Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-02-23 / 835. szám
Kedd S3S. Februarius 23. 1847. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 fit; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kt számíttatik. TARTALOM. Hivatalos közlemények. Tűzkármentési egyesületek. Abaújból (közgyűlés). Esztergom (élelemszükség’ enyhítése). Debreczen (takarék-pénztári adatok). Erdélyi országgyűlés. Külföld. Dunavizállás.Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége báró Bedekovich Lajost, magy. kir. udvari első alkanczellárt, egy ugyanehhez menesztett legfelsőbb kézirata szerint — sok évi hit és hasznos szolgálata beiismerése mellett, érdemlett nyugalomba helyezni legkegy. méltóztatott. Őfelsége Busán Hermánt, horvátországi Ítélőtábla’elnökét, czimzetes udv. tanácsossá; továbbá Ruttner Ferenczet, az egri főkáptalan’ nagyprépostját, czimzetes püspökké ; ugyszinte a’ nyitrai székes káptalanban a’ köveik, kanonokokat, u. m. Greguska Istvánt nagypréposttá, Mészáros Andrást olvasó, Tordy Györgyöt éneklő, Kelecsényi Jánost őrkanonokká, Lorecz Imrét székesegyházi, Uharik Jánost trencsini, Krajcsik Jánost zsolnai, Vagyon Istvánt pedig gradnai főesperesekké kinevezni legkegyelm, méltóztatott. Veres Márton, abrudbányai k. bányamérnök, ofrenbányai k. főbányatisztté ; Röszner kir. bányagyakornok pedig alsómagyarországi k. második bányamérnök- segéddé neveztetett. A’ nmgv m. kir. udv. kamara a’ Bogsánban megüresült kamm. urb. mérnöksegéd-állomásra Klobucsarics Lipótot, eddig nagybecskereki ideigl. kamr. urb. mérnököt alkalmazta. (B.P. H.) Tüzkármentesitési egyesületek. E’ napokban kapták a’ szabolcsi tüzkármentesitési egyes, igaz, választmánya’ szívességéből, az ezen, kis körben bár, de üdvesen működő intézet’ múlt három évi sikeréről szóló tudósítást ’s annak bevételi és kiadási kimutatásait. A’ bevétel tett, 1843-ki sept. 13-kától, mint az egyesület’ alakulási napjától,1847-ki jan. 18-káig, 76,238 vft 23 krt; az összes kiadás 73,079 ft 13 krt, miszerint maradt a’ pénztárban 3159 ft 10 kr.— A’ kiadási összegből 3436 ft ment fel egyvelyes költségekre, u. m. jegyző és írnok’ három évi fizetésére 1500 ft, cancellariai szükségekre’s butorzásra 1036 ft 5 kr, a’ választmányi ülnököknek a’ történt tűzi károsodások’ vizsgálata’ alkalmával felhasznált előfogataiért 899 ft 55 kr, 255 külön tételek szerint 69,643 ft 13 krral kármentesített a’ társaság, ’s e’ tételek közt 10 fordittatott a’ gyuladások’ alkalmával magukat kitüntetett bátor és ügyes egyének’ jutalmazására ; ezen 5—10 ftra menő jutalmak azonban csak 142 ft 30 krt tesznek ki; ennek levonásával a’ többi pénz mind kármentesítésre fordittatott. Az egyesületnek, melly 16 krajczárral 100 ft értéket biztosit, említett szép sikere országszerte felhívó példa,hasonló egyesületek’ alakítására. Örömmel ragadjuk meg ez alkalmat, ajánló szót emelni a' kölcsönösen biztositó társaságok mellett, mellyek mig a’ kárvallottnak teljes kármentesítését eszközük, ’s lehetővé teszik, hogy a’ hazai birtokosok, különösen a’ szegény adózónép, verejtékes fáradságuk’ gyümölcsét, vagyonukat, csekély áldozattal biztosíthassák, ’s elemi csapások’ eseteiben, mellyeket a’ leggondosabb elővigyázat sem háríthat el mindenkor, és ismét vigyázatlanság ’s gonosz akarat általi károsodás' eseteiben mentességet ’s vigasztalást találjanak,—egyszersmind a’külföldre költözni szokott tetemes pénzösszegek’egy részét a’hazában bentartják,’s még e’ fölött kiszámithatlan erkölcsi eredményeket hoznak elő,mellyek a’ nép’ különböző osztályai’jó czélra intézett kölcsönös egyesülésének kimaradhatlan következményei.—Az illynemű, a’ kölcsönös segélyezés’ nemes eszméjén alapuló egyesületek — miilyen hazánkban a’ jégkármentő egyesület is,a’ társas élet’ legszebb gyöngyei, ’s ezért minden önjavát ismerő nemzetnél meleg részvétre találnak. Ekkorig a’ külföldi egyesületek nyújták be hazai zsebeinkbe polyp-karjaikat, ’s a’ „Riunionék“ és „Assecuranz Gesellschaftok“ szivárogtattak ki a’ pénztelen hazából sok százezret, mellyek e’ fölött, idegen létökre, ’s mivel a’ magyarországi pénzekrőli számadásokat a’ többiekkel együtt kezelik, ’s mivel e’ kezelésre felügyelhetni a’ tehetség’ körén kivül esik, teljes bizodalmat alig érdemelhetnek. Lassan kint át kezdék látni az értelmesnek, ’s kell hogy átlássa egész haza, — hogy ezen külföldi egyesületek’ befolyása, daczára fenhangzó hírlapi hirdetéseik ’s csábitó iyrenénekeiknek, mindent összevéve, csakugyan káros a’ hazára nézve, ’s alig vezet más eredményre, mint, hogy pénzünknek, mellyet itthon is kezelhetnénk, külföldi kezeléséért díjakat fizetünk, ’s igy a’ pénzek’ egy részét mindenesetre elvesztjük, ’s künn hagyjuk, ha szinte azok’ másik részét kárpótlások’ fejében visszakapnék is. — Hát e’ haza’ gyermekeiben nincs-e annyi értelmiség ’s vállalkozási szellem, hogy a’ külföldtől függetlenül kezeljék saját ügyeiket, ’s önkarjaikkal öleljék fel azt, mit jónak ’s üdvösnek lenni megismertek? bizonynyal van! ’s ezt tanúsítja a’ bár kis körben forgó, mégis olly szép eredményt mutató szabolcsi tüzkármentesitő egylet, mellynek derék példáját vegyék szivükre mindazon megyék ’s városok, mellyek ekkorig a’ külföldnek adóznak pénzeik’ kellő felelőség nélküli kezeléséért, vagy nyerészkedő társaságok’ martalékai. — Benn a’ hazában, ’s kölcsönös segélyezés’ utján! e’ kettő a’ jelszó, mellyre bennünket szükség és műveltségi haladás egyiránt tanít! — * * ABAUJBÓL. Kassa, febr. 9-kén. — A’ rendkívüli jelenetek, kivált ha hatásuk egész nemzetet érdekel, meglepik a’ romlatlan keblű embert, így történt ez nálunk is. Svét tárgy vette különösen igénybe figyelmünket. Megyénk’ segélyt kérő adózóinak éhhaláltóli megmentése ’s ennek hogyani kivitele volt összejövetelünk’ főtárgya. Fájdalom lepett meg bennünket a’ nádorunk’ halálát tudató helytartótanácsi leirat’ olvasásakor is. A’ gyászt, mellyet az érintett leirat említ, meg fogjuk tartani. A’ terembe léptünkkor a’ sok behúzott kard é s több gyász karkötések mutaták , hogy Abauj" rendei nem a’ leirat’ következtében gyászolnak. Főispáni helyettes ur a’ megyés püspök által másnap tartandó gyászmisén leendő megjelenésre kérte fel a’ rendeket. Inditványoztatott :István főherczeghez ’s elhunyt nádorunk’ özvegyéhez fekete szegélyű papiron, gyászpecséttel ellátott, — a’ megye’ mély bánatát tolmácsoló levél’ írása. Általános helyesléssel elfogadtatott. És a’ rendek e’ veszteséget úgy kívánják enyhiteni, ha Istvánt tisztelhetik nádorul, ennek országgyűlésileg leendő eszközlésére minden megyéket megkeresvén. Ezekután István főherczegnek pestmegyei főispánságát tudató felirat olvastatott. Ezen kinevezésben sokan törvénysértést láttak, a’ nádorsággal lévén e' hivatal kapcsolatban. Azonban a’ másik oldalon a’ szokásra ’s az „ideiglenesen záradékra hivatkoztak. Felhozták, hogy Pestmegye sem lát e’ kinevezésben jogcsonkitást, pedig Pestmegye, mint egy administrator gróf mondá, a’ sérelmek’ mezején túl a’ renden is szigorú. A’ rendeket nem e’ conservativ okoskodások birták hallgatásra, hanem mivel üdviratot írunk István főherczeghez, ’s nádorrá választhatására más megyéket is felhívunk, következetlenségbe esni nem akartak. Ezek után főjegyzőnk az élelem’ szűkében szenvedők’ összeírására rendelt küldöttség’ munkálatát olvasá föl, melly munkálat szerint 2835 dologra képtelen, 4693 vagyontalan dolog tehető és 3796 vagyonnal biró, de a’ körülmények’ mostoha marka által élelmétől megfosztott, összesen 11,324 éhező nyujtá kezét az enyhítő segély után. A’ KK. RR. ezen számot devalválni kívánván, némelly szolgabirák kijelenték , miszerint, munkálatukban lelkiismeretes hitelességgel járván el, a’ devalvationak ellenmondanak. — Mire főispáni helyettes ur’ azon felelete „tudjuk mi ex praxi, hogy megy az illy dolog“ — hosszas helyeslő kaczajt idézett elő. A’ nyomor’ enyhítését kölcsön, szabad ajánlás vagy kényszerítő kivetés’ utján vélte kivihetőnek a’ választmány. 11 uradalmi ügyvéd megbuktatta. Főnökeik’ nevében nyilvániták az említett urak, hogy elannyira kivánnak segíteni az uradalmaikban létező szegényeken, hogy azoknak bármellyike szükséget nem fog szenvedni. A’ kölcsönnek pedig, valamint a’ kényszerítő kivetésnek is nem lehetnek pártolói. Lássuk, milly szép eredményre számolhat ezen nagylelkű ajánlat. A’ főispáni helyettes ur által közrebocsátott ivre, — mellyen illy forma felírás volt : „Alulirt kötelezem magam, hogy szükséget szenvedő jobbágyaimat tehetségem- szerinti segélylyel ellátom“— mint főnökök’ hatalmazottjai restelték nevüket leirni. „Ne ígérjünk, urak, hanem tegyünk’ mondák.Köszönetet mondunk azon uraknak, kik, főispáni helyettes ur’ példáját követve, a’ lehető segedelemtételre saját jobbágyaik’ irányában magukat kötelezték. Azok’ részére pedig, kiket az örök végzés az élelemszerezhetéstől megfosztott, a’ nemesi pénztárban bent levő 4000 e. f. és ugyan csak ebből egy főispánunk’ igtatásánál a’ fölkelő nemesi katonák’ tiszteire költött ’s azon uraknál tartozásban levő 2000 ’s nehány száz e. f. rendeltetett. Kámán f u. ESZTERGOMBÓL. Hogy az országszerte uralkodó ínség kis megyénkbe be ne harapódzék, nemcsak, hogy közgyülésileg intézkedések tétettek, de a’ körülményeket folytonos figyelemmel kisérő lelkes első alispánunk, Andrássy Mihály, az e’ tekintetben netalán még pótlólag teendők végett is februárhó’ 8-án újabban is tiszti tanácskozmányt tartani czélirányosnak látta. Eredménye lett, mikint tisztviselőink nyomban a’ megyei helységekbe szétküldöztettek, összeírni mind azok’ neveit és körülményeit, kik élelem’ szűkében szenvednek. Tisztviselőink’ e’ buzgalmát a’ nép’ áldása követendi. Ugyanaz nap a’ királyi városban székezett középponti nemesi hadnagyszék is, Besze János nemesi főhadnagy’ elnöklete alatt, ki egyszersmind ez alkalommal közfelkiáltással egy évre főhadnagyi tisztében, P. J. helyettes hadnagytársával együtt, ismét megerősittetett, nemesi kötelességének ismerte,az Ínséggel küzdők’sorsa felett hasonló tanácskozást tartani. És az eredmény itt is örvendetes. Hadnagyszéki határozattá emeltetett, hogy valamint a’ hadnagyszék’ tulajdonához tartozó kereskedelmi társasági részvénynek eddig gyümölcsözte 40 pgc forintja, minthogy e’ részvény különben is a’ szegényebb nemes társak’ felsegélésére eredetileg szánt alap, tiz legszegényebb nemes társ köztt azonnali felosztassék, úgy másrészről a’ szűkölködő szegénységnek, H.J. felügyelése alatt,a’hadnagyszék’ költségein naponkint a’ kis piaczon mindaddig, mig a’ szükség úgy kívánja, ’s a’ hadnagyszék’ körülményei engedendik, meleg étel osztassák fel, miről ugyanazon felügyelő által egyszersmind jegyzőkönyv vezettessék. A' meleg ételre azonnal 75 ínséggel küzdő részint helybeli, részint utas és vándorló jelent meg az úgynevezett Laczikonyhája’ sátoránál. A’ szegény szükölködők áldják a’ had nagy székhez tartozókat, kik nem a’ puszta czimben, de tettekben, a’ közjóra való adózásban keresik a’ valódi nemességet. — Dornay Antal. DEBRECZEN, febr. 11-kén. A’tisztelt szerkesztőség’ azon nyilatkozatához képest, miszerint óhajmá, hogy a’ hazánkban létező takarékpénztárakról hasonló kimutatások közöltetnének, a miilyen e’lapok’ 820-ik számában a’ pesti takarékpénztárról adatott ; ezennel ide iktatom a’ debreczeni takarékpénztár’ bevételét és kiadását, az 1846-ki 2-ik félévről. Bevétel: részvény-befizetés 15,000 ft. — Betételek 42,227 f.; előlegezések’kamatai 160 f. 6 kr.; kölcsönök’ kamatai 148 f. 50 kr. Leszámítolások 781 f. 34 kr.; előleges költségek részvényenkint 1 pontjával 600 f.; beirási dijak 196 f. 12 kr.; késedelmi kamatok 1 f. 51 kr.; könyvecske-dijak 25 fi; részvényátirási dijak 34 fi 30 kr.; felülfizetés aranyokra 2 fi 36 kr.; letéti dijak 2 fi 42 kr.; visszafizetett előlegezések 6252 f. 30 kr.; visszafizetett leszántolatok 29,138 f. 22 kr.; visszafizetett kölcsönök 7325 f.; bevételi őszint: 101,896 fi 13 kr. Kiadás: Költségek 1466 fi 32 kr.; előlegezések 11,689 fi 24 kr.; leszámítolások 47,233 fi 23 kr.; kölcsönök 24,260 fi; hivatalnokok és szolgak fizetése 380 fi; viszszafizetett betételek 9357 fi 44 kr.; betételeknek kifizetett kamatai 1 fi 2 kr.; leszámitolási kamatvisszatérítés 16 fi 48 kr.; készpénz: 7491 fi 20 kr. Kiadási ősziét: 101,896 fi 13 kr. — Sz. NAGYVÁRADON is takarékpénztár alakult, mint írják, 30,000 pft alaptőkével.Egy részvénytára l00pft.Alig tétettek ki az aláírási ívek, már is két harmadában aláírattak. Erdélyi országgyűlés, XXVII. Orsz. ülés (folytatás). Az úrbéri 1-ső törvényjavaslat ’s a’ fölötti tanácskozás’ folytatása: valljon a’ székely földre ne tétessék-e kivételes intézkedés. Egy gr. kir. hiv. A’ már hosszason megvitatott székely kérdést illetőleg, pártolja az előtte szóló nemes Kolozsmegye’ köv. véleményét. Áttérve a’ szőnyegen levő első úrbéri törvényjavaslatra, szóló azon első törvényczikknek 1-ső §-át, melly ekkint szól: úrbéli föld (colonicatura) mind az , melly jelenleg úrbéres kezeken van, vagy 1820-ban úrbéres kezeken volt, ’s mellyről a’ földesur hitelesen bebizonyítani nem tudja, hogy úrbéres kezekre jutása előtt majorság-(allodialis) birtokot alkotott, vagy hogy a’Ház. könyv’ 1 -ső r. 40-ik czikkelye’ szoros értelmében vált majorságbirtokká, pártolja, kevés módosítással. Véleménye szerint az idézett §-os azt rendeli, hogy az urbér’ behozatala’ alkalmával semmi szin és ürügy alatt a’ jelenleg urbéresi kezeken levő colonicaturákból legkevesebbet is elvenni ne lehessen. Ezen rendelkezést igazságosnak találja, mert noha az úrbéresnek állományához általános tulajdoni joga nincs, van haszonvételi joga, és ezen haszonvételi jog meg lenne sértve, ha tőle colonicalis földeinek, mellyekért huzamos időktől fogva szolgált és fizetett, bármi része elvétetnék ; helytelen volna továbbá politicai tekintetből a’ colonicaturákbóli elvétel, mert az által az urbéresi néposztály, melly most egy bizonyos mennyiségű földből él, arra szorittatnék, hogy ezentúl azon mennyiségnél kevesebb, ’s meglehet, hogy több helyeken sokkal kevesebb mennyiségű földből éljen. Ehhez járul még az is, hogy ezen hibás intézkedés akkor téteznék , midőn az országgyűlésnek legfőbb feladata, az úrbéresek’ sorsán könnyíteni. De bajos is lenne a’ colonicaturákbóli elvételt zavar nélkül végrehajtani ; mert noha sikerült némellykor az országban egyes földesuraknak,némelly helységekben, rendezés’ utján vagy máskint is colinicaturákat allodiaturákká változtatni, nagy lárma, nagy ingerültség nélkül, de ha a’ colonicaturák *) Ezt ismét kérjük. Szerk. 31