Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-11-19 / 301. szám

Vasárnap 301. November 19.1843. pesti hírlap. -------- -----------■ _ j. _------------­­ — . —- ---— —------------------ - --------7 ---------------- ~ --------| r - ---------- - -------- r o’ i--------­— Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Vezérczikk (Mikint lehet Magyarhon legtermékenyebb vidékeit a' magyar adriai ten­gerrel legczélszerűbben összeköteni.). Ország­gyűlés. Adakozások. Fővár. usd. Megyei dolok: P­o­z­s­e­g­a (az adózónak első ad szavazatjogot általánosan), Pest (a’ szepes, XVI. város körlevele). Hont (utasítások a’ Pest városi körlevél káros hatása, 39 város ne kapjon semmi voksot 1­1 körlevelek). U­g­o­c­s­a (utasítások, halálos büntetés és bot eltörölve, eskütt­­székek, börtönköltségek együttviselése elfogadva) Somogy (utasítások, az oct. 12-iki k. k. leirat el nem fogadtatik, ’s a' követi tábla határzata fentartatik). Igazolás. Egyesületek és köz­intézetek : pesti m. keresk. bank. Kisdedóvó intézet. Nyilatkozat a' hasonszenvi orvosi egyesület ügyében. Szepes megyei gazd. intézet. Ku­lt. napló. Havasalj. Nagybr. és K­. Spany. Hiv. tud. Hird. MAGYARORSZÁG és ERDEI.V. Vezérczikk. (M­ikint l­ehet Magyarhon leg­termékenyebb vidékeit a’magyar adriai ten­gerrel legcsélszerübben összekötni? II.) Arról, hogy Vukov­ártól Kár­oly v­á­rosig nemcsak lehet, hanem igen kevés nehézséggel lehet vasutat építe­ni , a’ múlt számban előadván igénytelen véleményemet, következik azon kérdésnek vizsgálata, ha valljon lehetsé­ges e a’ vasút K­árolyvárostól Fiúméig? Jelen értekezés írója, ki e' vidéken 7 év óta technicai műbőrben hivata­­loskodik, következőleg csaknem naponkint volt alkalma a’ Károlyváros és Fiume közti tért vizsgálni, sőt ezen so­kat vitatott kérdés megoldását már több év előtt magának különös föladásul is tű­tte ki, a­ fennebbi kérdésre min­den ingadozás nélkül i­ge­nnel válaszolhat; föltéve, hogy szeszélyből olly vasútnak építése nem kívántatik , mellynél az emelkedés egy ölre egy hüvelyknél több semmi esetre ne legyen, a’ mi bizonyosan 2 mérföld hosszúságú tűnés nélkül nem lehetséges. Okaim, mellyek állításomat tá­mogatják , következők: L­a d­e si­c­h töl (2 V* mérföld Károly városhoz a’ Lui­­za-úton) B r a­d ig a* Kulpánál, és igy közel 9 mérföld­­ny­i térségen már 50 év előtt az akkori Kulpa-hajózási egyesület által a* Kulpapart hosszában, a’ hajók vontatásá­hoz szükséges lovak számára egy tökéletes vontatóut ké­­szittetett, és több erős sziklatöréssel, nevezetesen a’ sze­­verini vár alatt, hol egy magas sziklafal a’ Kulpa fölött majd egészen keresztülnyult (’s a’ szó szoros értelmében a’ szikla és víz között egy egér sem bújhatott volna ke­resztül), kényelmes és széles kocsiút létesittetett, melly, jólehet némi nehézfémekkel, Bródig vitetett. A’ vizáradások elkerülése ’s a’ kitérési helyek végett ugyan, ezen már kész útvonalon némi változtatások szüksé­gesek lehetnének, ’s itt-ott egy kis sziklarepités sem vol­na mellőzhető; minthogy azonban a’ sziklahányást már csak a’ falazatokhoz szükséges kövek végett is okvetlenül meg kellene tenni, ezen költségeket igen nevezeteseknek nem mondhatjuk, sőt biztosan föltehetjük, hogy az érintett 9 mérföldet (Ladesichtöl Bródig), legfölebb 80 ezer filot számítva egy mérföldre, a’legszebb és leghasznosb vas­­uttá igen könnyen át lehetne változtatni. Épen olly kevés­sé legyőzhetlenek a’ vasútépítési akadályok Fiumétól a’ Grobniki mezőn át,minthogy ott egy betörés,(Einsprengung) a'Rechina balpa­tja hosszant legfölebb másfél hüvelyk emel­kedéssel a’ grobniki síkságba vezetne, ’s nem nagy költ­séget okozna; mert a’ szállítandó árúk nagyrészt hegyről lefelé jönnének, és igy vagy semmi, vagy igen kevés ki­térési helyekre volna szükség; mivel pedig még Bródon túl is egypár mérföldnyire a’ vidék kisnn domborodik, csak vagy 3 mérföldnyi igen sok nehézséggel járó lér maradna, melly a’ 70 mérföldnyi egész utat tekintetbe véve, nem nagy nyomatéka lehet. A’ mi a’ Károlyváros és Ladesich közti lért illeti: igaz ugyan, hogy azon nagy kerülés elvágása végett, mellyel a’ Kulpa Ozail fölé teszen, egy hegygerinczet kellene át­­léptetni, de a’ földtéri nehézségek itt sem igen nagyok, és (jelen czikk írójának személyes , bár csak felszínes vizsgálódása szerint) Tomaschniczán és Nagy-Modruslopo­­tokon át egy vonal lehetséges, mellynek hossza alig 3 mérföldet, legnagyobb emelkedettsége pedig alig l1/2 hü­velyket tenne. És igy föl lehet venni, hogy esen téren 1 mérföldnyi vasut építés, százezer ftnál többe nem kerülne. Nehezebb körülmények állanak be Bródtól Fiuméig, mint­hogy itt egy hegygerincz zárja el az utat, mellynek ma­gassága a’ tengerszín fölöl 3000 láb. Miután ezen hegygerincz Fiumétól csak 2, Bródtól pe­dig négy mérföldnyi távolságra van, a’ művészet minden ügyességével sem lehet az esést úgy elosztani, hogy még mindig tetemes emelkedettség, főkép Fiume felöl, ne ma­radjon. Azonban remélhető, hogy az út meghosszabbítá­sa által Bródtól a’ hegygerincz legalantibb pontjáig (mely­­lyet a’ nivelktiónál minden figyelemmel és béketűréssel ki kellene puhatolni, és igyekezni, hogy az Fiume és Brod közt egyforma távolságban találtassák föl) a’ legnagyobb emelkedettség 2 hüvelykre leszállttathatik; mert például ha az átmeneti pont 5 1/4 mérföldnyi vagyis 21 ezer ölnyi távolságra esnék a’tengertől, ’s ugyanannyira Bródtól, és 3000 lába 36000 hüvelyk magasan feküdnék a’ ten­ger színe fölött, tehát 36 nop­iopolizig emelkedettséget adna egy folyó ötre, és igy nem is egészen 13/5 hüvely­ket; itt a’ szállítási költségek ugyan valamivel nagyobbak lennének, mint a’m­ázik vonaloknál, de azzal ismét pó­toltatnának , hogy az útnak a’ tenger felé hajlásánál keve­sebb vonóerőre lenne szükség, minthogy egy ló, melly Bródtól hegynek csak 40 mázsát volna képes vontatni, Fi­ume felé völgynek 120-160 mázsát el vontatna. Az eddigi vizsgálódásokból azon következtetést von­hatjuk , hogy ha egyszer a’ vasút ez utóbbi terem­ fölépí­tésének tehetsége kimutattatott, a’ szállítás itt nem fog több nehézségekkel járni és több költségbe kerülni, mint amott a* sík tereken. Mégis elővigyázat tekintetéből, jelen értekezésünkben, mint az a’ figyelmes olvasó szemét bizonyosan ki nem kerülte, a’ fuvart egy mérőnél egy krral fölebb tettük , mintsem az előbbi számítás kívánta volna. Megemlítendő még, hogy a’ vasútnak hoszszát Bródtól Fiuméig 10 1/2 mérföldre kell venni, úgymint 5 1/2 mér­föld a’ hegy átmeneti pontjáig, és innét 5 mérföld lefelé Fiuméig. Lesz tehát adataink szerint: Vukovártól Sziszekig 36 mérföld Sziszektől Károly városig 11 1/2 — Károlyvárostól Fiuméig 22 gt — Összesen 70 mérföld, a’ mi fenebbi számlálásunkkal tökéletesen megegyezik. Hogy még az egész vasútnak, Vukovártól Fiúméig, ösz­­szes költségét fölszámít­hassuk, tegyük fel, hogy Bródtól Fi­úméig a’sok földtéri nehézségek miatt minden mi 150 ezer ftba ker­ülne, melly szerint következő eredmény fog kijöni: 36 mföld Vukovártól Sziszekig 90000 ttjával 3240000 11 'h — Sziszektől Károly városig 100000 — 1150000 3 — Károly vártól Ladesichig 100000 — 300000 9 — Ladesichtől Bródig 80000 — 720000 101/2 - Bródtól Fiuméig 150000 - 1500000 Összesen 6910000 forint. Tehát 7 millió körüli summa az ár, mellyel az or­szág legtermékenyebb vidékei és Fiume közötti közlekedés legfelsőbb ideálját létesíteni lehetne. II III. Néhány észrevételek ezen vaspálya kivitelének módjáról. Végezetül értekező m­ég következendő megjegyzése­ket tenni bátorkodik : a) A’ Vukovár és Fiume közli vasutat mindenesetre statusköltségen kellene építeni, ’s a’ belefektetett tőke kamatozására számot nem tartani. b) Minden gondolattal felhagyni, hogy ezen utón va­laha gőzerőmű használtassák, és csupán a’ lóerőre ké­szített vasut kivántatóságaira szorítkozni. A’ termesztmé­­nyek, mellyek ezúton a’főforgalmat tennék, sem a’ gőzerővel­ szállítás költségeit el nem bírnák, sem szállí­tásukban olly nagy gyorsaságot nem kívánnak. c) Utazók szállítására szintúgy keveset kell számítani. A’ személyszállítás alig jutalmazná, az e’ végre igényel­hető gyorsaság végett, egy második kerékvágás felállításá­ra szükséges költségeket; máskép pedig a’ személyszállí­tás az áruszállításban nagy zavart okozna. A’ ki az áru­szállítási gyorsasággal, miszerint 9 nap alatt Fiúméból Vukovárra érjen , meg nem elégszik, válaszszon magának más utat. d) A’ vasút épitése ne kezdessék Fiúméban vagy Vu­­kovárott, különben nem lehet abból előbb hasznot húzni, míg vagy Fiúmétól Károly városig, vagy Vukovártól Szi­szekig az egész darab itt késs nem lesz. A’ kezdetnek Ká­­rolyvárosnál, vagy még jobban Bródnál kell történni; mert mihelyt a’ vonal Károlyvárostól Ladesichig (3 mföld) ké­szen lesz, azt azonnal használni lehet. Még nyeresége­sebb pedig, ha az építés Bródnál kezdetik, mert ha a’ vonal Bródtól Fiuméig elkészül, az áruszállitmányoknak csupán Károlyvárostól Posláig (8­­/2 m­fre) kell a’ Luiza­­uton haladni, innét az oldalutat venni Bródig, és elt a’ vasutat használni, mi állat a’Luiza-utnak hegyes része elkerülve, 's a’ vám­bérnek több mint fele meggazdál­kodva lenne. e) Minthogy e’ vasútnak fölépítése Károlyvárostól Fi­uméig a’ Luiza-ut tulajdonosok vállalkozásának (kik egy költséges út létrehozataláért, melly a’ kereskedésnek ed­dig olly nagy könnyítésére szolgált, a’ nemzettől elisme­rést érdemelnek) igen nagy kárára válnék, legjobb vol­na , ha az egész Luiza-ut, mellynek vám­ai úgy is szemet szúrnak, megváltatnék, ’s közforgalomra szabaddá té­tetnék; ’» csupán a’ marhavám hagyatnék meg (melly a’ magas utivám mellett jelenen is létezik) 6 krjával egy ló­tól , midőn az u’ra föllép , 6 krral midőn arról lelép, és igy összesen egy lótól 12 krjával, ugyszinte 6 krjával egy ökörtől. Ebből — mit értekező kétségtelenül be tud bi­zonyítani — évenkint 20—25 ezer ft jövedelem jőne be , a’ mi az út fentartását, mellynek aztán nem kellene olly pompásnak lenni (mivel vasút is léteznék), tökéletesen fe­dezi ; mert a’ közmunkák majd minden kézi munkát fe­dezhetnének. Az áldozat, mellyel a’nemzet nagylelkű­sége illy módon tenne, sokszorozva megjutalmazná ma­gát azon pillanatnyi körinyebbités által, mellyel a’ keres­kedés addig is nyerne, míg a’ vasút elkészülend. Továb­bá az úttal együtt az ország birtokába esendő sok épüle­tek, telkek és korcsmáknak kibérlelése által, mellyek je­lenen 5000 ttot jövedelmeznek, újabb bevétel nyílnék, ’s az út fentartására fordittathatnék. f) A’ folyamok tökéletes szabályozásáról le kell mon­dani. Ezek a’ vasúttal összehasonlítva, főkép a’ hol a’szál­lítás viz ellen történik, igen szegény közlekedést nyújta­nak, hanem be kell érni ideiglenes javításokkal,’s úgy kell azokat tekinteni, mint segéd eszközöket olly árukra nézve, mellyeket vasúton szállítani igen bajos volna, például az árboczokat, épületfákat’stb. — g) A’ fiumei kikötő kijavítására vagy inkább létreho­zására , minden lehető áldozatot meg kell tenni.— Inkább adassák arra ha kell 1 '/* millió, és csináltassák meg jól, czélszerű­en. A’nemzet czélja legyen, kereskedelmi ön­állóságát Fiumében öszpontositani. Legyen csak a’ szállítási bér Bánátból az, mit átterve­zett vasútra nézve kifejtettünk, és legyen csak egy biztos, tágas és kényelmes kikötő Fiuméban, ’s egy tengeri hajó sem fog Triestbe menni, hogy ott odessai vagy galaczi bú­zát drágábban fizessen, mint a’ banatusi gabonát veheti Fiumében. h) A’ Bécs-Triesti vasút versenyétől — ha vasutat épí­tünk, nincs mit félni. Az erőműveivel csak igen drágán szállíthat, és nem fog Zágrábból Steinbruckon, Laibachon át egy mérőt 12—15 krjával Triestbe szállíthatni, mint mi tengerpartunkhoz szállíthatunk; és feltéve, hogy a’ déli vasút Zágrábnál a’ mienkhez csatlakoznék, azon terheket vagy árukat, mellyek Bánátból Zágrábon át Triestbe men­nének (a’ helyett hogy Károlyvároson át Fiumébe menje­nek) úgy meg lehetne vámolni, hogy azon, a’ mi kereske­désünkre káros utat többé soha sem választanák.­­) Senki ne higye, hogy a’ Luizautat vaspályává lehet­ne változtatni. Egy vasúthoz, kivált ha lóerőre van készít­ve , rendkívül szabályozott igazgatás kell, és e végre olly egyiránt kell az esést felosztani, hogy az ember minden állomáson a­ szükséges viszonyokat előre meghatározni ’s a’ lovak erejét lehető legjobban használni tudja. Minthogy pedig a’ Luiza út, eséseiben annyira változó, hogy 2 vagy 3 mértföldnyi távolságban, minden 100 ölnél egész hü­­velyekig különböznek az esések egymástól, tehát vagy a’ legtöbb állomásokon a’ lónak csak félerejét kellene hasz­nálni , vagy minden pillanatban tehert és erőt változtatni. Ez olly alkalmatlanság, melly az áttekintést és ellenörsé­­get épen úgy megnehezíti, mint a’ jövedelmet csökkenti. A’ tervezett vasúthoz szükséges földnek kisajátítása is, mint hogy az egész vonal terméketlen tereken vonul, sok­kal csekélyebb, sem hogy annak a’ Luiza út használata általi meggazdálkodása, egy szabályozott és műtan szerinti vasút építéstől eltántoríthatna.­­) Végre legkisebb időt sem kell elvesztegetni, hogy a’ vasút vonalnak Fiumétól Vukovárig részletes rajza fel­vétessék ’s arra egy tökéletes nivellatio alapittassék. Esen, a’ haszonnal egybehasonlitva olly kevéssé költ­séges előmunkálat nélkül , nem lehet biztos ítéletet mon­dani, 's a’terv kiviteléhez szükséges költségek mindig csak közelítőleg határoztathatnak meg. Jelen értekezés írója mégis, az ügy fontosságától áthatva, megkisértendő néhány észrevételekkel a’ kérdésben levő Fiume és Károlyváros közötti vasút épitése, elrendezése és h­asználata felett, előt­te ismert adatok szerint, egy közelítő de részletesen ki­fejtett költségvetést legközelebb előterjeszteni, ’s ez által a’ közjóra nézve olly nagy fontosságú ügyben alaposabb megfontolásnak ideiglenes talpkövét letenni *). — jjc •) Értekező­s ezáltal a’ honnak kétségtelenül a’ leghasznosabb szolgálatot teendi, ’s magát a’nemzet hálájára nagymértékben érdemesitendi. Mi egyébiránt látván a’ dolgok menetelének aka­­dékos folyamát, ’s érezvén, hogy itt a’ halasztás halál, csekély erőnkhöz képest mindent elköveténk, hogy a’ nélkülözhetlen előmunkálatok haladéktalanul kidolgoztassanak; — és került legyen bár bajba ’s áldozatba , találkoztunk legyen bár több részvétlenséggel ’s hidegséggel, mint mennyit lehetségesnek véltünk , még is némi megnyugtatásunkra szolgál a’ közönséget értesíthetni, hogy különösen Szabó Pál barátunk munkás köz­­redolgozása következtében, a’ Fiumeiak segitségével a’ szüksé­ges költségek annyira kiteremtvék, miszerint reméljük, hogy a’ Fiumei vasút mérnöki előmunkálatai kevés napok alatt való­sággal megkezdethetnek. Legyen szabad hinnünk ’s remélenünk, 189

Next