Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-29 / 615. szám

Csütörtök 615. Januarius 29. 1846. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer,­ vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban hazhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pp. Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébi­tt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. fő­postahivatal’ utján történhetik.—Mindenféle hirdetmények felvételnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetű­kkel 5 pengő kr. számittatik. TARTALOM. Előléptetések. Az első magyar tengeri hajók épitése. Fővárosi újdonságok. Vasúti viszonyok. Tör­vényhatósági dolgok: Nógrádb­ól (az uj rendszer elleni óvakodás , honfi ügy , horvát dolgok , beiktatási gyűlés’ kitűzése ’stb.) Erdélyi dolgok. (Pestalozzi-ünnep). Vegyes közle­mények: Tellurium-társulat. Külföld. Hirdetések: MAGYARORSZÁG és ERDÉt¥. Ő cs. ap. kir. Fölsége, Tóth Imre esztergárm fő­káptalanbeli kanonokot sz. Jakab’ dunaszigeti apátja; Sámuel Alajos pestvá­­rosi plébánost pedig Bold. sz.Mária’majki prépostja’ czimével legkegy. diszesíteni méltóztatott. Ő cs. ap kir. Fölsége Rengelrod Auguszt, cs. k. egye­temes udv. Kamara’ tisztib. udv. fogalmazóját valóságos cs. k. status­­tanácsi lisztté legkegy. kinevezni méltóztatott.­­—P. H. Az első magyar tengeri hajó’ építése. — Az ó világ úgy, mint a’ legközelebbi századok’ története, egyiránt tanúsítja, mikép’ a’ tengeri hajózás nemcsak anya­gilag gazdagokká tett nemzeteket, hanem a’ szellemi hata­lomnak is olly kormánypálozát nyujta kezébe, mellyel vilá­got hódított, ’s országokat alakitott. Tekintsünk Phoenicia, Tyrus, Carthago , Velencze és Genua Hollandia, Spanyol­­’s Angolország’ történeteire. Portugallia, e’ kis status, világhírt szerzett magának hajózásával. Nem fejtegetjük tehát a’ hajózás’ fontosságát, hanem átmegyünk egyenesen a’ kérdésre : valljon lehet-e Ma­gyarországnak tengeri hajózást alapí­tania? Mi úgy tartjuk , igen is, nemcsak lehet, hanem felette szükséges is anyagi, mint politikai tekin­tetben. Szükséges anyagilag, mert a’ földművelés’ fejlődése után csak a’ kiviteli kereskedés, tehát hajózás által törté­nendő külfölddeli érintkezés képes átlépésünket az ipar’ mezejére előmozdítani; politikailag, mert csak illy anyagi és szellemi érintkezés által teremtünk rokonszenvet külorszá­gokban, hol aztán mostoha napokban részvétre’s védelemre számolhatunk. Egy nemzet’ életében, teendői között csaknem minden rendszabály kapcsolatban áll más szükséges rendszabályok­kal ’s intézkedésekkel úgy, hogy e’ kapcsolat’ természete parancsolja egy lépésnél meg nem állam­, hanem tovább tovább haladni, így van kiviteli kereskedésünk’ ’s tenger­partunk’ előmozdításával. A’ fiumei vasutat megépitendjük, ’s szemünkbe ötlik egy építendő biztos kikötő’ szüksége, miről talán fiumei polgártársaink gondoskodnak. ’S, a’ két factor’ működése után, magából ered azon felette érezhető kellék, minélfogva magyar tengerészetet teremtsünk, hogy kiviteli czikkeinket elszállíthassuk saját hajóinkon, hogy tengeren is képviselhessük szép magyar hazánkat. Tengerészeti teremtéséhez pedig szükséges anyagilag véve: 1) hajó­építéshez való fa és szerek, mikkel bővel­kedünk ; 2) ügyes hajó­ építők, kik elegen találtatnak tenger­partunkon, mert a’ külföld’ számára is építenek hajót; 3) sok és józan matróz, kikkel még Ausztriát is ellátjuk; 4) biztos kikötők, miket részint épitendü­nk , részint Buccari ’s Portoréban föllelhetünk. Sokan alkalmasint ismét mosolyognak,­s felsőbb régiók­ban gondolnak bennünket, mert a’ dolog’ practicus részé­hez mit sem értenek, — törekedjünk őket is meggyőzni adatokkal. „Etudes sur l' industrie­lle­ en Belgique“ Cloquet Martialtól itt ’s Bruxellesben megjelent igen érdekes mun­kának 150-ik lapján ezt olvassuk: „1803-ik évben Antwerpiának még nem volt hajója, melly tulajdona lett volna. De 1806-ik évben már 627 ha­jója nyert részint tengerparti , részint távolabbi szállítást.“ Ennél tetemes­ forgalom mutatkozik már is tengerpartun­kon , tehát törekvéseink kivihető alapon állanak. Ismét to­vább a’ 175—ik lapon látjuk, mikép’ Antverpia 1839—ik év­ben már 61 hajóval bírt, miből az tűnik ki: 1) hogy, jó akarattal ’s czélszerű intézkedések mellett, minden lehető a’ világon; 2) hogy a’ magyar tengerpart már meglevő 80 hajóival bizonnyal inkább hivatva látszik tengerészetet te­remteni , mind Antwerpia’ indulási állapota látszott kedvező eredményre mutatni, különösen azok előtt, kik a’ statusquo’ tespedésében találják legnagyobb boldogságukat! Ámde miként teremte semmiből Antverpia rövid idő alatt tengerészetet ? A’ belga kormánynak egyedül nemzeti ér­deket előmozdító intézkedései által. — ’S csodálni kell va­lóban, hogy, a’maroknyi belga nép minden utón módon pár­tolja a’ földművelést, kereskedést ’s ipart, a’ nélkül, hogy a’ külföld’ panaszaira vagy fenyegetéseire figyelne, ’s ha­talmat teremt az anyagi érdekek’összeforrasztása a’hazában, hogy szükség’esetében ez erő védhesse. Felállított nemcsak védvámokat, hanem szentesítette az 1822-ik auguszt. 20-án hozott törvényt, melly szerint a’ vámzatból minden nemzeti hajón behozott czikkre 10°/o visszafizettetik, ’s a’ kikötő­adó nemzeti hajókra 45 centire leszállittatott,mig az idegen 1 franc ’s 5 centit fizet. ’S végre, a’ hires belga kereske­delmi társaság’ felállítása mellett, a’ kormány 18 forintnyi érdemdíjjal jutalmazott tonnaként minden uj hajó—épitet, a’ midőn a’ lisztkivitelre hasonlag jutalom tűzetett ki. (Lásd érintett munka’ 155-ik lapját). Nem repes-e az ember’szive örömében, illy rendszabályok’ hallására, nem ontja-e vérét készséggel a’nép illy trón’fentartásáért? Térdet’s fejet kell hajtani előtte annyival inkább, mivel bátorsága van cse­kélységéből merész intézkedései által valamit teremteni. De mikép’ áll a’ dolog szegény ’s pedig ötször nagyobb terü­letű hazánkban? Nálunk nem találunk nemzeti intézkedést, — hacsak socialis térre nem lépünk, ’s ez feladata czik­­künknek. Igenis e’ téren fogunk nemzeti lobogó alá egy hajót építeni, mert ha Belgiumnak megvan saját lobogója , ha Svéd- ’s Norvéghon külön-kü­lön saját lobogóit lengetik a’ tengeren , sőt ha az oláh hajók is saját nemzeti lobogójok alatt jelennek meg a’ triesti kikötőben *), miért nem fér­hetnének meg Pannónia’ öröm- ’s rem­énydus színei az ausztriai színekkel? — Kérjük azért a’ magyar lelkesb kö­zönséget, a’ következő programaiban foglalt czélt becses hozzájárulással segítse mihamarább életbeléptetni. Fiume kizárólag csak hajózásának köszöni fentartását ’s gazdag­ságát, ’s természetes ok miatt, mert a’ mi vállalatunknál is, szigorúan számítván, 20 ’/o körüli nyereség végett csaknem elfogadnám a’ biztosítást. ’S 20°/o nyereség mellett, kivált ha becsületes úton eszközöltetik, mindig találunk elég pénzt hazánkban. — Ifj. Szabó Pál. A’ programm itt következik : ,,A’ tengeri hajózás a’ nemzeti ipar- és kereskedés’ fő ragonya ’s fő eszközlője. Tengerészet teremté a’ leg­szabadabb népeket, — tengerészet emeli hatalompolczra a’nemzeteket. — Velencze, Hollandia, ’s Angolhon Eu­rópában , Egyptus Afrikában, India ’s China Ázsiában fénylettek’s fénylenek, mint gazdag statusok, mig Schwer, Lengyelhon Európában , Mongol ’s Tatárföld Ázsiában má­sod rendű állapotban sinlödnek, mert nem volt vagy nincs tengerpartok, mi által a’ világ’ minden részével közleked­hessenek. — Tengerészet értékesíti a’ világ’ piaczavali érintkezés által az ország’ termékeit, ’s fedezi a’ közjólét’ azon kellékeit, mellyeket saját földünk nem fedez; ten­gerészet szerez külföldről értelmiséget, alapit gyáripart , teremt gazdagságot, ’s szolgál iskolául tengeri hadsereg’ alakításához, mi nélkül bármi hatalom ’s erő csak félkezü óriás. — ’S miután, hála istennek, szegény hazánk nincs egészen a’ tengertől elszigetelve , sőt bírunk az adriai partokon egy megbecsülhetlen vonallal Fiumétól Cattaróig­, a’ földművelés után, követve a’ kereskedési történet’ tanú­ságát ’s a’gyakorlati tapasztalást, tengeri forgalmat kell előmozdítanunk, hogy a’ gyáripart erős, nagyszerű, minden rengetéssel daczoló lábra állíthassuk. És kell e alkalmas a helyzet kereskedési tengerészet’ fentartására, mint épen a’magyar tengerpart ’s Dalmat­­hon’ gyönyörű szigetei? Ha nem bírna Fiume maga nyolcz­­van tengeri hajóval, ’s ha nem alkalmaztatnának az ausz­triai tengerészetben is főkép’ a’ mi tengerpartunkról szár­mazó kapitányok ’s matrózok, ha e’ tények mellettünk nem szólnának, már maga tengertartományaink’ fekvése által kellene tengeri hajózásunk’ előmozdítására magunkat annál inkább ösztönöztetve éreznünk, mivel írva van , hogy csak a’kereskedési tengerhajózás szolgálhat alapkőül a’hadi ten­gerészeinek, mi a’ világkereskedés’ fejlődésénél minden országnak szükséges, az ausztriai monarchiának pedig ta­lán szükségesebb , mint Sardiniának, Nápolynak vagy Por­tugáliának , melly kisebb státusok mégis háromszor, négy­szer nagyobb tengeri haderővel bírnak, mint az ausztriai monarchia. — ’S ha megteremtő a’ tengerészet Genuának Colum­busát, Portugáliának Vasco de Gamaját, Angolhon­nak Drakejét ’s több jeles férfiakat, talán teremt Magyar­­országnak is egy embert, ki nem a’ magyar hanem a’ világ’történetében fog helyet foglalni. Hogy kiviteli kereskedésünk ’s tengerészetünk nemzeti legyen, szükséges annak szent czéljait a’ törzsökös magyar’ keblébe önteni , ’s felbuzditani őt ez érdekes ügy’ felkaro­lására , mert csak ha gyakorlati tapasztalása lesz , kizondja megítélni e’ két tényezőben rejlő fontosságot, ’s magát olly lépésekre elhatározni, mellyek állását ’s jövendőjét biztositandják. Felfogván tehát a’ Magyar kereskedelmi társaság az ügynek szerfeletti érdekességét , ’s magyar szellemben akarván kezdő lépést tenni a’ nemzeti tengerészet’ egykori megalapítására, miután különben is teljesen meg van arról győződve, mikép’ egy tengeri hajó’ felépítése, mint lejebbi számítás szerint látható, a’ világ’ legnyereségesb vállalatai­­----------—------------------------­hez tartozik , következő tervet bátorkodik saját résztvevője mellett megindítani, ’s annyival inkább a’ magyar közönség’ hő pártolásába ajánlani, mert a’ magyar érdek’ szent tiszta­ságában fog a’ vállalat’ élén állani. Magyar termékek’ szállí­tása , magyar kapitány ’s matrózok, ’s ha lehet, magyar lobogó diszesitendik Adriának ez első törzsökös „Magyar“ szülöttét. A’ magyar tengerhajózó társaság’ elő­le­ges alappontjai. 1) Társaság alakul „Magyar tengerhajózó társaság“ czime alatt, egy tengeri 7000 szál nagyságú hajó’ felépíté­sére, mi a’ magyar tengerparton eszközöltetik. 2) Áll a’ társulat’ alaptőkéje 30,000, szóval harmincz­­ezer p.­ftból, melly öszveg 50 po­ftos kibocsátandó ’s for­gatható részvények által fedeztetik , mellyek az elnök ’s egy választmányi tag’ aláírásával leendnek ellátva. — A’ befizetés, három hónapos időközzel, két egyenlő (25 ftnyi) részletben történik. 3) Az építendő hajó „Magyar“ nevet viselend, ’s an­nak felépítése, felszerelése ’stb valamint gyümölcsöztetésé­­nek kezelése egyedül ’s teljes hatalommal a’ magyar keres­kedelmi társaságra bizatik, melly meghatalmazás egyébiránt meg is szüntethető, ha a’ nevezett intézet bármi váddal ter­­heltetnék. 4) A’ magyar kereskedelmi társaság tartozik ellenben a’ hajót legnyereségesben ’s a’ nemzeti czélok’ mindenkori szemmel tartása mellett jövedelmeztetni, ’s az évenkint augusztusi vásárkor tartandó közgyűlésnek tetteiről ’s jöve­­delmeztetéséröl jelentést és számadást adni. 5) A’ mérlegből kitűnő haszon részvény­ aránylag fel fog osztatni , ’s egy hónappal később a’ magyar kereske­delmi társaság által a’ részvényeseknek kifizettetik. 6) A’ magyar kereskedelmi társaság, ezen alappontok’ nyomán , a’ szabályok’ tervezetét előkészitendi, ’s mihelyt az alaptőke alá leend írva, a’ részvényeseket egybegyűj­­tendi a’ végett, hogy az alapszabályokat végkép’ meg­alapítsák, ’s végrehajtásukról intézkedjenek. 7) A’ magyar kereskedelmi társaság ezen vállalathoz saját pénztárából 5000 p. fial járul, ’s ennélfogva választ­mánya (melly az elnökkel 7­­ágból áll) ’s igazgatója, vala­mint minden más részvényes aláíró is, az alakitó közgyű­lésen szavazattal birandnak. Ezen alappontok’nyomán a’ nemzeti tengerhajózás iránt érdekkel viseltető közönség aláírásra szólittatik fel. — Költ a’ Magyar kereskedelmi társaság’ 1846. január’ 22-én tar­tott választmányi üléséből (aláírás).­ ­­ Lásd az ausztriai Lloyd-Journalban az érkezett hajóit' rovata alatt.­­ Fővárosi újdonságok. E’ napokban a' következő tartalmú tudósítás érkezett e’ lap’ szerkesztőhivatalához : „Azon, gyakran tetemes károkkal összekapcsolt alkal­matlanságok , mellyeket alacsony vízálláskor zátonyra ke­rült hajók okoznak, egy ezen bajok’elhárításához czélszerű eszköz’ fölfedezésére ébresztők munkásságomat. ’S egy műszert állitok elő, mellynek segedelmével, akár folyón, akár tengeren a’zátonyra került gőz-vagy vitorlahajót, —a’ nélkül, hogy terhétől megválni kénytelenittessék — legro­­szabb esetben félóra alatt útjának folytatására képessé le­het tenni. Minélfogva bátor vagyok minden hajóegyletnek tudtára adni, hogy e’ tárgyú titkomat különös föltételek mellett kinyilatkoztatni kész vagyok. A’ leveleket bérmen­­tesittetni kérem. — Pécs , januar’ 15-én 1846. Lukrics Ignácz m. k., városi hites mérnök . — Mit is ezennel tud­tára adunk mindenkinek , a’ kit illet, nem sajnálhatván eléggé, hogy nem találkozik ember, ki szekereink’, kocsia­­ink’ sárba ragadása’ alkalmával állana elő illy műszerrel. Illy találmány sokkal „népszerűbb“ volna , és a’ gyors- és postakocsik által bizonyosan azonnal igénybe vétetnék. — Mert a'mi gyors-szekereink’nagy része még a’Nemz. Újságot is felülhaladja gyorsaságában a’ haladásnak. E’ na­pokban találkozánk egy pár utazóval, kik legközelebb egész hétig utaztak Debreczentöl Pestig egyik gyorsutazási intézet’ bárkájában —ha egyébiránt utazásnak nevezhetni a’ csúszó mászó állatoktól eltanult azon buskomoly tempót, mellyben a’ kocsi előre mozgott, utazásnak azt, ha az em­ber Poroszlótól Kerepesig, szakadatlanul lovat és lovakat ká­romolva, bakancsos-resignatióval kénytelen a’„mérsékelt haladás’“ bajnokává szegődni, ’s elfásult és lucskos-tarka kebellel nézni, mint hagyatik el minden elmenő szekér ál­tal ; melly pedig három nappal későbben indult el onnan, honnan ő és társai. A’ bálaérzet illyenkor kivakarhatlanul edződik aztán a’ szegény utazók’ keblébe, — azon franczia utazó legalább, ki történetesen jelen volt az említettük ex­­peditionál, azt mondta , hogy még nagyapa­ korában is meg fogja emlegetni Biasinit és intézetét . Mivelhogy meglepőleg furcsa követelésü emberek ezek a’francziák! Minap két illy franczia ül egyik első rendű vendégfogadónk’ étteremében asztalhoz. Később tu­dok meg, hogy épen akkor evék az első ebédet Pesten. A’

Next