Pécsi Ujlap, 1911. november (5. évfolyam, 247-271. szám)

1911-11-01 / 247. szám

V. évfolyam — 247. szám. Szerda, 1911. november 1. AZ „UJLAP“ melléklete. Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . K. 1.80 1 hóra ..... —.6O Vidékre: Félévre . . . . K. 7.80 Negyedévre.... 3.90 Csak a­­Pécsi Ujlap* Vidékre 1 hóra K. 1.— Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécsi katti. Hírlapkiadó és Nyomda Részv.­ Társaság Pécs, Lyceum­ utca 4. szám. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon:­­ Felelős szerkesztő: Felelős szerkesztői telefon: 222. szám. | MÜLLER KÁROLY 484. szám. ■ii.iin'ir:'^:'''~'~rrr-- - ---------- - - - . —— ------nrníni—n ~~i ír títtih lírmeran­ wmrmmí■mrii7~rím~rr­iT'-v-v~t~" — „Élhetetlenségünk.“ A Pécsi Napló jól mondja. Laptársunk, a Pécsi Napló vasárnapi számában a harmadik egyetem ügyével kap­csolatban nagyon nekibusulja magát, hogy mi pécsiek a városok versengésében nem tu­dunk érvényesülni, lemaradunk mindennel, vagy ha hozzá is jutunk valamihez, azt nem írhatjuk a mi iparkodásunk, kitartásunk eredményeként. Az úgy hullott az ölünkbe. „Lássuk be fogyatkozásainkat, lássuk be élhetetlenségünket, akkor talán jobb napok virradnak reánk is.“ Így fejezte be vasárnapi közleményét a Pécsi Napló s hozzátehetjük mindjárt, hogy ez a befejezés a legsikerültebb az egész közleményben, amelyben a sorok között holmi ravasz célzásokat is helyez el a cikkíró. Itt van mindjárt az egyik. Megemlíti, hogy a Csanádi püspök még a szóba se jött Arad mellett is síkra szállt a harmadik egye­temért. Értjük, hogy a kedves cikkíró hová tendál?! Zichy Gyula gróf megyéspüspök, aki a harmadik egyetemért megindult versenyben a küzdő városok mellé start­hoz segí­tette Pécs városát, a felajánlott milliós alapítványokkal letette a nevezési dijat érte s hogy a start­nál tovább nem jutottunk, azt bizony-bizony a mi „fogyatkozásainknak és élhetetlenségünknek" köszönhetjük. Feltételeztük, hogy ezeket mind tudja a Pécsi Napló. Mért tehát a tendenciózus meg­jegyzés a sorok között? Miért nem fordul a vármegye és a vá­ros főispánja felé, a pécsi és baranyai képvi­selők felé, hogy a versenyben nem iparkod­tak elhárítani az akadályokat Pécs város írt­jából? Miért nem ösztökélte őket, hogy ne maradjanak ők is a start­nál? Mi tudjuk. Meg is mondjuk ,csak előbb felidézünk egy dolgot a közel­múltból. Zichy Gyula gróf megyéspüspök, aki fejedelmi bőkezűségének áldozatos szereteté­­vel beleírta nevét Pécs város történetébe katholikus gimnáziumot, internátussal kap­csolatban létesít Pécsett, amely röviden kife­jezve: nekünk egy krajcárba nem kerül. Természetszerűleg nekünk örülnünk kellett volna, hogy akadt olyan nemes szívü főpap, aki, hogy a város kulturális életét fel­lendítse, ajándékba adta a gimnáziumot. És mit tapasztalunk? Azt, hogy a város érdekei­nek, a közönség igényeinek megvédése érde­kében a város törvényhatóságának bizottsá­gába küldött „városatyák“ és „megyei atyák“ támadásban részesítették a nemes szivü fő­papot. Más város nem egy szürke küldöttség útján, de fáklyásmenettel köszönte volna meg a fejedelmi ajándékot az egész város osztat­lan lelkesedése mellett. És ehelyett támadás. Miért? Mi megírtuk annak idején, hogy miért? A Pécsi Napló is tudta, de nem írta meg, pe­­dig­ pedig akkor igazán beszélhetett volna „fo­gyatkozásokról, élhetetlenségről." Hogy miért nem irta meg? Azért nem írta meg, amiért a vasárnapi számában is nem merte megírni, hogy merre felé kere­sendő az indolencia! Egyébként igaza van a Pécsi Naplónak, hogy vannak „fogyatkozásaink és élhetetlen­ségeink“ ,amelyeket ha belátnánk, akkor jobb napok virradnának reánk. Mikor úgy városatyák, apróbb nagy-, fejű és nagyképüsködő gyerekek támadáso­kat intéznek fejedelmi nagyságban fölöttük álló egyének ellen, akkor ne hallgasson a Pécsi Napló sem, hanem ő, aki oly igazán és őszintén hordozza szívén a város közjavát, suhintsa meg az erősebb kritika ostorát és jól vágjon végig holmi rakoncátlan, feleselő és szerénytelen alakokon; majd akkor azok is, akik inkább vannak hivatva e város köz­ügyeinek vezetésére, mint a demagógia száj­­hősei, több lelkesedést és nagyobb szolgálato­kat fognak belevinni azokba a versenyzések­be, amelyeket a városok érdekeik védelmére folytatnak. Vagy talán azt hiszi a Pécsi Napló, hogy az ilyen őszinte és energikus el­járás árt a minden oldalra való kacsintás művészetének és ebbeli magas nívójának. Inkább ártson valamit a szépségnek... és használjon a városnak ... Hírek. (Mindenszentek napja.) A katholikus egyház holnap Mindenszentek ünnepét üli. Ez a nap egyúttal elveszélye a halottak ün­nepének és a temetőkben mindenütt kigyúl­­nak a sírok fölött azok a kis mécsesek, me­lyek az élőknek az elhunytak iránti kegye­letét szimbolizálják. Mindenszentek nap­ja ugyanis a téli évszak beállását is jelenti, tehát az elmúlást és enyészetet juttatják eszükbe. Ezért választja az Egyház e napot a halottak emlékének megü­lésére. Halottak estélye alkalmából a belvárosi plébánia templomban este 5 órakor lesz ájtatosság. A szentbeszédet Hortobágyi József, káplán fogja tartani. Utána a halottakért lesz ájtatosság s ennek befejeztével a rózsafüzért imádkozzák el az elhunytakért. A budai kül­városi temető kápolnájában szintén este 6 órakor lesz az ájtatosság, melyen a szent­beszédet Stefan Arthur káplán tartja. A Szent Ferenc rendiek templomában dél­után 3 órakor P. Ágoston, házfőnök ce­lebrálja a vecsernyét, utána P. Lombos László mond szentbeszédet. (Alelnök választás a pécsi ügyvédi kamaránál.) November 12-én délelőtt tartja a pécsi ügyvédi kamara alelnök választó közgyűlését. A C­s­i­g­ó János elnökké vá­lasztása folytán megüresedett alelnöki ál­lásra dr. Nemes Vilmos és dr. Lau­ber Rezső pécsi ügyvédek a jelöltek. Mind a két jelölt szeretetnek és népszerűségnek örvend kartársaik körében. Az idősebbek dr. N­e­­mes Vilmos mellett, a fiatalabbak, akik többségben vannak dr. L­a­u­b­e­r Rezső mellett foglalnak állást. (A pécsi jótékony nőegylet) november 5-iki programmos teauzsonnájának próbái egyre folynak. A rendező bizottság tagjai, kik azon vannak, hogy minél fényesebb be­mutató estélye legyen ez dr. V­i­s­y László­­né vigalmi bizottsági elnöknőnek, megelé­gedve távoztak az utolsó próbáról. A versek és zene, melyet Heiberger Rezsőné szol­gáltat, az előadás harmóniája fényes sikert ígér. A szereplők névsorát már közöltük, most még csupán a fáradhatatlan rendezőről Z­e­­­e­s­n­y Ottóról akarunk megemlékezni, ki a beállításokat és műszaki rendezést épen oly buzgalommal, mint szakavatottsággal végzi.Az estély, mint az előző években is 5 órakor kezdődik és teázás előzi meg a programmot. (Az államépítészeti hivatal új helyisége.) Baranyavármegye államépítészeti hivatala november 1-től kezdődőleg helyiségét a Mária-utca 13. szám alól, Apáca-utca 5 sz. alá helyezte át. (Pécsi szállók idegen­forgalma.) A rend­őri bejelentőhivatal kimutatása szerit októ­ber hóban a pécsi szállókban 428 idegent szállott meg. (A vasutas szövetség pécsi kerületének választmányi ülése.) Október 29-én tartotta rendkívüli választmányi ülését a vasutas szövetség pécsi kerülete, amelyen a köz­ponti szövetséget Horváth Károly főszám­vevő, Lányi József számvizsgáló, Erdélyi Béla pénztáros, Kordás Aladár ellenőr, Szá­mán Mihály szövetségi tanácsos, Molnár Kálmán jóléti bizottsági jegyző és Hertner Károly alelnök képviselték. A budapesti ki­küldötteket Nagy Sándor kerületi elnök fogadta. A rendkívüli választmányi ülés dél­után 4 órakor volt a Vasutas Otthon helyi­ségében. A gyűlésen megjelentek a postás­tagok is. A választmány a drágasági pótlék és lakbérrendezés kérdéseivel foglalkozott. S­z­é­m­a­n Mihály tanácsos ismertette azo­kat a jóléti intézményeket, amelyeket a szö­vetség létesített. Majd áttér a drágasági pótlékra, amelynek szervezete már az új kereskedelemügyi miniszter előtt fekszik . Tolnay elnök biztosította a szövetséget, hogy a pótlékot még ez év folyamán meg­kapják s ezt a magánvasutasokra is kiter­jesztik. A gyűlés után Springsfeld Gyula ellenőr látta vendégül a központ ki­küldötteit. (Képkiállitás a Nöegyletben.) Megígér­tük tegnap, hogy a Nöegylet kisebb termé­ben rendezett kiállítást ismertetni fogjuk. Nem sokról számolhatunk be. A kiállítást F­r­ä n­k­e­­ és társai képkereskedők ren­­dezték, akik a vidék több városában is meg­fordultak már. Plakátjuk sok nevet hirdet, ismertebbeket és ismeretleneket egyaránt. Többek közt a Pécsett már két kiállítása révén jól ismert Neográdyt, aztán Mar­git­a­y Tihamért és Poll Hugót. A kiállí­tás maga pedig úgy fest, hogy kapjuk ott Margitaynak két képét, Neográdynak há­rom képét, Pollnak egy — azt hiszem — nagyon régen festett, a mester egyéniségét fel nem tüntető kis tájképét. A többi kép az ismeretleneké, a törtetőké, talán a jövő em­bereié. De csak talán,­­ mert akad köztük elég vásári portéka, a gyenge másolatok gyanúját keltő holmi. Művészi igényekkel lépnek fel Molnár Z. János csendéletképei, tengeri képe és a „A templomba készülődés“ című vászna, melynek azonban van annyi hibája, hogy a 2000 korona árat, amely mel­léje van írva, merésznek kell tartanunk. P­a­p­p Sándor tanulmányfejei eléggé rutinos kézre vallanak, Klemm miniatűr csend­életei és Németh Gyula kis zsánerei csi­nosak. Berkes Antal csak a parasztsze­keres téli tájképén nivós, a többin kemény és színtelen. S­a­n­t­h­ó Károly aquarelljein ígéreteket nyújt, de csak a jövő fogja érté­két megállapítani. Rémi Róbert, mint mond­ják, Munkácsy tanítványa, tájképein elavult irányt követ. Vörös Ernő lovagja figyel­met keltő. Ennyit az egészről. A többit a kiállítást látogató pécsi közönségnek fejlett ízlése maga is észreveszi. (Civilek és katonák harca.) Parázs ve­rekedés történt tegnap éjjel a Ferenciek­­utcájában. Pető János és K­i­s­g­a­d­ó Géza iparossegédek korcsmából hazafelé menet összeszólalkoztak két hazafelé siető bakával. Az összeszólalkozásból hamarosan vereke­dés lett. Szerencsére mielőtt komolyabb sé­rüléseket kaptak volna a szereplők, rend­őrök közelítettek, akiknek láttára a vereke­dők kereket oldottak. A rendőrség mára ki­nyomozta őket s folyamatba tette ellenük az eljárást. (Keresztény szocialista famunkások.) Szerdán délelőtt 10 órakor értekezlet lesz. Minden tagtársunk pontos megjelenését kéri az Elnök. . __.

Next