Pécsi Ujság, 1894. június (13. évfolyam, 128-155. szám)
1894-06-01 / 128. szám
Becsület a politikában, Budapest, május 30. Az országgyűlési szabadelvűpártban pártkérdéssé tétetett az egyházpolitikai reform keresztülvitele. Akik bármely okból nem támogathatták ezt a programmot, azoknak ki kellett lépniük a szabadelvűpártból, mely tulajdonképen csak ezen kiválások után lett egységes, intransigens szabadelvű alapon álló párt és mint egy ember, egy szálig megszavazta két ízben is egymásután a házasságjogi törvényjavaslatot és visszautasított minden kompromissumot, mely a házasságkötés kötelező polgári formája tekintetében fölmerült. A kormány támaszkodva erre az egyöntetű, megtisztított szabadelvű pártra, nem csak a képviselőházban csinált kabinet-kérdést a kötelező polgári házasságból, hanem kabinet-kérdést csinált . Felsége a király előtt is abban az értelembe, hogyha a házasságjogi javaslat a képviselőházban bármely többségben lesz is, de a törvényhozás többi faktorainak ellenzése folytán törvényerőre emelkedni nem fog, akkor a kormány beadja lemondását. Ebben van rugója a mai válságnak, mely üdére nyomásként nehezedik a nemzetre és még ma sem vagyunk tisztában azzal, hogy mely irányban dől el a kocka. A parlamentáris gyakorlat szerint az alsóház többsége és támogatása mellett állhat fönn a kormány. Ezt a többséget oly nagy mértékben bírja Wekerle Sándor kabinetje, amely többség csak a fúzió mézes heteiben volt Magyarországon. Ha tehát Wekerle nem csinált volna a királylyal szemben is kabinetkérdést, úgy a válság ma ki nem tört volna, mert a főrendiházi szavazat a kormányra nézve se nem numerál, se nem ponderál. Addig űztük volna a rókát abban a főrendiházi barlangban, míg végre megfoghattuk volna. De a kormány úgy állította föl a korona előtt a kérdést, hogy a kötelező polgári házasságból tényleg törvény legyen. Ebbe a király előzetesen beleegyezett, most tehát egyedül a főrendiház képez akadályt és pedig állandó akadályt, amelyet tehát a törvényhozás másik két faktorának, a képviselőháznak és koronának kell eloszlatni. A képviselőház már megtette kötelességét, óriási többséggel, újból visszaküldte a házasságjogi törvényjavaslatot a felsőházba. Most a kormány igenis teljesen alkotmányosan hivatkozhatik a koronára, hogy magas tekintélyét vesse latba annál a kiváltságokon alapuló, de a nemzet egészséges vérkeringésétől, nemzeti fejlődésünk igényeitől távol maradt törvényhozási faktornál, a főrendiháznál. Tehát itt szó sem lehet az úgynevezett fölsőbb „pressióról, pláne alkotmányellenes eljárásról a korona részéről. A király kabinetje csak azt követeli, hogy kijelenthesse, hogy a korona beleegyezésével indította meg az akciót és erre az akcióra csak azon feltétel alatt vállalkozott, különben a Wekerle kormány nem jött volna létre, ha a törvényhozási összes faktorok, tehát a korona sem támaszt nehézségeket, pláne ellenakcióra nem vállalkozik. A Wekerle kormány becsületesen járt el lépésről-lépésre. Korrekt és őszinte volt. Most is ily korrekt és őszinte, midőn a király előtt áll, kezében a lemondási okirattal, ha többé már a korona helyeslésével nem találkoznék. Ha ellenben a király kijelentése megnyugtatja, akkor újból szavazás alá bocsájtja a javaslatot a főrendiházban, akár többséget nyer ott, akár nem. Ha többséget nyer, Wekerle további kormányzásának nincs akadálya, ha kisebbségben marad újra, további lépéseit csak azután fontolja meg, t. i. vagy lemond, vagy magában a főrendiház kebelében eszközöl oly változásokat, amelyek mellett a reform-javaslatok sorsa biztosítva lesz. Ez már ismét Tizenharmadik évfolyam. („PÉCS“) POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: Helyben: Egész évre. 10.— Egy hóra. . 1.— Vidékre: Egész évre. 12.— Egy hóra . . 1.20 Egyes szám ára Pécsett 4 kr., vidéken 5 kr. Egyes számok kaphatók minden apelárusítónál. Szerkesztőség: Kazinczy utcza 1. sz. I. em. (Királyutcza sarkán). Kiadóhivatal: Wolf M. könyv- és papirkereskedésében, Király-utcza, Hattyú-épület. Megjelenik vasárnap kivételével mindennap este 5 órakor. Pécs, 1894. Péntek, junius 1. 128. (1191.) szám. A „PÉCSI ÚJSÁG“ tárcája. A gyűdi barlangból. (A „Pécsi Újság" eredeti tárcája.) A Mecsek-Egyesületben többször fölvetették azt a kérdést, nem kellene-e átkutatni a Gyűd mellett levő földüledéket, melyről egyesek sok érdekeset beszélnek, de a melybe alig lehet bejutni s igy a turista-közönség elől mintegy el van zárva ez a — lehet, hogy megtekintésre érdemes barlang. Meg kell hát vizsgáltatni s ha csakugyan cseppkőbarlanggal van dolgunk, mint a hogy a nép szájáról itt-ott halott leírások után következtetni lehet, úgy a Mecsek-egyesület hajlandó a barlang nyílását járhatóvá s belsejét hozzáférhetővé tenni. Az egyesület kebeléből Ágh Timót dr. geológus, Rauch János városi főmérnök és Mayer Károly rászánták magukat, hogy lemennek a gyűdi barlangba. Vizsgálatukról ma tesznek jelentést a Mecsekegyesület választmányának. E jelentés, melyet Ágh Timót dr. tanár szerkesztett meg, így szól: A Mecsek-egyesület megbízásából 1894. évi május 26-án Gyűdre , mentünk az ott régóta „barlang“ néven ismert üreg átkutatására. Ezen üreg Gyűd község északnyugati határában, a gyűdi hegy alsó részének magaslatán a községtől kis félórányira fekszik. Az üreg föltárására a véletlen vitte rá vezetőnket. Követ fejtettek a hegyoldalban, mikor egy nagyobb robbantás után ez üreg tűnt föl. A falu népe régóta ismeri a barlangot, majd minden évben akadt vállalkozó a lemenésre; csak két évvel ezelőtt egy krajnai kőkereskedő többször belátogatott a barlangba s szorgalmasan közreműködött abban, hogy mi kevesebbet lássunk, mint amennyit e helyütt a természet alkotott. Amit a természet itt szépet és elvihetőt alkotott, szorgalmasan letördelte, a községben kapható hasonló alakú köveket több mint száz forint értékben, összevásárolta és külföldre vitte. Nem látszik előttem valószínűtlennek ama gondolatom, hogy a világhírű Adelsberg bejáratánál volt idő, mikor gyűdi cseppköveket árultak adelsbergi gyanánt. A hely, hol a barlang szája fekszik, a hegy terrasszerű, 6—7 méter széles, vízszintes területén fekszik. Még bemenet előtt teljes információt szereztünk a barlang jelen állapotáról. E szerint a barlang sorsa elég változatos. Kezdetben kövekkel be akarták tömni, de miután a kövek óriási mennyisége alig látszott meg ez üregben, a köveket kezdték kiszedni s a benne talált földet kiásni. A legújabb időben az egész község érdeklődik a barlang iránt, ennek adott kifejezést a község érdemes jegyzője, Gyenes János, a Mecsek-egyesület titkárához írt levelében, melyben szakértőket kér a barlang átkutatásához, amely megtisztelő, de egyúttal nehéz és veszélyes feladat így jutott nekünk osztályrészül. A barlang bejárása a lehető legprimitívebb. A torkolat szája félig le van deszkázva, az üresen tátongó nyílás fölött pedig két rozzant kecskelábon álló csiga van elhelyezve, melynek közeléről vaskampón jó mély vödör lóg le. Aggódva tekintettünk a mélységbe, majd e primitív szerkezetre, mely ép úgy nem volt biztató, mint a tátongó bejárás oldaláról az üregbe beálló sziklák, melyek a lemenő kötelet horzsolták. Végre is küldetésünknek eleget akarva tenni, elszántuk magunkat a leereszkedésre.