Pécsi Ujlap, 1912. február (6. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-01 / 25. szám
VI. évfolyam -- 25. szám. Csütörtök, 1912. február 1 Az „UJLAP“ melléklete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécsi Hath. Hírlapkiadó és Nyomda Részv.Társaság Pécs, Lyceum utca 4. szám Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . . . K. 180 hóra...................... — 6. Vidékre: Félévre .............K. 780 Negyedévre . ... „ 390 Csak a „Pécsi Űrlap“ Vidékre 1 hóra . . K. 1.— Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: I Főszerkesztő: Felelős szerkesztő Felelős szerkesztő lakása: 222. szám. MÜLLER KÁROLY I HORTOBÁGYI JÓZSEF Apáca utca 4. Telefonszáma: 484. Szociális kérdés és vallás. Zsidó hitéből is kivetkőzött szocialista újságíró vette szájába e szókat a hírhedt Galilei Kör minapi gyűlésén. Zagyva előadása azt a gondolatot ébreszti az emberben, ha vájjon a tudatlanság nagyobb átok-e, vagy az elvakultság. Mert, hogy ember, ki — miként Kunfi úr is — tanári oklevelet szerzett s iró, sőt társadalomtudós sorban büszkélkedik, oly vadakat, oly kézzelfogható valótlanságokat tudjon állítani, ahhoz meglehetős vastag szocialista hályog kívántatik. A mai embernek — úgymond a „tudós úr“ — nincs szüksége a vallásra. Mintha a mai kor embere nem ugyanaz a születő, gyarló életű s egykoron meghaló ember volna, mint amilyenek éltek száz évnek előtte. Mintha Kunfi úr az életnek nehéz kérdéseit, megfejthetetlen titkait jobban meg tudná érteni és magyarázni, mint az az elvtárs, ki szájtátva hallgatja és értelmetlen biccentéssel helyesli puffanó szólásait. A tudomány sok mindent kitalált az ember munkájának könnyítésére, gyorsítására, az ember kényelmére, de azt a szerszámot még nem fedezte fel, mely az embert mások megbecsülésére, jogainak tiszteletére, kötelességeinek teljesítésére minden esetben kényszerítené. Itt csak egy erő van, a lelkiismeret, amely a vallásban bírja szavának erejét. Sajnos, hogy épen az az osztály, mely leginkább szorulna rá a vallás szabályozó és vigasztaló szerepére, védtelen prédája Kunfi és társai esztelen okoskodásainak. A munkásosztály szolgáltatja azt a termékeny talajt, melyben ezek az urak társadalomellenes elveik peréit elhelyezik. Mi köze a munkáskérdésnek, a jövő szociális feladatainak Kunfi és társai esztelen vallástalanságához és erkölcstelenségre vezető istentagadásához? Az, hogy a munkásosztály több bért, kevesebb munkaidőt, emberségesebb bánásmódot, egészségesebb lakást kíván, kinek-kinek lehet kellemetlen és káros. Lehetnek kifogások az utak és módok ellen, ahogyan a munkásosztály célját elérni törekszik. De vájjon a több bérű munkásnak már nincsen szüksége a vallás vigasztalására? Vájjon a több fizetés csalhatatlan biztosítéka az ember boldogságának? A több pihenő nem alkalom-e sok embernek arra, hogy keresetét elköltse, egészségét megrongálja s munkaerejét tönkretegye, ha csak a vallás a maga törvényeivel, ígéreteivel és fenyegetéseivel nem áll mellette? Talán a tiszta, egészséges és jól bútorozott szobába nem illik bele az imádkozó munkáscsalád képe? A magyar munkásság egy részének félrevezetése, a vallástalanságnak és a vele kapcsolatos erkölcstelenségnek közéjük csempészése az ilyen kunfiaknak a bűne. Ezeket nem az emberszeretet, nem a munkásember nehéz sorsának megismerése és szánalma vezette a munkások táborába. Ezek olyanok, mint a háborús világ keselyűi és ragadozó állatai: azért kísérik csak a tábort, hogy a harc elhullottjait elköltsék, rajtuk lakmározzanak. Van szociális probléma, van munkáskérdés, tagadhatatlan. De nemcsak van, hanem volt is minden korban. Ez szülte a rabszolgalázadásokat, a jobbágyfelkeléseket, az iparoslegények elégedetlenkedéseit a céhek kebelében. De, hogy ezen mozgalmak nem vezettek a társadalom felforgatására, a földmívelés és ipar teljes megakasztására, abban első szerepe volt a vallás kibékítő, csillapító, józan belátást és mérsékletet parancsoló erejének. Kunfi úrék ezt az erőt szeretnék a társadalmi fejlődésből kikapcsolni, vagy irányító erejét legalább is megbénítani. Sikerül-e majd nekik, a jövő kérdése? A magyar munkásság józanságán s a keresztény felebaráti szeretet kapcsán, az egész magyar társadalom éberségén múlik a dolog. Annyi bizonyos, hogy' az idegen elemek a munkásosztályt csak kompromittálják, érdekeit veszélyeztetik s az egészséges fejlődésnek minél hangosabb hirdetői, annál eredményesebb megakasztók De lehet, hogy eljön az idő, midőn az öntudatra ébredt munkásság az ilyen társadalomtudományi méregkeverőket s a valláserkölcsön alapuló életnek aknafuróit kilöki kebeléből. A szabadiskolában József-utca 15. sz. alatt ma csütörtökön este Ember János kir. tanácsos, kir. tanfelügyelő ur tart érdekes előadást, melyben a Dunát és vidékét is ismerteti. Belépés ingyenes, vetített képek. A keresztény szocialista egyesület karéból (Szebényi József temetése.) Ma délután 3 órakor temette el Magenheim József belvárosi apátplébános Szebényi József építőmestert káplánjainak segédletével. Óriási részvét nyilvánult meg a derék és szimpatikus iparos iránt. A pécsi keresztényszociális egyesület tagjai zászló alatt testületileg jelentek meg temetésén, iparos társai közül is nagyon sokan voltak jelen. (A pécsi keresztényszocialisták a budapesti keresztényszocialista közgyűlésen.) Az Országos Keresztény Szocialista Szövetség február 2-án, 3-án és 4-én tartja rendes évi közgyűlését Budapesten. A pécsi keresztényszociális egyesületet a közgyűlésen Szabó József párttitkár, Tóth Antal alelnök, Krisztián János, Bauer József és H. Gyurka József képviselik. (Felülfizetés a keresztényszocialista nagybálon.) Ká 1tinger Ferenc 2 koronát fizetett felül a keresztényszocialista nagybál alkalmával. Az ördög mátkája című színdarab szereplőit ezen az utón kérjük, hogy holnap (csütörtökön) este 8 órakor jelenjenek meg az egyesületben. Hírek. (Személyi hir.) Nendtvich Andor polgármester, aki tegnapelőtt délután, városi ügyek elintézése céljából Budapestre utazott, a ma esti gyorsvonattal hazaérkezett. (Királyi kitüntetés egy pécsegyházmegyei kántortanítónak.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Wadinger István gilvánfai nyugalmazott római katholikus kántortanítónak, az egyház és a tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. A kitüntetett kántortanító édesatyja Szentkirályi Istvánnak a pécsi papnevelő intézet tudós tanárának. (A pécsi dandárparancsnok szemléje Nagykanizsán.) Raempf Henrik vezérőrnagy, gyalogsági dandárparancsnok tegnap Nagykanizsára utazott, hogy az ottani 20. honvédgyalogezred felett szemlét tartson. Lóskay Gábor honvédkerületi főparancsnok is részt vesz a szemlén. (Szinielőadás a felsőbb leányiskolában.) Most vasárnap (febr. 4.) a pécsi felsőbb leányiskola növendékei szinielőadást rendeznek, melyen a szülőket és érdeklődőket is szívesen látják. Színre kerül „Az örökség“ c. darab. Kezdete d. u. 4 órakor. Belépti díjkor. Bejárat a sétatér felőli iskolakapun. (A Pécsi Kereskedő Ifjak és Magántisztviselők köre) február 10-én a Nőegylet helyiségében az Országos Magyar Kereskedelmi egyesülés pécsi kerületének, valamint Bődei Ferenc, Deutsch Béla, dr. J. Engel Róbert, Eizer János, Füchst Arnold, Veöcz Gyula, Graef János, Höfler Nép. János, Iiselt Jenő, Kende Alfréd, Lukács Aladár, Mitky Kálmán, Spitzer Jakab, Szigeti Frigyes, Tausz Gyula,Pauszig Ernő, Jeregyi Kálmán, dr .Vámos Arthur védnöksége alatt állásnélküli keresk. alkalmazottak segélyezésére művészi műsorral egybekötött kereskedelmi bált rendez. A tánchoz Darázs Józsi szolgáltatja a zenét. Az estély kezdete 9 órakor. Műsor a következő: 1. Prolog. Írta : Hajdú Imre. Előadja: Halász Ilonka a Pécsi Nemzeti Színház tagja. 2. Műdalok. Konti: Ária a „Királyfogás“ című operettből. Énekli: Teleki Ilonka a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Zongorán kiséri: Tolnay Gyula. 3. Amerikai csevegés. Irta: Lenkei Lajos, a „Pécsi Napló“ felelős szerkesztője. Felolvassa: Füredi Béla, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. 4. Rhapsodie hongrois No. 12. Liszt Ferenctől. Előadja zongorán: Hanák Árpád zongoraművész. 5. Magánjelenet. Előadja: Halász Ilonka a Pécsi Nemzeti Színház tagja. 6. Egy kis vihar. (Víg párjelenet.) Előadják: Krausz Böske és Müller Jenő. 7. Magánjelenetek, költemények és kuplék. Előadja: Nyáray Antal a Pécsi Nemzeti Színház tagja. (A pécsi antialkoholista gyűlés.) Február 2-án pénteken, mint említettük, a pécsi abstinens egyesület délelőtt 10 órakor nyilvános népgyűlést tart a városi tornacsarnokban. A mozgalom élén Ember János kir. tanfelügyelő és dr. Szilárd Ármin orvos állanak. Szónokok értesülésünk szerint dr. Dóczy János budapesti orvos, Buzsinszky Béla és dr. Hajdu Gyula lesznek. A gyűlés minden pártszinezettől menten felvilágosító jellegű lesz s mindenképen méltó Pécs polgárságának s munkásságának legszélesebb körű érdeklődésére. (Képviselőtestületi gyűlés Mohácson.) Mohács képviselőtestülete január 30-án délután 3 órakor látogatott közgyűlést tartott, melynek egyik legérdekesebb tárgya a városi bérház helyiségeinek bérbeadása volt. A saroküzlet a hozzátartozó lakással okozott nagy és szenvedélyes vitát. E lakásra ifj. Schmidt Károly gyógyszerész tett ajánlatot 2000 koronával, Meczer Emil droguista 2500 koronával. Fölkér József előadó főjegyző azt javasolta, hogy ifj. Schmidt Károlynak adassék ki a lakás, aki szintén felemelte ajánlatát 2500 koronára, mivel Schmidt Károlyban a község megtalálja a legmesszebbmenő anyagi garanciát, amit Melczerben nem talál meg, de azért is, mert Schmidt Károly már előre is lekötötte magát 2000 korona házbérfizetésre s tulajdonképen ő tette lehetővé több társával együtt a bérház felállítását. Lővy Jakab dr. járásorvos szólalt fel ezután, aki