Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-01-13 / 4. szám

SZERDA 4. TELHO13.1841 Pesti Hírlap Megjeleli e’ hírlap minden héten kétszer: szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozh­ordással 5 fr. borítékban (6 fr . postán borítékkal 6 fr. pengő p. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 583-d. szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorér­t, garmond betűkkel, 5 pengő krajczár számíttatik. TARTALOM. Kinevezések, halálozások. Vezérczikk: nemzeti színházunk jövendője, váltótörvényszék, zsidók választási joga. M. t társaság, egyesületek, törv. széki statistics , Szathmár megye. Vidéki hírek : Miskolcz, Ko­­kasd , Szathmár k. v., Nagy Károly, Sarkad, Erdély. — Fővárosi újdonságok : házeladások, Rókuskórház. Külföldi tudomány honosítása, sziszek-károlyvári vas­ut, Egyptus Fr­ancz, Angol, Orosz, Lengyel és Némethon, Schweicz, Por­tugal, Spanyol, Göröghon. Különféle Legajatib. Igazítás. Feuilleton: kir. városi bel­szerkezetről Váltó t. szék-elnöki beszéd. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. (Kinevezések.) Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Dresmiczer József győri k­áptalanbeli kanonokot, a’ győri iskolai ke­rületben tanulmányok főigazgatóját, ezen utóbbi hivatalától legkegyelmesebben fölmen­teni, ’s .,udvari tanácsos“ czimmel felru­házni méltóztatott.­tt 0 cs. ’s apost. kir. Felsége a’ görög nem­egyesült iskolák főfelügyelőjévé Gyurko­­vics Jenő­t kinevezni, Temesvári Mik­­lóst pedig, ki e’ hivatalt előbb hosszabb ideig betöltötte, ,,királyi tanácsos“ czimmel feldíszíteni kegyeskedett. Ő cs. ’s apóst. kir. Felsége Cserenyei József nagy-kovácsi plébánost a’ fehérvári székes - káptalan tiszteletbeli kanonokjává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Ő cs. ’s apost. kir. Felsége a’pesti ma­gyar kir. tud. egyetemben a’ vegytan (che­­mia) oktató-székére Szangaletti Ed­várd orvostanárt méltóztatott legkegyelme­sebben alkalmazni. A’ fin. erdélyi kir. udv. cancellaria a’ dé­vai kerület megürült tartománybiztosi hivata­lára nagy-barcsai Barcsay László hu­­nyad megyei főbírót nevezte ki. Bornemisza Antal huszti kam. ügy­véd, az aradi kam. megürült ügyvédi hivatal­ra . 11 J­u­b­a­y Károly verseczi kam. ügy­véd és biztos pedig a’ lippai utan alapított kam­. ügyvédi és biztosi hivatalra helyezte­tett át. (Halálozáso­k.) Hasznos polgárokat vesztettünk következő érdemteljes hazafiak halálával: multévi Télele 30-án Sárospata­kon megh. 3 Miklós László a’ sárospataki re­form, főiskola politica, statistica és nevelés­tan rendes oktatója, élete 48-dik évében. Télhó 5-kén Szent Benedek rendének pan­nonhegyi főapátja Kovács Tamás. Télhó 7 kén Budán Oláh László , helytartósági ügy­vivő. (Jelenkor.) Vezérczikk. (Nemzeti szín­i­­á­znnk jövendüj­e.) Miután 2-dik szá­munkban közlöttük a’ hivatalos értesítést, miszerint a’ nemzeti színház igazgatóságára csőd hirdettetik, nem lesz érdektelen az útmutatást is közleni, mellyet az országos választmány az igazgatónak finormértékül határozott, ’s m­elly eképen szól: „A’ nemzeti színház igazgatójának fi­normértékül szolgáló útmutatás. Az igazgatónak segédül egy tollvivó adatik, és egy gazda rendeltetik. A’ gazda ha lehet, a’ színészek közül legyen, ha pedig alkal­matos azok között nem találtatik , idegen is leh­et. A’ tollvivőt és gazdát csak a’ biztos­ság, nem pedig az igazgató teheti ki hivata­lukból, ellenben a’ cselédeknek elbocsátása az igazgatót illetvén, a’ helyükben történendő újaknak fölvétele felől a’ biztosságot első alkalommal értesíteni fogja. A’ színészek és színésznők félfogadása az igazgató jogaihoz fog tartozni, kiknek havi fizetését a’ biztosság fogja meghatároz­ni, ’s elbocsátásuk is a’ biztosság ítéletétől fog függni. Azelfogadáshoz minden színész és színésznő fizetéseik meghatározása után egyforma szerkezetű ’s az igazgató által kiadandó szerződő levelek mellett fognak felvétetni, ’s kivétel nélkül a’ kiadandó tör­vények rendszabása alatt állani. Az igazgató semmiféle tárgyaknak vé­telébe bocsátkozni nem fog, hanem minde­neket egyedül a’ gazda, még pedig a’ hol eszközölhető árcsökkentés , egyébiránt az igazgatónak jóváhagyásától függő egyezés mellett szerzend be, ’s a’ vetteket okleve­lekkel tanúsítva, számadás mellett havon­­kint az igazgatónak bemutatja, ki azután a’ fizetéseket assignatio mellett eszközlendi, évnegyedenkint számadásait a’ biztosságnak, melly azokat rögtön megvizsgálni fogja, bemutatván , úgy szinte a’ színház pénz­tárnokától is a’ rendes számadásokat a’ biz­tosságnak leendő előmutatás végett évne­­gyedenkint az igazgató bevenni köteleztetik. A’ repertórium megvizsgálása és meg­ítélése a’ választmányt fogja illetni, de a’ daraboknak adása az igazgatótól fog függ­ni ; mindazáltal kötelességévé tétetik, hogy mindennemű játékokat a’ lehetőségig egyfor­mán adjon, ’s úgynevezett localis­ darabok­­kal a’ színházat el ne öntse. A’ színészek és színésznőkre készítendő törvényeknek végrehajtására az igazgató­nak kell felügyelni; hogy azonban egyéb nagyobb feladásainak megfelelhessen, a’ rendező annyiszor, a’ mennyiszer a’szük­séghez képest minden ülésre változtatván a’ tagokat, négy szinésztársait maga mellé vévén , ’s a’ kihágások megítélésére ülést tartván, arról jegyzőkönyvet v­end, ’s azt az igazgatónak hetenkint bemutatandja, ’s a’ hol az igazgató a’ törvények alkalmazá­sát nem helyeslené, azok iránt az ítéletet szó­­val önmaga mondja ki. A’ rep­rtoriumot az igazgató mindig egy egész hónapra készitendi el, ’s 200 pengő forintnál többe kerülő daraboknak adása iránt a’ biztosságnak teend jelentést. — A’ szükséges költségek felszámítását a’ gazda minden esetben az igazgatónak előre bemu­tatni köteleztetik, hogy igy az igazgató a' színház pénztára állapotához a’ darabok játszására nézve is biztosan rendelkezhessék. A’ színház felsegélésére megkívántató pénzt elnöki vagy országos küldöttségi uta­­sítványok mellett egyenesen a’ pénztárnok fogja az országos pénztárból által venni, mindazonáltal a’ színház pénztárának rend­­bentartására az igazgató is szorosan fel­ügyelni tartozik, a’ feligyelés az országos küldöttségi biztosságnak fenntaradván A’ színészek és színésznők mindazon rendszabásokra nézve, mellyek őket mint színházi személyeket illetik, az igazgató­ságnak, ’s illetőleg a’ biztosságnak ható­sága alá, egyébiránt pedig más büntetést maguk után vonó esetekben polgári állásuk­hoz való törvényhatóság alá fognak tartozni. Egyébiránt minden olly körülményekben, hol biztosan a­ felelet terhét magára vállalva, az igazgató nem intézkedhetnék, az orszá­gos választmány megbizottságának elnöké­hez folyamodnod, ki a’ tárgynak sürgetés és érdekes volta, ’s megszaporodott tár­gyához képest a’ biztosságot egybe k­ivánd­­ja, ’s ez teljes hatalommal in­tézkedendik. Je­lentését annak idejében az országos kül­döttségnek bemutatni tartozván. Az igazgatót szükség esetében a’ biz­tosság hivatalától felfüggesztheti, ’s ideig- teni igazgatót nevezhet; ezt azonban az or­szágos küldöttség elnökének azonnal be fogja jelenteni.“ Eddig az útmutatás. A’legtisztább szán­dék, ’s hazafiság, melly a’ a m. országos választmányt minden lépéseiben vezérlé, kezeskedik nekünk, hogy e’ közügyben egy­két szóval, szerény véleményünket szabad írsz kimondanunk. Különben is alkotmányos honnak polgárai ’s a’ nyilván­osság korsza­­kát­’éljük. Mi tehát szerényen megvalljuk 1-ször, miképen a’ nemzeti színház igazga­tóságát nem tekinthetjük olly nyerészkedő vállalatnak , mellynek betöltésére csődhir­detést alkalmas eszköznek ítélhetnénk, el­hajtjuk, hogy csalatkozzunk. De mi attól tartunk, miképen e’ csődnek már csak esz­méje is és azon férfiakat zárja ki a’ választ­­hatásból, kiknek nevét e’ nemzeti intézet kormányán a’ nemzet leghangosabb helyes­léssel fogadná. Illy férfiak nem fognak folyamodni e’ hivatalért, ’s legyen bár akárki, a’ ki folyamodand, és nyer, tartunk tőle, hogy a’ legszebb tehetségekkel sem lesz képes állásának olly díszt, magának olly tekintetet szerezni, minővel bírnia kívána­tos. 2) Csőd mellett, vagy csőd nélkül nem gondoljuk helyesnek a’ liszta jövedelemteli procentuatiót, igazgatási dijpótlékul: gyá­raknál, jószágkormányzásnál helyén van ez, mert a’ kormányzónak érdekét egyesíti a’ tulajdonos érdekével. Itt ellenben néze­tünk szerint a‘ procentuatio ellentétbe teszi az igazgató érdekét a­ nemzeti játékszín érdekével Mert ennek végczélja nem pénz­haszon, itt tiszta jövedelem megtakarításán igyekezni tán nem is szabad; igyekezni 11 igen is úgy vinni a’ törvény által ki­tűzött irányban az igazgatást, miszerint a’ színház minél többet hozzon be; de a’ mit behoz, azt­­án nem kellene tiszta jövede­lmit megtakarítani, hanem minden fillért czélszerű javításokra, ’s az intézet gyara­pítására fordítani el annyira, hogy mi pénz­kezelés tekintetében azt tartanók legjobb igazgatónak, ki egy fillér adósságot, de egy fillér tiszta jövedelmet sem csinál. 3) Egy olly igazgató, kinek jogaihoz tar­tozik a’ szülészeti személyzetet felfogadni, de akkint, hogy a’ fizetést más határozza meg; más szóval tellát, kinek a' színészek félfogadása jogaihoz nem tartozik; egy olly igazgató, kitől még csak a’ repertórium sem függ, kinek annyi köre sincs, hogy 201­­­7

Next