Pécsi Ujlap, 1912. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-01 / 25. szám

VI. évfolyam -- 25. szám. Csütörtök, 1912. február 1 Az „UJLAP“ melléklete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécsi Hath. Hírlapkiadó és Nyomda Részv.­Társaság Pécs, Lyceum­ utca 4. szám Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . . . K. 180 hóra...................... — 6. Vidékre: Félévre .............K. 7­80 Negyedévre . ... „ 3­90 Csak a „Pécsi Űrlap“ Vidékre 1 hóra . . K. 1.— Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: I Főszerkesztő: Felelős szerkesztő Felelős szerkesztő lakása: 222. szám.­­ MÜLLER KÁROLY I HORTOBÁGYI JÓZSEF Apáca­ utca 4.­­ Telefonszáma: 484. Szociális kérdés és vallás. Zsidó hitéből is kivetkőzött szocialista újságíró vette szájába e szókat a hírhedt Ga­lilei Kör minapi gyűlésén. Zagyva előadása azt a gondolatot ébreszti az emberben, ha vájjon a tudatlanság nagyobb átok-e, vagy az elvakultság. Mert, hogy ember, ki — mi­ként Kunfi úr is — tanári oklevelet szerzett s iró, sőt társadalomtudós sorban büszkélke­dik, oly vadakat, oly kézzelfogható valót­lanságokat tudjon állítani, ahhoz meglehetős vastag szocialista hályog kívántatik. A mai embernek — úgymond a „tudós úr“ — nincs szüksége a vallásra. Mintha a mai kor embere nem ugyanaz a születő, gyarló életű s egykoron meghaló ember vol­na, mint amilyenek éltek száz évnek előtte. Mintha Kunfi úr az életnek nehéz kérdéseit, megfejthetetlen titkait jobban meg tudná ér­teni és magyarázni, mint az az elvtárs, ki szájtátva hallgatja és értelmetlen biccentés­sel helyesli puffanó szólásait. A tudomány sok mindent kitalált az ember munkájának könnyítésére, gyorsítására, az ember kényel­mére, de azt a szerszámot még nem fedezte fel, mely az embert mások megbecsülésére, jogainak tiszteletére, kötelességeinek teljesí­tésére minden esetben kényszerítené. Itt csak egy erő van, a lelkiismeret, amely a vallás­ban bírja szavának erejét. Sajnos, hogy épen az az osztály, mely leginkább szorulna rá a vallás szabályozó és vigasztaló szerepére, védtelen prédája Kunfi és társai esztelen okoskodásainak. A munkás­­osztály szolgáltatja azt a termékeny talajt, melyben ezek az urak társadalomellenes el­veik peréit elhelyezik. Mi köze a munkáskérdésnek, a jövő szo­ciális feladatainak Kunfi és társai esztelen vallástalanságához és erkölcstelenségre ve­zető istentagadásához? Az, hogy a munkás­­osztály több bért, kevesebb munkaidőt, em­berségesebb bánásmódot, egészségesebb la­kást kíván, kinek-kinek lehet kellemetlen és káros. Lehetnek kifogások az utak és módok ellen, ahogyan a munkás­osztály célját elérni törekszik. De vájjon a több bérű munkásnak már nincsen szüksége a vallás vigasztalásá­ra? Vájjon a több fizetés csalhatatlan biztosí­téka az ember boldogságának? A több pihenő nem alkalom-e sok embernek arra, hogy ke­resetét elköltse, egészségét megrongálja s munkaerejét tönkretegye, ha csak a vallás a maga törvényeivel, ígéreteivel és fenyegeté­seivel nem áll mellette? Talán a tiszta, egész­séges és jól bútorozott szobába nem illik bele az imádkozó munkáscsalád képe? A magyar munkásság egy részének félrevezetése, a vallástalanságnak és a vele kapcsolatos erkölcstelenségnek közéjük csem­pészése az ilyen kunfiaknak a bűne. Ezeket nem az emberszeretet, nem a munkásember nehéz sorsának megismerése és szánalma ve­zette a munkások táborába. Ezek olyanok, mint a háborús világ keselyűi és ragadozó ál­latai: azért kísérik csak a tábort, hogy a harc elhullottjait elköltsék, rajtuk lakmározzanak. Van szociális probléma, van munkás­kérdés, tagadhatatlan. De nemcsak van, ha­nem volt is minden korban. Ez szülte a rab­szolgalázadásokat, a jobbágy­felkeléseket, az iparoslegények elégedetlenkedéseit a céhek kebelében. De, hogy ezen mozgalmak nem ve­zettek a társadalom felforgatására, a föld­­mívelés és ipar teljes megakasztására, abban első szerepe volt a vallás kibékítő, csillapító, józan belátást és mérsékletet parancsoló ere­jének. Kunfi úrék ezt az erőt szeretnék a tár­sadalmi fejlődésből kikapcsolni, vagy irányí­tó erejét legalább is megbénítani. Sikerül-e majd nekik, a jövő kérdése? A magyar mun­kásság józanságán s a keresztény felebaráti szeretet kapcsán, az egész magyar társada­lom éberségén múlik a dolog. Annyi bizonyos, hogy­' az idegen elemek a munkás­osztályt csak kompromittálják, érdekeit veszélyezte­tik s az egészséges fejlődésnek minél hango­sabb hirdetői, annál eredményesebb meg­akasztók De lehet, hogy eljön az idő, midőn az öntudatra ébredt munkásság az ilyen tár­sadalomtudományi méregkeverőket s a val­láserkölcsön alapuló életnek aknafuróit kilöki kebeléből. A szabadiskolában József-utca 15. sz. alatt ma csütörtökön este Ember János kir. tanácsos, kir. tanfelügyelő ur tart érdekes előadást, melyben a Dunát és vidékét is ismerteti. Belépés ingyenes, vetített képek. A keresztény szocialista egyesület karéból­ (Szebényi József temetése.) Ma dél­után 3 órakor temette el Magenheim József belvárosi apátplébános Szebényi József építőmestert káplánjainak segédleté­vel. Óriási részvét nyilvánult meg a derék és szimpatikus iparos iránt. A pécsi keresz­tényszociális egyesület tagjai zászló alatt testületileg jelentek meg temetésén, iparos társai közül is nagyon sokan voltak jelen. (A pécsi keresztényszocialisták a bu­dapesti keresztényszocialista közgyűlésen.) Az Országos Keresztény Szocialista Szövet­ség február 2-án, 3-án és 4-én tartja rendes évi közgyűlését Budapesten. A pécsi keresz­tényszociális egyesületet a közgyűlésen Szabó József párttitkár, Tóth Antal al­­elnök, Krisztián János, Bauer József és H. Gyurka József képviselik. (Felülfizetés a keresztényszocialista nagybálon.) K­á 1t­i­n­g­e­r Ferenc 2 koronát fizetett felül a keresztényszocialista nagy­bál alkalmával. Az ördög mátkája című színdarab szereplőit ezen az utón kér­jük, hogy holnap (csütörtökön) este 8 óra­kor jelenjenek meg az egyesületben. Hírek. (Személyi hir.) Nendtvich Andor polgármester, aki tegnapelőtt délután, városi ügyek elintézése céljából Budapestre uta­zott, a ma esti gyorsvonattal hazaérkezett. (Királyi kitüntetés egy pécsegyházme­­gyei kántortanítónak.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király W­a­­­d­i­n­g­e­r István gilvánfai nyugalmazott római katho­­likus kántortanítónak, az egyház és a tan­ügy terén szerzett érdemei elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. A kitüntetett kántortanító édesatyja Szent­­királyi Istvánnak a pécsi papnevelő inté­zet tudós tanárának. (A pécsi dandárparancsnok szemléje Nagykanizsán.) Raempf Henrik vezér­őrnagy, gyalogsági dandárparancsnok teg­nap Nagykanizsára utazott, hogy az ottani 20. honvédgyalogezred felett szemlét tart­son. L­ó­s­k­a­y Gábor honvédkerületi fő­­parancsnok is részt vesz a szemlén. (Szinielőadás a felsőbb leányiskolá­ban.) Most vasárnap (febr. 4.) a pécsi fel­sőbb leányiskola növendékei szinielőadást rendeznek, melyen a szülőket és érdeklődő­ket is szívesen látják. Színre kerül „Az örökség“ c. darab. Kezdete d. u. 4 órakor. Belépti­ díj­­­kor. Bejárat a sétatér felőli iskolakapun. (A Pécsi Kereskedő Ifjak és Magán­­tisztviselők köre) február 10-én a Nőegylet helyiségében az Országos Magyar Keres­kedelmi egyesülés pécsi kerületének, vala­mint Bődei Ferenc, Deutsch Béla, dr. J. En­gel Róbert, Eizer János, Füchst Arnold, Veöcz Gyula, Graef János, Höfler Nép. Já­nos, Iiselt Jenő, Kende Alfréd, Lukács Ala­dár, Mitky Kálmán, Spitzer Jakab, Szigeti Frigyes, Tausz Gyula,­­Pauszig Ernő, Je­regyi Kálmán, dr­ .Vámos Arthur védnöksége alatt állásnélküli keresk. alkalmazottak se­gélyezésére művészi műsorral egybekötött kereskedelmi bált rendez. A tánchoz Darázs Józsi szolgáltatja a zenét. Az estély kezdete 9 órakor. Műsor a következő: 1. Prolog. Ír­ta : Hajdú Imre. Előadja: Halász Ilonka a Pécsi Nemzeti Színház tagja. 2. Műdalok. Konti: Ária a „Királyfogás“ című operettből. Énekli: Teleki Ilonka a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Zongorán kiséri: Tolnay Gyula. 3. Amerikai csevegés. Irta: Lenkei Lajos, a „Pécsi Napló“ felelős szerkesztője. Felolvassa: Füredi Béla, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. 4. Rhapsodie hongrois No. 12. Liszt Ferenctől. Előadja zongorán: H­a­n­á­k Árpád zongoraművész. 5. Magán­jelenet. Előadja: Halász Ilonka a Pécsi Nemzeti Színház tagja. 6. Egy kis vihar. (Víg párjelenet.) Előadják: Krausz Böske és Müller Jenő. 7. Magánjelenetek, költe­mények és kuplék. Előadja: Nyáray An­tal a Pécsi Nemzeti Színház tagja. (A pécsi antialkoholista gyűlés.) Feb­ruár 2-án pénteken, mint említettük, a pécsi abstinens egyesület délelőtt 10 órakor nyil­vános népgyűlést tart a városi tornacsar­nokban. A mozgalom élén Ember János kir. tanfelügyelő és dr. Szilárd Ármin or­vos állanak. Szónokok értesülésünk szerint dr. Dóczy János budapesti orvos, Bu­zs­i­n­s­z­k­y Béla és dr. H­a­j­d­u Gyula lesz­nek. A gyűlés minden pártszinezettől men­ten felvilágosító jellegű lesz s mindenképen méltó Pécs polgárságának s munkásságának legszélesebb körű érdeklődésére. (Képviselőtestületi gyűlés Mohácson.) Mohács képviselőtestülete január 30-án dél­után 3 órakor látogatott közgyűlést tartott, melynek egyik legérdekesebb tárgya a vá­rosi bérház helyiségeinek bérbeadása volt. A saroküzlet a hozzátartozó lakással okozott nagy és szenvedélyes vitát. E la­kásra ifj. Schmidt Károly gyógyszerész tett ajánlatot 2000 koronával, M­e­­­c­z­e­r Emil droguista 2500 koronával. Fölkér József előadó főjegyző azt javasolta, hogy ifj. Schmidt Károlynak adassék ki a la­kás, aki szintén felemelte ajánlatát 2500 ko­ronára, mivel Schmidt Károlyban a község megtalálja a legmesszebbmenő anyagi ga­ranciát, amit Melczerben nem talál meg, de azért is, mert Schmidt Károly már előre is lekötötte magát 2000 korona házbérfizetésre s tulajdonképen ő tette lehetővé több társá­val együtt a bérház felállítását. L­ő­v­y Ja­kab dr. járásorvos szólalt fel ezután, aki

Next