Pécsi Ujlap, 1912. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-01 / 25. szám

Melczer mellett érvelt s többek között fel­hozta, hogy erkölcsi szempontból sem lehet Schmidtnek felemelt ajánlatát elfogadni. Ez­után dr. P­r­a­k­a­­­u­r Tamás szólalt fel, aki sorra cáfolva Lővy dr. érveléseit, a végén szenzációs leleplezést tett. Elmondta, hogy dr. Lővyt a boszu és felekezeti gyülölség vezeti, aki egész pénzcsoportot szervezett s nyíltan fogadkozott, hogy Schmidt Károlyt, a katholikus ügyek exponens emberét nem engedi be a városi bérházba, bármennyi pénzébe is kerülne. Lővyt egyrészt tehát a gyülölség, másrészt az érdekeltség vezeti ez ügyben, mert hisz ő Melczernek csendes társa, ha tehát lelkiismeretesen akarná hi­vatását betölteni e tárgynál nem is volna szabad felszólalni. Végül felhívta Lővyt nyi­latkozzék becsületszavára igaz-e, hogy csendes társa Melczernek. Kínos meglepe­tést keltett a felszólalás. Lővy Jakab dr. azt állította, hogy nem haragszik Schmidtre s nem a gyűlölet vezeti, majd utóbb, mikor az elhangzott közbeszólásokból, hogy el nem hiszik, általános derültség közt elszólta magát. A hozzá intézett kérdésre Lővy dr. nem válaszolt. S­­­á­j­e­v­i­t­s János szólalt fel ezután, aki a legnagyobb felháborodással utasította vissza Lővy azon kijelentését, mellyel a képviselőtestületet akarta kioktat­ni. Elítéli Lővy eljárását, aki egy pénzcso­portot szervez, hogy boszút álljon embertár­sán s felhasználva képviselőtagsági minősé­gét még fel is szólal az általa szervezett pénzkonzorcium érdekében. A képvise­lőtestület 28 szóval 3 ellenében (Lővy Jakab dr., Novics Miksa és Weisz Lajos) Schmidt Károlynak adta ki a la­kást. (Pécsi szállodák idegenforgalma.) A rendőri bejelentő hivatalban ma állították össze a pécsi szállodák január havi forgal­máról szóló kimutatást. Eszerint a pécsi szállodákban január hónapban 360 idegen szállott meg, vagyis valamivel kevesebb, mint december hónapban. (Meghiúsult zsebtolvajlás.) Kovács Bogyi M Mihály 28 éves szabadkai lóalkusz tegnap este a Ketterer-féle vendéglőben azzal a kijelentéssel riasztotta fel a békésen boroz­­gató vendégeket, hogy közülök valaki ellopta 60 koronát tartalmazó erszényét. A vendég­lős kérdésére, hogy kit gyanúsít a lopással, egy vele szemben ülő vidéki földművest neve­zett meg. Ez természetesen tiltakozott a gya­núsítás ellen s kijelentette, hogy nála ugyan van 1600 korona, de az a sajátja, amelyen lo­vakat akar venni. Közben a vendéglős rend­őrt hivatott, aki Kovács Bogyi Mihály­­ban veszedelmes zsebtolvajt ismert fel, aki­nek a pécsi rendőrséggel is már nem egyszer gyűlt meg a baja. A meglepett zsebtolvaj be­ismerte, hogy erszényét senki sem lopta el s azért vette gyanúba a zsebtolvajlással a vi­déki földmivest, mert látta, hogy annál sok pénz van s azt remélte, hogy ha azt sikerül kikutatni, elemelhet tőle egy csomó pénzt. Kovács Bogyi Mihály ellen a rendőrség fo­lyamatba tette a büntető eljárást. (Elveszett karkötő.) Komár Rózsi pécsi lakos január 29-én a Király­ utcában elvesztette egy centiméter széles arany­láncból fonott karkötőjét. Miután a karkötő kedves emléke, ez után kéri a becsületes megtalálót, vigye a karkötőt a rendőrségre, ahol jutalomban részesül. (Mozgalom a mohács—pécsi vasút me­netrend javításáért.) Mohácson a Pécs váro­sával való kedvezőbb vasúti összeköttetés kieszközlése végett mozgalom indult meg. R­ü 11 Béla dr. a mohácsi iparosok olvasó­körének elnöke a következő felhívást bocsá­totta szét: Általános az a panaszunk, hogy vasúti összeköttetésünk Budapest, Szaraje­vó és Béccsel, úgy az ezek között fekvő va­sútvonalakkal rendkívül rossz és kényelmet­len. Tudomásunk van arról, hogy a m. kir. államvasutak igazgatóságánál a nyári menet­rend összeállításán és most foglalkoznak. Tudjuk, hogy az államvasutak menetrendjé­hez fog hozzásimulni a mohács—villányi menetrend is. Ragadjuk meg az alkalmat! Eszközöljünk ki városunk részére a mohács —pécsi vasútigazgatóságnál az eddigieknél megfelelőbb menetrendet! Különösen abban a tekintetben, hogy Mohácsról Villányra körülbelül délután 5 órakor és Villányról Mohácsra körülbelül 6 órakor indíttassák a negyedik személyszállító vonat. Ennek ke­resztülvitele nehézségekbe nem ütközik, de illetékes helyen kérelmezni kell. Mindany­­nyiunknak egyformán érdekében fekszik, hogy végre valahára menetjövet legalább egy megfelelő és kényelmes személyszállító vonat álljon rendelkezésünkre. Eddig amúgy­­is mostohán bántak el velünk. A rendkívül fontos tervezet megbeszélése céljából a Mo­hácsi Iparosok Olvasókörében 1912. évi február hó 2-án délelőtt 11 órakor értekez­letet tartunk s kérjük városunk minden ran­gú és rendű polgárát, hogy azon megjelenni szíveskedjék. Mohácson, 1912. január hó 23-án. Dr. R­o 11 Béla a mohácsi iparosok olvasókörének elnöke. (Anyakönyvi hírek.) Az anyakönyvi hi­vatalban ma a következő haláleseteket je­lentették be: özv. Szabó Jánosné 60 éves, r. k. (érelmeszesedés), Ragoncsa György 52 éves, r. k. (lőtt seb) és Törzsök József 15 hónapos, r. k. (tüdőláb). Min IS ■Dili. * Hanug Ferenc dr. legújabb munkája. A napokban hagyta el a sajtót Dr. Hanug Fe­renc egyetemi magántanárnak újabb műve e cí­men: „A jegyesség- házasságkötési forma ki­fejlődése a „Ne fer­ere“ decretumig.“ A mű tartalmára nézve a Bevezetésből kiemelendők­­nek véljük a következőket: A S. Congregatio Conciliinak 1907. aug. 2-án kibocsájtott „Ne termere“ decretuma az eljegyzésnek és a há­zasságkötésnek nyilvánosági formáját szabályozta még pedig úgy, hogy az eljegyzésre nézve megteremtette, a házasságkötésre nézve pedig módosította a clandestinitas bontó akadályát. A jogalkotás ezen munkája nem önkényes ko­­difikátori próbálkozás, hanem évezredes, alig észrevehető lassú fejlődésnek tételes záróköve volt, melynek megértéséhez szükséges az el­jegyzésnek és a házasságkötésnek az egyház első elterjedése idejében szerepet játszó né­peknél, valamint maguknál a keresztényeknél az egyház alapításától kezdve használatos for­máit ismerni és jogbölcseleti, valamint jog­­összehasonlítói vizsgálódás tárgyává tenni. Ez tárgya a most megjelent munkának. A tétel természete a genetikus, a jogtörténeti módszert tette szükségessé. A házasság szentségi lénye­gének változatlanságát természetesen a műben foglalt fejtegetések is feltételezik. Azon házas­­ságkötési forma alatt, mely a mű tárgya, nem a „forma sacramenti“ értendő, hanem a nyil­vános házasságkötéshez az egyházban régeb­ben „ad liceitatem actus“, a trienti zsinat óta pedig „ad validitatem actus“ megkívánt ünne­­pélyességi, nyilvánossági forma, amely nélkül a házasság „clandestinitas“ címén nem volt ér­vényes. Töténetileg tekintve azonban, mint e fejtegetések korán látni lehet, a nyilvánossági forma kérdése mégis összefügg a szentségi forma kérdésével, mert a trienti zsinat előtt századokon át, sőt még a trienti zsinaton is vita folyt afelett, váljon a házasságkötési cse­­lekvények és szertartások közt melyik cselek­­vény hozza létre és teszi teljessé és felbontha­­tatlanná a házasságot és nem szükséges-e a szentség lényegéhez a nyilvánosság (szülők engedélye és közreműködése, papi deoedictio, tanúk előtti consensus-kijelentés), nem azonos e tehát a nyilvánossági forma a szentségi formával ? A munka célja a „Ne fer­ere“ által terem­tett vagy átalakított jogot történeti alapon meg­értetni és főleg bemutatni az ókori és a közép­kor­i egyházban használt nyilvános házasság­kötési szertartásoknak összefüggését az ókori népek házasságkötési és menyegzős szokásaival, majd a decretum és decretalis­ jognak e tárgy­ban való összefüggését úgy az ókori és kezdő középkori egyház gyakorlatával, mint a trienti zsinat és a „Ne temere“ decretum jogával. Az ókori népek házasságkötési és menyeg­zői szokásainak ismertetése a mű elején, az „1. Rész“-ben történik. A tulajdonképeni jog­fejlődésről, a keresztény egyházban, a „II. Rész“ tárgyal. A mű „III. Rész“-e a jogtörténet tel­jessége végett a „Ne femere“-re vonatkozó általános tudnivalókat összegezi. A „Függelék“ a jogtörténeti fejlődést szemléltető főbb törvény­­szövegeket közli. A „Ne fernere“ decretumban foglalt el­ PÉCSI UJLAP Színház. Heti műsor. Csütörtökön: A) Tanítónő. Pénteken: Délután: Sárga liliom. Este: B) Leányvásár. Szombaton: C) Csitri. (Először.) Vasárnap: Délután: Tatárjárás. Este: A) Csitri. (latb. Hírlapkiadó és Nyomda R­­T. Pécs. Igazgató: Müller Károly. 2 jegyzési és házasságkötési jognak részletes , rendszeres előadása e munka keretén kívül esik. A mű 340 nyolcadrétű oldalra terjed, ízléses nyomdai kiállítása a Szent­ István-Tár­­sulat Stephaneum nyomdáját dicséri. A mű ára 5 korona. Megrendelhető a szerzőnél: Budapest, IV., Duna­ u. 3., valamint a „Dunántúl“ könyvkereskedésben Pécs, Szé­­chenyi-tér 9. Egy jó karban levő ZONGORA jutányos árban eladó. Cím a kiadóban. BNNNBBiaBBSaCNBNBJjl^eiNBeigaHVNaUHNaBN Farsangi l­asn­ok Élen nap érkeznek!! be gem­es csipke Echarpok selyem szö­vetek minden színben. Csipke szövetek és csipkék, minden árban. Glace bőr, selyem és csipke keztyük, harisnyák, legyezők és szalagok, divatos hajtűk és fésűk, illatszerek. A legjobb fehérneműek ingek, gallérok és kézelők selyem nyak­kendők óriási választékban kaphatók Buzsáry János áruházában Pécs király­ utca 45. Aki jó és szép divánt, (Ottománt), heverőt, ruganyoos vagy párna ágymatracot, avagy hasonló dolgokat akar vásárolni az SAJÁT KÉSZÍTMÉNYŰ és túlhalmozott r­aktáramat tekintse meg, mielőtt venni akar. Éppen azért, mert raktárom a legnagyobb Pécsett, készítményeimet teljesen leszállított árakon bocsátom a nagyérdemű közönség rendelkezésére. Rózsa Sándor kárpitos, PÉCS, FERENCIEK­ UTCA 22. SZÁM. Szabott ár. Alapittatott 1877-ben.­­ Pécsett' Széchél­yi-tér sx. alatt. 11 Pécsi Takarékpénztárral és a Sipőcz gyórf?­­szertárral szemben. — Telefon 506. * Egy férfi hős Bergsteiger 5.30., Egy cjievro bergsteiger 6.50., ESi n#i bős ftMe 5.,. Egy női chevro fűző* 5.50., Egy női fess tércipő 3.50., Egy női sehvro regatta 4. barna regatta 4.­­ VIMi refailku 3 stás gfcfasi j SsBTOirtís f®­véS®Í8Íí.. «»■.niwMii'Wiar^iy.vaawna'.'w.Kt.wwjiiamiwinwi rr* 1—rrti TTimnrpuTn.aj injim' -----***—----------------_________________________

Next