Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-12-03 / 305. szám

egyéb dolgok mellett is bizonyosan másutt is, a’ hol jóté­­­­konyságról van szó, ott, ha meg nem hivatnánk is, szí­vesen megjelenünk, a’ teherviselés elöl pedig örömest bú­­vunk az alkotmány sánczai mögé, mind a’ mellett, hogy képviselőket mi is választunk, ’s azok közé mi is meg vá­lasztatunk. Ez tovább nem hagyattathatik így, a’ nélkül, hogy repressáliálkali visszatolások, épen a’ nemesek ká­rára, ’s az egésznek örökös súrlódásokra kárhoztatásával divatba ne jöjenek. — Ezt értekező csupán a’ baj m­eges­­merése végett látta jónak igy felhozni, mert orvoslásról levén szó, az orvossal jól meg kell ismertetni a’ betegsé­get , hogy meggyógyíthassa. A’ pénztár véletlen vizsgálásának kötelessége, a’ külső tanács elnöke tisztéhez tartoznék, de joga legyen azt a’ belső tanácsnak is akár mikor megrendelni, és saját küldött­sége által megvizsgáltatni. Mind a’ két tanács tagjaira nézve, az ülések szorgalom­mali járása olly hozzáadással tétetnék kötelességül, hogy a’ ki meghatározandó néhány ízben minden ok nélkül ki­maradna , ’s közhatározás következtében történendő meg­­íntetés után sem járná szorgalmatosan a’gyűléseket, hi­vatalától elébb felfüggesztessék, ’s attól a’ maga utján el is mozdittathassék. Továbbá, a’ megyei gyűlésekre határo­zott széksértési büntetés, a’ városok gyűléseire is kiter­­jesztetnék. Nem hozattathatik fel mind ezek ellen nehézségül, hogy a’ külső tanácsnak minden évdíj nélkül csupán be­csületből szolgáló köztagjai, ’s hogy a’ választott polgá­rok , otthon sokat kénytelenek mulasztani a’ gyakori gyű­lések miatt. — Nyíregyháza városa külső tanácsa, minden héten legalább egyszer rendszerint össze szokott ülni, rendkívüli szükség esetében, többször is, pedig ezenkí­vül küldöttség­ m­unkálódások is gyakrabban vannak , ’s mégis kitelhető szorgalommal teljesittetnek. Minthogy pedig értekező szereti magát azon édes re­ménynyel kecsegtetni, hogy nem sokára elérkezik már a’ várt idő, midőn az alkotmány sánczaiba a’ szabad váro­sokat is be fognak vezettetni, az elrendezéshez még azon szívből eredő óhajtását is csatolja. Vajha meg lenne mi­előbb, minek az izó szerint lenni kell, ’s igy aztán a’ megyéknek olly szép kincsei — a’ szabad városok — azoktól elszakadozni többé ne vágyjanak. — Galánffy János, Nyíregyháza főjegyzője, O­rszággyülés. I­VXVBI. Örs*, illés a’m. fölülnél, nov. 23-án. Kezdete 10. vége 2 órakor. Tárgy: a’ kerü­leti napló ügye. Felolvastatván a’ kér. napló kinyomatása ügyében költ üzenete­t RBnek, egy gróf az iránt következőkben fejté ki nézeteit: Jelen tárgy nem először fordul itt meg sző­nyegen, azt már a’ múlt orsz.gyülésen is sürgették a’ BR. Most azonban már a’ két. napló kinyomatásának akadályo­zását a’ sérelmi térre vitték át. Nézete szerint, ha e’ tárgy körül létezhetik sérelem, az csak két okon alapulhat: elő­ször azon, hogy a’ sajtószabadság korlátozása Magyaror­szágban sérelmes; 2-szor, mert a’ törvényhozó test egyik felét munkálatai közzétételében akadályozni sérelem. Mi az elsőt illeti: törvényeinkben a’ korlátlan sajtószabadság sehol kimondva nincsen, és nézete szerint, egyáltalában korlátlan sajtó sehol nem lehet; azért mindenütt vagy re­pressiv, vagy praeventiv eszközöket szoktak használni a’ sajtó ellen. Nálunk a’ kormány repressiv eszközökhöz nem nyúlhat, mert azok nem törvényesek; kénytelen hát prae­ventiv eszközökhöz nyúlni, mert azok, mivel törvénye­ink megengedik, törvényesek. Mi a’ másodikat illeti, hogy­­. i. a’ törvényhozó test egyik felét munkálatai közlésében akadályozni sérelmes, arra röviden csak azt mondja, hogy a’ ker­­ülés nem diplomatikai erejű, és igy mint ollyan­­nak, napléra szüksége nincsen , ’s naplója kinyomatását akadályozni nem sérelmes; sőt a’ kér­ ülésnek, mint ren­dezetlennek, a’ rendes naplóvitelt megengedni veszedel­mes is volna; mert ott mondathatnak ollyanok, mellyeknek kiterjesztése az egész országra káros hatással lehetne. Ez ellen ugyan azt mondhatni, hogy a’ törv­hozó test egyik részéről illyesmit föltenni nem lehet, ’s nem kell; ezt ő is megengedi, de hol van a’ kér­ ülésben a’ biztosíték, hogy egyes személyek vissza nem élnek törvényhozói ál­lásukkal , és az alkotmány, sarkalatos törvények, uralkodó ház ellen ki nem kelhetnek ? Azon biztosíték, hogy az illyen magokról megfeledkezőket a’ többség rendre iga­zítja , nagyon keveset ér, mert ha egyszer kimondattak, ’s rá még sajtó által is elterjesztettek, egy tekintetre lát­ható , hogy ezen biztosíték semmi biztosíték. Az előadot­tak nyomán azért kívánná kijelentetni, hogy mivel a’ RR- nek országos naplójok van, a’ kér. napló kinyomatásának akadályozását, minthogy a’kér. ülés nem diplomaticai erejű, ragaszkodván a’ múlt orsz.gyülésen kifejtett néze­teikhez, a’ főRR. sérelemnek el nem ismerhetik, és ez ez iránti felírásba bele nem egyezhetnek. Ezután egy báró főispéni helyettes következően nyilat­kozott: A’ feer. napló kinyomatását nem óhajtja, akadá­lyozását sérelemnek nem tartja; de még sem vinné e’ dol­got azon mezőre, mellyre azt gr. Sz. A. vitte, hanem mi­vel az országgyűlés elrendezéséhez tartozónak véli, azt akkorra kívánja halasztatni. Azon felelem, hogy gr. Sz. A. szerint némellyek törvényhozói állásukkal visszaélnek, az alkotmány, uralkodó ház dien beszélhetnek, még inkább a’ két­ napló kinyomatása mellett, mint ellene szól; m­ert ha tudják, hogy kinyomatnak a’ beszédek, ha azt, mit hévtől elragadtatva mondottak, otthon is nyugodt kedély­­lyel, higgadt vérrel olvashatják, bizonyosan jobban meg fogják gondolni, mit mondanak. Nagyobb antidotumát a’ rendin tűl menő beszédeknek nem is gondolhatni a'kinyo­mtatásnál. ’ hát nem ezen okból nem kívánja a’ kér. nap­lók ki nem nyomatását, hanem azért, mivel a’ kér. ülé­sek a’ csélnak meg nem felelnek; mert a’ hol annyi hall­gatóság összegyűl, ott nem igen tanácskozhatni nyugal­masan. Kezdetben czélszer­ű lehetett, mert csak kerüle­­tenkint gyűltek össze, most azonban megszűnt az lenni. Czéltalan­ a’ kér­ ülés azért is, mert már eredeti bélyegét elvesztette; most már az nem tanácskozó, hanem határozó testület, úgy hogy az országos ülésnek alig hagyatott egyéb fen a’ puszta jóváhagyásnál, és csak annál fogva sem akarna a’ kerületnek újabb diplomaticai jelentőséget adni. A’kor­mány ha hajlandó volna is a’napló kinyom­tatását megengedni, joga nin­ es rá; mert ha azt megen­gedné , az országos ülés minden jelentőségét elvesztené; ’s minthogy illy nagy változás az országgyűlés elrendezé­séhez tartozik, ő felségének sincs joga bele­avatkozni.— Czéltalan továbbá azért is, mert czéljait, eszközeit igen kifejti, nyilvánossá teszi, és az il­yen eljáráshoz sokkal könnyebb hozzáférni, mint ha czéljait nem minden tudja. Azon oknál fogva sem áll rá, hogy a’ kér. ülés nagyobb diplomatikai jelentőségre emelkedjék, mivel Angol- Fran­­cziaországban, sőt egész Európában nincsen kormány, mellynek akármi ülésben képviselője ne volna; az orszá­gos ülésben ott van a’ hír. személyr­ök, a’ kerületiben már magok közül választanak a’RR. elnököt, 's azzal, ha ő felsége a’ kér. naplót megengedné, megismerné a’ kerül. ülés diplomaticai állását a’ nélkül, hogy képviselője lenne benne. Az előadottaknál fogva tehát nem szavaz a’ kér. napló kinyomatása mellett, mivel azt az orsz.gyülés elren­dezéséhez tartozónak véli. Egy gróf szerint az előtte szóló majdnem azon elvek­ből indult ki, mellyekből az ellenzéki rész, mégis utol­jára oda megy ki, hogy a’két. napló kinyomatásának aka­dályozását ne tartsuk sérelemnek, hogy azt halassszuk az orsz.gyülés elrendezésére. Az érd. főisp.helyettes úr félel­me , miszerint a’ napló kinyomatása a’ kér. ülést diploma­ticai állásba hozná, nagyon késő; mert a’ kér. ülés már most is diplomaticai hatásra­ van az egész országra. Alap­talan azon félelem is , hogy igy a’ kormánynak majd nem lesz képviselője, mivel mostani állásunkban sem az orszá­gos , sem a’ seer. ülésben nincs a’ kormánynak képviselő­je , mert a’ kir. személynek nem a’ kormány képviselője, hanem csak elnök, ki a’ tanácskozást vezérli, elnök, ki a’ többséget kimondja. Angliában sincsen a’ kormánynak egyenes befolyása a’ parliamentre, hanem tud szerezni, ha akar, ’s ezt a’kormány nálunk is utánozhatja, ha akarja. Azt is monda az előtte szóló, hogy ha kinyomat­nak a’ beszédek, azokat az egész világ olvashatja, és igy a’ szónok jobban meggondolja, mit mond. Ezen­ek újra a’ két­ napló kinyomatása mellett szól; mert csak kívána­tos , hogy azon ülés minél rendezettebb minél hamarabb legyen. Hallotta e’ teremben mondatni, nem ugyanezen alkalommal, hanem mikor a’ vegyes házasság forgott sző­nyegen , hogy a’ közönséget szükséges informálni, ’s est akkor a’ túlsó oldalon levő urak helyeselték, most a’BR. a’ két. napló kinyomatása által épen a’ közönséget akarják informálni, ’s midőn ezt akarják, miért ellenzik azt? Vagy ezen informálás talán ollyan, mint Verbőc­y mondja: aliquando valent, aliquando non valent ? Vagy tán csak azon egy tárgyban lehetett és kellett informálni, másban pedig nem? Vagy tán csak egy rész akar a’ maga részire informálni? Az illyen egyoldalú informálást bajos volna a’ méltányossággal megegyeztetni. A’ BR. azon nézetből indulnak ki, hogy ők nem használhatnak, hacsak minden lépteiket a’ közvélemény nem kiséri, nem tehetnek más­kép eleget tisztjüknek, ’s nem felelhetnek meg küldőik bi­zodalmának, hacsak minden léptékről számot nem tudnak adni. — A’ nyilvánosság abban áll, hogy a’ közvélemény hasson a’ tanácskozásra, a’ tanácskozás pedig a’ közvéle­ményre. Ezt csak napló által érhetni el. Midőn mi ma­gunknak naplót állítottunk, azt akartuk vele elérni, hogy az ország tudja, mit csinálunk. A’ BR. ollyan naplót akar­nak mint a’ miénk, mégis mi őket nem pártoljuk. Gr. Sz. A. azt gondolja, hogy a’ feer. ülésben mondott beszédek, ha az országban elterjednének, káros hatásúak lennének; s ezt ollyan testületről, melly a’ törvényhozás egyik része,­­ nem mondhatni; mert ott olly mérgeseket nem mondhat­nak, hogy azok terjedését akadályoztatni kellene. Azon­ban föltéve, de meg nem engedve, ha ez úgy volna is, gr. Sz. A. a’ kér. napló akadályozása által még sem érne esőrt, mert az őriz. és kerületi ülésekben mondott beszé­dek közt semmi különbség nincsen, beszédre előleges censurát állítani nem lehet. A* törvény nem a’szabad be­szédre, hanem csak a’ contumeriákra mond büntetést. Gr. A. Gy. a’ minap monda, hogy a’beszédek híven közöltes­­senek, azokat az újságírók ne ferdítsék el. ő is azt kí­vánja , hogy a’beszédek úgy közöltessenek, mint mon­dattak , ’s épen ezért kívánja a’ két­ naplót. A’ mit már több ízben mondott, most is azzal rekeszti be beszédét: a’ mit egyszer kimondottunk, ahhoz mindig ragaszkodni nem az az út, mellyen bizodalmat, hatalmat nyerni lehet­ne , melly az aristocratia érdekének hasznos volna. A’ AR. azon elv nevében szólitnak fel bennünket, mellyet mi is elismerünk; a’ napló pártolására szólitnak fel bennünket, mit min magunk is állítottunk magunknak ; engedjünk hát a’ RR. kívánságának, különben az illy megátalkodást az aristocralia egykor meg fogja siratni. Pártolja az üzenetet. A’kér. napló ellen nyilatkozók véleménye következők­ben öszpontosul: A’ kér. ülés csak barátságos tanácsko­zás, csak előkészülő értekezés, ’s igy naplóra nincs szük­sége , annyival inkább nincs, mivel már most az újságok részletes­ közléseket tesznek. A* két­ naplót már csak az­ért sem engedhetni meg, mivel igy az országos ülések hi­telesítő gyűlésekké alacsonyakénak, a’törvényes elnöki befolyó.'. csökkentésével, mi máris megkezdetett az által, hogy az itélőmester kerésből a’ toll kivétetett. — Egy más szerint a’ kér­ ülések az országos üléseket annihilálták, a’ napló megengedése által hát nem kell annak uj támaszt ad­ni. Annak igen örül, hogy, mint a’ b­e­ti töm­p.helyettes beszédéből kitetszik, mit minden annyira óhajt, a’ juste milieu párt e’ teremben keletkezőben van. Sok szerencsét felván hozzá. — Erre as mondatott: a’ juste milieu ná­lunk annyi, mint két pad közt a’ földre ülni. — Erre egy báró főispán azon észrevételt téve, hogy inkább akar a’ földre esni, mintsem oliy padra ülni, mellyet neki más je­lölt fel. A’ hol az országon azon csapás fekszik, hogy az egyik fél már csak azért sem akar valamit, mivel a’ másik akarja, ott a’juste milieu igen szükséges. A’juste milieu párt nem ollyan, melly sem hő, sem hideg, hanem oly­­lyan, melly nem esküszik vezérhez és zászlóhoz, hanem csupán elvhez. A’ kerületi ’s országos ülés közt semmi különbséget nem lát, a’ két­ napló kinyomatását mégis az­ért nem akarja, mivel a’ deliberativum corpusokat nem kivánja szaporitni. — Egy gróf nem lát abban okot a’ két­ napló kinyomására, hogy az újságírók elferdítik a’ beszé­deket, mert van rá példa, hogy kiegyenlítik. — Egy gróf már leélte a’ szelid alkotmány ’s szelíd kormány alatt élte javát, ’s a’ még hátralevő részét is az alatt akarván leélni, nem kíván semmi változást. Sok embernek igen viszkető füle van , a’ roszat hamarabb megkapja, mint a’ jót, azért nem tartja czélszerűnek a’ két. napló kinyomatását. A’ mi régi jó alkotmányunkat gyermekeinkre is áthagyni kívá­nom, ’s eszel magamat a’ mélt. főRR. gratiájába ajánlom. — Mások illy fontos tárgyat nem igy kiszemelve ’s mellé­kesen kivannak tanácskozás alá venni, azért akkorra ha­lasztják , mikor a’ sajtó ügye kerül szőnyegre. Egy gróf a’ ker­­ülések történetét következőleg adá elő. A’ ker­­ülés 1765ben kezdődött, ’s ekkor még min­den kerület külön ült össze, ’s csak barátságos értekezés volt. 1792 ben a’ tiszai kerületek együtt ültek. 1796 ban az akkori királyi személynök, Nagy, délig a’ tiszai kerüle­teknél elnökölt, délután a’ dunaiaknál. 1802 ben a’ két ti­szai kerület együtt tanácskozott, a’ két dunai is szinte, ’s midőn valamelly dologban több üzenetváltás után sem tud­tak megegyezni, összeültek. 1805ben szinte közösen ta­nácskoztak. isiiben választották a’kerületi elnököket. 1836ban akarták először a’ kér. ülés jegyzőkönyveit ki­­nyomatni. A’ kér. ülés által paralysálni akarják az orszá­gos üléseket, úgy, hogy ha a’ napló m­egnegedtetik, ez csupán cerimonia lesz. Hogy nekünk és a’BRnek országos naplójok van, az semmit sem változtat a’ dolgon, de ha egyszer kinyomják a’ két­ naplót, az által lényeges válto­zás történik az országgyűlési gyakorlaton. — Mi a* köve­tek igazolását illeti, ő azt akarja, hogy a’ követek az or­szágos napló által igazolják magokat. Egy báró következőleg nyilatkozott: Kik a’ RR. üze­­nete ellen felszólaltak, leginkább két nézőpontból indul­nak ki. Gróf Sz. A. felállítván azt, hogy a’ RR. sérelmi téren állanak, azt igyekezett megmutatni, hogy ez egész tárgyban sérelem nem létesik; a’ bősi főispáni­ helyettes szerint, ha sérelem válttá is e’ tárgyban, az az országgyű­­lé­s rendezésére tartozik. Gróf Sz. A. szerint e’ tárgy körül ha sérelem volna, csak két okon alapulhatna: vagy azon, hogy a’ sajtószabadságnak korlátozása Magyaror­szágban sérelmes; vágyáson, hogy a’ törvényhozó test egyik felét munkálatai közlésében megakadályoztatni sé­relem. Mit a’ repressiv és praeventiv eszközökről mon­dott, annyiban igaza van, hogy minden országban vagy repressiv, vagy praeventiv eszközök használtatnak; de midőn folytatólagosan azt mondja, hogy a’ kormány re­pressiv eszközökhöz nem nyúlhat, mert azok törvényte­lenek, ’s azért kénytelen praeventiv eszközökhöz nyúlni, mellyek törvényesek, ekkor hibáz; mert a’ praeventiv eszközök bizonyos tekintetben egyszersmind repressiv eszközökké válnak, miután censura nem létezhetik a’ nél­kül , hogy a’ censura megszegése ellen bizonyos bünteté­sek ne szabatnának. Mi a’ praeventiv rendszabályok tör­vényességét illeti, aziránt én és a’ Bt. többsége más vé­leményben vagyunk, és a’ kérdés semmiesetre oliy apo­­dictice eldöntve nincs, hogy arra hivatkozni, és abból okoskodást vonni lehetne.— Áttérek most a’ második kér­désre, arra t. i., ha vallyon nem valóságos sérelem e az, ha a’ törvényhozó test egyik része munkálati közretételé­­ben akadályoztatik. Én azt tartom , hogy annak megaka­­dályoztatása mindig sérelem, mert meg vagyok győződve, hogy az illy munkálat közzététele szükséges; itt tehát az egész kérdés abban fekszik: szükséges e a’ Rt. munká­latának közlése, vagy nem­ szükséges­­­ör, mert utasítás van, és miután ennél fogva a’ magyar küldők több politikai jogokkal élnek mint a’világ bármelly küldői, azért ezen küldőket Magyarországon szükségeskép inkább fel kell vi­lágositni mint a’ világ bármelly országában; M­or ebből kö­vetkezik az, hogy miután minden országgyűlési tanács­kozásnak fő feltétele a’ kölcsönös capacitatio, az pedig Ma­gyarországban az utasítások miatt nem lehetséges, ha csak azok v­eznek részt a’ tanácskozásokban , kik a’ teremben jelen vannak, és ha a’ capacitatio — hogy úgy mondjam — ki nem terjed az országnak egyéb lakosaira is, — szük­ség tehát olly módokról gondoskodni, mellyek által a’ ca­­pacitatio az országgyűlési teremből kiterjedhessen az or­szág egyéb részeire is. 3-szor következik az, hogy mi­után Magyarországban a’ küldők több joggal bírnak mint más óra ágokban, miután a’ visszahívási jog a’ magyar

Next