Pécsi Ujlap, 1915. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1915-01-01 / 1. szám
IX. évfolyam —Péntek 1915- Január I. LAP T melléklete. A pesti „UJLAP“ és „PÉCSI UJLAP“ együttesen Negyedévre helyben . K 3— 1 Negyedévre vidékre . K 4-80 Egy hóra , . K 1*— | Egy hóra , . K 1-60 A .PÉCSI UJLAP* külön vidékre küldve 1 hóra K 1 — POLITIKA! NAPILAP. Felelős szerkeztő: IFi. WESSELY KAROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 22?. Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum utca 4. száza. : Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefonszáma : 222. 1915. Alig merem tintával leírni ezt az évszámot, mert most vérbe kellene mártani a tollat, mert mintha csak beteljesedett volna a legnagyobb magyarnak látomása: ,,vér és vér mindenütt!“ . Máskor megszoktuk azt, hogy új év napján rózsaszín szemüvegen át néztük a jövőt, most széjjel roncsolt hullákon és vérpatakokon át nézünk a jövőbe, illetve sak néznénk ha látnánk. De mégis, csak nézünk! Nem szabad függednünk! A múlt év hozta ránk a háború rémes borzalmait, az új évtől mi méltán várhatjuk a béke áldásait. A múlt év könnyeket sajtolt szemeinkből, az új év majd fölszárítja azokat; a múlt év mélységes sebet vert a szívünkön, az új év majd behegeszti azt; a múlt év szomorúságba, bánatba kergetett bennünket, az uj év majd megvigasztal bennünket. ______ Le vannak tán, kik nem bíznak a jövőben, kik azt vélik, hogy az uj év nem szárítja fel könnyeinket, nem gyógyítja be szívünk fájó sebét, nem vigasztal meg bennünket, mert nem tér vissza apjuk, nem jön haza a férjük, nem látják viszont a fiút, nem ölelhetik a jegyest, kik azt vélik, hogy nem bírják már tovább az életet elviselni, mert felperzselték a házát, elpusztították a vetését, mert falujából menekülnie kellett, mert elveszett vagyona, kincse, mert oda — mindene. Szabadjon ezek vigasztalására idéznem Kassa tudós püspökének hazafias szavát: „Nem pusztul el a háborúén a halhatatlan lélek; ezt sem kard, sem golyó, sem ekrazit meg nem semmisíthet Nem pusztul el a harctéren elesett vagy a kórházakban kiszenvedett hőseinek fele sem. A lélek él és élni fog örökké. Nem pusztul el a lélek erkölsi dísze és érdeme. Semmit sem viszünk ki ezen életből a túlvilágra, mint halhatatlan, lelkünket s lelkünknek erkölcsi beszámítás alá eső cselekedeteit. Nem pusztul tehát a háború tüzében sem a lélek érdeme, mi hervad el az erény semmi virága; a grapnel tüze sem képes felperzselni a étek egyetlen rózsáját, ibolyáját, hüci Nem pusztul el a háborúban „ nemző életereje, hacsak maga a nem. •+ pusztítja el önmagában saját bűn Elveszhet a vagyon, de nem kell elvesznie a szorgalomnak és takaréké ágnak, mely mindent visszaszerezhet Elveszett a háborúban maga ország és a szabadság, de nem kell elvesznie a reménynek, a törekvésnek issszerzésére. Eléghetnek könyvtáraink, de kell kiégnie lelkünkből a tudomány szeretetének, mely a könyveket újra és talált jobban is megirja. Romba dűlhetnek műremekeink ki- ürülhetnek múzeumaink; de nem kell ki.l aludnia szivünkt műt end, mely újabb és sűremekeket . A külső ellenség, a golyó, a tűz, a vandalizmus sokat elpusztíthat, de nem pusztíthatja el azt a gyökeret, melyből múltúnk minden dicsősége és jelenünk minden kincse szebben és gazdagabban újra kihajthat. Ezt a gyökeret csak az ember, csak a nemzet maga pusztíthatja el, ha megmérgezi lelkét a bűnnel, ha eltompítja eszét, elsenyveszti idegét az alkohollal.“ Nincs tehát okunk a kétségbeesésre, mert a háború nem pusztíthat el mindent. A puskaropogás és az ágyudörej is el fog némulni, a hullákat eltakarítják, a vértócsák felszáradnak s aztán kétszeres — hogy * ne mór,’az'1 1 ‘ erő , el kel dolgozó) és "fáradoznunk hogy a haza inból f elviől főtt s akkor biz, is: n fel-' rr ,,j - 4,,n '■ K, 1, ro ,1 „ '., *n ‘eb, megvigasztalódik mindenki. Hogy ez csakugyan ígyben kerü-ínihrk kell a bűm, *mivel mys)^ kény'-Zf ■ itelték az I ‘ tfr' . i,p_ sújtson, hogy letipov'/, ,, „ iT. rülnünk kell az P' ' * .s -csti é- A#.teromket “ "L npdiv akkor csakugyan és kepességi 1 T" 1 ’ " “ ' ' * * ? nem vom*' lTi, ...... Belvárosi Keresztény Szociális Egyesület választmányi tagjainak ma délelőtt fél 11 órain szives megjelenésüket kérjük. Hindenburg ezrede, Hatvankilences bakára Büszkén süt a napsugára Tölgyleveles a csákója Hindenburg az édesapja. Ferenc József szívből adta Hindenburg is úgy fogadta Győzelemnek fényes bére Büszke is az ezredére. Magyar virtus, német tudás• Szövetsége dicső, csudás Győzelem lesz a jutalma Szívnek, észnek diadalma. Érdekes dolgok. Közli: Fráter Emericus. A pápák életkora. A 258 pápa közül, kik eddig Krisztus egyházát kormányozták, csak 28 pápa érte el a 80. életévet. 80 éves korukban haltak meg Szent (I.) Damazus (384), Adorján (795) és Formozus (896). 81 évesek voltak III Kalixt (1458), III. Pál (1549), X. Ince (1655), Vill. Sándor (1691), XIII. Benedek (1730), VII. Pius (1823) és XVI. Gergely (1846). VI. Pius (1799) és S. Catius korukban haltak meg 'i,i (1559), XIII. Gergi. m ' d (1758). 85 évet ért.. eg Ili. Kelt n ■ és XII. Ince (1700,' m h i iig !X. Kelemen (1676, : : vili Bonifác (1303) 87, v ... o XXII. János (MM) es volt.IV tázius (1154) és 7 i i 1415) 91 évig I éltek. II. Celesztin (1189) 94 XlILeo (1903) 93, IX. Gen ' é ' Agatho (6&() 107 g eg» A leghosszab,0 1 ik voltak: VI. Orbán ti, . 14), Szent (H.) ' Leo (70S- -810.) és XI. K . , )( . ) 20 évig, Szent ■(1.’ -335), Nagy Szent (I.) 1 t asz il. tidor (1159—81) 21 , v , ,; - 3 )&) és VII. Pius (ISO? ins (1775—1799) pedig 2 .., pelei -őstől 25 évig (42—67) va pit - töke és egyház feje. Csakia , .az volt a hiedelem, hogy 75 év . u - fog uralkodni Szent Péter fzt a i.ápaválasztáskot aj: uj pá sem éred meg Sz«-*v. . írre csaknem kétezer évei han rácáfolt XIII. I10 . • mb inná megünnepelte pe.- ix bileamát és elődje b . 32 évig kormányozta az . * joruk időtartama az utolsó száz év alatt. 150-ban Ausztria-Franciaország közt 247 n. 1805-ben Ausztria, Oroszország-Franciaország . 68 „ 1806-07 „ Porosz és Oroszország-Franciaország 254 „ 1812 „ Oroszország-Franciaország 191 „ 1813-14-ben Szövetségesek-Franciaország 116 „ 1815-ben Szövetségesek másodszor-Napóleon ellen 17 „ 831 „ Oroszország-Lengyelország közt 214 „ 1364 „ Ausztria, Poroszorság-Dánia 104 „ 1866 „ Ausztria Poroszország 36 „ 1870-71-ben Németország-Franciaország 196 „ 1877-78-ban Oroszország-Törökország 281 „ 1899-1902-ben Barok-Angolország 962 „ 1904-05-ben Japán-Oroszország 537 „ -------------------------------------------------------------------------------------------------------=■=-=■=— Mennyi lőszer fogy a háborúban? Az 1870—71-iki háborúban minden katona naponta átlag 56 töltényt lőtt ki. Nagy ritkán megesett azonban, hogy egy katona napona leadott átlagosan: Wörthnél 40 lefeltaálták a hátultöltő és gyorstüzelő puskát. s 1904—5 évi orosz—japán háború idején a lanyangi csatában egy katonára naponta 170 töltény esett, Sahonál 190, Mukdennél 195. Egyes ezredekben azonban, megtörtént, hogy eggy katona egy nap alatt0 töltényt is kilőtt, e számokat ' ők kimutatásából velül. Az oros volt a rendi tr.