Pécsi Ujság, 1894. június (13. évfolyam, 128-155. szám)

1894-06-01 / 128. szám

Becsület a politikában, Budapest, május 30. Az országgyűlési szabadelvűpárt­­ban pártkérdéssé tétetett az egyház­­politikai reform keresztülvitele. A­kik bármely okból nem támogathatták ezt a programmot, azoknak ki kellett lépniük a szabadelvű­pártból, mely tu­lajdonképen csak ezen kiválások után lett egységes, intransigens szabadelvű alapon álló párt és mint egy ember, egy szálig megszavazta két ízben is egymásután a házasságjogi törvény­­javaslatot és visszautasított minden kompromissumot, mely a házasság­kötés kötelező polgári formája tekin­tetében fölmerült. A kormány támasz­kodva erre az egyöntetű, megtisztí­tott szabadelvű pártra, nem csak a képviselőházban csinált kabinet-kér­dést a kötelező polgári házasságból, hanem kabinet-kérdést csinált . Fel­­sége a király előtt is abban az ér­telembe, hogyha a házasságjogi ja­vaslat a képviselőházban bármely többségben lesz­ is, de a törvényhozás többi faktorainak ellenzése folytán törvényerőre emelkedni nem fog, ak­kor a kormány beadja lemondását. Ebben van rugója a mai válságnak, mely üdére nyomásként nehezedik a nemzetre és még ma sem vagyunk tisztában azzal, hogy mely irányban dől el a kocka. A parlamentáris gyakorlat szerint az alsóház többsége és támogatása mel­lett állhat fönn a kormány. Ezt a többséget oly nagy mértékben bírja Wekerle Sándor kabinetje, a­mely többség csak a fúzió mézes heteiben volt Magyarországon. Ha tehát We­kerle nem csinált volna a királylyal szemben is kabinet­kérdést, úgy a válság ma ki nem tört volna, mert a főrendiházi szavazat a kormányra nézve se nem numerál, se nem pon­­derál. Addig űztük volna a rókát ab­ban a főrendiházi barlangban, m­íg végre megfoghattuk volna. De a kormány úgy állította föl a korona előtt a kérdést, hogy a kötelező pol­gári házasságból tényleg törvény legyen. Ebbe a király előzetesen beleegye­zett, most tehát egyedül a főrendiház képez akadályt és pedig állandó aka­dályt, a­melyet tehát a törvényhozás másik két faktorának, a képviselő­­háznak és koronának kell eloszlatni. A képviselőház már megtette köte­lességét, óriási többséggel, újból visszaküldte a házasságjogi törvény­­javaslatot a felsőházba. Most a kor­mány igenis teljesen alkotmányosan hivatkozhatik a koronára, hogy ma­gas tekintélyét vesse latba annál a kiváltságokon alapuló, de a nemzet egészséges vérkeringésétől, nemzeti fejlődésünk igényeitől távol maradt törvényhozási faktornál, a főrendi­háznál. Tehát itt szó sem lehet az úgynevezett fölsőbb „pressióról, pláne alkotmányellenes eljárásról a korona részéről. A király kabinetje csak azt követeli, hogy kijelenthesse, hogy a korona beleegyezésével indította meg az akciót és erre az akcióra csak azon feltétel alatt vállalkozott, kü­lönben a Wekerle kormány nem jött volna létre, ha a törvényhozási összes faktorok, tehát a korona sem támaszt nehézségeket, pláne ellen­akcióra nem vállalkozik. A Wekerle kormány be­csületesen járt el lépésről-lépésre. Korrekt és őszinte volt. Most is ily korrekt és őszinte, midőn a király előtt áll, kezében a lemondási okirat­tal, ha többé már a korona helyes­lésével nem találkoznék. Ha ellenben a király kijelentése megnyugtatja, akkor újból szavazás alá bocsájtja a javaslatot a főrendiházban, akár több­séget nyer ott, akár nem. Ha többsé­get nyer, Wekerle további kormány­zásának nincs akadálya, ha kisebb­ségben marad újra, további lépéseit csak azután fontolja meg, t. i. vagy lemond, vagy magában a főrendiház kebelében eszközöl oly változásokat, a­melyek mellett a reform-javaslatok sorsa biztosítva lesz. Ez már ismét Tizenharmadik évfolyam. („PÉCS“) POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: Helyben: Egész évre. 10.— Egy hóra. . 1.— Vidékre: Egész évre. 12.— Egy hóra . . 1.20 Egyes szám ára Pécsett 4 kr., vi­déken 5 kr. Egyes számok kaphatók minden­­ apelár­usító­nál. Szerkesztőség: Kazinczy­ utcza 1. sz. I. em. (Király­­utcza sarkán). K­iadóhivatal: Wolf M. könyv- és papirkereskedésé­­ben, Király-utcza, Hattyú-épület. Megjelenik vasár­­nap kivételével mindennap este 5 órakor. Pécs, 1894. Péntek, junius 1. 128. (1191.) szám. A „PÉCSI ÚJSÁG“ tárcája. A gyűdi barlangból. (A „Pécsi Újság" eredeti tárcája.) A Mecsek-Egyesületben többször föl­vetették azt a kérdést, nem kellene-e át­kutatni a Gyűd mellett levő földüledéket, melyről egyesek sok érdekeset beszélnek, de a melybe alig lehet bejutni s igy a turista-közönség elől mintegy el van zárva ez a — lehet, hogy megtekintésre érdemes barlang. Meg kell hát vizsgáltatni s ha csakugyan cseppkőbarlanggal van dolgunk, mint a hogy a nép szájáról itt-ott halott leírások után következtetni lehet, úgy a Mecsek-egyesület hajlandó a barlang nyí­lását járhatóvá s belsejét hozzáférhetővé tenni. Az egyesület kebeléből Ágh Timót dr. geológus, Rauch János városi főmér­nök és Mayer Károly rászánták magukat, hogy lemennek a gyűdi barlangba. Vizs­gálatukról ma tesznek jelentést a Mecsek­­egyesület­ választmányának. E jelentés, melyet Ágh Timót dr. tanár szerkesztett meg, így szól: A Mecsek-egyesület megbízásából 1894. évi május 26-án Gyűdre , mentünk az ott régóta „barlang“ néven ismert üreg átkutatására. Ezen üreg Gyűd község északnyugati határában, a gyűdi hegy alsó részének magaslatán a községtől kis félórányira fekszik. Az üreg föltárására a véletlen vitte rá vezetőnket. Követ fejtettek a hegyol­dalban, mikor egy nagyobb robbantás után ez üreg tűnt föl. A falu népe régóta ismeri a barlangot, majd minden évben akadt vállalkozó a lemenésre; csak két évvel ezelőtt egy krajnai kőkereskedő többször belátogatott a barlangba s szor­galmasan közreműködött abban, hogy mi kevesebbet lássunk, mint a­mennyit e helyütt a természet alkotott. A­mit a ter­mészet itt szépet és elvihetőt alkotott, szorgalmasan letördelte, a községben kap­ható hasonló alakú köveket több mint száz forint értékben, összevásárolta és külföldre vitte. Nem látszik előttem való­színűtlennek ama gondolatom, hogy a világhírű Adelsberg bejáratánál volt idő, mikor gyűdi cseppköveket árultak adels­­bergi gyanánt. A hely, hol a barlang szája fekszik, a hegy terras­­szerű, 6—7 méter széles, vízszintes területén fekszik. Még bemenet előtt teljes információt szereztünk a barlang jelen állapotáról. E szerint a barlang sorsa elég változatos. Kezdetben kövekkel be akarták tömni, de miután a kövek óriási mennyisége alig látszott meg ez üregben, a köveket kezd­ték kiszedni s a benne talált földet kiásni. A legújabb időben az egész község érdeklődik a barlang iránt, ennek adott kifejezést a község érdemes jegyzője, Gyenes János, a Mecsek-egyesület titká­rához írt levelében, melyben szakértőket kér a barlang átkutatásához,­­ a­mely megtisztelő, de egyúttal nehéz és veszélyes feladat így jutott nekünk osztályrészül. A barlang bejárása a lehető legpri­mitívebb. A torkolat szája félig le van deszkázva, az üresen tátongó nyílás fölött pedig két rozzant kecskelábon álló csiga van elhelyezve, melynek közeléről vas­kampón jó mély vödör lóg le. Aggódva tekintettünk a mélységbe, majd e primitív szerkezetre, mely ép úgy nem volt biztató, mint a tátongó bejárás oldaláról az üregbe beálló sziklák, melyek a lemenő kötelet horzsolták. Végre is küldetésünknek eleget akarva tenni, el­szántuk magunkat a leereszkedésre.

Next