Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-01-13 / 108. szám

és tévedést, mintsem bűnt gyanítani; ’s azért én is szeretem hinni, miképen a’ megfoghatatlanságig alaptalan gyanúsítás csak onnan ered, hogy nem vevék figyelembe, mikint a’napirenden levő javí­tások létesítése egy részről önmegmaradhatásukat is biztosítja, mert minél többje van valakinek, annál inkább érdekében fekszik, hogy assimilatio utján minden állapot normális és igazságos lábra tétessék, ’s ekkép saját józan érdekeinek épen maradása is biztosíttassák; már pedig, úgy hiszem, nincs szük­ség mutogatni, hogy a’ társasági normális állapot ’s vele a’ status valódi ereje egyedüli szilárd alapját nem egyesek roppant birtokában, hanem csak a’ tömegek jólétében találja föl.“. Jótékonyság. Gróf Péch­y Emánuel, zempléni főisp.helyettes, a’ Zemplén megyei kórházat meg­látogatván, annak javára b. Barkóczy Imrének, mint az intézetre felügyelő megyei választmány elnöké­nek, 200 pengő irtot­t nem ígért, hanem valóság­gal lefizetett. Emberbaráti ajándéka „Péchy­­alapitvány“ nevet viselend. Énekiskolai vizsgálat. A’ pestbudai han­gászegyesület igazgatása alatti énekiskola nevendé­­keinek e’ folyó iskolai esztendőben első félévi nyil­vános vizsgálata f. h. 13-kán tartatik Pesten a’ vá­rosi kisebb redutteremben, és pedig az ifjaké dél­előtt 9, a’ leányoké délután 3 órakor, mellyre mind a’ két városi műkedvelő közönség, mind pedig és különösen ezen intézet t. ez. gyámolói ezennel tiszte­­lettel meghivatnak. Vizsgálat tárgyai : elmélet, gyakorlatok, magánydalok, Engesser prof. ma­gyar miséje és karénekek. — Mátray Gábor, énekiskolai igazgató. A’magy.gazdasági egyesület korm. vá­lasz­tottsága m. h. 30-kán tartott ülésének ered­ményei: 1) Bejelentettek az egyesület örökítéséül újabban kelt alapítványok, mellyek szerint Bezerédy László, vasm. főjegyző 200 pftot, Csáky Károly gr. szepesmegyei örökös főisp. 200 pftot, Cziráky An­tal gr. status confer. minister­­ exclatiO pftot, Des­­sewffy Aurél gr. kir. helyt, tanácsos 200 pftot, Lu­­czenbacher testvérek előleg kötelezett részvényük helyébe 200 pftot, Mayer Károly czukorgyári r. tu­lajdonos 200 pftot, Putteani József b. 200 pftot, Waldstein József gr., főlg nádor ő fensége kamará­sa, 200 pftot valának szívesek kötelezni. 2) Az egye­sület r. tagjaivá lettek: Aggteleki Bujanovics Ed­várd tb., Darányi Ignácz h. ügyvéd, Dercsényi Ká­roly tb., Dezső Imre tb. ’s urad. ügyész, Reviczky Pál esztergommegyei főügyész, Walaszky János tb.; a’ szarvasi casino pedig mint fiók gazdasági egyesület, szinte egy részvényt kötelezett, mellyek­ről a’ választottság örömmel értesülvén, a’ tisztelt alapítóknak szives köszönetet szavazott. 3) Köszö­nettel értesült a’ új Jász-Kun kerületek közgyűlési határozatáról, mellynél fogva az egyesület megke­resése következtében a’ kerületi kapitányok megbi­­zattak, hogy az illető hazafiakat ezen egyesület üd­vös czéljáról értesítvén, őket ennek mindenképeni elősegítésére buzdítsák. Ezek folytában 4) azon t. ez. hazafiak, kik részint mint ügypártolók, részint mint az egyesület ügyviselői alapítvány és részvény­­gyűjtés iránt megkerestettek, a’ választottság nevé­ben szives tisztelettel szólittatnak fel, méltóztatná­­nak az iveiken eddig elő aláirt alapító ’s rendes ta­gok neveit czimeit ’s lakásait a’ titoknoknak bejelen­teni. 5) Kedvesen fogadtatott a’ székesfejérvári fiók gazd. egyesületnek november 14-kei közgyűléséből kelt jelentése ez idei munkálatinak eredményeiről, mellyért addig is, mig annak idején a’ t. közönség­gel közöltetni fognak, szives köszönetét fejezvén ki a’ választottság, édesen reményli, hogy a’ többi t.cz. fiók-egyesületektől rövid idő alatt szinte hasonló érdekű ’s becsű jelentések fognak érkezni. 6) A’ stájerországi és morva-sziléziai cs. kir. gazdasági társaságoknál megbízott követek azoknak gyűléseik eredményét jelentvén be, ezek kitűnő érdekességöknél fogva a’ nagy gyűlésnek fognak előterjesztetni, annak idején közzé tétetendők. 7) A’ mecklenburgi gazdasá­gi társaság barátságos viszonyba óhajtván ezen egye­­sülettel lépni, szabályaival, évkönyveivel ’s munká­latinak eredményiről nyomtatásban megjelent jegy­zőkönyveivel kedveskedék, melly szives óhajtásnak teljesüléseid az érintett társaság ezen egyesület ré­széről viszont megtiszteltetni rendeltetett. 8) Köszö­net szavaztatott szab. priv. Nyíregyháza városa ta­nácsának azon szives közremunkálati segélyéért, miszerint a’ Mezei Naptáron nyerészkedő U. J. könyv­kötőnek kihágásait megakadályoztatni buzgó vala.9) Az egyesület könyvtára következő uj adományokkal öregbedett: a) Actionar czimü folyóirat 1840-ik és 1841-ik évi folyamai, t. sz. szerkesztője szívességé­ből. b) Beschreibung des zur Herrschaft Rossitz bei Brünn gehörigen Riczker Neuhofes, von Carl Be­­nesch, Brünn 1841. c) Beschreibung zweierlei Dresch­- und zweierlei Flachs- und Hans-Brechel- Maschinen von Alois Diebl, Brünn 1841. d) Kate­chismus der Obstbaumzucht, ugyanazon szerzőtől, Brünn 1840. e) Die Feldbaumwirthschaft, ein Mittel gegen Holzmangel und Theuerung, ugyanattól, Brünn 1834. f) Abhandlungen über die Haushaltungs-Lehre­n des Landbaues, oder die Verwaltungskunde der Landgüter, ugyanattól, Brünn 1841. Mind­ez Diebl Ferencz gazdaságtani cs. k. nyilv. tanitó urnak, a morva-sziléziai ’s több külföldi gazd. társaság tagjá­nak szívességéből. g) Verhandlungen und Aufsätze (der k. k. Steyermärkischen landw. Gesellschaft) 41. 42. füzet, Grätz 1841. h) Versuch einer neuer Charakteristik und Classification der Rebensorten etc., von Dr. F. X. Illubeck, Referenten des Central- Ausschusses der k. k. Landw. Gesellschaft in Stei­ermark etc.­­) Systematische Classification und Be­schreibung der im Herzogthume Steiermark vorkom­menden Rebensorten, von Franz Trümmer, Lehrer der Gartenbau-Commission in Grätz 1841., a’ stájer­­országi cs. k. gazd. társaságtól. k) A’ csehországi cs. kir. gazd. társaságnak cseh nyelven megjelent oktató ’s mulattató népi lapjai 1840. Ugyanannak vi­­szonos szivességéből. 1) Mittheilungen aus der Ge­neralversammlung deutscher Landwirthe in Pots­dam, insbesondere Zusammenstellung der Verhand­lungen der Abtheilung für Schafzucht, von Gum­­precht, Leipzig 1839. m) Die Rindviehzucht Wü­r­­tembergs, von A. v. Weckherlin, Stuttgart und Tü­bingen 1839. n) A’ mezei gazdaság philosophiájá­­nak szabásai szerint okoskodó és munkálódó Gazda, irta Magda Pál. S. Patak, 1833. — ifj. Márjássy Jó­zsef ur szivességéből. — 10) A’ stájerországi cs. k. gazd. társaság kiosztásul a’ központi gyümölcsfa- és szőlőiskolájabeli oltványok és vesszők árjegyzékét számos­ példányban küldé meg, mellyek a’ titokno­­ki hivatalban ingyen kaphatók. 11) Id. Zeyk Dániel kir. tanácsos ’s egyesületi r. tag ur szives vala er­­délyországi gyümölcsöséből kétféle pár is­ és ugyan annyi féle gyógyi alma-példányokat ismertetésül bemutatni, olly nyilatkozással, hogy az illetőknek oltó-galyakkal is kedveskedendik, melly szives fi­gyelme tisztelt ő nagyságának köszönettel fogadtat­ván, becses mutatványa és jelentése tudományos tárgyaltatásul a’ gyümölcstenyésztő szakosztályhoz utasittatott. Költ Pesten, januarius 4.1842. K­a­c­s­k­o­­vics Lajos, egyesületi titoknok. Mezei Naptár. A’magyar gazdasági egyesü­let ismeretterjesztő szakosztálya m. h. 19-kén tartott ülésében örömmel értesült, mikép a’ Mezei Naptár­nak ez évre 40,000 példányban kiadott folyama egé­szen elkelt. A’ 1. közönségnek ekkép növekedő rész­vétele tehát azzal viszonzandó,hogy a'jövő folyam mi­nél tökélyesb legyen, a’ t. iró-közönséget tisztelet­­teljesen szólítja fel: lenne szives annak tartalmát alkalmas czikkekkel, mellyeket alulirt fogadand el, gazdagítani. Az eredetiek nyomtatott ivenkint 20­0. forinttal tiszteltetnek meg. Minthogy pedig nyomta­tását sokára halasztani nem lehet, ’s az egyesület­nek érdekében fekszik a’ M. Naptárból sem többet sem kevesebbet nem nyomatni, mint mennyi elkel­het, valamint az illető t. ez. irók becses czikkeik­­nek minél előbbi beküldésére, úgy azon t. ez. könyv­árusok ’s könyvkötők, kik azt a’ megszabott áron 20% ráadásért terjeszteni óhajtják, szívesen kéret­nek, ne sajnálják alulirtat ezen hirdetmény olvastá­­val nyomban értesíteni, mennyi példányt reményle­nek eladhatni belőle. Pest, januarius 8. 1842.Kacs­­kovics Lajos, m. gazd. egyesületi titoknok. (1. Fővárosi újdonságok. Szőllősi Szabó Lajos, magyar tánczművészü­nk, e’ hónap 6-dikán Budán az országház nagyobb teremében adá első magyar tánczvigalm­i főpróbáját, mellyre mintegy öt­száz személy jelent meg, kik közül közel száz pár, nyolczas, tizenkettős és tizenhatosban lejté a’ kel­­lemteljes magyar tánczot. Öröm vala többek közt láthatni nyolcz, magyar öltönyű hölgyet is, kik nem csak öltönyükre, de tánczukra nézve is kitűnők va­lának. A’ magyar társastáncz új életet önt budapesti szépeinkbe’s tánczvigalmainkba — annál inkább saj­náljuk, hogy azt több társasági bálokban frakkban szándékoznak tánczolni. Magyar táncz és frakk! De ez még hagyján volna, hiszen mire nem használták ’s mivé nem torzították el már a’magyart?azonban minő szellemet tanúsít az, hogy némelly tánczvigal­­makban a’ vendégek polgári frakkban tartoznak megjelenni, midőn a’szintolly díszes mint nemzeti méltóságokhoz illő magyarkákban megjelenők k­i u­t­a­­síttatnak?! Éhez,úgy hiszszük,nem kell commen­­tár. — Lelkes pesti jogászaink e’ tekintetben idei tánczmulatságukban egészen más haladást fognak bizonyítani: napja f. hó 19-dikére van kitűzve.­• Emmerling két tánezzenészeti próbái a’városi rebut­­termekben igen szerencsésen ütöttek ki: sok nép, sok pénz. És azután mikép ujongott a’sok tenyér­csapó , hogy Massak a’ magyar nótákat német tem­póra rántotta. Prosti! nekünk egy gyermekded kony tolult szemünkbe. — Reánk viradt az ujesztendő és a’ csónakközlekedés, de a’ panaszok a’ régiek ma­radtak. Kár volt magunkat szép ígéretekkel kecseg­tetni: a’ révészek ’s a’ pestbudai rendőrök cse­­pet sem javultak. Ki tudja, milly kellemek várnak arra, ki Budapesten télen a’ Dunán át és vissza akar utazni? legyen bár olly türelme is, mint a’ pesti magyar operaközönségnek és olly vasegészsége, mint ------nem akarjuk mondani kinek, vagyis inkább minek. Múlt pénteken két egész óráig dideregtünk egy lélekvesztőn, a’ kiszállításnál karnyi vastag gerendákon baland­roztunk pocsolya és sár fölött, ’s midőn partra löhetű­nk, a’ csónakot leső tömér­dek, embercsoporton keresztül különféle oldaldöfé­­si változatok alatt nyomultunk ki, hálát adván az istennek, hogy tagjaink épen maradtak. Mi alatt ez velünk történt, addig a’ közlekedés 3 óra, mondd: három óra hosszáig felakadt, délután,kettőtől ötig, midőn az legélénkebb szokott lenni. És miért? tán mód nélkül zajlott a’Duna? vagy jégtorlat közzé ju­tottunk? Oh nem! sokkal nyomosabb oka volt an­nak ; a’ révészek nem akartak már a’ régi helyen járni, ’s elvégzék magok közt, a’ csónakokat a’ ben­­levő emberekkel együtt a’ budai részen a’ szigetig felhuzatni, mi rájok nézve üres ladikokkal idő vesztés lett volna, ’s bár mikint protestáltak is né­­hányan közülünk, ezen végzés határozatta jön és a’ határozat végre is hajtatott. A’hajók száma a’közle­kedés élénkségéhez képest nagyon csekély: mennyi ideig kell— jekep hetivásárnapokon — vesztegelni, mig — sokszor életveszedelem közt — csónakra lehet vergődni, hát még a’ szegény ember , ki nem tud borravalót adni?! Félnapokig is elváratják,’s az­alatt a’ Duna mellett sóvároghat, ’s reménylett kere­setét az átelleni városban szögre akaszthatja. Adj uram, valahára állandó hidat! — Legrand Ilona kis­asszony, Münchenből, két hangversenyt adott nálunk zongorán. Damak iránti lovagiasságuk a’kisasszonyt jobb zongorajátszónénak mint művésznőnek mondat­ja. Hangversenyeit kitűnő kevesen látogaták meg, hátha még ezeknek sem küldettek volna szabad­jegyek? — A" szabadjegyekre nézve említendő­nek véljük, miszerint már több ízben, ’s közelebbi időkben igen sűrűen szabadságot vesznek magoknak némelly, ha istennek úgy tetszik­ művészek és művész­nők, nekünk különféle szabad belépti és zártszéki jegyekkel alkalmatlankodni, mellyi megtisztelte­tést azonban kénytelenek vagyunk most és minden­korra határozottan visszautasítani; mert valamint egy részről ugyan nem teszszük föl, hogy ezen sza­badjegyek által szabad véleményünket szándék kor­látolni, úgy más részről nem tudjuk, mit vétettünk némelly úgynevezett művészek- és rendezőknek, hogy kényszeríteni akarnak bennünket, előadásai­kat m­eglátogatni. A’ jó ügy maga magát ajánlja, ’s a’ valódi művész soh­a nem fog szabadjegyekhez folyamodni, mellyek dicsőségét kivíni segítsék. — Duci. Megyei dolgok. B o r s o d b ó 1. g M i s k o­­ c z, dec. 26.1841. Mult gyűlésünk rendes folyamát véletlenül akadályozott zavarok miatt számtalan köz- és magányügyeink ma­radtak intézetlenül, ’s köztök az adó kivetése is. — Ezeknek tárgyalására f. hó 20-tól 25-keig folytató­lagos közgyűlést tartónk, mellynek nevezetesb ered­ményei: 1) Az adónak kivetése, melly még a’ régi jó úton történvén meg, kivettetett a­ hadi pénztárra 57,228 ft 31 kr, a’hadfogadóira 1102 ft 22 kr; a’ házi adó szükségei 64,344 ft 27 krban állapíttatván meg, a’vámjövedelmek beszámítása után maradt ki­­vetendő­ 61,117 ft 50 kr, ’s igy több a’ hadiadómenye­nyiségnél, mi első eset megyénkben. ( 2) Olvas­tatott főispáni helyettesünk ő magának levele, melly­­ben ismételt fölterjesztésünkre a’ hivataláról lemon­dott P. T. alszolgabiránk helyébe Szepessy Feren­­czet nevezte ki, melly kinevezés közörömet szült a’ BBnél. — 3) Törvényszéki parancs következtében a’ közbátorság állapotáról mind négy járásbeli fősz.bi­­ráink tudósításaikat beadván, ugyancsak törvény­székünk kivonatára tanácskozás alá került, hogy a’ rögtönitélőszék kérésének szüksége fenforog e, vagy sem ? — E’ kérdés nagyon érdekes ’s csaknem egy egész ülést kitartott vitatkozásokra adott alkal­mat. Van ugyanis megyénk egyik főbb útvonala mel­lett egy város, Szentpéter nevű, mellynek puszta említésére is reszket a’ szegény fuvaros tótban a’ lélek; — és nem ok nélkül; mert tolvaj­ig, rablás, gyújtogatás, ház,­ pincze­, kamra­törések , gy­ilkosság, vérengzések ’s a’ vadabb jel­lemű vétkeknek minden lehető nemei elannyira mindennapiak itt, hogy a’vitatkozások közben első alispánunk által tett azon kérdés: van e e’ városon keresztül utazni szokott RR. közt csak egy is, kit benne vagy környékében némi baj nem ért volna?— minden válasz nélkül maradott. És e’ kérdést egész biztossággal intézhetnek minden e’ városon keresz­tül járni szokott utasokhoz , különösen pedig a’ fel­sőbb vidékek azon néposztályához, mellynek élet­módja a’kereskedés. Nem példanélküli itt, hogy a’ szekerében aluvó jámbor fuvaros tót, zsákmány he­lyett, ellopatott, ’s jaj neki, ha későn ébredett föl. És mind a’mellett, hogy megyénknek e’ városra már évek óta különös gondja van, ’s hogy ránézve min­den lehető szigorúságát kimerítette, a’ veszély még mindig naponkint növekszik. — A’ most beadott sz.­­birói tudósítás szerint e’ város környékében legköze­lebb egy miskolczi zsidó mészáros teste, fő ’s vagyo­­nai nélkül, találtaték. — E’ tekintetektől vezéreltetve 28

Next