Pécsi Ujlap, 1916. október (10. évfolyam, 225-250. szám)
1916-10-01 / 225. szám
X. évfolyam, — 225. sz. Vasárnap, 1916. Október 1. | pesti „UJLAP“ és , PÉCSI UJLAP“ együttesen Negyedévre helyben . K. 3-60| Negyedévre vidékre . K. 5'40 Egy hóra » . K. 1-20 | Egy hóra „ . K. 1-80 A ,PÉCSI UJLAP* külön vidékre küldve 1 hóra K. 1-40. POLITIKA! NAPILAP Felelős szerkesztő: LINDER ERNŐ. / fX . jrf / Az uJJLAP(( melléklete . mrv. jiejmii.unBwnam Szerkesztőség és kiadóhivatal Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum utca 4. szám. Telefon 22. szám. A felelős szerkesztő telefon számit 650. Keresztényszocialista beszéd Huszár Károly beszéde a képviselői látusa in. A város és a falu. Békeidején is féltékenyen kellett arra vigyáznunk, hogy az ipar, a kereskedelem és a munka harmóniája meglegyen és hogy a gazdasági életnek e három hivatásköre egymással egyensúlyban teljesítse hivatását. Én csak a legelítélőbb szót tudom használni azokra, akik akár a kereskedelem nevében a földmivelés ellen, akár a földmivelés nevében a kereskedelem ellen, akár a földmivelés és mezőgazdaság nevében az ipar ellen fejtenek ki agitációt. Mindannyian tudjuk, hogy minderre a három ágra szükség van és aki egy nemzet javát igazán szívén hordja, aki a mi gazdasági életünk virágzását, nemzeti erőnk fejlesztését akarja, annak mind a három ágat egymással harmóniában kell védenie, istápolnia. Éppen ezért nagyon aggasztó tünet a városnak és a falunak szembeállítása. Én nem vagyok sem a kereskedelmi érdekeltség, sem a nagy agráriusok híve, én egyedül és kizárólag azt tekintem, hogy mi a magyar nép összességének, az egész magyar társadalomnak az érdeke. (Élénk helyeslés balfelől.) Ennek az egész magyar társadalomnak az érdeke pedig az, hogy minden becsületes és tisztességes munkás, akár műhelyben, akár gyárban, akár a mezőn dolgozzék, hozzájusson a maga tisztességes megélhetéséhez. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Csak őrült nemzetgazdasági politika lehet az, amely a mai kapitalista berendezkedésben a nemzeti alapon, a nemzet érdekében, tisztességes, becsületes elvek szerint folytatott kereskedelemnek, a jogosultságát, szükségességét tagadná. De mindenütt akadnak hibák és visszásságok. Én azt is helytelenítem, hogy az agrárérdekeltség nem tud mértéket tartani az árak felemelésében, ha az idei gyümölcsárakat, a vadállomány értékesítési árát és mindenféle más mezőgazdasági cikkek, különösen mi,a konyhakertészeti cikkek árát nézem, azokat olyan túl magasaknak találom, amelyek egyáltalán nincsenek arányban az előállítás költségeivel. De ezzel szemben azt is kell nyíltan mondani, hogy bizonyos kereskedelmi érdekeltség — és nem is az igazi régi kereskedők, hanem bizonyos alkalmi kereskedők, akik csak a háború alatt lettek kereskedők, vagy olyan cikkekkel kereskednek most, amelyekkel azelőtt sohasem foglalkoztak — ezt a háborút kihasználja, alkalomnak, konjunktúrának tekinti és a milliók könnyéből és véréből magának nezsvel, dús jólétet teremt. Magának a tisztességes kereskedelemnek áll érdekében, hogy kellő mederben és kellő határok közé szoritsa ezt az illegitim kereskedelmet. (Helyeslés a baloldalon.) Kiszolgáltatva néhány banknak. Élelmezési politikánk úgyszólván ki van szolgáltatva néhány banknak. A Hitelbank pl. a szappangyáros és gyertyagyáros „Flora“ ura, ezenkívül a cipő, az olajiparban, a zsír- és a húsüzletben vezet. A Kereskedelmi Bank a gyapjú-, a posztó- és más textiláruk ura. Aztán ott vannak a Magyar Élelmiszerszállító Részvénytársaság, amely monopolizálja az élelmiszer-nagykereskedést, biztosítani akarja magának a tejellátást és a húsnagyvágó révén a húsellátást is. Aztán ott van a Leszámítolóbank, a Hazai Bank, a Telepítő és Parcellázó Bank, Magyar Város- és Községfejlesztő Bank, a Hungária Bank, A magyar Bank stb. Ha ezek megelégednének azzal, hogy a termelőtől elszállítsák az árut a kiskereskedőhöz, vagy egyenesen a fogyasztóhoz, nem lehetne őket gáncsolni, de ők felhalmozzák a nagy készleteket és ezek visszatartása által gyakorolnak illetéktelen befolyást, a piacra. Láttuk ezt a múlt évben a zsírnál, láttuk az utolsó napokban a cukornál. Annak puszta hírére, hogy a cukor 30—50 fillérrel fog megdrágulni, eltűnt a cukor, egész vidékeken nincs. Kerületemben pl. Rábasömjén községe hetek óta egy szemi cukrot nem látott. Ha aztán ezek az emberek feljönnek ide, küldözgetik őket a szombathelyi kereskedőhöz, ugyanahhoz, aki hetek óta megtagadja a cukor kiadását. Ezek tarthatatlan állapotok. Más nyugati műveit államokban már béke idején a szövetkezeti eszme hatalmas felkarolásával igyekeztek ellensúlyozni a tőkekoncentrációnak az élelmezésbe való beavatkozását. Egyes társadalmi rétegek száz meg száz millió tőkével alakítottak élelmezési szövetkezetek, melyek tagjaik ellátásáról valóban altruista alapon gondoskodnak. Nálunk a gazdasági liberalizmus hamis jelszvával hátraszorították a gróf Károlyi Sándor és gróf Zichy Aladár által kezdeményezett szövetkezeti mozgalmat. Van ugyan vagy kétezer szövetkezetünk, de ezek az államhatalom ellenállásával kénytelenek küzdeni és nagyon sok nehézséggel találkoznak mindenütt. A képviselőházat vidékről elárasztották a sürgönyök özönével, melyekben e szövetkezetek kérték az illető képviselőket, hassanak oda, hogy kaphassanak petróleumot, cukrot, lisztet, sót stb. Hát nincsen a kormánynak akkora hatalma, hogy ezeket a nagy kartelleket, amelyek befolyást gyakorolnak az élelmiszerek felosztására, kényszerítse arra, hogy istápolják az altruista alapon álló szövetkezeteket, hogy ezek megkapják a feltétlenül szükséges élelmicikkeket? Volt egy szomorú idő, amikor azt hitték, hogy csírájában elfojtják a szövetkezeti gondolatot az által, hogy a felekezetieskedés bélyegét nyomják rá. Ma már mindenki beláthatja, hogy a szövetkezetek nagy közszükségletet képeznek, hogy tényleg arra valók, hogy megmentsék a népet az árdrágítók, az áruelrejtők uzsorájától. Megdrágult a posta i a díjszabás október 1-én Tehát a posta is. A drágulás egymásra licitáló törtetői közé akarva nem akarva beállott a posta is. Október 1-től megdrágulnak a levelezéseink. Megdrágul minden, ami a posta igénybevételével történik. Az alábbiakban kivonatosan visszaadjuk a díjszabás megváltoztatásáról szóló rendeletet, amely a következőkben állapítja meg a postai díjakat: Levél. A belföldön, Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába és Németországba a levél bérmentesítési díja 20 gr.-ig 15 fillér és minden további 20 gr.-ért 5 fillér; a helyi forgalomban pedig 20 gr.-ig 10 fillér és minden további 20 gr.-ért 5 fillér. A levéllel egyenlő díjszabás alá esik a zárt levelezőlap. A levél súlya korlátlan. Levelezőlap. Úgy a belföldi, mint az Ausztria és Németországba való forgalomban a posta által frankos egy benyomással kiadott levelezőlap díja 8 fillér, minden más levelezőlapé 10 fillér. A posta által kiadott levelezőlapok kiszolgáltatását a feladó, cégének, üzleti hirdetéseinek stb. reányomatása céljából felvágatlan egész ívekben is kérheti, ha a postaigazgatóságnál legalább 100 ily ivet rendel meg egyszerre. A válaszos levelezőlap dija a posta által frankot egy benyomással kiadva 16 elér, egyébként 20 fillér. Nyomtatvány. A belföldi forgalomban a 10 gr. súlyt meg nem haladó nyomtatvány dija 2 fillér, minden más nyomtatvány dija 50 gr.-ként 3 fillér. A 2 fillérrel bérmentesített nyomtatványok azonban jövőben csak kártya (egyszerű vagy összehajtott) alakúak lehetnek, boríték nélkül magára a küldeményre írt címirattal. E nyomtatványok a feladó nevén kívül csak számjegyekre vonatkozó törléseket és helyesbítéseket tartalmazhatnak. Más kézírásos bejegyzések vagy szövegváltoztatások nincsenek megengedve. Ausztriába, Bosznia és Hercegovinába és Németországba a nyomtatvány díja 50 gr.ként 3 fillér, üzleti papír. Az üzleti papír bérmentesítési dija úgy a bel-, mint a többi forgalomban 50 gr.-ként 5 fillér, de legalább 25 fillér. Sulymaximum 2000 gr. Áruminta. Az áruminta bérmentesítési dija: a belföldi forgalomban 50 gr.-ként 5 fillér. Elégtelenül bérmentesített levélpostai küldemények. Bérmentesítetlen levélért a bérmentesítési díj kétszerese, elégtelenül bérmentesített levélért a hiányzó díjrész kétszerese jár.