Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-05-28 / 251. szám

Vasárnap 251* Május 28.1843. PEST­ HIRLaP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzbel. — Elöfizethet­­helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba 's egyé­­k ilföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , 's egy-egy hasábsorért petit be­tűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Követválasztások. Névmagyaritás. Kinevezések. Országgyűlés.—Pozsonyi újdonságok. Megyei dolgok: Baranya (követi utasítások). Hont (tizedbérlés , b. Wesselényi Miklós levele). B­á­c­s (levelezői iga­zolás). Zágráb (bővebb rajz az april. 22-ki követválasz­tó gyűlésről, követi utasítások). Közintézetek. Énekiskola. Kül­földi napló. Nagybritannia és Izland. Frank-, ’s Spanyolhon. Hivatalos tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Köves választás. Városokban: 30) Modor: Trémel György városi kapitány és M­u­s­k­u­­lyi Károly főügyész. 31) Bazin: Abel Adalbert főjegy­ző és P­o­tt­n­e­r János tbiró. — Káptalanokból: Szombathely:Laky Károly kanonok. Kassa : Tar­csán­yi Ferencz kan. S­z­at­már : Linczy József. A’ Fehérvári káptalan pedig nem Kor­izmi­cs kanono­kot, hanem Petrik Ignácz kan. választá orsz. követül. Névmagyaritás. Ő csász. kir. felsége Trell Lipót seborvosmesternek v.nevét Mer­ényi­re átváltoz­tatni legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Kinevezések. A’ nm. m. kir. udv. kamara az időközben meghatározott Sándor József titoknokká kineve­zése által megürült fogalmazói hivatalra Krászonyi Józsefet, eddigi fogaim, gyakornokot, — Furtsik Mihály előléptetése következtében a’kiadó hivatalban megürült irnokságra Pö­­schel Józsefet, eddigi kiadói járulnokot, ’s az ekkép meg­ürült járulnokságra Axamethy Jánost, a’ kiadóhivatalnál díjtalan gyakornokot, — Schuller Leopold tokaji kir. szál­­mestert mohácsi kir. sótisztségi ellenőrré; Ryátz Ignácz pesti sóhivatali gyakornokot pedig ottani sómázsálóvá al­kalmazta. Országgyűlés. Ő csász. királyi felségének az ország­gyűlését megnyitó kegyelmes trónbeszéde, mellyet már múlt számunkban megemliteni szerencsénk vala, egész kiterjedésben itt következik : Nonus Regimniis Nostri, saluti populorum divinitus No­bis creditorum, constanter dicati annus, novum attigit die hodierna solatii momentum, dum Fideles perchari Regni Nostri Hungáriáé, partiumque adnexarum Status et Ordines Nobis Herum circumfusos intuemur. — Sensum experimur Patris , Liberorum incolumitati sincere intenti, et de ulteriori felicitatis illorum augmento constanter solli­­citi. — Cui Nostro studio ut satisfiat, lubenter largimur vobis hancce de adminiculis conciliandae rebus Patriae am­­plioris eíflorescentiae, addendoque opibus nationalibus incremento, in medium consulendi opportunitatem.—Fru­­amini igitur hac ita, ut communi opera ferendae Legum sanctiones, omni in parte e vera eveniant publica utilitate. — Neminem Vestrum latét, — quam Nos in eo ponamus operám, ut fundamenta avitae Constitutionis integra, vires legitimarum potestatum, intra limites lege assignatos, effi­­caces serventur, Jussa denique Legum, quantum quidem in Nobis situm est, eífectui dentur. — Pro eo tarnen, qui animo Nostro proprius est, candore, celare non possumus, ejusdem, cujus nunc admodum meminimus, utilitatis pub­­licae rationes non tam svadere, quam praecipere,ut de me­­diis deliberetur, quae ad confirmandam, qua hae temnun­­tur, auctoritatem, conditionesque prosperitatis communis ut par est, adstringendas conferant.— A vestra igitur Fi­deles Status et Ordines, incolumitati rerum Patriae con­sulendi alacritate, praestolamur, ita vos ad scopum hunc elaboraturos esse, ut providentiam, sollicitudinemque ves­­tram hoc probandam monimento, seri quoque posteri gra­­to animo venerenlur. — Hoc in arduo, sublimi tarnen la­boré , habebitis Nos in quaevis ita comparata vota vestra semper pronos. Vos enim sospites, publicamque rém Hun­gáriáé prosperam videre, nemo vestrum ardentiori Nobis desiderio flagrat. — Sic animo ad provehendam prosperi­­tatem, felicitatemque perchari Nobis Regni Hungáriáé et partium adnexarum, comparati, benignas Propositiones Nostras Regias, Paterni Nostri in vos affectus uberiores testes, hisce vobis Fidelibus Statibus et Ordinibus consig­­namus, Iisdemque Gratia et dementia Nostra Caesareo- Regia porro etiam benigne propensi manemus. Az isteni gondviselés által ránk bízott népek boldog­ságára állhatatosan szentelt országiásunk kilenczedik éve mai nap az örömnek egy uj perczét érte el, midőn felette kedves Magyarországunknak , ’s hozzá csatolt részeinek KKait és RReit körülünk összegyűlve szemléljük. — Azon atya érzését élvezzük, ki magzatainak jólétét őszintén u hordja szivén , 's azok további boldogságának gyarapítá­sáról állhatatosan gondoskodik. Melly törekvésünknek hogy elég­tétessék, örömmel nyújtunk nektek alkalmat a’ haza közügyei nagyobb felvirágoztatásának eszközeiről, ’s a’ nemzeti gazdagság gyarapításáról köztanácskozhatni. — Használjátok tehát ezt úgy, hogy a’ közös munkával alkotandó törvények minden részben a’ valódi közhaszon­nak megfeleljenek. — Mindnyájan tudjátok, mennyire iparkodunk mi azon, hogy az ősi alkotmány alapjai épség­ben , ’s a’ törvényszerű hatalmak ereje a’ törvényjelelte határok közt sikeresen fentartassék, a’ törvények rende­letei pedig, a’ mennyiben tőlünk függ, végrehajtassa­nak.­­ De azon őszinteségnél fogva , melly lelkűnknek sajátja, még sem titkolhatjuk el, hogy ugyanazon közha­szon tekintete, mellyet az imént emliténk, nem annyira javasolja, mint inkább parancsolja, hogy tanácskozás alá vétessenek azon módok, mellyek a’ tekintély szilárdítá­sát, ’s a’közboldogság feltételének megalapítását eszkö­zöljék. — Tehát a’ haza közügyeinek javán munkálkodan­dó , serénységiektöl várjuk hű KK. és RR., miszerint e’ czélra úgy fogtok közremunkálni, hogy gondoskodáso­kat ’s iparkodástokat, ez emlé­­kül kitüntetendőt, még a’ késő utódok is hálás szívvel tejeljék. — E’ nehéz, de magasztos munkában minket minden ekkint keletkezett óhajtásaitokra mindig hajlóknak fogtok tapasztalni. Mert titeket boldogoknak, ’s Magyarország közügyeit sze­rencséseknek láthatni közületek ki sem óhajtja forróbban mint mi, — így óhajtván szivünkből felette kedves Ma­gyarországunknak ’s a’ hozzá kapcsolt részeknek közjólé­tét ’s boldogságát előmozdítani, kegyes királyi előterjeszt­­vényeinket irántatoki atyai idulatunk bővebb bizonyítvá­nyaiul nektek hű Kir. és KR. ezennel átadjuk , ’s továbbra is a’ mi császári királyi kegyelmünkkel és jóindulatunk­kal hajlandók maradunk. A’ múlt számunkban latinul már közlött kir. kegyes előterjesztések magyarul: Öcs. kir. felsége nevében ’stb. Ő felszentelt felsége nem kevesbbé a’ törvények megtartá­sának gondjától, mint a’ közboldogság előmozdításának eszkö­zeiről szakadatlanul gondoskodó atyai szivének ösztönétől ve­zéreltetve , ő uraságukat a’ Kirat és RRet a’ jelen országgyű­lésre egybehívta , hogy kedves Magyarországa ’s kapcsolatos részei közüdvössége ’s virágzása kellékeinek teljesítésére irány­zott akaratját a’ legfenségesebb kir. hatalmával szentesített tör­vényekben is nyilvánítottat, bővebb üdvös ellátások gyarapítá­sával bebizonyítsa. Kegyelmesen kivánja tehát ő felsége : I. Hogy bemutattatván az utóbbi országgyűlés 3-, 4- és 5-ik­­.czikkelyei által kiküldött orsz. választmányok munkála­tai, a’ mik ezeknek nyomán a’ közjó és szükség érdekében len­ni találtatandnak, a’ RK. és RR. annak idején ő felsége ma­gas színe elibe terjeszszék. II. Azon szomorú eseményekre, mellyeket némelly me­gyékben a’ közdolgok tárgyalásáhozi járulás legfőbb nemesi ki­váltságának gyakorlatában öldöklésekkel ’s mindennemű legsú­lyosabb kicsapongásokkal közbejötteknek ő felsége atyai szivé­nek mély fájdalmával értett, a’ KK. és RR. figyelműket fordít­sák. — Minthogy magában világos , mikint ha ezeknek jöven­dőre elejök, nem vétetik, a’köztanácskozásokbani minden súly és méltóság elenyésztetvén, a’ közgyülekezetekben sem a’ sze­mélyes, sem dologügyi bátorlét, a’szavazat szabadsága pedig még annál kevesbbé lesz fentartható. — ő felsége tehát legfőbb gondjai közé számítja, hogy a’melly hiányok a’megyei köz­gyűlések tartásába már dicső emlékezetű nagyatyjának az 1790- ki kir. előadások 5-ik pontjábani intése szerint becsúsztak, az­óta pedig a’ törvényes szabadsággali visszaélés említett fokáig növekedtenek, azoknak elenyésztetése és sikeres meggátlása iránt a’ RK. és RR. a’ III. rész II-ik czíme 8-ik szakaszának ’s az 1723: 58­­.czikknek értelméhez képest határozzanak, ’s a’ legczélszerűbb eszközöket ő felsége színe elibe terjeszszék. III. Azok közé továbbá, mik hamarébbi tárgyalást kívánnak, ő cs. kir. felsége a’ negyedik rendnek országgyülése­i jelen helyzete iránti panaszát kegyelmesen számítja, és kivánja hogy addig is, mig az 1790: 67. ’s 1824. 8. t. ez. következtében az országgyűlés rendezésének ügye törvény által elintéztetnék, az országgyűlési tárgyalásokhoz szavazataik által járulhatásnak a’ sz. kir. és bányavárosokat illető joga törvény értelmében meg­határozottá ’s biztosítottá tétessék. IV. A’ kereskedelmi virágzás alkalmas közlekedési eszkö­zökben fekvő főbb viteltyüinek (vehiculorum) hiánya naponkint érezhetőbb, e cs. kir. felsége tehát, azon gondoskodásánál fogva miszerint ezen parancsoló szükségen is segittetni óhajt, kegyelmesen meghagyá a’ KK. és RRket fölhivatni, hogy az illynemű közlekedési eszközöknek létesítése, ’s a’ mennyiben már némileg léteznének tökélyesítése, különösen pedig átcsi­­nálási czélszerű rendszer megállapítása iránt, közre tanácskoz­zanak ; ’s nem csak a’ vonalokról, ’s azoknak különböző cate­­goriáiról, hanem a’ munka végbevitelére ’s fentartására szük­séges erők, nemkülönben a’ kellő felügyelet mikénti gyakorlata iránt is, ő felsége eb­be más helyeken már tapasztalás által iga­zolt , ’s a’ czélnak mindenkép megfelelő módokat terjeszszenek. V. Ámbár újabb törvények által, a’ magányosok hitelének szilárdítására, valóban több üdvös rendszabályok tétettek, hogy azonban ezeknek sikere a’ reménynek egészen meg nem felelt többek között, ’s a’ létező birófoglalási mód különbféle hiányain kívül, azon ingékony ’s bizonytalan állapotnak is tu­lajdonítható , mellynek az 1836: XV. törvény utján szerzett birtokok kitétetvék. Mind a’ magányosok hitelügyének , mind a’ nemzeti ipar fölvirágzásának leginkább érdekében fekszik te­hát , hogy a’ fenálló országos intézvények ösvényén, ő felsége kegyelmes hozzájárultával alkotandó czélszerű törvény által eme’ szükségen is segítve legyen. — Hogy pedig az ország hi­­telbeni szükölködésén még sikeresebben segittessék, ’s a’ föld­birtokosoknak, okszerű ’s gyümölcsöző gazdálkodás folytatásá­hoz szükséges tökepénzeket mérsékelt kamatra, ’s hoszabb időre is mindig és könnyen fölvehetni zárt mező nyíljék. VI. Ő felsége kegyelmesen meghagyá a’ KK. és RRnek ki­jelentetni , hogy e’ czélra legtöbbet szolgálandónak látszik, ha a’ földbirtokosok számára alkotandó hypothecai hitelintézet ügye, minden oldalról, ’s figyelmezvén az 1840: XXI­­. sz. 19. ’s 20. §§. szabályaira is, gondosan átfontoltatik, ’s a’ má­sutt létező hasonló intézetek példája nyomán leginkább ajánla­tosnak mutatkozandó törvények alkottatandnak. VII. Azon terhet, melly a’ pozsonyi házbirtokosokat az országgyűlés tagjai számára adott ingyen szállások miatt nyom­ja, maguk a B­KK. és RR. az utóbbi országgyűlésről ápr. 25-én fölterjesztett felírásukban megjelölök. Kivánja tehát ő felsége, hogy az országgyűlési szállásokért adandó igazságos és kellő kártalanítás tanácskozásba vétessék, ’s felőle a felségéhez még ez országgyűlésen törvényjavaslat fölterjesztessék. Vill. A’ mit e cs. kir. felsége az ország Kirainak és Rvei­­nek már 1832.6­ ki kegy előadásaiban arra nézve előterjesztete, hogy miután az 1827-ben nevezett országos választmányok, ’s határbizottmányok költségeire az országos pénztár megfogyat­kozott állapota miatt, a cs. kir. föherczegségének az ország nádorának közbevetésére, kamarai saját kincstárából akkoron 262,606 frt 29­­/rn ki előlegezteték ; a’ RK. és RR. ezen ösz­­vegnek a' kir. kincstárba mihamarább visszafizetéséről gondos­kodjanak, — az most, miután az 1836-ki és 1840-ki or­szággyűlésekről kirendelt országos választmányok költségeinek újabb hozzájárultával, azon előlegezés 488,566 forintnyi ’s váltóczédulában 24,313 frtnyi 2 krnyi nevezetes öszvegre sza­porodott, immár sürgetőbb szükséggé vált. Ö cs. kir. felsége tehát, legfelsőbb kincstárának a' közalladalom annyiféle ’s olly sok költségeivel terheltetésénél fogva kegyelmesen kivánja, hogy a’ kitett kölcsön készséges visszatérítéséről intézkedtessék. Lapjaink múlt számában az országgyűlés ünnepélyes megnyitása előtt f. hó 17-dikén tartatott előleges kerületi ülést csak röviden emlitettük, legyen szabad most, mie­lőtt már közlöttek nyomán tovább mennénk, arra mégegy­­szer vissza térni. A’ RK. és RR. az 1790-ki, 1830-ki ’s 1832-ki gya­korlat nyomán indulva, az országgyűlés ünnepélyes meg­nyitása előtt, saját testületök szerkezete iránt előlegesen tanácskozandók,m­á­j­u­s 17-kén reggeli 10 órakor orszá­gos teremünkben kerületi ülést tartottak. — Az alkalmat­lanul hosszú, még alkalmatlanabbul keskeny teremnek felső részén emeletes rekeszték van, mellynek korlátjánál ily i­lyenkor a’ kerületi két elnök ’s jegyző, országos ülésben a’ kir. személynök foglal helyet; a’ háta mögött: asztalok az egyházi rendbéli követek, ’s országos üléskor a’ kir. tábla, és ennek sorában a’ horvátországi követek által szoktak elfoglaltatni; korláton alól három asztal nyílik el teremhosszant, mellyeknél balról tiszai, középen dunai, jobbról az amazokhoz nem fért megyék követei foglalnak helyet; utánok két asztalnál a’ kir. városi követek, de kö­zépen előttük Turopolya grófja; a’ harmadik asztalnál pe­dig a’ kerületek, ’s utánok a’ jelen nem­ lévők követei. — Oldalt és végül a’ mi kevés hely van, valamint a’ fél terem hosszantfutó karzaton is a’ hallgatóság tömött sorai. — Érdekes látvány magyar embernek, a’ magyar képviselők tereme; külső fény nem emeli a’hely majestását, de az ember kebelét mégis sejtelmek ihletik meg , előérzetül a’ fontos eseményekhez, miknek ez egyszerű terem műhe­lye leszen, ’s az ember úgy van vele, midőn belép, mint ha maga körül hallaná suhogni a’ történendő nagy dolgok szellemeit, és ember szeme önkénytelenül megállapodik a’ nemzet választottjainak arczain, mintha vonásaikról akar­ná leolvasni a’ lelket, mellynek, mint mondják, a’ szem tü­köre. — És Lavater álmai, többek mint álom. A’ figyel­mes psycholog nem mindig csalatkozik. A’ kerületi ülések nem helyesen neveztetnek igy. Ne­­vök azon korszakból maradt, midőn még az ország négy kerülete külön tartá előleges tanácskozásait, némileg ha­sonlón a’ franczia kamara bureaux-ihoz. Ezen Separatis­mus­ később a’ „V i­s u n i t a f o r t i o r“ érzete megszűn­teté , de a’ név megmaradott, ’s meg a’ dunai ’s tiszai

Next