Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)
1846-09-27 / 751. szám
— A* német színháznál most azon taktika uralkodik, hogy kihirdetik jókor, miszerint estére ez, vagy amaz énekesnő’ irányában roppant fütyülés van készülőban. A’ kiváncsi közönség majd agyon szorítja egymást, olly nagy számmal jelenik meg. A’ fütyülés elmarad , de az igazgató czélt ért. — Ez utóbbinak múlt vasárnap türtént kifütyeltetése miatt többi között 8 előkelő választó polgár jön váddal terhelve és megidézve. — Az arenai scandalum’ hősei Dupuis és Krosso birkózók nyolcz napi börtönre ítéltettek. Azon tricot-öltözetben, mellyben birkóztak, kísértetének be, ’s igen röstelik, hogy illy állapotban kénytelenek elfogadni kedveseik’, barátaik’ visitejeit a’ börtönben. „Est namque illa disciplina i” — Klauzál Gábor külföldön utazik. Jelenleg Londonban van. — □ Erdélyi országgyűlés. A’ Múlt és Jelen rendkívüli toldalékban hozza hírül, miszerint a’ sept. 21—ki országos ülésben az udvari cancellar’ választására a’ szavazások megtörténtek. Lévén , úgymond , szózatolók 236-an (két szózat’ elvesztővel), többséget nyertek : római catholicusok: báró Józsika Sámuel 213, gróf Lázár László 106, Gál László 84; reformátusok: báró Kemény Ferenci 147, gróf Mikó Imre 129, gróf Degenfeld Otto 118; lutheránusok: id. báró Bruckenthal József 120, Salmen Ferencz 103, Konrád Mihály 95; unitáriusok: Daniel Elek 131 , Sala Mihály 130, Gálfalvi Imre 125.— Sept. 23-ra a’ kir. kincstárnoki választás tűzetett ki napirendre. De most lássuk, az E. H. után, a’ sept. 17-ki országos ülés’ közelebb megszakasztott folytatását. Tordamegye’ egyik követe elősorolta a’ lajstrombeli sérelmeket. Beszédének rövid tartalma ide megy ki. Az ország’ rendes múlt országgyűlésről is felterjesztették ő felségéhez a’ lajstrom iránti sérelmeiket, de nem hogy orvosolva volnának, sőt nevelvék. Ezen sérelmek’ ügyében felszólalni annyival szorosabb alkotmányos kötelesség , mennyivel kétségtelenebb, hogy minden törvényhozó testületnek legelső teendője magát számbavenni. A’ lajstrombeli sérelmek kétfélék : régiek és újak. (Szóló követ olvassa a’ régi sérelmeket a’ mull országgyűlés’ jegyzőkönyvéből). [Ilyenek, hogy a’ r. kath. püspök és a’nemes szász nemzet’ispánja,mint kir. kormányszéki tanácsnokok, úgy állanak a' lajstromban, holott törvényszabta módon az ország’ Rendei által választva nem voltak. Némelly nevek után olly czimek irvák, mellyek azon egyéneket törvényesen soha sem illették; például „emeritus consiliarius„-nak iratik olly’egyén, ki országgyűlés által választva soha sem volt, és megyei hivatalnoknak, kit, a’ megyék törvényesen választottnak el nem ismertek. A’ t. kir. tábla’ elnökét ugyan országgyűlés választotta, de sem kir. adománylevelét be nem mutatta, sem hivatali esküjét a’ KK és RR. előtt le nem tette. Vannak továbbá a’lajstromban olly egyének , kiket, ha különben alkalmasok, a’ Kir. és RR. kir. hivatalosoknak igen, de követeknek el nem ismerhetnek, mint a’ „k. fejérvári káptalan és k. monostori convent’ követei“ czimet viselők. A’ kormányszéki titoknokok nem betű, hanem, mindjárt a’ k. tanácsosok után, hivatali rendben sorolvák, miből azt következtethetni, hogy ők is a’ kormányszék’ nevezete alá foglalvák ; holott a’ törvény kormányszék alatt csak a’ „duodecemvirale“ consiliumot érti. Régi sérelem ezeken kívül, hogy a’ bevett vallásuk’ arányira, a’ kir. hivatalosok’ nevezésében nincs tekintet ; és mindezeknél súlyosabb, hogy a’ kir. hivatalosok’ száma sokkal felülmúlja a’ követekét, hogy némelly korábbi országgyűlésekre meghívott kir. hivatalosok törvényhozói díszes hivataluktól minden kihallgatás nélkül megfosztanak. Végre, hogy a’ kir. hivatalosok’ névsora nem ’ felége’ k. k. leirata, hanem kormányszéki intézmény mellett közöltetik. Uj sérelem a’ szász nemzet’ ispánja’ választása’ módjának törvényhozási utón kívüli változtatása. Kettős sérelem ez: a’ kormány és nemzet’ részéről. Szóló bővebb taglalásába ereszkedik. Jóvá lehet azt tenni itt az országgyűlésen. Adják be f. i. a' nemes szász nemzet’ követei az ispánválasztási uj rendszert az országgyűlésnek, hogy törvényczikkbe iktattassék. Mi az elősorolt sérelmek’ orvoslása' módját illeti, szóló véleménye röviden az, hogy egy feliratban terjesztessenek fel, mint az 1841-ki országgyűlésen történt. Egy kir. tbiró ily érletemben nyilatkozott. Vannak országgyűlési tárgyak, mellyek fontosak azért, minthogy egy szerencsésebb jövő kornak jogokat és kötelességeket hagynak fel megoldás végett, de jelenben, ha a múlt példákból következéseket vonhatni, igen kevés, vagy épen semmi sikerre nem számíthatunk. Ha illy tárgyak körül múlt országgyűléseink hosszas vitatkozás után szerencsések valának bizonyos utat kijelölni, kötelességemnek tartom most is ezen utat követni, és a’ vitatkozások’ terére inkább olly kérdések’ tekintetében lépni által, miket honunk körülményei ’s viszonyaink, a’jelen’s jövendőnek jólléte’ alapítása végett, sikerre vezérelnünk engednek. Ez elvből kiindulva, ha a’ lajstrom körüli sérelmeket, miket nemes Tordavármegye’ követe elősorolt, tekintem, nagyobb részök ollyan, mik mind az 1837- ki, mind 1841-ki országgyűléseken előfordultak ; és e’ két országgyűlésen a’ többség által sérelmeknek ismertettek. Igen sok van e’ sérelmek közt, mik az én egyéni meggyőződésemmel most is ellenkeznek; de én meggyőződésemet vitatni nem kívánom; maradjon azokra nézve a’ t. Kir. és RR. többségének 1841 -ki határozata. Minden alkotmányos országban vannak pártok, és vannak eszmék e’ pártok felett, miket mindnyájoknak egyiránt kell, több különböző nézeteik mellett is, becsben tartani; mert a’ közjóllétűek eszközlése minden pártoknak egyiránti czélja. Illy fenső eszmének tekintem én az alkotmányosság’ fentartását. És ha mi most sérelmeket, miket must országgyűléseink sérelmeknek ismertek el, kezdünk vitatni; ha a' többség azt, mi eddig sérelemnek nyilváníttatott, nem sérelemnek fogja végezni: hol a’ határ, minél ezen modorban meg fógunk állani? Változó minden a’ nap alatt; változhatnak többszöri országgyűléseinken a' többség’ nézetei; és ha múlt országgyűléseinknek a’ sérelmi pályán kifejtett nézeteit megdönteni kezdjük felöbb egy ’s más sérelmekről, utóbb a’ többiekröl mondhatja a’ többség, hogy nem sérelmek, mig ezen át végre az alkotmánytalanságig alásülyedhet. (Helyes.) Szónok ismétli: igen sok van Tordamegye’ előadásában, mik nézeteivel ellenkeznek ; de kifejlett ezek iránt a’ KK. és RR. nézete 1841-ben, vitatni nem kívánja, hanem joga marad fen azt követni, mit az országgyűlésen is tett a’ minoritás , t. i. ha szükségesnek véli, külön véleményt adni be a’ t. KK. és RR. határozata ellen. Egy uj sérelem adatott elé nemes Tordamegye’ követe által; ez a’ nemes szász nemzet’ ispánjának választása. Szóló a’ szász nemzet’ mostani ispánját törvényesebbnek tartja, mint bármellyik szász ispánt előtte. Mindazonáltal nem tagadhatja , hogy azon választásmód iránti intézkedést, mit az igazgatás közelebbről tett, óhajtotta volna, hogy törvényhozási úton történjék. És igy, habár ezen választási mód mind a’ szász nemzet’ óhajtásával és állásával, mind az ispáni hivatal’ mostani fontosságával legösszehangzóbb, de a’ dolog’ állandósága 's épen a’ szász nemzet’ alkotmányos jogai’ biztosítása’ tekintetéből jónak látja, ha a’ t. KK. és RR. később maga rendén , a’ királyi előterjesztések után , ezen választási módra törvényhozói figyelmöket kiterjesztik. A' lajstrom körüli többi sérelmek’ megszüntetésére nézve legelőbb kifejezett elve szerint, jónak látja az 1841- ki országgyülés által felvett utat követni, miszerint: ezen sérelmek vagy ollyanok , miknek megszüntetése a’ I. Kir. és RR-től és a’ királyi főkormányszék’ közremunkálásától függ, vagy ollyanok, mikre nézve, alázatos feliratukkal felséges fejedelmünk’ ebbe kell folyamodni, és ő felsége’ kegyelmes intézkedését kérni. Az elsőkre nézve jónak látja elnök önmagát felszólitani. Hivének például, hogy nemes Krasznamegyének csak egy követe van, és hogy Udvarhely’ városának egy követe sincs. Ezekre nézve elnök önmaga a' kir. fökormányszék’ utján ki fogja eszközölni, hogy követeiket küldjék el. Az utóbbiakra nézve , azon kérdés’ tekintetében , hogy ő felségéhez feliratukat a’ Kir. és RR. most rögtön, vagy csak későbbre tegyék meg, méltóztassanak — úgymond — figyelmükkel visszamenni 1841-ki országgyűlésünkre. Három napot vitatkozánk e’ kérdés felett, és a’ többség’ határozata lett, hogy a’ lajstrombeli sérelmekröli feliratot későbbre tegyék meg, kapcsolatban egy olly kir. feirattal, mi hasonló tárgyban az 1837-ki országgyűlésről felterjesztett sérelmekre érkezett, ’s nem tárgyaltatott volt. Most hasonló eset van. 1841—43-ki országgyűlésről felterjesztett lajstromi sérelmek’ tárgyában, szint. úgy érkezett azon országgyűlésre egy kegyelmes kir. leirat, ’s ez máig is a’ t. kir. és RR. előtt áll. Véleménye tehát a’ lajstrom' iránti feliratra az , hogy ezen felirat’ bővebb tárgyalása és felterjesztése későbbre, t. i. akkorra halasztassék , mikor a' sokszor érdekelt kir. leirat szőnyegen fog lenni. (Helyes.) Egy más kir. t.biró, ha sérelem van a’ lajstromban, azt a’ kir. előadások’ során a’ 4-ik ponttal kívánja tárgyaltatni. Leben szék egyik követe elismeri, hogy a’ rendeknek joguk van magukat számba venni, és hogy a’ meghívott, de meg nem jelent országgyűlési tagok’ felszólítása iránt a’ kormányszék értesittessék ; de törvényellenesnek tartja a’ lajstrombeli sérelmeket előlegesen tárgyalni. Több fontos okai vannak. Az 1791 : 11. t.czikk mindenekelőtt a'k. előadások’ felvételét rendeli. Az 1791 — ki országgyűlésen a' lajstrom’ tárgyalása a' kir. előadások után történt, melly alkalommal Sz.-Ujvár’ és Erzsébetváros országgyűlési képviseletének ügye is fenforgott. A’ lajstrom’ tárgyában az 1837-ki országgyűlésben tett felírásra 1838-ban érkezett k. leirat a’ rendek’ eljárását nem helyeselvén , a’ rend’ megtartására utasítja. 1841-ben utasittatnak a' rendek, hogy az előbbi leirathoz alkalmazzák magokat. Végre a’mostani leirat' szavai is tisztán azt parancsolják, miszerint: ante quasvis alias deliberationes 'stb. Mihez képest a’ lajtrombeli sérelmek’ tárgyalásának most helye nem lehet. Kolozsmegye’ egyik követe megjegyezte, mikint a’ lajstrom van a’ mai tanácskozás’ tárgyául kitűzve. Egy kir. hivatalos, több országgyűlések’jegyzőkönyveiből, úgy látja, hogy az ország’ rendei mindenkor a’ lajstromot olvasták fel legelőször. Véleménye az , hogy most is olvastassák fel. Mi a’ benne lehető sérelmeket illeti, tárgyalásukat akkorra kívánja halasztani, mikor az e’ tárgybeli k. k. leirat szőnyegen lesz. Egy más kir. hivatalos, helytelennek látja itt a’lajstrom’ tárgyalását ’stb. Midőn fenebbi nézetét először nyilvánitá, azt szóló nem royalismusból téve. E’ teremben csak vélemény és ellenvélemény lehet, nem royalismus és antiroyalismus. Szóló egyébiránt nem szégyenli kimondani, hogy szereti a’királyt, ezt minden hazafi tartozik tenni (zúgás). Háládatlan fia lenne az, ki csak az anyát szeretné, az apát pedig nem. (Elnök: csak a’ tárgyhoz méltóztassék szólani.) A’ Compilata’ 18-ik edictumában a’ van , hogy az elnök olvastassa fel a’ catalogust, ’s a’ ki jelen nincs, 200 ftig bűntettessé!*. A’ catalogus-olvasás megtörtént akkor, mikor a' követ urak credentionalisaikat beadták. Elnök őnmagát szóló nem akarja számadásra vonni , kit bocsátott el, kit nem. Ha a t. Kir. és RR. sérelmet találnak abban, hogy szóló, vagy más miért regalista, nem itt a’ helye orvosolni; hozzanak törvényt iránta a’ maga rendjn. Csikszék’ egyik követe szerint a’szebenszéki indítvány, mellynek, ha az előtte szóló kir. hivatalostól* nem hallja, nem hitte volna, hogy találkozzék e’teremben pártolója, miután a’ lajstrom’ tárgyalása többé státus quaestionis nem lehet, merőben időutáni. Szóló a’ Tordamegye’ követe által elősorolt sérelmeket pártolja , csupán annyit tevén még utasítása’ következtében hozzájok, miszerint küldői tetemes sérelemnek tekintik azt, hogy a’ kir. hivatalosok’ kinevezésében a’ törvényhatóságokra való tekintet annyira el van mellőzve , hogy a’ Csikszékben lakó nemesek közül e’ jelen országgyűlésre azokon kívül, kik hivataluknál fogva szoktak kir hivatalosok lenni, senki sincs kinevezve. Nem kívánja szóló követ azon elvet állitni fel, hogy valaki akár alkalmas, akár nem , kir. hivatalossá neveztessék azért, mert egyik vagy másik törvényhatóság’tagja; de úgy véli, hogy miután a’tör- vényhozásba való befolyás minden törvényhatóságnak elvitathatt ha joga , akkép’kellene belőle minden törvényhatóságot részeltetni, hogy ha vannak e’ pályára alkalmas tagjai, ki ne zárassanak. Fedig reméli szóló, miszerint azt, hogy e’ székely törvényhatóságban, az eredeti nemességnek er ősi fészkében, egy sem volna törvényhozói pályára alkalmas, a’ KK. és RR. közül senki sem fogja állítani. Senki sem tagadja, folytató, hogy a’ kir. hivatalossá lehet és az alkotmánynak egyik nevezetes kedvezése azt sem , mikint küldői a’ közállománynak aránylag talán legtöbb terheit hordozzák. Ha tehát a’ terhekből bővön kijut részök, a’ kedvezményekből is részeltetni kellene; mert azon státus áll legszilárdabban , mellynek kedvezései és terhei aránylag vannak minden polgárra felosztva. Küldői ezen sérelmek’ orvoslását nem a’ regalisták’ számának szaporításával kívánják orvosoltatni, hanem csak akkor, midőn a’ természet’ rendin bekövetkező halál által számuk leapadott. Utasítása’ nyomán továbbá sérelemnek nyilvánítja szóló azt is, hogy törvény’ ellenére az országgyűlés’ évenkénti tartása elhalasztatott. Mi végre , a’ napirenden levő tárgyra vonatkozólag, azon kérdést illeti, valljon a’lajstrombeli sérelmeket most, vagy később kelljen-e felterjeszteni; a’tanácskozási jó rend kívánván, hogy egyik tárgyról a’ másikra átmenetei ne történjék , valamig teljesen be nincs fejezve, óhajtja , hogy a’ felírás, mihelyt az e’tárgybeli tanácskozás bevégződik’ azonnal felterjesztessék. Elnök: Miután a’ KK. és RR. többsége, szóló elnök’ véleménye ellen, a’ közelebbi ülésben a’ lajstrom’ tárgyalását elhatározta , nézete szerint a’ mai ülésben visszamenni e’ kérdésre többé nem lehet. (Helyes.) Különböző véleményeket hallott a’ lajstromban található sérelmekre nézve. Ha mélyen akarnának a’ KK. és RR. e’ tárgyba ereszkedni, napokat lökhetnének el. Azt hiszi, egy kérdéssel mindennek véget vethetni, mondják ki t. i. a’ KK. és RR. kivánják-e mind azt, mit a’múlt országgyűlésen a’Sajj sírom’tárgyában mint sérelmet felterjesztettek, most is úgy tekinteni, vagy pontonkinti tárgyalásukba kivánnak bocsátkozni? Először tehát azt kell elhatározni: állanak-e KK. és RR. mind azon nézetek mellett, mellyeket 1841-ben kifejtettek. (Közfelkiáltás : állunk). Méltóztassanak felállás által a’ többséget kimutatni. (A’ KK. és RR. majd mindnyájan felállanak). Ha a’ KK. és RR~nek még uj sérelmök is van, millyennek a’ szász ispán’ választása’ módját nyilvánították, azt maga utján tárgyalhatják. Ezek után azt is szükséges lesz elhatározni: a’ felírás most történjék-e meg , vagy később ? Egy kir. hivatalos, óhajtaná a’ sérelmek’ mezejéről lelépni, azért a’ Torda’ követe által felolvasott sérelmeket magáéivá nem teheti. A’ szász ispán’ választásában sem lát sérelmet. Ha a’ regalisták’ igen nagyszámú sérelem, törvényhozás’ útján kívánná orvosolni. De ezen állítólagos sérelmeket a’ kir. előadások után kívánná felvétetni. Hunyadmegye’ követe, a’lajstrombeli sérelmek’ felterjesztésére nézve az 1841-beli gyakorlat mellett szavaz. Szóló osztályozni kívánja a’ lajstrombeli sérelmeket. Vannak ollyanok, e’ mellyek részint elenyésztettek, részint pedig változtak a’ mait hongyülés óta. Pénteken a’ kir. tábla’ elnöke,, ha jól emlékszik sz. hivatali esküjét az ország’ rendei előtt letette. A’ múlt országgyűlési lajstromban több illetéktelen hivatali czimek voltak, a’ mostaniban csak egy. A’ lajstrombeli sérelmek továbbá részint ollyanok, mellyeknek orvoslását a’ KK. és RR. felirat’ útján szorgalmazandják , részint pedig , a’ mellyeken rögtön segíthetnek. Ez utóbbiak’ sorába tartozik, hogy Krasznamegyének csak egy, Udvarhely városának pedig egy követe sincs a’jelen hongyülésen. Ezek az 1841 -ki gyakorlat szerint rögtön elenyésztethetők a’ k. kormányszék által. Végül szóló követnek utasításánál fogva még egy sérelmet kötelessége a’ KK. és RR. elébe terjeszteni. Az Apr. III. r. 17. sz. a’ leopoldi hitlevél’ 10-dik pontja ’s az 1791 —beli X. t. czikk világosan rendeli az országgyűlésnek minden évbeni tartását. Hunyadm. a’ legelső, bármelly tárgyban teendő felírás’ mellett külön feliratban óhajtja ő felségét megkérendőnek, hogy az idézett törvényeket megtartani méltóztassék. Elnök: Dnmlga újra figyelmezteti a’szólókat, hogy a’ lajstrom’ tárgyalása van szőnyegen; ha a’követ urak inditványokkal akarnak fellépni, kérjenek sort reá. A’ törvény rendeli, hogy valamig egy tárgy feletti vitatkozások be nem fejezvék, s másra át ne menjenek. Fogarasvidék’ követének beszédéből kiemeljük a’ következő pontokat: Sok országgyűlési tanácskozáson volt jelen szóló, úgymond, de illyenben, mint a’ mai, melly , nem mondja szenvedélyesben , de zavarosabban folyt volna, soha sem. Beszélünk a’ lajstromról a’ nélkül, hogy előttünk állana , vagy a’ mai ülésben felolvasták volna. Igaz, hogy kéziratra volt bocsátva, ’s talán felteszik , hogy a’ ki akarta, megnézhette. Némelly szónokok hozzá szólottak érdemlegesen, mint Torda Jn. követe és egy kir. t.biró ur. Voltak mások, kik vissza akarván térni a’ múlt ülésben bevégzett kérdésre, a’ felett akarnak vitatkozni, valljon kell- e’ lajstromot tárgyalni vagy nem. Ez a’ jó renddel meg nem egyeztethető. Mi magát a’ tárgy’ érdemét illeti, előadó többek közt szóló, hogy a’ mennyiben a’ körülmények változást nem szenvedtek, a’ következetesség kívánja, hogy, ok nélkül a’ múlt orsz. gyűlési határozattól el nem távozván, az akkori sérelmeket ma is azoknak ismerjük. A’ r. cath. püspök’ korra, tanácsossága épen azon ponton áll most is, mint állott a’ múlt országgyűléskor. A jelenlegi püspök , mlg a’ személyét senki sem tiszteli iokább mint szóló követ; de a’ leopoldi diploma’ 8-ik pontja is az 1791-ik: 20 r. cs. meghatározza, mikint lehet valaki consiliariussá; a tisztelt egyházfőnök’ korm. tanácsossá tétele nem az idézett törvényak’ rendelete szerint történt, ’s ebben rejlik a’ sérelem, így áll a’ dolog azon törvényellenes czimekre nézve is, mellyek némelly nevekhez mellékeltetnek. Consiliariusnak mondatik olly egyén, ki országosan azzá választva nem volt, így a’ kormányszéki titoknokokkal és azon érdemes egyénekkel, kiket szóló mint regalistákat üdvözöl, de mint követeket törvényesen megjelenteknek nem tekinthet. De mindezeknél van egy sokkal fontosabb kérdés, melly alkotmányunknak nem külszínét, hanem lényegét tárgyazza. ’s ez a’ kir. hivatalosoknak a’ követekét sokkal tulkra- 208