Pesti Hírlap, 1846. szeptember (736-752. szám)

1846-09-27 / 751. szám

Vasárnap 151. September 27.1846. PESTI HÍRLAP. Folyó évi October’ 1-ső napjával kezdendő másod évnegyedi (u. m. October’ 1—töl december’ utójáig) szokott előfizetés a’ Pesti Hírlapra — Budapesten házhozhordással boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben — elfogadtatik Pesten hatvani­ utczában a’ kiadóhivatalban és minden kis­ postahivatalnál. Landerer Lajos , a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó­ tulajdonosa. TARTALOM. Hivat, késtem. Névváltoztatás. Honosítás. V. F­ét városi újdonságok. Erdélyi országgyűlés. Törvény­hatós­ági dolgok: Ugocsa­ és Zalamegye’ köz­gyűlése. Vegyes közlemények. Losonczi kisdedovó. Fiu­mei vasúttársaság. Külföld. Hirdetések. Dunavizellés. MUieVAROBSzie és EMLÉIT. A’ nagy magy. kir. udv. Kamara a’ marmarosi k. kamrai igazgatóság’ kebelében megüresült irástári első sorjegyzőségre Schöffmann Sándor 2dik ideiglenes sorjelzőt; ennek helyébe 2dik sorjegyzővé pedig Péterffy András nyugalmazott k.­sómázsamestert érdemesíté. (B.-P. H) ____________ Ő felsége Hübsch Károlynak vezetéknevét ,Széplaky­ra vál­toztathatni kegyelmesen megengedte. Honosítás *). V. Szólottunk a’ született magya­rokról, szólottunk azokról, kik magyarok a’ törvény* jóté­teményéből , most szóljunk a’ külföldiek’ honosításáról.— A’ múlt országgyűlési törvényjavaslat szerint a’ hono­sítás vagy a) törvényhozási-, vagy b) hely- ’s illetőleg törvényhatósági úton történik. Ha azok volnánk, kiknek még némelly jóakaratu bará­taink által is tévedésből tartattunk , ha valaha a’ túlsá­gos, az országtest’ egyes tagjainak összes életét magába szívó központosítás’ apostolai lettünk volna , most kénysze­rülve éreznék magunkat, következetesség’ tekintetéből, a’ helyhatósági után eszközlendő honosítás ellen nyilatkozni­’S még talán példákra is hivatkozhatnánk tanunk’ támo­gatására. Hivatkozhatnánk Francziaországra, hol csak a’ központi hatalom részeltetheti a’ külföldit a’ honosítás’ jótéteményé­ben , ’s hivatkozhatnánk Angliára , mellyben „denizen“-né (féljogu angollá , ollyassá , ki polgári ’s politicai jogokkal bir ugyan, de ki a’ parliament’ mindkét házából, a’ fejede­lem’ titkos tanácsából ’stb. ki van rekesztve) csak a’ ko­rona’ kegyelméből, egész angollá csak a’ parliament’, azaz : a’ király’ ’s a’ lordok’ és commonerek’ engedelméből válha­­tik a’ külföldi. „Denizen“-nek , írja Blackstone, mondatik azon idegen egyén , ki ex donatione regis pátenst nyert, mellynek erejénél fogva angol jobbágygyá vált, ’s ez­­ezen patensosztogatás) a’ királyi előjognak egyik magas és másra át nem ruházható (a’ high and incommunicable) részét teszi. Ismétlem, hivatkozhatnánk azon Angliára, hol közülünk többen, száz és száz társulat megett csak simulacrumát lát­ják a’ központi hatalomnak , ’s hol mégis a’ helyhatóságokat szabályozó legújabb (1835-diki) törvény’ (an acte to pro­vide for the regulation of municipal corporations 9—13 §§.) egyenes rendelkezésénél fogva, a’ hatóság még csak a’ legparányiabb municipalis jogban sem részeltetheti azt, kit a’ király még nem tett denizenné, vagy kit a’ parliament még nem „naturalizált“, vagy kit két évi tengeri szolgálat háború’ idejében „kivételképen“ nem honosított. De mi sohasem voltunk semmiféle tulság’ apostolai ’s igy a’ túlságos központosításé sem; sőt merem állítani , hogy mi voltunk az elsők , kik a’ valódi helyhatósági életre figyelmeztettük e’ nemzetet. A’ melly olvasónak ideje van az antencták’ vizsgálatéra, keresgélje ki könyvtárában a’ Pesti Hirlap’ 420-dik — (centralisatio ’s valóságos muni­cipalis rendszer, báró Eötvös Józseftől) és 471—2, 3, 4-ik számait (községek’ rendezéséről Csengery Antal), ’s úgy fogja találni, hogy midőn mi a’ felsőbb rétegek’ centrali­­satiója mellett buzgólkodtunk , ugyanakkor az al­sóbb rétegek’ decentralisatiój­át sürgettük, mint azt e’ lapoknak jelen szerkesztője felhívott czikkelyei­­nek bevezetésében világos szavakkal hirdeté. Ennek előrebocsátása után , nehogy következetlen­ségről vádoltassunk , midőn hívek maradtunk elveinkhez; nehogy alapnézeteinkben ingadozni látszassunk, mellyek ma azok, a’ mik tegnap voltak, ha mindjárt többnen­ű aggo­dalmak* megnyugtatására, a’ rendszer’ általános tárgyalása még továbbra is elhalasztatik, — ennek előrebocsátása után kinyilatkoztatom, hogy kezet fogunk a* törvényjavaslat’ szerkesztőivel, kik a’ honosítást hely — és törvényhatósági úton is eszközöltetik. Mi ezt helyesnek, sőt épen természe­tesnek találjuk; de természetesnek találjuk más részről azt is, hogy a’ törvényhatóság csak azokat honosíthassa, kik a’ közhaza* javának biztosítására országosan kikötött feltéte­leknek eleget tettek. ’S megvallom , miszerint ha látom, hogy ez* vagy ama’ sz. k. város kénye kedve szerint iktatja polgárai közé az idegen föld’ gyermekeit; ha látom, mikint honosítja, mikint ruházza fel polgári ’s politicai jogokkal széles jó kedvében a* csak tegnap ide érkezett külföldit, ki­nek nem hogy érdemeiről de még lételéről se’ tudnak sem­mit ország és főhatalom , akkor lehetetlen azon gondolattól megmenekednem, hogy illyesmi csak ollyatén országban történhetik, hol az emberek arról vitáznak, ha nem volna-e tanácsos, a­ „közjog“ kifejt­zés’ helyébe „nyilvános jog“-ot léptetni, de hol ezen köz- vagy nyilvános jog’ legminden­­napiabb tételeit vagy nem ismerik, vagy — nem gondolnak velők. Ismétlem: az illető törvényhatóság csak azon esetre nyilatkoztathatja honositottnak a’ külföldit, ha az országo­san kikötendő feltételeknek szigorúan elég tétetett;’s innen kettő a’ mi következik, — nevezetesen: a) ha az érintett feltételek betöltettek, nem létezhetik hatalom, melly az eszközlött honosítást megerőtlenithesse; — ’s következik más részről b) hogy azon esetre, ha az nem történt, ha az érin­tett feltételek betöltetlenül maradtak, kell olly hatalomnak létezni, melly ezen álhonositást megsemmisíthesse. ’S en­nek következménye meg’ az, hogy a’ törvényjavaslat’ azon pontja, melly a’ törvényhatósági uton eszközlött honosítá­sokra vonatkozólag mondja, miszerint „a’ honosítottak’ ne­ves tudás végett a’ királyi helytartó tanácsnak évenkint föl­küldetnek“, — ezen pontnak, mondom, csak annyiban van értéke, mennyiben ezen szó „tudás“ azt jelenti, hogy a’ helytelennek, a’ törvénytelennek tudott honosítás meg­semmisítendő. Tudom az ellenvetéseket, tudom , hogy készen van a’ válasz, illyesmire csak azon esetre állhatnánk rá, ha ama’ felebbviteli fórum’ formái elégséges biztosítékot nyújtaná­nak az alkotmányosság’ hívének. De, boldog isten­­ minek hát kezünkben az initiativának dicsőséges joga, mellyért bennünket annyi úgynevezett alkotmányos státus irigyel­hetne , miért bírunk a’ kezdeményezés’ jogával, miért ne­vezünk ki utasítást készítő választmányokat, ha nem jó eszünkbe, kész törvényjavaslatot terjeszteni az országgyű­lés’ elébe a’ végrehajtó­ hatalom’ szerkezetéről, azon ha­taloméról, melly ha szerkezetien marad, ha mindegyre csak sírunk és jajgatunk felette, a­­nélkül, hogy józan ’s az alkotmányos erők’ gravitatióján alapuló szabályozásához látnánk: minden egyéb bármi fényes terveink — tutti quanti — bizony csak pengő érek maradnak, és nem tudom miféle czimbalom, mint pár évvel ezelőtt szokás volt mondogatni. De isten neki­ halasszuk el, nem bánom, még egy örökkévalóságig a’lényeges reform’ művét, csak gondos­kodjunk legalább arról, hogy törvényhatósági indolentia, vagy a’ világpolgárság’ köpönyegébe búvó nemzeti rokon- és ellenszenvek a’ hazafiság’ rovására ne garázdálkodhassa­nak körülöttünk. ’S ennélfogva alázatos indítványom oda megyen, hogy a’ végrehajtó hatalom*­­ formái iránti intézke­­dés iglen , a’ törvényhatóságok által eszközlendő valamennyi honosítás, megerősítés végett az országgyűlés’ elébe ter­jesztendő , ’s ezen megerősítés’ bekövetkezéséig, az illető honosított csak magánjogi tekintetben , csak a’ tágasabb értelemben vett polgári jogok’ gyakorlatára nézve váljék egyenlővé a’ született magyarral, még pedig kirekesztőleg csak azon törvényhatóságban, hol honosíttatott, politikai jogok’ gyakorlatára csak az országgyűlési revisio után vál­ván képessé. Az országgyűlést annyival is inkább lehetne a’ jogczi­­mek’ ezen revisiójával ideiglenesen megbízni, mivel az országgyűlési honosítás ezentúl is — ha mindjárt módo­sított alakban — fenmaradandván, a’ tárgy nem mondatha­­tik a’ diéta’ ügykörétől elütőnek, ’s mivel választmányi utón, például a’ petitiók’ vizsgálatával megbizatandó választmány által lévén ezen revisio eszközlendő, országgyűlési tanács­kozás’ ’s vita’ tárgyaivá csak a’ törvénytelenség’ gyanújá­ban álló, tehát kétségtelenül a’helyhatósági honosítások’ csak igen parányi részét tevő esetek fognának válni. A’ törvény- ’s illetőleg helyhatósági uton eszközlendő honosítások’ feltételeiről egy közelebbi számban fogunk szólani. — Sz. L. Isévár*»»4 ujd#H8ág«k. Azon emlékirat, mit Paleocapa velenczei mérnök a’ Tiszavölgy’ rendezéséről, gróf Széchenyi ő excja’társa­ságában szerzett hosszú tapasztalásainak nyomán, olasz nyel­ven szerkesztett, most fordítás alatt van , ’s nem sokára nyomtatásban fog megjelenni . Egyébiránt a’ rendezési munkálatok a’ Tiszavölgy’ több helyén már megkezdettek , másokon pedig October’ elején fognak megindulni. Pénz’ szűkéről e’ társulatnál panaszkodni nem lehet, ’s csak ked­vezzen az idő, ’s tartson soká az ősz,’s ne legyen hiánya az illető társulatok’ részvétének, éberségének, felügyelésé­­nek , a’ forgalomba jövendett pénz megterme­­di gyümölcsét, és nem lesznek annyira érezhetők a’ bekövetkezendő ínség’ napjai a’ dolgozó néposztály között, mellynek emberei ez­­renkint találhatandnak itt elfoglaltatást. Melly körülményre igen czélszerű lesz, ha a’ hatóságok és társulatok jóelőre figyelmessé teendik a’ népet. — Zemplénben a’ Toplya és Ondovánál és Bodrogközben , Szabolcsban mind a’ felső , mind az alsó vidéken, ezen kívül Szegednél folynak, vagy lesznek rövid napon megindulandók a’ tiszaszabályozási munkálatok. Legjelentékenyebb, de leg is költségesb mun­kálat ’s mellynek legkiterjedettebb ’a legmesszebben érez­hető leend jótékonysága, Dobnál Szabolcsban történik, hol egy nagyszerű, négyezer élet haladó, átmetszés , jobbról balról hatalmas töltéssel védve, van tervben , ’s már a’ bal­töltés meg is kezdve. Ezenkívül ez évben még Csongrád , H. M. Vásárhely, Mindszent, Makó és Földeák’ táján is történnek árviz elleni munkálatok. Ásó és kapa tehát mozog immár, ’s ha az idő kedvez, csaknem egy millió váltó forint fog még ez idén forgalomba és a’nép’zsebébe jutni, így tudósit a’ tiszavölgyi hírekről a’ B. P. Híradó. — Marastoni pesti akad. festesz’ műterme ízléssel ’s körülményeinkhez képest dúsan is van fölszerelve. Mind rajzokra és festményekre, mind szoborművekre nézve sok válogatott mintát találtunk, miknek legnagyobb része az olasz iskolához tartozik. A’ többi iskolák még nem igen vannak „ugyan képviselve, de hisszük, hogy mindinkább lesznek, mihelyt a’ festésziskola életbelép, ’s a’ tulajdonos művész’kezében több és hatalmasb eszköz leend azok’meg­szerzésére. Ez akadémia bizonyosan újabb stádiumra eme­­lendi hazánkban a’ festőművészetet, mellynek kedvelői ed­dig szűk és szegény rajziskolákra valának szorulva. Maras­toni egy nagyhidutezai ház’ egész emeletét bérné ki, és ter­mei akkint vannak elkészítve, hogy mind világosság, mind egyéb kellékekre nézve rendeltetéseknek megfelelhesse­nek. Az iskola’ ünnepélyes megnyithatását nádorunk ő fen­sége kegyeskedék megígérni, ’s a’ művész vágyva néz elébe e’ fontos napnak. — Nincs talán vállalkozó társaság, melly a’ közönség’ érdekében aránylag olly keveset tegyen, mint épen a’ gőz­­hajótársaság. Erre nézve ismét egy új adattal szolgálha­tunk. — Pesttől Bájáig — és igy 24 mfdnyi távolságra, a’ pesti oldalon nincs több állomása a’ gőzhajóknak egynél, t. i. Foktőnél, és ha történetesen emez állomáshoz a’ kalocsai érsek’ lakhelye nem volna olly közel, lehet, hogy ez állo­más sem lenne. Pestmegyei Apostag’ helységének nemcsak nagy számú kereskedői, de a’ szomszéd Sz.-Márton , Solt, Szabadszállás , Filepszállás ’s a’ környéken lakó földesurak, elöljárók és egyéb lakosok — kiknek száma a’ 24.000-et megközelíti, sürgetve kérték a’ bécsi főigazgatóságot, hogy ha már rendes állomást nem enged, legalább a’ csónak ál­tal másutt is megengedett közlekedésbe egyezzen bele. E’ké­­relem már kétszer jön ismételve, de mindannyiszor azon ok miatt jön visszautasítva, mert a’ másik oldalon Duna­­földváron amúgy is van állomás. — Nem kell hosszasan mutogatnunk, milly akadályára van ez a’közlekedésnek, ’s a’ dunáni átjárás milly életveszéllyel és költséggel van gya­korta összekötve, csupán azon kérdést teszszük, hogy miért van elsősége a’ budai oldalnak a’ pesti felett, ’s miért ne lehetne Ápostagnál a’közönségesen elismert szük­­ségü állomást legalább csónaki közlekedés által pótolni? — A’ julius’ 15-i váczi tűzvész által megkárosítottak* számára — kiknek összes káruk rendes becs szerint 38,338 pft 42 krra rúg —■ eddig összesen 3890 pft 36 kr. gyűlt be jótékony adakozásokból. Az emberszerető adakozók között első helyen állanak: Nádorunké fensége 200 ft, gr. Nádasdy Ferencz kalocsai érsek 1000 ft, gr. Károlyi István 100 ft. Váczi nagy káptalan 320 ft. Váczi uj káptalan 160 ft. Pest­városi tanács 173 ft 20 kr. Ó-Budai városi tanács 100 ft. Továbbá járásbeli főszolgabíró Párniczky Ede ’s a’ váczi czéllövész társaság’ több rendbeli gyűjteményei ’stb ’stb.— Melly nagylelkű adakozásokért Vácz’ kül- és beltanácsa’ forró háláját van szerencsénk itt a’ haza’ színe előtt nyilvá­níthatni. — A’ budai ráczfürdő’ bérlője régi oklevelek’ nyo­mán reájött, miszerint ezen fürdő hajdan Mátyás király’ magánbirtoka volt. A’ fürdő most újonnan fog rendeztetni, ’s tulajdonosa Corvin-fürdőnek szándékozik azt elne­vezni. — Általában észre lehet venni , miképen Budán a’ régi magyar elnevezések újra életbeléptetnek. A’ Gellért­hegyet is Kelen-hegynek kezdik újra nevezni ’stb. 51 L #­ I*4»d •* 705v 711., 734. és 741. számokat,—Sze­r­k.

Next