Pesti Hírlap, 1846. május (667-684. szám)

1846-05-28 / 682. szám

Csütörtök 683. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lan minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozk­odá­ssal 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. ^Előfizethetni hj^ 1­anderer l­ajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebült minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt­ó lá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasabsorért apróbetűkkel 5 pengő ki számittatik. Május 28. 1846. Előfizetés a’ Pesti Hírlapra. Közelgvén a’ második fél évi előfizetés’ ideje, bátorkodunk a’ t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, miszerint lapjainknak (minden eddigi rendes dolgozó társak’ közremunkálása mellett) ez év’ július’ 1-jő napjával kezdendő második felére az előfizetési feltételek változatlanul az eddigiek maradnak, úgymind : Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán küldve borítékban 6 ft pengőben. — Az előfizetés elfogadta­­tik Pesten (hatvani utcza Horváth-ház 483. sz. a.) a’ kiadó -hivatalban és minden magyar- és erdélyországi cs. kir. postahivatalnál. — Külföldre já­ratni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. kir. főposta-hivatal’ útján történhetnek. Wanderer Lajos , a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó­ tulajdonosa. TARTALOM. Hivat. közrem. Vámszövetség. Fővárosi új­donságok. Törvényhatósági dolgok: Temesből (a’ közgyűlés’ részletei). Zarándmegye (közgyűlés, a’ zalai körlevél pártoltatik). Vegyes közlemények: Berlini könyvtár. Nemz. Képcsarnok. Külföld, Hirdetések. SZADÍTAHORSZÁG és millfil. ő cs. ap. kir. Fölsége Nov­ák Ferenczet a’ horvátországi íté­lőtáblánál szegények’ügyvédét,egyszersmind a’báni táblánál szegények’ ügyvédévé érdemesíteni legkegy. méltóztatott. Ő cs. kir. ap. Fölsége Hummel József ellenőrt ideiglenes fő­tiszti­ segéddé és pénztár-ellenőrré; Zsigmondi Vilmos k. bánya­gyakornokot ideigl. bányagondnokká és mérnökké Resiczán; Készt Béla k. bányagyakornokot ideigl. rétegmesterré Moraviczában Bogsán mellett; K­aumann János k. ellenőrt pénztárnokká, Fáb­er Ignácz anyag-eladót és kasznárt resiczai szergondnokká érdemesíteni legkegy. méltóztatott. A’temesvári postaigazgatásnál megüresült járulnokságra P­u­s­k­á­s­y László budai k. főpostahivatali gyakornok lön alkalmazva. B.P. H. VÁMSZÖVETSÉG. Vámviszonyaink’ végképeni elren­dezésének csak egy kivihető módja lévén — vámszövetség hazánk ’s az örökös tartományok között,— mi, kik a’ poli­túrban a’ kivihetőség’ szempontját igen lényeges szem­pontnak tartjuk, egyenesen a’ mellett nyilatkoztunk. — A’ B. Híradó e’ tárgyról szóló czikkeinkre május’ 19-én ak­­kép’ felelt , hogy feleletét némán el nem hallgathattuk. De mielőtt felszólalhattunk volna, a’ Hetilap május’ 22-én jó­nak vélte e’ tárgyat szőnyegre hozni. — Joga volt ezt tennie — azon nem kételkedünk, ’s bizony nem is panasz­kodunk. Megírtuk már május’ 10-én „hogy az eszméknek ellenekre van szüksége“ ’s hogy „midőn a’ vámszövetséget szóba hoztuk, gondoltuk mindjárt , hogy lesznek , kik előtt javaslatunk nem fog tetszést találni.“ Figyelmeztetjük azonban mindenek előtt a’ Hetilapot, hogy czikkünk’ tartal­mának felfogásában egy keveset tévedett, midőn mondja , hogy a’ védvámrendszerről lemondunk, „mert ennek kiviteléhez az örökös tartományok’ ellené­ben nincsen r­e­m­é­n­y.“ Mi ezt azért tevők, mert nézeteink szerint, viszonyaink’ természete zárja ki — a’ védrendszer’ lehetőségét az örökös tartományok’irányában. Azon tárnokokat, mellyekkel ez állításunkat a’ május’ föki lapban motiváltuk, a’ Hetilap valóban fel nem forgatta, sőt egészen elhallgatta. Eljárásunkat mindazáltal nem helyesli, mondván, hogy a’ P. Hírlap,a’ védvámrendszert kivihetlen­­nek tartván, „kétségbe esik hazánk’ érdek-önállóságának jövendője felett, ’s azért a’ várat, mikint ő hiszi, föltételek alatt, de mikint én hiszem kényre kegyre védelem nélkül feladja, még mielőtt a’ feladásra csak fel is lett volna szó­lítva.“ Ebben a’ Hetilapnak tökéletes igaza volna, ha azon vár légvár nem volna! Mi azt illeti, „hogy e’ tacticát a’Hetilap sem jónak, sem tanácsosnak, sem a’ P. Hírlap’ új évi programmjával egy­behangzónak nem tartja, ’s egy kis tévedésnek veszi, melly dalmagyarázatokra nyújt alkalmat:“ — szeretnék valóban tudni, miért e’ tactica, a’ mennyiben tactica, nem jó ’s nem tanácsos? Mi jónak’s tanácsosnak tartjuk. Ám vizs­gáljuk , ha tetszik, a’ dolgok’ állását. — Magyarország kí­vánta annakelőtte a’ sorompók’ megszüntetését; ott, a’ másik oldalon, nem akartak e’ kívánatnak megfelelni. E’ kívánatnak megtagadása ’s a’ védvámi eszmék’ terjesztése szülte az agitatiot a’ védvámrendszer mellett. Ez igen ter­mészetes és jó hatású processus volt, mert belőle fej­lődött ki a’ védegylet, ’s a’ másik félnek hajlama a’ vámsorompók’ megszüntetésére. A’ dolgok’ illy hely­zetében nem kell-e a’ vámkérdést máskép’ kezelni, mint három év előtt? Nem kell-e az ellenzéknek készen lenni azon esetre, ha a’ kormány a’ vámvonal’ megszüntetését initiálné — ’s ismervén a’ dolog’ nehézségeit — mert nagy nehézségei vannak, miket mi soha sem ignoráltunk, — nem kell-­e a’ másik félt fölhívni, hogy kész törvényjavas­latok által bizonyítsa be , mikint a’ vámsorompók’ megszün­tetésére nemcsak kész, hanem e’megszüntetés egyszers­mind lehetséges is ? — Kérdjük , az illy fölhívás rész ta­­cti­a-e, ha valóban eredményt akarunk ? ’S ne feledjük azt sem, hogy törvényhozásunk utasításokkal van ellátva! Ez állás nagyon kijátsza a’ pártok’ tacticáját; e’ körülmények közt utógondolatokat rejtegetni rendkívül bajos. Ha a' kö­veteknek utasítás adatik kivihetlenségre, habár csak tacti­­cából is , kénytelen a’ mellett megmaradnia , ’s a’ kivihető jót utasítása miatt visszautasítania. Ez áll azon megyékre nézve , mellyek kizárólag a’ védvámok’ sürgetésére utasít­ják képviselőiket. Vannak azonban mások is, vannak magá­nak az ellenzéknek kebelében, és pedig tekintélyes férfiak, kik ellenkezőleg a’ vámsorompók’ megszüntetését tartván egyedül kivihetőnek , azt sürgetők. Újabb időkben , mint mondottuk, a’ conservativ párt is e’ véleményre tért. Eze­ket tehát viszont idején hittük figyelmeztetni, mikép’ a’ kér­désnek illy módoni fölállítása : rontassanak le a’ vámsorom­pók ! — magában még igen egyoldalú dolog. Nem szabad megfeledkeznünk hazánk’ alkotmányos önállóságáról; nem kell felednünk azon föltételeket, mellyeket ez alkotmányos önállóság ’s nemzetgazdasági érdekeink’ ápolása tőlünk igé­nyel. Ki e’ figyelmeztetést idején nem látta, ismételnünk kell, hogy ignorálni látszatik, mikép’ törvényhozásunk uta­sítási rendszerre van alapítva. Ha a’ Hetilap a’ tacticára nézve mindezek mellett is máskép’ vélekedik, — jól van; nem a’mi gondunk. Csak az egyet szeretnék tudni, miért nincs öszhangzásban ez úgynevezett tactica a’ P. Hírlap’ új évi programmjával? A’ P. Hírlap kinyilatkoztatá , hogy a’ centralisalio’ általános vitatását alournirozza. Határozottan kijelenté , hogy elveiről mindazáltal le nem mond , hogy azokat egyes reformkérdéseknél akkép’ alkalmazandja , mint azt az utóbbi országgyűlés némelly tárgyakban megkezdő. Nem elvei’ vitatásának elhalasztását, hanem az el­lenzéki erők’ öszpontositását tartotta e’ Hirlap mindenek fö­lött szükségesnek. Ez utóbbi czél’ elérhetése végett nyúlt eszközül az elsőhöz. ’S hogy a’ czélt valóban elérhesse, az­óta sem mulasztott el semmit, mi hatalmában állott, e’ lapok’ szerkesztője, kit csak azon esetben érhetne vád, ha például a’ Hetilapban védett vámügyi nézetek’közlését K.L.úrtól meg­tagadta volna. A’ P. Hirlap ezt nem tévé; jól tudja, mikép’ a’ vámkérdés körül magának az ellenzéknek kebelében is lehetnek különböző vélemények. A’ P. Hirlap, — ’s ezt annál nagyobb önérzettel mondhatjuk el, minél nehezebb volt állásunk,—megfelelt ígéreteinek; ’s hogy e’lap valóban ellenzéki lap volt ’s az jelenleg is, azt legfelebb csak egypár ember tagadhatja, kik azt hiszik: l’opposition c’est moi. De a’ Hetilap megérintvén a’ centralisatiót, azon, szerinte, bol­dogtalan centralisatiot, nem hallgathatjuk el csodálkozá­sunkat, hogyan találkoznak státusférfiak, kik midőn egy részről az önálló felelős parlamenti kormányt — mert ez a’ centralisatio’ lényege — az utópiák’sorába helyezik, az önálló kereskedési politicát, önálló védrendszert olly köny­­nyen kivihetőnek tartják! ’S a’ Hetilap hamis is tud lenni. A’ P. Hírlapnak, úgy­mond , egy hónap alatt kétszer jutott azon szerencse, hogy amonnan, a’ másik oldalról megdicsértetik. Hogy megmu­tassuk , miként mi olly insinuatiokkal nem sokat gondolunk, megvalljuk, hogy azóta amonnan egyszer ismét megdicsér­­tettünk, mi iránt magunkat azzal vigasztalhatjuk , hogy e’ szerencse nemcsak nekünk, hanem Kossuth Lajosnak, Deák Ferencznek is jutott. Ez magában valóban nem bűn , sem nem érdem­es tulajdonképen olly csekélység, hogy eszünk’ ágába sem juthatott volna illyesvalamit bárkire nézve is releválni. A’ Hetilap’ czikkének lényeges tartalma azonban reánk nézve ez: „nagyon természetes, ha az ausztriai ministerium a’ birodalom’ materiális egységét vezéreszmének veszi, ’s megfoghatlan, hogy ezen egység a’ vámsorompók’ eltörlése által még eddig nem eszközöltetett , — hajdan ez minden tekintetben reánk nézve is üdvös lett volna , most már ez nem segíthet rajtunk.“ — Azonban, mivel e’ dolog ausztriai szempontból úgy áll, mint azelőtt, valószínű, hogy a vámsorompók’ eltörlése iránt a’ kormány’ részéről indítvány létethetik. Ezen eventualitást valószínűnek talál­va, maga helyén van fontolóra venni, mit kell ezen eset­ben tennünk. „Ha a P. Hirlap, illy szempontból indulva, mondotta volna, mirajtunk csak olly vámrendezés segíthet, melly vagy szabad kereskedést ad az egész külfölddel, vagy pedig megvéd Ausztriának hazánk’ piaczát monopolizáló gyáripari elnyomó versenye alatt. Pártunknak kötelessége ezen al­ternatívát sürgetni. Azonban megtörténhetik , hogy egy­­ harmadik, a’vámsorompók’ megszüntetése fog indítványoz­­tatni, erre is készen kell lenni. Ha a’ Hirlap igy szól, nem lehetne kifogásunk ellene; — de egy kissé az eltörlés’ apológiájába ereszkedett, mintha az eltörlést, mint a’ le­hető legjobbat óhajtaná is. És ez ellen már, illy ridegen ál­lítva, van a’ Hetilapnak kifogása.“ Mindezekre csak azt feleljük , mikép’ mi e’ tárgyat a’ Hetilap’ ajánlott szempontjából is néztük , kiemelvén, hogy valószínű lévén, miszerint a’ vámsorompók’ megszüntetése inditványoztatik , az ellenzéknek készen kell lenni ezen eventualitásra. Hanem mi nézzük e’ dolgot más oldalairól is, — mert ha csak egy oldalról nézünk valamit, gyakran igen hamis világosságot nyerünk. Mi például nem tudunk úgy szólani, mint a’ Hetilap, mi nem mondhatjuk, hogy nekünk, ha a’ közbenső védvám meg nem adatik , szabad kereskedés kell az egész világgal, hiszen akkor a’ magyar iparnak nemcsak Ausztriával, hanem az egész világgal kellene versenyezni , ’s tudjuk is, hogy a’ vámtarifták nem a’ reciprocitás’ elvei szerint, hanem minden nemzet’tulajdon érdekei szerint szabályoztatnak,’s épen azért, ha piaczun­­kat minden nemzetnek megnyitnák , ne képzeljük magunk­nak, hogy nekünk minden piaczok megnyittatnának. Tovább megyünk. Mi azt sem mondhatjuk , hogy rajtunk csak olly rendezés segíthet, melly bennünket megvéd az ausztriai ipar ellen , — nem mondhatjuk azért , mivel politicai kér­déseket in abstracto tárgyalni nem szabad *) ’s mert nem akarunk senkit mystificálni,’s mert az illy politicának sikere nem lehet. Mi nem remélünk olly fényes eredményeket, mint a’ B. P. Híradó, melly a’ közönséget , habár más irányban , szinte mystificálja ; de hisszük , hogy a’ vám­sorompók’ megszüntetése több tekintetben segít rajtunk, ’s minden esetre kedvezőbb állapotra emelend bennünket, mint a’ jelen állapot. Mi nem óhajtjuk az eltörlést, mint a’ lehető legjobbat, hanem mint viszonyaink között — mi ezt hisszük — egyedül elérhető jót. Mondottuk előbbi czikkeinkben, hogy a’ közbenső vo­nal’ eltörlésével gyáraink nem fognak veszteni, mert ezen vonal most sem védi azokat az ausztriai műipar ellen. Mit felel reá a’ Hetilap ? „Szép vigasztalás! mivel nincs gyáriparunk, tehát vi­gasztaljuk magunkat, hogy jövendőben sem lesz. Szé­pen köszönöm.“ De mi is szépen köszönjük ezen okosko­dást. Az ausztriai industria drágábban ’s roszabbul produ­­cál, mint más országok’ gyáripara, az ausztriai iparral tehát könnyebben lehet versenyezni, — úgy hogy az ausz­triai ipar mellett hazánkban gyáripar keletkezhetik, főleg ha a’ vámsorompók’ megszüntetése által nemcsak Magyar­­országon, hanem az örökös tartományokban is piacza le­szen. Igen, szűnjék meg a’ vámvonal,’s az ausztriai iparnak egy része le fog jöni Magyarországba. A’ töke okvetlenül fölkeresendi azon előnyöket, mikkel hazánkat a’ természet olly bőven áldotta meg. Meg kell érintenünk továbbá azon eszmét, melly a’ He­tilap’ czikkén keresztül szövődik, miszerint tudniillik, ha a’ vámsorompók megszűnnének , az talán alkotmányos fölté­telek nélkül történhetnék. Ezen argumentum igen sok em­berre hathat. De erre nekünk is hathatós feleletünk van. Ha a’ magyar törvényhozásban nincs annyi erő, hogy ez al­kotmányos föltételeket keresztülvihesse, valljon nem a’ lehetőleg legnagyobb illusio-e hinni,hogy védrendszert bír­jon kivívni ? Mi a’ B. P. Híradóhoz intézett kérdéseket illeti: azokat egy részben magunk kívántuk hozzá intézni, feleljen ő azokra. Nekünk ez alkalommal még csak egypár szónk van hozzá. Míg a’B. P. Híradó azon alkotmányos föltételeket el nem fogadja, mik mellett mi a’ vámszövetséget eszközöltetni óhajtuk, — addig ünnepélyesen tagadjuk, hogy köztünk ’s közötte egyetértés volna , sőt, ha ez iránt nyilatkozni nem fog, kénytelenek leszünk hinni, hogy nem alkotmá­nyos lap; valamint ezúttal ki kell mondanunk, hogy szer­fölött nevetségesnek találjuk azon tant, mellyben a’ vám­ *) Meg kell itt jegyeznünk, mikép’, ha volna is kilátás, hogy némelly ágai iparunknak Ausztria’ ellenében védelmet nyer­jenek, az csak különös egyezkedés’ utján , tehát a’ vám~ szövetség' egy neme által lenne elérhető. 84

Next