Pécsi Ujlap, 1914. június (8. évfolyam, 124-145. szám)
1914-06-03 / 124. szám
VIII. évfolyam — 1241 sz. Szerda i 1914. Junius 3. Az „ÚJ LAP“ melléklete A pesti ,01 LAP* és ,PÉCSI UJLAP1 együttesen »egyed«. P helyben . K 1'80 | Negyedévre vidékre . K 3-90 Egy hóra . K-60 | Egy hóra . . K 1-30 A .PÉCSI UJLAP" külön vidékre küldve 1 hóra K 1— aaa—a—— 1 »v POLITIKAI NAPILAP. felelős szerkesztő: TIHANYI JÁNOS. Szertesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum-utca 4. szám. , Telefon 222. szám. A felelős szerkeszti telefonszáma: 484. Munkások halljátok meg! Igazunk van-e vagy sem? Mondjatok Ítéletet a szív és lélek gyilkosai felett! A józan, gondolkodó munkássághoz akarok szólani és hozzá néhány tiszteletteljes kérdést intézni. Rendesen olvasom a „Munkás“ című lapot és állandóan figyelem annak irányát, taktikáját, igazságtalan támadását az emberek hite, vallása ellen. Karácsonykor valóságos káromkodást zengett el a megváltás művéről; húsvétkor a természettudomány nevében rugdosta meg a keresztény ember hitét; pünkösd napján pedig nyakatekert frázisokkal csúfolódott, azért, hogy megzavarja azt az ünnepi hangulatot, amely neki oly idegennek, oly zordnak tűnik fel. Érthetetlen valami, hogy egy lap, amely a szociálpolitikai közlöny címét veszi fel, és mindenütt az igazságot, a jogot keresi, mégis hogyan lehet annyira igazságtalan, anynyira jogtalan, hogy amíg a katholikus hit ellen mindig a legvadabb, a legféktelenebb őrülettel támad, addig a mások hitét, a mások vallását nem támadja, nem bántja sohasem. Olvastátok-e már? Avagy olvastatok-e már valamit a „Munkájában, a zsidó hit, az izraelita vallás ellen? Neki rontott-e már ez a szociálpolitikai közlöny valaha Mózesnek? Élcelődött, avagy gúnyolódott-e már az égő csipkebokron, az egyptomi csapásokon, a nappali felhőoszlopon, az éjjeli tűzoszlopon, vörös tenger ketté válásán, a csodálatos mannán, a tűzparancsokon, Kóré csodálatos büntetésén, a frigyszekrényen, Áron kivirágzott vesszején, a csodálatos vizfakasztáson, a karóra függesztett rézkigyón, Jerikó harsonáin, Illés próféta hollóján, Náman poklosságán, Jónás cápáján, Nabukodonozor tüzes kemencéjén és sok más ószövetségi csoda és történet felett? Kigunyolta, avagy megrugdosta-e már ez a jogot és igazságot kereső lap a zsidó húsvétot a Pesachot, a zsidó pünkösdöt, a Sabuothot, a sátorok ünnepét, a Khag-Khaszukkot, a hosszú napot a Jom-Kipurimot? Támadott-e már valaha zsidó rabbit, kántor, vagy tanítót? Bombázta-e már valaha a zsinagógát, vagy a zsidó iskolát? Avagy egyáltalában ki szokott-e kelni komolyan, következetesen a zsidó kereskedők rafinériája, svindlije, csalása, csődözése, sikkasztása ellen? Ugyebár ezek ellen soha egy szót, alig egy kukkot mer szólni? De rendszeresen gyalázkodik a katholikus hit, a keresztény munkásember lelkiismerete ellen. És miért van ez így? Miért csúfoltjanak azok a zsidó vezérek , akiknek szülei, testvérei gömbölyűre bízták magukat a karácsonyi vásárok, a bérmálási ajándékok, a húsvéti új ruhák, a búcsujárók bevásárlásai révén — éppen a katholikus valláson? , Pécs, június 2-án. Ha a hitet ki akarják irtani, miért nem támadnak a zsidó hit ellen is? Ugyebár tavaly bebizonyítottuk, hogy a pécsi zsidó demokrata- és szabadkőműves vezérek fejenként 80—140 korona zsidó hitközségi adót űzetnek. Amíg tehát ők megtartják a szombatot, a zsidó ünnepet és fizetnek felekezeti adót, addig a félrevezetett munkásság szívében megrugdossák a keresztény hitet, összegázolják a krisztusi eszméket és kárörömmel mosolyognak azon balekek felett, akik nekik behódolnak és butául felülnek. Érdekes megfigyelés! Érdekes igazán megfigyelni azt a tand-erektől kikölcsönzött érvelési módot, azt a gothói gründolást, amellyel ők a szigorú történelmi események felett elsiklanak és ahelyett, hogy megcáfolnák ezt, vagy amazt az igazságot, egy két frázist lőnek ki a levegőbe és azt hiszik, hogy immár el van parentálva, egy kétezeréves történelmi igazság. Ők egyszerűen az arcizom minden megrándulása nélkül kijelentik a pünkösdi „Munkás“-ban, hogy: — „Ma már nem történnek természetfeletti csodák.“ — „Mi ismerjük a világegyetem szerkezetét, működését!“ — „A modern asztronómia elvezet bennünket a világegyetem nagy műhelyének minden zugába.“ — „Mi ismerjük ... az égitestek fejlődéstörténet az ő növényi és csillagvilágokkal együtt.“ Micsoda merészség! Milyen hallatlan nagyzolás! Úgy beszélnek, — mintha léptük alatt legörnyedne az egek nagy boltozata. — mintha szemöldökük egy rántására repednének a felhők. — mintha egy tekintetökre alapostul felfordulnának a tengeri mélyek. — mintha szavakra remegnének a világsarkok. — mintha sóhajukra meginognának a hegyeknek alanini — és csodálatos, az égboltozat még nem horpadt be, a felhők nem repedeztek meg, a tengeri mélyek ma Titanicot, holnap Empress of Treland hajót nyelnek el, a világsarkok szilárdan állanak, a tűzhányó hegyek megingásakor pedig futnak a gyáva vitézek. Oh tinaev tudósok, ti pesti héber csillagászok! ha oly merészen tagadjátok a csodákat, miért nem mentek el Lourdes-be és miért nem veszitek fel Artus 10 ezer frankos, vagy újabban Duplessy 5000 frankos alapítványát kamatokkal együtt és miért nem cáfoljátok le az ottan véghezmenő csodás gyógyulásokat? Vagy ha savanyu a szellő és mégis oly sok a tudomány és ti ismeritek a világegyetem működését, az állatok és növények fejlődéstörténetét, miért nem magyarázzátok meg a tudós világnak, hogy mi is igazában az a villanyos erő, miben áll valójában az a kohézió, az energia megmaradása, a nehézkedés törvénye, a generáció ekvivolta? Avagy miért nem mondjátok már meg egyszer azt a titkot, hogy miként is lett a szervezetlen lényből szerves lény és a majomból pesti tudós? Miért nem? Ugyebár mert nem tudtok minderre megfelelni? Hiszen egy közönséges „bölénymagot“, egy szem „keserű lóherét", avagy egy szál eleven „sarkantyufüvet" nem tudtok megcsinálni és a "fizamárkózó" hahotára fakad a nagy dicsekvés, a nagy gründolis láttára. Hol van az a közönséges tyúk, vagy verébtojás, az a légben táncoló vékonylábú szúnyog, az a sárban mászkáló kukac, amelyet ti, a nagy tudományotokkal létrehoztatok? Ti ismeritek a világegyetem szerkezetét, működését? Ti jártatok a nagy természet minden zugában? Ti ismeritek a fejlődéstörténetet? Hát akkor mért nem csináltok bűzszemet, szőllőbogyót, csirketojást és aranyöntvényt? Miért engeditek az emberiséget tovább kínlódni, kutatni és nyomorogni? Oh jó uraim, szálljatok le arról a bakról, nem való, nektek a diadalszekér, a babérkoszorú, égsejt, spekuláció, tandleres és zálogház az való az ilyen tudománynak. Ti pedig munkástestvérek ! Ti pedig munkás testvérek, ember éljétek meg magatokat és mondjátok meg azoknak a lélekgyilkos vezéreknek, hogy elég volt már a sok gyalázkodásból, hogy a keresztény hit ellen már eleget öltögették a nyelvüket, de ha az ösztönük nem hagyja nyugodni őket, úgy hát folytassák istentelen kedvtelésüket a zsidó hiten, a zsidó lelkiismereten és hosszú napon, sátorok ünnepén, próbáljanak a „Munkás"-ban már egyszer ezek ellen is cikkezni, majd meglátjuk, hogy mit szólnak a zsidó vezérek, mit szólnak a hithű zsidók az ő vallásuk meggyalázása ellen. Mutassátok meg, hogy ti is tudtok gondolkodni és hogy nem vagytok gyámoltalan bábjai egy zsidó ügyvédnek! —nyi. A halál önkéntesei. Három öngyilkosság Pécsett. — Saját tudósítónktól. — Pécs, június 2. Az utóbbi időben egyre-másra érik egymást Pécsett az öngyilkosságok, amelyeknek hova-tovább állandó rovatot kell nyitnunk, így tegnap és a mai nap folyamán három életunt akarta magától eldobni az életet, akik közül egynek sikerült is borzalmas halált halni, míg a másik kettő a közkórházban várja súlyos sérülésekkel az óhajtott halált. A három öngyilkosságról részletes tudósításunk a következő. Ma hajnali fél 4 óra tájban az egyik vasúti alkalmazott a Jégszeszgyár utcai vasúti átjárótól nyugatra, mintegy 13 és fél méter távolságban, a vasúti síneken borzalmasan megcsonkított férfi holttestre akadt. Az esetet nyomban bejelentették a rendőrség.