Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)
1846-09-27 / 751. szám
Vasárnap 151. September 27.1846. PESTI HÍRLAP. Folyó évi October’ 1-ső napjával kezdendő másod évnegyedi (u. m. October’ 1—töl december’ utójáig) szokott előfizetés a’ Pesti Hírlapra — Budapesten házhozhordással boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben — elfogadtatik Pesten hatvani utczában a’ kiadóhivatalban és minden kis postahivatalnál. Landerer Lajos , a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Hivat, késtem. Névváltoztatás. Honosítás. V. Fét városi újdonságok. Erdélyi országgyűlés. Törvényhatósági dolgok: Ugocsa és Zalamegye’ közgyűlése. Vegyes közlemények. Losonczi kisdedovó. Fiumei vasúttársaság. Külföld. Hirdetések. Dunavizellés. MUieVAROBSzie és EMLÉIT. A’ nagy magy. kir. udv. Kamara a’ marmarosi k. kamrai igazgatóság’ kebelében megüresült irástári első sorjegyzőségre Schöffmann Sándor 2dik ideiglenes sorjelzőt; ennek helyébe 2dik sorjegyzővé pedig Péterffy András nyugalmazott k.sómázsamestert érdemesíté. (B.-P. H) ____________ Ő felsége Hübsch Károlynak vezetéknevét ,Széplakyra változtathatni kegyelmesen megengedte. Honosítás *). V. Szólottunk a’ született magyarokról, szólottunk azokról, kik magyarok a’ törvény* jótéteményéből , most szóljunk a’ külföldiek’ honosításáról.— A’ múlt országgyűlési törvényjavaslat szerint a’ honosítás vagy a) törvényhozási-, vagy b) hely- ’s illetőleg törvényhatósági úton történik. Ha azok volnánk, kiknek még némelly jóakaratu barátaink által is tévedésből tartattunk , ha valaha a’ túlságos, az országtest’ egyes tagjainak összes életét magába szívó központosítás’ apostolai lettünk volna , most kényszerülve éreznék magunkat, következetesség’ tekintetéből, a’ helyhatósági után eszközlendő honosítás ellen nyilatkozni’S még talán példákra is hivatkozhatnánk tanunk’ támogatására. Hivatkozhatnánk Francziaországra, hol csak a’ központi hatalom részeltetheti a’ külföldit a’ honosítás’ jótéteményében , ’s hivatkozhatnánk Angliára , mellyben „denizen“-né (féljogu angollá , ollyassá , ki polgári ’s politicai jogokkal bir ugyan, de ki a’ parliament’ mindkét házából, a’ fejedelem’ titkos tanácsából ’stb. ki van rekesztve) csak a’ korona’ kegyelméből, egész angollá csak a’ parliament’, azaz : a’ király’ ’s a’ lordok’ és commonerek’ engedelméből válhatik a’ külföldi. „Denizen“-nek , írja Blackstone, mondatik azon idegen egyén , ki ex donatione regis pátenst nyert, mellynek erejénél fogva angol jobbágygyá vált, ’s ezezen patensosztogatás) a’ királyi előjognak egyik magas és másra át nem ruházható (a’ high and incommunicable) részét teszi. Ismétlem, hivatkozhatnánk azon Angliára, hol közülünk többen, száz és száz társulat megett csak simulacrumát látják a’ központi hatalomnak , ’s hol mégis a’ helyhatóságokat szabályozó legújabb (1835-diki) törvény’ (an acte to provide for the regulation of municipal corporations 9—13 §§.) egyenes rendelkezésénél fogva, a’ hatóság még csak a’ legparányiabb municipalis jogban sem részeltetheti azt, kit a’ király még nem tett denizenné, vagy kit a’ parliament még nem „naturalizált“, vagy kit két évi tengeri szolgálat háború’ idejében „kivételképen“ nem honosított. De mi sohasem voltunk semmiféle tulság’ apostolai ’s igy a’ túlságos központosításé sem; sőt merem állítani , hogy mi voltunk az elsők , kik a’ valódi helyhatósági életre figyelmeztettük e’ nemzetet. A’ melly olvasónak ideje van az antencták’ vizsgálatéra, keresgélje ki könyvtárában a’ Pesti Hirlap’ 420-dik — (centralisatio ’s valóságos municipalis rendszer, báró Eötvös Józseftől) és 471—2, 3, 4-ik számait (községek’ rendezéséről Csengery Antal), ’s úgy fogja találni, hogy midőn mi a’ felsőbb rétegek’ centralisatiója mellett buzgólkodtunk , ugyanakkor az alsóbb rétegek’ decentralisatióját sürgettük, mint azt e’ lapoknak jelen szerkesztője felhívott czikkelyeinek bevezetésében világos szavakkal hirdeté. Ennek előrebocsátása után , nehogy következetlenségről vádoltassunk , midőn hívek maradtunk elveinkhez; nehogy alapnézeteinkben ingadozni látszassunk, mellyek ma azok, a’ mik tegnap voltak, ha mindjárt többnenű aggodalmak* megnyugtatására, a’ rendszer’ általános tárgyalása még továbbra is elhalasztatik, — ennek előrebocsátása után kinyilatkoztatom, hogy kezet fogunk a* törvényjavaslat’ szerkesztőivel, kik a’ honosítást hely — és törvényhatósági úton is eszközöltetik. Mi ezt helyesnek, sőt épen természetesnek találjuk; de természetesnek találjuk más részről azt is, hogy a’ törvényhatóság csak azokat honosíthassa, kik a’ közhaza* javának biztosítására országosan kikötött feltételeknek eleget tettek. ’S megvallom , miszerint ha látom, hogy ez* vagy ama’ sz. k. város kénye kedve szerint iktatja polgárai közé az idegen föld’ gyermekeit; ha látom, mikint honosítja, mikint ruházza fel polgári ’s politicai jogokkal széles jó kedvében a* csak tegnap ide érkezett külföldit, kinek nem hogy érdemeiről de még lételéről se’ tudnak semmit ország és főhatalom , akkor lehetetlen azon gondolattól megmenekednem, hogy illyesmi csak ollyatén országban történhetik, hol az emberek arról vitáznak, ha nem volna-e tanácsos, a „közjog“ kifejtzés’ helyébe „nyilvános jog“-ot léptetni, de hol ezen köz- vagy nyilvános jog’ legmindennapiabb tételeit vagy nem ismerik, vagy — nem gondolnak velők. Ismétlem: az illető törvényhatóság csak azon esetre nyilatkoztathatja honositottnak a’ külföldit, ha az országosan kikötendő feltételeknek szigorúan elég tétetett;’s innen kettő a’ mi következik, — nevezetesen: a) ha az érintett feltételek betöltettek, nem létezhetik hatalom, melly az eszközlött honosítást megerőtlenithesse; — ’s következik más részről b) hogy azon esetre, ha az nem történt, ha az érintett feltételek betöltetlenül maradtak, kell olly hatalomnak létezni, melly ezen álhonositást megsemmisíthesse. ’S ennek következménye meg’ az, hogy a’ törvényjavaslat’ azon pontja, melly a’ törvényhatósági uton eszközlött honosításokra vonatkozólag mondja, miszerint „a’ honosítottak’ neves tudás végett a’ királyi helytartó tanácsnak évenkint fölküldetnek“, — ezen pontnak, mondom, csak annyiban van értéke, mennyiben ezen szó „tudás“ azt jelenti, hogy a’ helytelennek, a’ törvénytelennek tudott honosítás megsemmisítendő. Tudom az ellenvetéseket, tudom , hogy készen van a’ válasz, illyesmire csak azon esetre állhatnánk rá, ha ama’ felebbviteli fórum’ formái elégséges biztosítékot nyújtanának az alkotmányosság’ hívének. De, boldog isten minek hát kezünkben az initiativának dicsőséges joga, mellyért bennünket annyi úgynevezett alkotmányos státus irigyelhetne , miért bírunk a’ kezdeményezés’ jogával, miért nevezünk ki utasítást készítő választmányokat, ha nem jó eszünkbe, kész törvényjavaslatot terjeszteni az országgyűlés’ elébe a’ végrehajtó hatalom’ szerkezetéről, azon hataloméról, melly ha szerkezetien marad, ha mindegyre csak sírunk és jajgatunk felette, anélkül, hogy józan ’s az alkotmányos erők’ gravitatióján alapuló szabályozásához látnánk: minden egyéb bármi fényes terveink — tutti quanti — bizony csak pengő érek maradnak, és nem tudom miféle czimbalom, mint pár évvel ezelőtt szokás volt mondogatni. De isten neki halasszuk el, nem bánom, még egy örökkévalóságig a’lényeges reform’ művét, csak gondoskodjunk legalább arról, hogy törvényhatósági indolentia, vagy a’ világpolgárság’ köpönyegébe búvó nemzeti rokon- és ellenszenvek a’ hazafiság’ rovására ne garázdálkodhassanak körülöttünk. ’S ennélfogva alázatos indítványom oda megyen, hogy a’ végrehajtó hatalom* formái iránti intézkedés iglen , a’ törvényhatóságok által eszközlendő valamennyi honosítás, megerősítés végett az országgyűlés’ elébe terjesztendő , ’s ezen megerősítés’ bekövetkezéséig, az illető honosított csak magánjogi tekintetben , csak a’ tágasabb értelemben vett polgári jogok’ gyakorlatára nézve váljék egyenlővé a’ született magyarral, még pedig kirekesztőleg csak azon törvényhatóságban, hol honosíttatott, politikai jogok’ gyakorlatára csak az országgyűlési revisio után válván képessé. Az országgyűlést annyival is inkább lehetne a’ jogczimek’ ezen revisiójával ideiglenesen megbízni, mivel az országgyűlési honosítás ezentúl is — ha mindjárt módosított alakban — fenmaradandván, a’ tárgy nem mondathatik a’ diéta’ ügykörétől elütőnek, ’s mivel választmányi utón, például a’ petitiók’ vizsgálatával megbizatandó választmány által lévén ezen revisio eszközlendő, országgyűlési tanácskozás’ ’s vita’ tárgyaivá csak a’ törvénytelenség’ gyanújában álló, tehát kétségtelenül a’helyhatósági honosítások’ csak igen parányi részét tevő esetek fognának válni. A’ törvény- ’s illetőleg helyhatósági uton eszközlendő honosítások’ feltételeiről egy közelebbi számban fogunk szólani. — Sz. L. Isévár*»»4 ujd#H8ág«k. Azon emlékirat, mit Paleocapa velenczei mérnök a’ Tiszavölgy’ rendezéséről, gróf Széchenyi ő excja’társaságában szerzett hosszú tapasztalásainak nyomán, olasz nyelven szerkesztett, most fordítás alatt van , ’s nem sokára nyomtatásban fog megjelenni . Egyébiránt a’ rendezési munkálatok a’ Tiszavölgy’ több helyén már megkezdettek , másokon pedig October’ elején fognak megindulni. Pénz’ szűkéről e’ társulatnál panaszkodni nem lehet, ’s csak kedvezzen az idő, ’s tartson soká az ősz,’s ne legyen hiánya az illető társulatok’ részvétének, éberségének, felügyelésének , a’ forgalomba jövendett pénz megtermedi gyümölcsét, és nem lesznek annyira érezhetők a’ bekövetkezendő ínség’ napjai a’ dolgozó néposztály között, mellynek emberei ezrenkint találhatandnak itt elfoglaltatást. Melly körülményre igen czélszerű lesz, ha a’ hatóságok és társulatok jóelőre figyelmessé teendik a’ népet. — Zemplénben a’ Toplya és Ondovánál és Bodrogközben , Szabolcsban mind a’ felső , mind az alsó vidéken, ezen kívül Szegednél folynak, vagy lesznek rövid napon megindulandók a’ tiszaszabályozási munkálatok. Legjelentékenyebb, de leg is költségesb munkálat ’s mellynek legkiterjedettebb ’a legmesszebben érezhető leend jótékonysága, Dobnál Szabolcsban történik, hol egy nagyszerű, négyezer élet haladó, átmetszés , jobbról balról hatalmas töltéssel védve, van tervben , ’s már a’ baltöltés meg is kezdve. Ezenkívül ez évben még Csongrád , H. M. Vásárhely, Mindszent, Makó és Földeák’ táján is történnek árviz elleni munkálatok. Ásó és kapa tehát mozog immár, ’s ha az idő kedvez, csaknem egy millió váltó forint fog még ez idén forgalomba és a’nép’zsebébe jutni, így tudósit a’ tiszavölgyi hírekről a’ B. P. Híradó. — Marastoni pesti akad. festesz’ műterme ízléssel ’s körülményeinkhez képest dúsan is van fölszerelve. Mind rajzokra és festményekre, mind szoborművekre nézve sok válogatott mintát találtunk, miknek legnagyobb része az olasz iskolához tartozik. A’ többi iskolák még nem igen vannak „ugyan képviselve, de hisszük, hogy mindinkább lesznek, mihelyt a’ festésziskola életbelép, ’s a’ tulajdonos művész’kezében több és hatalmasb eszköz leend azok’megszerzésére. Ez akadémia bizonyosan újabb stádiumra emelendi hazánkban a’ festőművészetet, mellynek kedvelői eddig szűk és szegény rajziskolákra valának szorulva. Marastoni egy nagyhidutezai ház’ egész emeletét bérné ki, és termei akkint vannak elkészítve, hogy mind világosság, mind egyéb kellékekre nézve rendeltetéseknek megfelelhessenek. Az iskola’ ünnepélyes megnyithatását nádorunk ő fensége kegyeskedék megígérni, ’s a’ művész vágyva néz elébe e’ fontos napnak. — Nincs talán vállalkozó társaság, melly a’ közönség’ érdekében aránylag olly keveset tegyen, mint épen a’ gőzhajótársaság. Erre nézve ismét egy új adattal szolgálhatunk. — Pesttől Bájáig — és igy 24 mfdnyi távolságra, a’ pesti oldalon nincs több állomása a’ gőzhajóknak egynél, t. i. Foktőnél, és ha történetesen emez állomáshoz a’ kalocsai érsek’ lakhelye nem volna olly közel, lehet, hogy ez állomás sem lenne. Pestmegyei Apostag’ helységének nemcsak nagy számú kereskedői, de a’ szomszéd Sz.-Márton , Solt, Szabadszállás , Filepszállás ’s a’ környéken lakó földesurak, elöljárók és egyéb lakosok — kiknek száma a’ 24.000-et megközelíti, sürgetve kérték a’ bécsi főigazgatóságot, hogy ha már rendes állomást nem enged, legalább a’ csónak által másutt is megengedett közlekedésbe egyezzen bele. E’kérelem már kétszer jön ismételve, de mindannyiszor azon ok miatt jön visszautasítva, mert a’ másik oldalon Dunaföldváron amúgy is van állomás. — Nem kell hosszasan mutogatnunk, milly akadályára van ez a’közlekedésnek, ’s a’ dunáni átjárás milly életveszéllyel és költséggel van gyakorta összekötve, csupán azon kérdést teszszük, hogy miért van elsősége a’ budai oldalnak a’ pesti felett, ’s miért ne lehetne Ápostagnál a’közönségesen elismert szükségü állomást legalább csónaki közlekedés által pótolni? — A’ julius’ 15-i váczi tűzvész által megkárosítottak* számára — kiknek összes káruk rendes becs szerint 38,338 pft 42 krra rúg —■ eddig összesen 3890 pft 36 kr. gyűlt be jótékony adakozásokból. Az emberszerető adakozók között első helyen állanak: Nádorunké fensége 200 ft, gr. Nádasdy Ferencz kalocsai érsek 1000 ft, gr. Károlyi István 100 ft. Váczi nagy káptalan 320 ft. Váczi uj káptalan 160 ft. Pestvárosi tanács 173 ft 20 kr. Ó-Budai városi tanács 100 ft. Továbbá járásbeli főszolgabíró Párniczky Ede ’s a’ váczi czéllövész társaság’ több rendbeli gyűjteményei ’stb ’stb.— Melly nagylelkű adakozásokért Vácz’ kül- és beltanácsa’ forró háláját van szerencsénk itt a’ haza’ színe előtt nyilváníthatni. — A’ budai ráczfürdő’ bérlője régi oklevelek’ nyomán reájött, miszerint ezen fürdő hajdan Mátyás király’ magánbirtoka volt. A’ fürdő most újonnan fog rendeztetni, ’s tulajdonosa Corvin-fürdőnek szándékozik azt elnevezni. — Általában észre lehet venni , miképen Budán a’ régi magyar elnevezések újra életbeléptetnek. A’ Gellérthegyet is Kelen-hegynek kezdik újra nevezni ’stb. 51 L # I*4»d •* 705v 711., 734. és 741. számokat,—Szerk.