Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-11-19 / 301. szám
Vasárnap 301. November 19.1843. pesti hírlap. -------- -----------■ _ j. _------------ — . —- ---— —------------------ - --------7 ---------------- ~ --------| r - ---------- - -------- r o’ i--------— Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Vezérczikk (Mikint lehet Magyarhon legtermékenyebb vidékeit a' magyar adriai tengerrel legczélszerűbben összeköteni.). Országgyűlés. Adakozások. Fővár. usd. Megyei dolok: Pozsega (az adózónak első ad szavazatjogot általánosan), Pest (a’ szepes, XVI. város körlevele). Hont (utasítások a’ Pest városi körlevél káros hatása, 39 város ne kapjon semmi voksot 11 körlevelek). Ugocsa (utasítások, halálos büntetés és bot eltörölve, esküttszékek, börtönköltségek együttviselése elfogadva) Somogy (utasítások, az oct. 12-iki k. k. leirat el nem fogadtatik, ’s a' követi tábla határzata fentartatik). Igazolás. Egyesületek és közintézetek : pesti m. keresk. bank. Kisdedóvó intézet. Nyilatkozat a' hasonszenvi orvosi egyesület ügyében. Szepes megyei gazd. intézet. Kult. napló. Havasalj. Nagybr. és K. Spany. Hiv. tud. Hird. MAGYARORSZÁG és ERDEI.V. Vezérczikk. (Mikint lehet Magyarhon legtermékenyebb vidékeit a’magyar adriai tengerrel legcsélszerübben összekötni? II.) Arról, hogy Vukovártól Károly városig nemcsak lehet, hanem igen kevés nehézséggel lehet vasutat építeni , a’ múlt számban előadván igénytelen véleményemet, következik azon kérdésnek vizsgálata, ha valljon lehetséges e a’ vasút Károlyvárostól Fiúméig? Jelen értekezés írója, ki e' vidéken 7 év óta technicai műbőrben hivataloskodik, következőleg csaknem naponkint volt alkalma a’ Károlyváros és Fiume közti tért vizsgálni, sőt ezen sokat vitatott kérdés megoldását már több év előtt magának különös föladásul is tűtte ki, a fennebbi kérdésre minden ingadozás nélkül igennel válaszolhat; föltéve, hogy szeszélyből olly vasútnak építése nem kívántatik , mellynél az emelkedés egy ölre egy hüvelyknél több semmi esetre ne legyen, a’ mi bizonyosan 2 mérföld hosszúságú tűnés nélkül nem lehetséges. Okaim, mellyek állításomat támogatják , következők: La de sich töl (2 V* mérföld Károly városhoz a’ Luiza-úton) B r ad ig a* Kulpánál, és igy közel 9 mérföldnyi térségen már 50 év előtt az akkori Kulpa-hajózási egyesület által a* Kulpapart hosszában, a’ hajók vontatásához szükséges lovak számára egy tökéletes vontatóut készittetett, és több erős sziklatöréssel, nevezetesen a’ szeverini vár alatt, hol egy magas sziklafal a’ Kulpa fölött majd egészen keresztülnyult (’s a’ szó szoros értelmében a’ szikla és víz között egy egér sem bújhatott volna keresztül), kényelmes és széles kocsiút létesittetett, melly, jólehet némi nehézfémekkel, Bródig vitetett. A’ vizáradások elkerülése ’s a’ kitérési helyek végett ugyan, ezen már kész útvonalon némi változtatások szükségesek lehetnének, ’s itt-ott egy kis sziklarepités sem volna mellőzhető; minthogy azonban a’ sziklahányást már csak a’ falazatokhoz szükséges kövek végett is okvetlenül meg kellene tenni, ezen költségeket igen nevezeteseknek nem mondhatjuk, sőt biztosan föltehetjük, hogy az érintett 9 mérföldet (Ladesichtöl Bródig), legfölebb 80 ezer filot számítva egy mérföldre, a’legszebb és leghasznosb vasuttá igen könnyen át lehetne változtatni. Épen olly kevéssé legyőzhetlenek a’ vasútépítési akadályok Fiumétól a’ Grobniki mezőn át,minthogy ott egy betörés,(Einsprengung) a'Rechina balpatja hosszant legfölebb másfél hüvelyk emelkedéssel a’ grobniki síkságba vezetne, ’s nem nagy költséget okozna; mert a’ szállítandó árúk nagyrészt hegyről lefelé jönnének, és igy vagy semmi, vagy igen kevés kitérési helyekre volna szükség; mivel pedig még Bródon túl is egypár mérföldnyire a’ vidék kisnn domborodik, csak vagy 3 mérföldnyi igen sok nehézséggel járó lér maradna, melly a’ 70 mérföldnyi egész utat tekintetbe véve, nem nagy nyomatéka lehet. A’ mi a’ Károlyváros és Ladesich közti lért illeti: igaz ugyan, hogy azon nagy kerülés elvágása végett, mellyel a’ Kulpa Ozail fölé teszen, egy hegygerinczet kellene átléptetni, de a’ földtéri nehézségek itt sem igen nagyok, és (jelen czikk írójának személyes , bár csak felszínes vizsgálódása szerint) Tomaschniczán és Nagy-Modruslopotokon át egy vonal lehetséges, mellynek hossza alig 3 mérföldet, legnagyobb emelkedettsége pedig alig l1/2 hüvelyket tenne. És igy föl lehet venni, hogy esen téren 1 mérföldnyi vasut építés, százezer ftnál többe nem kerülne. Nehezebb körülmények állanak be Bródtól Fiuméig, minthogy itt egy hegygerincz zárja el az utat, mellynek magassága a’ tengerszín fölöl 3000 láb. Miután ezen hegygerincz Fiumétól csak 2, Bródtól pedig négy mérföldnyi távolságra van, a’ művészet minden ügyességével sem lehet az esést úgy elosztani, hogy még mindig tetemes emelkedettség, főkép Fiume felöl, ne maradjon. Azonban remélhető, hogy az út meghosszabbítása által Bródtól a’ hegygerincz legalantibb pontjáig (melylyet a’ nivelktiónál minden figyelemmel és béketűréssel ki kellene puhatolni, és igyekezni, hogy az Fiume és Brod közt egyforma távolságban találtassák föl) a’ legnagyobb emelkedettség 2 hüvelykre leszállttathatik; mert például ha az átmeneti pont 5 1/4 mérföldnyi vagyis 21 ezer ölnyi távolságra esnék a’tengertől, ’s ugyanannyira Bródtól, és 3000 lába 36000 hüvelyk magasan feküdnék a’ tenger színe fölött, tehát 36 nopiopolizig emelkedettséget adna egy folyó ötre, és igy nem is egészen 13/5 hüvelyket; itt a’ szállítási költségek ugyan valamivel nagyobbak lennének, mint a’mázik vonaloknál, de azzal ismét pótoltatnának , hogy az útnak a’ tenger felé hajlásánál kevesebb vonóerőre lenne szükség, minthogy egy ló, melly Bródtól hegynek csak 40 mázsát volna képes vontatni, Fiume felé völgynek 120-160 mázsát el vontatna. Az eddigi vizsgálódásokból azon következtetést vonhatjuk , hogy ha egyszer a’ vasút ez utóbbi terem fölépítésének tehetsége kimutattatott, a’ szállítás itt nem fog több nehézségekkel járni és több költségbe kerülni, mint amott a* sík tereken. Mégis elővigyázat tekintetéből, jelen értekezésünkben, mint az a’ figyelmes olvasó szemét bizonyosan ki nem kerülte, a’ fuvart egy mérőnél egy krral fölebb tettük , mintsem az előbbi számítás kívánta volna. Megemlítendő még, hogy a’ vasútnak hoszszát Bródtól Fiuméig 10 1/2 mérföldre kell venni, úgymint 5 1/2 mérföld a’ hegy átmeneti pontjáig, és innét 5 mérföld lefelé Fiuméig. Lesz tehát adataink szerint: Vukovártól Sziszekig 36 mérföld Sziszektől Károly városig 11 1/2 — Károlyvárostól Fiuméig 22 gt — Összesen 70 mérföld, a’ mi fenebbi számlálásunkkal tökéletesen megegyezik. Hogy még az egész vasútnak, Vukovártól Fiúméig, öszszes költségét fölszámíthassuk, tegyük fel, hogy Bródtól Fiúméig a’sok földtéri nehézségek miatt minden mi 150 ezer ftba kerülne, melly szerint következő eredmény fog kijöni: 36 mföld Vukovártól Sziszekig 90000 ttjával 3240000 11 'h — Sziszektől Károly városig 100000 — 1150000 3 — Károly vártól Ladesichig 100000 — 300000 9 — Ladesichtől Bródig 80000 — 720000 101/2 - Bródtól Fiuméig 150000 - 1500000 Összesen 6910000 forint. Tehát 7 millió körüli summa az ár, mellyel az ország legtermékenyebb vidékei és Fiume közötti közlekedés legfelsőbb ideálját létesíteni lehetne. II III. Néhány észrevételek ezen vaspálya kivitelének módjáról. Végezetül értekező még következendő megjegyzéseket tenni bátorkodik : a) A’ Vukovár és Fiume közli vasutat mindenesetre statusköltségen kellene építeni, ’s a’ belefektetett tőke kamatozására számot nem tartani. b) Minden gondolattal felhagyni, hogy ezen utón valaha gőzerőmű használtassák, és csupán a’ lóerőre készített vasut kivántatóságaira szorítkozni. A’ termesztmények, mellyek ezúton a’főforgalmat tennék, sem a’ gőzerővel szállítás költségeit el nem bírnák, sem szállításukban olly nagy gyorsaságot nem kívánnak. c) Utazók szállítására szintúgy keveset kell számítani. A’ személyszállítás alig jutalmazná, az e’ végre igényelhető gyorsaság végett, egy második kerékvágás felállítására szükséges költségeket; máskép pedig a’ személyszállítás az áruszállításban nagy zavart okozna. A’ ki az áruszállítási gyorsasággal, miszerint 9 nap alatt Fiúméból Vukovárra érjen , meg nem elégszik, válaszszon magának más utat. d) A’ vasút épitése ne kezdessék Fiúméban vagy Vukovárott, különben nem lehet abból előbb hasznot húzni, míg vagy Fiúmétól Károly városig, vagy Vukovártól Sziszekig az egész darab itt késs nem lesz. A’ kezdetnek Károlyvárosnál, vagy még jobban Bródnál kell történni; mert mihelyt a’ vonal Károlyvárostól Ladesichig (3 mföld) készen lesz, azt azonnal használni lehet. Még nyereségesebb pedig, ha az építés Bródnál kezdetik, mert ha a’ vonal Bródtól Fiuméig elkészül, az áruszállitmányoknak csupán Károlyvárostól Posláig (8/2 mfre) kell a’ Luizauton haladni, innét az oldalutat venni Bródig, és elt a’ vasutat használni, mi állat a’Luiza-utnak hegyes része elkerülve, 's a’ vámbérnek több mint fele meggazdálkodva lenne. e) Minthogy e’ vasútnak fölépítése Károlyvárostól Fiuméig a’ Luiza-ut tulajdonosok vállalkozásának (kik egy költséges út létrehozataláért, melly a’ kereskedésnek eddig olly nagy könnyítésére szolgált, a’ nemzettől elismerést érdemelnek) igen nagy kárára válnék, legjobb volna , ha az egész Luiza-ut, mellynek vámai úgy is szemet szúrnak, megváltatnék, ’s közforgalomra szabaddá tétetnék; ’» csupán a’ marhavám hagyatnék meg (melly a’ magas utivám mellett jelenen is létezik) 6 krjával egy lótól , midőn az u’ra föllép , 6 krral midőn arról lelép, és igy összesen egy lótól 12 krjával, ugyszinte 6 krjával egy ökörtől. Ebből — mit értekező kétségtelenül be tud bizonyítani — évenkint 20—25 ezer ft jövedelem jőne be , a’ mi az út fentartását, mellynek aztán nem kellene olly pompásnak lenni (mivel vasút is léteznék), tökéletesen fedezi ; mert a’ közmunkák majd minden kézi munkát fedezhetnének. Az áldozat, mellyel a’nemzet nagylelkűsége illy módon tenne, sokszorozva megjutalmazná magát azon pillanatnyi körinyebbités által, mellyel a’ kereskedés addig is nyerne, míg a’ vasút elkészülend. Továbbá az úttal együtt az ország birtokába esendő sok épületek, telkek és korcsmáknak kibérlelése által, mellyek jelenen 5000 ttot jövedelmeznek, újabb bevétel nyílnék, ’s az út fentartására fordittathatnék. f) A’ folyamok tökéletes szabályozásáról le kell mondani. Ezek a’ vasúttal összehasonlítva, főkép a’ hol a’szállítás viz ellen történik, igen szegény közlekedést nyújtanak, hanem be kell érni ideiglenes javításokkal,’s úgy kell azokat tekinteni, mint segéd eszközöket olly árukra nézve, mellyeket vasúton szállítani igen bajos volna, például az árboczokat, épületfákat’stb. — g) A’ fiumei kikötő kijavítására vagy inkább létrehozására , minden lehető áldozatot meg kell tenni.— Inkább adassák arra ha kell 1 '/* millió, és csináltassák meg jól, czélszerűen. A’nemzet czélja legyen, kereskedelmi önállóságát Fiumében öszpontositani. Legyen csak a’ szállítási bér Bánátból az, mit áttervezett vasútra nézve kifejtettünk, és legyen csak egy biztos, tágas és kényelmes kikötő Fiuméban, ’s egy tengeri hajó sem fog Triestbe menni, hogy ott odessai vagy galaczi búzát drágábban fizessen, mint a’ banatusi gabonát veheti Fiumében. h) A’ Bécs-Triesti vasút versenyétől — ha vasutat építünk, nincs mit félni. Az erőműveivel csak igen drágán szállíthat, és nem fog Zágrábból Steinbruckon, Laibachon át egy mérőt 12—15 krjával Triestbe szállíthatni, mint mi tengerpartunkhoz szállíthatunk; és feltéve, hogy a’ déli vasút Zágrábnál a’ mienkhez csatlakoznék, azon terheket vagy árukat, mellyek Bánátból Zágrábon át Triestbe mennének (a’ helyett hogy Károlyvároson át Fiumébe menjenek) úgy meg lehetne vámolni, hogy azon, a’ mi kereskedésünkre káros utat többé soha sem választanák.) Senki ne higye, hogy a’ Luizautat vaspályává lehetne változtatni. Egy vasúthoz, kivált ha lóerőre van készítve , rendkívül szabályozott igazgatás kell, és e végre olly egyiránt kell az esést felosztani, hogy az ember minden állomáson a szükséges viszonyokat előre meghatározni ’s a’ lovak erejét lehető legjobban használni tudja. Minthogy pedig a’ Luiza út, eséseiben annyira változó, hogy 2 vagy 3 mértföldnyi távolságban, minden 100 ölnél egész hüvelyekig különböznek az esések egymástól, tehát vagy a’ legtöbb állomásokon a’ lónak csak félerejét kellene használni , vagy minden pillanatban tehert és erőt változtatni. Ez olly alkalmatlanság, melly az áttekintést és ellenörséget épen úgy megnehezíti, mint a’ jövedelmet csökkenti. A’ tervezett vasúthoz szükséges földnek kisajátítása is, mint hogy az egész vonal terméketlen tereken vonul, sokkal csekélyebb, sem hogy annak a’ Luiza út használata általi meggazdálkodása, egy szabályozott és műtan szerinti vasút építéstől eltántoríthatna.) Végre legkisebb időt sem kell elvesztegetni, hogy a’ vasút vonalnak Fiumétól Vukovárig részletes rajza felvétessék ’s arra egy tökéletes nivellatio alapittassék. Esen, a’ haszonnal egybehasonlitva olly kevéssé költséges előmunkálat nélkül , nem lehet biztos ítéletet mondani, 's a’terv kiviteléhez szükséges költségek mindig csak közelítőleg határoztathatnak meg. Jelen értekezés írója mégis, az ügy fontosságától áthatva, megkisértendő néhány észrevételekkel a’ kérdésben levő Fiume és Károlyváros közötti vasút épitése, elrendezése és használata felett, előtte ismert adatok szerint, egy közelítő de részletesen kifejtett költségvetést legközelebb előterjeszteni, ’s ez által a’ közjóra nézve olly nagy fontosságú ügyben alaposabb megfontolásnak ideiglenes talpkövét letenni *). — jjc •) Értekezős ezáltal a’ honnak kétségtelenül a’ leghasznosabb szolgálatot teendi, ’s magát a’nemzet hálájára nagymértékben érdemesitendi. Mi egyébiránt látván a’ dolgok menetelének akadékos folyamát, ’s érezvén, hogy itt a’ halasztás halál, csekély erőnkhöz képest mindent elköveténk, hogy a’ nélkülözhetlen előmunkálatok haladéktalanul kidolgoztassanak; — és került legyen bár bajba ’s áldozatba , találkoztunk legyen bár több részvétlenséggel ’s hidegséggel, mint mennyit lehetségesnek véltünk , még is némi megnyugtatásunkra szolgál a’ közönséget értesíthetni, hogy különösen Szabó Pál barátunk munkás közredolgozása következtében, a’ Fiumeiak segitségével a’ szükséges költségek annyira kiteremtvék, miszerint reméljük, hogy a’ Fiumei vasút mérnöki előmunkálatai kevés napok alatt valósággal megkezdethetnek. Legyen szabad hinnünk ’s remélenünk, 189