Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-01-13 / 108. szám
és tévedést, mintsem bűnt gyanítani; ’s azért én is szeretem hinni, miképen a’ megfoghatatlanságig alaptalan gyanúsítás csak onnan ered, hogy nem vevék figyelembe, mikint a’napirenden levő javítások létesítése egy részről önmegmaradhatásukat is biztosítja, mert minél többje van valakinek, annál inkább érdekében fekszik, hogy assimilatio utján minden állapot normális és igazságos lábra tétessék, ’s ekkép saját józan érdekeinek épen maradása is biztosíttassák; már pedig, úgy hiszem, nincs szükség mutogatni, hogy a’ társasági normális állapot ’s vele a’ status valódi ereje egyedüli szilárd alapját nem egyesek roppant birtokában, hanem csak a’ tömegek jólétében találja föl.“. Jótékonyság. Gróf Péchy Emánuel, zempléni főisp.helyettes, a’ Zemplén megyei kórházat meglátogatván, annak javára b. Barkóczy Imrének, mint az intézetre felügyelő megyei választmány elnökének, 200 pengő irtott nem ígért, hanem valósággal lefizetett. Emberbaráti ajándéka „Péchyalapitvány“ nevet viselend. Énekiskolai vizsgálat. A’ pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti énekiskola nevendékeinek e’ folyó iskolai esztendőben első félévi nyilvános vizsgálata f. h. 13-kán tartatik Pesten a’ városi kisebb redutteremben, és pedig az ifjaké délelőtt 9, a’ leányoké délután 3 órakor, mellyre mind a’ két városi műkedvelő közönség, mind pedig és különösen ezen intézet t. ez. gyámolói ezennel tisztelettel meghivatnak. Vizsgálat tárgyai : elmélet, gyakorlatok, magánydalok, Engesser prof. magyar miséje és karénekek. — Mátray Gábor, énekiskolai igazgató. A’magy.gazdasági egyesület korm. választottsága m. h. 30-kán tartott ülésének eredményei: 1) Bejelentettek az egyesület örökítéséül újabban kelt alapítványok, mellyek szerint Bezerédy László, vasm. főjegyző 200 pftot, Csáky Károly gr. szepesmegyei örökös főisp. 200 pftot, Cziráky Antal gr. status confer. minister exclatiO pftot, Dessewffy Aurél gr. kir. helyt, tanácsos 200 pftot, Luczenbacher testvérek előleg kötelezett részvényük helyébe 200 pftot, Mayer Károly czukorgyári r. tulajdonos 200 pftot, Putteani József b. 200 pftot, Waldstein József gr., főlg nádor ő fensége kamarása, 200 pftot valának szívesek kötelezni. 2) Az egyesület r. tagjaivá lettek: Aggteleki Bujanovics Edvárd tb., Darányi Ignácz h. ügyvéd, Dercsényi Károly tb., Dezső Imre tb. ’s urad. ügyész, Reviczky Pál esztergommegyei főügyész, Walaszky János tb.; a’ szarvasi casino pedig mint fiók gazdasági egyesület, szinte egy részvényt kötelezett, mellyekről a’ választottság örömmel értesülvén, a’ tisztelt alapítóknak szives köszönetet szavazott. 3) Köszönettel értesült a’ új Jász-Kun kerületek közgyűlési határozatáról, mellynél fogva az egyesület megkeresése következtében a’ kerületi kapitányok megbizattak, hogy az illető hazafiakat ezen egyesület üdvös czéljáról értesítvén, őket ennek mindenképeni elősegítésére buzdítsák. Ezek folytában 4) azon t. ez. hazafiak, kik részint mint ügypártolók, részint mint az egyesület ügyviselői alapítvány és részvénygyűjtés iránt megkerestettek, a’ választottság nevében szives tisztelettel szólittatnak fel, méltóztatnának az iveiken eddig elő aláirt alapító ’s rendes tagok neveit czimeit ’s lakásait a’ titoknoknak bejelenteni. 5) Kedvesen fogadtatott a’ székesfejérvári fiók gazd. egyesületnek november 14-kei közgyűléséből kelt jelentése ez idei munkálatinak eredményeiről, mellyért addig is, mig annak idején a’ t. közönséggel közöltetni fognak, szives köszönetét fejezvén ki a’ választottság, édesen reményli, hogy a’ többi t.cz. fiók-egyesületektől rövid idő alatt szinte hasonló érdekű ’s becsű jelentések fognak érkezni. 6) A’ stájerországi és morva-sziléziai cs. kir. gazdasági társaságoknál megbízott követek azoknak gyűléseik eredményét jelentvén be, ezek kitűnő érdekességöknél fogva a’ nagy gyűlésnek fognak előterjesztetni, annak idején közzé tétetendők. 7) A’ mecklenburgi gazdasági társaság barátságos viszonyba óhajtván ezen egyesülettel lépni, szabályaival, évkönyveivel ’s munkálatinak eredményiről nyomtatásban megjelent jegyzőkönyveivel kedveskedék, melly szives óhajtásnak teljesüléseid az érintett társaság ezen egyesület részéről viszont megtiszteltetni rendeltetett. 8) Köszönet szavaztatott szab. priv. Nyíregyháza városa tanácsának azon szives közremunkálati segélyéért, miszerint a’ Mezei Naptáron nyerészkedő U. J. könyvkötőnek kihágásait megakadályoztatni buzgó vala.9) Az egyesület könyvtára következő uj adományokkal öregbedett: a) Actionar czimü folyóirat 1840-ik és 1841-ik évi folyamai, t. sz. szerkesztője szívességéből. b) Beschreibung des zur Herrschaft Rossitz bei Brünn gehörigen Riczker Neuhofes, von Carl Benesch, Brünn 1841. c) Beschreibung zweierlei Dresch- und zweierlei Flachs- und Hans-Brechel- Maschinen von Alois Diebl, Brünn 1841. d) Katechismus der Obstbaumzucht, ugyanazon szerzőtől, Brünn 1840. e) Die Feldbaumwirthschaft, ein Mittel gegen Holzmangel und Theuerung, ugyanattól, Brünn 1834. f) Abhandlungen über die Haushaltungs-Lehren des Landbaues, oder die Verwaltungskunde der Landgüter, ugyanattól, Brünn 1841. Mindez Diebl Ferencz gazdaságtani cs. k. nyilv. tanitó urnak, a morva-sziléziai ’s több külföldi gazd. társaság tagjának szívességéből. g) Verhandlungen und Aufsätze (der k. k. Steyermärkischen landw. Gesellschaft) 41. 42. füzet, Grätz 1841. h) Versuch einer neuer Charakteristik und Classification der Rebensorten etc., von Dr. F. X. Illubeck, Referenten des Central- Ausschusses der k. k. Landw. Gesellschaft in Steiermark etc.) Systematische Classification und Beschreibung der im Herzogthume Steiermark vorkommenden Rebensorten, von Franz Trümmer, Lehrer der Gartenbau-Commission in Grätz 1841., a’ stájerországi cs. k. gazd. társaságtól. k) A’ csehországi cs. kir. gazd. társaságnak cseh nyelven megjelent oktató ’s mulattató népi lapjai 1840. Ugyanannak viszonos szivességéből. 1) Mittheilungen aus der Generalversammlung deutscher Landwirthe in Potsdam, insbesondere Zusammenstellung der Verhandlungen der Abtheilung für Schafzucht, von Gumprecht, Leipzig 1839. m) Die Rindviehzucht Würtembergs, von A. v. Weckherlin, Stuttgart und Tübingen 1839. n) A’ mezei gazdaság philosophiájának szabásai szerint okoskodó és munkálódó Gazda, irta Magda Pál. S. Patak, 1833. — ifj. Márjássy József ur szivességéből. — 10) A’ stájerországi cs. k. gazd. társaság kiosztásul a’ központi gyümölcsfa- és szőlőiskolájabeli oltványok és vesszők árjegyzékét számos példányban küldé meg, mellyek a’ titoknoki hivatalban ingyen kaphatók. 11) Id. Zeyk Dániel kir. tanácsos ’s egyesületi r. tag ur szives vala erdélyországi gyümölcsöséből kétféle pár is és ugyan annyi féle gyógyi alma-példányokat ismertetésül bemutatni, olly nyilatkozással, hogy az illetőknek oltó-galyakkal is kedveskedendik, melly szives figyelme tisztelt ő nagyságának köszönettel fogadtatván, becses mutatványa és jelentése tudományos tárgyaltatásul a’ gyümölcstenyésztő szakosztályhoz utasittatott. Költ Pesten, januarius 4.1842. Kacskovics Lajos, egyesületi titoknok. Mezei Naptár. A’magyar gazdasági egyesület ismeretterjesztő szakosztálya m. h. 19-kén tartott ülésében örömmel értesült, mikép a’ Mezei Naptárnak ez évre 40,000 példányban kiadott folyama egészen elkelt. A’ 1. közönségnek ekkép növekedő részvétele tehát azzal viszonzandó,hogy a'jövő folyam minél tökélyesb legyen, a’ t. iró-közönséget tiszteletteljesen szólítja fel: lenne szives annak tartalmát alkalmas czikkekkel, mellyeket alulirt fogadand el, gazdagítani. Az eredetiek nyomtatott ivenkint 200. forinttal tiszteltetnek meg. Minthogy pedig nyomtatását sokára halasztani nem lehet, ’s az egyesületnek érdekében fekszik a’ M. Naptárból sem többet sem kevesebbet nem nyomatni, mint mennyi elkelhet, valamint az illető t. ez. irók becses czikkeiknek minél előbbi beküldésére, úgy azon t. ez. könyvárusok ’s könyvkötők, kik azt a’ megszabott áron 20% ráadásért terjeszteni óhajtják, szívesen kéretnek, ne sajnálják alulirtat ezen hirdetmény olvastával nyomban értesíteni, mennyi példányt reménylenek eladhatni belőle. Pest, januarius 8. 1842.Kacskovics Lajos, m. gazd. egyesületi titoknok. (1. Fővárosi újdonságok. Szőllősi Szabó Lajos, magyar tánczművészünk, e’ hónap 6-dikán Budán az országház nagyobb teremében adá első magyar tánczvigalmi főpróbáját, mellyre mintegy ötszáz személy jelent meg, kik közül közel száz pár, nyolczas, tizenkettős és tizenhatosban lejté a’ kellemteljes magyar tánczot. Öröm vala többek közt láthatni nyolcz, magyar öltönyű hölgyet is, kik nem csak öltönyükre, de tánczukra nézve is kitűnők valának. A’ magyar társastáncz új életet önt budapesti szépeinkbe’s tánczvigalmainkba — annál inkább sajnáljuk, hogy azt több társasági bálokban frakkban szándékoznak tánczolni. Magyar táncz és frakk! De ez még hagyján volna, hiszen mire nem használták ’s mivé nem torzították el már a’magyart?azonban minő szellemet tanúsít az, hogy némelly tánczvigalmakban a’ vendégek polgári frakkban tartoznak megjelenni, midőn a’szintolly díszes mint nemzeti méltóságokhoz illő magyarkákban megjelenők ki utasíttatnak?! Éhez,úgy hiszszük,nem kell commentár. — Lelkes pesti jogászaink e’ tekintetben idei tánczmulatságukban egészen más haladást fognak bizonyítani: napja f. hó 19-dikére van kitűzve.• Emmerling két tánezzenészeti próbái a’városi rebuttermekben igen szerencsésen ütöttek ki: sok nép, sok pénz. És azután mikép ujongott a’sok tenyércsapó , hogy Massak a’ magyar nótákat német tempóra rántotta. Prosti! nekünk egy gyermekded kony tolult szemünkbe. — Reánk viradt az ujesztendő és a’ csónakközlekedés, de a’ panaszok a’ régiek maradtak. Kár volt magunkat szép ígéretekkel kecsegtetni: a’ révészek ’s a’ pestbudai rendőrök csepet sem javultak. Ki tudja, milly kellemek várnak arra, ki Budapesten télen a’ Dunán át és vissza akar utazni? legyen bár olly türelme is, mint a’ pesti magyar operaközönségnek és olly vasegészsége, mint ------nem akarjuk mondani kinek, vagyis inkább minek. Múlt pénteken két egész óráig dideregtünk egy lélekvesztőn, a’ kiszállításnál karnyi vastag gerendákon balandroztunk pocsolya és sár fölött, ’s midőn partra löhetűnk, a’ csónakot leső tömérdek, embercsoporton keresztül különféle oldaldöfési változatok alatt nyomultunk ki, hálát adván az istennek, hogy tagjaink épen maradtak. Mi alatt ez velünk történt, addig a’ közlekedés 3 óra, mondd: három óra hosszáig felakadt, délután,kettőtől ötig, midőn az legélénkebb szokott lenni. És miért? tán mód nélkül zajlott a’Duna? vagy jégtorlat közzé jutottunk? Oh nem! sokkal nyomosabb oka volt annak ; a’ révészek nem akartak már a’ régi helyen járni, ’s elvégzék magok közt, a’ csónakokat a’ benlevő emberekkel együtt a’ budai részen a’ szigetig felhuzatni, mi rájok nézve üres ladikokkal idő vesztés lett volna, ’s bár mikint protestáltak is néhányan közülünk, ezen végzés határozatta jön és a’ határozat végre is hajtatott. A’hajók száma a’közlekedés élénkségéhez képest nagyon csekély: mennyi ideig kell— jekep hetivásárnapokon — vesztegelni, mig — sokszor életveszedelem közt — csónakra lehet vergődni, hát még a’ szegény ember , ki nem tud borravalót adni?! Félnapokig is elváratják,’s azalatt a’ Duna mellett sóvároghat, ’s reménylett keresetét az átelleni városban szögre akaszthatja. Adj uram, valahára állandó hidat! — Legrand Ilona kisasszony, Münchenből, két hangversenyt adott nálunk zongorán. Damak iránti lovagiasságuk a’kisasszonyt jobb zongorajátszónénak mint művésznőnek mondatja. Hangversenyeit kitűnő kevesen látogaták meg, hátha még ezeknek sem küldettek volna szabadjegyek? — A" szabadjegyekre nézve említendőnek véljük, miszerint már több ízben, ’s közelebbi időkben igen sűrűen szabadságot vesznek magoknak némelly, ha istennek úgy tetszik művészek és művésznők, nekünk különféle szabad belépti és zártszéki jegyekkel alkalmatlankodni, mellyi megtiszteltetést azonban kénytelenek vagyunk most és mindenkorra határozottan visszautasítani; mert valamint egy részről ugyan nem teszszük föl, hogy ezen szabadjegyek által szabad véleményünket szándék korlátolni, úgy más részről nem tudjuk, mit vétettünk némelly úgynevezett művészek- és rendezőknek, hogy kényszeríteni akarnak bennünket, előadásaikat meglátogatni. A’ jó ügy maga magát ajánlja, ’s a’ valódi művész soha nem fog szabadjegyekhez folyamodni, mellyek dicsőségét kivíni segítsék. — Duci. Megyei dolgok. B o r s o d b ó 1. g M i s k o c z, dec. 26.1841. Mult gyűlésünk rendes folyamát véletlenül akadályozott zavarok miatt számtalan köz- és magányügyeink maradtak intézetlenül, ’s köztök az adó kivetése is. — Ezeknek tárgyalására f. hó 20-tól 25-keig folytatólagos közgyűlést tartónk, mellynek nevezetesb eredményei: 1) Az adónak kivetése, melly még a’ régi jó úton történvén meg, kivettetett a hadi pénztárra 57,228 ft 31 kr, a’hadfogadóira 1102 ft 22 kr; a’ házi adó szükségei 64,344 ft 27 krban állapíttatván meg, a’vámjövedelmek beszámítása után maradt kivetendő 61,117 ft 50 kr, ’s igy több a’ hadiadómenyenyiségnél, mi első eset megyénkben. ( 2) Olvastatott főispáni helyettesünk ő magának levele, mellyben ismételt fölterjesztésünkre a’ hivataláról lemondott P. T. alszolgabiránk helyébe Szepessy Ferenczet nevezte ki, melly kinevezés közörömet szült a’ BBnél. — 3) Törvényszéki parancs következtében a’ közbátorság állapotáról mind négy járásbeli fősz.biráink tudósításaikat beadván, ugyancsak törvényszékünk kivonatára tanácskozás alá került, hogy a’ rögtönitélőszék kérésének szüksége fenforog e, vagy sem ? — E’ kérdés nagyon érdekes ’s csaknem egy egész ülést kitartott vitatkozásokra adott alkalmat. Van ugyanis megyénk egyik főbb útvonala mellett egy város, Szentpéter nevű, mellynek puszta említésére is reszket a’ szegény fuvaros tótban a’ lélek; — és nem ok nélkül; mert tolvajig, rablás, gyújtogatás, ház, pincze, kamratörések , gyilkosság, vérengzések ’s a’ vadabb jellemű vétkeknek minden lehető nemei elannyira mindennapiak itt, hogy a’vitatkozások közben első alispánunk által tett azon kérdés: van e e’ városon keresztül utazni szokott RR. közt csak egy is, kit benne vagy környékében némi baj nem ért volna?— minden válasz nélkül maradott. És e’ kérdést egész biztossággal intézhetnek minden e’ városon keresztül járni szokott utasokhoz , különösen pedig a’ felsőbb vidékek azon néposztályához, mellynek életmódja a’kereskedés. Nem példanélküli itt, hogy a’ szekerében aluvó jámbor fuvaros tót, zsákmány helyett, ellopatott, ’s jaj neki, ha későn ébredett föl. És mind a’mellett, hogy megyénknek e’ városra már évek óta különös gondja van, ’s hogy ránézve minden lehető szigorúságát kimerítette, a’ veszély még mindig naponkint növekszik. — A’ most beadott sz.birói tudósítás szerint e’ város környékében legközelebb egy miskolczi zsidó mészáros teste, fő ’s vagyonai nélkül, találtaték. — E’ tekintetektől vezéreltetve 28