Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)
1845-11-21 / 577. szám
Péntek 5LX November 21.1845. megjelenik 8’ lap minden héten négyszer, vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban háshozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; £ 5 J&T •' slanderer L»)és kiadó-tulajdonosnál, hatvani otda Horváth-házban 483 st. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ansstnal birodalomba s egyéb külföldi tartományokba kidetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasabsorert aprobetűkkel 5 pengő ki siamíttatik. Előfizetés a Pesti Hírlap 1846-ki folyamata. Közelgően az uj év, bátorkodunk a’ t. sz. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, hogy e’ lapok’ 1846-ki folyamára az előfizetési föltételek változatlanul az eddigiek maradnak, u. m. egész évre . Budapesten házhozhordással boríték nélkül 10 ft, postán küldve borítékban 12 ft; fél évre: Budapesten boríték nélkül 5 ft, postán küldve borítékban 6 ft pengőben. — Megjelennek e’ lapok minden héten négyszer. — Az előfizetés elfogadtatik Pesten hatvani utczai Horváth-házban a’ „Pesti Hírlap kiadóhivatalban“ és minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főposta-hivatal’ útján történhetik.Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Előfizetési jelentés. Magy. tud. társasági közülése. Iparmískiállitás. Kereskedés Svéd-, Norvég és Magyaroszág között. Törvényhatósági dolgok: Budáról (erdészet.) Ungmegye (intézmények, körlevelek, honti ügy.) Árvamegyében (pálinka és népnyomor.) Zalamegye (honti körlevél ) Nagy-Kanizsa (utak, magyarság.) Fer. újdonság. Irodalmi értesítő. Vegyes közlemények . Természettudományi társulat. A’ pesti m. keresk. bank. M. Gazd. egyesület. Külföld. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A’MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG’ KÖZÜLÉSE, Pestvármegye nagyobb teremében, nov. 23-án, délelőtt 10 órakor tartatik. AZ IPARMŰKIÁLLITÁS még nyitva marad, és az ujvilágutczai Ilkey-ház első emeletében, délelőtti 9—1 órakor, és délutáni 2 —4 órakor megszemlélhető. Beléptidíj, minden személytől, 10 k. pp. — Csanády, jegyző. KERESKEDÉS SVÉD-, NORVÉG- ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT. Ha a’ magyar kereskedésre, iparra, tehát gazdaságunkra ’s boldogitásunkra,több figyelmet fordítanának , azaz, ha olly kereskedési rendszabályok vétetnének foganatba , mellyek a’ nemzetek közt differentiális kedvezményeknek neveztetnek, akkor könnyen nyithatna Svéd- és Norvégországgal olly forgalom, mely a’ két ország’ topographiai helyzete’ természetének ép’ úgy megfelelne , mint kölcsönös érdekeinek. Különösen korunkra nézve ajánlana Svéd- és Norvégország biztos és nagy vásárt. De itt is a’ francziák vámkedvezménynyel bírnak, ’s mi tehát nem versenyezhetünk , mert nemcsak a’ vámkülönbséget, hanem még a’ hosszabb utazás’ költségét is kellene pótolnunk. De van egy más czikk, mire nézve szükséges az egész hazák figyelmét fordítani. Ez a’ só. Szicziliában Trapani’ városában már kezdenek szűkölködni a’ sóbányák (lásd a’ Lloyd’ ez évi 16-ik számát), ’s felebb is rúgtak az árak. Sziczilia és Portugália borának és sójának köszönheti lételét, mert Trapani ’s Marsala, St. Ubes és Oportóból csaknem egyedül e’ két czikk képezi a’ kiviteli kereskedést. 1842-ik évben 19 hajó rakodott Trapaniban sóval. De a’ sókereskedés még fontosabb alak tűnik elő az érintett Lloyd- Journal’ez évi 120-ik száma szerint. — Mig a’ francziák Afrikába , az angolok már Keletindiába is küldik e’ czikket, ’s múlt julius, auguszt. és September hónapokban 30,000 tonna szállíttatott el Liverpoolból. A’ nélkül, hogy sebeségünk ’s állásunk iránt valami észrevételt tennénk, ügyesebb tollra bízzuk e’ tárgy’ nemzetgazdálkodási ’s jövedelmi meghányását, de annyit bizonyítunk , hogy e’ czikk az egész hon’ figyelmét érdemli. — Ifjú Szabó Pál. , Törvényhatósági dolgok. BUDÁRÓL. Felfogásunk szerint, minden tett csak akkor válik nemessé, ha áldozattal van összekapcsolva , és minél öbb áldozatokba kerül, minél hathatósban elömozdittatik általa mások jóléte, annál nemesebb , erkölcsiebb és dicséretesb. Azért mi is a’ választó polgárságnak azon halászatát , miszerint az évenkénti farözse-járandóságról önkéntesen és ritka önmegtagadással lemondott, nemesnek és iszteletre méltónak neveztük ; mert, saját érdekének melézésével, az erdőpusztitásnak ez által gátat vetett, és, észszerű erdészet’ behozatalával, e’ város’ vagyonát öregbíteni !» haszonvételét biztosítani törekedett. Hálát mondunk illy nagylelkű polgároknak , kiknek cselekvései ekrel a umanitás szellemétől áthatva vannak, ne térjenek 11 ezen nemes ösvényről, mert csak így valósuland a’ polgari rendnek felvirágoztatása ! D® sajtá,Juka h°gY ez ügyben , mellyben már néhánykor felszólítunk , reményünkben csalatkoztunk ! Midőn a’ választó polgárság a fenérintett határozatot hozta, azon eménynyel kecsegtette magát, miszerint a’ többi városiisztviselök , elismervén ezen ügynek czélszerüségét saját érdekeik’ mellőzésével, és csupán a’ közjó’ előmozdítását ártván szemeik előtt, azon parányi haszon’ élvezéséről zinte nagylelküleg lemondandanak, mire a’ választó polárság annál is inkább számot tartott, mivel a’nemes tanács gy döbbent polgársági felszólításra, jegyzőkönyvileg ekkép’ válaszolt : „hogy ő a’ farözse’ kiszolgáltatása iránti igényéről, mennyiben ez az elsilányult erdők’ sikeres tenyésztésével össze nem fér, örömest lemond: „De gyarlóság az ember’ öröké, melly őt bélyegzi, minélfogva ismét valósult, hogy sok ember,némi megcsontosodott előítéletek által elfogulva, a’ józan haszonvételt a’ visszaéléstől megkülönböztetni nem tudja. Ennélfogva egy nem rég’, a’ választó polgárság által, a’ városi tanácshoz e’ tárgyban történt felszólításra , elhatároztatott, hogy miután a’ fővárosi tanács és tisztviselőség a’ határozott számú farözsék’ javadalmába, a’ termesztési árnak lefizetése mellett, tisztileg be van iktatva, és miután a’ javadalom’ megszünendésének esetére megfelelő kárpótlás ki nem jelöltetett, az eljáró tanács, a’ tüzelési anyagok’ jelen szűkében, ebbeli járandóságáról, mint évdijazásának részéről, annyival kevésbbé mondhat le, mivel a’ fadrágaságot ez által is, a’ közönség’ kárára,öregbedhetni véli. Egyébiránt a’ választó polgárságnak azon határozatát, miszerint a’ farözsék’ kiszolgáltatásáról a’ község’ érdekében lemondott, jelenleg elfogadja, és az által közhatározatnak nyilatkoztatja, egyszersmind, a’ polgári jegyzőkönyvnek értelmében, egy erdőszabályozási választmány’kinevezésében,mellyhez a’ nm. k. kincstári főerdőhivataltól egy egyén’ kiküldetése megkérendő leend , megegyez, és ezen határozatának életbeléptetése iránt a’ szükséges intézkedéseket teendi. — Ezen tanácsi végzés a’ választó polgárságnál fájdalmas érzéseket ébresztett, ha — megvigasztalva és felvidámitva édes hazánk’ legnagyobb fiának azon mondatával : „Igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség , midőn már sikerhez nincsen remény !“ — ismét elősoroltatott, miszerint, ez évben ismét egy 35 éves vágásra kerülvén a’ sor , az illyen erdőnek levágatása pedig minden józan erdészeti szabályok ellen lévén , és azon ősziét’ megtakarításával , melly a’ választó polgárságnak részére évenkint levágattatott, a’ valódi czél, t. i. az erdőknek elrendezése , nem eszközöltethetik , hacsak a’ többi városi tisztviselők járandóságukról önkénytesen, és nemeslelküleg le nem mondanak ; továbbá — ámbár a’ n.tanács,a’polgári jegyzőkönyvnek értelmében, az erdőknek czélszerű elrendezése iránt egy választmánynak kinevezését elfogadá — mivel azonban az erdők’ megszemléléséhez és azon tervnek kidolgoztatásához , melly szerint az egész városi erdőség szabályozandó leszen, hosszabb idő kívántatik, a’ fadöntögetések’ ideje pedig már közelget, legalább addig, mig az egész erdőség elrendezve nem leszen, a’ közintézetek’ számára szükséges failletőség’ mennyiségét kivévén , több fa ne vágattassék le; mert ha a’ választmány’ munkálatának szerencsés eredménye leend , és a’ városi erdők’ rendes fairásokra elosztása után, annyi fa vágathatik , hogy a’ közintézetek’ számára szükséges észleten felül még farözsék maradnának, akkor a’ választó polgárság a’ városi tisztviselőknek járandóságukat szívesen átengedi, mert a’ választó polgárság a’ farözse’ javadalmának megszünendését koránsem azért kívánja , mintha a’ tisztviselőket egy régi haszonvételtől megfosztani akarná , hanem csak az erdőpusztitásoknak akart gátat vetni,és ezeket czélszerűen elrendezni , és midőn ez iránt a’ nemes tanácsot felhívta , meggyőződve volt egyszersmind arról, hogy az illyen intézkedés áldozatok nélkül sohasem sikerülhet. — Mondatott továbbá , hogy miután általában tudva van , miszerint a’ városi tisztviselők olly nemes vonzalommal viseltetnek a’ község iránt, ezen vonzódásukat mostani alkalommal tettlegesen bebizonyíthatnák. A’ mi pedig a’ tanács’ illetményét illeti, az csak azon megavult szokáson alapul, melly szerint nemcsak a’ tanács’, hanem a’ választó polgárság’ igényei ezen fajavadalomra mindig egyenlőek valának , és e’ szerint ezen jogot, ha úgy lehet nevezni, eddig is, a’ község’ rovására és minden józan erdőtenyésztés’ daczára, háborítatlanul élvezték. Ennélfogva a’ választó polgárság a’ tanácsot megkéri, miszerint az elősorolt okokat barátságos tekintetbe venni és már sokszor érintett választmányt mielőbb kinevezni szíveskednék, hogy, ennek erélyes működései által, az egész községnek azon igazságos óhajtása, t. i. az erdőknek czélszerű elrendezése és tenyésztése, valóban teljesülésbe menjen. A’ nemes tanácsnak ismeretes nagylelkűségénél fogva reméljük,hogy a’választó polgárság* határozatát magáévá teendi, és e’ város’ községének megmutatandja, miszerint a’ köz’ javának előmozdítása szinte úgy szivén fekszik mint a’ választó polgárságnak ! UNGVÁR, nov. 11-én. Politicai életünkben vannak még olly jelenetek , mellyek azt bizonyítják, hogy habár pangunk is , de azért nem estünk egészen a’ tespedés’ karjai közé , ’s habár nem úgy haladunk is, mint a’ hon tőlünk igényelhetné , de azért még sem haladunk, mint a’ rákok, Megyénk’ rendet az octoberben tartatni szokott évnegyedes gyűlést e’ hó’ 11-re tevék által. Első alispánunk’ elnöklete alatt megkezdetvén e’ gyűlés, először is, szokás szerint, a’ sconkók olvastattak fel. — Ezek’ bevégeztével a’ kisgyülések’ jegyzőkönyvei olvastattak, mellyekben az idei termesztmények’ összeírását rendelő intézmény volt legérdekesebb. Ezen öszveírás a’ tisztviselők által már foganatosíttatván, határoztatott, megírni a’ h.tanácsnak, hogy bár termésünk a’ legnagyobb mértékben silány volt, mindazáltal reménységünk van, hogy az éhenhalást a’ szegénység elkerüli, fentartván a’ szorongató szükség’ esetére folyamodási jogát a’ megye. (!) A’ vizek’ szabályozása iránt érkezett intézményre határozta e’ megye, hogy gr. B. J. e mltga keressék meg részvényes tagok’ gyűjtésére, ’s hogy egyszersmind a’ Pesten összegyűlendő választmánynál megyénket képviselje , fentartván a’ megye, a’ foganatosításkor, törvény adta jogait, ’s egyszersmind gróf Széchenyi István ő exjának, megyénk’ részéről, megtisztelő levelet határoztunk írni. — Több cancellariai parancsok olvastattak, mellyek közül egy hatalomkart rendelő intézvényre az inditványoztatott, minthogy az 1838«. 16. t. sz. azt rendeli, miszerint az ítéletek okokkal támogattassanak, következőleg a’ cancellaria is, ha az alsóbb törvényszékek’ ítéleteit megsemmisíti, okokkal támogassa , de ezen indítvány többséget nem nyert. — Békés megyének,követeimé.gyülési jelentéseikkel, hozzánk küldött levele az or.gyülési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasittatott. Szeged városának levele, az országgyülésének minél előbb tartása iránt,minthogy már ez iránt megyénk a’ felírást ő felségéhez megtette, tudomásul vétetett. — A’ turmezei nemességnek azon levele, miszerint Varasdmegyének főispánja minden ok nélkül elmozdittatott a’kormány által hivatalától, viszhangra találván, azt, mint sérelmet, a’ jövő országyülésre utasításul adjuk követeinknek, az iránt pedig , hogy Turmező, bár jogszerüleg írhatott volna latinul, de azért magyarul irt, köszönő levél határoztatott az illető községnek, mellyben a’turmezei gróf is, mint Horvátországban buzgó védője a’ magyar nemzetiségnek, kiemeltetni rendeltetett. Ezekután Montnak már ismert levele olvastatottt fel,mellyet sokan éber figyelemmel vártak. A’ tanácskozás felette élénk volt ugyan, mellyben Ungmegye’ fiataljai, e’ fontos ügyet felfogva, nagy részt venek. De távol volt minden ingerültség ; valamint mellette, úgy ellene is több okok hozattak fel; legfőbb ok volt ellene, hogy nem a’ megye, hanem egyesek’levele, és magány pecsét alatt van, de ellene az állíttatott fel, hogy ezen levél nem conventiculumból, nem valami botrányos helyen összegyűlt néptömeg által , de maga által a’ főispáni helyettes által a’ gyűlésre összehívott ’s a’ megyei teremben volt és tanácskozott egyének által íratott e’ megyéhez; továbbá, hogy ha ezen levél nem Hontmegye’ közönségéé , hanem egy töredéké lenne , miért nem szólalt fel mind ez ideig ellene, sem megyeileg, sem hírlapok’ utján. Így, órákig tartó vitatkozás után,elfogadtatván, ő felségéhez felírás határoztatott. — Ezek voltak legérdekesb eredményei közgyűlésünknek. — Böszörményi József. ÁRVAMEGYE’ állapota, mérsékleti egylet és pálinka. Midőn a’ szeszes italok’ használata, mi sülyedéssel fenyegeti a’ népet, közönséges lett, ’s a’ legocsmányabb betegség, a’ reszkető őrjöngés, kezdé ostorozni a’ visszaélőket; a’ nép’ boldogságán őrködő philantropia eszközökről gondoskodott, a’ mindinkább terjedő visszaélés’ meggátlására. — És hála Izland’ halhatlan érdemű nagy emberének , emberbaráti keble’ melege mellék Galliczián keresztül átszivárgótt hozzánk is, a’ nyomorúság’ leirhatlan tanyájára. — Nem azon pálinka-gyárosokhoz intézvék szavaim , kik nem akarják látni a’ körülöttök száz alakban mutatkozó sáppadt nyomort, nem hallani annak panaszos fájdalmát, nem-ezek szavaimat sem fogják hallani ’s ér-183