Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-12-03 / 305. szám

Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer La­jos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért ______________________________________________________________________apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik.______________________________________________ Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ 1844-ik évi folyamára. Midőn vállalatunk harmadik évének végével a’ „Pesti Hírlap“nem sükertelen működésére némi önérzettel visszatekintünk, kötelességünk­ben áll a’ közönségnek, annyi akadályok, annyi megtámadtatások között is soha nem csökkent, az országgyűlés óta pedig még nevezetesen növeke­dett részvétéért ’s pártfogásáért szíves köszönetü­nket kijelenteni; egyszersmind jelentjük, hogy Hírlapunknak valamint iránya, úgy előfizetési fölté­telei 1844-re is változatlanul maradnak. Tudnillik: Buda-Pesten házhoz hordással egész évre 10 pft, fél évre 5pft, postán küldve egész évre 12. ft. fél évre 6 pft.—A’ mi az orsz.gyülési tudósításokat illeti: kérkedés nélkül szabad a’tapasztalásra kezességül hivatkoznunk, hogy akár gyorsaság, akár terjedelem ’s érdekesség tekintetében sem pesti, sem pozsonyi lap meg nem előzend. — A’ czímek hibátlan beküldése, ’s a’ megrendelés sietteté­se kéretik, hogy a’ nyomatás a’ kellékhez alkalmaztathassák. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. — A’ szerkesztőség bérmentetlen leveleket csak rendes levelezéitől fogad el. A’ kiadás körébe tartozó minden tárgyak, valamint a’ hirdetések iránti leveleket pedig kérjük (bérmentve) a’ „Pesti Hírlap kiadó hivatalához“ in­­téztetni, ’s a’ különben is eléggé elfoglalt szerkesztőséget azoktól megkiméltetni. — Lander­s* Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Szabad városok rendezé­se. Országgyűlés. Nyilatkozat. Jelentés az iparegyesületi felolvasások iránt. M­e­­gyei dolgok: Győr (utasítás a’ királyi városok ren­dezése tárgyában). Rövid közlések Bihar-, T­o­r­o­n­t­á­l- ’s Pozsony­ból. Kir. városok köréből: Győr (a’ kir. városok ügyében a’ városi követek által készített javaslat elvetve). Külföldi napló. Moldva. Havasalföld. Szerbia. Spa­nyolhon. Hív. tudósítások. Hirdetések: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Szabad városok rendezése. A’ szabad hírű­várotok munkában levő rendezése mellett, az ország figyelmét leginkább igényelhetik a’ szabad városok. Szabad városok nevezete alatt értekező azon városokat érti, mely­­lyeknek nincs földesurok, habár nem kiváltságosak is. — Voltak idők , midőn az ősi alkotmányhozi szoros ragasz­kodás az illyetén városokat nem hogy valamelly jogban ré­szesíteni engedte volna, de még a’ magában száraz „sza­bad“ nevezetnek használása is megyei törvényszéki végzés által büntetés terhe alatt tilalmaztatott. Azonban, istennek légyen hála­­ a’ hosszú borút ezekre nézve is mindinkább tisztább derű kezdi felváltani, — a’ „szabad“ nevezetnek használása ugyanazon megye ajánlására maga a’ fejedelem által is meg lön engedve.—Értekező cselekvőleges és szen­­vedöseges tanúja lévén mindazon nehézségeknek, melyek­kel egy szabad városnak földesurátóli felszabadulása után maga belső rendezése mellett küsködnie kelletett, ’smely­­lyek némelly részben nemcsak több ízben alkotott rend­szabályok , de közbejött királyi kiváltság által sincsenek tökéletesen elhárítva; — hazafias kötelességének ismeri igénytelen véleményét a’szabad városok rendezésének mód­járól, a’ közvélemény elébe terjeszteni. Értekező a’ rendezés mellett szükségeseknek látja meghatározni a’ város elöljáróságát, választását és hatás­körét. A’ város elöljárósága állana belső és külső tanácsból; mindkettő a’ népességhez képest aránylagosan meghatá­rozandó számú egyedekből, 6 évenkint olly móddal vá­lasztatnék, hogy a’ hat évi idő nem egyszerre mind a’ két tanácsra nézve, hanem közbenesve végződnék, e’miatt az első választásnak egyik, vagy másik tanácsra nézve csak 3 évre kellene történ­ni. Értekező azon okból nem ajánlja mind a’ két tanácsot egyszerre ujíttatni, minthogy a’ tiszt­­ujitásnak eléggé nem magasztalható jótékonysága mellett, azon árnyékoldala is lévén, miszerint gyakran igen jó tisztviselők épen törvényes kötelességük kellő pontos tel­jesítése miatt sérült pártérdekek áldozatai szoktak lenni, az ingerültség — pedig ez bár soha ne mutatkoznék vá­lasztásoknál — sokkal kisebb mértékben pártoskodhatik akkor, ha a­ tisztviselők nem ugyanazon egy időben választatnak a­ választókkal. Ugyancsak értekező véleménye szerint az is meghatározandó lenne, hogy úgy az egyik, mint a’ másik tanács tagjait legalább harmadrészben meg kellene hagyni, ’s pedig azon okból, nehogy a’ nyilvánosság iránt, főkép kisebb városokban, nem egyaránt mutatkozó meleg részvét miatt a’ közügy szenvedésével az egész tanács egyszerre egészen uj, a’ hivatallal ’s város körülményeivel ismeretlen egyedekkel töltessék be. Választások alkalmával elnök lenne, a’ külső tanács által felterjesztendő három egyed közül az illető megye főispánja által kinevezendő biztos. Ezen szokás kiváltság következtében Nyíregyházán már gyakoroltatik. A’ külső tanács tagjai a’ lakosok által, minden kijelölés nélkül, szabadon választatnának, a’ város képességéhez képest, egy vagy több helyeken; az utóbbi esetben min­den helyre nézve meghatároztatnék a’ választandók száma, úgy azonban, hogy a’ város más részében lakó egyedet is lehessen választani, de ha valaki több helyen megválasz­­t­tatnék, azon rész, mellynek körében nem lakik, másnak­­ választására utasittassék. Választó lenne minden lakos, ki­nek a’ város határában bármilly birtoka van; választathat­nék pedig csak az, ki házfal bir, úgy választó, mint vá­lasztható nemes vagy nem-nemes legkisebb különbség nélkül. A’ belső tanács tagjait, valamint minden egyéb tiszt­viselőket választás alá kijelölné a’ tisztújitási biztosság, a’ külső tanács által maga köréből semmi hivatalt vállalni nem szándékozók közül választandó, 12 tagból álló választmány. Ez igy történik Nyíregyházán, kiváltság szerint. A’ vá­lasztás pedig az egész külső tanács tagjai által titkos sza­vazat útján történnék. Helyettesítések két időben ugyan­iilyen kijelölés és választás által történnének, azon kü­lönbséggel, hogy főispáni­ biztos helyett a’ külső tanács elnöke elnökösködnék. — A’ város cselédjei végre a’ külső tanács ez iránt megbízandó választmánya által fogadtat­nának. A’ belső tanács köréhez tartoznának: az igazság ki­szolgáltatása , és pedig nem földesúri joggal bírt városi fekvő vagyonokra nézve, nemesek felett is, — egyszer­smind a’ mezei rendőri kapitány bíráskodása hasonlóan ter­jesztessék ki világos szavakkal a’ nemesek felett; nem­nemesekre nézve pedig, a’büntetőtörvény által meghatáro­zandó nagyobb criminalitásokat kivéve, mellyek még vár­bírói hatósággal bíró városokra nézve is megyei törvény­székre is tartoznának, bíráskodnék minden keresetekben, úgy, hogy a’ törvény szerint felebb épen nem vihető ese­tek kivételével, minden ítéletek birtokon belül lennének a’ megyei törvényszékre fölterjesztendők. Nem értetvén ide a’ szóbeli perek, mellyek nem az egész tanács, hanem annak csupán része előtt folynak. Értekező véleménye sze­rint a’ tanács ezen bíráskodása úgy alapittatnék meg, hogy az említett keresetekre nézve nemeseket és nem-nemese­ket egyedül a’ tanács ebbe lehessen idézni. A’ milly mér­tékben jó a’ felperesre nézve, ha kénye szerint kiválaszt­hatja perében a’ bírót, olly mértékben lehet az nem jó az alperesre nézve; — azon felül, hogy igy a’ fel- és alpe­resek között a’ viszony nem egyenlő, következéskép igazságosnak sem mondhatni, azon érdeklések, mellyek­­nél fogva egy pár személyzetből álló bíróságtól remélhet, vagy tarthat az ember, különféle érdekű és számosabb ta­gokból szerkezeti egész tanácsban már fel nem tehetők, de ha szinte a’ többség, vagy épen az egész volna is illy visszatartóztató érdeklésről gyanúsítható, nem lehetne ak­kor is olly rendszer mellett semmitől tartani, miszerint az ítéletek csak törvényszéki helybenhagyás után hajtathatná­nak végre.­­ Ezekhez járulnak még, hogy helyben per­lekedhetni, mind a’ két félre nézve kényelmesebb , keve­sebb költséggel is jár, ’s nagyon jó, mondhatni szükséges, hogy a’ városban lakó, össze- visszaszőtt családok birtok viszonyait érdeklő törvényes eljárásokról, az irományok helyben, egy levéltárban lehessenek feltalálhatók; külön­ben is, ha értekező alábbi véleménye szerint, a’ telekkönyv a’ városokban behozatik, birtokok árverésének csakugyan a’ város befolyásával kellene történni. — Joga és kötelessége legyen még a’ tanácsnak a’ lakosok birtokáról hiteles te­lekkönyvet tartani, ’s igy előtte történnének kötelezvé­nyek bejegyzései is. A’ lakosok birtoka különben is legin­kább a’ tanács előtt lehet tudva, annyira, hogy a’ telek­könyveknek megyékbeni behosatása esetében, bizonyosan a’ városok könyvéből fognának a’ lakosok vagyonai a’ me­gyék könyvébe is be-, vagy inkább csak átíratni, ezáltal tehát a’ megyéknek még könnyebbség eszközöltetnék. — Minthogy továbbá a’ kereskedésnek nagy hátráltatásával történik, hogy nemesek vásár alatt keletkező keresetekre nézve az 1837­. 48. czikkely 17-ik §-sza által a’ szolga­­bírói hivatal bíráskodása alatt hagyattak; ez pedig nem is szokott vásárok alkalmával jelen lenni, de nem is ér reá, hogy vásárról vásárra járjon bíráskodni; tehát, nehogy a’ felek bíró nélkül maradjanak, illyetén keresetekre nézve a’ tanács által kineveztetni szokott vásári bíróság alá a’ nemesek is különbség nélkül rendeltetnének. A’ külső tanács köréhez tartoznának, a’ város pénztá­rát illető minden tárgyaknak, szóval a’ város egész gaz­dálkodásának keretére mindenkor nyilvános ülésekben,— a’ végzések azonban helybenhagyás végett küldöttségileg a’ belső tanácsosai közlendők lennének, és pedig a’ sür­getők nyomban a’ gyűlésből, — minél fogva akkor, mi­dőn a' külső tanács elnöke gyűlést tartat, a' belső tanács elnökének is ugyanazon időben mindig okvetetlenül gyű­lést kellene tartani; — a’ nem sürgetések pedig csupán jegyzőkönyvileg’s helybenhagyatván,maga a’ külső tanács által hajtatnának végre. — Ez mind igy van Nyíregyházán. — Hogy azonban a’ belső tanács helybenhagyási jogának gyakorlása zsarnokoskodássá ne fajulhasson, a’ melly ha­tározáshoz a’ külső tanács harmadszor is állhatatosan ra­gaszkodnék , minden helybenhagyás nélkül is végrehajtat­hassák , vagy pedig e’ helyett mind a’ két tanács elegyes ülésében vétessék fel a’ tárgy, ’s ott fejenkinti voksok több­ségével döntessék el. — A’ külső tanács köréhez tartoz­nék még: akármellyik tanácshoz tartozó egyednek köz­­időben elkövetett valamelly közbotrányt okozó tény miatt hivataltóli felfüggesztése, ’s a’ törvény utján eszközlendő elmozdittatás iránti törvényes lépések megrendelése. A’ belső és külső tanács elegyes gyűlésének köréhez— mellyen a’ belső tanács elnöke elnökösködnék — tartozná­nak : a’ város számadásainak megvizsgálása, adó kivetése, politiku­s és minden egyéb a’ város körében hatással bíran­dó, ’s az ország törvényeivel nem ellenkező rendszabályok hozása, minden úgynevezett községi szolgálatok megha­tározása , a mi ilyenek: a’ város közlovai, bikái számára megkivántató szénakaszálás, gyűjtés és hordás, tanács­­ház építése, utczák töltése és egyenlítése, tavaknak ár­kok általi szabályozása , ’s egyéb a’ lakosokat egyaránt érdeklő tárgyak körüli gyalog és szekeres munkák — to­vábbá utczai éjjeli őrök, közkéményseprő , kerülük bé­rének meghatározása és kivetése, rendkívüli esetekben az éjjeli őrködésnek házankinti megrendelése, utczák sza­bályozása , város szépítése, házaknak tűz elleni megvé­dés tekintetéből milly anyaggal fedezése, meg nem szen­vedhető rész­kémények lerántatása, tűztámadás alkalmára minden házbirtokos kötelességének meghatározása; — mind­ezek mindenkor nyilvános ülésekben, és világosan minden különbség nélkül nemezekre és nem-nemesekre nézve kötelezőleg. Ezen elegyes gyűlésben a’ végzések voksok fejenkinti többsége szerint hozattatnának, de már ezeknek végrehajtása minden ollyan esetekben, hol a’ vá­ros pénztára szenvedőleg nem érdekeltetnék , még a’ ne­mes lakosokra nézve is közvetlenül a’ belső tanács által történnek. A’ községi szolgálatok , mellyeknek eredménye min­den rendű lakosra egyaránt kihat, ’s m­ellyek épen ezért mindenkire nézve egyaránt kötelességgé válnak, egy sza­bad városban jelenleg is a’ belső és külső tanács által ha­tároztalak meg. Minthogy azonban országos törvény nem létében alkotmányellen­es fogott volna lenni, a’ nemese­ket közvetlenül a’ város által még csak ki is rendelni, a’ határozás a’nemesekre nézve eszközlendő teljesittetés vé­gett a’ nemesek hadnagyának szokott kiadatni; — a’ had­nagy majd azt felelte, hogy ő nem tisztje a’ városnak, hozzá határozás végrehajtás végett nem küldethetik, azt tehát csak mint felszólítást a’ nemesek külön gyűlésükben uj tárgy alás alá véteti, ’s csak ha ott is elfogadják , telje­­sitteti, — majd pedig azt a’nemesekkel közlendőnek se tartotta, ’s ha ollykor kirendeltettek is, a’ nemesek, a’ határoséit csupán azok teljesítették, kik a’ város iránt szívesek akartak lenni, ’s a’ kik teljesíteni elmulasztottak, néha kérdőre vétettek, néha ős is abba maradt. Ezen kü­lönben alkotmányos állásban képzelhető , hogy midőn a’ terhet csupán magok a’ nem-nemesek vitték, az alól a’ nemesek a’ legnagyobb igazságtalansággal húzhatták ki magokat, mi mindannyiszor ingerültséget szült a’ más rendű lakosok között, ’s majd egy majd más repressáliák­­kali visszatolásra való készületeket. Ez igy van többnyire 197

Next