Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)
1846-10-09 / 758. szám
Péntek ?54. October 0.1848. PESTI HÍRLAP. 1 „ héten vasárnap kedden csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. Előfizethetni helybe» fattrírt?i?grSidótSwdMimü’ hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példa- Länderer LJ. “ » “adó, megrendelés csak a’ bécsi cs. «postahivatali utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki szémíttatik. TARTALOM. Orvosi értesítés. Hivatalos közlemény. Pozsonyi tót újság. (Sept. szemle). Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Biharmegye (a’ közgyűlés’ folytatása). Aradmegye (közgyűlés). Esztergom, sz. k. v. (tisztujitás). Vegyes közlemények. Egyházmegyei közlés. Iparegyesületi félsiaki leczkeerend (vége). Külföld. Hirdet. Dunavirállás. MAGYAROHSZÍCI és EBBÉLI. Épen midőn sajtó alá adjuk lapunkat, vesszük az itt következő jelentést az ország’ fenséges nádorának egészségi változásáról, mellyet azon forró óhajtással sietünk közzétenni: nyerje bár minél elöbb vissza ép erejét a’ nagy férfiú, hogy azt övéinek, az Összes Magyarbirodalomnak szentelhessse , áldások között és sikerdusan, mint ötven nehéz év’ fáradalmain keresztül e’ napig! „Többféle előrement alhasi bajok után , mellyek alatt eleinte valóságos, később pedig néhány visszaesésekre következett látszó javulások egymást felváltották, e cs. kir. fenségének az ország’ nádorának betegsége folyó octoberhó’ 6-ról 7-re eső éjszaka fenyegető ’s komoly aggodalmat gerjesztő jellemet von magára. Octob. 7-nek lefolyta alatt nem sikerült a’ körtüneményeket enyhíthetni, valamint az octob. 7-röl S-ra eső éjszaka is éjfél után 3 óráig felette nyugtalanul töltetett. Octob. 8-án reggel 3 órakor némi nyugalom következett be, és a’ magas beteg 5*4 órákig élvezett üdítő álmát.“ Budán, octob. 8-án 1846., 9 órakor reggel. — Dr. Wir 11 er, ö cs. kir. fenségének házi orvosa. Sáy. Maross György hites ügyvéd az országos levéltárhoz allevéltárnokká lön kinevezve. — (B.P. H.) Pozsonyi tót újság. (September). — Ismét nehány érdekes kivonattal szolgálhatunk olvasóinknak a' pozsonyi tót lapból. E’ havi első czikke (116. sz.): „Jó tanács iparűzőinknek” czimet visel homlokán. Előadván ebben a’ szerz., miszerint a’ tót kézművesek nem haladnak, ügyetlenek, a’ többiek fölött kitűnni nem bírnak, ennek okát abban keresi, hogy többnyire csak születésök’ helyén maradva, ott bővelkednek ’s ott telepednek le, a’ nélkül, hogy elmennének látni, tapasztalni , tanulni. A’ jó tanács tehát abban áll, hogy vándoroljanak, ’s ne csak hon, de másutt is gyűjtsenek ismereteket. És e’ tanács magában igen dicséretes, és nemcsak a’tót, hanem általában minden készülő ipari keveseinknek ajánlatos. De mit mondjunk a’ czikkiró* következő szavaihoz, mellyekkel tanácsára a’ dicsőség’ koronáját vélte föltenni: »Különösen ajánlom minden tótnak, hogy szégyenljen addig visszatérni,mig Csehországot, mint a’ tót ipar’ anyját meg nem járta, ’s Prágában bizonyos ideig nem dolgozott ? Legkevésbbé sem akarjuk a’ csehországi műipar’ ezen panegyricusa’ valóságát kétségbe vonni, ’s ajánljuk nemcsak tót , de minden hazánkfiainak különbség nélkül, kik az iparosztályhoz tartoznak , hogy látogassák meg — ha lehet — Prágát is, de mindenesetre elsőbbnek tartják azon helyeket meglátogatni, hol az ipar magasb fokon áll, hová a’ külföld’ nagyobb városai tartoznak. Ellenben a tót ifjaknak ehhez még azon tanácsot is adjuk, hogy Pestet, Miskolczot, Debreczent, Kecskemétet ’stb. — habár ezeknek egyike sem anyja a’ tót iparnak — meglátogatni el ne mulasszák , hol mind mesterségükben, mind a’ magyar nyelvben ’s talán a’ szellemben is tanulhatnának valamit. Nagyobb figyelemre méltó a’ fönebbi kis tréfánál a’ második czikk (117.—120. sz.), mellynek czime : „a* hazábani helyzetünk”, ’s mellynek főelvei következők: „Valamint nem szükséges, hogy egy hazában csupán egynyelvű nép lakjék, úgy más oldalról egy nemzet több hazákra iskiterjedhet, mit annak nagysága és elterjedése okozhat. Az egy hazánkhozi ragaszkodásnak nem föltétlen kelléke az egy nyelv, mert ez nem az egyedüli láncz, melly a’ népet öszszefűzi. Illy kötelékek részint tisztán természetiek: a’ föld és határai, vagy természeti - szellemiek: szokások, erkölcsök , szóval nemzetiség , — vagy végre tisztán szellemiek : vallás, jogok, politicai és községi rendszabások. E’ tényezők’ egyike vagy másika koránsem elegendő az egységre, de valamennyi (?) megkivántatik — A’ népek egy nyelvű nemzetekből alakultak, és ezek mindig legközelebb állanak egymáshoz; azonban a’ nyelv, mint még csak természeti-szellemi kapocs, csupán műveletlen hazában lehet egyedüli láncz, melly a’ lakosokat egymáshoz vonja. Mihelyt magasb érdekek jőnek kérdésbe, az egynyelvüek közt is viszályok támadnak. — A hazábani egyesülés szabad akarat’ kifolyása , más szavakkal: az egy haza’ tagjait a’ vallás , politicai rendszabások , jogok és kormány egyesitik. A’ közintézeteknek ennélfogva mindenekkel közöseknek kell lenni , mert ezen érdek az , melly legtöbb nyugtalanságnak volt okozója. Korunk’ iránya a’ nemzeteket e’ tekintetben lecsendesiteni, ez szeretteti meg a’ hazát, ’s ebben áll az úgynevezett hazafiuság. Hazafiságot terjeszteni, azaz: lakosait intézetei és kormánya’ kedvelőjévé tenni, annyi, mint mindazon intézkedések’ részeseivé avatni. Ellenkező esetben zsarnokság jö létre , melly mindeneket egyre kényszerít , melly minden lakosokat egy kaptafára akar verni, de az illy cselekvés — kivált minden nemesebb indokok’ hiányában — egységet, sőt még csak egységszintelést sem képes eszközölni. Példák erre a’ rómaiak, persák, kalifák és karolingok. A’ központi erő nem képes egyesek’ hajlamait a’ haza felé irányozni, ha ezt ők magok nem akarják. Ilyen fonák egyesítési mód az is, különféle fajú nemzeteket egy nemzetiséggé, azaz : egynyelvűvé akarni átalakítani. Mert ámbár a’ nyelv nem jó a’ nemzetnél , de egyéniségére és jellemére nézve legfontosabb, ’s ki ezt illeti , a’ nemzet’ nem legnagyobb , de legsajátabb birtokát illeti. — Hazánkban is több (?) nemzet él, mellyek közt a’ tót is van. Legújabban némelly hírlapok azt állították, hogy hazánkban csak egy nemzet van, de ezt az igazság’ ellenére a tevék. Nemzet alatt egynyelvű emberek’ társasága értetik *) Politicai tekintetben , igaz , mi sem különbözünk többi hontársainktól, ’s e’ tekintetben mindnyájan honfiak vagyunk. E’ szerint honfitársainkkali egységünk hazai és politicai közösségünkben állván , ennek tökéletesítése, nagyobbitása, javítása kívánatos. Szükséges tehát a’ személy és vagyonbátorság, igazság’ egyiránti kiszolgáltatása , hivatalképesség nemcsak írásban, de az életben is, úrbéri viszonyok’ megszületése , a’ szabad királyi városoknak közjólétjel befolyásának rendezése *stb **). — Egyesek és egész nemzetek iránt emberien kell viseltetni, ’s fia a’ haza emberien szól hazájok , minden fiailag fog visszahangzani, és „fegyver helyett mindenki hálaszavakat fog tartani kezében.” — Továbbá: „Erre akarjuk mi az egységet alapitani, — nem szinegységet, de valódit — lélekben és igazságban — óhajtunk. Ez egység mellett fenállhatnak több nyelvek és nemzetiségek is, de előbb némelly túlzók’ boldogtalan eszméjét az egy nemzetiségről és nyelvről ki kell vernünk és űznünk. Századunkban léptek ki a’ görögök, oláhok, Hollandiában a’ flemmek,sőt még Oroszországban is élednek a’ finn nemzetek. (Finn nemzetek!) Csak önző, istentelen és zsarnoki lélek, melly az életnek nem örvend, lehet ennek ellene. Századunk e’ vágyat, daczára minden egyes akadoskodóknak, igazságtalan elnyomóknak, segíteni és gyámolitani fogja, ’s előbb utóbb ítéletet hozand minden illy emberi mozgalmak’ elnyomói fölött. E’ században elnyomni valamelly emberi mozgalmat, leütni akarni a’ nemzeti lelkesülésről, szörnyű és kegyetlen gondolat, mellyet büntetlenül tenni lehetetlen.” — „Hogy a’ nemzet tökéletesedjék, magának kell akarnia, nem pedig másoknak , ’s ha csakugyan akar ébredni, ki ebben akadályozza, kegyetlenkedik fölötte. „Hajdan a’ meggyőzött nemzetek’ javait rabolták el, ma e’ rablás a’ szellemiekre terjedt ki, mi amannál roszabb és kegyetlenebb.8 — „Mi tótok is ébredezni kezdtünk. Könnyebbség’ *) „Nemet azon népesség’ összesége, melly közös független állodalom és haza által összeköttetve, önálló polgári társasággá alakult, ’s történetileg mint egy erkölcsi személy, saját politicai életet él. Nemzet a’ haza’ polgárjai’ egészen nép annak saját fajú és nyelvű részei. Egy hazában ennélfogva csak egy nemzet lehet, de nép (népiség, népfaj) többféle, sőt egy ’s ugyanazon néptörzsek’ sarjadékai több állodalmakban lakhatnak. A’ nemzetiség’ alapítója pedig azon nép, melly hont szerez ’s álrodalmat alkot. E’ tette által népből nemzetté válik, és saját népiségét nemzetiséggé emeli fel, ráütvén a’ szerzett honra, alkotott állodalomra ’s a’ nyilvános polgári élet’ folyamára nevét, jellemét és nyelvét. Honnan következik, miképp. o. nálunk minden, mi a’ politicai élet’ egészéhez tartozik, csak úgy lehet nemzeti, ha magyar, ’stb .stb. (Propylaeumok a’ társasági philosophiához, ’stb. Irta Szontagh Gusztáv, 1843).__L. **) Hiszen mi is ugyanezt akarjuk. Különös mégis, hogy a’ tót újság illy elvek ’s ollyanok mellett, miilyeneket múlt alkalommal is az úrbérre nézve belőle kitüntettünk, magát conservativnek vallja, ’s hol csak van alkalma reá, az ellenzéki lapokat és gyűlési szónokokat szidja, káromolja, gúnyolja, kedvéért nem bánjuk, (!) legyen országos ügyekben egy nyelv, de más mezőkön terjedjen nemzetiségünk, különösen a’ családi, iskolai, egyházi és társas körökben, sőt a’ nyilvánosságban is, hol az egyes, mint illyen, ’s nem hivatalosan lép föl. Kívánjuk tehát, hogy házi körökbe senki nemzetiség’ tekintetéből ne avatkozzék, hogy egyházainkban nemzetünknek istenigéje legkisebb sérelem nélkül nyelvünkön hirdettessék , kisebb iskoláinkban kizárólag minden tótul taníttassák, a’ magasbakban, hol azokat magunk tartják, (?) szinte, másokban pedig legyen annyiban nyelvünkre ’s nemzetiségünkre tekintet, hogy rendesen taníttassák ’stb. A’ magyar hírlapok egységre hívtak föl bennünket; itt van ez iránti nyilatkozatunk , — ezek kivánataink és föltételeink. Egységet nem érhetni el más vagyona’ elidegenítése által, mert ott ur és rabszolga van , — de mi szabad egységet óhajtunk , hol mindnyájan egyenlő jogokkal bírván, egymásnak rövidséget nem okozunk.« így ír » — tisztelt olvasók — a’ tót újság, és szó nélkül közlöm szerény kivánatait. — Hátravan most, hogy kimondjam a’mea culpát, ’» töredelmes szívvel kiáltsak föl: „peccavi domine !” Mélyebb politicai nézetek’ hiányával vádoltam a’ P. H. valamellyik számában a' tót lap’ kezelőit, ’s ime, mit tesznek ők, hogy amúgy igazán letromfoljanak ? Egy egészen uj politicai rendszert állítanak föl, melly mellett minden eddigiek, mint a’ lajosi homokbuczka, vagy vakaniturás a’ lomniczi csúcs mellett, elenyésznek, és mellynek helyességét kétségbe sem lehet hozni , miután minden igazság’ élő kútfejéből , magából a’ szentirásból van meritve. Igen ők, ők és egyedűl csak ők felfedezői, alapitói, teremtői a’ theologiai politicai rendszernek. Le a’ kalapokkal, uraim, mig némelly alapelveit leszek szerencsés első a’ magyar világgal megismertetni. A’ 121-ik számban kezdett ’s még eddig be nem fejezett „közvélemény” czimü czikkben ugyanis ezeket olvassuk : „Azon kor, mellyben a’ nemzet isten által kitűzött életét élte, a’ halhatatlanság’ kora volt; a’ közvéleménynélküli nemzet ismeretlen, emléktelen. De valamint egy részről históriai rendeltetését maga az ur isten tűzte ki, úgy magának is szükség még iparkodnia A’ dicsőség egyik nemzetről másikra száll, mig az egyiknek közvéleménye sülyed , a’ másiké amaz örök rendeltetés’ törvényei szerint emelkedik. A’ nemzetek tehát a’ históriában bizonyos rendeltetéssel bírnak, mellyet istentől nyertek, ’s melylyet létesíteni életök’föladata. Azon kor, mellyben valamellyik e’ rendeltetését teljesíteni kezdi, az ő történetének kora, de csak akkor , ha saját nevében lép ki. E’ nevet magától istentől kapta, midőn őt az emberiség* hhaosából előhívta, — és e’ név az ő csillaga. Ennek fényét igyekeznie kell föntartani, mert bár isten rendeli is ki hatáskörét, maga részéről is kell azt dicsőitni Dicsőséget egy nemzet sem nyert a’ nélkül, hogy magát meg nem szentelte volna. —így van ez egyesekkel is, kik ki akarnak tűnni. Illyenek voltak II. Sándor, Caesar , Napoleon az egész világra nézve , —• önnemzetekre nézve, a’görögöknél: Themistokles, Miltiades, Leonidas ’stb., — rómaiaknál: Marius, Scipio, Gracchusok, Mucius, Scaevola — a’szlávoknál: Zrínyi, Minin Pozsarski, Obilié és sok mások. — Ez az első szám’ tartalma. Mi következmények fognak ez előzményekből folyni , a' czikk’ bevégeztével megírni el nem mulasztandom. Végre még azt akarom megemlíteni, hogy a’ tót újság is az ilir lap szerint közlé a’ zágrábi múlt gyűlést, súlyos vádakkal és gyanúsításokkal terhelve a’ turopolyai grófot. Meglátjuk, valljon most, miután ő olly őszintén nyilatkozván igazolta magát, visszavonja-e a’ zágrábi lapok’ hű viszhangja kiszórt rágalmait és gúnyos megjegyzéseit.— Lódi, Pévárosi utoltóságok. Oct. hó 1 3-ik napján délutáni 4 órakor ment végbe Marastoni Jakab művészünk’ festő academiájának ünnepélyes megnyitása, mellyre számos műbarát ’s a’ magyar hírlapirodalom képviselői saját jegyekkel valának meghiva. — Számosan jelentek meg az ügybarátok közül, ’s kellemes órát töltöttek az intézet’ teremeiben , mellyek Weisz B. nagyhidutczai házában, az e’ czélra sajátlag elkészített ’s bő világgal ellátott harmadik emeletben, a’ szobrászatnak ’s festészetnek elég gazdag mennyiségben ’s választékos ízlésben összegyűjtött műveivel tömvék. A’ szoborteremekben láttuk sok remek régi szobor’ csinos gyászönteteit, a’ medicei, milosi, nápolyi és Canova féle Vénust, Psychét, Hebet, kisebb Apollót, Parist, a’ vivő gladiátort, a’ lábaiból tövist huzó gyermeket ’stb, mikint ezek Európa’ kisebb múzeumaiban, hol márványok’ megszerzésére elegendő költség nincsen, rendesen láthatók; továbbá egyes szép 58