Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-13 / 606. szám

riSTI HIRLAF. iRjelenik U, ri*. Wen négysze, vasárnap, ^ «pénteken. ■»«"» tr£^a&ére,nek,'segy­,gy kis l,asábso,Miap,ábe,«kkel á pang» kr. ssámiUaUK. Januarius 18. 1846 gjF* Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. M. kereskedelmi társaság' ajánlata. Büntető járás. IV. Törvényhatósági dolgok: Borsodból (tiszt­ítási előkészület, korteskedés, kicsapongások ’stb.) Székes­­ejérvár (horvátügy 's a' honti levél). Esztergom (a’ gyűlés’ foly­­tása). Vasmegye (válasz). Erdélyi dolgok. Irodalmi érte­­lmm. Vegyes közlemények: Megyeri­­ emlékre adako­­ssos. Gyáralapitó társaság. Külföld, Hirdetések. MACa­ABOR­ZSÁCI és ERDÉLY. Moeser István gyakornok budai főpostaigazgatósági járul­ékká lön kinevezve. A’ nagu magy. kir. udv. Kamara az alsómagyarországi k. kerületi anyaszéknél megü­resü­lt másodárnokságra Hell Antal ottani har­­madik írnokot; ennek helyébe harmadik írnokká Horváth Ká­­uly beszterczei k. bányakamra-igazgatósági írnokot; végre az ezen . kerületi bányaszéknél ürességben volt negyedik irnokságra Gaibl Eduard besztercz­ebányai k. helyettes bányabirósági irnokot alkal­­mazta. B. H. Jótékony­ ajánlat a’ magyar kereske­­delm­i társaság’ részéről. — Hogy intézetünk ne csak saját hasznával mozdítsa elő a‘ nemzeti közvagyon’ gyara­­mlását, ’s hogy ne vettethessék szemére, miként ő is csak ke­­eskedőileg épen azon elv szerint működik, mint bármelly más egyes csak erszényét ismerő kereskedő, mert fájdalom, nálunk a' fyanusitás és kajánság nem kimél semmit a’ világon, — tudtára idja a’ t. ez. közönségnek , miszerint megnyitó, miután e' tél' közepe a’ fagygyal együtt beállott , az intézet’ t. ez. választmá­nya’ hozzájárulásával raktárait , mellybe burgonyát vásárolt jó Heve jutányosan, hogy azt az eredeti áron, ’s kinél a' nyomor­­’ legfelsőbb fokát érte, annak ingyen is, részletekben kiszolgál­ássá. Van pedig burgonya 15, 20, 25 és 30 váltó­ garason zsák­­kint, noszlopi minőségű, melly hazánkban legjobbnak tartatik. Ki­­használni akarja ez ajánlatot, az jelentkezzék délután 3 — 5 közé az intézet’ irodájában (Coburgház, felső-dunasor). — A’magyar kereskedelmi társaság' választmányi üléséből. BÜNTETŐ ELJÁRÁS. IV. Minapi czikkelyü­nkben em­legettük, milly után módon szeretnék a’ nyilvánosság’ álba­rátai a’ nyilvánosságnak nyakát szegni. Képzelem, az olvasó jót kaczagott e’ „vilitások“ felett, mint Zrínyi mondaná. De nem csoda, ha kétségbeesésükben, ha mintegy „in continm persecutione constitute — hogy fejtegetéseink’ tárgyához illő képet használjunk — nyomoru eszközökhez nyúlnak ollyasokhoz, mellyek az egykori hadvezér’ ágyúihoz hason­lítanak, miknek fele el nem sült, fele meg’ úgy sült el, hogy magokat a’ kezelőket zúzta volt agyon; — nem csoda mondom, ha a’ nyilvánosság’ ellenei méginkább szánat’, min­tzáfolat’tárgyaivá lettek, hiszen a’ titkos eljárás’ első eredete szintolly nyomoru , mint a’ felébb érintett kibúvás ajtócskák. — Nem szeretek béhunyt szemmel hitelt adn Voltaire’ egyes állításainak; ’s kivált mikor neki eszébe jut a’ régiség’ íróiból idézni egyet mást, akkor, ha módját ejt­hetem, magam is bepillantok a’ könyvbe, mert tapasztalás­ból tudom, hogy opticájában néha kissé hitelenül tükrödz­­tek vissza a tárgyak. De mikor számtalan munkáinak nem tudom mellyikében azt olvastam, hogy a’ törvényszéki el­járásnak titkos volta onnan veszi eredetét, mert a’ közép­kor’ tudósai, a kik tudnivalókép’ olly mesterei voltak a római nyelvnek , mint a’ mi tudósaink még minapában a magyarnak,­­ mondom, mert a középkor tudósai a’ roma jog’ valamellyik textusának ezen szókötésében : „testes in­­trare judicii secretum“, e’ szót: „secretum“ nem „rekesz­­tek , nem „terem“ értelemben vették, mint e’ helytt kel vala , hanem „titkos kamarát“ olvastak ki belőle , — akkor hajlandó voltam, habozás nélkül hitelt adni ezen genea­lógiai fejtegetésnek; s hajlandó voltam annálfogva mer megilletödéssel tapasztalhattuk mindnyájan, hogy nagy­o­noknak gyakran parányi — és gyászos eseményeknél gyakran mulatságos kezdeteik voltak. De lett legyen e­ barm­nt, s bármit mondjanak e’ helyre ’s különösen a secretum szónak e helyzetében­ értelmére a’ jogtudósok elegánsai , az úgy nevezett philologus jogtudósok , kik egy részről classical /elsőségükből az újabb jogeszméket­­ nézik, s más részről , pótlékul, Gajus’ és Ulpianus ér­­telmes magyarázatával adósok maradnak, ’s kiknek eleve mély alázattal , „vielas do manus“, — bármit mondjanal­ok, én azt mondom Voltaire’ fejtegetésére: si non e verő e ben trovato. De térjünk közelebb a tárgyhoz. Mondottuk , hogy a’ büntető eljárást mind jogi mim poli­icai szempontból szükség tekinteni , ’s hogy mind e mellett antagonismustól nem kell tartanunk, mert a’ fi­a ,nemPontoknak mindeniként van szo. Lássuk ezt a’ nyilvánosság’ kérdésénél. Jogi szempontból annál fogva követeljük a’ büntető el­járás’nyilvánosságát, mert az ártatlanság’védelme és a bűnösnek elmarasztása , ’s igy természetesen a védelmet és elmarasztást eszközlő módnak ismerete is érdekében van az illető ügyben részeltetett egyes polgárnak, de érdekében van mindenik polgártársának is. Ez — jogi szempontból — a’ fő ok , ez ollyatén tétel , melly egyszerű és szerény köntösében,—’s illyesbe öltöz­tettük szántszándékkal — a’ nyilvánosság’ lényegét követeli; ollyatén , mellyet árnyékkal és rongygyal ki nem elégít­hetni , mellyet a’ világ’ minden sophistái nem képesek kétségbe vonni , ’s melly egy híres porosz professort olly mértékben döbbentett meg, hogy általa : „az összesség’ joga’ mélyebb alapjából merített oknak“ kereszteltetvén, pogány ízét is elvesztette. Vannak még egyéb argumentumok,mellyeket jogi szem­pontból felhozhatni—vannak illyesek száz számmal, és hogy csak néhányat említsek : illyes az elriasztó erő , mellyel a’ vétkesnek vád és védelem utáni ünnepélyes elmarasztása, a’ védelem’ külön mindenik sánczából visszavonuló ’s mint­egy önmagát megítélő vétkesnek látványa van a’ nézőre; illyes a’ tanúnak mélyebb magába szállása, jellemének, igaz­­ságszeretetének — a’ fenforgó ügy’ irányában — szilárdí­tása; illyes a’nép’oktatása büntetőjogi tárgyakra nézve, mellyel Mittermaier — egyike azon kevés német jogtudó­soknak, kiknek munkáiban józan alaposságot ’s nem ká­bító szógözbe mártott áleszméket és félszeg fogalmakat ta­lál az olvasó, ’s kik, mint mondám , az alkotmányos kül­földre mutatnak mindegyre, — mellyet Mittermaier az igaz­ságos elmarasztás’ egyik feltételének nyilatkoztat, mert — úgymond — büntető törvényhozásaink’ jelen állapotában bajos dolog azt állítani, hogy a’ bennök foglalt büntetések már az erkölcsiségben ’s az igaztalanság’ velünk született érzetében gyökeredznek ,­­s hogy a büntetőjog’ szabályai minden nem-jogtudós által is könnyen értethetnek meg. De ezen ’s az ezekhez hasonló okok, mellyek közül még csak egy vegyest említek, az Ayraut által (a’ „traité de l’ ordre et de l’ instruction judiciaire“ és számos egyéb , ide tartozó munkák’ szerzője,szül. 1536, mh. 1601) már három századdal ezelőtt említettet, hogy t. i. az ártatlan soha sem fog tökéletesen felmentetni,és a’ vétkes soha sem fog elég­gé igazságosan megbüntettetni a’ nép’ szemében, ha a’ pör nem volt nyilvános, ha a’ nép nem lehetett szemtanúja; — — mind ezen okok, bármi nagy fontosságuak legyenek kü­lönben,— ’s csakugyan mondhatni, hogy valósággal ollyasok, mellyek már magokban is elégségesek volnának a’ büntető eljárás’ nyilvánosságának megállapítására, —~ az első helyt érintett argumentumhoz képest mégis csak mellékokoknak, csak másodrendbelieknek tekintendők. Ennyit jogi szempotból,­­ mert a’ felhozott okok, a’ mellesleg említett vegyesen kívül, egytől végig tisztán jogiak. Ha most a’ politicai szempontra térünk által, úgy talá­lom , hogy ez’ irányban a’ fő okot gr. Dessewffy Aurél a’ büntetőjogi országos választmány’ egyik ülésében igen sza­batosan formulázta, mondván, hogy ő a’ büntető eljárás’ teljes nyilvánossága mellett szavaz, mert a’nyilvánosság’ fonala az összes magyar alkotmányon szövődik át. ’S ez azon momentum, melly minden alkotmányos nem­zettől a’ legnagyobb figyelembevételt igényli, ’s mellyre egy közelebbi számban visszatérendünk. — Sz. L. Törvényhatósági dolgok. BORSODBÓL Miskolci, január’ 7-én, Borsodme­­gyének múlt hó’ 27-én rendkívüli közgyűlése volt. Kitűzött tárgyai valának ennek a’ közmunkák és tisztujitási rendsza­bályok’ kidolgozására kinevezett választmányok’ munkála­tai. Az első, a’ törvény’ értelmében lévén szerkesztve, igen csekély módosítással elfogadtatott, a’ második is hasonló jó sorsban részesült. E’ szerint jövő lisztujitásunkon szavazat­tal bírandanak: minden törvényes vallások’ lelkészei; 18 éven felül minden bentlakó és birtokos nemesek, ide értve a’ kétség alatt állókat is. A’ lisztesbek’ szavazatát a’ megye orsz.gyülésileg vélvén valódi joggá emelhetni, de általa a’ megye’ békéjére annyira sürgetös tisztválasztás’ elgördül­hető akadályától is tartván, azt ez úttal elmellöté. A’ vá­lasztás’ folyamat illetőleg meghatároztatott: i) A' két alis­pán minden esetre szavazatra bocsátandó, a’ többiek csak ott, hol a’ többség nyilvánosan ki nem vehető. E’ pontra főispáni [helyettesünk, a’ jövőre való következtetés elleni óvása mellett, megegyezését nyilvánilá. 2) A’ szavazás tit­kos teend , mellynek practical kivitele ekkép’ fog történni : a’ szavazatszedő küldöttséget vékony deszkafalazat válasz­­tandja a’ szavazati ládácskáktól, hová a’ szavazni akaró a’ küldöttség által kezébe adandó, de az ideig titkos színű golyóval belépvén, azt a’névvel kijelölt ládácskába vetendi, ki írást nem tud , a’ ládácskák’ különböző színe szerint fog a’ küldöttség által utasítást kapni.­Ezen felül a’ szavazati ládácskák csöngetyükkel ellátva — Pozsonymegye’ példája szerint — ollyatén szerkezetűek leendenek, hogy a’ golyók bármi ügyesen vettessenek beléjök, azokból hangjokkal ugyan annyit hirdetendenek, mennyit kebelök befogad, ’s ez által minden lehető csalást fölfedezendenek. Magában értetik, hogy, ki nyilvánosan szavazni kivan, azt a küldött­ség’ színe előtt teheti. 3) Kardon kívül bármi sértő eszkö­zök a’ választás’ helyszínére be nem vihetők. 4) A’ szom­széd megyék’ hivottai minden különbség nélkül szavazattal birandanak. Követék még ezt több apróbb rendelkezések, de a’ mellyek a’ nagy közönség’ elébe nem valók. E’ mun­kálat’ tárgyalásának bevégeztével főispáni helyettesünk a’ tisztválasztás’ határnapját, a’ roppant számú közönség örömrivalgásai közt, január’ 26-ikára tűzte ki. Meg jön tehát fúva a’ tárogató, melly eddig soha nem ismert erővel költé itt föl a’ cselekvő erőket. Múlt tudósításomban említem: mi stratégiával rendezi kortes­­kedési működését azon párt, melly ellene’irányában egy idő óta szünetlenül korteskedésröl és pártoskodásról lamentál­­gat. És valóban e’ tekintetben övék a’ dicsőség! mert Borsodmegye eddig csak sejté , de általok most már szeme előtt látja azon utat, mellyen a’ szabad nemesi lélek, a’ hit­vány anyagi eszközök’ ellenében, itt szomorúan, amott mu­latságosan űzi viadalát. Ámde erre keserű érzelmek közt tekint, ’s felé csak kényszerülve közelit a’ hazafias kebel , mer­t a’ hazának legdrágább kincse a’ nép- erkölcs forog játékban , melly koszorús költőnk szerint: „hogy ha meg­vesz , Roma ledől ’s rabigába görnyed.“ E’ tekintetből hó­napok óta sajnosan, de csaknem tétlen nyugalomban, nézé itt az ellenzéki párt ellenfelének e’ nagyszerű drámához tett készületeit, de aggodalma méltán nőtt, látván , miként hurczolják egyik fő kijelöltjöket ezen jó urak helységről helységre az egész megyében, és mindenfelé kerülvén a’ helységek’ közházait, sőt az egyes tisztesb­lakokat is, többnyire erkölcsileg bélyegzett, vagy épen a’ büntető hatalom’ üldözése alatt álló egyének’ hajlékában , miként gyűjtik toborzó zászlóik alá épen azon részét a’ népnek , melly, erkölcsi ’s szellemi parlagsága miatt olly könnyen vásárolható, ’s vad szenvedélye a’ haladási eszmékkel olly könnyű szerrel gyulasztható. Ez eszmék és különösen c’ megyének országosan ismert egyik dicső fija ellen elhintett példátlanul aljas rágalmak immár gúnyos dalokban kezdék elárasztani a’ megyét, midőn az ellenzéki rész átlátni kény­telen volt, hogy, ügye ’s kedvelt embere iránti hűtlenség nélkül, apathicus helyzetében maradnia tovább nem szabad. Beleharapott tehát ez is a’ keserű almába, és — részint ellenfelének szégyenite például, részint a’ lehető legtisztebb korteskedésröl fogalmat nyújtandó, — tagjaiból egy kara­ván­­társulatot alkotott, melly egy országosan tisztelt és népszerűségéről ismert t.biránk’ vezérlete alatt a’ megye’ két alsó járásának népesb nemesi községeit meglátogatá. — Fogadtatásuk mindenfelé ünnepélyes volt, zászlós ban­dériumok, ágyu-dörgések ’s a’ nép’ örömrivalgásai között jutottak ők helységről helységre , a’ nép ünnepi öltözet­ben vára őket a’ helységek’ közházainál, ünnepies alakban történtek a’ kölcsönös üdvözletek, tisztes és kíméletes modorban mondattak el a’vélemények,’s végezetül vig kedv­vel üritteték áldomás főispáni helyettesünk ’s a’ kitűzött alispánokért. És e’ látvány mindenfelé tetszett a’ népnek annyira , hogy az ellenpártbeliek is tisztelettel közeledé­nek , ’s bár ellenvéleményöket nyilvániták , baráti sze­retettel fogadva venek részt a’ közvigasságban. — Azon­­ban a’ sátán — melly nem tud nyugodni a’ nyugvókkal, örülni a’ vigadókkal — itt sem maradhatott el. Azon az ugyanis, ki Herostratusi hírében immár országos notabili­­tássá lön, kitesvén a’ napot, melly amazokat G. népes ne­mesi községbe vezetendi, akkor helyből és környékről ösz­­szeszedett, mintegy 25 vagy 30 — egyik kalandor tár­sának vallomása szerint —­ többnyire gyülevész népből álló csoportjával ugyanott megjelent, ’s midőn az ösz­­szegyült roppant számú nemesség, még a’ lakoma’ kez­dete előtt, a’ helység’ utczáin szokás szerint zene-szó’ kí­séretében promenadot tenne,azon bélyegzett ház előtt, hol azon ut tivornyáját fölüté, a’ már ittasodott parányi sereg­től karddal, fokossal ’s nehány lövéssel fogadtaték­ Azon­ban a’ csaknem húszszorosan nagyobb erő’ túlnyomósága, a’ helybeli elöljárók’ ’s jelenvolt vezérek’ mérsékelt viselete a’ támadókat megdöbbentvén , egy pár kölcsönösen kapott csekély sérülésen kívül itt a’ bajnak szerencsésen vége jön. Könnyül­ kebellel távozik innen a’ nagy sereg, de azon nagyhírű ur, ki — rendes szokása szerint — hősileg itt is a’ házból — vagy saját szavaival élve — a’ függönyök megöl izgatá seregét, megcsalatott reménye’ romjain boszut forrasa az ő szivében. Tehát még az nap’ éjjelán leirt sereg 9

Next