Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-03-26 / 233. szám

Vasárnap £33 Martins 26.1843 pesti hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál , hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba­­t egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , ’s egy-egy hasábsorért petit be­tűkkel 5 pengő krajczár m­u­tatik. glj* Évnegyedes előfizetés a’ „Pesti Hirlap“-ra. A’ Pesti Hirlap folyó évi második évnegyedére április elejétől junius végéig előfizethetni, helyben házhoz­hordással 2 frt 48 kr, postán küldve 3 frt 30 krjával pengő pénzben. Mire a’ tisztelt közönséget azon megjegyzéssel bátorkodunk figyelmeztetni, hogy mindent, a’ mi tehetségünkben áll, elkövetendünk, miszerint tisztelt olvasóinkat a’ május 14-kén megnyitandó országgyűlés dolgairól a’ lehetségig gyorsa­n tudósithassu­k . A’ Pesti Hirlap eddigi folyamából szokott áron még teljes számú példányokkal szolgálhatunk, nemkülönben hiányok kiegészítésére egyes számokkal is, 10 ponrjával. Landerer Lajos, _____________ ___________ _______ __ a’ „Pesti Hírlap­ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Országgyűlés május 14-kére kihirdetve. Kine­vezés. Vezérczikk. (Városi polgárjog és h­o­n­o­ra­b­­o­r­o­k). Főv. uld. Megyei dolgok: P­e­s­t, (városi sza­vazatarány, kerületek, ősiség, hitrebizottság, birto­­kolhatlanság eltörölve, úrbéri ö­r­ö­kvá­l­tság­r­a kötelező törvény javalva, megyei házi adó el­fogadva, országos pénztár indirect adó utján, ’s annak kutforrásai). Gömör (a’ házi adó iránti hir megvalósul). T­e­m­e­s (pártközeledés, tisztválasztás szabályozata, absentismus, és honi­usitás). Pozsony (tisztválasztás april 20-kán, takarékpénztár, sajtótörvények). Bihar (királyi váro­­sok és házi adó ügye a­ bihari választm­ányban) Győrből elő­­legesen. K r a s z n a (követszámoltatás, lépések az óhajtottan óhajtott reincorporatio iránt). Értesítés. Egyesületek és közintéze­tek. A’ kisdedovó int. M. leij. egyesület. Testgyakorló intézet. Ku­lt. napló. Frank­ és Spanyolhon. Schweiz. Keletindia és China. Hiv. tudósítások. Hirdetések. 51 AGITARORSZAG és EHDEX.1T. Or$xá$gyű­lé$ május 1­1-ikék­ kési­. összellrva. Pest vármegyének pénteken martius 24- kén folytatva tartott közgyűlésén felolvastatott ő cs. kir. felségének Bécsben mart. 15-kén kelt, országgyűlést hir­dető kegyelmes kir. levele , mellynek tartalma magyar for­dításban itt következik: „4711/127 1843. Ferdinand Isten kegyelméből Ausztria császárja, Ma­gyar- és Cse­hor­szágn­ak e’ néven V-ik kirá­lya ’stb. Tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagysá­gos, nagyságos és nemes, nekünk kedves híveink! A’ mint országlásunk kezdete óta lelkünk ernyedetlen királyi gondjai mindig oda valának irányozva, hogy nagyon kedvelt Magyarországunk közjava ’s boldogsága naponkint vidorabb gyarapodást nyerjen; úgy a’ végett, hogy a’ múlt országgyűlésen hozott törvények által elhintett jótékony magvak az ország lakosainak javára bővebb gyümölcsö­ket hozzanak, és egyebek is, mik a’ közjó gyarapítását, az ország boldogságát ’s a’ hon dolgainak szilárd és biz­tos megmaradását és bővebb tökélyesitését illetik, a’ köz­szükségek által kívánt alkalmas intézkedés alá vétethesse­nek ; azokról, mik atyai szivünk gyöngédsége szerint ez általunk annyira óhajtott czélra vezetnek, kedvelt Magyar­­országunk ’s a’ hozzácsatolt részek hiv karaival és ren­deivel tanácskozni óhajtván, a’törvény értelmében or­szággyűlést vagyis diaetát, husvétutáni negyedik vasárnapra, folyó 1843-ikévi május 14-ik napjára, szabad kir. Pozsony vár­os­un­kba rendelendönek, hirdetendönek, ’s azt isten kegyelmével saját személyünk­ben vezetendönek elhatározók. Mire nézve nektek ezen­nel komolyan parancsolván kegyelmesen meghagyjuk és rendeljük, hogy a’ kirendelt helyre és időre, két — szo­kás szerint— kehietekből választandó ’s kiküldendö köve­teket, t. i. alkalmas férfiakat, béke- ’s nyugalomszeretöket, kifogás nélkül küldeni ’s utasitni (expedire) tartozzatok ; kik a’ nevezett országgyűlésen jelen lenni, ’s ott a’ többi főpap, zászlós és nemes urakkal ’s nevezett Magyaror­szágunk és ahoz csatolt részek karaival és rendeivel, ke­gyelmes czélzatainkat ’s terjesztvényeinket, egyedül az ország üdvére, fentartására ’s javára irányzottakat, bőveb­ben megérteni, és azokról közre tanácskozni, egyezked­ni (tractare) kötelességöknek ismerjék. Gondoskodnotok kell pedig szorgalmasan , hogy említett követeitek a’ kitű­zött napra, ott, bizonyosan és csalhatlanul megjelenjenek, máskint az ország köztörvényében kifejezett büntetés alatt nem cselekvendők. Kik egyébiránt irántatok császári királyi kegyelmünkkel hajlandók maradunk. Költ csá­szári Bécs városunkban Ausztriában, martius 15-kén, urunk 1843-ik évében. Ferdinand s. k­., Gróf Mailáth Antal s. k. Szőgyényi László s.k.“ — Melly kegy. kir. levélnek „éljen“ kiáltásokkal kisért felol­vasásával elnök főisp.-helyettes ur Pest megye követvá­lasztó közgyűlését április 10-ikére rendelé. Kinevezés. A’Jász-Kun kerületek kebelében Uy Péter halála által megürült számvevői hivatalra, nádor­i cs. k. főherczegsége Kenéz Mihályt, a’Nagy-Kun ke­rület eddigi esküttjét méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Vezérczikk. (Városi polgárjog és honora­tiorok.) Pest vármegye rendei e’napokban, mellyekre minden Pest megyei nemes, szívet emelő nemes önérzet­tel, a’ megyének 400 ezernyi népessége pedig hála ’s bi­­rodalom érzelmeivel emlékezendik. — Pest megye rendei határozatilag kimondották,, hogy a’ kir. városok kérdését életkérdésnek tekintik. — ’s hogy valóban annak tekin­tik, hogy sem a’ szépszerivel semmit nem tevő olcsó libe­­ralismusra ürügyet nem keresnek, sem az életkérdésből játékot űzni nem akarnak, arról főbb vonásaiban e’lapok által is közlett követutasitásuk tanúságot tesz. — És va­lóban a’ kérdés, életkérdés; és mivel az, az életkérdés­nek életkérdése minden honpolgártól komoly elmélkedést igényel, t. i. az, hogy kik ruháztassanak fel a’ királyi városokban polgárjoggal? vagyis más szóval: kik bírjanak szavazattal, a’ városi ügyeket igazgatandó képviselő tes­tületnek ’s a’ városok országgyűlési követeinek válasz­tásában? — Ez a’ sarkkő a’ városi szerkezet épületében, melly annak sorsa fölött határozand, melly eldöntendi, valljon kir. városaink a’ magyar polgári szabadság érde­kében legyenek e a’ honnak megnyerve; vallyon a’ szaka­dozott nemzeti test egy testté forrasztásának első láncz­­szemét képezzék e­l vagy pedig idegen növény maradja­nak a’ magyar alkotmány virágkertjében, ’s rendezésök vezérelve legyen akármi más, csak a’ nemzet érdeke nem ? — Sz. kir. Debreczen városa, választói jogot kíván adni minden polgárnak; — ez határozatlan értelem; mert ép az a’ kérdés, ki legyen polgár ? miután a’ „polgár“ szónak valamelly értelmet csak adni kell, ’s mi más értelmet adni nem tudunk, mint azt, hogy polgár az, ki a’ városokban polgári jogok gyakorlatára képesítve van; e’ polgári jo­gok minimuma pedig a’ választói jog, vagyis részeltetés azoknak választásában, kik a’ polgárokat országgyűlésen ’s városi polgárgyűlésekben képviseljék. — E’ szerint pol­gárjog és választói jog egyértelmű. — De sz. kir. Debre­czen városa választói jogot még adni akar minden ház­birtokosnak és minden önállásu nemesnek és honoratior­­nak, ki valamelly városnak állandó lakosa. Hogy a’ tisztelt város, azok közül, kiket a’ városi né­pesség nevével érteni szoktunk, csupán a’ házbirtokosok körére szorítkozik, azt sem szűkkeblüségnek, sem az ipar és kereskedés érdekei kicsinylésének nem tulajdonít­juk , hanem tulajdonítjuk egyedül azon természetes be­nyomásnak, mellyel az emberre helyzet ’s a’ mindennapi körülmények hatni szoktak.­­ Midőn Debreczen városa házbirtokosról szól, azon város szól, mellynek lakosai leginkább földművelők, ’s olly városról szól, mellyben a’ házbirtokosság eszméjének azon eszmével, mit városi há­zakhoz kötni szoktunk, igen kevés köze van, hanem leg­nagyobb részben van csak köze az egyszerű falusi lak esz­méjéhez , minővel a’ szerény földműves megelégedni szo­kott , melly őt szél ’s eső ellen fedezi, de mellynek sem czélja sem hivatása méhkasul szolgálni a’ műipar ’s fürge kereskedés mozgalmainak, mit tulajdonkép e’ szóval „vá­­r­o­s“ ugyanazonít a’ szokott fogalom. — Debreczen váro­sában hát a’ nád- és szalmafedeles szerény házbirtokos­ság meglehet elég tág qualificatio volna, ’s a’ várost va­lóban magában foglalhatná, de a’ „polgár“ szót a’ törvény­­hozás nem csupán Debreczen városára értelmezendi, és vannak városok, ’s minél városiabb lesz valamelly város, minél jobban fejlődendik’s emelkedendik, annál inkább oly­­lyanná lesz, mellyben a’városi polgárjogot házbirtoko­sokra szorítani annyit tenne, mint ép a’ várost kihagyni a’ városból, mert kihagyatnék az ipar és kereskedés. — Végre még sz. kir. Debreczen városa választói vagyis polgárjoggal kész felruházni, a’városban állandóan lakó nemeseket és tisztes rendüeket, minden további qualifi­catio nélkül, és a’ nélkül, hogy még csak a’ város köz­költségeihez járulást vagyis adózást is megkívánná. — Mi ezen készséget tisztelni tudjuk, ’s tökéletesen méltányol­juk az okot, mellyből eredeti; — eredeti t. i. onnan, mi­vel a’ nemes város a’ helyhatósági bíráskodásnak minden városi lakosra különbség nélkül kiterjesztését a’ városok virágzása föltételének tartván, más részről pedig ismervén a’ nemesség azon ellenvetését, miszerint magát olly bíró­nak alávetni nem hajlandó, kinek választásába be nem folyt, — e’ tekintetnek minden áldozatot hozni kész, csak hogy a’ territoriális bíróság elvét keresztülvigye. — Ám­de bármennyire méltányoljuk is ezen áldozatkészséget, ezen engesztelődési szellemet, annak ennyire terjesztését nem látjuk szükségesnek; látjuk ellenben más részről a’ városi szerkezet egyedül idvezitő alapelveivel ellenkező­nek, látjuk a’ városok ügyeire nézve veszedelmesnek. Nézetünk szerint a’ város megszűnik város lenni, mi­helyt ott a’ születés mint jogosztogató qualificatio állittatik fel, mihelyt választófal emeltetik polgár és polgár között, állapot (Stand) és személyes viszonyok tekintetében; ’s a’ polgárjog olly qualificatióhoz köttetik, mellynek elnye­rése nyitva nem mindenki előtt áll; mellyet csak puszta véletlen vagy puszta kegyelem adhat embernek; — és a’ város megszűnik város lenni, ha annak ügyeibe ollyanok is befolyhatnak, ’s itt-ott talán határozólag folyhatnak be, kik a’ város terheit viselni nem segitnek, kiket a’ városhoz semmi érdek, semmi kapocs nem csatol­ — Ezen utóbbi tekintet pedig annál fontosabb, mivel hazánkban a’ városok javakkal, jószágokkal, javadalmakkal bírnak, mellyek­­röl­ rendelkezésbe tehát befolyást adni ollyanoknak, kiket a’ városhoz semmi érdek nem köt, merő statustani kép­telenség, ’s igen veszélyes képtelenség. — Már most hasonlítsuk össze Debreczen városa javasla­tát imezen kellékekkel.—Be akarja hozni a’születési aris­­tocratiát a’ városokba, hol annak helye teljességgel nincs; ’s azt akarja megengedni, hogy bármelly kövezettaposó, bármelly iparlovag, bármelly koczka- ’s kártyahős, kinek apja történetesen nemes volt, magát városi polgárnak mondhassa, és városi képviselőt és városi követet választ­hasson, és azzá választathassák, mihelyt tanyáját városban üté fel, mivelhogy kártya koczka utján másutt el nem tengődhetnék; polgárjogot nyerjen a­­nélkül,hogy az adó­zásnak olly nemét feltalálni lehessen, melly­et utolérhetné, melly által őt a’ városi terhek viselésében részeltetni le­hetne , hacsak talán a’ botrány és szemtelenség és fodorí­­tott hajfürt adó alá nem vettetnék. — Születéshez tehát polgári qualificatiót kötni képtelenség, ’s ezt a’ territoria­­litas elve meg nem kivánja, hanem kíván olly categoriák felállítását, mellyek a’ nemes előtt és úgy nyitva legyenek mint a’nem­-nemes előtt, ’s mellyek akármellyikét ha ki magának sajátjává tévé, már azáltal polgárrá is lett,’s igy birájának is választásába közvetve vagy közvetlenül be­folyni jogot nyert. Nézzük most a’tisztesbek osztályát, a’honoratioro­­kat. Már másszor is mondok, hogy mi a’ magyar statusjog­nak azon szabaditékos irányát nagy szerencsétlenségnek tartjuk, miszerint nem csak egyes községek, mihelyt bi­zonyos kifejlődésre emelkedtek, a’ megyétől elszakadni iparkodtanak, és 50 város el is szakadott; hanem a’szo­kás törvényen kívül még azt is szentesitette, hogy a’ nép egyes tagjai is, mihelyt annyira művelték magokat, mi­szerint némi tudománynyal dicsekedhessenek, magokat ez által már adómentességre kiváltságolják,városi hatóság alól kivegyék, szóval a’ néptől elszakadjanak, ’s annak érde­kétől mind azon nyomatékot elvonják, mellyet az értel­miség tulajdoníthat. — Az elszakadozásnak, a’ cotteriákra oszlásnak ezen irányát olly boldogtalan iránynak tartjuk, mi­szerint nem kétségeskedünk megvallani, hogy ha a’ megyei rendszer reformját óhajtásunk szerint intézhetnék, korán­­sem azt tennék, hogy a’ honoratiorok személyenkint a’ megye gyűléseinek szavazó tagjaivá legyenek, hanem ad­nánk képviseleti jogot a’ községeknek, megengednék, hogy minden helység, népessége arányához képest, képvi­selőt vagy képviselőket küldjön a’ megye gyűlésére, mi­szerint aztán a’ honoratiorok nem mint a’ néptől elszaka­dott, annak érdekeihez nem kapcsolt ötödik országrend, hanem mint népképviselők jelenjenek meg a’ megyei szer­kezet sánczai közt, mint ollyanok, kik a’ népérdeket mű­veltséggel ’s tudománynyal egyesitve, nem az értelmiséget — a’ mi magában elvont­­ stellen fogalom — hanem a’ né- 49

Next