Pécsi Ujlap, 1915. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1915-01-01 / 1. szám

IX­. évfolyam —Péntek 1915- Január I. LAP T melléklete. A pesti „UJLAP“ és „PÉCSI U­JLAP“ együttesen Negyedévre helyben . K 3­— 1 Negyedévre vidékre . K 4-80 Egy hóra , . K 1*— | Egy hóra , . K 1-60 A .PÉCSI UJLAP* külön vidékre küldve 1 hóra K 1 — POLITIKA! NAPILAP. Felelős szerkeztő: IFi. WESSELY KAROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 22?. Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum­ utca 4. száza. : Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefonszáma : 222. 1915. Alig merem tintával leírni ezt az év­számot, mert most vérbe kellene mártani a tollat, mert mintha csak beteljesedett volna a legnagyobb magyarnak látomása: ,,vér és vér mindenütt!“ . Máskor megszoktuk azt, hogy új év nap­­ján rózsaszín szemüvegen át néztük a jöv­őt, most széjjel roncsolt hullákon és vérpatakokon át nézünk a jövőbe, illetve sa­k néznénk ha látnánk. De mégis, csak nézünk! Nem szabad függednünk! A múlt év hozta ránk a há­ború rémes borzalmait, az új évtől mi méltán várhatjuk a béke áldásait. A múlt év könnyeket sajtolt szemeinkből, az új év majd fölszárítja azokat; a múlt év mély­séges sebet vert a szívünkön, az új év majd behegeszti azt; a múlt év szomorú­ságba, bánatba kergetett bennünket, az uj év majd megvigasztal bennünket. ______ Le vannak tán, kik nem bíznak a jö­­vőben, kik azt vélik, hogy az uj év nem szárítja fel könnyeinket, nem gyógyítja be szívünk fájó sebét, nem vigasztal meg bennünket, mert nem tér vissza apjuk, nem jön haza a férjük, nem látják viszont a fiút, nem ölelhetik a jegyest, kik azt vé­lik, hogy nem bírják már tovább az éle­tet elviselni, mert felperzselték a házát, elpusztították a vetését, mert falujából menekülnie kellett, mert elveszett vagyo­na, kincse, mert oda — mindene. Szabad­jon ezek vigasztalására idéznem Kassa tu­dós püspökének hazafias szavát: „Nem pusztul el a háborúén a hal­hatatlan lélek; ezt sem kard, sem golyó, sem ekrazit meg nem semmisíthet Nem pusztul el a harctéren elesett vagy a kór­házakban kiszenvedett hőseinek fel­e sem. A lélek él és élni fog örökké. Nem pusztul el a lélek erkölsi dísze és érdeme. Semmit sem viszünk ki ezen életből a túlvilágra, mint halhatatlan, lel­künket s lelkünknek erkölcsi beszámítás alá eső cselekedeteit. Nem pusztul tehát­­ a háború tü­zében sem a lélek érdeme, m­i hervad el az erény semmi virága; a grapnel tüze sem képes felperzselni a é­­tek egyetlen rózsáját, ibolyáját, hüci Nem pusztul el a háborúban „ nemző életereje, hacsak maga a nem. •+ pusztítja el önmagában saját bűn Elveszhet a vagyon, de nem kel­l el­vesznie a szorgalomnak és takaréké ág­nak, mely mindent visszaszerezhet Elveszett a háborúban maga or­szág és a szabadság, de nem kell elvesz­­­nie a reménynek, a törekvésnek­­ iss­­­szerzésére. Eléghetnek könyvtáraink, de kell kiégnie lelkünkből a tudomány szere­­tetének, mely a könyveket újra és talált jobban is megirja. Romba dűlhetnek műremekeink ki-­­ ürülhetnek múzeumaink; de nem kell ki.­l aludnia szivünkt műt end,­­ mely újabb és sű­remekeket . A külső ellenség, a golyó, a tűz, a vandalizmus sokat elpusztíthat, de nem pusztíthatja el azt a gyökeret, melyből múltúnk minden dicsősége és jelenünk minden kincse szebben és gazdagabban újra kihajthat. Ezt a gyökeret csak az ember, csak a nemzet maga pusztíthatja el, ha megmér­gezi lelkét a bűnnel, ha eltompítja eszét, elsenyveszti idegét az alkohollal.“ Nincs tehát okunk a kétségbeesésre, mert a háború nem pusztíthat el mindent. A puskaropogás és az ágyudörej is el fog némulni, a hullákat eltakarítják, a vértó­csák felszáradnak s aztán kétszeres — hogy * ne mór,’az'1 1 ‘ erő , el kel dolgozó) és "fáradoznunk hogy a haza in­ból f elvi­ől főtt s akkor biz, is: n fel-' rr ,,j - 4,,n '■ K, 1, ro ,1 „ '., *n ‘eb, megvigasztalódik mindenki. Hogy ez csakugyan így­ben ke­rü-ínihrk kell a bűm, *mivel mys)^ kény'-Zf ■ itelték az I ‘ tfr' . i,p_ sújtson, hogy letipov'/, ,, „ iT. rülnünk kell az P' ' * .s -csti é- A#.t­eromket “ "L npdiv akkor csakugyan és kepességi 1 T" 1 ’ " “ ' ' * * ? nem vom*' lTi,­ ...... Belvárosi­ Keresztény Szociális Egyesület vá­lasztmányi tagjainak ma délelőtt fél 11 óra­in szives megjelenésüket kérjük. Hindenburg ezrede, Hatvankilences bakára Büszkén süt a napsugára Tölgyleveles a csákója Hindenburg az édesapja. Ferenc József szívből adta Hindenburg is úgy fogadta Győzelemnek fényes bére Büszke is az ezredére. Magyar virtus, német tudás• Szövetsége dicső, csudás Győzelem lesz a jutalma Szívnek, észnek diadalma. Érdekes dolgok. Közli: Fráter Emericus. A pápák életkora. A 258 pápa közül, kik eddig Krisztus egyházát kormányozták, csak 28 pápa érte el a 80. életévet. 80 éves korukban haltak­­ meg Szent (I.) Damazus (3­84), Adorján (795) és Formozus (896). 81 évesek voltak III Kalixt (1458), III. Pál (1549), X. Ince (1655), Vill. Sándor (1691), XIII. Benedek (1730), VII. Pius (1823) és XVI. Gergely (1846). VI. Pius (1799) és S. C­atiu­­s ko­rukban haltak me­g 'i,i (1559), XIII. Gergi. m ' d (1758). 85 évet ért.­. eg Ili. Kelt n ■ és XII. Ince (1700,' m h i iig !­X. Kelemen (1676, : : vili Bonifác (1303) 87, v ... o XXII. János (MM) es volt.­­IV tázius (1154) és 7 i i 1415) 91 évig I éltek. II. Celesztin (1189) 94 XlIL­­­eo (1903) 93, IX. Ge­n ' é ' Agatho (6&() 107 g eg» A leghosszab,0 1 ik voltak: VI. Orbán ti, . 14), Szent (H.) ' Leo (70S- -810.) és XI. K . , )( . ) 20 évig, Szent ■(1.’ -335), Nagy Szent (I.) 1 t as­z il. t­­i­dor (1159—81) 21 , v , ,; - 3 )&) és VII. Pius (ISO? ins (1775—1799) pedig 2 .., pelei -ős­től 25 évig (42—67) va pit - töke és egyház feje. Csakia , .az volt a hiedelem, hogy 75 év . u - fog ural­kodni Szent Péter fzt a i.ápavá­lasztáskot aj: uj pá sem éred m­­eg Sz«-­­*v. . ír­re csaknem kétezer é­vei han rácáfolt XIII. I10 . • mb inn­á megünnepelte pe.- ix bilea­­mát és elődje b . 32 évig kormányozta az . * joruk időtartama az utolsó száz év alatt. 15­­0-ban Ausztria-Franciaország közt 247 n. 1805-ben Ausztria, Oroszország-Francia­­ország . 68 „ 1806-07 „ Porosz és Oroszország-Francia­ország 254 „ 1812 „ Oroszország-Franciaország 191 „ 1813-14-ben Szövetségesek-Franciaország 116 „ 1815-ben Szövetségesek másodszor-Na­­póleon ellen 17 „ 831 „ Oroszország-Lengyelország közt 214 „ 1364 „ Ausztria, Poroszorság-Dánia 104 „ 1866 „ Ausztria Poroszország 36 „ 1870-71-ben Németország-Franciaország 196 „ 1877-78-ban Oroszország-Törökország 281 „ 1899-1902-ben Barok-Angolország 962 „ 1904-05-ben Japán-Oroszország 537 „ -------------------------------------------------------------------------------------------------------=■=-=■=— Mennyi lőszer fogy a háborúban? Az 1870—71-iki háborúban minden ka­tona naponta átlag 56 töltényt lőtt ki. Nagy ritkán megesett azonban, hogy egy katona napona leadott átlagosan: Wörthnél 40 le­­feltaálták a hátultöltő és gyorstüzelő puskát. s 1904—5 évi orosz—japán háború idején a l­anyangi csatában egy katonára naponta 170 töltény esett, Sahonál 190, Mukdennél 195. Egyes ezredekben azonba­n, megtörtént, hogy eggy katona egy nap alat­t0 töltén­yt is ki­lőtt, e számokat ' ők kimutatásából velül. Az oros volt a rendi t­r.

Next