Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)
1846-01-13 / 606. szám
gével általvonult K. városába , hová másnap az érdeklött társaság szándékozók. És itt rendes helyükön, a’ korcsmában, egész éjjen és nappalon át dorbézolván, a’városházánál egybegyürt ellenfelet — elöttök többször elvonulva — mindennemű insultatiókkal ingerlé; azonban e’ sereg, saját erkölcsi sugallatának, lelkes vezére’ példájának ’s intő szózatának engedve, példás türelmet tanúsított, ’s hideg vérrel szenvedd a’ szóval és tettlegesen reászórt sértéseket. Illy előzmények után az érdeklett társaság, ellenfelének bősz indulatát csillapultnak hívén , híveitől búcsút von, ’s békésen indult útjának. Azonban, midőn a’ korcsma’ elébe érkeznék, a’felfegyverzett’s mámoros tömegből az első kocsira három lövés történik, a’ többiekre mintegy negyven , az utóbbiak közül pedig négy vagy öt karddal, fokossal, ólmosokkal megtámadtatik. A’ balsors’műve volt, hogy a’ hídnak, melly a’ csatatérhez nehány lépésnyi távolságra esik , fele része leszakadva volt, ’s igy az átkelés gorgan meg nem történhetvén, a’ meglövödözött ’s megrémült lovak által a’ kocsik egymásra tolultak, ’s ekkép’ a’ természeti védelemjog tettleges ellentállásra kényszerűté a’ támadottakat. Elsőbben leugráltak tehát kocsijokról, ’s a’ viadal megindult folytonos puskaszó és kőzápor között. A’ viadal’zajában többszörösen hallatók valának e’ kiáltások, „hol a’ hazaáruló nemesség’ gyilkosa Sz. B., hol ezek és ezek“az ellenfél’ vezérei) , melly kiáltások kézzelfoghatólag bizonyítják, hogy e’ támadás előre elhatározott merény volt, többeknek, különösen pedig azon életnek eloltására, melly olly drága e’ megyének és a’ hazának. E’ viadalnak eredménye fölötte szomorú, mert a’ támadóknak egyik vezére másod alispán ur törvénygyakornoka , egy idegen megyei fiú lövés által elesett , támadók ’s támadottak közül többen lövés és sújtó eszközök által megsebesültek , ’s a’ harcznak csak akkor jön vége , midőn a’ kocsik egymás után a’ hídon átvonulhattak. Másnap az eset panaszos alakban jelentetett föl főispáni helytartónknak , még pedig a’ támadók által, mit mi előre tudtunk , mert ők egy idő óta e’ jognak teljesen praeseribáltak. Újsága tekintetbe vévén az ügy’ szomorú fontosságát, azonnal kisebb gyűlést tartott. A’ panasz’ felolvasása után mindenki’ figyelme azon szót emelt ősz férjfiára volt szegezve , ki a’ borzasztó tény’ legfőbb szerepülőjével a’ vérségi összeköttetés’ első fokozatán áll. Egykor ő már hasonlóan cselekedett, ’s akkor megrovatott a’ közvélemény által, most már nem csodálkozunk, hiszen ennek is megvan a’ maga halára Az ősz férfiú az eseményt olly nagyszerűnek tekintő, hogy annak vizsgálatára a’ megyét jelen helyzetében képtelennek mondotta,’s ennélfogva, egy igen régi törvényezikk’ balul magyarázott értelmében, az egész eljárást főispáni helyettesünkre bizandónak indítványozó. Pártolá az indítványt másod alispán úr, pártjával egyhangúlag ; hallánk bús lamentókat tőle , hogy illy után, illy erőszakosan, hivatalra törekedni, nem fér meg a’ dicsőséggel ’stb. ? És mi — bár e’ beszédmódot tőle rég’ megszoktuk, most még sem fojthatok el a’ kérdést: „miért nem lép vissza hát ő, hiszen isten, világ látja, hogy a’ népvélemény ’s szabad érzelem ellen anyagi eszközökkel épen pártja az irtózatos ostromot, melly előidézé e’szomorú eseményt is? és ő felelé „hogy bizony ez utal ő dicsőségesnek nem tartja, hogy igy király sem kívánna lenni, de most mégis föllép, mert vele a’ közjó ’s megye’ boldogsága parancsol“ (ó drága közjó, mik is nem történnek a’ te nevedben!!) És e’szerény nyilatkozat után rögtön jött azon méltányos és igazságos kívánat , hogy a’ tisztviselők a’ korteskedéstől tiltassanak el! ! (természetesen , hogy akkép’ a’ tér háborítatlanul legyen az ő birtokukban.) Ez egyoldalú szerénytelen kívánat zajos ingerültséget idézett elő , és szőnyegre hozá azon nagy problémát, hogy a’ korteskedés mikép’ lenne megszüntethető ? — Akkor ismét felállott az ősz bajnok , ’s Nagy Sándor kint a’ csomót ekkint akará ketté metszeni, hogy az ügyben a’ megye nem határozhat, mig az országgyűlésileg el nem intéztetik, a’ tisztviselőkre nézve azonban e méltósága tartsa magát azon kegyelmes instructióhoz , melly a’ fökormányzóknak lefelsőbb helyről országosan ki van adva. Mindezekre — bár a’ rögtönzött egybehivás miatt ez ellenzék’ nevezetesb szónokai egypár kivétellel mindnyájan távol valónak — a’ kellő felelet el nem maradott. A’ nyomozást illetőleg tagadva jön, hogy a’ parancsolt esemény egyszerű triminalitásnál egyébnek tekinthető lenne, ’s hogy bármiben is különböznék azon legközelebbi másik gyilkosságtól, mellyet ő mga az illető szolgabiróval nyomoztatni elegendőnek látott. Azonban, ha az ellenfél itt mégis rendkívüli rendelkezést lát szükségesnek, ám legyen ! küldessék ki a’ megyei gyakorlat szerint egy választmány egyenlő számmal mind a’ két fél’ tagjaiból , ’s e’ választmánynak legyen elnöke, — de a’ megye’ megbízásából , ’s igy, mint annak képviselője, főispáni helyettesünk, kiben mind két rész egyiránt helyezi bizalmát. Ámde a’ megyét illy egyszerű criminalitás’ eseténél is képtelennek nyilvánítani az eljárásra, ’s jogainak különben is keskeny birtokába illy határtalan kaput tárni épen azon hatalomnak, mellynek ellenében annyi védelemre van szükségünk, történjék ez bár önző reményeken — mi itt nincs máskép’ — vagy könnyelműségből, mindkettő egyaránt nemzeti vétek. Hát a’ magános instructióra tett hivatkozásra mit mondjunk? valljon: nem szomorú látvány-e ? hogy egy agg férfiú’ ellenében, ki életének jobbját alkotmányos jogok’ védelmében törté el, ’s illyes rendeletek elleni harczban őszült meg , most a’ szónoklatban ’s ismeretekben gyönge ifjak kénytelenek a’ hűtlenül megtámadott alkotmány’ sánczait védeni. No de, ki a’ földi élet’ gyarlóságát ismeri, ’s az álfényt a’valóditól különböztetni tudja, e’ jelenesen ne csodálkozzék. A’ kellő czáfolat és tiltakozások tehát megtétetvén, az ellenzéki rész a’ küldöttség’ kineveztetését sürgette. Mit bár az ősz bajnok önliga iránti tiszteletlen piszkálódásnak nevezett, ő maga, sokaknak nem csekély arrczpirálásával, kimondd, hogy az ellenzék’ véleményét alkotmányszerűnek, a’ nagy többséget hasonlóan ennek a’ részin látja, mire a’ küldöttség maga’ elnöklete alatt a’ két párt’ tagjaiból azonnal kineveztetett.Ez eredmény örvendetes volt az ellenzéki résznek, nemcsak azért, mert általa egy alkotmányos jog óvatott meg, hanem azért is, mert az fényes alkalmul szolgált meggyőződni azon hitében, hogy főispáni helyettes, alkotmányos érzetben ’s igazság-szeretetben, a’nevét jogtalanul bitorló párton igen sokkal felül áll, és sugallatainak a’ megye’ boldogságát ’s békéjét feláldozni nem fogja.— XXX. SZ.FEJÉRVÁR, január’ 5-én. Tisztelt szerkesztő ur! Összeseregténk szép számmal , és megtartók az első közgyűlést 1846-ban. A’ múlt év sokkal szerencsétlenebb vala megyénkben a’ közügyekre nézve, semhogy a’ jelentől valami jobbat várhatni magunkat feljogosítva ne értenénk. Érezzük pedig a’ természet’ azon örök törvényénél fogva, miszerint a’ nap alatt semmi nem állandó, még a’ rész sem. — Azonban „saltus in natura non datur“ mond a’ latin , és igy ne várja ön, hogy mindjárt az év’ elején a’ haladási fél’ győzelmeiről írjak. Elég, ha ma annyi életjelt adtunk magunkról, hogy feltámadásunkat nem vonhatni többé kétségbe. — Gróf B. K. mint igérő, megjelent gyűlésünkön, és Összegyűjtő maga körül a’ haladási fél’ jelenvolt tagjait. Kár , hogy azokból nehányan hiányoztak , és ép’ ollyanok, kiknek kitűnő intelligentiája nem kis súlyt szokott vetni a’ tanácskozások’ mérlegébe. — A’ nagy fontosságú tárgy, melly a’ nemes gróf által tüstént a’ gyűlés’ megnyitása után szőnyegre hozatott, a’ horvátországi sérelmek’ ismeretes ügye vala. — Bámulattal értettük illető tisztviselőinktől, hogy ns Pestmegyének e’ tárgybani körlevele mihozzánk ekkorig még nem érkezett , jóllehet Pestről már ezelőtt négy héttel elküldetett.— De ez a’ nemes grófot elhatározásában meg nem zavará, mert hivatkozók a’ köztudomásra, ’s indítványát a’ horvát nemesség’ jogai melletti felírás és ennek küldöttség általi felterjesztése iránt megtevő . Az ember azt hinné, hogy a’ horvátországi sérelem olly valami, mellynek orvoslását minden véleményfelekezet egyiránt szivén hordja, csupán az orvoslási módokra nézve lehet különbség a’ conservativek és haladók között. De itt az élet a’ logicát ismét kineveti. Meggyőződtünk , hogy vannak emberek, sőt kortesek’segedelmével van többség, melly a’ horvát nemesség’tartománygyüléseni szavazatjogának egy rescriptum által tett elvételében legkisebb sérelmet nem lát. Kifejtetett egy részről, hogy a’ horvát nemesség’ tartománygyűlési szavazati joga privilégiumokon és törvényeken alapul; hogy az e’ jognak százados gyakorlatában volt mindeddig, következésképen a’ kormány et, jó rend és tanácskozási méltóság’ ürügye alatt, egy rescriptum által a’ gyűlésen részvétből ki nem zárhatja,hanem, ha a’ tartományi gyűlésnek szerkezete a’ jó rend és tanácskozási méltóság’ igényeinek a’ jelen időben többé meg nem felel, rendeztessék az törvényes utón, ne önkény által; rendeztessék a’Magyarországgali kapcsolat, ne az ilii fondorkodások’ érdekében. A’ felírás és küldöttség iránti indítvány pártoltatott — Ellenben más részről a’ dolog egy egészen különböző terrénumra vitetett, ’s elmondatván, hogy a’ sérelem’ bizonyítására semmi diplomaticai adatok nem léteznek ; hogy a’ horvátok’ ügyeibe minekünk avatkozni sem jogos sem tanácsos; hogy a’ rescriptum csak az usust erősíti meg ideiglenesen , ’stb. — nem csak B. K. gróf’ indítványa nem pártoltatott, hanem a’még meg sem érkezett pesti körlevélre is az anathema már előre kimondatott. A’ többség, délután öt óráig tartott vitatkozás után, négy kortes’ voksával, e’ második vélemény’ szellemében dönté el az ügyet. — És igy mi horvát atyánkfiai mellett, jóllehet hazánk’ kiegészítő részét teszik , ugyan azon törvényekkel kormányoztatnak, és ugyan egy alkotmány’ védpajzsa alatt élvezik szabadságukat, femem irunk, sem küldöttségekkel magunkat nem incommodáljuk. — E’ tárgy’ bevégezte után következett a’ honli levél, melly felett statarialiter kimondatott az ítélet, hogy felbontás nélkül visszaküldessék. — „No de se baj, máskép’ leszen ezután“ — mond a’ költő. — Isten önnel ! ESZTERGOM. (Vége.) Második nap a’ h.tanács’ több rendbeli intézvényei közt előfordult azon javaslata , hogy a’ jelen szükség’ némileges enyhítése’ tekintetéből az első szükségü czikkekböl pálinka ne égettessék. E’ tárgy már múltkor a’ tanácskozási téren lévén, ’s minthogy akkor a’ megye kellő intézkedéseket tett, most tudományul vétetett. — Továbbá választmányra bízatott a’ tanácsnak azon intézménye, melly szerint a’ megyében levő katonai állomás és útvonalaknak küldöttség által leendő kidolgozását ’s a’ tervezetnek 30 nap alatti felterjesztését rendeli. — A’ tiszti jelentések közt előfordult a’ főügyésznek az orsz.gyülési költségek’ mennyire lett behajtásáról szóló jelentése, miből a’BRnek tudomására jött, hogy kis megyénkben a’ hátramaradás csak 2 ft 30 kr., és ez ránk nézve öröm, mert nincs szükségünk arra, hogy a’ nemesség által fizetendő orsz.gyűlési költségeket évekig a’ szegény adózó nép’ házi pénztára fedezze. — Az építendő magtárak’tervezetével foglalkozó választmány’ elnöke, A. M. m.alispán, szóval jelenté, miképen a’ választmány’ elébe két terv nyuttatott, egyik szerint egy magtár’ felépítése mintegy 16,000 ftba, a’ másik szerint 11,000 p. ftba kerülne. A’ Rt. az olcsóbbhoz járulván, a’ két járásbeli magtárak’épitési költsége 24,000 ftra van határozva.— Ezután S. J. táblabó K.— L.— e’ megyei birtokától járandó közadó’ fejében 20 pilot beadott, ’s az érdeklek’ nevében kérte,hogy jövendőben, a’ megye’ elfogadott határozata szerint, birtoka a többi adózók’birtokához egyenlő arányban vettesék adó alá. Elnököm is, nem tudván a’ BR. e’ részbeni határozatát, de a’ megye’ eddig követett szelleme után ítélve , úgy vélekedett , hogy K.— L.— ajánlatát , úgy, mint közadót, el nem fogadhatta , de ha elfogadta is úgy mond, nem a’ közgyűlés’ elébe kellene azon összeget adni , hanem a’ föadószedői tisztségnek , mire S. J.biró válaszolván, hogy ő szinte nem ezt az utat kivánta, hanem, a’ főadószedő el nem fogadván, végzés-nyerés végett, mellyel ezen összeg a’ számadásba felveendő leszen , ide utasittatott. És jön vitatkozás arról, hogy mikép’ fogadta el a’ megye K.— ajánlatát. Némelyek azt álliták, hogy csak mint az adózók’ felsegélésére nyújtott ajándékot, mások mint közadót. J. S. káptalani fő ügyvéd megemlité, mikép’ e akkor, midőn ezen kérdéses tárgy a szőnyegen vala, kinyilvánította , hogy K.— ajánlatát a megye, úgy, mint közadót, el nem fogadhatja, mert a’ magyar nemes nemesi javaitól, alkotmányos jogaink’ sérelme nélkül, adó alá nem vettethetik , hanem csak mint segedelmet kivánta tekintetni, azonban a’többség ellenkezőt határozott, így állván a’ dolog, az akkori határozat felolvastatott , mellyben nyilván benfoglaltatik , hogy K.— L.— ajánlata elfogadtatok , ’s ezen határzati’ szolgabirónak kiadatott. B. K. főbíró jelenté, mikép K. birtokát, az adóbeli rovások összeírásakor, a’ többi adózó birtok közé sorolta. R. A. káptalani számvevő ’stb. a’ magyarok’ rendavostájában felüté Ulászló’ 5. den. 1. t.cz. 5. §t , s kinyilatkoztató, hogy addig, mig azon törvény fenáll, a’ határozathoz semmi esetre’ nem járulhat. E’ nyilatkozatnak mindjárt akadtak védői B. J. tb elmondá : mikép’ ő valt szerencsés K— 1F folyamodványát a’RR. elébe nyújtani, K.— arra kérte a’RRket, hogy unyi birtokát a’ többi közadózókkal aránylag adó alá venni méltóztassanak. A’ magyar nemesnek joga van, úgy hiszem, senki közülünk nem vonja kétségbe , tulajdonával saját tetszése, akaratja szerint rendelkezni, ő a’ birtokát elajándékozhatja , ’s hát mért ne tehetné azt, hogy birtokától, úgy mint az adózók, az isten, ember előtt igazságos közadóba fizessen. K.-nak ez saját kívánsága , kérése ő nem mondja azt, hogy a’ t.R. is adózzanak, hanem egyedül maga magát kívánja adó alá vettetni, mi, mint a’ felolvasott határozatból látható, el is fogadtatott; de mért is ne ezen kívánság senki’ jogát sem sérti, a’ törvény csak azt tartja , hogy a’ nemes adó alá nem vettethetik, nem pedig azt, hogy önkényesen nem adózhat.Ne méltóztassanak ezt segedelemnek,hanem, mint az ajánló kívánja, közadónak tekinteni. Szóló úgymond, magam is hasonló állapotban vagyok, én is adózni kívánok, én adómat nem a’ f. RR, elébe, hanem a’ sz.-györgy mezei bírák’ kezébe fogom letenni.Kértem a’ RR-t egyszersmind, hogy, mint háztelkes zsellért, a’ közmunkások’ sorozatába is beigtassanak. Mindig azt mondják, kevés a’ kéz az utak’ csinálására,’s én azt állíthatom, hogy sokan a’közmunkát tenni tartozók közül kihagyatnak, mert engem még egyszer se parancsoltak ’stb., kérte tehát, hogy az illetők e’ tekintetben szorosabb rendtartásra utasittassanak. R. P. főügyész nem tekinthette K.— ajánlatát egyébnek , mint segedelemnek, mert, úgymond, a’ folyamodásban feltételek vannak, a’ jobbágyi közadó pedig nem tesz feltételt. A. mesterképző tanító szinte csak segedelemkép’ tekintő , ki volt mondva, úgymond, múltkor is határozatban, hogy a’ megye adót nemestől el nem fogadhat. Tiltja ezt Ulászló’ törvénye. Akkor is, midőn azon törvény hozatott, szinte ilyen esetek fordultak elő, sok nemes, régi kiváltságos jogait elhagyni kívánván , különféle adózásokat ajánlottak. Szeretem én is hazámat, ’s kész vagyok minden terheit hordozni, de meddig az említett törvény áll, melly nemcsak tiltja az adózást, hanem még azon nemest, ki adózni akar, perjurusnak bélyegzi, miután a’ törvényeket tiszteletben tartatni kívánom, K.-nak ajánlatát , mint adót , el nem fogadhatom. B. K. plébános hiszi, hogy nem sokára eljövend az idő, midőn a’ haza felvirágzása’ elősegítésére mindenki adózni fog, de ahhoz hozzá nem járulhat, hogy a’ nemes jogairól lemondhasson, mert azon jog az egész corporatio’ joga. — A. M. m. alispán, úgymond, valljuk meg, hogy múltkor egy kis hiba történt, annyi azonban tagadhatsan, hogy a’ megye a’ törvény’korlátain túl határozatot nem hozhat. Voltak ellenben néhányan , kik a’ határozat’ értelmében K.— ajánlatát , mint közadót kívánták tekintetni, a’ többség azonban úgy látá, hogy a’ múltkori végzés nem világos. Elnök ö mlaga szinte szabad ajánlatnak kivánta tekintetni. Én, úgymond, nem arról akarok szólani, mi tanácsos, jelenleg nem arról van szó: adószon-e a’ nemesség birtokától, ha arról volna szó, én lennék az első, ki az ajánlatot adnám. Hiszem, hogy a’mai nap nem lesz eldöntő Esztergom vármegyében az adózás’ kérdésére; semmi sincs méltányosabb, igazságosabb , hogy a’ nemesség ne csak a’ nemzet’ előjogaiban, de terheiben is részesüljön. Szónok a’ szőnyegen forgó adózási rendszert számítás nélküli felkerülésből eredetinek tekintő, ez, úgymond, czélra nem vezet, söt ingerültséget és megelégületlenséget gerjeszt az adózók közt, mert, például, egy helység’ földesura adózzék birtokától, a’ másik ne, az egyik helység’ adózói kevésbbé fognak terheltetni, mint a’ másiké, ’s igy az egyenetlenség’ magva elhintetik. És végzéskép’ kimondá , hogy miután a’ multi határozat nem világos , K.— ajánlata , mint az adózók’ felsegélésére nyújtott segedelem, köszönettel fogadtatik, s jövendőre, is igy, mint szabad ajánlat, fog elfogadtatni, ’s a’ rovásos összeírásból kihagyatni fog. Utoljára még megemlitendőnek tartom , miképen múlt közgyűléskor Nedeczky Imre házi adószedő hivataláról leköszönvén, azon hivatalt elnyerni kívánók folyamodásaikat a’ jelen gyűlésre adák be, ’s, a’ s