Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-01-22 / 817. szám
Péntek Megjelenik e’lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 fit; postán borítékban 6 fit pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Hivat. közrem. Nyilatkozat. Iparműtár. Erdélyi országgyűlés. Törvényhatósági dolgok: Komáromból. Szerémből (közgyűlés.) A’ napkelte és lenyugta iránt. Kör. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ö Fölsége a szepesi káptalanban a következő kanonokokat, u. m. Biaczovszky Domokost éneklő, Duovics Jakabot őrkanonokká, Andreánszky Melchiort székesegyházi, Kolbay Józsefet árvái és Fragner Jánost liptói főesperessé kinevezni; a zengi káptalanban megüresült utósó kanonokságra pedig Petrovics Lukácsot, püspöki lyceumban az egyházi történet’ tanítóját, érdemesitni legkegy. méltóztatott. Fölsége Tarnay Mihályt, az aradi váltótörvényszék’ ülnökét ezen hivatalától fölmenteni, ’s eddigi hű szolgálatai’ méltánylatául „kir. tanácsos czimmel“ felruházni; továbbá Tahy Gusztávot, sárosmegyei volt alügyészt a’ magy. kir. helytartótanácshoz tiszteletbeli fogalmazóvá kinevezni; végre dr. Zipser G. A. tanárnak a fenséges szászaltenburgi herczegtől nyert ’s az ernesztini házirendhez csatolt ezüst érdem-kereszt elfogadását és viselhetését megengedni legkegy. méltóztatott. A’ nmlgu magyar kir. udv. kamara a Nádszegen megüresült k. sómázsálói állomásra Molnár Jánost ottani kir. sótárőrt alkalmazta. A’ nmngu m k. helyt.tótanács kebelbeli díjas fogalomgyakorló Gerébényi Vilmost kebelbeli fogalmazóvá , ’s ennek helyére Rácz Károly eddig díjtalan gyakorlót nevezé. A’ nagy magy kir. udv. kamara Farkas Pál szegedi kir. sóhivatali írnokot saját kérelmére hasonló minőségben Pestre helyezvén át, az ez által megürült szegedi sóhivatali irnokságra báró Zornberg Antal tárkányi k. sómázsálót alkalmazta. Nyilatkozat. A’ Jelenkor’ uj évi programmjának végén következő sorok állanak : „Ki kell még jelentenünk, hogy több buzgó hazafinak e’ szellembeni közremunkálásáról biztosítva lévén, fölhatalmazást nyertünk gróf Széchenyi István, báró Kemény Zsigmond, Fáy András, Szontagh Gusztáv, Kovács Lajos, Fábriczy Sámuel, Gáty István’ ’stb. résziről is nyilván kijelenteni,hogy lapjainkat becses ’s ismert dolgozataikkal folytonosan gyámolitani fogják. — E’ sorokra kötelességemnek tartom szintén kinyilatkoztatni, hogy a’ Jelenkor’ érdemes szerkesztőjének programmját ma, azaz január’ 10-én olvastam legelőször, ’s hogy ő a’ lapjábani közremunkálásra soha föl nem szólított, ’s hogy én a’ közremunkálást neki meg nem ígértem. Enyed, jan. 10-én 1847. — Kemény Zsigmond, s. k. Iparműtár. — Január’ 17-dikén tartatott az „Ipaműtár’“ alapitóinak közgyűlése, melly e’ derék, életerős és a’ napi szükségek által mindenek fölött igénylett intézet’ szilárdítására ’s bővítésére, a’ félévi tapasztalás által szükségeseknek mutatkozott alapszabályi módosítások’ elfogadásával, czélszerűen intézkedett. — Az intézet’ eddigi életét alig számíthatni egész 5 hónapra , a’ tervezett 100,000 pengő forint helyett csak 40,000, ez sem egyszerre, hanem, mondhatni, csöppen kint jött be ; az intézet’ forgalma mégis túlhaladja a’ 80,000 pengő forintot, ’s a’ tetemes kezelési költségek’ fedezése mellett , mellyek akkor sem levének észrevehetőleg nagyobbak , ha az alaptőke 100,000 forint ’s az eszközlött forgalom több száz ezerre ment volna, — 2351 ft 13 krnyi tiszta nyereség mutatkozik, ’s az első törlesztés martinai vásár alatt meg fog tartatni, az első évre járó 1000 pgc forintnyi nyereség ki fog adathatni. A’ hazai ipar’ emelésére újabb időkben intézett fáradhatlan működés’ egyik legújabb eszméje az Iparműtár , nemcsak azért , hogy miután ez létesült , nem nyúlunk többé aggódva a’ gyártmány után, melly hazai készítmény’ minőségében nyujtatik az utána sóvárgó honfinak, de azért is , mert a’ tapasztalás , az elvitázhatlan eredmény mutatja , mi jótékonyan hatott eddigelé is szorgalmas, de csekélyebb tőkepénzzel biró iparűzőinkre, kivált itt a’ fővárosban , hol azoknak annyi nehézséggel küzdve kell megállni a’munkatért. Ha e’ jótékony intézet, a’ lefolyt évnek súlyos és pénzügyi tekintetben rendkívül nyomasztó ’s pangó időszakában, apróbb gyárosaink’ folytonos gyámola és segédforrása nem lett volna, azok’ nagy része kétségkívül elsorvad , ’s élni megszün. És pedig tette ezt az Iparműtár azon alig megszületett, ki nem fejlett, csekély erővel mozgó, a’ kezdet’ nehézségeivel küzdő állapotban , mellytől eredményeket várni a’ legvérmesebb remény sem mert. Mit nem eszközölhetett volna, ha jótékonyságát egész teljében kifejtheté, ha a’ tervezett 100,000 pengő forint, hiány nélkül, befolyt ’s forgalomba tétethetett volna ! — De mintegy 50,000 forint áru alapitvány-jegy mai napig is künn van , ‘s felölök többszöri sürgetésre jelentés sem létetik. — Hazánkfiai’ egy részének illy ázsiai hanyagsága mellett a’ legéletrevalóbb terv is — miilyennek az Iparműtár’ tervét mindenki elismeri — csak igen csekély és tökéletlen gyümölcsöket teremhet; az érlelésre, a fejtésre ’s diszlésre meleg részvét' napfénye szükséges. A’ terv szerint az alapítóktól semmi ajándék, semmi áldozat nem igényeltetik ; a’ szükséges pénzerő, lehető legkisebb (5 fitos) alapítványokban, csak kölcsön kéretik , ’s , az évenkinti törlesztés’ útján biztosan várható visszafizetés mellett, kamatul évenkint 1000 profitos , utoljára pedig, a’ 16 évre szabott működési cyclus’ végével, a’ finnmaradt egész vagyonból álló tetemes nyereség’ lehetősége ajánltatik; mégis ez országban csak 8000 jegy talál keletre, mig más részről az igények lehető legmagasb fokra feszíttetnek , ’s az kívántatik , hogy a’ raktár mindennemű áruval bőven el legyen látva , az iparosok’ szükségein készpénz-fizetéssel segítsen, a’kereskedőknek pedig hosszú időre hitelt engedjen. A’ jegyek’ keretének legutóbbi időben igen sokat ártott azon körülmény, hogy reájok többek közt a’ megszökött kereskedelmi társasági igazgató, az akkor még jó hitelű ’s közbecsültetésben álló Szabó Pál, mint választm. tag’ neve van írva. Az ezen név’ látásából származható idegenségnek elhárítására , az alapitvány-jegyek újakkal fognak kicseréltetni, mellyekre az intézet’ terve ’s alapszabályai is le lesznek nyomtatva rövid kivonatban. — Az alapszabályok’ azon rendelkezése, hogy csak 3 hónapra adhasson hitelt a’ kereskedőknek, ezekre nézve kedvezőbb változást szenvedett, ’s a’ felügyelő-választmány felhatalmaztatott, hogy körülményekhez képest hosszabb időre (6 hónapra is) terjedhető hitelt adhasson. Az alapszabályok’ egyik philanthropicus szellemű ’s az ipar’ előmozdítása’ tekintetéből alkotott pontja, hogy t. i. az intézet legfelebb csak 6 percentes nyereségre dolgozhassák, miután a’ múlt félév’ folytán egészen impracticusnak ’s az intézet’ felállásával összeférhetlennek mutatkozott, és még akkor is alig volna létesíthető , ha az intézetnek eredetileg tervezett alaptőkéje összejött vala — akkint változtattatok, hogy ti’ kezelés ezentúl egészen a’ körülményekhez ’s viszonyokhoz mért árakat szabó kereskedői lábra állittassék, miután az árakat úgyis a’ verseny szabályozza , melly a’ felcsigázást lehetetlenné teszi; — ’s miután az intézet , ha ezen, létezését koczkáztató ’s mozgását egészen megzsibbasztó, bár igen szép és nemes forrásból származott szabályi ponttól eltávozik is, még azért eléggé szép ’s jelentékeny czélokat eszközöl működésének egyéb oldalai által, t. i. hogy biztos és teljes hitelű hazai készitményeket árul, ’s a’ gyárosoktól készpénzen vásárolván, ezeket gyámolitja, mig más részről a’ kereskedőknek, hosszasabb hitel’ engedése által, nagy könnyebbséget szerezvén, ezeknek a’ hazai ipar iránti szomorú elfogultságát lassankint eloszlatja, ’s rokonszenvét éleszti és ápolja. — Hogy pedig e’ szép és fontos czéljait annál nagyobb sikerrel eszközölhesse, ’s jótékonyságát, mellyet csekély pénzereje miatt ekkorig még, kisded gyárászati állapotunkhoz mérve sem fejthetett ki egészen, teljes mértékben éreztethesse ugya’honi árut kereső közönséggel, mint a’ gyámoló karra szoruló apróbb iparosaink ’s hitelre dolgozni megszokott kereskedőinkkel , szükségesnek találta a’ gyűlés, hogy a' pénzalap’ növelésére folytonos gond fordittassék. E’ czélra 100 pontos részvények fognának terv szerint kibocsáttatni, melylyek az évenkinti nyereményekre nem játszanának ugyan, hanem az egyesület’ egész évi nyereségei- 's veszteségeiben aránylagos részt vennének; gondoskodni fog továbbá, a’ felügyelő választmány, hogy valamelly magát a’ vállalatnál nagyobb pénzösszeggel érdeklő kereskedőtársat nyerjen. A’ gyarapodás és nagyobb siker’ főeszközlője ’s leggazdagabb forrása azonban, csakugyan a’ nagy közönség’ részvéte marad, ha az egyesült kisebb erők’ egy czélra öszpontositott hatásának roppantságát annak minél több tagja érzi ’s méltányolja. Ha a’ hazafias jó akarat ,mellyet e’ hazában anynyiszor veszünk igénybe, de mellyet kifáradni még se engedjen a’ kötelesség-érzelem, mellyet a’ haza minden jó fiától megvár, ha az itt áldozattal nem járó, sőt évenkinti nyereségek’ lehetőségével biztató részvét nem jövend az Iparműtár’ segitségére, ha tőkéje legalább a’ tervezett összegre nem szaporittatik, ez üdves intézetnek is, mint sok más talán kevésbbé életrevalónak, csak senyvedezni kell, ’s vele együtt senyvedezni a’ hazai, főleg a’ középponti gyárászatnak; mert, ha elbukni nem akar, azon szomorú kéntelenségbe jutand, hogy üzletét, melylyet most a’ hazai czikkek’ legnagyobb részére kiterjesztett, majd csak egykettőre szorítsa ’s talán épen ollyanra, mellynek pártolásra legkisebb szüksége van. Hihetőleg senki sem volt közöttünk, ki azt hivé, hogy a hazafiai fellángolás egyszerre — mintegy lábdobbantással — megteremtendi azt, mielőbb nem létezett — a’ hazai műipart. Mindnyájan jól tudtuk, hogy a’ védegylet’ eszméje csak az első hatalmas lökés volt, ’s hogy évek leendőek szükségesek, mellyek lassú folyama alatt hitünknek fogyatkozni, kitartásunknak csüggedni, áldozatkészségünknek lankadni nem lesz szabad. — De nem sorsa-e ez minden kezdeménynek? nem sorsa-e főkép’ nálunk, hol a’ nemzeti élet’ minden működését nemcsak magunkra hagyva, hanem ellenséges erőkkeli folytonos küzdésben kezdjük meg? nem igy volt-e ez a’ nemzeti nyelvvel, a’ nemzeti irodalommal ? hát ujabb politikai életünk’ folyama sima pályán ’s virágos partok közt indult-e meg ? — Mi lett volna a’ nemzeti nyelvből, ha az irániai lelkesedés szappanbuborékként pattant volna el akkor, midőn a’ hajporos zopfokat és a’ czipőket ’s harisnyákat eldobtuk, ha annak folytonos, fokozatos előmenetele szivünk dobbanásaival nem forrt volna össze? — így van ez a’ nemzeti műiparral is. Legyünk tehát, mint a’ nemzeti nyelv és politikai reform’ terén, az műiparon is csüggedni nem tudó hazafiak. A’ valódi hazafiság nemcsak bizonyos izgatottsági időpontokban lobban fel, hanem folyton égő ’s melegitő parázstűz; élni kell annak szünetlenül ’s egyenlő hévvel és világgal, ha a festő ’s érlelő nap’ jóltevő hatását akarja gyakorolni; élni különösen azon osztályban, mellynek vállait a’haza mindeddig teher nélkül hagyá, mig jogkörét legkedvezőbben látta el, melly tehát addig is, mig közteherviselési kötelességét teljesitni kezdi, illy után róhatja le a’ haza iránti fiúi kötelesség’ adóját. — T. L. Erdélyi országjyülés. A’XX. országos ülésben, mint közelebbi számunk az Érd. Hiradó után közlé, két indítvány létetett. Krasznam. javaslá, hogy biztosítsák a’ BB. magukat törvény által, miszerint az adó neveltetni nem fog; a’ másik indítvány Küköllőé , hogy az urbér az adóval kapcsolatban tárgyaltassék. A’ tanácskozások’ folytatása is itt következik: Elnök: Több okot hallott az urbérnek adóval kapcsolatos tárgyalása mellett felhozni; de mindazon okok között mellőzve látja a’ múlt országgyűlésen alkotott törvényt, melly az urbért minden egyéb tárgytól elkülönítve rendeli tárgyalni. Méltóztassanak a‘ t. Kiv. és Rt. e’ tiszta törvényt figyelembe venni. Egy gr. kir. hiv. Ha azt kérdené valaki, kiván-e olly urbért, mellyben a’ nemesség veszt, ’s a’ nép nem nyer, szóló nemmel felelne. De most nem erről van szó. A’ kir. előadások’3-ik pontja az urbért minden más tárgytól külön rendeli tárgyaltatni; a’ múlt országgyűlésen hozott törvényezikk hasonlókép’. Lesz elég idő az adóról is tanácskozni, melly magában is igen fontos tárgy; most még a’ követeknek sincsenek e’ tárgyban utasításai. Legyünk őszinték. Báró J. L. szerint fel sem lehet tenni a’ kormányról, hogy midőn a’ köznépen egyfelől segitni kíván, más után elnyomni törekedjék. Pártolja ő malga’ nyilatkozatát. Szamos uj vár’ e. k. Ha van törvényhatóság Erdélyben , melly az adó’ dolgában mindenekelőtt tisztába kiván jőni, az bizonyosan Számosuj vár, azon város, mellynek polgárai, három ezer lélekhez mérve , hat ezer pftot fizetnek, ’s adójuknak alapja semmi egyéb , mint a’ kereskedés’ koczkajátéka. Szamosujvár’ polgárai egyenkint közel 10 pftnyi adót fizetnek, de ez nem elég: ha egy atyának fiai vannak, utánok megint 10 pftot tartozik adózni fejenkint, ’s még ez sem elég: megtörténik, a’ rendszer’ igazságtalansága miatt, mikép’ a’ helyett, hogy mindenki a’ 10 pftot fizesse magáért, arról, ki kevéssel bir — de nem a’ sors’ mostohasága, hanem restség vagy korhelység’ következtében — 4, 6 pengőt levesznek, és rá róják a’ szorgalmas emberre, kinek több az igyekezete, ’s kinek következésképen szorgalma büntettetik. Mind a’ mellett, hogy küldői lelkekből óhajtják az adóügynek mentől előbbi tisztába hozatalát, az urbérnek az adóval junctim tárgyalását nem pártolhatja három okból: u. m. törvényből, a’ junctim szó’ gyűlöletességéből és a’ dolog’ természetéből kiindulva. Mi az elsőt illeti, az 1791. 11. t.czikk azt mondja, hogy „propositiones regiae cum connexis nefors gravaminibus et postulatis Statuum“ tárgyalandók. Ugyde a’ kir. előadások’ 3-ik pontja világos szavakban rendeli, hogy az urbér separate ab omni alio operato tárgyaltassék. A’ második okot, a’ junctim szónak gyűlöletes voltát illetőleg, ez a’ magyar országgyűlés’ szótárában igen odiosus hang. Magyarországon 1832-ben és 33-ban hónapokig küzdöttek az urbér’ tárgyalása felett, e’ szó hónapokra hátravetette, ’s az eredmény utoljára is azon tárgyaknak elvetése jön, mellyekkel az urbért össze kívánták kötni. Ha Magyarországnak sokkal erősebb rendei nem tudták azt kivívni, mennyivel kevesebb reménye lehet hozzá Erdélynek. De nem pártolja a’ junctimot a’ dolog’ természetéből is kiindulva. Tagadhatlan ugyanis, hogy az urbér az adóval ex thesi összekapcsolva nincs; hanem van egy elv, melly a’ kettőt némi összeköttetésbe hozza, ’s ez az, hogy azon esetre, ha az urbér’ tárgyában törvény keletkeznék, felmerül azon aggodalom, hogy több colonicatura lévén 13