Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-08-13 / 273. szám
ent U051 Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Nemesítés. Vezérczikk. (Adalék a’ városi kérdéshez. II. Nemzeti egység). Szegény magam ’s nemzetiségünk. Országgyűlés. Losonczi lyceum. Nyilatkozás. Megyei dolgok: Békés (királyi előadások, körlevelek, magyar nyelv, V. F. vádjait visszavonja, ’s alaptalanoknak nyilatkoztatja , e’ tárgybani határzat). Pest (a’ megyei törvényszék javaslata a’ nagykőrösi kültanács rendezése iránt). Egyes, ’s közintézetek. M. gazd. egyesület. Takarékpénztár. Pesti műegyesület. A’ budapest közti vizveszély ellen mentesítő intézet. Énekiskola. Külföldi napló. Szerbia. Nagybritannia ’s Izland. Spanyolhon. Hiv. tud. Hirdetések. MACARORSZÁGZ és ERBÉLY. Mentesítés. Ö cs. ’s apost. kir. felsége Bosics Miklós nádor-huszárezredi őrnagyot magyar nemességgel díjmentesen fölruházni legkegyelm. méltóztatott. Vezér CZikk. (Adalék a’ városig kérdéshez. II. Nemzeti egység.) Német viszonyokról,’s tudományos vitáról szólt az előbbi számban megjelent czikk, a’ hasonlatosság azonban a’ fejtegetett viszonyok, ’s a’ mi állapotunk közt szembetűnő; a’ törvénykönyvek [különbsége nálunk is gátolja a’ nemzeti egységet, úgy, mint a’ németeknél , mert a’ nemzetnek négy különböző osztálya szerint négyféle magánjog létez Magyarországban] ,négyféle[a’ személy- és birtokjog, a’ végrendeleti képesség, az öröködési rend, a’ polgári és büntető törvénykezés. Illy állásban nem is lehet csudálkozni, ha a’ külföldi nemzetiségünket nem akarja elismerni, hiszen ő e’ hazában csak négy különvált osztályt talál, mellyek soha érdekeiben össze nem forrhatnak, soha egy nemzetté össze nem olvadhatnak, mert azon négyféle törvény, melly magánviszonyaikat elrendeli, az uj római egyházi canon, a’ magyar nemesi törvény, a’ németszellemű városi rend, ’s a’feudális urbér, választó falként áll közöttök, erejöket eloszlatva, ’s mindegyiket közülök a’ többi háromtól elszigetelve. Ha kezünkbe valamelly hindu lépne, hazája alapinstitutiójára a’ várnarendszerre (Castensystem) mindjárt ráismerne, melly nálunk magára a’ holt földre is kiterjed , mert ez minden várna számára külön törvények alatt álló, más várna kezébe csak kivételképen látható részekre oszlott, papi jószágokra, nemesi birtokra, polgári földekre, jobbágyi telkekre. — A’ magánjogot megalapító törvények ezen különfélesége pedig nemcsak fogyasztja a’ nemzet erejét, hanem károsan is hat az egyének jellemére, mert a’ szőrszálhasogató ősiség után ez legfőbb oka azon prókátori szellemnek, melly közéletben a’ magyarnak olly sokszor kárára vált, ’s magánéletét olly gyakran elkeserítette. Mindenki érezi ezen magánjogi különféleség súlyát, ’s alig lesz ember, a’ ki tagadná, hogy ez nem kisebb gátja a’ nemzeti egységnek Magyarországban, mint Németországban a’ politicai eldarabolás. A’ hasonlatosság magyar és német viszonyok közt ezen kérdésnél azonban még tovább is terjed: érezték a’ magyarok a’ magánjogot szabályozó törvények hiját, mert e’ részben az 1715, 1723 és 1729-iki törvényczikkek óta mi sem történt, kiküldettek tehát az országos választmányok, mellyeknek javaslata azonban mindaddig fel nem vétetett, mig a’ munka egészen el nem avult. Hasonló sors fenyegeti az 1827-iki választmányokat is, 's ha ezen elmaradás okait vizsgáljuk, azt fogjuk találni, hogy nálunk ugyanazon tusa fordult elő a’ törvényhozó testületnél, melly Németországban a’ törvénytudományi irodalmat élénkítette. Mert nálunk is volt egy párt, melly mindig az avitae constitutionis compagest emlegetve, korunkat ollyannyira alkalmatlannak tartotta a’ törvényhozásra, ’s a’ múltnak törvényeit olly tökéleteseknek találta, hogy minden változtatásban mindjárt szabadságunk végromlását sejditette, ’s a’ mélyebben bevágó törvényeket még akkor sem akarta javítani, midőn világosan átlátta azoknak alkalmazhatlanságát a’ mostani viszonyokra, ’s azokat inkább valamelly decisio curialis által egyes esetekben vélte módositandóknak, mert attól is félt ezen párt, hogy, ha egyszer a’ régi törvények elégtelenségét megvallja, ’s a’ javítás munkája valósággal megkezdődik, akkor tovább fog sodortatni, mint a’ mennyire kezdetben menni akart. Ezen párt tehát az országos munkálatok felvételét vagy halaszt- j gáttá, vagy csak összefüggésben egymással egyszer re akarta azokat felvétetni, mert tudta, hogy így halasztja legtovább a’ reformot. Ezeknek ellenében más párt emelkedett; ez az országos munkálatokat, mellyekben nézete szerint csak a’ régi roskadó választó falak kijavitása vagy legalább a’ hasadékoknak betapasztása ’s kimeszelése szándékoltatott, elégteleneknek, ’s a’ mostani kor kivánatainak meg nem felelőknek tartotta, ’s azért a’ legkiáltóbb szükségek pótlását, ’s a’személyjogokra nézve legsértőbb kiváltságok megszüntetését nem akarta a’ rendszeres munkálatok felvételéig elhalasztani, hanem azt a’ mit múlhatatlanul szükségesnek tartótt szemelvénykint ’ is igyekezett létesíteni, így jött létre az 1836: XI., XIII., XVII. és az 1840 : XIV., XXIII. és némi tekintetben a’ XXIX. t.czikk; sőt midőn később a’ valtótörvénykönyv vétetett tanácskozás alá, akkor a’ nemzeti egység’s a’ törvény általánosságának eszméje győzött, ’s az uj törvényben csaknem egészen megszűnt a’ tekintet a’ különböző néposztályokra. A’ váltótörvénykönyv azonban kivételi törvény , mellynek hatása bizonyos körökön túl nem terjed, ’s ugyanazért a’ nemzet egységének előmozditására befolyással alig lehet, de még a’ jelen országgyűlés felébe kerülend egy más törvénykönyv, melly az ország minden lakóját egyiránt érdekli, mellynek czélja a’ személy- és vagyonbiztosság eszközlése, ’s mellynek hatása a’ nép jólétére és erkölcsiségére kiszámíthatatlan, — a’ büntető törvénykönyv. Az eddigi büntetőrendszer, melylyet inkább rendhiánynak lehetne nevezni, még a’ büntetések nemeire és a’ büntető törvénykezésre nézve is fentartotta azon elvet, hogy a’ különböző osztályok, különböző törvények alá tartozzanak, ’s következetlenséget nem látott abban, hogy, midőn a’ nemzetnek nehány osztálya, habár az ezen osztályokba tartozó egyének tetemes része a’ művelődésnek legalantabb fokán áll, polgári jogainak tekintetéből a’ gyalázó testi büntetésektől ment, a’ nélkül, hogy ez által a’ közbátorság szenvedne, addig a’ legnépesebb osztály, mellynek művelődése semmi esetre nem csekélyebb, bot ’s veszsző által büntetessék, — nem látott igazságtalanságot abban, hogy a’vádlottnak szabad lábom védelme, sőt még az is, valljon a’ gyanús egyénnek vád alá tétele minden megelőző bírói eljárás, vagy csak határozat és illetőleg ítélet után történjék meg, csak a’ születés és a’ polgári osztályzat határozza el — sőt az igazságkiszolgáltatás mindennapos akadályoztatása mellett is fentartotta azon elvet, hogy minden osztálynak van külön büntető bírósága, miáltal, különösen városokban, a’ jó rendnek ’s biztosságnak fentartása lehetetlenné lett. A’ büntető törvénykönyvjavaslat kidolgozásával megbízott választmány, ezen különbségek megszüntetését hozta javaslatba, mellyek a’ szabadalmakkal nem bíró lakosok jobb érzését sértik, a’ bizodalmatlanságot keblükben meg-örökítik, ’s az előjogot nemcsak mint az érdemnek jutás- mát, hanem még mint a’ bűntettnek kegyelőjét ’s a’ közbátorság akadályát is tüntetik szembe. — Mert bármenynyire ágazzanak is el az európai büntető törvénykönyvek és törvénytudók, ez egyben mindnyájan megegyeznek, hogy azon elvnek felállítása nélkül, miszerint a’ büntető ítélőszékek illetőségét a’ bűntett elkövetésének helye, vagy bűntettesnek lakhelye határozza el, és nem a’ bűn- tettesnek polgári állapotja, jólrendezett büntető törvény- kezés nem is lehetséges. Azt fogja talán mondani valaki, hogy a’ magyar nemes annyira megszokta a’ hasonlók bíráskodását (judicium parium) hogy még azon megyék közül is, mellyek a’ nem-nemeseknek a’ hivatalviselhetési képességet megakarják adni, némellyek a’ bírói hivatalokat kirekesztőleg nemesekre akarják bízni. De ha a’ hasonlók bíráskodása, azon értelemben, hogy az ugyanazon polgári osztályhoz tartozók hasonlóknak tekintetnek, azon időben , midőn minden polgári osztály még életmódjára , gondolkozására és művelődésére nézve a’ többiektől különbözött, a’ szabadságnak némi garantiáúl szolgált, ’s a’ bűntettesben bírál ’s a’ törvény alkalmazása iránt bizodalmat szült, ezen gyenge ok is megszűnt a’ mostani időben, mert mióta a’ művelődés nincsen többé osztályokhoz kötve , mióta sok előjognélküli egyén életmódjára ’s művelődésére sokkal inkább hasonlója az előjogosak azon részének,mellyre jelenleg a’ bíráskodás bízva van, mint az előjogosak azon műveletlen többsége, melly fölött a’ biró olly sokszor mondja ki elmarasztó ítéletét, azóta abban, hogy büntető keresetben nemes fölött csak nemes, városi polgár fölött csak városi polgár ítélhet, csak álokoskodás lelheti fel a’ hasonlók bíráskodását, csak álokoskodás láthat abban garantiát. A’ szabadságnak valódi garantiája ’s a’ birodalom eszközlője csak a’ szabad választásban található, ezt tartották már őseink a’ szabadság paizsának, ez azon veres fonal, melly polgári institutióinkon keresztül szövődik, ez azon éltető szellem, melly megakadályozta, hogy büntető és rendőri törvénykezésünk annyira el ne aljasodjék, mint Németországban, hol a’ művelődés és humanitás hangos kürtölésének daczára, a’ gyanúsnak sokszor 3—6 évig börtönben kell bevárni az elővizsgálat végét. Igaz ugyan, hogy a’ szabad biróválasztást most csak a’ nemesség gyakorolja széles kiterjedésben, a’ városi választások elvesztették eredeti typusokat, de a’ választottak sem bírják azon kelléket, melly büntető és rendőri törvénykezésben a’ territoriális hatóság elvének győzelmet vívhatott volna ki, ezen nehézséget azonban a’ városok elrendezése el fogja oszlatni, melly a’ teendők sorában legelöl áll, ’s a’ rendszeres büntető törvénykönyvnek is múlhatatlan megelőzője. De midőn a’városok elrendezését említjük, tagadni nem lehet, hogy a’ nemesség és polgárság közt olly idegenség uralkodik az országban, mellynek okait vizsgálni különösen akkor méltó, midőn törvényhatóságoknál és országgyűlésen van arról szó, hogy a’ városi polgárok állása újra szabályoztassék A’ városi polgárság állapotja Magyarországban valóban egyetlen a’ maga nemében, mert mig a’ polgárság az egész civilizált Európában a’ szabadság legfőbb támasza, a’ haladás leghatékonyabb eszközlője, mig ezen osztály Angolországban a’reform óta, csaknem minden parliamentben, még akkor is, midőn képviselői kisebbségben maradnak, ’s midőn a’ ministerium elleneiktől alakittatik össze, győzelmesen viszi előre a’ haladás zászlóját *), addig a’ haladás baráti Magyarországban, nem minden aggódás nélkül néznek azon időnek elébe, mellyben a’ városi elem orsággyűlésen nagyobb befolyással birand; a’ maradás hősei pedig nem kevésbbé félnek azon lépéstől, melly a’ politicai súlypontot egyszerre megváltoztatandja, ’s a’ hatalmat olly kezekbe is juttatja, mellyekröl még senki sem tudhatja, vallyon fognak e avval élni tudni; a’ catholicusok félnek hogy számos városokban vallási tekintetben el fognak nyomatni , ha az elrendezés hasisa szűk, — a’ protestánsok pedig ugyanattól tartanak, ha ezen hasis igen tág leend, a’ nemzetiség baráti végre megvallják, pártkülönbség nélkül, hogy nemzetiség tekintetében a’ városok nagyobb befolyását nem minden veszedelem nélkülinek találják, szóval nincs ember ki Magyarországban a’ városok elrendezését párttekintetekből kívánná; — a’ polgárság nem bírja a’ pártok rokonszenvét, ’s a’ városi kérdés igazságosságán kívül, semmi egyéb tekintet nem érlelte meg ezen ügyet, mellyet a’ megyék kitűnő nagy többsége olly hőn pártol, a’ nélkül, hogy akár felülről akár alulról kényszeritetnék, a’ nélkül hogy meg volna győződve, miszerint a’ polgárság törvényhozási befolyását nem fogja e egészen más irányban gyakorolni, mint azt eddig a’ nemesség gyakorolta. Mielőtt azonban ezen látszólagos abnormitás okait fejtegetnénk, szükséges, hogy a’ városok eredetéről és különböző állásáról egyéb nemzeteknél úgy mint hazánkban némellyeket előre bocsássunk. — Pulszky Ferencz. Szegény magam, ’s nemzetiségünk. Egy idő óta nagyon isgyakran van azon kellemetlenségben részem, hogy külföldi hírlapok levelezői, ’s külföldi röpiratok szerzői csekély személyemet elmélkedéseik tárgyául veszik. Kellemetlenségnek nevezem, nem azért, mivel jellemrajzaik dicsérjenek bár avagy gyalázzanak, a’ félreismerés, balitélet, ’s elferdítés vonásaival mindig egy torzképet állitnak elé. Ez kikerülhetlen mint a’ fatum; mert a’ nyilvános élet hasonlít a’ csalánhoz, melly megégeti a’ ki hozzá nyúl. Hanem kellemetlenségnek nevezem azért, mivel teremtőm akkint alkotott, hogy ha szabad volna Isten kegyelmétől adományt kérnem, mindenek felett azt választanám, engedjen valamit tennem hazám javára , úgy, hogy a’ süker meglegyen a’ nélkül, hogy személyem csak észre is vétetett volna. Ámde miután az észrevétlenség boldogságában csak az részesülhet, ki a’ henyeség zugában ül cselekvéstelenül, a’ ki ellenien nyilvános téren dolgozik, azt barát ’s ellenség egyaránt észre veszi, arra itt szeretet , amott gyűlölet mereszti szemét , annak a rokonszenv nem érdemlett virágokat, az ellenszenv nem érdemlett töviseket szór útjába; e’ szentségtelen kénytelenségnek magamat teljes resignatioval megadva , soha sem voltam, ’s nem is leszek olly nevetségesen hiú, hogy minden fonák ítélet ellenében, melly csekély személyemről iratik, csörömpölve lépjek a’ küzdhomokra, mint egy pánczélos vitéz. De történik még is, hogy a’személyemröl irottak közügyekkel hozatnak viszonyba , ’s ekkor már állásomnál fogva kötelességemnek kell éreznem, az ügyet nem mellőzni hallgatással, bár ha személyemmel kapcsolatban jött is szőnyegre. *) Gróf Széchenyi azt mondaná: dandárát, dandár azonban magyarul nem jelent annyit mint francziául az étendard szó, mellytől ez hihetőleg származott, hanem zászóalj. 131 Vasárnap PESTI 133. Augustus 13, 1843. IBLP. Megjelenik a lap mindenhéten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő péinzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, Hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , ’s egy-egy hasábsorért petit hetükkel 5 pengő krajczár számittatik.