Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)

1845-11-21 / 577. szám

Péntek 5LX November 21.1845. megjelenik 8’ lap minden héten négyszer, vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban háshozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; £ 5 J&T •' slanderer L»)és kiadó-tulajdonosnál, hatvani otd­a Horváth-házban 483 st. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ansstnal birodalomba s egyéb külföldi tartományokba kidetni kívánt példá­nyok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasabsorert aprobetűkkel 5 pengő ki siamíttatik. Előfizetés a Pesti Hírlap 1846-ki folyamata. Közelgően az uj év, bátorkodunk a’ t. sz. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, hogy e’ lapok’ 1846-ki folyamára az előfizetési föltételek változatlanul az eddigiek maradnak, u. m. egész évre . Budapesten házhozhordással boríték nélkül 10 ft, postán küldve borítékban 12 ft; fél é­vre: Budapesten boríték nélkül 5 ft, postán küldve borítékban 6 ft pengőben. — Megjelennek e’ lapok minden héten négyszer. — Az előfizetés elfogad­­tatik Pesten hatvani utczai Horváth-házban a’ „Pesti Hírlap kiadóhivatalban“ és minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb kül­földi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főposta-hivatal’ útján történhetik.Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Előfizetési jelentés. Magy. tud. társasági közülé­se. Iparmískiállitás. Kereskedés Svéd-, Norvég és Magyaroszág­ között. Törvényhatósági dolgok: Budáról (erdészet.) Ungmegye (intézmények, körlevelek, honti ügy.) Árvamegyében (pálinka és népnyomor.) Zalamegye (honti körlevél ) Nagy-Kanizsa (utak, magyarság.) Fer. újdonság. Irodalmi értesítő. Vegyes köz­lemények . Természettudományi társulat. A’ pesti m. keresk. bank. M. Gazd. egyesület. Külföld. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A’MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG’ KÖZÜLÉSE, Pestvármegye­ nagyobb teremében, nov. 23-án, délelőtt 10 órakor tartatik. AZ IPARMŰKIÁLLITÁS még nyitva marad, és az ujvilágutczai Ilkey-ház e­l­ső emeletében, délelőtti 9—1 órakor, és délutáni 2 —4 órakor megszemlélhető. Beléptidíj, minden személytől, 10 k. pp. — Csanády, jegyző. KERESKEDÉS SVÉD-, NORVÉG- ÉS MAGYAROR­SZÁG KÖZÖTT. Ha a’ magyar kereskedésre, iparra, tehát gazdaságunkra ’s boldogitásunkra,több figyelmet fordítaná­nak , azaz, ha olly kereskedési rendszabályok vétetnének foganatba , mellyek a’ nemzetek közt differentiális kedvez­ményeknek neveztetnek, akkor könnyen nyithatna Svéd- és Norvégországgal olly forgalom, me­ly a’ két ország’ topo­­graphiai helyzete’ természetének ép’ úgy megfelelne , mint kölcsönös érdekeinek. Különösen korunkra nézve ajánlana Svéd- és Norvég­ország biztos és nagy vásárt. De itt is a’ francziák vámked­vezménynyel bírnak, ’s mi tehát nem versenyezhetünk , mert nemcsak a’ vámkülönbséget, hanem még a’ hosszabb utazás’ költségét is kellene pótolnunk. De van egy más czikk, mire nézve szükséges az egész hazák figyelmét fordítani. Ez a’ só. Szicziliában Trapani’ városában már kezdenek szűkölködni a’ sóbányák (lásd a’ Lloyd’ ez évi 16-ik számát), ’s felebb is rúgtak az árak. Sziczilia és Portugália borának és sójának köszönheti lételét, mert Trapani ’s Marsala, St. Ubes és Oportóból csaknem egyedül e’ két czikk képezi a’ kiviteli kereskedést. 1842-ik évben 19 hajó rakodott Trapaniban sóval. De a’ sókereskedés még fontosabb alak tűnik elő az érintett Lloyd- Journal’ez évi 120-ik száma szerint. — Mig a’ francziák Afrikába , az angolok már Keletindiába is kül­dik e’ czikket, ’s múlt julius, auguszt. és September hóna­pokban 30,000 tonna szállíttatott el Liverpoolból. A’ nélkül, hogy sebeségünk ’s állásunk iránt valami észrevételt tennénk, ügyesebb tollra bízzuk e’ tárgy’ nem­zet­gazdálkodási ’s jövedelmi meghányását, de annyit bi­zonyítunk , hogy e’ czikk az egész hon’ figyelmét érdemli. — Ifjú Szabó Pál. , Törvényhatósági dolgok. BUDÁRÓL. Felfogásunk szerint, minden tett csak akkor válik nemessé, ha áldozattal van összekapcsolva , és minél öbb áldozatokba kerül, minél hathatósban elömozdittatik általa mások­ jóléte, annál nemesebb , erkölcsiebb és di­­cséretesb. Azért mi is a’ választó polgárságnak azon halá­szatát , miszerint az évenkénti farözse-járandóságról ön­kéntesen és ritka önmegtagadással lemondott, nemesnek és iszteletre méltónak neveztük ; mert, saját érdekének mel­­ézésével, az erdőpusztitásnak ez által gátat vetett, és, ész­­szerű erdészet’ behozatalával, e’ város’ vagyonát öregbíteni !» haszonvételét biztosítani törekedett. Hálát mon­dunk illy nagylelkű polgároknak , kiknek cselekvései ek­­rel a umanitás szellemétől áthatva vannak, ne térjenek 11 ezen nemes ösvényről, mert csak így valósuland a’ pol­gari rendnek felvirágoztatása­­ ! D® sajtá,Juk­a h°gY ez ügyben , mellyben már néhány­kor felszólítunk , reményünkben csalatkoztunk ! Midőn a’ választó polgárság a fenérintett határozatot hozta, azon eménynyel kecsegtette magát, miszerint a’ többi városi­isztviselök , elismervén ezen ügynek czélszerüségét saját érdekeik’ mellőzésével, és csupán a’ közjó’ előmozdítását ártván szemeik előtt, azon parányi haszon’ élvezéséről zinte nagylelküleg lemondandanak, mire a’ választó pol­­árság annál is inkább számot tartott, mivel a’nemes tanács gy döbbent polgársági felszólításra, jegyzőkönyvileg ek­kép’ válaszolt : „hogy ő a’ farözse’ kiszolgáltatása iránti igényéről, mennyiben ez az elsilányult erdők’ sikeres te­nyésztésével össze nem fér, örömest lemond: „De gyarló­ság az ember’ öröké, melly őt bélyegzi, minélfogva ismét valósult, hogy sok ember,némi megcsontosodott előítéletek által elfogulva, a’ józan haszonvételt a’ visszaéléstől meg­különböztetni nem tudja. Ennélfogva egy nem rég’, a’ vá­lasztó polgárság által, a’ városi tanácshoz e’ tárgyban tör­tént felszólításra , elhatároztatott, hogy miután a’ fővárosi tanács és tisztviselőség a’ határozott számú farözsék’ java­dalmába, a’ termesztési árnak lefizetése mellett, tisztileg be van iktatva, és miután a’ javadalom’ megszünendésének esetére megfelelő kárpótlás ki nem jelöltetett, az eljáró tanács, a’ tüzelési anyagok’ jelen szűkében, ebbeli járandó­ságáról­, mint évdijazásának részéről, annyival kevésbbé mondhat le, mivel a’ fadrágaságot ez által is, a’ közönség’ kárára,öregbedhetni véli. Egyébiránt a’ választó polgárság­nak azon határozatát, miszerint a’ farözsék’ kiszolgáltatá­sáról a’ község’ érdekében lemondott, jelenleg elfogadja, és az által közhatározatnak nyilatkoztatja, egyszersmind, a’ polgári jegyzőkönyvnek értelmében, egy erdőszabályozási választmány’kinevezésében,mellyhez a’ nm. k. kincstári fő­­erdőhivataltól egy egyén’ kiküldetése megkérendő leend , megegyez, és ezen határozatának életbeléptetése iránt a’ szükséges intézkedéseket teendi. — Ezen tanácsi végzés a’ választó polgárságnál fájdalmas érzéseket ébresztett, ha — megvigasztalva és felvidámitva édes hazánk’ legnagyobb fiának azon mondatával : „Igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség , midőn már sikerhez nincsen remény !“ — ismét elősoroltatott, miszerint, ez évben ismét egy 35 éves vágásra kerülvén a’ sor , az illyen erdőnek levágatása pedig minden józan erdészeti szabályok ellen lévén , és azon ősziét’ megtakarításával , melly a’ választó polgár­ságnak részére évenkint levágattatott, a’ valódi czél, t. i. az erdőknek elrendezése , nem eszközöltethetik , hacsak a’ többi városi tisztviselők járandóságukról önkénytesen, és nemeslelküleg le nem mondanak ; továbbá — ámbár a’ n.tanács,a’polgári jegyzőkönyvnek értelmében, az erdők­nek czélszerű elrendezése iránt egy választmánynak kine­vezését elfogadá — mivel azonban az erdők’ megszemlélé­séhez és azon tervnek kidolgoztatásához , melly szerint az egész városi erdőség szabályozandó leszen, hosszabb idő kívántatik, a’ fadöntögetések’ ideje pedig már közelget, legalább addig, mig az egész erdőség elrendezve nem le­szen, a’ közintézetek’ számára szükséges failletőség’ men­nyiségét kivévén , több fa ne vágattassék le; mert ha a’ választmány’ munkálatának szerencsés eredménye leend , és a’ városi erdők’ rendes fairásokra elosztása után, annyi fa vágathatik , hogy a’ közintézetek’ számára szükséges észleten felül még farözsék maradnának, akkor a’ választó polgárság a’ városi tisztviselőknek járandóságukat szívesen átengedi, mert a’ választó polgárság a’ farözse’ javadalmá­nak megszünendését koránsem azért kívánja , mintha a’ tisztviselőket egy régi haszonvételtől megfosztani akarná , hanem csak az erdőpusztitásoknak akart gátat vetni,és eze­ket czélszerűen elrendezni , és midőn ez iránt a’ nemes tanácsot felhívta , meggyőződve volt egyszersmind arról, hogy az illyen intézkedés áldozatok nélkül sohasem si­kerülhet. — Mondatott továbbá , hogy miután általában tudva van , miszerint a’ városi tisztviselők olly nemes vonzalommal viseltetnek a’ község iránt, ezen vonzó­dásukat mostani alkalommal tettlegesen bebizonyíthatnák. A’ mi pedig a’ tanács’ illetményét illeti, az csak azon megavult szokáson alapul, melly szerint nemcsak a’ tanács’, hanem a’ választó polgárság’ igényei ezen fajavadalomra mindig egyenlőek valának , és e’ szerint ezen jogot, ha úgy lehet nevezni, eddig is, a’ község’ rovására és minden józan er­­dőtenyésztés’ daczára, háborítatlanul élvezték. Ennélfogva a’ választó polgárság a’ tanácsot megkéri, miszerint az elősorolt okokat barátságos tekintetbe venni és már sokszor érintett választmányt mielőbb kinevezni szí­veskednék, hogy, ennek erélyes működései által, az egész községnek azon igazságos óhajtása, t. i. az erdőknek czél­szerű elrendezése és tenyésztése, valóban teljesülésbe menjen. A’ nemes tanácsnak ismeretes nagylelkűségénél fogva reméljük,hogy a’választó polgárság* határozatát magáévá te­endi, és e’ város’ községének megmutatandja, miszerint a’ köz’ javának előmozdítása szinte úgy szivén fekszik mint a’ választó polgárságnak ! UNGVÁR, nov. 11-én. Politicai életünkben vannak még olly jelenetek , mellyek azt bizonyítják, hogy habár pan­gunk is , de azért nem estünk egészen a’ tespedés’ karjai közé , ’s habár nem úgy haladunk is, mint a’ hon tőlünk igényelhetné , de azért még sem haladunk, mint a’ rákok, Megyénk’ rendet az octoberben tartatni szokott évne­­gyedes gyűlést e’ hó’ 11-re tevék által. Első alispánunk’ elnöklete alatt megkezdetvén e’ gyűlés, először is, szokás szerint, a’ sconk­ók olvastattak fel. — Ezek’ bevégeztével a’ kisgyülések’ jegyzőkönyvei olvastattak, mellyekben az idei termesztmények’ összeírását rendelő intézmény volt legérdekesebb. Ezen öszveírás a’ tisztviselők által már fo­ganatosíttatván, határoztatott, megírni a’ h.tanácsnak, hogy bár termésünk a’ legnagyobb mértékben silány volt, mindaz­­által reménységünk van, hogy az éhenhalást a’ szegénység elkerüli, fentartván a’ szorongató szükség’ esetére folya­­modási jogát a’ megye. (!) A’ vizek’ szabályozása iránt érkezett intézményre hatá­rozta e’ megye, hogy gr. B. J. e mltga keressék meg rész­vényes tagok’ gyűjtésére, ’s hogy egyszersmind a’ Pesten összegyűlendő választmánynál megyénket képviselje , fen­tartván a’ megye, a’ foganatosításkor, törvény­ adta jogait, ’s egyszersmind gróf Széchenyi István ő exjának, megyénk’ részéről, megtisztelő levelet határoztunk írni. — Több can­­cellariai parancsok olvastattak, mellyek közül egy hatalom­kart rendelő intézvényre az inditványoztatott, minthogy az 1838«. 16. t. sz. azt rendeli, miszerint az ítéletek okok­kal támogattassanak, következőleg a’ cancellaria is, ha az alsóbb törvényszékek’ ítéleteit megsemmisíti, okokkal tá­mogassa , de ezen indítvány többséget nem nyert. — Bé­­kés megyének,követeimé.gyülési jelentéseikkel, hozzánk kül­dött levele az or.gyülési tárgyakkal foglalkozó választmány­hoz utasittatott. Szeged városának levele, az országgyülésé­­nek minél előbb tartása iránt,minthogy már ez iránt megyénk a’ felírást ő felségéhez megtette, tudomásul vétetett. — A’ turmezei nemességnek azon levele, miszerint Varasdme­­gyének főispánja minden ok nélkül elmozdittatott a’kormány által hivatalától, viszhangra találván, azt, mint sérelmet, a’ jövő országyülésre utasításul adjuk követeinknek, az iránt pedig , hogy Turmező, bár jogszerüleg írhatott volna latinul, de azért magyarul irt, köszönő levél határoztatott az illető községnek, mellyben a’turmezei gróf is, mint Horvátországban buzgó védője a’ magyar nemzetiségnek, kiemeltetni rendeltetett. Ezekután Montnak már ismert levele olvastatottt fel,mellyet sokan éber figyelemmel vártak. A’ tanácskozás felette élénk volt ugyan, mellyben Ungmegye’ fiataljai, e’ fontos ügyet fel­fogva, nagy részt venek. De távol volt minden ingerültség ; valamint mellette, úgy ellene is több okok hozattak fel; leg­főbb ok volt ellene, hogy nem a’ megye, hanem egyesek’le­­vele, és magány pecsét alatt van, de ellene az állíttatott fel, hogy ezen levél nem conventiculumból, nem valami botrá­nyos helyen összegyűlt néptömeg által , de maga által a’ főispáni helyettes által a’ gyűlésre összehívott ’s a’ megyei teremben volt és tanácskozott egyének által íratott e’ me­gyéhez; továbbá, hogy ha ezen levél nem Hontmegye’ kö­zönségéé , hanem egy töredéké lenne , miért nem szólalt fel mind ez ideig ellene, sem megyeileg, sem hírlapok’ utján. Így, órákig tartó vitatkozás után,elfogadtatván, ő felségéhez felírás határoztatott. — Ezek voltak legérdekesb ered­ményei közgyűlésünknek. — Böszörményi József. ÁRVAMEGYE’ állapota, mérsékleti egylet és pálinka. Midőn a’ szeszes italok’ használata, mi sülye­­déssel fenyegeti a’ népet, közönséges lett, ’s a’ legocsmá­­nyabb betegség, a’ reszkető őrjöngés, kezdé ostorozni a’ visszaélőket; a’ nép’ boldogságán őrködő philantropia esz­közökről gondoskodott, a’ mindinkább terjedő visszaélés’ meggátlására. — És hála Izland’ halhatlan érdemű nagy emberének , emberbaráti keble’ melege mellék Galliczián keresztül átszivárgótt hozzánk is, a’ nyomorúság’ leirhatlan tanyájára. — Nem azon pálinka-gyárosokhoz intézvék sza­vaim , kik nem akarják látni a’ körülöttök száz alakban mutatkozó sáppadt nyomort, nem hallani annak panaszos fájdalmát, nem-ezek szavaimat sem fogják hallani ’s ér-1­83

Next