Pécsi Ujlap, 1915. február (9. évfolyam, 26-48. szám)
1915-02-02 / 26. szám
A pesti „UJLAP“ és „PÉCSI UJLAP“ együttesen Negyedévre helyben . K 3‘— I Negyedévre vidékre . K 4-80 Egy bér. . . K 1— | Egy bóra . . K 1-80 A .PÉCSI UJLAP* külön vidékre küldve 1 hóra K 1 — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: IFJ. WESSELY KÁROLY, Szerkesztőség és kiadóhivatal: 222. Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceura utca 4. szám. : Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefonszáma: 222. Hl ••••••••• Most is: Sem rovás, sem panasz, hanem kérés. Hanem most a megszólítás nem ez: Polgármester Úr! Hanem ez: a Pécsi Úrlap olvasóihoz. Tehát polgárok, polgárnők, munkások, munkásnők, tekintetes, nagyságos, méltóságos urak, iparos urak, kereskedő urak, hivatalnokok, tisztelendők és fötisztelendők (a nagyságosok is), tisztviselők, szolgák, köreinknek vezetői és tagurai, keresztényszocialisták, kongreganisták ... legalább azok, akik ezt a lapot járatjátok és olvassátok: elvbarátaink, és elvtársaink hozzátok szólunk. Azt kértük tegnap a polgármestertől, értesítsen bennünket saját lapunk á-f~ ...okta a lapok által Pécs város közönség tál mindarról, amiről egyébként értesíteni végét. Sőt többet kértünk, azt, hogy az olyan közérdekű tanácskozásokra, amelyeken a polgárság és a munkásság részvétét a szoros értelembe vett hivatalos közegeken kívül szívesen látja, minket is meghívjon. Meghallgatja-e kérésünket, vagy elhallgatja, vagy visszautasítja, nem tudjuk. Nem akarunk a dolgok fejleményeinek eléje vágni. Egyet azonban tudunk, nekünk arra készen kell lennünk, hogy a közügyek irányításába befolyunk. Nem szabad tehetetlen kapkodással, irányítás nélküli széthúzással elforgácsoltatnunk azokat az erőket, amiket kihasználhatunk. A magunk erői ezek és a magunk esze és érdekei szerint kell a köz szolgálatába bekapcsolnunk. A háborús világ ugyan akciók kifejtésére nem alkalmas, mégis megállapítjuk a következőket. Két hibát követ el a polgárság, főleg a kispolgárság és a keresztényszocialista felfogású munkásság közéleti viselkedésében. Az egyik, ha a közéletből nem akarná kivenni a részét s erre nem szervezkedne. A másik, ha mozgalomban nem ismerné föl legjobb tanácsadóit, érdekeinek leghűségesebb képviselőit. A polgármesterhez, azután később a város közéletének minden rendű és rangú vezetőihez ... a nagy politikában is. . . csak úgy találjuk meg az utat, ha megtaláljuk ugyanazt egymás szívéhez és eszéhez is. Hála az elődök, hála a püspök, hála néhány erős akaratú nagy lélek iparkodásainak, nem járunk már úttalan utakon, csapások, irányítás és erőforrások nélkül. Pécsett ugyan a történelmi kifejlődés a keresztényérzésű közéleti tényezőket, főleg a szervezeteket nem forrasztották lélekben, vezetőségben és öntudatos cselekvésben annyira össze, mint az a nagy és gyors sikerű cselekvésre óhajtandó volna, de ami meg nem történt tegnap, megtörténhetik holnap. És máris van az egységes, hatékony cselekvésnek olyan eszköze s irányítéka, amely a jövő hatékony közéleti érvényesülésének hatalmas biztosítéka. Ez a sajtó. Nem frázis az, hanem igazság, hogy a sajtó nagyhatalom. Mert nincs senkinek közülünk messzebb hordó szava, mint a sajtónak. Nincsen senkinek közületek akkora személyes bátorsága, annyira szabad, független és gyors állásfoglalása, mint a sajtónak. A sajtó épen azért, mert a nyilvánosság fegyvere, félelmetes a hatalomnak, erős eszköze az erőtlennek. Értesít, vitatkozik, kritizál, meggyőz és lelkeket irányít. Azonban a sajtónak is csak akkor van ez a nagy hatalma, ha igazságai és törekvései közönségének lelkében gyökereznek. Más szóval, ha a sajtó igazán a közönségéé és az olvasó közönség igazán a sajtójáé. Más szóval a hazug, vagy gyökérnélküli sajtó hamarosan elcsenevészik — főleg az új sajtótörvény tisztultabb levegőjében. Miért mondjuk mi ezt? Mi magunkat mindenha egynek éreztük közönségünkkel. Mi soha tudva valótlant nem írtunk, nem írunk és nem fogunk írni. Soha önzetlenebbül nem alapítottak lapot és soha eszményibb lelkesedéssel nem szerkesztettek újságot, mint ahogyan mi csináljuk ezt a kis lapot. Látjuk, hogy iparkodásainknak nagyszerű számszerű eredményei vannak. Azt is tudjuk, hogy közönségünk velünk együtt érez kereszténységünkben, mérsékletünkben ... de azt akarjuk, hogy velünk tartson küzdelmeinkben is. Gondolkozzék, tegyen-vegyen, velünk együtt irányítson. Érleljen eszméket, értesítsen tényekről, hiányokról, visszaélésekről. Ki amint tudja és gondolja. Szerkesztőségi levélszekrényünk, telefonunk (222) és időnk s jómagunk is mindenha rendelkezésére állunk olvasóinknak és elvbarátainknak. A mi dolgunk lesz azután akkor, úgy és ott kihasználni, félretenni, elhallgatni vagy feldolgozni értesüléseinket, amint azt a köz érdekei, a mi nagy keresztény restauráló munkánkban, az igazság és szeretet elvei megkívánják. Más szóval, együttérzés és tevékenység kell. És mi fogadjuk és érezzük, hogy megteremtjük azt. Sőt már meg is teremtettük. Csak tovább kell dolgozni rajta. Ezért mondottuk el mindezeket barátainknak. Nem akar ez sem rovás, sem panasz, hanem kérés lenni. Szereljük fel a sebesült harcosok Pius internátusi kórházát! általános szentségimádás a békéért. Pécs, február 1. XV. Benedek pápa, aki trónraléptének első percétől fogva vérző szívvel látja a világháború rombolását, elrendelte, hogy február 7-én vagyis Hatvanad-vasárnapon Európának összes székesegyházaiban, szerzetesi és plébániai templomaiban szentségimádás tartassék a mielőbbi béke kikönyörgéséért. Zichy Gyula gróf megyéspüspök most kiadott körlevele szerint jövő vasárnapon reggel a konventuális, vagy plébániai mise után az Oltáriszentséget imádásra teszik ki. Utána következik az 50. zsoltár a békéért való könyörgéssel. Az Oltáriszentség egész napon át nyilvános imádásra kitéve marad és kívánatos, hogy az imádásban arányos beosztással mindenki, még a gyermekek is részt vesznek. Este szentségbetétei alkalmával a rózsafüzér elmondása után következik a pápa által most szerkesztett imádság, majd a mindenszentek litániája a békéért való szokásos imádsággal. A Szentatya teljes búcsút engedélyez mindazoknak, akik gyónás és áldozás után a reggeli vagy esti ájtatosságon résztvesznek. XV. Benedek pápa imádságának hivatalos magyar szövege a körlevél szerint a következő: A háború borzalmai között, mely népeket s nemzeteket dúl fel, a Jézus, a te szeretettől áradó szivedhez, mint legfőbb menedékünkhöz folyamodunk, Tőled, az irgalmak Istenétől kérjük esedezve e rettentő csapás megszűnését; Tőled, a békesség királyától kérjük sürgető imával a várva-várt békét. Szentséges Szivedből Te árasztottad a világra a szeretetek hogy minden egyenetlenség megszűnvén, egyedül a szeretet uralkodjék az emberek között; míg e földön időztél, a Te szived dobogott a leggyengédebb részvéttől az emberi nyomorúságok iránt. Ó! induljon meg a te szived most is ebben az órában, mely nagyon súlyosan nehezedik reány a gyászos gyűlölködések és a rettenetes öldöklések miatt! Légy irgalommal a sok édesanya iránt, akik fiaik sorsa miatt aggódnakgyötrődnek, szánd meg a sok apavesztett árvát és családot, könyörülj a mélyen sújtott Európán, melyet annyi pusztulás szorongat. Ihlesd meg az uralkodókat és a népeket a szelídség gondolataival, simítsd el az egyenetlenségeket, melyek a nemzeteket dúlják, hajlítsd az embereket ismét kölcsönös békülékenységre, Te, aki szent véred árán avattad őket testvérekké. És miként egykoron Péter apostolnak könyörgő kiáltására: „Ments meg Uram minket, mert elveszünk“, kegyesen felettél s lecsendesitetted a háborgó tengert, ép igy ma is birodalnas imádságainkra felelj kegyelnesen lecsendesitőleg, hogy a háborgó világba visszatérjenek ismét a nyugalom és a várva-várt béke. És Tje is szentséges Szűz Anyánk, mint más rettenetes megpróbáltatások idején is tetted, segíts, oltalmazz, ments meg minket! Ámen. Az imádság magyar, német, vagy horvát szövege darabonkint 2 fillérért kapható a Dunántúl könyvkereskedésben.