Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)

1846-02-26 / 631. szám

Csütörtök 631. Februarius 26. 1846, PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap , kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő kr. szám­ittatik. TARTALOM. Gyászhir. Közmunkák’ szabályozása Pestme­gyében. I. Fővárosi újdonságok. Törvény­­hatósági dolgok: Komárommegyéböl (a’ főispán’ fo­gadtatása , uj rendszer, a’ horvát események, a­ küldöttségi ügy). Jászkunság (tisztujitási gyűlés). Kassán. Győrött (tisztujitás). Vegyes közlemények. Magyar Gazdasági Egylet (vége). Énekiskola. Külföld. Hivatalos tudósítások, hir­detések. MAGYARORSZÁG és ERDÉill. G y á s­z h i­r. F. hó’ 19-én reg. 6 órak. hunyt el, éltű’ 76. évé­ben , végső elgyengülés’ következtében, Kis János, hittudo­mányi doktor, a’ magyar irodalomnak egyik fő alapítója ’s végig­­len — tehát félszázadnál jóval tovább — igénytelenül, de lankadat­lanul működött bajnoka; a’magyar nemzeti akadémia’rendes tagja, a­ dunántúli ágostai evangélikusok’33 éven át hivatalkodott szelíd lelkű, türelmes gondolkozásu és bölcs tapintatu egyházi főnöke,a’ soproni ev. gyülekezetnek közel 38 év óta ,hi lelkipásztora, több megye’ táblabirája és első protestáns pap honunkban, ki a’ fel­ségtől kir. tanácsosi czimmel jutalmaztatott. Legközelebbi gyászo­lói, két fia, u. m. Kis Lajos udv. ügyviselő Bécsben és János táblai ügyvéd Pesten ; továbbá szép reményű unokái. Halála csak egypár héttel előzte meg az időt, melly a’ múlt évi egyh. kerületi gyűlés által az elhunyt’ félszázados papságának ün­neplésére vala kitűzve. Az öröm-ünnepre készülőket e’ hit gyász­ünnepre hívja fel. — Ennyit előleg, — részletesb emléksorok a’ nevezetes életű férfiúról nem hiányzandanak. (Beküldve). Közmunkák’ szabályozása Pest me­gyé­ben. I. Az 1844. évi orsz.gyülésen alkotott t.czikkek’ egyik legfontosabbika bizonyosan az,melly a’ közmunkák’ szabályo­zásáról szól Mitakartak az ország’rendet ezen törvény által elérni, mondanunk sem kell; rendezni akarták azon, a’ nép’ vállalra valóban önsulylyal nehezült aránytalan terhet, melly alatt ezelőtt, a’ közmunkákra megkivántató napszá­moknak önkénytől függő kiosztása által, egy bizonyos rész tehetségén túl verlichtoton, ’s ez által nem ritkán rövid idő alatt tönkre is juthatott; midőn a’ másik, vulgo gazdagabb vagy tehetősebb,, bizonyos okok miatt fölmentve a’ szolgá­lat’ terhe alól, csak nézte a’ szegényebbek’ fáradozásait; gátolni akarák tehát az ország’ rendel ezen visszaéléseket,­­amellyeknek ha eredetére akarnók az olvasót vezetni, is­mét csak a’ megyei ’s városi közigazgatás’ abnormis szer­kezetére kellene utalnunk. Akartak továbbá segíteni a’ hon’ közszükségén , melly napról napra követelőbb hangon dörgi füleinkbe : „az istenért nyújtsatok közlekedési eszközöket, építsetek utakat, hidakat, csatornákat, mert csak igy moz­díthatjátok elő a’kereskedést, mellynek híjával még egy nemzet sem gazdagodott meg!“ Látták az ország’ rendei, hogy a’ cselekvés’ ideje már elérkezett, látták, hogy egy rende­zett kis csapattal többet tehetni, mint ezrekből álló rendellen tömeggel, fel akarák menteni a’népet a’kelletén túl ránehe­zedett tehertől, ’s a’ tartozást igazságos , arányos mérték­ben róni minden becsületes jobbágyra; tudták, hogy mielőtt valami teendő felöl tervez az ember, igen szükséges az erőt előlegesen ismerni, hogy a’ munkát siker kövesse. Ezen indító okoknak köszönhetjük a’ közmunkákról szóló t.ezik­­ket, melly, hogy több számtalan törvényeinkhez hasonlóan, írott malaszt ne maradjon, egyedül a’ végrehajtó hatóságok’ erélyességétől függ; ’s mellynek fontossága ’s érdeke az egész hazára nézve szükségessé teszi, hogy felőle e’ lapok is szóljanak. Ha mi magyarok sok vajúdások között megszületett tör­vényeinket érteni tudnók, ’s a’ kihirdetés után , midőn a’ gyakorlat’ mezejére akarunk átlépni, nem kellene még alap­elveket felállítanunk, mellyek’ nyomán aztán iparko­dunk törvényeinket értelmezni, azaz ha törvényeink az elkerülhetlen lényeges kellékkel, t. i. a’ rövidség’,világos­ság’, vagyis könnyen érthetés’ kellékeivel bírnának, sokra mehetnénk; de igy, miután törvényjavalataink annyi eri­­sisen mennek keresztül, ’s nem ritkán annyira megcsonkit­­tatnak, hogy , mire törvénynyé válnak, alig marad belőlök valami, nem csoda, ha az executiv hatalom, vagyis az illető hatóságok, midőn dologra kerül a’sor, azaz, midőn a’ törvényt végre kell hajtani, igen nagy zavarba jőnek, ’s mielőtt a’ munkához fognának, előbb még az iránt kell érte­kezniük, valljon igy vagy amúgy értsék-e a’ törvényt? mi felett vitatkozni kell, mi ismét időbe kerül, de mi magyarok az időt eléggé becsülni nem tanultuk, pedig valóban szemünk előtt tarthatjuk egy franczia státusférfiú szavait : „Le pre­mier trésor d’une nation c’ est le temps, — si elle n’en sait pas faire l’usage nécessaire, elle mérite son dernier décroulement.“­­— Ezen, lehet mondani általános bajn­okai­ról és orvoslásáról talán majd máskor szólandunk, jelenleg Csak előzményül használtuk ez állítást, azon, hitünk szerint szinte tagadhatlan igazsághoz, miszerint a’ közmunkák’ szabályozásáról szóló törvényczikk kitűnőleg egyike azok­nak , mellyeket első pillanatra érteni bajosan lehet * *), min­den végrehajtó saját véleménye szerint másként értelmez­heti; ’s épen ezért, nehogy a’ végrehajtás minden tisztvi­selő’egyéni felfogása szerint eszközöltessék, ’s az ered­mény ezerképen változó eljárást tanúsítson, mi ismét mos­tani közigazgatási szerkezetünk’ következménye — igen szükségesnek látjuk, hogy a’ hatóságok, mielőtt illető tiszviselőiket a’ közmunkák’ öszveirására kiküldik, bizonyos alapelveket állítsanak fel, mellyeknek szigorú megtartására utasítsák hivataloskodó tiszteiket, hogy igy ha nem is egész országban, legalább egyes hatóságok’ kebelében mutatkoz­zék a’ végrehajtási egyformaság. Ez értelemben járt el Pestmegyének azon küldöttsége is, melly m. alispán ur’ elnöklete alatt a’közmunkák’ össze­írására ki volt küldve, midőn némelly kérdéseket és felvi­lágosításokat adván be tudósításában a’ megyének, az egy­formaság’ tekintetéből, némelly alapelveket kért meghatá­roztad; még pedig a’törvény’első §-ra nézve, „hogy minden jobbágy, ki egész úri telekkel biró ’stb. azon kérdést tette a’küldöttség: valljon ide értetnek-e az úrbéri telket biró nemesek is, vagy nem ? A’ küldöttség’ ezen kérdése a’ m. é. augustusi közgyűlésen élénk vitára adott alkalmat. A’ küldöttség’ tudósitása­ folytán, a’ mellett,hogy a’ törvény az úrbéri telket biró nemeseket is akarta közmunkával ter­helni, előadatott, a­­hogy a’jobbágy­ nevezet eredetét veszi azon viszonyból, mellyben az úrbéri telket biró egyén föl­desurához áll, és valamint a’kötelesség- és haszonvételekre e’ részben különbség nem létetik a’ nemes és nem nemes egyének között, úgy a’ jobbágy­ név is minden úrbéri lelket biró egyént illet , legyen az nemes vagy nem. b) Ezen 1.czikk’ 2., 3., 4. és 5. §-nak összehasonlitásából kitetszik, hogy a’ közmunkák’ terhe nemcsak a’ személyhez, hanem birtok , vagyis földhöz is van kötve. Ellenkezőleg, t. i. az úrbéri telket biró nemeseknek közmunka-szolgálástóli men­­tessége’ mutogatására, előadatott: a) Valahányszor a’ tör­vény úrbéri földön lakó nem nemes egyénekről szól, min­denkor a’ jobbágy-nevezetet szokta használni, ha ellen­ben a’ velők egy sorsú nemesek a’ teherben kivétel­kénen reazenittetnek , azokat nemeseknek nevezi. Az 1-so­r-ban pedig csak jobbágyok­ról lévén szó minden kivétel nélkül, a’ törvény nem kívánta a’ közmunkák’ terhét a’ nemesekre kiterjeszteni; és innen magából folyik b) hogy mivel a’ most említett nemesek a’ fenálló törvények szerint eddig közmunkát nem tettek , a’ 7-ik §-nál fogna azzal ezentúl sem fognak tartozni, arra a’ szóban levő törvényben nem köteleztetvén, mi annál szükségesebb lett volna, minthogy c) az 1836: 11-ik t.­czikk szerint, melly az úrbéri telkeken lakó nemesekre rótt terheket meghatározta, világosan kijelentetik, hogy az elő­adottakon kívül más terheket viselni nem kötelesek. Ezen két rendbeli előadás után az egybegyült rendek’ végzése igy szól: Az l-o -ra nézve, mivel abban a’ nemes és nem­nemes jobbágy között semmi megkülönböztetés nem léte­tett , hanem általában az rendeltetik, hogy minden jobb­ágy, ki úrbéri telket bir, közmunkára köteleztessék, az úr­béri telkeket biró nemeseket sem lehet ezen teher alól fel­oldani, annyival inkább, miután a’ 2., 3., 4. és 5-ik §-ok­­ból kitetszik, miként a’ közmunkák’ terhe nem csak a’ sze­mélyhez , hanem a’ birtok , vagy is a’ jobbágy- kézen levő földekhez köttetett, ’s ennek kiterjedéséhez aránylag lé­vén a’ közmunkák minden jobbágy által teljesítendők, azok’ sorába kell az úrbéri telkeket biró nemeseket számítani, megjegyeztetvén, hogy valamint az adó­ kivetésnél a’ ne­mes’ személye kihagyatik, ’s csak a’ birtokában levő föld vétetik fel adóalapul, úgy a’ közmunkák’ összeírása’ alkal­mával is a’ személyre esendő 3 gyalog nap’ levonása mel­lett, a’ közmunkában eltöltendő napok’ száma a’ birtok’ mi­­némüsége és mennyisége szerint h­assék össze #*).A’ mar­hák’ számára nézve, mellyekkel a’ közmunka szolgálandó, hogy minden zavar elkerültessék, határoztatott, miszerint az egész telkes 4, a’ 1 . és 2,­ 3, a’­­/s pedig 2 marhával #) Ez igaz, ’s mi nem állítjuk, hogy a’ kérdéses t.czikk vilá­gosabb nem lehete. Ne feledjük azonban azon tömérdek osz­tályokat, mellyek hazánkban vannak, ’s a’ jogok és teher­viselés’ egyformátlanságát, miken egy részletes törvényczikk által mind nem lehete segíteni. ’S aztán a’ közmunkákról szóló törvényt öszhangzatban kell fölfogni azon intézkedés­sel , melly a’ közmunkák’ felelős igazgatósága­ fölállítását tervezé. Ha ez törvénynyé vált vala, lenne egység a’ végrehajtásban. — Egyébiránt meg vagyunk győződve, hogy mindaddig, mig jogegyenlőség és közös teherviselés nem lesz, és mig annyi külön osztály , annyi különböző jog és kiváltság lesz, bármit tegyen is a’ törvényhozás, ezerképen elmagyaráztatnak a’törvények. — Szerk. ##) Azaz, ha például valaki bir egy úrbéri telket, ettől kötelez­­tetik 12 szekeres napot szolgálni; miután azonban nemes, ’s igy személyét terhelni nem lehet, a’ személyt pedig —­­mint lakót — 3 gyalog azon 1­­/a szakeres nap terheli, ezen tartozzék dolgozni, úgy azonban, hogy ha a’ 3/a és 2/a gazda lovakat tart, 3, ha pedig ökröket, 2 marhával tartozzék a’ munkára megjelenni. Ugyan azon küldöttség a’ 2-ik §-t kétféleképen magya­­rázhatónak állitá: vagy akként t. i. hogy egy telektől akár, úrbéri rendezés’következtében, a’ törvény határozta hold­mennyiségből áll az , akár a’ holdak’ nagyobb vagy kisebb számára való figyelem nélkül a’ földek és rétek’ azon ösz­­lete, melly egész telek’ nevezete alatt a’ jobbágy’ birtoká­ban van, attól 12 napot — egy fél telek’ nevezete alatti földtől 6 napot — másfél illy telektől 18 napot és igy na­gyobb vagy kisebb birtoktól több vagy kevesebb napokat tartoznak szolgálni; vagy pedig a’ nagyobb és kisebb tel­kek alatt a’ törvény a’ nem rendezett községekben azon telkeket értette, mellyek több vagy kevesebb holdat fog­lalnak magokban, mint az úrbéri törvények által határoz­tatott. Első esetben összeirandónak vélte a’ küldöttség a’ telkek’ számát, ’s a’ napok’ számát azokhoz arányzandók­­nak, a’ második esetben összeirandónak vélte a’ jobbágyok’ birtokában levő holdak’ és kaszálók’ számát úgy, hogy az ősziélből, tekintve a’ helység’ úrbéri osztályzatát, törvényes mennyiségű holdak’számából álló telkek lennének képezen­­dők, mellyeknek számához képest a’ közmunkában tölten­dő napok az egész községre meghatározandók, mellyek­nek azután a’ holdak’ szám szerinti birtoka után egyeden­ként kell feloszlatniok: a’ küldöttség’jelen véleményét ezen végzés követte: nem tagadhatják a’ megye’ rendei, hogy a’ törvény’ magyarázatának joga csak az országgyűlést illeti : miután azonban ezen két §-nak hiánya a’ törvény’ végre­hajtásának eszközölhetése végett valamelly kulcsnak meg­alapítását mulhatlanul igényli, a’ nélkül hogy a’ törvényhozó testület’jogaiba kívánnának avatkozni, elhatározták: "hogy, a’ lehető egyformaság’ megtartása végett az illető össze­­irók a’ telkek’ mennyisége és minéműségére nézve az 1836. 5. t.czikkben Pestmegyére nézve megállapított 4 osztály­beli holdak’ mennyiségét vegyék alapul, ’s a’ telkek’ szá­mát nem csak úrbéri, hanem azon községekre nézve is, mellyekben úrbéri telkek nem léteznek, e’ szerint munkál-J *-* , *1 « V *- ** - “ 7 * ö •) ~ -* •* terjedésű telkek’ tulajdonosai a’ közmunkákat nem egy telek után, hanem azon arányban fogják kiszolgáltatni, a’ mennyi­ben telkeik a’ törvényes mennyiséget haladják, ’s az innen kikerülő képzett (ideális) telkek’ száma után kiszolgáltatni; olly helyeken pedig, mellyekben úrbéri telkek nincsenek, azon képzett telkek’ száma után, melly az összeírásban fog­lalt szántó földek’ és rétek’ holdjaiból fog kikerülni Hogy pedig ezekre nézve a’ törvény’ rendeletének elég­té­tessék , oda utasittaték a’ tudósitó küldöttség, miszerint azon községeket, hol úrbéri telkek nincsenek, minden nemű körülmények’ figyelembe vétele mellett, a’szerint, mint az úrbéri helységek osztályozva vannak, classificálja, ’s e’ részbeni javaslatát mutassa be. A’ 3-ik §-ra nézve megjegyzé a’ küldöttség, azon eset­ben, ha a’ nemes jobbágyok közmunkákra köteleztetnek, az úrbéri nemes házas zsellérek a’ személyt érdeklő napok’ levonása mellett szinte részesitendők. Melly vélemény, mi­után a’ rendek a’ nemes jobbágyokat is közmunkák alá tar­tozóknak lenni mondották, elfogadtatott, úgy, hogy a’ há­zas zsellér, ha nemes, levonván a’ személyére eső 3 napot — háza után 3 napot fog szolgálni, a’lakó pedig, ha nemes, miután semmi telke nincs, személyétől pedig szabad , köz­munkát szolgálni nem tartozik. A’ 4-ik­­ra nézve. A’ lakó személyre vetett 3 gyalog napon felül rendelt közmunkák ezen­­ban a’ birtokhoz lévén arányozva , miután majorsági földre telepedett lakosoknak, akár saját, akár mint haszonbérlők más’ házaiban lakjanak, valóságos tulajdonuk nincs, a’ lakókkal egy osztályba teen­dők, miből következik, hogy nemesi jószág’nemes haszon­bérlője az összeírásból kihagyandó, ha máshol mint jobbágy, zsellér, vagy lakó fölvétetett; nemesi jószágnak nem nemes örökös és zálogos birtokosai pedig a’ házas zsellérekkel egy­formán terheltetnek; mert az előbbieknek valóságos, az utób­biaknak pedig a’ beruházott ősziét’ erejéig állandó birtokuk van , úgy mint a’ házas zsellérnek. E’ §. súlya alá esnek az úgynevezett agilisek, vagy is nemes anyák és nem nemes atyáktól született és anyajószágokban lakó nem nemes egyedek is. A’ megye’ rendei ezen előterjesztett véleményt helyeselték, és eszközlésbe venni rendelték. Az 5-ik §. tartalmára nézve már a’ 2-ik §ban rendel­kezvén a’ rendek , az illető összeírok annak értelmébeni eljárásra utasittattak, a’ személyt illető mennyiség levonalik az egészből, V fog szolgálni 101/* napot ’s ehhez aránylag. Vagy is a’ nemes jobbágy személyétől nem, csak birtokától tartozik a’köz­munkát teljesíteni. — F. *) Tehát ez esetben a’ földbirtokos jobbágyokra nem a’ telkek, hanem a’ holdak’ száma után rovatott a’ közmunkában eltöl­tendő napok’ száma. — Fr. 23

Next