) A rendőri bejelentőhivatal kimutatása szerit október hóban a pécsi szállókban 428 idegent szállott meg. (A vasutas szövetség pécsi kerületének választmányi ülése.) Október 29-én tartotta rendkívüli választmányi ülését a vasutas szövetség pécsi kerülete, amelyen a központi szövetséget Horváth Károly főszámvevő, Lányi József számvizsgáló, Erdélyi Béla pénztáros, Kordás Aladár ellenőr, Számán Mihály szövetségi tanácsos, Molnár Kálmán jóléti bizottsági jegyző és Hertner Károly alelnök képviselték. A budapesti kiküldötteket Nagy Sándor kerületi elnök fogadta. A rendkívüli választmányi ülés délután 4 órakor volt a Vasutas Otthon helyiségében. A gyűlésen megjelentek a postástagok is. A választmány a drágasági pótlék és lakbérrendezés kérdéseivel foglalkozott. Széman Mihály tanácsos ismertette azokat a jóléti intézményeket, amelyeket a szövetség létesített. Majd áttér a drágasági pótlékra, amelynek szervezete már az új kereskedelemügyi miniszter előtt fekszik . Tolnay elnök biztosította a szövetséget, hogy a pótlékot még ez év folyamán megkapják s ezt a magánvasutasokra is kiterjesztik. A gyűlés után Springsfeld Gyula ellenőr látta vendégül a központ kiküldötteit. (Képkiállitás a Nöegyletben.) Megígértük tegnap, hogy a Nöegylet kisebb termében rendezett kiállítást ismertetni fogjuk. Nem sokról számolhatunk be. A kiállítást Frä nke és társai képkereskedők rendezték, akik a vidék több városában is megfordultak már. Plakátjuk sok nevet hirdet, ismertebbeket és ismeretleneket egyaránt. Többek közt a Pécsett már két kiállítása révén jól ismert Neográdyt, aztán Margitay Tihamért és Poll Hugót. A kiállítás maga pedig úgy fest, hogy kapjuk ott Margitaynak két képét, Neográdynak három képét, Pollnak egy — azt hiszem — nagyon régen festett, a mester egyéniségét fel nem tüntető kis tájképét. A többi kép az ismeretleneké, a törtetőké, talán a jövő embereié. De csak talán, mert akad köztük elég vásári portéka, a gyenge másolatok gyanúját keltő holmi. Művészi igényekkel lépnek fel Molnár Z. János csendéletképei, tengeri képe és a „A templomba készülődés“ című vászna, melynek azonban van annyi hibája, hogy a 2000 korona árat, amely melléje van írva, merésznek kell tartanunk. Papp Sándor tanulmányfejei eléggé rutinos kézre vallanak, Klemm miniatűr csendéletei és Németh Gyula kis zsánerei csinosak. Berkes Antal csak a parasztszekeres téli tájképén nivós, a többin kemény és színtelen. Santhó Károly aquarelljein ígéreteket nyújt, de csak a jövő fogja értékét megállapítani. Rémi Róbert, mint mondják, Munkácsy tanítványa, tájképein elavult irányt követ. Vörös Ernő lovagja figyelmet keltő. Ennyit az egészről. A többit a kiállítást látogató pécsi közönségnek fejlett ízlése maga is észreveszi. (Civilek és katonák harca.) Parázs verekedés történt tegnap éjjel a Ferenciekutcájában. Pető János és Kisgadó Géza iparossegédek korcsmából hazafelé menet összeszólalkoztak két hazafelé siető bakával. Az összeszólalkozásból hamarosan verekedés lett. Szerencsére mielőtt komolyabb sérüléseket kaptak volna a szereplők, rendőrök közelítettek, akiknek láttára a verekedők kereket oldottak. A rendőrség mára kinyomozta őket s folyamatba tette ellenük az eljárást. (Keresztény szocialista famunkások.) Szerdán délelőtt 10 órakor értekezlet lesz. Minden tagtársunk pontos megjelenését kéri az Elnök. . __.