Pécsi Ujlap, 1917. július (11. évfolyam, 147-172. szám)
1917-07-01 / 147. szám
311. évfolyam, 147.* Vasárnap, ISM7. Julius | Ax „UJLJtf*" melléklete» POLITIKA! NAPILAP belyfce«. K. 366 ||: NegretMvre vidékre K. 14B . . K. 126 Egy bóra . K. 180 | L J+.CU UJIAP* UUte vidékre MMr« 1 ker. B. 1« wwininnfiwniiii wiwiiiniisri«ssiTOnisirii»Hwiiiii i; 1""""11 ................. Sí Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és Madákivald: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, UNDER ERNŐ, Lyceomotott 4. szint. Telefon 221 szám, A felelds szerkeszti telefon száma 866. 1850- ből. 1857-ben 412.702. A piacról Ma holnap igazán odajutunk, hogy nem triójuk helmét fogjuk és hogyan fogjuk a napférelmet előállítani. Mindennek az ára rettenetes magas. De még azon a magas áron sem képes az ember valamihez hozájutni a piacon, mert kevés a kínálatba vevő közönség meg olyan nagy, hogy egy eladóra harminc, sőt Isten tudja hány vevő rohan. Néha nem is lehet látni aki elad, csak a vásárlókat. És nem is kérdezik az árát semminek, hanem csak kifizetik s ez az ami mindennek az árát úgy felszökteti.. Nem az árus okozza a drága árakat, hanem a vevő közönség maga, mert megad minden árat, csak megvehesse, amit akar. Fél, hogy a másik licitálja felül s aztán máshol se kap. Ha pedig tovább megy, tíz áll helyébe. És ennek oka az, hogy a városi asszonyok felpakolják magukat cukorral, dohánnyal s kimennek a falukba cserélni. Miért fáradjon tehát be az a falusi asszony, s miért fizesse a vámot vagy a helypénzt, ha ettől megkímélik a városiak. Azért panaszkodnak embereink, hogy nincs dohány, mert — hogyan hogyan sem — de valami után egyesek mégis csak megszerzik ezt a kétféle cikket és kiviszik a falukra cserébe. Nem volna szabad a városnak elnézni, hogy egyesek így beraktározzák maguknak fölöslegesen amiből még nyerészkedhetnek is, egyeseknek meg éppen semmi sem jut. Azután meg: a ráérőket szigorúan kellene büntetni és a nagy megrohanásokat be kellene szüntetni. Igaz, hogy naponta rosszabbodik a városiaknak a helyzete, a falusiak meg jól kinevetnek bennünket ostoba kapzsiságunkért. Hiszen valahogy mindég volt és sehogyan sohasem lesz. * $ *nap tsar isjácság staftssfikája — Adalékok Ágoston Péter könyvéhez* — Irta: Szabó Nándor. Hivatalos statisztikai adatok után nézzük most a magyarországi zsidók népmozgalmi adatait: 1840-ben 244.035, azaz az összes lakosság 1.89%-a 368.525, azaz az összes lakosság 2.79%-a azaz az összes lakosság 3.02%-a 1869-ben 542.257, azaz az összes lakosság 4.0%-a 1880-ban 624.826, azaz az összes lakosság 4.5%-a 1890-ben 707.961, azaz az összes lakosság 4.7%-a 192-ban 826.222, azaz az összes lakosság 4.9 %-a 1905-ben 886.410, azaz az összes lakosság 5.1 %-a 1915-ben 1.013.482, azaz az összes lakosság 5.5%-a Szintén a „Statisztikai Hivatal" kiadásában megjelent „Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio idejében 1720—21." c. műnek az adatai 1720-ban 11.621 volt az ország zsidó lakosainak a száma; ha most ezt az adatot, mely szerint az anyaország összes akkori (1720.) lakossága 2.582.598 lélek, öszszehasonlítjuk a maival, úgy megtudjuk, hogy míg az ország keresztény lakossága az elmúlt 200 év óta csak megnyolcszorozódott, addig az akkori zsidóság számához képest a mai zsidóké nyolcvanhétszer annyi! Aa a szoros és az a völgy, melyen át Árpád hadával elfoglalta Attila örökségét, ma is egy bevonulás útja. Munkács fogja fel a lassú, de szakadatlan népáramlás habjait. Innen ágaznak el nagyobb és nagyobb medreket ásva. Bereg, Szatmár, Ung, Zemplén, Abaúj, Borsod, Szabolcs, Hajdú és Bihar megyéken. Itt alakulnak át előbb a városok, később a falvak zsidóvá. Itt vannak mezővárosok és megyei székhelyek, melyeknek lakossága túlnyomóan zsidó. Munkácson, Ungváron, Sátoraljaújhelyen nem a vasárnap a szombat, hanem a szombat a vasárnap. Itt nem a Szent István nap, hanem a hosszú nap az országos ünnep. Itt az utcák hemzsegnek a zsidóktól, itt láthatunk sokszor hatalmasabb, díszesebb zsinagógát a keresztény templomnál. Zsidó itt minden, a bolt, a korcsma, a kávéház, az utca, csak a hivatalnok, csak a nehéz szerszámmal dolgozó iparos, csak a kapu után görnyedő napszámos nem zsidó. Különben beszéljen a statisztika A vármegyékben való megoszlásukat tekintve, leginkább el vannak terjedve az északkeleti és északi megyékben. Mármarosmegyében 55,957 = 20%; Zemplénben 35,115 = 18%; Beregben 28,993 = 16%; Ugocsában 10,563 = 13%; s. i. t. a számuk, míg Somogyban 10,929 = 3.2%; Bács-bodrogban 10,590 = 1.8%; Torontálban 5,979 = 1.0%. Láthatjuk, hogy mily aránytalanul vant elosztva a zsidóság Magyarország területén. Míg az északkeleti megyékben a lakosság 13—20%-át képezi, addig a délibb vidékeken 1—40-ig. Lehetetlenség itt elnyomnunk azt a gondolatot, hogy eszünkbe ne jusson, hogy az acélgyártásnál is bizonyos előmelegítő kemencéket használnak, mielőtt a vasat a maga óriási hőfokú kemencéjébe bocsátnák. Ilyen előmelegítő kemence ez a 4—5 vármegye. Itt lesz 5—6 év alatt ősmagyarrá a lengyel zsidó. Itt tanul bele a magyar viszonyokba, s innen indul azután az ország szíve felé elfoglalni azt a teret, amit az 1000 esztendős múltú magyar faj oly ostoba módon átenged. Nem akarjuk kisebbíteni a zsidóság életre való voltát. El kell ismernünk alkalmazkodási képességüket; elismerjük azt is, hogy ha nagyon sokszor vas szorgalommal pótolják is azt a természetes fogékonyságot a tanuláshoz, amit az Úr Isten a magyar embernek ingyen megadott, de zöld ágra tudnak vergődni minden pályán, mondom: elismertük jó tulajdonságaikat, de bizonyos, hogy térfoglalásuk szertelen nagy volta elsősorban nem az ő érdemük, hanem a magyar ember bűne. Eötvös Károly a zsidók rohamos térfoglalásának okául a zsidók azon elvitázhatatlan erényét hozza fel, hogy gyermekeit anyagi erején felül is taníttatja. Ha ismét a statisztikai adatokat vesszük elő és előrebocsátjuk, hogy a zsidóság a mai Magyarország 514%-át teszik ki, bebizonyul Eötvös mondásának igazsága. Láthatjuk, milyen óriási a zsidóság tódulása az intellektuális pályára. Látjuk, hogy a zsidók különösen a jogi, kereskedelmi, orvosi, állatorvosi és műegyetemi pályákra özönlenek valóban megdöbbentő arányban, de az összes többi intézeteknél is átlépik az őket jogosan megillető százalékot, csak az erdészeti, bányászati és gazdasági főiskolák iránt nem mutatnak valami nagy érdeklődést; pedig, hogy az erdők iránt érdeklődnek, azt minden gyerek tudja a Székelyföldön és amint látni fogjuk, ők aratnak az ország földjének egy horribilis nagy részén. Az egyes főiskolák amint túl vannak terhelve zsidókkal, úgy van ez az egyes foglalkozási ágakban is. Most ez még nem olyan fenyegető nagy általánosságban, de mi lesz a háború után? Az összes foglalkozási ágakat 8 főcsoportra osztva szemléljük meg a mai Magyarország hivatalnoki karát. 1. Közigazgatási szolgálat. Ide tartoznak az állami, vármegyei tisztviselők, a rendezett tanácsú és a törvényhatósági joggal felruházott városok tisztviselői, a községi és körjegyzők. Ez a pálya ma még érintetlen: a 34.135 közigazgatási szolgálatban álló tisztviselők között 1,619 a zsidó, vagyis csak 4.8% . 2. Igazságszolgáltatás: 2,557, ebből zsidó 83 = 3.2% 222, ebből zsidó 4 = 1.8% 317, ebből zsidó 16 . 5% 5,407, ebből zsidó 2487 =46% 1,846, ebből zsidó 870 ,45% Birák ügyészek -közjegyzők ügyvédek ügyvédjelölt 3. Egyházi szolgálat. Annak az egy millió zsidónak, amely magyar földön él 658 rabbi látja el 102 segédrabbínással aelki szükségleteit. 4. Tanügy, Elem: iskolai tanító 26,251, ebből zsidó 1,533 1 5,8% polgári iskolai tanító 1,418, ebből zsidó 137 = 9.7% középiskolai tanár 2,749, ebből zsidó 94 = 3.4% felsőbb tanintézetek 446, ebből zsidó 21 = 4.9% név. corpepetitorok 5,565, ebből zsidó 1869 — 35.5% 5. Közegészségügy: Orvosok 4,997, ebből zsidó 2502 = 50.8% gyógyszerészek 1693, ebből zsidó 130 = 7.6% állatorvos 898, ebből zsidó 323 = 34.8% gyógyint. tulajd. 140, ebből zsidó 40 — 28.6% 6. Tudományos társulatok és egyéb emberbaráti és közérd. egy. összesen 2120, ebből zsidó 319 ·17.9% 7. Irodalom és művészet: Magántudósok és írók 222, ebből zsidó 31 · 17.9% hírlapírók, szerkesztők 893, ebből zsidó 734 , 43 % Polgári fiúiskolában a tanulók 27%-a Polg. leányiskolákban a tanulók 28%-a felsőbb leányiskola a tanulók 34%-a felső ipariskolákban keresk. főiskolákban a gimnáziumokban a reáliskolákban a jogakadémiákon a bölcsészeti karon az orvosi karon a gyógyszerészeti főisk.a tan. 32%-a a műegyetemen a tanulók 44%-a az állatorvosi szakisk.a ,tan. 60%-a a gazdasági szakisk. a tanulók 12%-a gazdasági főiskolán a tanulók 6%-a erdészeti főiskolán a tanulók 0%-a selmeci bányászati főiskolán 10%-a a tanulók 27%-a a tanulók 52%-a a tanulók 20%-a a tanulók 37%-a a tanulók 50%-a a tanulók 30%-a a tanulók 48%-a Budapest 167.974 = 23.40% Nagyvárad 12,111 = 25.08% Szatmarnémeti 5,240 = 20.00% Losonc 1,990 = 20.09% Nyitra 3,674 = 24.02% Beregszász 2,770 = 28.09% Munkács 6,567 =145.06% Miskolc 8.991 = 20.01 % Bártfa 1,715 = 28.01 % • Ungvár 4.650 = 31.00% Sátoraljaújhely 4,784 = ,28.03% Máramarossziget6 50.05 % zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó zsidó