Pesti Hirlap, 1842. október (183-191. szám)
1842-10-09 / 185. szám
Vasárnap TARTALOM. Vezérczikk. (Egy uj lépés a’városok ügyében). Válasz a' Mátyás szobrára aláíró zempléniek felszólítására. Erdélyi országgy. Megyei dolgok: Baranya (a’ rablók vakmerősége növekszik, szóváltás Verőczével a’ Drávaszabályozás iránt). Csongrád (vádak a’ szentesi tanács ellen, teher szabályozás vontatóknál, népnevelés, türelmi adó, honi posztó és szinváltoztatás, vontató árszabás, házi adó). Heves (a' pártoskodó hév mételye most sem mutatkozik, sz bírák száma szaporittatik, választás kívántatik, zsarolás élelmezésnél ’s favágásnál, gr. Buttler alapítványa,vontatók, gazdálkodás). Sáros (főispáni beiktatás, a’pezsgő-hősök). Kir. vár. köréből: Kézsmárk (felírás ’s körlevelek a’ városok országos követeinek az egész polgárság általi választása, a’ polgárságnak az utasításadásba befolyása , ’s a’ városok ügyének kir. előterjesztésbe vétele iránt). Eperjes (titok és Latium , egy kis accidentfácskák és darázsfészek, Szabadka körlevele nyugszik). Szepességi városok: Béla (Gnezda és Podolin lerontják inkább vámjaikat, hogysem azok iránt megyei törvényszék előtt álljanak, törhetlen idegenkedés Szepes megye egyesülési (?) tervezgetéseitől, e’ várásoknak politicai és nemzetiségi fontossága). Külföldi napló. Szerbia. Éjszakamerikai egyesült statusok. Frankhon. Értekező: Kézsmárki körlevelek. Hiv. tudósit. Hird. MACHT*noaszAG és EBDBLT. Vezerczik.Egy uj lépés a’városok ügyében.) Mai lapjaink kir. városi rovatában látandják tisztelt olvasóink , mikép sz. kir. Kézsmárk városa az ismeretes soproni törvénytelen, impoliticus és veszedelmes javaslatot nem pártolva, nemcsak Szabadka városának országszerte méltányolt nézeteit magáéivá tette, hanem egyszersmind ő felségéhez is fölirt az iránt, hogy a’kir. városok követei már a’ jövő országgyűlésre az egész polgárság által választassanak, ’s a’polgárság befolyásával utasittassanak is; ő felsége pedig a’városok ügyének elrendezését kbr. előadásaiban első helyre tűzni méltóztassék. — A’ felírásos városokhoz és megyékhez intézett körlevelek az Értekezőben olvashatók. — Különösen kiváncsiak vagyunk tudni, mit fognak a’ dologhoz a’ vármegyék mondani? mert — szóljunk őszintén — ekkorig a’ kir. városok törvényhozási állásának kérdése is azok közé tartozott, mellyekben a’ liberalismuskodás olcsó dolog volt. A’ kir. városok követei szavazatjogot követeltek — és méltán, mert állásuk valóságos gúny — és adaték nekik feleletül , hogy a’ városok követeinek, azaz a’ polgárság követeinek igen, de nem a’ városi tanács követeinek ; — és ismét méltán, magunk is azt mondók, ’s azt mondjuk ma is; — de voltak ám, kik seregenkint utánmondák: „igenis majd, ha az egész polgárság választja a’ követeket“, és ezen utánmondók között (mi tűrés tagadás) bizony sok ollyan is lehetett, ki csak azért szólott ekképen, mert igy a’ negatio-ra egy kis liberális színt lehetett ruházni; nem jött ki a’ tagadás olly visszataszító ridegen, mert az ok alapos, az ok helyes volt; valami közvetlen eredménytől pedig félni nem lehetett; mert hiszen a’követek csakugyan nem voltak az összes polgárság követei, tehát természetesen nem szavaztak; és az ember liberaliskodott, és a’ dolog szépen maradt, a’ mint volt; ha pedig itt-ott fölvillant is ember agyában a’ gondolat, hogy hátha majd igazán a’ polgárság választandja a’ városi követeket, és az embert szaván fogják?------talán egy-két ur olly formán is vigasztalá magát, mint ama’ zsarnok muszka kormányzó , ki azzal nyugtató lelkismeretét, hogy az ég magasan, a’ czármessze van;------ámde a’kir. városok ugyancsak rajta vannak , hogy szavukon fogják az embereket, a’kenyértörés ideje már-már ebben is elkövetkezik , ’s a’nyilvánosság szellemfugalmával éltetett ige bizony maholnap testté leszen; valljon nem járunk e ezzel is úgy, mint az adóval, ősiséggel ’stb? —talán nem; — de minden esetre tudni kell hányadán vagyunk; ez olly phasisa az átalakulásnak , mellyet kikerülni lehetetlen. — Igazán kiváncsiak vagyunk tudni, mit fognak mondani a’ vármegyék Kézsmárk városa körleveléhez. A’ kérdés fokonkinti fejlődése , mikint az a’ kir. városok körében mutatkozik, valóban nevezetes, ’s a’ statusférfiak figyelmét teljes mértékben megérdemli. Az utóbbi két országgyűlésen a’ kir. városok követei, szavazatukért örökké megújuló keserű súrlódást gerjesztettének, a’ minek közvetlen eredménye természetesen nem valt, mert ők nem voltak a’ polgárság öszvegének követei, majd tehát egy kis elpártolást a’ sz. hegyre (secessio ad montem sacrum) kísértettek meg, — odahagyák a’ kerületi üléseket; — a’ lépés igen fonák lépés volt, mert a’ megyék követei mondák, mikint Sieyes mondá 1789. jun. 23-kan „Vagyunk a’mik tegnap valónk, tanácskozzunk“ —és tanácskozzanak, és a’ kir. városok elpártolása ollyanná lön, mint szappanbuborék ; — majd ismét jogvédelemül a’ városi követek egy hatalmas manifestumot készítettek, ’s választmányt küldenek Bécsbe, melly követelt egyenkinti szavazatuk helyreállitásáért ő felségénél könyörögjön , — a’ lépés ismét sükertalen és szerencsétlen is volt; sükertelen, mert hazánk nem Hannovern, ’s felséges királyunk azt, mi a’ törvényhozáshoz tartozik, nem szokta kormányhatalmilag intéztetni ; de a’ lépés szerencsétlen is volt, mert a’közvélemény azt alkotmányosság jelének épen nem véve, ’s azért rokonszenv helyett csak ellenszenvet ébreszte;—továbbá tehát egy compact tömegben léptek föl az országos ülésekben, ’s közös igényeiket egy közösen megbízott szónok (Sopron városának érdemes követe) adá elő; a’ dolognak eredménye ismét nem volt, és nem is lehetett; mert következetlenséget foglalt magában, midőn collective lépett föl azon testület, mellynek panasza ép abban áll, hogy collective vétetik; más részről azonban e’ lépés ingerültséget növelt, mert a’ kerületi üzenetek elleni tiltakozásokkal, ellenmondásokkal levén egybekötve, a’ kerületi ülések szabad institutiója ellen intézettnek tekintetek. — Ellenben azon alkalmak, mellyek által jövendőt nyerni, rokonszenvet ébreszteni lehetett volna, boldogtalanul elszalasztattak. — A’ kir. városok magokat a’ nemzet által visszataszítva látván, belszerkezetök hiányainak következtében is, ritkán vagy talán soha sem állottak azon oldalon, mellyet a’ nemzet hű védjei sorának tekintett; ezen szerencsétlen tactica mellett pedig különösen még azon hibát is követték el, hogy midőn a’ választási jognak a’ polgárokra kiterjesztéséről vala szó, az ellen ép a’ kir. városok követei küzdöttek legszámosabban; ’s igy magokat mintegy oppositióba tevék ép azokkal , kiknek érdekeit képviselni mondatnak. — Az 1840-ki országgyűlésnek vége jön. Deák kimondá annyi magasztalással fogadott követi jelentésében, hogy bármint erőködjenek is a’ városok, országgyűlési szavazatukat a’ választási jog ’s hatósági belszerkezet rendezésével választhatlanul összeköté a közvélemény; egyszersmind a’ kir. városok rendezését a’ legelső legsürgetőbb törvényhozási tárgyak közé sorozván. — Az időszaki sajtó folyvást ez irányban működék, és mondá és mutogatá, hogy az avas obscuritások fejtegetése, a’ derűre is borúra is fejthető históriai aknák homálya, csomót a’ mint eddig nem oldott, úgy oldani ezután sem fog, ’s hogy a’ városok országgyűlési szavazatának jövendője egyedül azokban van, miket a’ közvélemény azzal választhatlanul összekötött; egyszersmind mondaték és ismételve mondaték, hogy a’kir. városoknak ujjászületésöket főképen önmaguknak kell köszönniük, nekik kell a’ kérdés megfejtését előkészitliök, ’s elhalaszthatlanná teniök. — És föllépett Sopron városa, és az avas obscuritásokból, a’ históriai aknák homályos köréből nem menekülhetve, mondá: „valamit tenni kell, a’ dolog tovább igy nem maradhat, hagyjuk el tömegestül az országgyűlést.“ Sopron városa köszönetet érdemel, mert életet ébreszte a’ városok körében, mellynek a’ sajtó igen csekély sükerrel ismételgeté, hogy az isten azt szokta megsegíteni, a’ ki maga igyekszik magán segitni. ” Azonban Sopron városának javaslata minden kigondolható javaslatok közt a’ legboldogtalanabb eszme volt, mert minél valószinűbbé lön, hogy a’ kir. városok szavazatának ’s belszerkezetének elrendezése a’ jövő országgyűlésen fölvétetik, annál impoliticusabb lépés volna a’kir. városoktól, és akkor hagyni el az országgyűlést, ép akkor fosztani meg magukat minden befolyástól, midőn jövendőjükről tán századokra határozand a’ törvényhozás.— Szabadka városa ezt jól átlátta: kitörést javasolt tehát azon csatatéren, mellyen egyedül lehetséges a’ győzelem, t. i. a’ követi kar teremében ; egyszersmind bölcs tapintattal lemondván a’ közvélemény igazságos kivánatinak ellenében a’ gyermeki daczról, melly czélra még soha nem vezetett ’s vezetni soha nem fog, a’ városi szerkezet hiányait önkényt elismeré, ’s a’ magyar nemzetiséghezi tettleges ragaszkodást , nyilvánosságot, a’ választási jog kiterjesztését ’s a’ nm. m. udv. kamaratéli függetlenitést inditványoza. Ez indítvány hangos tetszéssel fogadtatott az egész honban; — de mit mondunk az egész honban? — nem, mert ép azok, kiket a’ dolog leginkább érdekel—a’ kir. városok igen nagy része , ’s különösen az illy csekélységekre reá nem érő főváros is, mélyen hallgatnak.—De ime fölszólal Kézsmárk városa, ellöki magától a’rég lehunyt múltak csontváz-rendszerét, az élettel ’s annak igényeivel köt szövetséget, ’s nyíltan, határozottan, himezés nélkül elismeri, hogy a’ ,,polgárok öszszesége az, melly, mint a’ törvényhozás kiegészitő része, az alkotmány sánczaiba befogadtatott, tehát csak az összes polgárság által választott ’s megbízott képviselőknek engedtetett ülés és szavazat az országgyűlésen.“ Az emberi lélek sok magasztaltságra képes, de mi előttünk akkor áll legnagyobb fényben, midőn önmagát legyőzi , hogy igazságos legyen mások iránt. Kézsmárk városának tanácsa ’s választott községe ezt tévé a’ városi polgárság irányában, és mondani merjük , ezernyi ezerek osztozandnak a’ tisztelet-adóban , mellyet ezennel kifejezni örömmel teljesített kötelességnek ismerünk. Azonban midőn Kézsmark városa ezen jogszerű vallomást teszi, egyszermind annak gyümölcsét is aratni vágyik; ’s azért Szabadka városa bölcs elveinek elméleti pártolását nem elégli; mert e’mellett a’ kir. városi követek a’jövő országgyűlésen még más állásba egyáltalában nem jöhetnek, mint a’ minőben ekkorig voltak; pedig a’jövő országgyűlésen a’ kir. városok ügye valószínűleg tárgyalásba jö; ’s épen ez azon időpont, mire nézve Kézsmárk a’ városoknak hatályos befolyást akarna biztosítani, ’s azért Szabadka elveit az életbe kivánja átvinni, ’s a’városi követeknek már most az egész polgárság általi választását ’s az országgyűlési utasításoknak polgársági választmány által nyilvános ülésekben kidolgoztatását indítványozza, ’s ez iránt ő felségéhez is fölir. — Ezzel a’ kérdés fejleménye egy újabb fokra lépett, —azon fokra , melly iránt mi már lapjaink 86. számában tettünk említést, ’s mellynek következtében azon másik kérdés támad , mind befolyás engedtetendik a’ jövő országgyűlésen a’ városoknak, hogyha mindazon ellenvetéseket ténylegesen eloszlatják, mellyek ekkorig ellenük fegyverül használtattak? — Nekünk megvan e’ dolog iránt saját véleményünk, mellyet kimondani nem késendünk, mihelyt a’ körülmények kimondani tanácsolandják. Most azon kérdés adja elő magát mindenek előtt, valljon nem fogják e a’ kenyértörés halogatásának barátai Kézsmárk városa lépésének erejét az által akarni paralyzálni, hogy a’ választási kérdést szorosan országgyűlésre tartozandónak, ’s kormányrendeletek által ideiglenesen sem szabályozhatónak állitandják ? — Hahogy a’ kibúvásra holmi hátu’só ajtócskát keresgetve, a’ kézsmárki felírásnak olly értelmet tulajdonítanánk, hogy ő felsége a’javaslott módoni követválasztást a’ városoknak— vagy akarják vagy nem — megparancsolja, ekkor a’ dolgot alkotmányos úton lévőnek mi sem nevezhetnők; de a’ tény egészen másképen álland, ha úgy veszszük fel, hogy a’kir. városok ezt magok határozzák, ’s ő felségénél határozatuk megerősitéseért esedeznek, így véve, a’dolog a’ statutarius jog mezején forog, ’s egészen törvényes alakot ölt, miután Werbőczy 111. r. 2-ik czíme szerint (7. §.) a’ sz. városok statútumainak érvényességére a’ fejedelem megegyezése okvetlenül szükséges. — Csak az tehát a’ kérdés: valljon a’dolog általában statútum tárgya lehet e? Mi azt hiszszük lehet 1) azért, mivel törvénynyel nem csak nem ellenkezik,sőt természetes postulatuma azon sarkalatos törvényeknek , mellyek — a’ mint Kézsmárk városa igen helyesen megjegyzi—a’polgárok öszvegét vették föl az alkotmány sánczaiba, ’s így csak a’ polgárság követeit tették a’ törvényhozás részeseivé; 2) azért, mivel a’folyvásti ’s legköze-í lebbi gyakorlat is mellettünk szól, mert miután a’ követválasztási mód a’ városokban nem egyenlő, ’s nem is állott mindig változatlanul mostani alakjában, igen természetes, hogy ezen változatosság csak statútumok utján támadhatott. — És hivatkozunk is a’legújabb időkből Székesfejérvár, Szeged, Zombor ’stb. városokra: nem úgy van e,hogy mig néhány év előtt itt csak a’ tanács maga, a’ választott község kirekesztésével, amott a’ választott község befolyásával ugyan, de csak tanácsi kijelölés mellett tör- 161 185 October 9.1842 Pesti Hírlap. Megjelenik e’ hírlap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál.Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért pétitbetűkkel 5 pengő krajczár számittatik.