Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)
1846-02-26 / 631. szám
Csütörtök 631. Februarius 26. 1846, PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap , kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő kr. számittatik. TARTALOM. Gyászhir. Közmunkák’ szabályozása Pestmegyében. I. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Komárommegyéböl (a’ főispán’ fogadtatása , uj rendszer, a’ horvát események, a küldöttségi ügy). Jászkunság (tisztujitási gyűlés). Kassán. Győrött (tisztujitás). Vegyes közlemények. Magyar Gazdasági Egylet (vége). Énekiskola. Külföld. Hivatalos tudósítások, hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉill. G y á sz h ir. F. hó’ 19-én reg. 6 órak. hunyt el, éltű’ 76. évében , végső elgyengülés’ következtében, Kis János, hittudományi doktor, a’ magyar irodalomnak egyik fő alapítója ’s végiglen — tehát félszázadnál jóval tovább — igénytelenül, de lankadatlanul működött bajnoka; a’magyar nemzeti akadémia’rendes tagja, a dunántúli ágostai evangélikusok’33 éven át hivatalkodott szelíd lelkű, türelmes gondolkozásu és bölcs tapintatu egyházi főnöke,a’ soproni ev. gyülekezetnek közel 38 év óta ,hi lelkipásztora, több megye’ táblabirája és első protestáns pap honunkban, ki a’ felségtől kir. tanácsosi czimmel jutalmaztatott. Legközelebbi gyászolói, két fia, u. m. Kis Lajos udv. ügyviselő Bécsben és János táblai ügyvéd Pesten ; továbbá szép reményű unokái. Halála csak egypár héttel előzte meg az időt, melly a’ múlt évi egyh. kerületi gyűlés által az elhunyt’ félszázados papságának ünneplésére vala kitűzve. Az öröm-ünnepre készülőket e’ hit gyászünnepre hívja fel. — Ennyit előleg, — részletesb emléksorok a’ nevezetes életű férfiúról nem hiányzandanak. (Beküldve). Közmunkák’ szabályozása Pest megyében. I. Az 1844. évi orsz.gyülésen alkotott t.czikkek’ egyik legfontosabbika bizonyosan az,melly a’ közmunkák’ szabályozásáról szól Mitakartak az ország’rendet ezen törvény által elérni, mondanunk sem kell; rendezni akarták azon, a’ nép’ vállalra valóban önsulylyal nehezült aránytalan terhet, melly alatt ezelőtt, a’ közmunkákra megkivántató napszámoknak önkénytől függő kiosztása által, egy bizonyos rész tehetségén túl verlichtoton, ’s ez által nem ritkán rövid idő alatt tönkre is juthatott; midőn a’ másik, vulgo gazdagabb vagy tehetősebb,, bizonyos okok miatt fölmentve a’ szolgálat’ terhe alól, csak nézte a’ szegényebbek’ fáradozásait; gátolni akarák tehát az ország’ rendel ezen visszaéléseket,amellyeknek ha eredetére akarnók az olvasót vezetni, ismét csak a’ megyei ’s városi közigazgatás’ abnormis szerkezetére kellene utalnunk. Akartak továbbá segíteni a’ hon’ közszükségén , melly napról napra követelőbb hangon dörgi füleinkbe : „az istenért nyújtsatok közlekedési eszközöket, építsetek utakat, hidakat, csatornákat, mert csak igy mozdíthatjátok elő a’kereskedést, mellynek híjával még egy nemzet sem gazdagodott meg!“ Látták az ország’ rendei, hogy a’ cselekvés’ ideje már elérkezett, látták, hogy egy rendezett kis csapattal többet tehetni, mint ezrekből álló rendellen tömeggel, fel akarák menteni a’népet a’kelletén túl ránehezedett tehertől, ’s a’ tartozást igazságos , arányos mértékben róni minden becsületes jobbágyra; tudták, hogy mielőtt valami teendő felöl tervez az ember, igen szükséges az erőt előlegesen ismerni, hogy a’ munkát siker kövesse. Ezen indító okoknak köszönhetjük a’ közmunkákról szóló t.ezikket, melly, hogy több számtalan törvényeinkhez hasonlóan, írott malaszt ne maradjon, egyedül a’ végrehajtó hatóságok’ erélyességétől függ; ’s mellynek fontossága ’s érdeke az egész hazára nézve szükségessé teszi, hogy felőle e’ lapok is szóljanak. Ha mi magyarok sok vajúdások között megszületett törvényeinket érteni tudnók, ’s a’ kihirdetés után , midőn a’ gyakorlat’ mezejére akarunk átlépni, nem kellene még alapelveket felállítanunk, mellyek’ nyomán aztán iparkodunk törvényeinket értelmezni, azaz ha törvényeink az elkerülhetlen lényeges kellékkel, t. i. a’ rövidség’,világosság’, vagyis könnyen érthetés’ kellékeivel bírnának, sokra mehetnénk; de igy, miután törvényjavalataink annyi erisisen mennek keresztül, ’s nem ritkán annyira megcsonkittatnak, hogy , mire törvénynyé válnak, alig marad belőlök valami, nem csoda, ha az executiv hatalom, vagyis az illető hatóságok, midőn dologra kerül a’sor, azaz, midőn a’ törvényt végre kell hajtani, igen nagy zavarba jőnek, ’s mielőtt a’ munkához fognának, előbb még az iránt kell értekezniük, valljon igy vagy amúgy értsék-e a’ törvényt? mi felett vitatkozni kell, mi ismét időbe kerül, de mi magyarok az időt eléggé becsülni nem tanultuk, pedig valóban szemünk előtt tarthatjuk egy franczia státusférfiú szavait : „Le premier trésor d’une nation c’ est le temps, — si elle n’en sait pas faire l’usage nécessaire, elle mérite son dernier décroulement.“— Ezen, lehet mondani általános bajnokairól és orvoslásáról talán majd máskor szólandunk, jelenleg Csak előzményül használtuk ez állítást, azon, hitünk szerint szinte tagadhatlan igazsághoz, miszerint a’ közmunkák’ szabályozásáról szóló törvényczikk kitűnőleg egyike azoknak , mellyeket első pillanatra érteni bajosan lehet * *), minden végrehajtó saját véleménye szerint másként értelmezheti; ’s épen ezért, nehogy a’ végrehajtás minden tisztviselő’egyéni felfogása szerint eszközöltessék, ’s az eredmény ezerképen változó eljárást tanúsítson, mi ismét mostani közigazgatási szerkezetünk’ következménye — igen szükségesnek látjuk, hogy a’ hatóságok, mielőtt illető tiszviselőiket a’ közmunkák’ öszveirására kiküldik, bizonyos alapelveket állítsanak fel, mellyeknek szigorú megtartására utasítsák hivataloskodó tiszteiket, hogy igy ha nem is egész országban, legalább egyes hatóságok’ kebelében mutatkozzék a’ végrehajtási egyformaság. Ez értelemben járt el Pestmegyének azon küldöttsége is, melly m. alispán ur’ elnöklete alatt a’közmunkák’ összeírására ki volt küldve, midőn némelly kérdéseket és felvilágosításokat adván be tudósításában a’ megyének, az egyformaság’ tekintetéből, némelly alapelveket kért meghatároztad; még pedig a’törvény’első §-ra nézve, „hogy minden jobbágy, ki egész úri telekkel biró ’stb. azon kérdést tette a’küldöttség: valljon ide értetnek-e az úrbéri telket biró nemesek is, vagy nem ? A’ küldöttség’ ezen kérdése a’ m. é. augustusi közgyűlésen élénk vitára adott alkalmat. A’ küldöttség’ tudósitása folytán, a’ mellett,hogy a’ törvény az úrbéri telket biró nemeseket is akarta közmunkával terhelni, előadatott, ahogy a’jobbágy nevezet eredetét veszi azon viszonyból, mellyben az úrbéri telket biró egyén földesurához áll, és valamint a’kötelesség- és haszonvételekre e’ részben különbség nem létetik a’ nemes és nem nemes egyének között, úgy a’ jobbágy név is minden úrbéri lelket biró egyént illet , legyen az nemes vagy nem. b) Ezen 1.czikk’ 2., 3., 4. és 5. §-nak összehasonlitásából kitetszik, hogy a’ közmunkák’ terhe nemcsak a’ személyhez, hanem birtok , vagyis földhöz is van kötve. Ellenkezőleg, t. i. az úrbéri telket biró nemeseknek közmunka-szolgálástóli mentessége’ mutogatására, előadatott: a) Valahányszor a’ törvény úrbéri földön lakó nem nemes egyénekről szól, mindenkor a’ jobbágy-nevezetet szokta használni, ha ellenben a’ velők egy sorsú nemesek a’ teherben kivételkénen reazenittetnek , azokat nemeseknek nevezi. Az 1-sor-ban pedig csak jobbágyokról lévén szó minden kivétel nélkül, a’ törvény nem kívánta a’ közmunkák’ terhét a’ nemesekre kiterjeszteni; és innen magából folyik b) hogy mivel a’ most említett nemesek a’ fenálló törvények szerint eddig közmunkát nem tettek , a’ 7-ik §-nál fogna azzal ezentúl sem fognak tartozni, arra a’ szóban levő törvényben nem köteleztetvén, mi annál szükségesebb lett volna, minthogy c) az 1836: 11-ik t.czikk szerint, melly az úrbéri telkeken lakó nemesekre rótt terheket meghatározta, világosan kijelentetik, hogy az előadottakon kívül más terheket viselni nem kötelesek. Ezen két rendbeli előadás után az egybegyült rendek’ végzése igy szól: Az l-o -ra nézve, mivel abban a’ nemes és nemnemes jobbágy között semmi megkülönböztetés nem létetett , hanem általában az rendeltetik, hogy minden jobbágy, ki úrbéri telket bir, közmunkára köteleztessék, az úrbéri telkeket biró nemeseket sem lehet ezen teher alól feloldani, annyival inkább, miután a’ 2., 3., 4. és 5-ik §-okból kitetszik, miként a’ közmunkák’ terhe nem csak a’ személyhez , hanem a’ birtok , vagy is a’ jobbágy- kézen levő földekhez köttetett, ’s ennek kiterjedéséhez aránylag lévén a’ közmunkák minden jobbágy által teljesítendők, azok’ sorába kell az úrbéri telkeket biró nemeseket számítani, megjegyeztetvén, hogy valamint az adó kivetésnél a’ nemes’ személye kihagyatik, ’s csak a’ birtokában levő föld vétetik fel adóalapul, úgy a’ közmunkák’ összeírása’ alkalmával is a’ személyre esendő 3 gyalog nap’ levonása mellett, a’ közmunkában eltöltendő napok’ száma a’ birtok’ minémüsége és mennyisége szerint hassék össze #*).A’ marhák’ számára nézve, mellyekkel a’ közmunka szolgálandó, hogy minden zavar elkerültessék, határoztatott, miszerint az egész telkes 4, a’ 1 . és 2, 3, a’/s pedig 2 marhával #) Ez igaz, ’s mi nem állítjuk, hogy a’ kérdéses t.czikk világosabb nem lehete. Ne feledjük azonban azon tömérdek osztályokat, mellyek hazánkban vannak, ’s a’ jogok és teherviselés’ egyformátlanságát, miken egy részletes törvényczikk által mind nem lehete segíteni. ’S aztán a’ közmunkákról szóló törvényt öszhangzatban kell fölfogni azon intézkedéssel , melly a’ közmunkák’ felelős igazgatósága fölállítását tervezé. Ha ez törvénynyé vált vala, lenne egység a’ végrehajtásban. — Egyébiránt meg vagyunk győződve, hogy mindaddig, mig jogegyenlőség és közös teherviselés nem lesz, és mig annyi külön osztály , annyi különböző jog és kiváltság lesz, bármit tegyen is a’ törvényhozás, ezerképen elmagyaráztatnak a’törvények. — Szerk. ##) Azaz, ha például valaki bir egy úrbéri telket, ettől köteleztetik 12 szekeres napot szolgálni; miután azonban nemes, ’s igy személyét terhelni nem lehet, a’ személyt pedig —mint lakót — 3 gyalog azon 1/a szakeres nap terheli, ezen tartozzék dolgozni, úgy azonban, hogy ha a’ 3/a és 2/a gazda lovakat tart, 3, ha pedig ökröket, 2 marhával tartozzék a’ munkára megjelenni. Ugyan azon küldöttség a’ 2-ik §-t kétféleképen magyarázhatónak állitá: vagy akként t. i. hogy egy telektől akár, úrbéri rendezés’következtében, a’ törvény határozta holdmennyiségből áll az , akár a’ holdak’ nagyobb vagy kisebb számára való figyelem nélkül a’ földek és rétek’ azon öszlete, melly egész telek’ nevezete alatt a’ jobbágy’ birtokában van, attól 12 napot — egy fél telek’ nevezete alatti földtől 6 napot — másfél illy telektől 18 napot és igy nagyobb vagy kisebb birtoktól több vagy kevesebb napokat tartoznak szolgálni; vagy pedig a’ nagyobb és kisebb telkek alatt a’ törvény a’ nem rendezett községekben azon telkeket értette, mellyek több vagy kevesebb holdat foglalnak magokban, mint az úrbéri törvények által határoztatott. Első esetben összeirandónak vélte a’ küldöttség a’ telkek’ számát, ’s a’ napok’ számát azokhoz arányzandóknak, a’ második esetben összeirandónak vélte a’ jobbágyok’ birtokában levő holdak’ és kaszálók’ számát úgy, hogy az ősziélből, tekintve a’ helység’ úrbéri osztályzatát, törvényes mennyiségű holdak’számából álló telkek lennének képezendők, mellyeknek számához képest a’ közmunkában töltendő napok az egész községre meghatározandók, mellyeknek azután a’ holdak’ szám szerinti birtoka után egyedenként kell feloszlatniok: a’ küldöttség’jelen véleményét ezen végzés követte: nem tagadhatják a’ megye’ rendei, hogy a’ törvény’ magyarázatának joga csak az országgyűlést illeti : miután azonban ezen két §-nak hiánya a’ törvény’ végrehajtásának eszközölhetése végett valamelly kulcsnak megalapítását mulhatlanul igényli, a’ nélkül hogy a’ törvényhozó testület’jogaiba kívánnának avatkozni, elhatározták: "hogy, a’ lehető egyformaság’ megtartása végett az illető összeirók a’ telkek’ mennyisége és minéműségére nézve az 1836. 5. t.czikkben Pestmegyére nézve megállapított 4 osztálybeli holdak’ mennyiségét vegyék alapul, ’s a’ telkek’ számát nem csak úrbéri, hanem azon községekre nézve is, mellyekben úrbéri telkek nem léteznek, e’ szerint munkál-J *-* , *1 « V *- ** - “ 7 * ö •) ~ -* •* terjedésű telkek’ tulajdonosai a’ közmunkákat nem egy telek után, hanem azon arányban fogják kiszolgáltatni, a’ mennyiben telkeik a’ törvényes mennyiséget haladják, ’s az innen kikerülő képzett (ideális) telkek’ száma után kiszolgáltatni; olly helyeken pedig, mellyekben úrbéri telkek nincsenek, azon képzett telkek’ száma után, melly az összeírásban foglalt szántó földek’ és rétek’ holdjaiból fog kikerülni Hogy pedig ezekre nézve a’ törvény’ rendeletének elégtétessék , oda utasittaték a’ tudósitó küldöttség, miszerint azon községeket, hol úrbéri telkek nincsenek, minden nemű körülmények’ figyelembe vétele mellett, a’szerint, mint az úrbéri helységek osztályozva vannak, classificálja, ’s e’ részbeni javaslatát mutassa be. A’ 3-ik §-ra nézve megjegyzé a’ küldöttség, azon esetben, ha a’ nemes jobbágyok közmunkákra köteleztetnek, az úrbéri nemes házas zsellérek a’ személyt érdeklő napok’ levonása mellett szinte részesitendők. Melly vélemény, miután a’ rendek a’ nemes jobbágyokat is közmunkák alá tartozóknak lenni mondották, elfogadtatott, úgy, hogy a’ házas zsellér, ha nemes, levonván a’ személyére eső 3 napot — háza után 3 napot fog szolgálni, a’lakó pedig, ha nemes, miután semmi telke nincs, személyétől pedig szabad , közmunkát szolgálni nem tartozik. A’ 4-ikra nézve. A’ lakó személyre vetett 3 gyalog napon felül rendelt közmunkák ezenban a’ birtokhoz lévén arányozva , miután majorsági földre telepedett lakosoknak, akár saját, akár mint haszonbérlők más’ házaiban lakjanak, valóságos tulajdonuk nincs, a’ lakókkal egy osztályba teendők, miből következik, hogy nemesi jószág’nemes haszonbérlője az összeírásból kihagyandó, ha máshol mint jobbágy, zsellér, vagy lakó fölvétetett; nemesi jószágnak nem nemes örökös és zálogos birtokosai pedig a’ házas zsellérekkel egyformán terheltetnek; mert az előbbieknek valóságos, az utóbbiaknak pedig a’ beruházott ősziét’ erejéig állandó birtokuk van , úgy mint a’ házas zsellérnek. E’ §. súlya alá esnek az úgynevezett agilisek, vagy is nemes anyák és nem nemes atyáktól született és anyajószágokban lakó nem nemes egyedek is. A’ megye’ rendei ezen előterjesztett véleményt helyeselték, és eszközlésbe venni rendelték. Az 5-ik §. tartalmára nézve már a’ 2-ik §ban rendelkezvén a’ rendek , az illető összeírok annak értelmébeni eljárásra utasittattak, a’ személyt illető mennyiség levonalik az egészből, V fog szolgálni 101/* napot ’s ehhez aránylag. Vagy is a’ nemes jobbágy személyétől nem, csak birtokától tartozik a’közmunkát teljesíteni. — F. *) Tehát ez esetben a’ földbirtokos jobbágyokra nem a’ telkek, hanem a’ holdak’ száma után rovatott a’ közmunkában eltöltendő napok’ száma. — Fr. 23