Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

MOSZKVA ZAMJATYIN SAJTÓÉRTEKEZLETE Leonyid Zamjatyin, a Szov­jetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője Moszkvában tartott első idei sajtóértekezletén nyilatkozatot olvasott fel az európai bizton­sági értekezlet összehívásáról, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Ez idő szerint kétoldalú kon­zultációkon és sokoldalú talál­kozókon vizsgálják az össz­európai tanácskozás előkészí­tésének konkrét kérdéseit: az értekezlet részvevőinek körét, a konferencia időpontját és szín­helyét, napirendjét, valamint a tanácskozás munkájának vár­ható eredményeit. A szovjet kormány nemcsak hogy nem tagadja a tanácskozás gondos előkészítésének szükségességét, hanem gyakorlati munkát is végez a gondos előkészítésért. A nyilatkozat hangsúlyozza: a Szovjetunió, más szocialista or­szágokkal együtt, továbbra is kitartóan törekszik arra, hogy Európában a jószomszédság váltsa fel a feszültséget Ezután Leonyid Zamjatyin több mint másfél órán át vá­laszolt az újságírók kérdései­re. Egész sereg kérdés hangzott el a német problémával össze­függésben. Leonyid Zamjatyin egy nyugatnémet tudósítónak adott válaszában utalt arra, hogy kedvező lépés lenne, ha a két Németország nagyköve­tet cserélne, de ez természete­sen nem a Szovjetunió, hanem az NDK és az NSZK ügye. A szovjet—kínai tárgyalá­sokkal kapcsolatban Zamja­tyin elmondotta, hogy túlságo­san korai lenne a megbeszélé­sek eredményeiről nyilatkozni. A szovjet politika céljait Kína vonatkozásában — húzta — Leonyid Brezsnyevnek alá kommunista és munkáspártok a nemzetközi tanácskozásán el­hangzott beszéde vázolta fel. Szovjet részről nem hiányzik a jóakarat. Reméljük, hogy a kérdések pozitív és realiszti­kus megközelítése érvényesül a tárgyalások folyamán. Az AP amerikai hírügynökség tudósí­tójának kérdésére, amelyhez meglehetősen éles formában az Új Kína hírügynökség moszk­vai főtudósítója is csatlakozott, Leonyid Zamjatyin hangsú­lyozta: a szovjet kormány so­hasem ismerte el „két Kína létezését”, és ez a hivatalos ál­láspont ismeretes a Kínai Nép­­köztársaság vezetői előtt is. A stratégiai fegyverek kor­látozásáról Helsinkiben meg­tartott szovjet—amerikai elő­zetes tárgyalások eredményeit a külügyi szóvivő pozitívan ér­tékelte. PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA • . wW-a., - w '______________' XIV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR 1970. JANUÁR 14., SZERDA Megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások PÉTER JÁNOS FOGHATA MIRKO TEPMVRCOT Péter János külügyminiszter kedd délelőtt hivatalában fo­gadta Mirko Topavacot, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügymi­­szte­­rét.­­ A látogatást követően a Kül­ügyminisztériumban Péter Já­nos és Mirko Topovac meg­kezdte hivatalos tanácskozá­sait. A tárgyalásokon részt vett Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes, Jakus Jenő, a Külügyminisztérium csoport­főnöke, Marjai József, a Ma­gyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, Rácz Pál, a Kül­ügyminisztérium protokollosz­­tályának­ vezetője, valamint Matusek Tivadar, Oláh József és dr. Randé Jenő, a Külügy­minisztérium főosztályvezetői és Gyenis Jenő főelőadó. Jugoszláv részről a tárgya­lásokon részt vett Jaksa Pet­rics külügyminiszter-helyettes, Géza Tikvicki, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete, Djuka Vu­­kolics főosztályvezető, Alek­­szander Demajo, a külügymi­niszter kabinetfőnöke, Szveto­­zár Sztarcsevics és Radivoja Sztakics nagykövetségi taná­csosok és Marko Milaisin fő­előadó. Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság külügyminisztere és kí­sérete Péter János külügymi­­­niszter és a Külügyminisztéri­um több vezető munkatársa társaságában kedden délután a Vármúzeumba látogatott el. Megtekintették a „Magyar re­mekművek a XI—XIX. szá­zadban”, a „Budapest ezer éve” című kiállítást, valamint a budai palota középkori tör­ténetének emlékeit, az ásatá­sok eredményeit. Péter János külügyminiszter hivatalában fogadta hazánk­ban tartózkodó kollégáját (jobbról), Mirko Tepavac jugoszláv külügyminisztert. A HAJSZÁLNÁL TÍZSZER PONTOSABBAN 30 milliós csapágyprogram Nem múlnak az évek nyom­talanul az ember életében. De rányomja bélyegét a pergő idő, a holtnak mondott anyag­ra, gyárakra, gépekre is. Öröm ha mindez inkább kedvezőbb változást, fiatalodást, korsze­rűsödést jelent. Szomorú, ha ennek az ellenkezője történik. Sajnos, a diósdi csapágy­gyár ez utóbbi színhelye. Hosszú-hosszú éveken át jóformán semmi sem tör­tént itt, fokról fokra öregedtek a (Folytatás a 2. oldalon.) Antianyag — minden mennyiségben A Moszkva közelében fekvő Szer­puhov­ban levő szinkrotron, amely a legna­gyobb a világon, olyan mennyiségben termel anti­­anyagot, amennyit mind ez ideig még nem sikerült előállítani a fizikusoknak. A „kitermelt” deutérium antimagok száma óránként több ezer. (Eddig csupán egyes antimagokat sikerült előállítani.) A kísérlet sikere szovjet tudósok és a 11 országot egyesítő Európai Atomku­tató Központ (CERN) fizi­kusainak nevéhez fűződik. A szerpuhovi részecske­­gyorsítóban a célt bombázó részecskék a fény sbességét megközelítő gyorsaságot ér­nek el, miközben energiá­juk eléri a 76 milliárd elektronvoltot. A Szerpuhovban elért eredményeket a Szovjet Tudományos Akadémia atomfizikai tagozatának tallinni ülésszakán jelentet­ték be. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Búcsú Beljajevtől Kedden a novogyevicsi te­metőben helyezték nyugalom­ra Pavel Beljajev űrhajós ez­redest. A Voszhod 2. hős pa­rancsnoka hosszas betegség után, 44 éves korában ez év január 10-én hunyt el. A Moszkva folyó partján le­vő temetőben a gyászolók gyű­lését Leonyid Szmirnov mi­niszterelnök-helyettes nyitotta meg. Beljajev koporsóját űrhajós társai vitték a sírhoz, majd a szovjet himnusz hangjai mel­lett díszsortűz közepette eresz­tették le a nyugvóhelyre. A sírt, amelyet márványtábla jelöl, hamarosan elborították a kegyelet virágai. A temetésen részt vett a magyar néphadsereg küldött­sége, Szilágyi László vezérőr­nagy vezetésével. Néphadsere­günk koszorúját a delegáció helyezte el Pavel Beljajev sír­ján. A koszorúzásnál jelen volt Strohl Sándor, a moszk­vai magyar nagykövetség ka­tonai attaséja, Beljajev ravatalánál. A kozmosz utasa nem száll fel többé. Ravatalánál díszőrséget állt hazája képviseletében sok ismert politikus, az ország sok vezetője. Beljajevnek tisztelegtek, aki egyike volt a szovjet űrhajózás úttörőinek. Három járás veszteség nélkül AlI. Dömsödön tartanak évzárót • Megkezdődtek a zárszámadási közgyűlések Megkezdődtek a termelőszö­vetkezetek múlt évi gazdálko­dását értékelő, zárszámadási közgyűlések. Az országban el­sőként — a múlt hét végén — a szomszédos Komárom me­gyei Ászár községben tartotta évzáróját az Aranykalász Tsz. Pest megyében ma nyitja a zárszámadó közgyűlések sorát a dömsödi Dózsa. A korábbi években sok ne­hézséggel küszködő termelő­­szövetkezet tavaly tovább szi­lárdult, felküzdötte magát a rác­kevei járás eredményesen működő, mezőgazdasági üzemei közé, így hát, az előzetes értesülé­seink szerint, a ma délután összehívásra kerülő közgyűlés előtt, újabb sikerekről szá­molhat be a tagoknak a ve­zetőség. A Budapest Környéki Terü­leti Szövetséghez tartozó 70 közös gazdaság — a ráckevei, a budai, és a szentendrei já­rásban — mint dr. Kecske­méti Lajos titkár a várható ki­látásokról tegnap elmondot­ta: általában a várakozáson felül, veszteség nélkül zárja az évet. 1968-hoz képest tavaly 280 millió forinttal, vagyis 17 —18 százalékkal növekedett ezekben a gazdaságokban a termelési érték. A termelő­szövetkezetek 170 millió forintot fordí­tottak különféle beruházá­sokra, összesen 1400 szarvasmarha és 4 ezer sertés elhelyezésére al­kalmas telepeket, és 18 ezer mázsa szőlő feldolgozására ké­­pes üzemeket hoztak létre. Termékeik zömét a fővárosi csarnokokban, piacokon érté­kesítették. Nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt for­galmaztak értékesítési vállala­tukon, az AGROCOOP-on ke­resztül. A közös gazdaságok négy vágóhídja tavaly már 15 ezer sertést dolgozott fel. Ar­ra is gondot fordítottak, hogy jórészt a többletbevételekből 1970-ben nagy összeget fordít­sanak a termelés további fej­lesztésére. A tárnoki Lenin Tsz például új gépsort vásárol és a meggy édesipari értékesítésére ren­dezkedik be. Tisztított alap­anyagot is szállít majd a kon­zervgyárakba. Kiskunlacházán jövőre már 1000 vagon zöldsé­get szárítanak. A kereskedelemmel is egy­re inkább foglalkozó közös gazdaságok 1969-ben 4500 vagon árut adtak el Buda­pesten. Az idén ennél is nagyobb mennyiségű zöldséget, gyümöl­csöt szándékoznak értékesíteni. Az AGROCOOP-ot máris 3600 vagon áru közvetlen elhelye­zésével, értékesítésével bízták meg. Ez azt jelenti, hogy a friss zöldség és gyümölcs fél (Folytatás a 2. oldalon.) A Lenin-centenáriumra Eredeti nagyságban készül a Csepel Autógyárban A KÖZELGŐ LENIN CEN­TENÁRIUM ALKALMÁBÓL AZ AUTÓMODELLEZÉSRŐL KÖZISMERT HARIS TEST­VÉREK ELKÉSZÍTETTÉK LENIN PÁNCÉLAUTÓJÁ­NAK MÁSÁT. A CSEPEL AUTÓGYÁR ÉS A BUDA­PESTI járműjavító vál­lalat 9 SZOCIALISTA BRIGÁDJA A TESTVÉREK Irányításával vállal­ta, HOGY HAZÁNK FEL­­SZABADULÁSÁNAK NE­GYEDSZÁZADOS ÉVFORDU­LÓJÁRA EREDETI NAGY­SÁGBAN KÉSZÍTIK EL A PÁNCÉLAUTÓT. Előtérben a főváros és Pest környék fejlesztése Tanácskozás az idegenforgalom jövőjéről tanácsok képviselői. A ta­nácskozáson — amelyen Pest megyét dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyette­se és Pásztor Lászlóné, az Idegenforgalmi Hivatal me­gyei vezetője képviselte — Szurdi­­ István, belkereskedel­mi miniszter tartott tájékoz­tatót. Elmondotta, hogy az utóbbi években emelkedtek az idegenforgalomból szár­mazó bevételek, s tovább nö­vekedett a hazánkba látogató turisták száma.Amíg 1960-ban 930 ezer magyar látogatott külföldre, tavaly ez a szám már meghaladta az egymil­liót. A múlt esztendei tapaszta­latok tükrében megállapítot­ta a belkereskedelmi mi­niszter, hogy az idegenforga­lom terén igen sok még tennivaló. Bejelentette, hogy a az idegenforgalom fejleszté­si koncepcióinak megfelelően arra törekszenek, hogy jobb feltételeket teremtsenek a kispénzű turisták számára. Ugyanakkor differenciáltan a magasabb igények kielégíté­séről sem feledkeznek meg. Az elkövetkezendő években több új szálloda építését ter­vezik. A fejlesztésre szolgáló összegeket ott használják fel, ahol leggyorsabban megté­rül. Elsősorban a főváros és környékére, a Balaton-v­i­­dékre és Nyugat-Dunántúlra gondolnak. Idegenforgalmunk múlt esz­tendei tapasztalatairól az 1970-es, és a következő évek fontosabb célkitűzéseiről tár­gyaltak tegnap Budapesten a Gellért Szállóban a Belke­reskedelmi Minisztérium, az IBUSZ, és az érdekelt szak­ágazatok, valamint a megyei

Next