Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-02-25 / 329. szám

szükséges tanulmányok. — Jól tudjuk mi, hogy illy inté­zetek közül a’ nemzetnek a’ hálás köszönetnél egyéb hi­vatása nem lehet, ’s hogy legkisebbet is követelni nincs senkinek joga; mert a’mit magányakarat teremtett, a’ felett magányakarat határozhat csak ; ámde szabad talán szerényen tiszteletteljes óhajtást fejezni ki, ’s különösen midőn erősen meg vagyunk győződve, hogy az illy óhaj­tások , már rég nem volnának puszta óhajtások, ha a’ma­gas alapitó nagylelkűségének tudomására jutott volna, hogy illyesmit, mint nem-létezőt, még ma is óhajtania kell a’ hálás közönségnek. Magányintézetek soha sem lesznek feleslegesekké (ki­vált nagyobb országokban) már csak a’ versenyzés éltető szelleme végett is, melly nélkül status-intézetek könnyen megkövesülnek; mint erre példa minden universitás, mellyböl a’ magánytanitók versenyzése ki van zárva; de magányintézetek egyedül országos szükséget nem fe­dezhetnek. — Ezen czáfolhatlan igazságróli meggyőződés teremté Némethonban is országos erővel a’ möglini, hohenheimi, sleiszheimi, b­aranti ’stb. inté­zeteket. Csak az a’ kérdés tehát: mikint segitessék nagyszerű czéljaiban a’ magyar gazdasági egyesület? — évenkinti segélylyel e, vagy egyszerre a tőke megajánlásával? Hol az országos adórendszer olly lábon áll, mint például Fran­­czia- vagy Angolországban, ott biztosan lehet nyúlni az első módhoz is, ha t. i. az évi segélypénz, az országos költségvetés rendes rovatai közé soroztatik; — ámbár még ott is megtörténhetik, hogy a’ pártszenvedély az évi segélyt minden évben megdönteni törekszik; mint Bri­tanniában a’maynoothi seminariumnál látjuk;—de akár mint legyen is másutt a’ dolog, annyi bizonyos, hogy az évi segélyezés rendszeréhez nyúlni nálunk annyit tenne, mint a’ megállapittatni kívánt gazdasági egyesület lételét nem csak örökös erisiseknek, hanem bizonyos romlásnak ’s veszélynek tenni ki. — Azért hát uraim, isten óvjon a’ nyomorúságos féllépéskéktől. — Ifjazszág. Hirlapszerkesztők boszú­ágainak főbbjei közé tartom, hogy a’sok költség's tömérdek fáradság mellett is, mit a’ sajtóhibák kijavítására fordítanak, nem képesek hibátlan nyom­­tatványnyal szolgálni, így múlt számunk első hasábján a’ következő hibák maradtak ben. A’vezérczikk első hasábja 25.sorában va­gy e’ helyett: easy, 45. sorában Da­n­th­é e’ helyett: D­a­r­t­h­é; a' harmadik hasáb 7. sorában forgásainak e’ helyett fogá­sainak, miket e’ szerint kijavitni kérünk. Országgyűlés. *) Folytatása a’felír. ia­kei X€IX. orsz. ülés részleteinek. Mielőtt a’ 89-ik sza­kasz négy pontjaiban foglalt polgári qualificatiókra nézve a’ tanácskozás megkezdetett volna, még az izraeliták fe­­lelti tegnap bevégzett vitáknak némi utóhangjai hallattak a’ bányavárosok részéről. Ezek közül többen felszólaltak, hogy a’ bányavárosok a' zsidók befogadására, mellytől törvény által mentesek, ne kényszerittessenek; nem val­lásos türelmetlenségből kívánják ezt —úgy mondák — ha­nem, mert életűkbe vágó fő és fontos tekintetnek tartják. Történeti adatok hozattak föl II. András és IV. Béla ide­jéből, mik szerint a’zsidók ’s izmaeliták akkor is az or­szág veszedelmei valának, ’s megrontották a’ financiákat, meghamisították a’ pénzt. Illy embereknek az országos fontosságú bányaügyet feláldozni nem kell, nem szabad; a’ zsidók bebocsátása ellenkezik a’ bányavárosok eredeti rendeltetésével, mellyek azért épültek az elhagyatott, ko­pár bérezi vadonokban, hogy a’ föld gyomrából roppant fáradsággal drága érczeket vájjanak; de ha a’ zsidók be­­bocsáttatnak, a’ bányászat megszűnik, ’s annak minden haszna megsemmisül; mert a’ zsidók eldorádót vélvén ta­lálni a’bányavárosokban, mind oda tódulnak, hogy kin­csekkel megrakodva, más hazába új királyok alá szökje­nek. A’ bányavárosokban olly nagy az antipathia a’zsidók ellen, hogy tettleges ellenállástól félhetni. Azon követ ar, ki mindezeket hosszasan és jóslatosan előadá, azzal végzé felszólítását: „a’ miilyen mértékkel mértek ti má­soknak ’stb.“ — Elnök ő­nmaga megismerő ugyan, hogy azon régi okok, mellyek miatt a’ törvény a’ zsidókat a’ bá­nyavárosokból kililtá, nagyobb részint megszűntek; hogy mindazáltal a’ dolog túl ne hajtassék, jobbnak látná, ha a’ BR. az 1840-ki törvény mellett maradnának, melly a’ bányavárosokra nézve szinte kivételt tett. — Miután még két bányavárosi követ hasonló értelemben nyilatkozott, egy megyének — mellyben számos bányaváros létezik — követe a’ zsidók mellett emelé föl szavát; előrebocsátván, hogy azon status, hol még bizonyos osztályok emancipa­­tiója forog kérdésben, a’ kifejtés magasb fokát el nem érte, ’s boldog ország csak az lehet, hol jogok és ter­hek minden emberre egyenlően kiterjesztvék, a’zsidók ellen felhozott okok czáfolatára ment által, ismételvén , mik tegnap már bővebben előadattak. Ha pedig a’ zsidók más helyeken lakhatnak, nincs ok, hogy épen a’ bánya­városokból kizárassanak. A’ követ urak lopások és hami­­sitások kikerülése végett kívánják ezt, de nem gondolják meg, hogy a’ bányavárosokban , noha zsidók századok óta nem laktak, mégis elég lopás történt, ’s szóló kö­vet emlékeztet e’ részben a’ legújabb körmöczi esemé­nyekre. Hogy e­féle kizáró jogok nektek municipalis jo­gaik , ez a’ reform ellenében ok nem lehet; mert a’ re­form útján járó törvényhozásnak épen feladása a’hibás tör­vényeket változtatni, ’s ha illy üdvös törekvésnek a’mu­nicipalis jogok ellentállhatnának, úgy a’ reform lehetet­len lenne. — Hozzáadó ezekhez egy másik megye köve­te , hogy a’ természet törvénye szerint is mindaddig min­denkit becsületesnek kell tartani, mig az ellenkező be nem bizonyul; végre, hogy miután tegnap a’többség a’ 89-ik szakasz bevezetését elfogadta, arról most újra ta­nácskozni nem lehet. — Még egy-két városi ’s megyei kö­vetnek ellennyilatkozása után az itélőmester felolvasó a’ 89-ik szakasz a), b), c) és d) pontjait, mellyekben a’pol­­gárságra megkivántató tulajdonok foglaltatnak, ’s melly­­réli vitatások utóbbi számunkban már egészen közölvék-A’ következő §-ok majd mindegyike megtámadtatott. A’91-et, miszerint nem lehetnek polgárok , kik a’vá­rosban csak szolgálati vagy hivatalos viszonyaiknál fogva laknak, egy megyei követ kihagyatni kiváná, minthogy az által az értelmiség nagy része kizáratik; elnök­i excja azonban helyesnek látá azt, mert a’ városokban csak vá­rosi elemet akar, nem pedig ehhez szorosan nem tartozó értelmiséget ’s tudományosságot; ez utóbbi, ha polgári jogokat akar , szerezzen magának azokhoz megkivántató városi vagyont. Egy bányavárosi követ ki kívánta vétetni a’ bányamunkásokat, minthogy ezeknek nincs idejök, ’s esküjök sem engedi a’ városi dolgokba avatkozni, polgári őrseregbe állani, ’s polgári kötelességeket teljesíteni. Megmaradt. Nagyobb vita támadt a’ követk. 92­ ’s 93-ik szaka­szokra nézve, mik szerint a’ 89. §. a) és b) pontjai alatti egyének, u. m. föld- és házbirtokosok, gyárosok , ke­reskedők ’s kézművesek kénytelenek polgárokká lenni; a’ c) és d) pont alatti kapacitások ’s oklevelesek pedig csak úgy lesznek polgárokká, ha akarnak. Némellyek azon véleményben voltak, hogy kényszeritett polgár épen ne legyen, ’s mindenkinek szabad akaratjára hagyassék ,pol­­gárrá lenni vagy nem lenni; mások pedig az említett kü­lönbséget meg akarták szüntetni, ’s azt kivánák, hogy mind azok, kik a’városban laknak’s a’meghatározott qua­­lificatiókkal bírnak, egyenlőn viseljék a’ polgárság hasz­nait ’s terheit, ’s vegyenek részt az őrseregben is. Ezen véleményt pártoló az elnök is. — Erre nézve azon felvilá­gosítást adá a’ munkálatot szerkesztett kér.­jegyző, hogy épen ezen megkülönböztetésben fekszik az ellenszer az ellen, mitől némellyek úgy félnek, hogy t. i. a’ polgárok száma igen nagyra ne nőjön; kik fekvő birtokkal bírnak, ’s mesterséget vagy kereskedést űznek a’ városban , azok a’ városhoz olly szorosan vannak kötve, hogy őket a’ pol­gársággal járó kötelességektől felmenteni nem lehet; el­lenben a’ c) ’s d) pont alattiak nincsenek annyira a’ váro­si érdekekhez kapcsolva; ezek hát, ha nekik úgy tetszik, hadd mondjanak le a’ polgári kötelességről, de egyszers­mind jogokról is. Ezen a’ jogokhoz elválaszthatlanul kap­csolt kötelességek által jobban fog némi ellensúly gyako­roltatni a’ polgárok igen nagy elszaporodása ellen, mint census által történhetnek; a’ ki élni akar a’ jogokkal,ter­hes kötelességei is lesznek,­­s ki ez utóbbiakat teljesítni nem akarja, lemondhat a’ jogokról. Ezen intézkedés any­­nyira fogja korlátolni a’ polgárok számát, hogy végre csak a’ városi népesség magva ’s medullája marad a’ pol­gári névsorban. — Miután a’ polgári qualificatiót minden­re kiterjeszteni szándék nem volt, ’s a’ RR. némi meg­szorítást kívántak tenni, azt ezen intézkedésben találták föl, a’ nélkül, hogy a’ census gyűlölt eszméjéhez folya­modjanak. Egy hold földbirtokot szerezni azon czélra, hogy belőle eléljen , senki nem fog; mert az egy család táplálására nem elég, ’s a’vele összekötött polgári őr­­seregbeli szolgálatot az olly szegény ember nem viselhe­ti ; ki pedig gyönyörre ’s mulatságra veszi azon shold föl­det , az már más oldalról gazdag. Ugyanezen intézkedés gátat vet azon coloniáknak is, mellyekröl elnök ö­nmaga szólott, mert földdarabkákat könnyű volna ugyan kiosz­tani, de az együttjáró polgári őrseregbeli szolgálat ugyan­csak megrántaná akárki zsebét, ’s annyival inkább, mert e’ teherről hat évig le nem mondhatna a’ szerkezet sze­rint ; ehhez tehát kevesbbé derül valakinek kedve, mint a’ restauratiós költségekhez. — Ha a’ BR. a’ polgárszám túl­ságos szaporodása ellenbe’ természetes korlát helyett cen­­sust állítanának fel, akkor e’ rendelkezés megszüntethet­nék, de most nem. — Elnök ő­nmaga erre válaszolván, megjegyzé, hogy lám az előtte szólóit követ úr is meg­vallotta, hogy a’ censust valami egyéb rendelkezéssel pó­tolni kell,­­ tehát inkább a’ szokott ’s természetes útón marad, és censust akar. Ha a’ munka így maradna, mint van, úgy megnyugodnék a’magyarázatban, de ez nem hihető. A’ polgársággal összekötött teher egyedül az őr­seregbeli szolgálat, mellynek életbe lépése szinte kétes. De ebből ismét az következik , hogy az lesz a’ túlnyomó elem, melly nem szorosan városi, ’s melly most is elég­gé működik mindenfelé hazánkban; ollyan ember ugyan­is , kinek egy-két hold földbirtoka van, inkább eladja azt, mintsem az őrseregi szolgálat terhét viselje; ezen földe­ket megveszi egy gazdag nagyúr , ki pénzen mást állíthat maga helyett az őrseregbe, vagy kit hiúsága unszol ez­redessé lenni, ’s illy után idegen elem fészkeli be magát a’ városokba. — A’ szerkezet azonban megmaradt, vala­mint a’ díszpolgárokról szóló 95. ’s testületekről szóló 96, 97. is, noha némellyek a’ haszontalan és terhektől ment, csak jogokkal élő díszpolgárokat megszüntetni akarták. A’ polgárok jogait meghatározó 98. szakaszra több indítvány történt: az elnök ő amaga az orsz.gyűlési köve­tel is a’ képviselők által kiváná választatni. Hasonlóul több városi követ, minthogy különben is a’ képviselőkben köz­pontosul a’városi értelmesség, vagyonosság ’s iparérdek, minthogy az ellenkező utczai zabolátlan korteskedésre fogna vezetni, ’s minthogy az utasítást is a’ képviselő tes­tület adván, igen természetes, hogy az válaszsza a’kö­vetet , a’ ki utasítja. Ajánlja e’ módot a’ statusgazdaság tekintete is, mert p. o. ha Gbben két ezer polgár lesz, illy választás alkalmával 2 ezer munkanap vész el, a’ mi nem­ csekély tényező a’ városi életben. b) A’ választók legalább 6, a’ választhatók legalább 24 frt egyenes adót fizessenek; — c) a’ polgárok egyéb jogai ’s kiváltságos haszonvételei is emlittessenek e’ helyen, mellyekkel pri­vilégiumaik által felruháztatva vannak, a’városi követek által szerkesztett törvényjavaslat 78-ik §-a szerint. Ha ezen kiváltsá­gos jogok ’s haszonvételek említése kimarad­na, a’ polgárok valódi, anyagi jogokat ’s jótéteményeket vesztenének, p. o. vámmentességet, és olly jogokat nyer­nének cserébe, mellyek sokakra nézve csak képzeletiek. Válaszoltatokt, hogy az ollyas kiváltságos jogok e’ szakasz által nem sértelnek, ’s úgy is maradnak a’ magok épsé­gükben ; mire ismét azt felelék az aggódó városi köve­tek, hogy aggodalmuk nagyon is alapos, miután a’ mun­ka elején minden e’ munkával ellenkező törvény ’s rende­let eltöröltetik. Ámde, mondatott ismét , azon privilégiu­mok e’ jelen törvényjavaslattal nem ellenkeznek, és igy épen maradnak. — d) A’ tiszti kar is a’ polgárok által közvetlen választassák. — e) Ne csak a’ polgárok, hanem minden lakos válaszsza a’kép­viselőket. — f) Orsz.gyülési követté csak polgár választassék. — Mindezek elmellöz­­tetvén , maradt a’ szerkezet. — A’ 101-ik szakaszban foglalt személyes adóra nézve szinte voltak némelly me­gyék részéről kifogások, épen úgymint a’kerületben; de ez is, valamint a’ polgárok egyéb kötelességeiről, öz­vegyek ’s hajadonok, díszpolgárok, polgári jog megszű­nése ’s feléledése és polgári névkönyvröl szóló szaka­szok a’ 123-ig változatlanul maradtak. C. Orsz. ülés a’ t. IÁK. és RK-nél, febr. 13-kán. A’ városi törvényjavaslat folytattatott a’ 123. szakasztól a’ 255-ikig, mellyek szólanak: a’pol­gári névkönyben történt hibák felett ítélő esküttszékről (123 — 132), a’ közlakosokról (133 —138), idegenek’s külföldiekről (139—142), a’ képviselőkről ’s azok vá­lasztásáról (143 — 212) , a’ városok igazgatásáról, külö­nösen a’ közgyűlésekről, azok tartása módjáról ’s tárgyai­ról (213 — 254). Minden változatlan megmaradt; mind­azon pontok iránt azonban, mellyek a’ kerületi ülésekben vitatás tárgyai voltak, ’s mik iránt egyik rész kevesebb­­ségben maradt, ezúttal is megnyittatott a’ vita. Ilyen pon­tok különösen: A’ 123. szakasz, mellybe az esküttszékeknek a’ magyar törvényhozásban e’ helyen először elfogadott eszméje van befektetve.—Ellenezték e’szakaszt , mmga az elnök, fökép azon szempontból, hogy e’ nagy kérdést itt, igy mellékesen, behozni’s eldönteni nem tanácsos, miután, közpéldabeszéd szerint, a’ ki sokat markol, rendesen keveset szőrit. Kü­lönösen pedig e’ tárgyra nézve nem tartá ezt szükséges­nek , minthogy illy világos törvény mellett úgyis könnyű annak elhatározása, ki lehet polgár, ki nem; ’s ez sem nem büntető, sem nem polgári pör, hanem szorosan ad­­ministrativus tárgy. — Hasonló értelemben voltak számos­ városok és megyék követei is, kik a’ kisgyűlésről a’ köz­gyűlésre akarták a’ polgári névkönyv hibáit illető kérdé­seket felebbvitetni. Az idegenekről szóló 139. szakasznál ismét felhoza­tott a’ ezéhek kérdése. Mire azonban feleltetett, hogy a’ ezéhek e’ rendelkezés által eltörölve nincsenek, ’s e’ sza­kasznak azon értelmet adni nem lehet. Ha belőle a’ ezé­hek eltörlése következnék , akkor elnök ő nmga is osz­toznék a’ felszólaló kir. város értelmében, mert a’ ezé­­heket, mint politikai institutiókat is fontosnak hiszi a’ csend és rend fentartására. A’ 143-ik szakaszt, t. i. a’ képviselőket illetőleg, el­nök­i excja, röviden megújítván előbb már bővebben ki­fejtett nézeteit, minthogy azt hiszi , hogy jól választott képviselő-testülettől függ a’városok jövendője, a’kép­viselő-testületnek 12 évenkinti megújítását ajánlá, úgy hogy fele kilépjen, ’s fele választassék. Mert a’ városok­ban főképen kell vigyázni arra, hogy mig egy részről a’ választási szabadság épen tartatik, az összejövetelek mi­nél inkább ritkittassanak, nehogy zavarok ’s kicsapongá­sok történjenek, mellyek a’ városi élet elemeivel, csend ’s nyugalom czéljaival össze nem férnek. A’ szenvedé­lyek , mellyek kitörésére a’ gyakori összejövetel alkalmat ad, a’ városok szoros helyen együtt lakó népénél geome­­tricus arányban növekednek, minek elejét venni paran­csolja a’ városok java. — Azoknak továbbá, kikre annyi fontos kötelesség van bízva, mint a’ képviselőkre, be kell a’ hivatalba tanulniok, annyival inkább, mert a’ városiak, kiknek nem feladásuk az administrativus foglalatosság, nincsenek er­re úgy elkészülve, mint a’megyei egyének. — E’ nézetet több város ’s néhány megye is pártolá; egy város követe azonban röviden kimondá, hogy ő a’ váro­sokban nemcsak csendet’s rendet, hanem életet és sza­badságot is kíván , és azért a’ 6 évet is sokalja, hanem 3 évenkint akar új választást. A’ 146—ik szakaszra több megjegyzés volt. Az elnök a’ b) és c) pontokat, miszerint fizetéses közhivatalt vise­lők , katonák é­s papok a’ képviselők sorából kizáratnak, kihagyatni kiváná. Kor- és természetelleni állapotnak tartá ezen bizodalmatlanságot a’ hivatalnokok ellen, melly mai korban igen kedvelt eszme, de csak rosz következé­seket szülhet, mert nem természetes. Illy bizalmatlanság kormány ’s kormányzottak közt aranygyümölcsöket soha­sem terem; ha a’ tisztviselők nem érdemelnek bizodal­mat, ezen más után kell segíteni, nem igy. Az nem látja további, miért ne lehessen papot képviselővé választani. *) A’ zsidófigy körüli vitatások részleteinek 8 hasábot be­töltő részleteit tömérdek tárgyhalmaz miatt a’ jövő számra kény­tele­­nitte­nk halasztani. 130

Next