Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-09-16 / 950. szám

napon, és pedig Pesten tartandó országgyűlést indít­ványozzanak. Nehogy azonban az évenkénti követválasz­tással a’ nemzet örökös feszültségben tartassák, a’ követe­ket 3 évre véli választandóknak. Ezen inditvány’ támo­gatására felhozatott a’ választmányi javaslatban, hogy ez, a’ régibb időkre visszatekintve, mégcsak nem is ujitás, — eredményében pedig sokat ígér azért, mert az jelen át­alakulási korszakunkban a’ békés haladásnak leghatható­­sabb eszköze. Elfogadtatott Szinte elfogadtattak a’ választmányi javaslat’ azon hátralevő pontjai is , mellyekben a’ múlt országgyűlési utasításban is érintve volt , de még törvény által el nem intézett tárgyak foglaltatnak. Névszerint: Az előleges sérelmekre nézve, mellyek az 1792 . 13­­.czikk’ rendelete’ ellenére a’ nemzet’ annyi sürgetései’ mellőzésével sincsenek orvosolva, azon javaslat’ nyomán oda utasítja követeit, hogy az 1825-dik országgyűlés’ példáját követve, az orvoslást, a’már felterjesztett országos felirásokban kifejtett elvekhez képest, eszközölni igye­kezzenek. A’ nemzetiség’ ügyét illetőleg, olly meggyőződésben volt ugyan a’ választmány, hogy e’ részben nem teljesítette ugyan a’ kormány mindazt,mit tőle a’ nemzet várhatott vol­na ; minthogy azonban véleménye szerint az ügy jelenleg olly ponton létez,mellyen több sükert várhatni a’ nemzet’ buzgalmától és jóakaratától, mint bármi kényszerítő ren­deletektől , ezért ez ügyben most csak annyit kivánt utasí­tásba adatni, hogy a’ követek vigyenek végbe mindent, mit a’ nemzetiség’ felemelése — ’s felvirágzása’ tekin­tetében jogszerüleg ’s indirect után tehetni vélnek; — ne tegyenek azonban semmit, mi a’ különnyelvű népi­­ségek’ kedélyeit felizgatná , vagy magán­­viszonyokba avatkozó rendelkezések’ alakját viselné. A’ vallási szabadság’ szempontjából: a’ múlt országgyű­lésről elintézetlenül maradt kérdések’ eldöntését a’ választ­mányi javaslat’ nyomán Pest megye ugyan utasításba adta, de úgy, hogy ezen tárgy az országgyűlés’ folyamát fenn­akasztó kérdéssé ne alakittassék. Az egyházi tizedre vonatkozólag: Miután Pestmegye már több országgyűlésekre utasításba foglalta, hogy a’ papi tizednek, melly úgy is az ország’ nagyobb részében meghatározott bizonyos fizetés által rovatik le, jövendő­ben természetbeni kiadása egész országban szüntessék meg,’s azt a’jobbágyság az úgynevezett pac­átákhoz mérsékleti ’s többé változás alá nem jöhető árban vált­hassa meg, mindenesetre pedig a’ jobbágynak a’ tized’ kibérlésében előjoga legyen, jelenleg ezen utasításhoz csak annyit kivánnak Pestmegye’ rendet tenni, igyekez­zenek a’ követek kieszközleni, hogy a’ jobbágyság a’ fi­zetendő pac­átáknak száztól hattal kiszámítandó tőkéjé­vel magát a’ tized alól örökre megválthassa. Továbbá: A’ katonatartási veszteségnek mostani nyomasztó léte miatt, a’ múlt országgyűlésen e’ részben tett mun­kálatok’, nem különben az akkori utasítás’ nyomán szinte utasitásba adatott, hogy azon elv szerint, minélfogva minden teher készpénzül megváltandó, — a’ katonatar­tás’ megváltását is sürgessék. Szinte sürgetendőnek véli a’ választmány — ’s illető­leg Pestvármegye leendő követei által, hogy az 1840. 18. t.czikk’ első fejezetének 2-ik §-sában a’ királyi váro­sokra nézve a’ 3-dik pont alatt tett megszorítás azon zá­radék’ kihagyásával szüntessék meg, ’s ezáltal a’ ke­reskedésnyitás’ szabadsága a’ királyi városokban lakókra, a’ kereskedés’ és iparnak előmozdítására is kiterjesz­tessék. A’ czéhekre nézve, ugyancsak a’ múlt országgyűlésen kidolgozott munkálat’ nyomán, most is utasitásba adatott, hogy miután azok eredeti azon rendeltetésektől t.i. az egye­sülés’ azon czéljától, hogy a’ mesterségek a’ tökéletese­dés’ magasb fokára emeltessenek, intézkedéseik által el­tértek, az ipar’ kifejlődését akadályozó czéhek eltöröltes­senek, és olly intézkedésekkel pótoltassanak, mellyek ne az ipar’ megszorítására, hanem inkább felvirágoztatására szolgáljanak. Ezt azonban némelly szónokok’ felvilágosí­tása’ nyomán nem a’ szorosan iparos, hanem a’ csupán vállalkozó czéhekre kell érteni. Amazoknak is azonban, mellyek’ fenmaradása netalán szükséges volna, rendelte­tésükhöz mért szabályoztatása szinte szükségesnek ki­mondatott. Ezekután Erdélynek, a’ testvérhonnak, Magyaror­­szággak­ egyesítésére térvén által, az előzmények után szükségesnek látják Pestmegye’ rendei, a’ két testvérhon’ magasb kifejlődésére annyira kivánatos egygyéolvadás­­nak eszközölhetéseül, azt adni utasításul követeiknek, hogy az egyesülésnek a’ lehető nehézségek’ elháritásávali kivitele végett országos küldöttség neveztessék, melly Erdélyország’ részéről is nevezendő küldöttekkel e’ rész­ben járjon el. Az országgyűlési terheknek ki által leendő viselésére nézve a’ választmány’ véleménye oda járult, hogy azon esetben, ha a’­közös adózás’ terhe elfogadtatik, az a’ házi­adóból lesz pótlandó, ellenkezőleg pedig, mint Pestmegye már két országgyűlésre utasításba adta, a’ nemesi pénz­tárból fizettessék. Az országos választmányok’ szerkezetére nézve is ki­terjesztvén a’ választmány javaslatát, véleménye abban határozódott, hogy azon eredménytelenség, melly eddig azok’munkálataiban mutatkozott, az országos választ­mányok’ abbeli szerkezetében keresendő, miszerint a’ két tábla’ küldöttei’ száma közti aránytalanság eddig olly nagy volt, hogy a’ vélemények’ szabad kifej­tését ez maga lehetlenné tévé, ’s ebből következett, hogy azon rész, melly az országgyűlés’ typusául tekintendő, legtöbbnyire kevesebbségben maradt, a’ különvéleményezési kényte­­lenség’ terére volt szorítva. Hogy tehát ezen idő- és költ­ségvesztéssel járó eredménytelenség jövőre nézve meg­szüntessék, a’ választmány’ véleménye szerint oda kell a’ követeknek munkálniok, hogy az illy kiküldetésekben a’ két tábla közti igazságos arány megtartassék. Továbbá, valamint a’ képviseleti tábla küldötteit maga választja, úgy a’ főrendi tábla is az általa megbízandó tagokat tit­kos szavazattal jelölje ki. ’S végre azt is szükségesnek látta a’ választmány utasításba adatni, hogy az országos választmányok’ összejövetelének napját mindig maga az országgyűlés tűzze ki. A’ perek’ országgyűlés alatti folyamatára nézve, nem tartván elégnek a’ választmány az 1836 : 45-dik t.czikk­­nek az 1840:24. t.czikk által helybenhagyott rendeletét, azt jövőre nézve oda kivánta módosíttatni, hogy ország­gyűlés alatt ne csak a’ felebbezett, hanem az ítélet alá bocsátott táblai perek is vizsgálat alá terjesztessenek a’ királyi főtörvényszékeken, — miután t. i. az ok, melly a’ perek’ folyamatának országgyűlés alatti felfüggesztését régibb időkben szükségessé téve, jelenben egészen meg­szűnt. Egyébiránt, mennyiben netalán a’ horvátországi törvényszékekre is némi változtatás kivántatnék behozat­ni, a’ követeknek annak pártolása is javasoltatott. Mit Pestmegye hasonlókép’ utasítássá emelt. Szinte utasításba adatott a’ választmány’ azon javas­lata, melly szerint az előleges sérelmek és kivánatok iránt adandó kegyelmes válasznak kiadására ő felsége mindjárt az országgyűlés’ elején megkéretendvén , — ugyanakkor a’ nemzetnek századok óta epedve szorgal­mazott abbeli kívánsága is előterjesztessék, hogy lakát e’ hon’ kebelében venni, ’s az országgyűlést az ország’ közepébe méltóztassék áttenni. A’ Ludoviceára nézve a’ választmány úgy vélekedett, hogy mivel annak megnyitása azon múlt el, mert az ország’ rendel a’ még szükséges költségeket, az 1808-dik évben megállapitott tanitási rendszer’ megvizsgálása ’s utóbbi kidolgozása’ feltétele alatt ajánlották meg; ő fel­sége pedig e’ tárgyban nem kedvező választ adott, tehát ő felsége ezen igazságos kérelem’ teljesítésére újólag meg­kéretnék. Ha azonban ez megtagadtatnék , azon nem remélt esetben ezen megye’ követei azt hozzák inditvány­­ba, hogy az alapitók, illetőleg örököseik, szólittassanak fel, nem lennének-e hajlandók ezen intézetnek más ,­­ például: műegyetemi intézetté átváltoztatására, ’s ha e’ részben kedvezőleg nyilatkoznának , annak átalakítását eszközöljék. Ha pedig, — mit ő felsége’ kegyelmétől biz­ton várhatni, — az ország’ rendes igazságos kivonatát teljesítené, akkor az ipar’ felvirágoztatását szükséges mű­egyetemnek más alapokbéli létrehozatalán igyekezzenek. Ez is elfogadtatott. A’ Pesten építendő országházra nézve, remélvén a’ választmány, hogy az e’ részbeni kihirdetés’ folytán már adattak be tervezetek, annak javaslata’ nyomán oda uta­­sittattak a’ követek, hogy az e’ czélra kivántató összeg’ megajánlása iránti további utasitás végett küldőiket azon­nal tudósítsák. A’ szenvedő emberiség’ nyomora’ enyhitéseül felállí­tott intézetek között, a’ pesti vakok’ intézete nevezetes helyet foglalván, annak 1837-ben kelt határozatukhoz képest országos intézetté tétele’ indítványozását utasi­tásba adák Pestmegye’ rendei. — Eg g. SZ­ATMÁRMEGYEI tudósítás. Évnegyedes közgyűlésünk sept. 6-án nyilt meg, és, gróf K. Gy—ön kivül számos megyei rendek’jelenlétében, az első két napi tanácskozás’ nagyobb részét, a’ magas vendéget tisztelő ünnepély’ elrendezésével töltöttük el. Felvétetett ugyan is az e’ czélra javaslat’készitésével megbizott választmány’ jelentése, — mellynek nyomán k. helytartó ő fenségét, a’ megye’ szélén az első alispán, — megérkeztekor székes városunkban a’ másod alispán’ elnöklete alatt fényes kül­döttség fogadandja, a’ kivilágitott városban három diadal­kapu emelendi az ünnepélyt, az utósó állomástól pedig, egy 10 személyből álló úri és 200 megyei nemesből k. fő­bíró’ vezérlete alatt tisztelkedő bandérium kisérendi N.­­Károlyba; másnap a’ megye’ egyeteme mutatandván be hódolatát, — a’ rendek — a’ küldöttségek és szónoklatok’ szaporításával legkevésbbé sem akarván fukarkodni, a’ fő­­ispáni helyettes’ indítványára az utósó állomásra — Vál­­lajra, — még egy küldöttséget neveztek, a’ megye’ elag­gott táblabiráiból, és ezek’elnökévé és szónokává, egy virágos nyelvű és legkevésbbé sem laconicus modorú fő­­tbirót — M. P. tették, de ennek már világos utasításul kiköték, hogy üdvözlő szónoklata minél rövidebb legyen. E’ tisztelkedő ünnepély’ elrendezésén kivül jelenté­keny tárgy alig fordult meg gyűlésünkön. — A’ m. alis­pán egy hamis váltót mutatott fel, melly egy szatmári zsidó által R. L. nevére készíttetett, utasitásadásra szó­litván fel a’ megyét.—A’ váltó’ hamis volta világosan fel­tűnő volt, de az e’ feletti intézkedésben, fennakasztá egy időre a’ rendeket azon körülmény, — miszerint R. L., kinek nevére azon 4 ezer pengő forintról szóló hamis váltó koholtatott, az alispánhoz beadott első nyilat­kozatban , a’ kérdéses váltót — ennek számos és any­­nyira feltűnő hibáit előadva , — hamisnak állította, má­sodik nyilatkozatában pedig ugyanazon váltót magáé­nak lenni elismeri; illy esetben, mindkettőjök ellen bün­tető kereset rendeltetett el. — Az előfordult törvény­­hatósági levelek közül, némi vitát idézett elő Hevesnek parádi sérelmét panaszló levele, — melly a’ baloldal által az utasitást készítő választmányhoz , az ellenrész által pedig most mindjárt félretétetni kéretett és csak ugyan is — miután ép’ egy hiteles tudomással bíró ellenzéki által előadatott, miképen a’ panaszkodó megye huzamosb ideig e’ részben semmi tettleges lépést nem ten , és ennek kö­vetkeztében neveztetett ki a’ kir. biztosság, — az érintett sérelmet nem osztván a’ megye — Heves’ levele tudo­másul vétetett. — Beszterczebánya’ városának körlevele, a’ tárgyra nézve — országgyűlési szavazatukat illetőleg, — választmányhoz utasittatott, de a’ hangulat, mellyel e’ levél szerkesztve volt, nyilván megrovatott, és azon szemrehányások, mellyek a’ harmadik rend ellen felhozat­nak, alaptalanoknak nyilvánittattak. — A’ gyűlés’ végén, mellynak folytatása September’ 20 kára tétetett át . — Cs. J. Nagybánya’ városa’ derék főbirája és az udv. kor­mányszéknél hivataloskodott K. Ed. táblabirákká esket­­tettek. — Az ünnepély’ leirását várja ön rendes levelezőjétől, kinek eddigi távollétében e’ nehány sorral önt helyette egyszerűn tudósítani kívántam. — SZATMÁR-NÉMETI, septemb. 6-án. Szatmárnak, már helyzeténél fogva is, szép jövendője van. Terem ha­tárán bor, búza, van fája, szalonnája, van kebelében többrendbeli intézet. Lesz talán kerületi börtönünk , ne­hány hó múlva gyönyörű szinházunk, lesz szabályozott vizünk, mihez ha hozzávesszük a’ részint már megkezdett, részint tervben levő , megyei ’s városi utakat, remél­nünk lehet, hogy évek után e’ vidéken középponti és kereskedő város lesz. Igaz, mind­ez nagy teherrel jár és járand, de csak ne egyéni, hanem közérdek vezérelje lépteinket. Jelenleg két fontos tárgy tartja feszülve figyelmün­ket; egyik a’ nagyon várt tisztújitás. A’ tiszti kar nagyon fog változni, ’s gyanitani lehet, hogy a’ választó polgá­rok’ számmennyisége ’s talán minősége felett is nagy kérdés leend. Nagy csapás érend bennünket, ha valósul a’ hir , miszerint szeretve tisztelt főbiránk végkép’ lekö­szönni szándékozik. Másik hir az, hogy Széchenyi István a’ napokban hozzánk jő gőzhajón. István főlig 10 én lesz Károlyban. Utaink a’ városban sz eddigieknél tagadhatlanul job­bak.-L-ő. HAJDÚKERÜLET. Aug. 5-én rendkívüli közgyű­lés tartatván, a’ körutazást tevő István főherczeg’ illő fogadására megkivántató intézkedések feletti tanácskozás végett , a’ gyűlés’ vége felé szőnyegre került egy írásban beadott inditvány , miszerint nánási lakos ügyvéd S. G. a’ kerület’ figyelmét és buzgóságát, egy az egész kerületre kiterjesztendő ’s az István herczeg — mint leendő nádo­runk’ tiszteletére jelölendő, pártfogásába ajánlandó ’s ne­véről nevezendő versenyintézet­ felállítására hivja fel. Ez intézet által az indítványozó a’ hat hajdú-városi ifjaknak, 14 éves koruktól fogva 25-ig, általános testi erejét és ügyességét, valamint lovagias szellemét is kívánja növel­­tetni és nemesittetni. Az első czélnak elérésére 3 rendbeli ’s főleg lovagi játék-tárgyakat jelöl ki évenkénti gyakor­lás végett; a’ másiknak elérésére pedig azt, hogy az azon játéki tárgyakban és ügyességekben győzők részint anyagi, részint szellemi jutalmakkal koszorúztassanak. Anyagi jutalom’ tőkéjéül ajánl a’ maga részéről összesen 600 ezüst forintot; szellemi jutalmakul pedig kijelöli a’ költészetnek, szónoklatnak, zenészeinek, festészetnek és szobrászatnak virágait. ’S hogy a’ szép művészetnek ezen ágai már valahára a’ Hajdúkerületben is felsarjadzanak és nevekedésnek induljanak , jutalmat kíván kitüzetni a’leg­­érdemesb pálya-bér, művészi darabok’ koszorúzására is, nemcsak a’ hajdú-földön lakó , hanem azoknak tökélyes­­büléséért, minden magyar művésznek is versenyzést nyitván e’ hajdú pályatéren. Az érintett művészeti ágak­ban pályázók’ részére jutalom alaptőkéül ajánl a’ maga részéről két-kétszáz ezüst forintot . Felolvastatván az in­ditvány, minthogy abban az érintett versenyintézetnek az erkölcsre, vallásra, társaságra, hazára, királyra, népre, családokra ’s személyekre nézve több rendű hasznai, jóté­kony oldalai ’s üdvös hatásai érintettek és mutattattak ki az indítványozó által, irányában többek ’s jelesben a’ fő­kapitány és főügyvéd kedvezőleg és pártolólag nyilatkoz­tak. Eredmény az lett, hogy az alkapitány’ elnöklete alatt egy hét személyből álló küldöttség neveztetett ki, melly az indítványt átvizsgálja, ’s okokkal támogatandó véle­ményét felőle a’ következő közgyűlésnek írásban beadja. Fővárosi újdonságok. A’ legnagyobbal kezdjük. A’ szinlap megtartá ígére­tét. Színházunkban hétfőn, sept. 13-án, mint előre hir­detve vala: „A’képmutató’adatott Lendvayné’javára először. Emlékeznek tisztelt olvasóink, hogy ez érdekes újdonság’ szinrekerülte előtt több ízben tétetett arról em­lítés , ’s különösen e’ lapok nem mulasztanak el semmit, hogy a’ nagy Moliére’ Tartufe­jének nálunk is figyelem­teljes fogadtatást szerezzenek, kikötvén mindenek fölött mint főkelléket, az eredeti utáni hű és hibátlan fordítást. Azonban a’ forditásból nagy részint ferdítés jön, minek oka, mert a’ kútfő nem franczia, hanem valami német férezelmény lehetett. És ez igen sajnálatos , ha meggon­doljuk, hogy egyetlen színházunkban egy hónapban egy­szer láthatunk egy-egy classicus művet, ’s akkor sem lát­hatjuk azt eredeti tisztaságában. Pedig a’ szinpad egy­szersmind tükre az irodalom’ korszakainak is, e’ hivatását feláldoznia nem szabad. De lássunk némelly részleteket, mennyire egyszeri hallás után emlékezhetünk. Az I-ső felvonásban Orgon (Szentpétery) hazajővén, Dorinet 180

Next