Pécsi Ujlap, 1913. március (7. évfolyam, 50-73. szám)

1913-03-01 / 50. szám

I Vli. évfolyam. — 50. szám. Az Ujlappal együtt helyben. Negyedévre . . . . K. 1*80 Egy hóra ..... —­ISO Vidékre: Félévre...............K. 7« Negyedévre ..... 3­ 90 Csak a­­Pécsi Ujlap* Vidékre 1 hóra . . K. 1•— Szombat, 1913. március 1. Az„ UJLAP“ melléklete. Szerkesztőség­i*­iadóhivatal D­unántúl nyomda részv.-társaság Pécs, Lyceum­ utca 4. sz. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja: 1 Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: 1 Felelős szerkesztő lakása: MÜLLER KÁROLY HORTOBÁGYI JÓZSEF | Inczédy Dénes utca. (Belv. plébánia.) Teldor 4. Az általános sztrájk. Hatósági intézkedés Pécsett, Pécs, február 28. Az általános sztrájk, mint az az elője­lekből látható, március 3-án, hétfőn reggel kezdődik. Hogy a sztrájk tartama alatt a köz­élelmezés, közvilágítás, vízellátás és közrend terén zavarok elő ne fordulhassanak, O­ber­k­­a­m­m­e­r Antal rendőrfőkapitány ma ren­deletet bocsájtott ki. A rendelet, amely fal­ragaszokon is meg fog jelenni, szóról-szóra így hangzik: Az országos szociáldemokrata párt a választási jognak az általa óhajtott terjede­lemben és módozatok mellett leendő kiküz­dése érdekében általános politikai sztrájknak igénybevételét határozta el és annak kellő időben való felvételét a pártvezetőségre bízta. Minthogy az ily tömegmozgalmak rendszerint a közrend megzavarásával jár­nak, sőt egyeseket könnyen a törvények sú­lyosabb megsértésére is elragadhatnak, a rendőrhatóság kötelessége minden rendelke­zésre álló eszközzel odahatni, hogy a törvény urala a biztosíttassék és a város közbizton­sága megóvassék, mely közérdekű törekvése sikere érdekében a város minden lakójának jóakarata támogatására számít. E kötelességemből kifolyólag közhírré teszem, hogy a sztrájk tartama alatt az utcán vagy köztereken mindennemű csoportosulás tilos. Ezen hatósági tilalom azonnal érvénybe lép, mihelyt a tervezett sztrájk, bár részleges méretekben is, kezdetét veszi. Kötelezem az összes háztulajdonosokat, hogy a sztrájk tartama alatt házaik kapuit felelősség terhe alatt este 7 órakor, de eset­leges zavargások esetén még nappal is zárják be, oda idegeneket ne bocsássanak be, a ház lakóit pedig arra kötelezem, hogyha az álta­luk lakott ház előtt utcai zavargás fordulna elő, az ablakok csukva tartásáról gondos­kodjanak. Az összes korcsmák, kávéházak és egyéb italmérési üzletek záróráját a sztrájk kezdetétől további intézkedésig esti 9 órában állapítom meg, de fentartom magamnak a jogot egyes üzleteket előbb is, sőt egész na­pon át bezáratni. Nehogy a vidékről beözönlő munkások a sztrájk ideje alatt még növeljék a helyben nem dolgozó munkások számát és ezzel fo­kozzák az izgalmat, megtiltom, hogy a tömeg­­sztrájkban résztvevő vidéki munkások a vá­rosba jöjjenek, mert ellenesetben velük szem­ben, mint a közbiztonságot veszélyeztető egyénekkel fogok eljárni. Felelősség terhe mellett kötelességévé teszem a tanoncot tartó kereskedő­ és iparos munkaadóknak, hogy tanoncaikat minden utcai mozgalomtól távol tartsák. Felhívom a város minden lakóját, hogy a kapuk, üzletek, ablakok bezárására, szét­­osztásra, távozásra és egyáltalán minden a rend fentartására irányuló hatósági felhí­vásnak saját érdekében azonnal feleljen meg, de különösen felhívom a sztrájkban részt­vevő munkásságot, tartózkodjék minden rend­zavarástól, ingó vagy ingatlan vagyonban való kártevéstől, főkép a világítási üzemnek­­ megzavarásától, az ellenkező nézeten levő dolgozni szándékozó munkások vagy polgá­rok zaklatásától, vagy az erőszak bármely alkalmazásától és óva intem, hogy a rendőr­ség támogatására és a rend helyreállítására­­ esetleg kivonuló katonai karhatalommal­­ szemben ne viselkedjék kihívólag, a felszólí­tásoknak nyomban engedelmeskedjék, de különösen tettlegességtől vagy erőszak alkal­mazásától tartózkodjék, mert a katonai kar­hatalom beavatkozása szomorú és kiszámít­hatatlan következményeket vonhat maga után. Végül, mivel az ilyen utcai rendzava­rások alkalmával tapasztalatom szerint bű­nös célzat nélkül kíváncsiságból a járókelő közönség köréből is szoktak egyesek a tömeg közé vegyülni, kik gyakran akadályozzák és feszélyezik a rendőrséget a rendzavarások elleni kellő erély kifejtésében, néha pedig az­zal a sajnálatos, de elkerülhetetlen következ­ménnyel járnak, hogy a karhatalom azokat­­ is sújtja, kik csak kíváncsiságból vannak a­­ tömegben, azzal a kéréssel fordulok a város rendszerető és törvénytisztelő közönségéhez, a tisztességes munkásokhoz, de főleg az ifjú­sághoz, hogy az esetleges rendbontó közve­szélyes elemek utcai mozgalmától saját jól felfogott érdekükben tartsák magukat­­távol, annyival is inkább, mert a legszigorúbb in­tézkedéseket tettem meg az utcai rendzava­rásoknak karhatalommal való gyökeres elfoj­tására. Pécs, 1913. február 27. Oberhammer Antal, rendőrfőkapitány. Szociális Rovat. Fejszével szerveznek a vörösök. Pécs, február 28. Amióta Pécsett megalakult a keresz­­tényszocialista fuvarosok szakszervezete, azóta a vérmesebb vörös fuvarosok mindent elkövetnek, hogy a szervezetükben tanult és beléjük nevelt öntudatnak érvényt is szerez­zenek, amelynek aképpen adnak kifejezést, hogy aki nem szociáldemokrata és velük egy gyékényen nem árul, annak minden áron éhen kellene pusztulnia. Úgy történt a dolog, hogy T­e­i­s­z­i­n­­g­e­r Ferenc keresztényszocialista fuvaros, ki a szociáldemokrata fuvarosok megfélem­lítése dacára sem mutatott hajlandóságot, hogy beiratkozzék a szervezetükbe, jeget szállított a Lauber-féle jégpályáról. Éppen ott voltak Horváth Sütke Ferenc és Horváth Lütke Imre fuvarosok, a szo­ciáldemokrata fuvarosok mintaképei, két ön­tudatos testvér. Ezek azzal fenyegetőztek, hogy levágják Teiszinger kezét és a lovainak elvagdalják fejszével a lábait, ha hozzá mer nyúlni a jéghez és ezzel kapcsolatosan hit­vány gazembernek nevezték, mire Teiszin­ger bejött rendőrért, aki előtt az eset meg­ismétlődött. Brutális, de jóizlésű ember által ki nem mondható, vagy le nem írható sza­vakkal, melyekhez csak az elvtársak értenek, illették Teiszingert. Mi keresztényszocialisták úgy tudjuk, hogy nemcsak a vöröseknek van ahhoz joguk, hogy dolgozzanak és éljenek, hanem talán másoknak is. Mi azt mondjuk,­ joga van az élethez mindenkinek, akármi is az elvi felfogása és végre mi keresztényszocialisták, ha elvi har­cot folytatunk, ehhez nekünk jogunk van. Mi nem nagy fejszével verjük ugyan bele az emberekbe az elvünket, hanem keresztény­­szocialista meggyőződésünkkel és az ész fegyverével szállunk harcba. Biztosíthatjuk önöket, hogy mi sokkal eredményesebb munkát végzünk, mint önök, akik fejszével és a brutalitások tisztességte­len eszközeivel akarják az embereket a vö­rös rongy alá terelni. Nem gondolják meg önök azt, hogy jobb volna talán azokat a munkásokat tisz­tességes úton szervezni, akik még egyáltalá­ban szervezve nincsenek, de már egyszer otthagyták önöket? A keresztényszocialis­­táktól sohase féljenek, a gazdasági harcban különben megállják a helyüket, mint önök. Különben ezt nem mi mondjuk, hanem önök ismerték el a szabómukások mozgalmának idején. ____ T. A. A pécsi keresztényszocialista egylet választmánya vasárnap, március 2-án dél­után 3 órakor választmányi ülést tart, mely­re a tagokat tisztelettel meghívja az elnök.­­ Az általános sztrájk esetére minden szervezett keresztényszocialista tartsa kö­telességének szakszervezetében megjelenni s annak utasításaihoz szigorúan alkalmaz­kodni. (Szabadtanítás a keresztényszocialis­­táknál.) Csütörtökön este folytatta Ember János királyi tanfelügyelő közel ötödfélszáz hallgató előtt az emberi táplálkozás ok­szerű módjáról megkezdett előadássorozatát. Hivatkozva a múlt alkalommal kísérletileg is bemutatott tizennégy elemre, melyekből az emberi szervezet fölépül és táplálkozik szem­léltető módon bemutatta az emberi szerve­zetet. Csontváz- szemléltető táblák, papír­­masé ábrázolások lehetővé tették, hogy rö­vid egy óra alatt megközelítőleg tiszta kép­zeteket keltsen az emberi szervezet csodá­latosan tökéletes szerkezetéről, az egyes szervek feladatairól s az anyagcsere fontos­ságáról. Ennek okszerű berendezéséről, az egészséges táplálkozás előfeltételeiről és módozatairól fog a következő alkalommal március 6 -án a Szabadiskola helyiségében (József­ utca 15. sz.) beszélni. Az egyesület nagy népszerűségnek örvendő önképzőköri lelkes gárdája a szabadiskolai előadások ke­retében csak mellékszerepet játszik, mégis kitűnik és kis szerepéből művészi, nagy dol­got csinál. A nagyon kedves műsort K­r­á­­m­o­r Annuska meglepő készültséggel elő­adott szép szavalata nyitotta meg. A dalár­dát ért lelkes ünneplés nagy része S­t­e­f­á­n Arthur agilis karmestert illeti, ki nagy elfog­laltsága dacára is talál módot arra, hogy az egyesület önzetlenül működő tagjait a dal lelket nemesítő művészetére megtanítsa. Nagy érdekességet kölcsönzött az estély mű­sorának az „Egy rózsaszál“ c. meghatóan szép szinmű, mely M­e­z­e­y Annuska ven­dégfelléptével került színre. A lélekből eredő őszinte ünnepeltetésre nemcsak kiváló já­tékáért, hanem azért is rászolgált, mert be­tegsége dacára is meghozta azt a nagy áldo­zatot, hogy a műsor fénypontja előadható legyen. M a d i Pannuska nehéz szerephez jutott ez alkalommal. Ezen nehéz szerep megjátszása M a d i Pannuska legszebb si­kereinek legszebb rózsaszála. Jäger Kar­­csika a naiv és bájos menyasszony szerepé­ben sok kedvességet kölcsönzött az előadás­nak. Pozsegovics Károly ügyes játé­kából látjuk, a színpadon derekasan meg­fogja állni a helyét. Kicsi szerepeikben el­ismerésre méltó ügyességgel fáradoztak az előadás fényes sikerén K­r­á­m­e­r Mancika.

Next