Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-02-26 / 837. szám
' » ' «■ természetes állása legyen. Pedig a’ gyógyszer igen egyszerű. Azok, kiknek meggyőződése szabadelvű, lépjék a' korlátot át, melly őket rokonérzelmeik’ daczára ellenségekként elválasztja, és, egymásnak kezet nyújtva, alakítsanak egy harmadik pártot, mellynek neve: ellenzék legyen. Kezdetben ez gyönge lesz ugyan, de folytonos, erőteljes fellépés és kitürni-tudás, nem ma, nem holnap, nem egy-két közgyűlés , de egypár év után, ha nem is többséget, de mindenesetre olly kisebbséget vivna ki neki, mellytől a’ tiszteletet ki sem merné megtagadni. A’ tisztujitásoknál ez azon párthoz állana , melly igazságos kivánatai’ teljesítésére leghajlandóbbnak fogna mutatkozni, így végre alakulna két politicai párt: ellenzék és conservativ. — Ez nem csak szép, de nemes vállalat is fogna lenni. Kisértsétek meg urak! ’s meglátjátok, egyesüléstöknek eredménye a’ siker’ koronája lesz és azon önérzés, melly a’ valódi férfiúnak egyedüli büszkesége. Kisértsétek meg! mert hiszen, ezzel tartoztok hazátoknak, ezzel saját becsetöknek. A’ gyűlést, melly febr. 6-án fejeztetett be, ’s mellynek én, nehogy felette hosszúvá legyek, csak eredményeit fogom kegyeddel tudatni, főispáni helyettesünk azoni öröme’ nyilvánításával nyitotta meg, hogy a’ tek. KK. és RR. olly szép számmal méltóztattak megjelenni;edig legalább még egyszer annyian lehettünk volna, mind a’ mellett azt hiszem, hogy ő nagysága ezt jól tette, mert szokás; és ki ne tudná , milly nagy ur Magyarországban a’ szokás ? Gyűlésünk’ főtárgya az ínség volt, melly megyénkben is kezdi félelmetes fogait vigyoritani. Az aggodalom és az előgondoskodás’ szükségének érzete, mellyet e’ megyének kormányzói, saját dicséretökre, jóeleve tanusitottak, kitetszik rendszerinti alispánunk’ januar’ 6-áról kelt leveléből, mellyben, hivatkozva a’ főispáni helyettesnek ugyanazon hó’ 5-éről kelt utasítására, a’ földesurakat egyenkint megkéri ,hogy január’ 20-ára kitűzött közgyűlésre, mellynek legfőbb tárgya a’ fenyegetőenség’ veszedelmes következéseinek elhárítására vezethető módok és az adózóknak nyújtandó segedelemforrások’ meghatározása leendő megjelenni, vagy, ha akár személyes, akár meghatalmazottak általi megjelenésben gátolva lennének, a’ gyűlés’ napjáig írásbeli határozott nyilatkozataikat, e’ következendőkre, neki beküldeni szíveskedjenek: 1) valljon, miután legkívánatosabb, hogy a’ nép takarékosság mellett önmaga’ munkája által fedezhesse szükségeit, jobbágyaiknak képesek-e és fognak-e adni, a’ különben is kínálkozó szerzési módokon kivül, más valamelly jutalmazó szerzési utat és miilyent? 2) Ha ilylyent nem bírnának adni, vagy ha ez elégtelen lenne, készek-e a’ szükség’ fedezésére kivántató gabonával, és milly feltételek alatt, jobbágyaikat segiteni ? 3) Hahogy bármilly oknál fogva, vagy épen nem, vagy nem elégséges mennyiségben nyújthatnának illy gabonasegitséget, valljon a’ jobbágyok’ felsegélésére szerzendő kölcsönre nézve a’kezességet jobbágyaikért felvállalják-e és milly öszvegig?“ — Megyénk’ kormányzóinak ezen előintézkedése mindenesetre szép; de bizonyára nem szép, hogy földesuraink’ nagy száma sem személyesen , sem megbízottak által meg nem jelent, sem írásban nem felelt. Hogyan urak , ez a’ nép, melly fáradalmai’ tizedét nektek adja, melly saját földeiteket megmunkálja, és ezért arcza’ vérverejtékénél más bért nem kap , melly gabonátokat, pálinkátokat évenkint méregdrágán megveszi, melly a’ közterheket viseli, ez a’ nép — annyit sem érdemel, hogy ti azon kérdésekre, mellyek ínségének elhárítása’ érdekében hozzátok intéztettek, legalább nemmel válaszoljatok? A’ földesuraknak azon boszantó hidegsége meg fogja kegyednek, t. szerkesztő úr, magyarázni a’ főisp. helyettes’ következő indítványának második részét. Előadá t. i., hogy az Ínség, melly az egész honban kisebb nagyobb mértékben dúl, nálunk is beköszöntött. Általánosnak ugyan nem mondhatni, de vannak helységek és majd minden helységben több háznépek és egyes személyek, kik, semmi élelmiszerök már nem lévén, az éhenhalásnak vannak kitéve ; sőt, ha tekintjük a’ tavalyi szűk termést, van alapos okunk félni, hogy az Ínség napról napra tovább és tovább fog terjeszkedni. E’ bajon czélszerű előgondoskodás által segitenünk kell. Azután az emberi szeretet’ törvényeit fejtegetve, e’megyét egy nagy családhoz hasonlitá, mellynek feje a’ t. KK. és RR. Minélfogva reméli, hogy ezek minden eszközt, melly ínséggel küszködő adózóink’ éhenhalása’ meggátlására vezet, egész készséggel meg fognak ragadni. Indítványozza, hogy 40.000 p.ntnak köl Csönvételébe egyeznének, úgy, hogy ezen ősziét 1848, 1849 és 1850 évek alatt, egyenlő részletekben kamatostól visszatérittessék. Ezen 40,000 ftból 24,000 a’ földesurakra, 16,000 pedig, a’ h. tanácstól nyerendő engedelem mellett, a’ jobbágyokra esnék. Mivel pedig azt tapasztalta, hogy a’ földesurak sem személyesen, sem megbízottak által meg nem jelentek, sem írásban a’ felebbi kérdésekre nem feleltek, és kihallgattatásuk nélkül e’ tekintetben mit sem tehetni; szükségesnek látja egy közgyűlést kitűzni, mellyre a’ földesurak, a’ kivetési kulcs’ közlése mellett, olly határozott kijelentéssel lennének meghívandók, hogy azok, kik sem meg nem jelennek, sem akaratukat levél által ki nem jelentik, oda fognak számittatni, kik a’ 24.000 ftnak kölcsönvételébe beleegyeznek. — Ezen indítvány ellen szót emelt főjegyző Sz.— F.— , előadván, miszerint azon közgyűlés, mellyet ő nagysága indítványoz, marcalis gyűlés fogna lenni. Ő ennek sem czélszerüségét, sem szükségét nem látja. [Sem czélszerüségét; mert a’ meg nem jelenő ’s nem nyilatkozó földesurakat, hacsak önkint meg nem teszik, soha sem foghatja az a’ gyűlés a’ reájok esendő öszlemnek megfizetésére kényszeríteni; olly végzést hoznánk tehát, mellyel, életet annak nem adhatván, csak e’ megye’ méltóságát compromittálnák; de kételkedik, valljon hirdethetünk-e marcalis gyűlést ? Nem szükségét; mert a’ házi pénztárban, mint maga meggyőződött, van 12.000 pft, mellyekre szükség nincsen. Fordítsuk ezt a’ szent czélra. — Kérdés : ki fogja azt a’ 12.000 ftot megtéríteni. — Főjegyző Sz.— F.— A’mint a’ szükség megszűnt, az adózók. — Úgy látszik, hogy főjegyző ur többet ir mint olvas; különben tudná, mit mond az 1537 : 21. és 1486 : 64. t.cz. De különös véleményét meg is csépelték . .. röviden és jól mondva. — A’főispáni helyettes a’ végzést igy mondta ki: a’ földesuraknak eddig beérkezett nyilatkozatai, másod alispán ur’ elnöklete alatti választmánynak, melly a’ földesurak és tiszti karból alakíttatott, a’ végett adatnak ki, hogy, tekintettel indítványára, javaslatot még e’ gyűlésnek folyamata alatt készítsen. Az indítványozott gyűlés’ időhatárának kitüzetése, azon reményben , hogy addig a’ hátralevő földesurak is nyilatkozni fognak, akkorára halasztatott, ha a’ választmány javaslatát be fogja mutatni. — A’ választmány harmadnap azt jelentette, hogy addig, mig a’ szükség hivatalosan ki nem tudatik, javaslatot nem adhat; minélfogva indítványozta, hogy az illető tisztviselőknek annak összeírása meghagyattassék. Ez az inditvány azon oknál fogva nem fogadtatott el, mivel ez által a’ népben reményeket ébresztenénk, mellyek’ teljesítésére, úgy, mint a’ dolgok eddig állanak, képesek nem leszünk, mi a’ népet csak felingerelné. — Kivévén vagy kettőt, a’ hátralevő földesurak közül senki sem nyilatkozott; sőt fájdalommal hallottuk főispáni helyettestől, hogy ő a’ Lugoson lakó és levő földesurakat egyenkint megkérte, jönének ma a’ gyűlésbe, nyilatkoznának , tanácsolnának ; de minden rábeszélése, minden kérelme hasztalan volt — azon földesurak közül egy sem jelent meg. Ezen jelentés után, melly sokak’arczára a’ szégyenpirt levele, voltak, kik azt javaslották, hagynék a’ dolgot abba, mert, mint előre láthatjuk, ezért még sem fogunk élni. De a’ főispáni helyettes’ lelkes felszólítása a’ részvétlenség’ ezen utósó csapásától megmenté e’ megyét. Meleg szavakkal előadá, mik illy esetben a’ törvényhatóságok’ jogai, mik kötelességei. Végre kinyilatkoztatván, miszerint ő magát azon öszlemnek megfizetésére, melly a’ 24.000 ft kölcsön után birtokára esik, aláveti, kérte, felszólította a’ jelenvoltakat, jelentenék ki, valljon a’ szenvedő emberiség’ felsegélésére, alávetik-e magukat az indítványozott adózásnak, vagy sem ? — A' dolog eleinte nehezen ment, végre mégis sikerült. A’ tisztviselők’ nagyobb része az utósó országgyűlés’ kivetéskulcsa szerint reá esett öszletnek ötszörös, a’ többi háromszoros, kétszeres, egy hatszoros, a' jelenvolt birtoktalanok és tisztesbek évenkinti 5 - 10 pftnak fizetésére, a’ földesurak pedig, a' kevés számuak, a’ kivetés szerint reájok esendő öszletre kötelezték magukat. Azután a’ szolgabirák közül azoknak, kiknek kerületeik a’ középponthoz közel esnek, meghagyatott, hogy az és jövő nap a’ földesurakat meglátogatván, őket a‘ példa’ követésére felszólítsák. Sikerrel. Ennek folytában a többi szolgabiráknak hasonló eljárás köttetett szivökre, meghagyatván nekik, hogy az eredményt azonnal, és ne a’ jövő közgyűlésig, bejelentsék. Egyszersmind elhatároztatott, hogy, az adózók’ névlajstromának közlése mellett, a’ temesi kincstári igazgatóság és főmgy udv. kamara, azután a’ keveresi vallási pénzalap’ uradalma és a’ nagy helyt. tanács hasonlóan megkérettessenek; ezekkel a’ kivetési kulcs is fog közöltetni. — A’ marcalis gyűlésről lemondottunk. — A’ kezelést illetőleg, egy középponti és öt járásbeli választmányt alakítottunk. A’ fő- és szolgabiráknak, kik az ínségben levőknek utalványokat fognak adni, szoros kötelességül tétetett, felvigyázni, nehogy ollyannak is adjanak utalványt, ki szükséget nem szenved. E’ pontnál a‘ főispáni helyettes azt mondta, hogy ő — noha nem reméli — ha találkoznék ollyan szolgabiró, ki akár könnyelműségből, akár vigyázatlanságból utalványt ollyannak adna, ki valódi szükséget nem szenved, és ez által a’ segedelmet más szükségben levőtől elvonná, — azt hivatalától vagy felfüggeszteni vagy a’ candidatióból kihagyni fogja. — Vannak még nehány rendelkezéseink, de ezeket csak akkor fogom közleni, ha a dologból valami lesz. — És most a’ gyűlésnek többi tárgyaira, Somogy’ levelére, mellyben a’ részek’ visszakapcsoltatásának sürgetésére és B.-Szolnok, K.-Szolnok, Torda, Alsó-Fehér és Doboka’ leveleire, mellyekben azon sürgetéstől felállásra szólittattunk, azt határoztuk, hogy mivel a’ visszakapcsolás Erdélyt 14 magyar képviselettől fosztaná meg, ’s igy ott nemzetiségünk veszélyeztetnék, a’ sürgetéstől elállunk; e’ helyett követeinknek meg fogjuk hagyni, hogy a’ jövő országgyűlésen egész Erdélynek bekebelezését sürgessék. — Zágrábmegye’ levelét, a’ turopolyai gróf’ hivatalától lett felfüggesztése ’stb. végett, nem pártoltuk, mivel úgy vagyunk meggyőződve , hogy a’ kormánynak joga van hivatalnokot hivatalától felfüggeszteni, vizsgálatokat tétetni és ezek’ megtételére egyéneket nevezni; és más részről Zágráb ügye adatokkal be nem bizonyítja, hogy a’ kormány törvénytelenséget követett volna el.— Szögyény László’akancellárrá lett neveztetésének tudósítását nagy örömmel fogadtuk, és üdvözlő felírást határoztunk. — Apponyi György cancellárnak üdvözlő felirásunkra adott válaszát megéljeneztük. — Országbíró Majláth György és Nógrád ügye’ felszólítása’ következtében kinyilatkoztattuk, miszerint mi Horváth István’ örökösei’ könyvtára’megvételéhez hozzájárulunk. — A’ nádorunk’ halála felőli tudósítás annyira meglepett bennünket, hogy nagy érdemeinek megemlítése eszünkbe sem jutott, hanem egyszerűen két condolentialiat határoztunk; egyet fenséges özvegyének, a’ másikat fiának, István főherczegnek; ez utóbbinak azt is írjuk, miszerint mi helytartóvá lett kinevezése felett örvendünk; de a’ tudósítás, hogy azzá neveztetett, noha itt volt, fel nem olvastatott. —Temesmegyének levelét, mellyben felszólittatunk, hogy elhunyt nádorunk’ emlékére felállítandó szoborért aláírást nyissunk, pártoltuk. — A’ helyt. tanácsnak azon intézményét, mellyben a’lugosi község ellen indított és befejezett úrbéri pert, azon megjegyzéssel küldi vissza, hogy ezután nemcsak a’ pálinkafőzési jog, hanem e’ fölött minden üst után is fizettessék a’ taksa, perestől a’főügyésznek adták ki, hogy észrevételeit megtevén, azokat a’ jövő közgyűlésre , innét, az ítéletnek megmásitása végett, a’ cancellariának felküldendőket, bemutassa. — Moys Antal főügyész kincstári ügyészszé lévén, ezen gyűlés alatt lemondott, és helyette a’ főispáni helyettes, nem azért, mivel csak ő folyamodott, hanem mert a’ KK. és RR. ajánlották, Frummer Bélát, eddigi alügyészt nevezte ki. Alügyésszé lett eddigi szolgabiró Athanaszievics Sándor, szolgabiróvá eddigi esküdt Andreevits Lázár, esküdtté eddigi tiszteletbeli aljegyző Dániel László. — Jövő időszaki közgyűlésünk’ időhatára ápril 28-a.—Isten kegyeddel! - K-y. BARANYÁBÓL. Pécsett, febr. 16-án. Februarhól 11-én kezdett rendkivüli közgyűlésünkben felolvastatott dicsőült József nádor’ halálát tudató gyászintézmény, mire a’ három hónapi gyász elrendeltetvén, az összes megyei KK. és RR., főispáni helytartó ő magával együtt, a’ székes egyházban tartott gyászmisére mentenek, mellynek végeztével ismét a’ megyei teremben egybegyülekezvén, felolvastatott István főherczegnek királyi helytartóvá lett neveztetését tudató intézmény, a mit hangos éljen kisérvén, a’ RK. és RR. az övegy nádornénak fájdalmukat tudató gyász, István főherczegnek pedig, evvel kapcsolatban, örömüket tolmácsoló levelet íratni, egyúttal küldendő követeiknek utasításul adni határozák, miszerint a’ jövő országgyűlésen, midőn a’ nádorválasztás iránt szó emelkedendik, István főherczegnek minden kijelölés nélküli elválasztatását, azonban az ebből netán eredhetendő minden következtetés nélkül — sürgötték, ’s igy Moson, Esztergommegyéknek, úgy Buda’ fővárosának ez érdemben érkezett felszólításaik egyszerű tudomásul vétettek. — Még egy nevezetes tárgy fordult elő, melly némi vitatkozásokra szolgáltatott alkalmat. Egyik intézmény által értesültünk arról, mikint jövő martius hónapban a’ rendes itt szállásoló katonaságon felül még egy fél század szándékoltatik ide szállásoltatni, mellynek az illető termesztményekkel való ellátása meghagyatik. Hogy szükség’ esetében felebarátaikon segítsünk, azt a’ keresztyéni kötelesség is parancsolja, ’s minekutána megyénket boldogabb állapotban vélik lenni, mint azt, honnan a’ katonaság el vitetik, ez okból nem létetett épen észrevétel az ideszállásolás végett, de a' termesztményekkeli ellátásnál van a’ nehézség. Helységeink meg valának kérdezve, valljon a’ termesztményeket természetben akarják-e adni, vagy a’ vállalkozók által ajánlandó öszletet közadó’ útján megfizetni, ők az utóbbi mellett nyilatkoztak, ’s e’ részben a’ házi adó’ rovatában a’ kivetés megtörtént. Nem terhelhetjük tehát most már az adózókat sem újabb adónak kivetésével, sem termesztmények’ kiszolgáltatásával a’ nélkül, hogy az a’ megye iránt bizodalmatlanságot és állásuk iránti kétkedést ne szüljön, azért egy alázatos felírásban megkéretni határoztatok a’ h.tanács, hogy e’ megye igen is kész a’ küldendő katonaságot elszállásolni. De annak ellátását csak úgy ígérheti , ha az erre teendő költség a’ kincstár által fog fizettetni, mert a’ fentebb érintett ok megemlittetvén, nem akarja a’ megye adózóinak bizalmatlanságát magára vonni, de adózóink sem érdemlik, hogy újabb adózásokkal terheltessenek, miután eddig elő még soha rendes katonáit más nem tartotta, bár többször a’ Duna- és Dráva-áradások a’ megyét is ínségbe tasziták, e’ megye pedig már gyakortább tartott rendes számon felüli katonákat, ezen felül, mintegy 8 évek’ elforgása óta, a’ rendes adófizetésen felül 102.000 ftra rugó régi restantiát tisztázott le, ’s igy mindenkép’ kötelességének eleget tenni iparkodott. Illyés terheltetések pedig ismét visszasülyeszthetnék a’ régi tartozások’ állapotába. De még megyénk sincs olly boldog állapotban, mint vélik. A’ gabna szerfelett drága, a’ burgonyát az ismeretes vész semmivé tévé, a’ legboldogabb helyeinken, hol az megyénkben sem történt soha, zabliszt árultatik, és ez is egy zsákkal 20 ftért árultatik, így ha éhhalál épen nem mutatkozik is eddig elő, de más számos példák arra mutatnak , hogy ettől is lehet még tartanunk. Más nevezetes tárgy nem fordult elő. Rendszer, évnegyedes közgyűlésünk mart. 11-én veszi kezdetét, törvényszékünk pedig február’ 22-én.— Angyal Pál, Budáról, Heves-, Hont-, Zágrábmegyékből ’s Zomborból vett tudósításainkat a’ közelebbi számokban adjuk. — Pozsonyból épen most veszünk hirt a’ nagy áradás felől, melly folyó hó’ 19-én pusztulással fenyegette a’ város’ parti részét. A’ viz a’ liget melletti töltéseken is átcsapott. A’ kár tetemes. Részletesben a’ következő számban. Erdélyi Krsseággyigség. A’ XXXI-ik ülésben , febr. 6-án, jegyzőkönyv-hitelesités’ alkalmával, a’ közelebbi ülésben keletkezett hatá- 132