Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-22 / 611. szám

ütörtök 1611. Januarius 22. 1846. Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. Előléptetés. Halálozás. Viszhang az iskolaügyi­sekre. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági gok: Honiból (a’ gyűlés’ folytatása). Révkomárom (tiszt­ig). Külföld. Hirdetések. M16¥AROE­ZÁG és ERDÉNI. A’ nagy magy. kir. udv. kamara a’ beszterczei kir. bányakamrai falomban megü­resült kasznári állomásra Szaitl Antal tótlipcsei bányakamrai uradalombeli kasznárt alkalmazta. — B. P. H. Halálozás. Keresztszegi és adorjáni gróf Csáky K­á­­ly Szepes’ földje’ örökös ura és azon nevű ns megye’ örökös valóságos főispánja , huzamos sorvasztó súlyos betegség után, sén f. hó’ 15-én munkás élete’ 62-ik évében boldogabb életre sderült. A’ boldogult — saját kívánsága szerint — a’ lőcsei tértben tétetik örök nyughelyre, hova őt köztisztelet és szeretet éri, mert hivatalos szintúgy mint magán­ életét is minden jónak mozdítására czélzó törekvés, részrehajlatlanság, jótékonyság, genesszivüség, nyájas leereszkedés jellemezvén, magas erényei al mindenki’ szivét magához vonzotta. Áldás emlékezetére! B. H. Viszhang az e’ l­a­p­o­k’ 583-ik számában egjelent is­kola ügyi czikkelyre. Ezen ikkelyt olvasván, élénk hazafiui örömet éreztem, belőle én vigasztaló tudományt merítvén, hogy nem hiányoznak el hazánkfiai,kik politicai bajaink’utolsó kutforrását isme­rés elég erősek is a’ nemzet’ figyelmét arra fordítani. Azon ikkelyben kimondatik „mikép’ nekünk más emberekre van szükségünk, mikép’ nevelési és iskolai rendszerünk lett, eredményük szerint ítélve, pálczát kell törnünk. Mást­ol helyébe állítanunk,’s ne higyjük, hogy csak a’népet kell ívelnünk, nem — meg kell kezdenünk a’ felsőbb osztá­­oknál. Reformálnunk kell mindenek előtt tudós vagy il­assicus nevelésünket a’ gymnasiumoktól az universitásig.V­éleményem szerint ezeket ismételni nem felesleges. Alig a tárgy, mellyröl számosabb és lelkesebb beszédek mon­­ittak volna teremünkben, mint a’ népnevelésről; de a’ fel­ébb osztályok’ nevelése mély hallgatás alatt nyugodott,­­ pedig azt mondom, hogy a’ népneveléssel roszul va­­gunk; a’ felsőbb osztályok’ nevelésével azonban sokkal iszabbul, mert a’nép’nevelése el van ugyan hagyatva; e elrontva nincs. Ollyan ez, mint egy márványtőke, mely­en még csak durva faragások ejtettek,és még semmi sincs shibázva, hogy belőle az ügyes véső remek szobrot farag­­asson; mig a’ felsőbb vagy is tudós nevelés aggasztólag­­ van ferdítve. Továbbá, a’népműveltség’ állapota nagy mtosságu, minthogy a’ hon’ vagyonossága leginkább attól eltételeztetik; de hasonlith­atlanul fontosabb a’ felsőbb osz­­ályoké. Ugyanis ezekből kerülnek ki azon egyének, kik ’ közdolgokkal foglalkoznak, a’közügyeket vezetik; kö­­etkezve ezeknek miveltségi állapota a’ nép’ nevelése fö­­lött is határoz. — Hazánk’ jelen állapota a’ belviszonyokra érve az, melly volt Francziaországé a’ 18i. század’ köze­gben. Ezen kornak egyik fia, J. J. Rousseau, több ismert élességü politicai műveket irt, élte’végszakában utolsó ilyetén munkáját a’ felsőbb osztályok’ neveléséről irta , azon meggyőződésre jutván, hogy azok’nevelését kell előbb reformálni, mielőtt üdvös átalakuláshoz remény lehessen. — Az embernek rendeltetése boldogság után törekedni. A’ mliti­ának czélja ezen törekvésnek minél szabadabb tért aztositani, de egyszersmind felügyelni, hogy azon tö­rekvés olly irányt kövessen, melly nem csak a’ status’ fen­­nllhatását ne veszélyeztesse , hanem annak előmenetelét és­­elvirágzását előmozdítsa. Hazánkban a’ hivatalviselés lát­szik azon boldogságnak, melly után a’ felsőbb osztályok törekvéseiket irányozzák. — Kivétel az egyénekre nézve itt is van. A’ lángész jól neveli magát az akadályok’ elle­nére is. Deák Ferencz, e’lapok’ 579-ik számában foglalt gyűlési beszédében, azon önmagának tett kérdésére: mi óvhatja meg a’nemzetet a’sülyedéstöl ? a’ világ’ történe­teire utalván, mint tudva van, ezt felelé: a’ nemzetnek becsületes jelleme. Ezt senki sem tagadhatja, koszorús Berzsenyink pedig olly szépen megéneklé, mondván: „min­den országnak támasza, talpköve a’ tiszta erkölcs ’stb. Jól figyelmezzünk. Nem állítom azt, hogy becsületes jellem­mel ellenkeznék hivatalt viselni, hanem azt, hogy a’ hiva­talhoz mindenek fölött kívántatik a’ becsületes jellem, és e’ szerint a’ hivatal­ viselést édes kötelességnek inkább, mint boldogságnak szeretném tekintetni. Így lévén a’ dolog, azon kérdés merül föl, hogy a’status’ érdekeit előmozdítja-e, ha a’ felsőbb osztályok a’ hivatalviselést törekvéseik’ czél­­jául tekintik. Úgy vélekedem, nem fogok hibázni, ha nem­mel felelek. A’ politicának kell tehát erre nézve körét ha­tályosan elfoglalni. És itt vagyunk az iskola-ügynél. Jól esik hinnem, miképp ez csak egy részecskéje azon viszhangnak, mellyet az ünnepelt czikkely országszerte tá­masztott. — H. V. Fővárosi iíjdonságok, Ismeretes olvasóink előtt, miképen a’ helytartótanács­nak nem régiben Pestvároshoz küldött intézményénél fogva fáklyás zenék csak azon esetben fognának ezentúl tartathat­ni , ha abban a’ rendörhivatal megegyezendik. Ugyan azon intézményben felszólittatott a’ pesti tanács , hogy az e’ tárgyban kidolgozandó rendőri szabályokat terjessze föl. Melly szabályoknak tervezete e’ napokban kerülvén a ta­nácsnál szőnyegre, az e’ tárgyban hozott határozatot sokkal közérdekűbbnek ’s a’ territoriális jog’ ügyét közelebbről érdeklőnek tartjuk, mintsem, hogy azt terjedelmesebben közölni szükségesnek ne látnák. Midőn a’ tanács — igy közli a’ határzatot a’ P. Zig e’ szabálytervezetet fölterj­eszti, egyszersmind teljes meg­győződését fejezi ki az iránt, miképen minden nemű kicsa­­pongás és csendzavarás, akár megelőzőleg, akár kénysze­rítő hatalommal, csak akkor fognak sikeresen meggátoltat­hatni,­­ ha a’nyilvános csend’ és rend’ fentartásához szükséges hatalom csak egy személyben leend öszpon­­tositva. Ez pedig Pesten , hol öt egymástól különböző és és független törvényhatóság van, csak akkor hozathatik létre , ha a’ városkapitánynak kezébe adatik azon hatalom, mellynél fogva,e’ kicsapongások’ kitörésekor vagy az azok­­hozi készületek’ észrevételekor, minden czélravezető esz­közt megkísérthessen, hogy az azokban részvevőket vagy eltávolítsa vagy letartóztassa, — ’s ha ezen eljárásában a’ többi egyes hatóságok által nemcsak nem akadályoztatok, sőt inkább ez utóbbiak is felelet’ terhe alatt köteleztessenek arra, hogy a’ városkapitánynak, szükség’ esetében teendett felszólítása mellett, ennek czélba vett intézkedéseit részük­ről is rögtön és tettleg pártolják Ennél fogva mindaddig, mig netalán a’jövő országgyű­lésen e’ tárgyban ha nem is egyetemes, de legalább a’ két fővárost érdeklő különös ’s ezeknek minden rendű ösz­­s­z­e­s lakosait kötelezendő rendőri törvény hozatnék,— a’ tanács ez ügyben egyebet nem tehet, mint a’ fölkért sza­bályzat’ alakjában azon indítványt terjeszteni a’ helytartó tanács’ elé , minélfogva ez a’ többi négy hatóságnak szoros kötelességéül lenne teendő,hogy a’ városkapitánynak,, kicsa­pongást gátolni vagy elnyomni szándékló minden intézkedé­sénél — ennek előleges felszólítása’ következtében — azonnal szegélyül legyenek,’s öt czéljai’ kivitelében semminemű el­lenvetések által meg ne gátolják, — magától értetvén, hogy azon elfogandott csendzavarók, kik a’városi hatóság alá nem tartoznak, annak idejében illető hatóságaiknak ki fog­nak szolgál­atni. ’S miután a’ szükséges hatalom’ ’s czélravezető eszkö­zök’ hiánya mellett a’ legü­dvösb intézkedés is siikeretlen marad, úgy vélekedik a’ városi tanács, hogy mielőtt a’ fák­lyás zenéket tiltó rendelet nyomtatott értesítésben közhírré tétetnék , a’ már fölterjesztett terv szerint , a’ városi haj­dúk’ száma megszaporittassék, hogy a’ nyilvános kicsapon­gások’ eltávoztatásához szükséges intézkedések, a’ rendőri hatalom’ öszpontositása által, erélyesen is életbe léptethes­senek. És megvan e’ dolognak jó oldala kétségtelenül — azonban nem csodálkozhatunk eléggé a’ városi tanács’ azon eljárásán, minél fogva a’helytartó tanácsot megkérni ha­­tárzá olly tárgybeli rendelmények’hozatalára, mi egyene­sen a’ törvényhozást illeti, kívüle senkit. Azt, hogy sze­mélyére nézve ki mellyik hatóság alá tartozzék, ’s ki mely­­lyik hatóság’ parancsainak hódoljon, meghatárzá eléggé vi­lágosan a’ törvény, ’s módosításokat a’dologban csak­ a’ törvény tehet. A’ városreform’ törvénynyé válása előtt, a’ legjobb szándék mellett sem hihetjük, hogy e’bajon segí­teni lehetne. — Naponként újabb alkalom nyílik, humanitás és phi­­lantropismus’ érdekében, közhaszonra — tánczolni. Ha­zánk’ jótékony intézetei ez évben ismét egy korszerű vál­lalattal­­­s, a’ kereskedelmi nyugdíj- és betegápoló intézet­tel szaporodván, az igazgatók, annak alaptőkéjét gyarapi­­tandók, jövő vasárnapra, azaz f. hó’25-ére, a’ városi táncz­­teremben fényes bált adandnak 1 p.ft bementi dij mellett. Reméljük, hogy a’ kereskedőkön kívül, a’ pesti közönség’ egyéb osztályai is tanusitandják ez alkalommal részvétüket ’s rokonszenvöket azon testület iránt, melly olly nevezetes szolgálatokat tesz mind hivatása, mind jótékonysága által a’ hazának. A’ kereskedői kar is mindenkor megelőző rész­véttel járult a’ közintézetek’ előmozdításához. — A’ szóban forgó jótékony vállalat’ lelke három köztiszteletben álló polgártársunk: Fröhlich, Kánisz és Nádassy urak. (Be­küld.) — A’ tiszaszabályozás’ ügyében alakult tiszavidéki tár­sulatok’ küldöttei, gr. Széchenyi István’ ő excra’ elnöklete alatt, az első gyűlést kedden zárták. — A’ mult vasárnapi nőegyleti álarczos bál népességre nézve bizonyosan koronája a’ jelen farsangi báloknak. Több ember aligha leend bármellyikben is együtt, azon egyszerű oknál fogva , mert több be nem férhet a’termekbe, mik­nek minden zuga tömve vala A’ nagy teremben Morelly’, a’ kicsinyben Bil­ary’ bandája működött felváltva. Ha­zánk’ egyik első rendű tánczművészéről hallók egyszer , hogy sehol sem tánczolnak olly roszul és olly annyira kellem nélkül, mint a’pesti bálokban, — a’múlt vasár­napi bálban igen hajlandók valánk hitelt adni ez állítás­nak. Egyes dicséretes kivételek természetesen itt sem hiányzottak, ’s a’ nagy tolongás, lökdösődés miatt fölötte korlátozva is valának a’ lábak’ izmai; de általában véve a’ pesti nép megtartja színezetét, azaz szintelenségét a’bálok­­ban szintúgy, mint másutt, — táncza se nem magyar, se nem német, se nem franczia , se nem lengyel, sem semmi; az igazi kifejezést egynek sem bírja megadni. Ex omnibus aliquid, mint gondolkozásmódja. És füleinkbe sallangozik a’ nagy üres phrasis : „Magyarország’ fővárosa!“ és felszálla­nak keblünkből a’ jámbor óhajtások’, a’ remény’, türelem’ és biztatás’ szorult sóhajai, ’s mint másutt és más alkalom­mal már ezerszer tevők, úgy a’ zsúfolva megtelt báltere­mek’ sima padlatán is újra kénytelenek vagyunk eldecla­­málni magunkban, hogy „még jöni kell, még jöni fog!“ A’ helybeli német lapok pedig humoristicus előadásokban írják le tánczvigalmainkat. Mi vagy gúnyolódunk,vagy declamálunk vagy—hallgatunk. Az utóbbi rendesen a’legegészségesebb ol­vasmány. — Visszatéröleg a’bálra, meg kell említenünk, mi­képen fényűzésnek a’ vendégek’ öltözeteiben elég nyomait láttuk, minek szerfölött tudnánk örülni, ha bizonyosak vol­nánk benne, hogy az a’ hazai készítmények’ határain túl­­ nem terjeszkedett. Álarczosok eléggé számosan valának, közöttök azonban csak kevés , ki nagyobb figyelemre lett volna méltó. Feltűnő , hogy az álarezesnek’ száma rendesen sokkal nagyobb , mint a’ férfiaké Nem vagyunk olly dur­vák, hogy azt mondjuk , miképen a’ következetesség az asszonyi nem’ tulajdona inkább, mint a’ férfiaké. — Tegnapelőtt Beatrice di Tendállak kellett volna adatni színpadunkon , — ismét elmaradt. Miért? „Közbejött akadályok miatt“ feleli stereotyp hangon a’ szinlap. De már ez kihozhatná phlegmájából az embert. — Szentpé­­tery még nem érkezett meg Kolozsvárról, hol naponként tele ház üdvözli őt tapsaival. — Priell Nelli nem­régiben­­ Debreczenben tűnt fid. Úgy halljuk, hogy ő már nem tagja többé a’ nemzeti színháznak. Hiába­­ a’ vidéki kóborsziné­­szet nálunk azon conservatorium, mellyben hazánk’ fiai és leányai a’ nemzeti színház’ tagjaivá képződnek és fej­­lesztetnek. — Hire jár, hogy Debreczenben divatlap fogna nem sokára megindulni. Annyi igaz, hogy a’ város­ helybeli ér­dekeit képviselő ’s az izgatás’ vasvillájával harczoló lapra Debreczennek nagyobb szüksége van, mint akár az utczák’ pallóira, mellyek nélkül pedig sárba fuladna ott az ember.— Örökké csodáljuk , miért hogy a’ nagy mivelt közönségü Kolozsvárnak nincsen még mind eddig egyetlen egy divat­lapja ? Erdélynek, általában és nem egyenként vevén, a’ mieinknél is lelkesebb szépei bizonyosan nem hagynák pár­tolás nélkül az ügyet. — A’ Nemzeti Kör jövő szerdán adandja első bál­ját a’ redoutteremben. — Ugyan azon körben hallatta­­ magát múlt vasárnap a' debreczeni születésű 12 éves Weisz Ignácz, ki jeles zongorajátéka által annyira meglepé a’ jelenvoltakat, hogy részünkről is kötelességünk minden ügybarátot e’ sokat ígérő fiatal tehetségre figyelmeztetni. — Theindl Nepomuk Bécsben van már, irja a’ N. Újság. — Az Ungar szerint 1745-ben, tehát 100 évvel ez előtt, mindössze 831 ház volt Pesten , most van 4870; az adó akkor 1423 ft. 41 kr volt,jelenleg 200,000 p.ftot tesz. — □ Törvén­yirat«sáffi ilolgnk HONTBÓL (január’ 7-ki közgyűlés’ folytatása.) Másnap a’ conservativ rész kortesseregével ismét megjelent,’s némi ellenzéki kivánatok után f.h. e mélt. először is a’ helytartó tanácsnak a’ katonai karhatalom’ használását illető ismere­tes intézményét olvastatta fel , mellyet valamennyi tiszt­viselő , lelkész, kis hivatalnok ’sorod, ügyész, elnök e mélt. nézelm­ek nyomán, olly ként fogadónak el , hogy a’ szolgabirák ne élhessenek ugyan katonai karhatalommal , de igen is az alispán, a’ megyének ’s a’ fökormányzó, a’ kormánynak adandó felelősség mellett ; tehát más szavak­kal, egész terjedelmében elfogadták azt még azon szónokok is , kik az ellenzék’ ellenében mindig kérkedni szoktak , hogy ők csak tisztválasztásilag nem ellenzékiek, nem haza­fiak. Egészen más nézőpontból indultak ki az ellenzék.

Next