Pécsi Ujlap, 1917. július (11. évfolyam, 147-172. szám)

1917-07-01 / 147. szám

311. évfolyam, 147.­­* Vasárnap, ISM7. Julius | Ax „UJLJtf*" mellék­lete» POLITIKA! NAPILAP belyfce«. K. 3­66 ||: NegretMvre vidékre K. 14B . . K. 126 Egy bóra . K. 1­80 | L J+.CU UJIAP* UUte vidékre MMr« 1 ker. B. 1« wwininnfiwniiii wiwiiin­iisri«ssiTOn­isir­ii»Hwiiiii i; 1""""11 ................. Sí Felelős szerkesztő:­ Szerkesztőség és Madákivald­: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, UNDER ERNŐ, Lyceom­otott 4. szint. Telefon 221 szám, A felelds szerkeszti telefon száma 866. 1­850- ből. 1857-ben 412.702. A piacról Ma­ holnap igazán odajutunk, hogy nem triójuk helmét fogjuk és hogyan fogjuk a na­­pférelmet előállítani. Mindennek az ára rettenetes magas. De még azon a magas áron sem képes az ember valamihez hozá­jutni a piacon, mert kevés a kínálatb­a vevő közönség meg olyan nagy, hogy egy eladóra harminc, sőt Isten tudja hány vevő rohan. Néha nem is lehet látni aki elad, csak a vásárlókat. És nem is kérdezik az árát semminek, hanem csak kifizetik s ez az ami mindennek az árát úgy felszökteti.. Nem az árus okozza a drága árakat, hanem a vevő közönség maga, mert megad minden árat, csak megvehesse, amit akar. Fél, hogy a másik licitálja felül s aztán máshol se kap. Ha pedig tovább megy, tíz áll helyébe. És ennek oka az, hogy a városi asszonyok felpa­kolják magukat cukorral, dohánnyal s kimen­nek a falukba cserélni. Miért fáradjon tehát be az a falusi asszony, s miért fizesse a vámot vagy a helypénzt, ha ettől megkímélik a vá­rosiak. Azért panaszkodnak embereink, hogy nincs dohány, mert — hogyan hogyan sem — de valami után egyesek mégis csak megszerzik ezt a kétféle cikket és kiviszik a falukra cserébe. Nem volna szabad a városnak elnézni, hogy egyesek így beraktározzák maguknak fölös­legesen amiből még nyerészkedhetnek is, egyeseknek meg éppen semmi sem jut. Azu­tán meg: a ráérőket szigorúan kellene bün­tetni és a nagy megrohanásokat be kellene szüntetni. Igaz, hogy naponta rosszabbodik a városiaknak a helyzete, a falusiak meg jól ki­nevetnek bennünket ostoba kapzsiságunkért. Hiszen valahogy mindég volt és sehogyan sohasem lesz. * $ *nap tsar isjácság staftssfikája — Adalékok Ágoston Péter könyvéhez* — Irta: Szabó Nándor. Hivatalos statisztikai adatok után nézzük most a magyarországi zsidók népmozgalmi adatait: 1840-ben 244.035, azaz az összes lakosság 1.89%-a 368.525, azaz az összes lakosság 2.79%-a azaz az összes lakosság 3.02%-a 1869-ben 542.257, azaz az összes lakosság 4.0%-a 1880-ban 624.826, azaz az összes lakosság 4.5%-a 1890-ben 707.961, azaz az összes lakosság 4.7%-a 192­­-ban 826.222, azaz az összes lakosság 4.9 %-a 1905-ben 886.410, azaz az összes lakosság 5.1 %-a 1915-ben 1.013.482, azaz az összes lakosság 5.5%-a Szintén a „Statisztikai Hivatal" kiadásá­ban megjelent „Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio idejében 1720—21." c. mű­nek az adatai 1720-ban 11.621 volt az or­szág zsidó lakosainak a száma; ha most ezt az adatot, mely szerint az anyaország összes akkori (1720.) lakossága 2.582.598 lélek, ösz­­szehasonlítjuk a maival, úgy megtudjuk, hogy míg az ország keresztény lakossága az elmúlt 200 év óta csak megnyolcszorozódott, addig az akkori zsidóság számához képest a mai zsidóké nyolcvanhétszer annyi! Aa a szoros és az a völgy, melyen át Ár­pád hadával elfoglalta Attila örökségét, ma is egy bevonulás útja. Munkács fogja fel a lassú, de szakadatlan népáramlás habjait. Innen ágaznak el nagyobb és nagyobb med­reket ásva. Bereg, Szatmár, Ung, Zemplén, Abaúj, Borsod, Szabolcs, Hajdú és Bihar me­gyéken. Itt alakulnak át előbb a városok, ké­sőbb a falvak zsidóvá. Itt vannak mezőváro­sok és megyei székhelyek, melyeknek lakos­sága túlnyomóan zsidó. Munkácson, Ungvá­­ron, Sátoraljaújhelyen nem a vasárnap a szombat, hanem a szombat a vasárnap. Itt nem a Szent István nap, hanem a hosszú nap az országos ünnep. Itt az utcák hemzsegnek a zsidóktól, itt láthatunk sokszor hatalma­sabb, díszesebb zsinagógát a keresztény tem­plomnál. Zsidó itt minden, a bolt, a korcsma, a kávéház, az utca, csak a hivatalnok, csak a nehéz szerszámmal dolgozó iparos, csak a kapu után görnyedő napszámos nem zsidó. Különben beszéljen a statisztika A vármegyékben va­ló megoszlásukat te­kintve, leginkább el vannak terjedve az északkeleti és északi megyékben. Mármaros­­megyében 55,957 = 20%; Zemplénben 35,115 = 18­%; Beregben 28,993 = 16%­; Ugocsá­­ban 10,563 = 13%; s. i. t. a számuk, míg So­­mogyban 10,929 = 3.2%; Bács-bodrogban 10,590 = 1.8%; Torontálban 5,979 = 1.0%. Láthatjuk, hogy mily aránytalanul vant el­osztva a zsidóság Magyarország területén. Míg az északkeleti megyékben a lakosság 13—20%-át képezi, addig a délibb vidékeken 1—40-ig. Lehetetlenség itt elnyomnunk azt a gondo­latot, hogy eszünkbe ne jusson, hogy az acél­gyártásnál is bizonyos előmelegítő kemencé­ket használnak, mielőtt a vasat a m­aga óriási hőfokú kemencéjébe bocsátnák. Ilyen előme­legítő kemence ez a 4—5 vármegye. Itt lesz 5—6 év alatt ősmagyarrá a lengyel zsidó. Itt tanul bele a magyar viszonyokba, s innen in­dul azután az ország szíve felé elfoglalni azt a teret, amit az 1000 esztendős múltú ma­gyar faj oly ostoba módon átenged. Nem akarjuk kisebbíteni a zsidóság életre való voltát. El kell ismernünk alkalmazkodási képességüket; elismerjük azt is, hogy ha na­gyon sokszor vas szorgalommal pótolják is azt a természetes fogékonyságot a tanulás­hoz, amit az Úr Isten a magyar embernek in­gyen megadott, de zöld ágra tudnak vergődni minden pályán, mondom: elismertük jó tu­lajdonságaikat, de bizonyos, hogy térfogla­­lásuk­ szertelen nagy volta első­sorban nem az ő érdemük, hanem a magyar ember bűne. Eötvös Károly a zsidók rohamos térfogla­­l­­ásának okául a zsidók azon elvitázhatatlan erényét hozza fel, hogy gyermekeit anyagi­­ erején felül is taníttatja. Ha ismét a statisztikai adatokat vesszük elő és előrebocsátjuk, hogy a zsidóság a mai Magyarország 514%-át teszik ki, bebizonyul Eötvös mondásának igazsága. Láthatjuk, milyen óriási a zsidóság tódu­­lása az intellektuális pályára. Látjuk, hogy a zsidók különösen a jogi, kereskedelmi, orvosi, állatorvosi és műegyetemi pályákra özönle­nek valóban megdöbbentő arányban, de az összes többi intézeteknél is átlépik az őket jo­gosan megillető százalékot, csak az erdészeti, bányászati és gazdasági főiskolák iránt nem mutatnak valami nagy érdeklődést; pedig, hogy az erdők iránt érdeklődnek, azt minden gyerek tudja a Székelyföldön és amint látni fogjuk, ők aratnak az ország földjének egy horribilis nagy részén. Az egyes főiskolák amint túl vannak ter­helve zsidókkal, úgy van ez az egyes foglal­kozási ágakban is. Most ez még nem olyan fenyegető nagy általánosságban, de mi lesz a háború után? Az összes foglalkozási ágakat 8 főcsoportra osztva szemléljük meg a mai Ma­gyarország hivatalnoki karát. 1. Közigazgatási szolgálat. Ide tartoznak az állami, vármegyei tisztviselők, a rendezett tanácsú és a törvényhatósági joggal felruhá­zott városok tisztviselői, a községi és kör­jegyzők. Ez a pálya ma még érintetlen: a 34.135 közigazgatási szolgálatban álló tisztvi­selők között 1,619 a zsidó, vagyis csak 4.8% . 2. Igazságszolgáltatás: 2,557, ebből zsidó 83 = 3.2% 222, ebből zsidó 4 = 1.8% 317, ebből zsidó 16 . 5% 5,407, ebből zsidó 2487 =46% 1,846, ebből zsidó 870 ,45% Birák ügyészek -közjegyzők ügyvédek ügyvédjelölt 3. Egyházi szolgálat. Annak az egy millió zsidónak, amely magyar földön él 658 rabbi látja el 102 segédrabbínással a­­elki szükség­leteit. 4. Tanügy, Elem: iskolai tanító 26,251, ebből zsidó 1,533 1 5,8% polgári iskolai tanító 1,418, ebből zsidó 137 = 9.7% középiskolai tanár 2,749, ebből zsidó 94 = 3.4% felsőbb tanintézetek 446, ebből zsidó 21 = 4.9% név. corpepetitorok 5,565, ebből zsidó 1869 — 35.5% 5. Közegészségügy: Orvosok 4,997, ebből zsidó 2502 = 50.8% gyógyszerészek 1693, ebből zsidó 130 = 7.6% állatorvos 898, ebből zsidó 323 = 34.8% gyógyint. tulajd. 140, ebből zsidó 40 — 28.6% 6. Tudományos társulatok és egyéb ember­baráti és közérd. egy. összesen 2120, ebből zsidó 319 ·17.9% 7. Irodalom és művészet: Magántudósok és írók 222, ebből zsidó 31 · 17.9% hírlapírók, szerkesztők 893, ebből zsidó 734 , 43 % Polgári fiúiskolában a tanulók 27%-a Polg. leányiskolákban a tanulók 28%-a felsőbb leányiskola a tanulók 34%-a felső ipariskolákban keresk. főiskolákban a gimnáziumokban a reáliskolákban a jogakadémiákon a bölcsészeti karon az orvosi karon a gyógyszerészeti főisk.­a tan. 32%-a a műegyetemen a tanulók 44%-a az állatorvosi szakisk.­a ,­tan. 60%-a a gazdasági szakisk. a tanulók 12%-a gazdasági főiskolán a tanulók 6%-a erdészeti főiskolán a tanulók 0%-a selmeci bányászati főiskolán 10%-a a tanulók 27%-a a tanulók 52%-a a tanulók 20%-a a tanulók 37%-a a tanulók 50%-a a tanulók 30%-a a tanulók 48%-a Budapest 167.974 = 23.40% Nagyvárad 12,111 = 25.08% Szat­m­arnémeti 5,240 = 20.00% Losonc 1,990 = 20.09% Nyitra 3,674 = 24.02% Beregszász 2,770 = 28.09% Munkács 6,567 =145.06% Miskolc 8.991 = 20.01 % Bártfa 1,715 = 28.01 % • Ungvár 4.650 = 31.00% Sátoraljaújhely 4,784 = ,28.03% Máramarossziget6­­ 50.05 %­­ zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó

Next