Pécsi Ujlap, 1917. április (11. évfolyam, 75-98. szám)

1917-04-01 / 75. szám

XL évfolyam, — 79. sz. Vasárnap, 1917. Április 1. Az „UJLAP“ melléklete PÉCSI UJLAP POUTMftl mplhftp I parti „IU1AP­ és „PÉCSI UJUtP" cpf fittesen tatai. K. 3-40 III NogyeMm vMéfcn . K. W» t®n5Sw . . K. 1* III Eey hint . . K. HB • jMbßK HJLAJ“ ktSSa rfcMkr« UM*« 1 Ura K. 11». FateiYl® sierkesxté: Ufifififi SRNÖ. Szerkesztőség és feladóbiztisa: Dimántch Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lycenta-BtcA 4. szám. Telefon 222. számfl. A felelős szerkesztő telefon­száma 956. Rovás A mi derék tisztviselőinknek, ahelyett, hogy száz vagy százötven, percentes fize­tést adna az állam, cipőket utal ki kedvez­ményes áron. Még megérjük, hogy például a tábabíró, aki úgy tudjuk a hatodik fizetési osztályba van, fizetésemelésképen két pár cipőt fog kapni, könnyűt, vagy nehezet, vagy fatalpat. Joga lesz válogatni a pénzéért. Nem illik, nem szabad az, államnak ezt az atyai, jóindulatú gondoskodását kigúnyolni. Bírák, pénzügyi tisztviselők, postások és talán a tanárok is kapnak majd cipőt, még­pedig valószínű­leg könnyet, hogy nehéz, helyzetükön ezzel is könnyí­ve l­egyen. Tel­jes egészében méltányoljuk az államnak, az egyes minisztériumoknak ezt a messzemenő áldozatkészségét, amellyel a drágaságtól megkínzott tisztviselőinek segítségére siet, a hónuk alá nyúl, helyesebben a lábukhoz, hogy felemelje őket a megélhetés nehéz gondjaiból, ahova besüppedtek. Mert ezek a szegény tisztviselők nem­ lesznek kinn a bajból azzal, hogy az állam­ esetleg egyes ügyes és élelmes gseftelők segítségével ci­pőt juttat a számukra a pénzért. Igaz, hogy manap a cipőnek nagy értéke van, de a ci­pőn kívül is nagyobb szükségleti cikk a ke­nyér, a hús, a zöldség és minden élelmiszer, amelyre a tisztviselőknek és családjának szüksége van, hogy megélhessen. Mert ma egy hatodik fizetési osztályban lévő tiszt­viselő jövedelme annyi, mint a békében volt egy dijnoké. Még annyi sem. Ehez viszo­nyítva mennyi fizetés jut tehát annak a sze­gény írnoknak, vagy díjnoknak, akit a sors szeszélye erre a sanyarú pályára vetett?! Ez nem fizetés sem egyiknek, sem m­ásik­­nak. A cipővel, való próbálgatás ötletnek nem rossz, de segítségnek semmi. Ezzel a tisztviselők helyzetén se segítve, se köny­­nyítve nem lesz, még ha a legkönnyebb ci­pőket is utalják ki a számukra­­ a pén­zükért. A tisztviselők fizetésrendezését nem szabad halogatni. Ha az állam tűrte a hadima­gánvagyon­ok szaporodását, amelyeket a háborús konjunktúra halmozott a szeren­csések javára, akkor tűrje el az állam­kasszája a tisztviselőknek a mai viszonyok­hoz arányos fizetését is. Ha az államnak­­mindegy volt, hogy a nemzet rovására kik és hogyan jutnak aránytalan jómódhoz, nem­­lehet mindegy, hogy az a tisztviselői kar, amelyen az egész államberendezés nyug­szik munkájában kizsarolva áldozatul do­bassák oda a drágaságnak, hogy vergődjék­­a megélhetés gondjaiban. Nem szabad, mert­­a saját érdekei ellen vétene az állam, tönk­re tenni a tisztviselői kart, nem szabad el­fojtani a munkakedvet. Fizetést kell adni. Ezt önköltséges cipőkkel, jóakaratú ötletek­kel nem lehet megoldani, ezt nem lehet üres ígéretekkel elintézni, ezt nem lehet elbeszél­getni. Ide pénz kell! , A NAGYHÉT Szertartások a pécsi székes­­egyházban A nagyheti szertartások rendje némileg eltár az eddig szokásban volt időponttól, a­mennyiben­ a virágvasárnapi és nagypénteki szertartások kezdete 8 óra. Egyébként a nagyhét programmját az alábbiakban kö­zöljük: --a@*: Virágvásár­nap. Az Úr Jézus ünnepélyes bevonulása (utolsó útja) Jeruzsálembe. Ket­­rerce 8 órakor. Megszentelt barka-ágacskával körmenet („Hosanna Dávid Fiának, áldott, ki az Ur nevében jő!“). Utána szentmise, mely alatt (evangéliumkor) a „passio“-t, Krisztus Urunk kinszenvedésének történetét éltetik a szent Máté evangéliuma szerint (Kedden sz. Márk, szerdán sz. Lukács és pénteken sz. János evangéliuma szerint). Szerdán, csütörtökön és pénteken délután 3/44 órakor kezdődnek a „Zörgő vecsernyék“ (így nevezik, mert­­a végén kis zörejt csinál­nak a karimában résztvevők, jelenti a Krisz­tus halálakor támadt földrengést), énekeltet­nek a gyász-zsolozsmák, Jeremiás próféta si­ralmaival (lamentatio), „Jeruzsálem, térj Uradhoz, Istenedhez! refrénnel s az énekkar responsoriumaival (felelet).­­A szentély közepén álló gyertyatartó 14 sárga viaszgyertyájából minden zsoltár vé­gén egyet eloltanak — Jézust egymásután hagyják el tanítványai. Végül egyedül m­a­­rad­ a legfelső feltér, azt az oltár alatt elhe­lyezett szekrénybe viszik (Jézus temetése), a Miserere zsoltár után visszahozzák (Jé­zus feltámadása). Nagy csütörtök. A Leghűségesebb Oltári­­szentség szerzésének napja. (Reggeli 6 órá­tól gyóntatás­k épúgy mint a nagyhét többi najain). 8 órakor kezdődik az ünnepi szent­mise. Gloria-kor megszólalnak a harangok, de nagyszombat „glória“-jáig­ el is némulnak az orgonával együtt. Szentmise alatt az ola­jok szentelése a szentélyben. Közös szent­áldozás. Szentmise után az Oltár­szentséget körmenetileg a Corpus Christi kápolnába ki­sérik. Utána 10 perces napi zsolozsma, az ol­tároknak ékességeitől való megfosztása. Vé­gül Krisztus Urunk példájára a „lábmosás“­­szertartást tartja meg a főpásztor. Nagypéntek. Az Ur Jézus kereszthalálá­nak emléknapja. (Az istentisztelet kezdete 8 órakor.) Az egyház mély gyászban. A püs­pök kíséretével az ottan előtt leborul. Majd két ószövetségi jövendölést olvas fel az al­­szerpap a lecke-oldali szószékről (am­bo), melyeknek miként való beteljesülését adja elő, utána szent János passiója. A passió után 9 könyörgés következik, melyekben az egész emberiségért önti ki imáját az egyház (benne vannak a pogányok, eretnekek és zsidók is). Utána a kereszt leleplezése. Há­­romszorra bontja ki a leplet a főpap, miköz­ben egyre emelkedő hangon hirdeti: „íme a kereszt fája, melyen a világ üdvössége füg­gött“. „Jertek, imádjuk“ felel rá a kórus (az énekkar). A szentély közepén elhelyezett fe­születhez háromszori térdhajtással közeledik a papság, hogy Krisztus keresztjének hódol­jon.­­­­Ezek után a „csonka mise“ veszi kezdetét, (így nevezik, mert nincs benne átváltoztatás). Körmenetileg tehát elhozzák előbb a Corpus Xu­be tegnap elvitt Oltáriszentséget (2 nagy ostya alakjában) gyönyörű ének kíséretében. A rövid „csonka“-mise után ugyancsak kör­menetileg kísérjük­­el az Úr Jézust a szent­ségmutatóban a szent sírhoz az altemplomba, ahol szentbeszéd fejezi be az istentiszteletet. Szentsir-látogatás egész nap. Nagyszombat. Reggel 8 órakor a templo­mon kívül tűzszentelés, melynek lángjából gyújtják meg a 3-ágat („Lumen­­ti“) a nagy húsvéti gyertyát. („Exultet jam angelica tur­ba coelorum“ ...), az öröklámpát, majd az oltár gyertyáit. Következik a víz­szentelés. Tizenkét jövendölés olvasása után a Corpus Xii kápolnába indul a­paság, ahol megtörté­nik a keresztkútszentelés, melyet a Minden­szentek litániája fejez be. Következik a szent­mise, melyben „Gloria‘‘-kor «megszólalnak a harangok és az orgona, s azontúl az „alle­­luja“ hangulatba lép előtérbe. A szentmise III. főrésze után rövid zsoltár a Magnificat­­tal s az Ite missa est alleluja-val fejezi be az istentiszteletet A feltámadási körmenet délután 6 órakor kezdődik. Levonulás a szentsirhoz. Zsoltár után ének, majd felhangzik a „Feltámadt Krisztus e napon ..s megindul a körmenet. Közben 4-szeri áldástudás az Oltáriszentség­­gel. A templomba­ vonuláskor „Te Deum.. majd Tantum­erg­, Genitori, áldás és vége az istentisztel­etnek. Husvét ünnepe 9 órakor püspöki szentmise szentbeszéddel és pápai áldással. Tisztviselőtelepi kiskertek Fontos tudnivaló a kiskerteseknek Irta: Nagy Mihály, gazd. ismétlő iskolai, igazgató. III. Céklarépa. A céklarépa termelése egyszerű. Fő az, hogy neveljünk belőle óriás példányokat. Legjobbak a néhai zsemlye nagyságúak. Ezért korán ne vessük. Legcélszerűbb má­jus végén vetni, munkája néhányszor­ meg­­kapálásból és az egyezésből, vagy ritkítás­­­ból állt. Egyezés­ alkalmával araszos távol­ságra hagyjuk az egyes növényeket. Télre ép úgy mint a zöldségféléknél említettem­, a cékla is el­termelhető. Kerekrépa. A kerekrépát csak ott termeszthetik ha­szonnal, ahol gyakori az eső. Azonban­ kis­kertjeinkben is próbát tehetünk vele. A bab, esetleg a borsófélék lekerülte után talajukat­­kapával mélyen megkapálju­k, elgereblyéz­­z­ük és sorokba (35—40 cím.) vettük a tarló, vagy kerekrépát. Kikelés után­ megritkítjuk, sőt fel is töltögetjük. Ha ősszel derék kez­denek járni, felszedjük és úgy mint a fejes­káposztát is szoktuk­, besavanyítjuk és főze­léknek használjuk. Retekfélék. Most, amikor a kenyér és a szalonna csak nagyritkán találkoznak, érdemes a re­tekfé­

Next