Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-05-28 / 251. szám
smegyék közti különböztetés, meg a’ kerületi jegyzők, naplóbirálók, bizottmányok választásainál a’ kerületekrei ügyelet, ’s más illy apró jelei az eldaraboltságnak, melyyek hiszen idővel majd megszünendnek. — A’ kerületi elnökségben, az ülés rende szerint bizonyos sor tartatik, mindig egy dunai ’s egy tiszai követ együtt elnököl. A’ sort Pozsony kezdi Aba ujjal, ma is tehát ezek Glankó és Bárczay elnököltenek. A’ dunai elnök röviden üdvözölvén a’ RRkét véleményt monda, hogy a’ RR. talán saját testületök szerkezéséről, nevezetesen a’ kerületi jegyzők iránt intézkedendnek. — És első emelt szót Szepes megyének követe; és nem az iránt, hogy kerületi ülés tartatik, mert erre a’ RR. jogát elismeri ’s abban sem akad fel, hogy az 1492. 108.czikk négy napot rendelvén a’ megjelenésre, a’ RR. tanácskoznak, mielőtt tudnák: valljon azok, kik hiányzanak ,mert például Zala, Gömör, ’s a’ részekbeli megyék székei üresek, ’s Árvának is csak egy követe van) meg nem jelennek el ezen — mint mondám — föl nem akad; mert bár a’ kerületi ülések diplomatikai jelleműek, de végzéseik csakugyan nem határozók, hanem szót emel az iránt, hogy minden megyei követ jogban, állásban, egyenlő lévén, és superioritással senki sem bírván, mégis azon előleges barátságos tanácskozásba, melly ezen kerületi ülést tartandónak elhatározd, é ’s mások is meghíva nem valának, bár az elnökök, midőn ez ülést kihirdetni akarok, a’ követi kar akaratára hivatkozzanak. — Óvásával tehát oda terjeszkedők, hogy az elnökség az olly tanácskozásokba őket is hívja meg, nehogy róluk, kik egyenlő joggal bírnak , nélkülök valaki határozzon. Erre több megye részéről feleletül adatott, hogy miután ezen kerületi ülésnek a’ megjelenési napok folytábani tartása nem valami rendkívüli, nem valami szokatlan, sőt inkább egészen szokásszerű; a’ kerületi elnökök tehát, midőn azt összelátták, csak kötelességöket teljesítették. Nem is tesz különbséget, valljon az elnökök a’ követi kar többségének, vagy csak néhányaknak kívánságára, vagy épen saját belátásuk szerint önmaguktól hívják e össze a’ Béket tanácskozásra; kifogás egyik ellen sem lehet, példa pedig mindenikre van. 1830-ban csak 8 követ jelenté ki óhajtását, hogy a’ megjelenési napok folytában kerületi ülés tartassák , és senkinek sem jutott eszébe ellene kifogást tenni, és meg is tartaték, még pedig nem illy puszta formalitási kérdések iránt, hanem azon határozatra nézve, hogy a’ királyi felséget megköszöntö szónok, beszédét a’ Bekel előlegesen közölje, nehogy ollyasmi csuszszék be a’ BR. tudta nélkül, mint az 1825-ki diaeta végével történt. A’ magányos barátságos tanácskozások pedig ép azért, mivel illyenek , mivel az országgyűlésnek nem kiegészítő részei, mivel nem hivatalos értekezések, köztanácskozás tárgyai nem is lehetnek, ’s az azokbai meghívás, vagy meg nemhivás, megjelenés vagy meg nem-jelenés, a’mint senkinek jogát nem sérti, úgy senki megegyezését nem föltételezi. Egy követ pedig kéré Szepes követét, hagyjon fel némi superioritások emlegetésével, mert ha volnának a’ követi karban gyöngék, ez által épen most, midőn egyetértésre legnagyobb szükség van, szakadást eszközölhetne.— A’ BR. helyeselni látszanak a’kerületi elnökök eljárását; mert ezen conversatio tovább nem folytattaték; ’s csakhamar háttérbe szorult a’ közfájdalomnak manifestatiója által, mellyet Deák Ferencznek a’követkarbéli hiányzata, minden pártok és pártszinezetek ajkaira idézett. Ezen manifestatiók azonban koránsem valának, a’ bizalom vesztett csüggetegség jajszózatai, hanem inkább orgánumai a’ közvéleménynek, melly a’ honnak Deák Ferenczet Zala lelkes Rveitől visszaköveteli, ’s mellyben magában elég erő van reményt gerjeszteni, hol már enyészett; hol pedig még van, teljesülésre vezérleni. Azon szónok, ki első volt Deák jelen nem-léte miatt fájdalmat felemlíteni, hitét mondotta ki, hogy nem lesz ember, ki ne kárhoztatná azon állapotot, melly ezen veszteséget okozta. Utána egy más emlité a’ francziák példáját, hol Latour d’Auvergne Frankhon első gránátosának neve, az ezredben, mellynek tagja volt, még halála után is névfelolvasáskor mindenkor emlitteték; emlité a’ német császári koronázások azon hajdani gyakorlatát, miszerint kérdezni vala szokás, ha valljon egy Dahlberg nincs e jelen? ’s e’példák hasonlatán Deákot olly férfiúnak nyilatkoztaté a’ magyar törvényhozásban, miszerint szinte alkalmazhatónak hinné, hogy a’magyar országgyűlés megnyitását talán mindig azon kérdés által kellene szentesíteni, ha valljon Deák jelen van e? És emlité a’ tiszteletet, mellyel magasztos polgári jelességei iránt viseltetik, a’ barátságot, melly őt hozzá csatolja, és reményét fejezé ki, hogy Deák Zalának üres székét nem sokára elfoglalandja. Majd még más szólott hasonló érzelemmel.Emlité,mikint épen ő volt az, ki Deákkal, hol utasításánál fogva, hol politicai elvei következtében gyakorta ellenkezett; de sem pártérdek, sem utasításban ’s nézetekbeni különbség nem tette őt soha Deák szeplőtelen tiszta jelleme, mástalan értelmi tulajdonai ’s hazafiéi érdemei iránt elfogulttá, ’s azért annál őszintébben osztozik az ő távolléte miatti fájdalomban, minél bizonyos, hogy az élénk szellemi mozgalom korszakában kiengesztelésre és kiengesztelőre kétszeres szükség van; pedig nem tud férfiút, kinek tiszta lelkismeretében, ritka ismereteiben,, minden párt annyi bizodalommal megnyujgodnék.— És kimondotta végül, (és a’kiket illet, emlékezzenek, ki az a’ ki ezt kimondotta) hogy a’ nemzet haragja fogja kisérni azokat, a’ kik okozák, hogy a’ törvényhozásnak Deákot nélkülöznie kell. —Ezen elismerést a’ következő szónok az által viszonozd, hogy megvallaná, mikint azon kedvetlen érzést, mellyet a’ szepesi követ váratlan óvásával gerjesztett, sokat enyhité az elismerés, mellyet Deák iránt kifejezett; mert az érdemlett elismerés legszebb, a’ midőn ellentél jó. Törvényhozásunkat most alig érhetné nagyobb csapás, mint volna az,ha Deákot végig nélkülözni volna kénytelen; mert jelen nem-léte olly hézag, mellyet kipótolni nem lehet, 's isten adja hogy a’ törvényhozás következményeiben is ne legyen érezhető; de bízik Zala lelkes RReiben, kik az ármány okozta hibák ellenében minapi példátlan manifestatiójuk által érzelmeiknek olly dicsőséges jelét adák, hogy e’ hézagot a’ RR. nem soká lesznek fájlalni kénytelenek. — Hasonló szellemben nyilatkoztának többen is; de a’ tisztelt férfiú szerénysége tilt, hogy e’ themánál tovább időzzünk; ’s azért berekesztésül csak azon reményt fejezzük ki, hogy az e’ mai napon is nyilatkozott országos közvélemény Deákot százkaru Bhiaraeuskint fel fogja karolni, ’s követi székébe ültetendi. Egyébiránt ezen kerületi ülés a’ következőkről intézkedik: I. A’ kerületi jegyzők választása. Miután Palóczy érdemei kellő méltánylattal kiemeltettek, indítvány létetett, hogy a’ RR. Palóczyt egyik jegyzőjükké közakarattal kiáltsák ki, a’ többieket szokottan titkos szavazattal válaszszák. — És úgy jön. Palóczy közakarattal kikiáltatott, ki is a’ Bének negyedízben tanúsított bizodalmukat férfias önérzettel köszöné meg, ’s a’ multakrai visszapillantásában kiemelő, mikint a’ történetek fejleménye, neki fáradalmaiért egy jutalmat adott, mellyel Europa minden rendezsmerei sem érnek föl, ’s ez abban áll, hogy ő volt első (mert a’ hajdankort homály födi) ki a’ magyarnak, magyar törvényeket irt. — A’ többi kerületi jegyzők választására nézve egy megye részéről indítvány létetik,hogy mivel múlt országgyűléseken is tapasztalak a’ RR, mikint időközben a’ munka annyira megszaporodott, hogy a’ kezdetben választott jegyzőket újakkal valának kénytelenek tolni, most pedig előre látható, hogy az országgyűlésnek fontos feladata többfelé elágazó munkát kivánand; választassanak tehát Borsod érdemes követén kívül még négy kerületi jegyzők, akár kerületenkint, akár pedig kerületekrei tekintet nélkül. A’ RR. ezen indítvány nyomán minden kerületből még egy, és így négy jegyzőnek elválasztásában megnyugottak. Vitatás közben indítvány létetett, hogy a’ kerületi jegyzők közé egyet, magok köréből, a’ kir. városok követei is válaszszanak; mi két városi jegyző választására módosíttatott; és ezen indítvány szinte szavazat nélkül elfogadtaték, miután csupán három vármegye nyilatkozott oda, hogy a’ városok rendezéséig őket mindenben az eddigi lábon hagyatni kívánják, ámbár ezek közt is egyik kijelenté, hogy ha rendezésökre kerül a’ sor, küldőinél nagyobb loyalitást egy megyétől sem tapasztalandnak. Általában egymást érék a’ megyék részéröli nyugtató nyilatkozatok, a’ városi követeket arról biztosíták, mikint a’ megyék elérkezettnek vélik az időt, hogy a’ kir. városok szerkezete kijavíttatván, mostani méltatlan állásukból kiemeltessenek; ’s a’ köztük ’s a’ megyék közti súrlódás a’ haza közjavára kiegyenlittessék, és biztositák a’ városokat, hogy e’ részbeni buzgóságban a’ megyék magokat senki más által felülmúlatni nem engedendik. — Más részről lehetetlen öröm ’s teljes méltánylat nélkül említeni azon hazafiui csillapultságot, miszerint a’ városi követek ezen biztosításokba vetett hazafiui birodalomtól lelkesítve, a’ hajdani ingerült ’s annyi kellemetlenségekre vezetett követelési harczot ez alkalommal meg nem uyiták; — minden a’ mit kívánlak az vala, hogy a’ megyei követek által is czélba vett összesimulás ’s egybeforrás tekintetéből, úgy a’ megyei mint a’ városi jegyzők választása közösen együtt, mindnyájok által történjék, ’s hogy a’ városi követek, mint a’ képviselő tábla kiegészítő részei, a’ kerületi elnökségben is részesittessenek. Ez vala néhány városnak indítványa. — — A’ megyék részéről ellenvettetek, hogy ezen indítvány a’ mint egy részről olly intézkedéseket kíván, mellyek a’ coordinatiót feltételezik, úgy más részről ép olly taglalatokba vezetné a’ Biket, miket a’ kölcsönös egyetértés tekintetéből mellőzni mindannyian óhajtanak; nevezetesen előkerülne azon kérdés, hogy a’ jegyzők közös választásában a’ városok voksai, a’ megyeiek irányában mikint számíttassanak ?Hahogy a’ városok eléglik azt, hogy összes voksaik az eddigi szokás szerint egynek vétessenek, úgy nem lehet ellene észrevétel, ámde ebben ők természetesen meg nem nyugszanak; a’ megyék pedig coordinatio, ’s törvényes intézkedés előtt többre teljességgel nem állhatnak, miért is kérék a’ városi követeket, hogy a’ különben mellőzhetlen kellemetlenségek kikerülése végett nyugodjanak meg ezúttal a’ külön választásban, ’s a’ kerületi elnökséget se sürgessék, miután ezt épen irántuk a gyöngédségből is ellenezni kell; mert lehetetlen volna hogy kellemetlenségnek ne vegyék, ha saját körükbéli elnök kénytelenittetnék, az összes királyi városok szavazatát egynek számítani. — És csakugyan abban jön a’ megállapodás , hogy a’ megyék a’ magok négy jegyzőjét külön, a’városok ismét kettőt külön válaszszanak, mindannyiakat összes kerületi jegyzőknek tekintendőket. Ennek folytában a’ káptalanok részéről is jegyzőválasztás sírgettetett, okul adatván, hogy azok szintolly kiegészítő részei az országgyűlésnek mint a’ kir. városok — és kivánatukat, egy megye követe pártoló, ellenben egy más kijelentette, hogy az egyházi rendnek javait népnevelésre kívánja fordittatni, ’s igy a’ káptalanok országgyűlési jogait nem hogy a’ fenálló szokáson túl terjeszteni kivánhatná, de még azon alapnak is, mellyre jelenlétük épül, t. i. birtokosságuknak elvételét inditványozandja. Erre egy káptalan követe feleletül adá, mikint nem akarja ugyan taglalni, min épül a' káptalanok országgyűlési joga, azt mindazáltal állitni meri, hogy nem egyedül birtokaikon épül, a’ minthogy Europa legújabb (német) alkotványai még azon országokban is adtak az egyházi rendnek országgyűlési jogot, hol az, fekvő javaknak birtokában nincs. — Mit rejt a’ jövendő Borsod indítványa iránt az örök végzet könyvében, abba nem akar ereszkedni; hanem csak arra emlékezteti a’ RRket, hogy a’ jószágvesztés szerencsétlen percze még meg nem érkezett; ellenben a’ törvény él, melly a’ derűst az ország rendei közé sorozá; minélfogva az összesimúlásnak, egybeforrásnak tekintete, melly a’ RRket arra vezérli, hogy két kerületi jegyzőnek a’ kir. városok általi választásában megegyeznének, a’ káptalanok mellett is hasonló erővel harczol. — Mire azonban megjegyezteték, hogy a’ dologban némi különbség mégis csak van, az t. i. hogy a’ városok a’ megyéktől különvált törvényhatóságot képeznek; a’ káptalanok ellenben a’ megyék RRei közt állanak, ’s a’ megyei követek megbízó-levelei csakugyan az egyházi ’s világi RR. nevében adatvák ki; minélfogva minden törvényes érdekeikre nézve a’ megyék követei által képviseltetnek. — A’ káptalanok kivonata tehát el nem fogadtatott; még kevesbbé a’ jelen nem lévők követeinek soraiból tett hasonló kívánat , melly minden észrevétel nélkül pusztán elhangzott. Nyik főtárgy volt azon indítvány, hogy a’ követi kar saját testületének tagjai felöl, önállásához ’s nagykorúságához illöleg saját választmánya által szerezzen magának hivatalos tudomást; neveztessenek tehát kerületileg nehány tagok, kiknek a’ követek megbízó leveleiket bemutassák, ’s kik azokat elfogadván a’ képviselő testület tagjairól a’ kerületieBnek tegyenek jelentést. Indítványakor világosan kimondó ugyan, hogy ez által a’ megyék hatóságát ’s a’ követek ’s küldőik közti viszonyt legkevesbbé sem akarja megilletni, sem ezen verificationalis bizottmánynak, a’ credentionalisok érvényességének vizsgálatára legkisebb jogot tulajdonitni, általában semmi új jogot a’ követi testületnek nem kíván, nem követel, hanem csak azt akarja, hogy a’ melly gyakorlatának ekkorig csak maga a’ kir. személynök volt orgánuma, annak jövendőben magok a’ Bt. is saját választmányukat tegyék orgánumává; — mind e’ mellett azonban ’s ámbár ez újabban, ismét újabban világosan megmagyaráztatók, voltak mégis, kik az indítványt nem csak szükségtelennek vélték, mivel az eddigi szokás ellen 300 esztendő alatt panasz teljességgel elő nem fordult; de sőt a’ megyék jogainak csorbítását is mondák az indítvány alatt lappangani; nem kis emphasissal emlegetvén, hogy mig verificationalis törvények nem alkottatnak,addig a’ választások birálgatásába az országgyűlés teljeséggel nem ereszkedhetik, ’s ha kit egy megye megbízó-levéllel látott el, azt székének elfoglalásától az egész követi kar sem tilthatja el. — Nem hiányzott az ismétt felvilágosítás, hogy t.i. itt birálgatásról szó teljességgel nincs, hanem egyedül csak arról van, hogy ha a’ kir. személynöknek érdekében áll tudni, kik legyenek a’képviselő testület tagjai, még inkább érdekükben áll az magoknak a B RRnek, miután ha nem tudják kik jelentek meg, azt sem lehet tudniok kik nem jelentek meg, következőleg a’ jelen nem lévők ellen a’ törvényes lépések sem tétethetnek meg, mert ez a’ RR. határozata nélkül meg nem eshetik , határozat végett pedig a’ RRnek magukat hivatalosan ismerniök kell, a’ minthogy 1839-ben is, magok késziték a’ BR. a’ követek névjegyzékét; csak hogy egy kissé későn , mi ha hamarább történik vala, talán egy kellemetlenség elhárítását képes volt volna előmozdítni. — Nem is lehet a’ magában igen természetes indítványnak ellenzését máshonnan magyarázni, mint onnan talán, hogy a’ követeknek önmagok általi lajstromozása, vitatás közben verificationak nevezteték, ’s e’ szónak olly értelem tulajdonittaték, mellyel más alkotványos országokban bir, minő azonban itt teljességgel fel nem forog, miután az indítványozott választmány a’ credentionalisok birálgatására utasittatni egyáltalában nem czéloztatik. — Az ellenzés azonban bár kevesek részéről mindaddig megujittatott; mig végre egy vármegye azon utasításának előterjesztése folytában, hogy a’ credentionalisok országos ülésben mutattassanak be a’követek által, miszerint a’választottak, helyeik elfoglalásától senki által se tiltathassanak el; — az indítvány értelme még egyszer megmagyaráztatván, anynyiban módosíttatott, hogy a’ kerületi Rt. határozzák el, az említett értelembeni verificationalis bizottmánynak titkos szavazat útjáni választását, aztán mind ezt országos ülésbe vigyék, következőleg a’ credentionalisak kerületileg választandó, ’s országos ülésből utasítandó választmánynak mutattassanak be, ez pedig azokból a’ követek névjegyzékét elkészítse. E’ szerint a’ dolog szavaz??ra került ’s ez indítvány a’ régi szokáshoz ragaszkodó 7 megye, H.-ország ’s Jász-Kun kerület ellenében; 37 megye, több kir. városok’s káptalanok, a’ turopolyai gróf ’s a’ hajdú- ’s fiumei kerület szavazatával elfogadtatott, 2 megye nem szavazván, mivelhogy minden új indítványhoz utasítás nélküli szólástól el van tiltva, 6 pedig (úgymint: Zala, Gömör, Torna, Középszolnok, Kraszna, Zaránd) jelen nem lévén. — Aztán végzéssé jön, hogy a’ megyei követek ezen verificationalis választmányhoz, magok közül 8 tagot, a’ városok kettőt, káptalanok kettőt, kerületek’s jelen nem lévők követei szintúgy egyet-egyet válaszszanak. — Említést érdé 354