Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)

1846-09-27 / 751. szám

— A* német színháznál most azon taktika uralkodik, hogy kihirdetik jókor, miszerint estére ez, vagy amaz éne­kesnő’ irányában roppant fütyülés van készülőban. A’ kiván­csi közönség majd agyon szorítja egymást, olly nagy szám­mal jelenik meg. A’ fütyülés elmarad , de az igazgató czélt ért. — Ez utóbbinak múlt vasárnap türtént kifütyeltetése miatt többi között 8 előkelő választó polgár jön váddal ter­helve és megidézve. — Az arenai scandalu­m’ hősei Dupuis és Krosso birkó­zók nyolcz napi börtönre ítéltettek. Azon tricot-öltözetben, mellyben birkóztak, kísértetének be, ’s igen röstelik, hogy illy állapotban kénytelenek elfogadni kedveseik’, barátaik’ visitejeit a’ börtönben. „Est namque illa disciplina i” — Klauzál Gábor külföldön utazik. Jelenleg London­ban van. — □ Erdélyi országgyűlés. A’ Múlt és Jelen rendkívüli toldalékban hozza hírül, miszerint a’ sept. 21—ki országos ülésben az udvari can­­cellar’ választására a’ szavazások megtörténtek. Lévén , úgymond , szózatolók 236-an (két szózat’ elvesztővel), többséget nyertek : római catholicusok: báró Jó­­zsika Sámuel 213, gróf Lázár László 106, Gál László 84; reformátusok: báró Kemény Ferenci 147, gróf Mikó Imre 129, gróf Degenfeld Otto 118; lutheránu­sok: id. báró Bruckenthal József 120, Salmen Ferencz 103, Konrád Mihály 95; unitáriusok: Daniel Elek 131 , Sala Mihály 130, Gálfalvi Imre 125.— Sept. 23-ra a’ kir. kincstárnoki választás tűzetett ki napi­rendre. De most lássuk, az E. H. után, a’ sept. 17-ki országos ülés’ közelebb megszakasztott folytatását. Tordamegye’ egyik követe elősorolta a’ lajstrombeli sérelmeket. Beszédének rövid tartalma ide megy ki. Az ország’ rendes múlt országgyűlésről is felterjesztették ő felségéhez a’ laj­strom iránti sérelmeiket, de nem hogy orvosolva volnának, sőt nevelvék. Ezen sérelmek’ ügyében felszólalni annyival szorosabb alkotmányos kötelesség , mennyivel kétségtelenebb, hogy minden törvényhozó testületnek legelső teendője magát számbavenni. A’ lajstrombeli sérelmek kétfélék : régiek és újak. (Szóló követ ol­vassa a’ régi sérelmeket a’ mull országgyűlés’ jegyzőkönyvéből). [Ilyenek, hogy a’ r. kath. püspök és a’nemes szász nemzet’is­­pánja,mint kir. kormányszéki tanácsnokok, úgy állanak a' lajstrom­ban, holott törvényszabta módon az ország’ Rendei által választva nem voltak. Némelly nevek után olly czimek irvák, mellyek azon egyéneket törvényesen soha sem illették; például „emeritus con­­si­l­i­a­r­i­us„-nak iratik olly’egyén, ki országgyűlés által vá­lasztva soha sem volt, és megyei hivatalnoknak, kit, a’ megyék törvényesen választottnak el nem ismertek. A’ t. kir. tábla’ elnökét ugyan országgyűlés választotta, de sem kir. adom­ánylevelét be nem mutatta, sem hivatali esküjét a’ KK és RR. előtt le nem tette. Vannak továbbá a’lajstromban olly egyének , kiket, ha különben alkalmasok, a’ Kir. és RR. kir. hivatalosoknak igen, de követeknek el nem ismerhetnek, mint a’ „k. fejérvári káptalan és k. monos­tori convent’ követei“ czimet viselők. A’ kormányszéki titoknokok nem betű, hanem, mindjárt a’ k. tanácsosok után, hivatali rendben sorolvák, miből azt következtethetni, hogy ők is a’ kormányszék’ nevezete alá foglalvák ; holott a’ törvény kormányszék alatt csak a’ „duodecemvirale“ consiliumot érti. Régi sérelem ezeken kívül, hogy a’ bevett vallásuk’ arányira, a’ kir. hivatalosok’ nevezésében nincs tekintet ; és mindezeknél súlyosabb, hogy a’ kir. hivatalo­sok’ száma sokkal felülmúlja a’ követekét, hogy némelly korábbi országgyűlésekre meghívott kir. hivatalosok törvényhozói díszes hivataluktól minden kihallgatás nélkül megfosztanak. Végre, hogy a’ kir. hivatalosok’ névsora nem ’ felége’ k. k. leirata, hanem kormányszéki intézmény mellett közöltetik. Uj sérelem a’ szász nemzet’ ispánja’ választása’ módjának törvényhozási utón kívüli változtatása. Kettős sérelem ez: a’ kormány és nemzet’ részéről. Szóló bővebb taglalásába ereszkedik. Jóvá lehet azt tenni itt az országgyűlésen. Adják be f. i. a' nemes szász nemzet’ követei az ispánválasztási uj rendszert az országgyűlésnek, hogy törvény­­czikkbe iktattassék. Mi az elősorolt sérelmek’ orvoslása' módját illeti, szóló­ véleménye röviden az, hogy egy feliratban terjesz­tessenek fel, mint az 1841-ki országgyűlésen történt. Egy kir. tbiró il­y érletemben nyilatkozott. Vannak or­szággyűlési tárgyak, mellyek fontosak azért, minthogy egy sze­rencsésebb jövő kornak jogokat és kötelességeket hagynak fel megoldás végett, de jelenben, ha a­ múlt példákból következéseket vonhatni, igen kevés, vagy épen semmi sikerre nem számíthatunk. Ha illy tárgyak körül múlt országgyűléseink hosszas vitatkozás után szerencsések valának bizonyos utat kijelölni, kötelességem­nek tartom most is ezen utat követni, és a’ vitatkozások’ terére inkább olly kérdések’ tekintetében lépni által, miket honunk­ kö­rülményei ’s viszonyaink, a’jelen’s jövendőnek jólléte’ alapítása végett, sikerre vezérelnünk engednek. Ez elvből kiindulva, ha a’ lajstrom körüli sérelmeket, miket nemes Tordavármegye’ követe elősorolt, tekintem, nagyobb részök ollyan, mik mind az 1837- ki, mind 1841-ki országgyűléseken előfordultak ; és e’ két or­szággyűlésen a’ többség által sérelmeknek ismertettek. Igen sok van e’ sérelmek közt, mik az én egyéni meggyőződésemmel most is ellenkeznek; de én meggyőződésemet vitatni nem kívánom; maradjon azokra nézve a’ t. Kir. és RR. többségének 1841 -ki határozata. Minden alkotmányos országban vannak pártok, és vannak eszmék e’ pártok felett, miket mindnyájoknak egyiránt kell, több különböző nézeteik mellett is, becsben tartani; mert a’ köz­­jóllétűek eszközlése minden pártoknak egyiránti czélja. Illy fenső eszmének tekintem én az alkotmányosság’ fentartását. És ha mi most sérelmeket, miket must országgyűléseink sérelmeknek ismer­tek el, kezdünk vitatni; ha a' többség azt, mi eddig sérelemnek nyilváníttatott, nem sérelemnek fogja végezni: hol a’ határ, mi­nél ezen modorban meg fógunk állani? Változó minden a’ nap alatt; változhatnak többszöri országgyűléseinken a' többség’ né­zetei; és ha múlt országgyűléseinknek a’ sérelmi pályán kifejtett nézeteit megdönteni kezdjük felöbb egy ’s más sérelmekről, utóbb a’ többiekröl mondhatja a’ többség, hogy nem sérelmek, mig ezen át végre az alkotmánytalanságig alásülyedhet. (Helyes.) Szónok ismétli: igen sok van Tordamegye’ előadásában, mik nézeteivel ellenkeznek ; de kifejlett ezek iránt a’ KK. és RR. nézete 1841-ben, vitatni nem kívánja, hanem joga ma­rad fen azt követni, mit az országgyűlésen is tett a’ minoritás , t. i. ha szükségesnek véli, külön véleményt adni be a’ t. KK. és RR. határozata ellen. Egy uj sérelem adatott elé nemes Torda­megye’ követe által; ez a’ nemes szász nemzet’ ispánjának válasz­tása. Szóló a’ szász nemzet’ mostani ispánját törvényesebbnek tartja, mint bármellyik szász ispánt előtte. Mindazonáltal nem ta­gadhatja , hogy azon választásmód iránti intézkedést, mit az igazgatás közelebbről tett, óhajtotta volna, hogy törvényhozási úton történjék. És igy, habár ezen választási mód mind a’ szász nemzet’ óhajtásával és állásával, mind az ispáni hivatal’ mostani fontosságával legösszehangzóbb, de a’ dolog’ állandósága 's épen a’ szász nemzet’ alkotmányos jogai’ biztosítása’ tekintetéből jónak látja, ha a’ t. KK. és RR. később maga rendén , a’ királyi előterjesztések után , ezen választási módra törvényhozói figyel­­möket kiterjesztik. A' lajstrom körüli többi sérelmek’ megszünte­tésére nézve legelőbb kifejezett elve szerint, jónak látja az 1841- ki országgyülés által felvett utat követni, miszerint: ezen sérel­mek vagy ollyanok , miknek megszüntetése a’ I. Kir. és RR-től és a’ királyi főkormányszék’ közremunkálásától függ, vagy ollya­nok, mikre nézve, alázatos feliratukkal felséges fejedelmünk’ ebbe kell folyamodni, és ő felsége’ kegyelmes intézkedését kérni. Az elsőkre nézve jónak látja elnök ö­nmagát felszólitani. Hivének például, hogy nemes Krasznamegyének csak egy követe van, és hogy Udvarhely’ városának egy követe sincs. Ezekre nézve elnök ö­nmaga a' kir. fökormányszék’ utján ki fogja eszközölni, hogy követeiket küldjék el. Az utóbbiakra nézve , azon kérdés’ tekin­tetében , hogy ő felségéhez feliratukat a’ Kir. és RR. most rögtön, vagy csak későbbre tegyék meg, méltóztassanak — úgymond — figyelmükkel visszamenni 1841-ki országgyűlésünkre. Három napot vitatkozánk e’ kérdés felett, és a’ többség’ határozata lett, hogy a’ lajstrombeli sérelmekröli feliratot későbbre tegyék meg, kapcsolatban egy olly kir. feirattal, mi hasonló tárgyban az 1837-ki országgyűlésről felterjesztett sérelmekre érkezett, ’s­­ nem tárgyaltatott volt. Most hasonló eset van. 1841—43-ki or­szággyűlésről felterjesztett lajstromi sérelmek’ tárgyában, szint­­. úgy érkezett azon országgyűlésre egy kegyelmes kir. leirat, ’s ez máig is a’ t. kir. és RR. előtt áll. Véleménye tehát a’ lajstrom' iránti feliratra az , hogy ezen felirat’ bővebb tárgyalása és felter­jesztése későbbre, t. i. akkorra halasztassék , mikor a' sokszor érdekelt kir. leirat szőnyegen fog lenni. (Helyes.) Egy más kir. t.biró, ha sérelem van a’ lajstromban, azt a’ kir. előadások’ során a’ 4-ik ponttal kívánja tárgyaltatni. L­­­e­be­n s­z­ék­ egyik követe elismeri, hogy a’ rendeknek joguk van magukat számba venni, és hogy a’ meghívott, de meg nem jelent országgyűlési tagok’ felszólítása iránt a’ kormányszék értesittessék ; de törvényellenesnek tartja a’ lajstrombeli sérelme­ket előlegesen tárgyalni. Több fontos okai vannak. Az 1791 : 11. t.czikk mindenekelőtt a'k. előadások’ felvételét rendeli. Az 1791 — ki országgyűlésen a' lajstrom’ tárgyalása a' kir. előadások után történt, melly alkalommal Sz.-Ujvár’ és Erzsébetváros­ ország­gyűlési képviseletének ügye is fenforgott. A’ lajstrom’ tárgyában az 1837-ki országgyűlésben tett felírásra 1838-ban érkezett k. leirat a’ rendek’ eljárását nem helyeselvén , a’ rend’ megtartására utasítja. 1841-ben utasittatnak a' rendek, hogy az előbbi leirat­hoz alkalmazzák magokat. Végre a’mostani leirat' szavai is tisztán azt parancsolják, miszerint: ante quasvis alias deliberationes 'stb. Mihez képest a’ lajtrombeli sérelmek’ tárgyalásának most helye nem lehet. Kolozsmegye’ egyik követe megjegyezte, mikint a’ laj­strom van a’ mai tanácskozás’ tárgyául kitűzve. Egy kir. hivatalos, több országgyűlések’jegyzőköny­veiből, úgy látja, hogy az ország’ rendei mindenkor a’ lajstromot olvasták fel legelőször. Véleménye az , hogy most is olvastassák fel. Mi a’ benne lehető sérelmeket illeti, tárgyalásukat akkorra kívánja halasztani, mikor az e’ tárgybeli k. k. leirat szőnyegen­­ lesz. Egy más kir. hivatalos, helytelennek látja itt a’laj­strom’ tárgyalását ’stb. Midőn fenebbi nézetét először nyilvánitá, azt szóló nem royalismusból téve. E’ teremben csak vélemény és ellenvélemény lehet, nem royalismus és antiroyalismus. Szóló egyébiránt nem szégyenli kimondani, hogy szereti a’királyt, ezt minden hazafi tartozik tenni (zúgás). Háládatlan fia lenne az, ki csak az anyát szeretné, az apát pedig nem. (Elnök: csak a’ tárgyhoz méltóztassék szólani.) A’ Compilata’ 18-ik edictumában a’ van , hogy az elnök olvastassa fel a’ catalogust, ’s a’ ki jelen nincs, 200 ftig bűntettessé!*. A’ catalogus-olvasás megtörtént akkor, mikor a' követ urak credentionalisaikat beadták. Elnök ő­nmagát szóló nem akarja számadásra vonni , kit bocsátott el, kit nem. Ha a­ t. Kir. és RR. sérelmet találnak abban, hogy szóló, vagy más miért regalista, nem itt a’ helye orvosolni; hozzanak törvényt iránta a’ maga rendjn. Cs­iksz­ék’ egyik követe szerint a’szebenszéki indítvány, mellynek, ha az előtte szóló kir. hivatalostól* nem hallja, nem hitte volna, hogy találkozzék e’teremben pártolója, miután a’ lajstrom’ tárgyalása többé státus quaestionis nem lehet, merőben időutáni. Szóló a’ Tordamegye’ követe által elősorolt sérelmeket pártolja , csupán annyit tevén még utasítása’ következtében hozzá­­jok, miszerint küldői tetemes sérelemnek tekintik azt, hogy a’ kir. hivatalosok’ kinevezésében a’ törvényhatóságokra való tekin­tet annyira el van mellőzve , hogy a’ Csikszékben lakó nemesek­­ közül e’ jelen országgyűlésre azokon kívül, kik hivataluknál fogva­­ szoktak kir hivatalosok lenni, senki sincs kinevezve. Nem kívánja­­ szóló követ azon elvet állitni fel, hogy valaki akár alkalmas,­­ akár nem , kir. hivatalossá neveztessék azért, mert egyik vagy­­ másik törvényhatóság’tagja; de úgy véli, hogy miután a’tör-­­ vényhozásba való befolyás minden törvényhatóságnak elvitathat­­t­­ ha joga , akkép’kellene belőle minden törvényhatóságot részel­­tetni, hogy ha vannak e’ pályára alkalmas tagjai, ki ne zárassa­nak. Fedig reméli szóló, miszerint azt, hogy e’ székely törvény­­hatóságban, az eredeti nemességnek er ősi fészkében, egy sem volna törvényhozói pályára alkalmas, a’ KK. és RR. közül senki sem fogja állítani. Senki sem tagadja, folytató, hogy a’ kir. hi­vatalossá lehet és az alkotmánynak egyik nevezetes kedvezése azt sem­ , mikint küldői a’ közállománynak aránylag talán legtöbb ter­heit hordozzák. Ha tehát a’ terhekből bővön kijut részök, a’ ked­vezményekből is részeltetni kellene; mert azon státus áll legszi­lárdabban , mellynek kedvezései és terhei aránylag vannak minden polgárra felosztva. Küldői ezen sérelmek’ orvoslását nem a’ re­­galisták’ számának szaporításával kívánják orvosoltatni, hanem csak akkor, midőn a’ természet’ rendin bekövetkező halál által számuk leapadott­. Utasítása’ nyomán továbbá sérelemnek nyilvá­nítja szóló azt is, hogy törvény’ ellenére az országgyűlés’ éven­kénti tartása elhalasztatott. Mi végre , a’ napirenden levő tárgyra vonatkozólag, azon kérdést illeti, valljon a’lajstrombeli sérel­meket most, vagy később kelljen-e felterjeszteni; a’tanácsko­zási jó rend kívánván, hogy egyik tárgyról a’ másikra átmenetei ne történjék , valamig teljesen be nincs fejezve, óhajtja , hogy a’ felírás, mihelyt az e’tárgybeli tanácskozás bevégződik’ azonnal felterjesztessék. Elnök: Miután a’ KK. és RR. többsége, szóló elnök’ véle­ménye ellen, a’ közelebbi ülésben a’ lajstrom’ tárgyalását elhatá­rozta , nézete szerint a’ mai ülésben visszamenni e’ kérdésre többé­­ nem lehet. (Helyes.) Különböző véleményeket hallott a’ lajstrom­ban található sérelmekre nézve. Ha mélyen akarnának a’ KK. és RR. e’ tárgyba ereszkedni, napokat lökhetnének el. Azt hiszi, egy kérdéssel mindennek véget vethetni, mondják ki t. i. a’ KK. és RR. kivánják-e mind azt, mit a’múlt országgyűlésen a’Saj­­j sírom’tárgyában mint sérelmet felterjesztettek, most is úgy te­kinteni, vagy pontonkinti tárgyalásukba kivánnak bocsátkozni? Először tehát azt kell elhatározni: állanak-e KK. és RR. mind azon nézetek mellett, mellyeket 1841-ben kifejtettek. (Közfel­kiáltás : állunk). Méltóztassanak felállás által a’ többséget kimu­tatni. (A’ KK. és RR. majd mindnyájan felállanak). Ha a’ KK. és RR~nek még uj sérelmök is van, millyennek a’ szász ispán’ vá­lasztása’ módját nyilvánították, azt maga utján tárgyalhatják. Ezek után azt is szükséges lesz elhatározni: a’ felírás most történjék-e meg , vagy később ? Egy kir. hivatalos, óhajtaná a’ sérelmek’ mezejéről lelépni, azért a’ Torda’ követe által felolvasott sérelmeket ma­gáéivá nem teheti. A’ szász ispán’ választásában sem lát sérelmet. Ha a’ regalisták’ igen nagyszámú sérelem, törvényhozás’ útján kí­vánná orvosolni. De ezen állítólagos sérelmeket a’ kir. előadások után kívánná felvétetni. Hunyadmegye’ követe, a’lajstrombeli sérelmek’ felter­jesztésére nézve az 1841-beli gyakorlat mellett szavaz. Szóló osztályozni kívánja a’ lajstrombeli sérelmeket. Vannak ollyanok, e’ mellyek részint elenyésztettek, részint pedig változtak a’ mait hongyülés óta. Pénteken a’ kir. tábla’ elnöke,, ha jól emlékszik sz. hivatali esküjét az ország’ rendei előtt letette. A’ múlt országgyű­lési lajstromban több illetéktelen hivatali czimek voltak, a’ mosta­niban csak egy. A’ lajstrombeli sérelmek továbbá részint ollyanok, mellyeknek orvoslását a’ KK. és RR. felirat’ útján szorgalmazand­­ják , részint pedig , a’ mellyeken rögtön segíthetnek. Ez utób­biak’ sorába tartozik, hogy Krasznamegyének csak egy, Udvar­hely városának pedig egy követe sincs a’jelen hongyülésen. Ezek az 1­841 -ki gyakorlat szerint rögtön elenyésztethetők a’ k. kor­mányszék által. Végül szóló követnek utasításánál fogva még egy sérelmet kötelessége a’ KK. és RR. elébe terjeszteni. Az Apr. III. r. 17. sz. a’ leopoldi hitlevél’ 10-dik pontja ’s az 1791 —beli X. t. czikk világosan rendeli az országgyűlésnek minden évbeni tar­tását. Hunyadm. a’ legelső, bármelly tárgyban teendő felírás’ mellett külön feliratban óhajtja ő felségét megkérendőnek, hogy az idézett törvényeket megtartani méltóztassék. Elnök: D­nmlga újra figyelmezteti a’szólókat, hogy a’ lajstrom’ tárgyalása van szőnyegen; ha a’követ urak indit­­­ványokkal akarnak fellépni, kérjenek sort reá. A’ törvény ren­­­­deli, hogy valamig egy tárgy feletti vitatkozások be nem fejezvék, s másra át ne menjenek. Fogarasvidék’ követének beszédéből kiemeljük a’ követ­kező pontokat: Sok országgyűlési tanácskozáson volt jelen szóló, úgymond, de illyenben, mint a’ mai, melly , nem mondja szen­vedélyesben , de zavarosabban folyt volna, soha sem. Beszélünk a’ lajstromról a’ nélkül, hogy előttünk állana , vagy a’ mai ülés­ben felolvasták volna. Igaz, hogy kéziratra volt bocsátva, ’s talán felteszik , hogy a’ ki akarta, megnézhette. Némelly szónokok hozzá szólottak érdemlegesen, mint Torda Jn. követe és egy kir. t.biró ur. Voltak mások, kik vissza akarván térni a’ múlt ülésben bevégzett kérdésre, a’ felett akarnak vitatkozni, valljon kell- e’ lajstromot tárgyalni vagy nem. Ez a’ jó renddel meg nem egyez­tethető. Mi magát a’ tárgy’ érdemét illeti, előadó többek közt szóló, hogy a’ mennyiben a’ körülmények változást nem szen­vedtek, a’ következetesség kívánja, hogy, ok nélkül a’ múlt orsz. gyűlési határozattól el nem távozván, az akkori sérelmeket ma is azoknak ismerjük. A’ r. cath. püspök’ korra, tanácsossága épen azon ponton áll most is, mint állott a’ múlt országgyűléskor. A jelenlegi püspök , mlg a’ személyét senki sem tiszteli iokább mint szóló követ; de a’ leopoldi diploma’ 8-ik pontja is az 17­91-ik: 20 r. cs. meghatározza, mikint lehet valaki consiliariussá; a tisztelt egyházfőnök’ korm. tanácsossá tétele nem az idézett tör­­vényak’ rendelete szerint történt, ’s ebben rejlik a’ sérelem, így áll a’ dolog azon törvényellenes czimekre nézve is, mellyek né­­melly nevekhez mellékeltetnek. Consiliariusnak mondatik olly egyén, ki országosan azzá választva nem volt, így a’ kormány­széki titoknokokkal és azon érdemes egyénekkel, kiket szóló mint regalistákat üdvözöl, de mint követeket törvényesen megjelentek­nek nem tekinthet. De mind­ezeknél van egy sokkal fontosabb kérdés, melly alkotmányunknak nem külszínét, hanem lényegét tárgyazza. ’s ez a’ kir. hivatalosoknak a’ követekét sokkal tulkra- 208

Next