Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-09-16 / 950. szám
napon, és pedig Pesten tartandó országgyűlést indítványozzanak. Nehogy azonban az évenkénti követválasztással a’ nemzet örökös feszültségben tartassák, a’ követeket 3 évre véli választandóknak. Ezen inditvány’ támogatására felhozatott a’ választmányi javaslatban, hogy ez, a’ régibb időkre visszatekintve, mégcsak nem is ujitás, — eredményében pedig sokat ígér azért, mert az jelen átalakulási korszakunkban a’ békés haladásnak leghathatósabb eszköze. Elfogadtatott Szinte elfogadtattak a’ választmányi javaslat’ azon hátralevő pontjai is , mellyekben a’ múlt országgyűlési utasításban is érintve volt , de még törvény által el nem intézett tárgyak foglaltatnak. Névszerint: Az előleges sérelmekre nézve, mellyek az 1792 . 13.czikk’ rendelete’ ellenére a’ nemzet’ annyi sürgetései’ mellőzésével sincsenek orvosolva, azon javaslat’ nyomán oda utasítja követeit, hogy az 1825-dik országgyűlés’ példáját követve, az orvoslást, a’már felterjesztett országos felirásokban kifejtett elvekhez képest, eszközölni igyekezzenek. A’ nemzetiség’ ügyét illetőleg, olly meggyőződésben volt ugyan a’ választmány, hogy e’ részben nem teljesítette ugyan a’ kormány mindazt,mit tőle a’ nemzet várhatott volna ; minthogy azonban véleménye szerint az ügy jelenleg olly ponton létez,mellyen több sükert várhatni a’ nemzet’ buzgalmától és jóakaratától, mint bármi kényszerítő rendeletektől , ezért ez ügyben most csak annyit kivánt utasításba adatni, hogy a’ követek vigyenek végbe mindent, mit a’ nemzetiség’ felemelése — ’s felvirágzása’ tekintetében jogszerüleg ’s indirect után tehetni vélnek; — ne tegyenek azonban semmit, mi a’ különnyelvű népiségek’ kedélyeit felizgatná , vagy magánviszonyokba avatkozó rendelkezések’ alakját viselné. A’ vallási szabadság’ szempontjából: a’ múlt országgyűlésről elintézetlenül maradt kérdések’ eldöntését a’ választmányi javaslat’ nyomán Pest megye ugyan utasításba adta, de úgy, hogy ezen tárgy az országgyűlés’ folyamát fennakasztó kérdéssé ne alakittassék. Az egyházi tizedre vonatkozólag: Miután Pestmegye már több országgyűlésekre utasításba foglalta, hogy a’ papi tizednek, melly úgy is az ország’ nagyobb részében meghatározott bizonyos fizetés által rovatik le, jövendőben természetbeni kiadása egész országban szüntessék meg,’s azt a’jobbágyság az úgynevezett pacátákhoz mérsékleti ’s többé változás alá nem jöhető árban válthassa meg, mindenesetre pedig a’ jobbágynak a’ tized’ kibérlésében előjoga legyen, jelenleg ezen utasításhoz csak annyit kivánnak Pestmegye’ rendet tenni, igyekezzenek a’ követek kieszközleni, hogy a’ jobbágyság a’ fizetendő pacátáknak száztól hattal kiszámítandó tőkéjével magát a’ tized alól örökre megválthassa. Továbbá: A’ katonatartási veszteségnek mostani nyomasztó léte miatt, a’ múlt országgyűlésen e’ részben tett munkálatok’, nem különben az akkori utasítás’ nyomán szinte utasitásba adatott, hogy azon elv szerint, minélfogva minden teher készpénzül megváltandó, — a’ katonatartás’ megváltását is sürgessék. Szinte sürgetendőnek véli a’ választmány — ’s illetőleg Pestvármegye leendő követei által, hogy az 1840. 18. t.czikk’ első fejezetének 2-ik §-sában a’ királyi városokra nézve a’ 3-dik pont alatt tett megszorítás azon záradék’ kihagyásával szüntessék meg, ’s ezáltal a’ kereskedésnyitás’ szabadsága a’ királyi városokban lakókra, a’ kereskedés’ és iparnak előmozdítására is kiterjesztessék. A’ czéhekre nézve, ugyancsak a’ múlt országgyűlésen kidolgozott munkálat’ nyomán, most is utasitásba adatott, hogy miután azok eredeti azon rendeltetésektől t.i. az egyesülés’ azon czéljától, hogy a’ mesterségek a’ tökéletesedés’ magasb fokára emeltessenek, intézkedéseik által eltértek, az ipar’ kifejlődését akadályozó czéhek eltöröltessenek, és olly intézkedésekkel pótoltassanak, mellyek ne az ipar’ megszorítására, hanem inkább felvirágoztatására szolgáljanak. Ezt azonban némelly szónokok’ felvilágosítása’ nyomán nem a’ szorosan iparos, hanem a’ csupán vállalkozó czéhekre kell érteni. Amazoknak is azonban, mellyek’ fenmaradása netalán szükséges volna, rendeltetésükhöz mért szabályoztatása szinte szükségesnek kimondatott. Ezekután Erdélynek, a’ testvérhonnak, Magyarországgak egyesítésére térvén által, az előzmények után szükségesnek látják Pestmegye’ rendei, a’ két testvérhon’ magasb kifejlődésére annyira kivánatos egygyéolvadásnak eszközölhetéseül, azt adni utasításul követeiknek, hogy az egyesülésnek a’ lehető nehézségek’ elháritásávali kivitele végett országos küldöttség neveztessék, melly Erdélyország’ részéről is nevezendő küldöttekkel e’ részben járjon el. Az országgyűlési terheknek ki által leendő viselésére nézve a’ választmány’ véleménye oda járult, hogy azon esetben, ha a’közös adózás’ terhe elfogadtatik, az a’ háziadóból lesz pótlandó, ellenkezőleg pedig, mint Pestmegye már két országgyűlésre utasításba adta, a’ nemesi pénztárból fizettessék. Az országos választmányok’ szerkezetére nézve is kiterjesztvén a’ választmány javaslatát, véleménye abban határozódott, hogy azon eredménytelenség, melly eddig azok’munkálataiban mutatkozott, az országos választmányok’ abbeli szerkezetében keresendő, miszerint a’ két tábla’ küldöttei’ száma közti aránytalanság eddig olly nagy volt, hogy a’ vélemények’ szabad kifejtését ez maga lehetlenné tévé, ’s ebből következett, hogy azon rész, melly az országgyűlés’ typusául tekintendő, legtöbbnyire kevesebbségben maradt, a’ különvéleményezési kénytelenség’ terére volt szorítva. Hogy tehát ezen idő- és költségvesztéssel járó eredménytelenség jövőre nézve megszüntessék, a’ választmány’ véleménye szerint oda kell a’ követeknek munkálniok, hogy az illy kiküldetésekben a’ két tábla közti igazságos arány megtartassék. Továbbá, valamint a’ képviseleti tábla küldötteit maga választja, úgy a’ főrendi tábla is az általa megbízandó tagokat titkos szavazattal jelölje ki. ’S végre azt is szükségesnek látta a’ választmány utasításba adatni, hogy az országos választmányok’ összejövetelének napját mindig maga az országgyűlés tűzze ki. A’ perek’ országgyűlés alatti folyamatára nézve, nem tartván elégnek a’ választmány az 1836 : 45-dik t.czikknek az 1840:24. t.czikk által helybenhagyott rendeletét, azt jövőre nézve oda kivánta módosíttatni, hogy országgyűlés alatt ne csak a’ felebbezett, hanem az ítélet alá bocsátott táblai perek is vizsgálat alá terjesztessenek a’ királyi főtörvényszékeken, — miután t. i. az ok, melly a’ perek’ folyamatának országgyűlés alatti felfüggesztését régibb időkben szükségessé téve, jelenben egészen megszűnt. Egyébiránt, mennyiben netalán a’ horvátországi törvényszékekre is némi változtatás kivántatnék behozatni, a’ követeknek annak pártolása is javasoltatott. Mit Pestmegye hasonlókép’ utasítássá emelt. Szinte utasításba adatott a’ választmány’ azon javaslata, melly szerint az előleges sérelmek és kivánatok iránt adandó kegyelmes válasznak kiadására ő felsége mindjárt az országgyűlés’ elején megkéretendvén , — ugyanakkor a’ nemzetnek századok óta epedve szorgalmazott abbeli kívánsága is előterjesztessék, hogy lakát e’ hon’ kebelében venni, ’s az országgyűlést az ország’ közepébe méltóztassék áttenni. A’ Ludoviceára nézve a’ választmány úgy vélekedett, hogy mivel annak megnyitása azon múlt el, mert az ország’ rendel a’ még szükséges költségeket, az 1808-dik évben megállapitott tanitási rendszer’ megvizsgálása ’s utóbbi kidolgozása’ feltétele alatt ajánlották meg; ő felsége pedig e’ tárgyban nem kedvező választ adott, tehát ő felsége ezen igazságos kérelem’ teljesítésére újólag megkéretnék. Ha azonban ez megtagadtatnék , azon nem remélt esetben ezen megye’ követei azt hozzák inditványba, hogy az alapitók, illetőleg örököseik, szólittassanak fel, nem lennének-e hajlandók ezen intézetnek más , például: műegyetemi intézetté átváltoztatására, ’s ha e’ részben kedvezőleg nyilatkoznának , annak átalakítását eszközöljék. Ha pedig, — mit ő felsége’ kegyelmétől bizton várhatni, — az ország’ rendes igazságos kivonatát teljesítené, akkor az ipar’ felvirágoztatását szükséges műegyetemnek más alapokbéli létrehozatalán igyekezzenek. Ez is elfogadtatott. A’ Pesten építendő országházra nézve, remélvén a’ választmány, hogy az e’ részbeni kihirdetés’ folytán már adattak be tervezetek, annak javaslata’ nyomán oda utasittattak a’ követek, hogy az e’ czélra kivántató összeg’ megajánlása iránti további utasitás végett küldőiket azonnal tudósítsák. A’ szenvedő emberiség’ nyomora’ enyhitéseül felállított intézetek között, a’ pesti vakok’ intézete nevezetes helyet foglalván, annak 1837-ben kelt határozatukhoz képest országos intézetté tétele’ indítványozását utasitásba adák Pestmegye’ rendei. — Eg g. SZATMÁRMEGYEI tudósítás. Évnegyedes közgyűlésünk sept. 6-án nyilt meg, és, gróf K. Gy—ön kivül számos megyei rendek’jelenlétében, az első két napi tanácskozás’ nagyobb részét, a’ magas vendéget tisztelő ünnepély’ elrendezésével töltöttük el. Felvétetett ugyan is az e’ czélra javaslat’készitésével megbizott választmány’ jelentése, — mellynek nyomán k. helytartó ő fenségét, a’ megye’ szélén az első alispán, — megérkeztekor székes városunkban a’ másod alispán’ elnöklete alatt fényes küldöttség fogadandja, a’ kivilágitott városban három diadalkapu emelendi az ünnepélyt, az utósó állomástól pedig, egy 10 személyből álló úri és 200 megyei nemesből k. főbíró’ vezérlete alatt tisztelkedő bandérium kisérendi N.Károlyba; másnap a’ megye’ egyeteme mutatandván be hódolatát, — a’ rendek — a’ küldöttségek és szónoklatok’ szaporításával legkevésbbé sem akarván fukarkodni, a’ főispáni helyettes’ indítványára az utósó állomásra — Vállajra, — még egy küldöttséget neveztek, a’ megye’ elaggott táblabiráiból, és ezek’elnökévé és szónokává, egy virágos nyelvű és legkevésbbé sem laconicus modorú főtbirót — M. P. tették, de ennek már világos utasításul kiköték, hogy üdvözlő szónoklata minél rövidebb legyen. E’ tisztelkedő ünnepély’ elrendezésén kivül jelentékeny tárgy alig fordult meg gyűlésünkön. — A’ m. alispán egy hamis váltót mutatott fel, melly egy szatmári zsidó által R. L. nevére készíttetett, utasitásadásra szólitván fel a’ megyét.—A’ váltó’ hamis volta világosan feltűnő volt, de az e’ feletti intézkedésben, fennakasztá egy időre a’ rendeket azon körülmény, — miszerint R. L., kinek nevére azon 4 ezer pengő forintról szóló hamis váltó koholtatott, az alispánhoz beadott első nyilatkozatban , a’ kérdéses váltót — ennek számos és anynyira feltűnő hibáit előadva , — hamisnak állította, második nyilatkozatában pedig ugyanazon váltót magáénak lenni elismeri; illy esetben, mindkettőjök ellen büntető kereset rendeltetett el. — Az előfordult törvényhatósági levelek közül, némi vitát idézett elő Hevesnek parádi sérelmét panaszló levele, — melly a’ baloldal által az utasitást készítő választmányhoz , az ellenrész által pedig most mindjárt félretétetni kéretett és csak ugyan is — miután ép’ egy hiteles tudomással bíró ellenzéki által előadatott, miképen a’ panaszkodó megye huzamosb ideig e’ részben semmi tettleges lépést nem ten , és ennek következtében neveztetett ki a’ kir. biztosság, — az érintett sérelmet nem osztván a’ megye — Heves’ levele tudomásul vétetett. — Beszterczebánya’ városának körlevele, a’ tárgyra nézve — országgyűlési szavazatukat illetőleg, — választmányhoz utasittatott, de a’ hangulat, mellyel e’ levél szerkesztve volt, nyilván megrovatott, és azon szemrehányások, mellyek a’ harmadik rend ellen felhozatnak, alaptalanoknak nyilvánittattak. — A’ gyűlés’ végén, mellynak folytatása September’ 20 kára tétetett át . — Cs. J. Nagybánya’ városa’ derék főbirája és az udv. kormányszéknél hivataloskodott K. Ed. táblabirákká eskettettek. — Az ünnepély’ leirását várja ön rendes levelezőjétől, kinek eddigi távollétében e’ nehány sorral önt helyette egyszerűn tudósítani kívántam. — SZATMÁR-NÉMETI, septemb. 6-án. Szatmárnak, már helyzeténél fogva is, szép jövendője van. Terem határán bor, búza, van fája, szalonnája, van kebelében többrendbeli intézet. Lesz talán kerületi börtönünk , nehány hó múlva gyönyörű szinházunk, lesz szabályozott vizünk, mihez ha hozzávesszük a’ részint már megkezdett, részint tervben levő , megyei ’s városi utakat, remélnünk lehet, hogy évek után e’ vidéken középponti és kereskedő város lesz. Igaz, mindez nagy teherrel jár és járand, de csak ne egyéni, hanem közérdek vezérelje lépteinket. Jelenleg két fontos tárgy tartja feszülve figyelmünket; egyik a’ nagyon várt tisztújitás. A’ tiszti kar nagyon fog változni, ’s gyanitani lehet, hogy a’ választó polgárok’ számmennyisége ’s talán minősége felett is nagy kérdés leend. Nagy csapás érend bennünket, ha valósul a’ hir , miszerint szeretve tisztelt főbiránk végkép’ leköszönni szándékozik. Másik hir az, hogy Széchenyi István a’ napokban hozzánk jő gőzhajón. István főlig 10 én lesz Károlyban. Utaink a’ városban sz eddigieknél tagadhatlanul jobbak.-L-ő. HAJDÚKERÜLET. Aug. 5-én rendkívüli közgyűlés tartatván, a’ körutazást tevő István főherczeg’ illő fogadására megkivántató intézkedések feletti tanácskozás végett , a’ gyűlés’ vége felé szőnyegre került egy írásban beadott inditvány , miszerint nánási lakos ügyvéd S. G. a’ kerület’ figyelmét és buzgóságát, egy az egész kerületre kiterjesztendő ’s az István herczeg — mint leendő nádorunk’ tiszteletére jelölendő, pártfogásába ajánlandó ’s nevéről nevezendő versenyintézet felállítására hivja fel. Ez intézet által az indítványozó a’ hat hajdú-városi ifjaknak, 14 éves koruktól fogva 25-ig, általános testi erejét és ügyességét, valamint lovagias szellemét is kívánja növeltetni és nemesittetni. Az első czélnak elérésére 3 rendbeli ’s főleg lovagi játék-tárgyakat jelöl ki évenkénti gyakorlás végett; a’ másiknak elérésére pedig azt, hogy az azon játéki tárgyakban és ügyességekben győzők részint anyagi, részint szellemi jutalmakkal koszorúztassanak. Anyagi jutalom’ tőkéjéül ajánl a’ maga részéről összesen 600 ezüst forintot; szellemi jutalmakul pedig kijelöli a’ költészetnek, szónoklatnak, zenészeinek, festészetnek és szobrászatnak virágait. ’S hogy a’ szép művészetnek ezen ágai már valahára a’ Hajdúkerületben is felsarjadzanak és nevekedésnek induljanak , jutalmat kíván kitüzetni a’legérdemesb pálya-bér, művészi darabok’ koszorúzására is, nemcsak a’ hajdú-földön lakó , hanem azoknak tökélyesbüléséért, minden magyar művésznek is versenyzést nyitván e’ hajdú pályatéren. Az érintett művészeti ágakban pályázók’ részére jutalom alaptőkéül ajánl a’ maga részéről két-kétszáz ezüst forintot . Felolvastatván az inditvány, minthogy abban az érintett versenyintézetnek az erkölcsre, vallásra, társaságra, hazára, királyra, népre, családokra ’s személyekre nézve több rendű hasznai, jótékony oldalai ’s üdvös hatásai érintettek és mutattattak ki az indítványozó által, irányában többek ’s jelesben a’ főkapitány és főügyvéd kedvezőleg és pártolólag nyilatkoztak. Eredmény az lett, hogy az alkapitány’ elnöklete alatt egy hét személyből álló küldöttség neveztetett ki, melly az indítványt átvizsgálja, ’s okokkal támogatandó véleményét felőle a’ következő közgyűlésnek írásban beadja. Fővárosi újdonságok. A’ legnagyobbal kezdjük. A’ szinlap megtartá ígéretét. Színházunkban hétfőn, sept. 13-án, mint előre hirdetve vala: „A’képmutató’adatott Lendvayné’javára először. Emlékeznek tisztelt olvasóink, hogy ez érdekes újdonság’ szinrekerülte előtt több ízben tétetett arról említés , ’s különösen e’ lapok nem mulasztanak el semmit, hogy a’ nagy Moliére’ Tartufejének nálunk is figyelemteljes fogadtatást szerezzenek, kikötvén mindenek fölött mint főkelléket, az eredeti utáni hű és hibátlan fordítást. Azonban a’ forditásból nagy részint ferdítés jön, minek oka, mert a’ kútfő nem franczia, hanem valami német férezelmény lehetett. És ez igen sajnálatos , ha meggondoljuk, hogy egyetlen színházunkban egy hónapban egyszer láthatunk egy-egy classicus művet, ’s akkor sem láthatjuk azt eredeti tisztaságában. Pedig a’ szinpad egyszersmind tükre az irodalom’ korszakainak is, e’ hivatását feláldoznia nem szabad. De lássunk némelly részleteket, mennyire egyszeri hallás után emlékezhetünk. Az I-ső felvonásban Orgon (Szentpétery) hazajővén, Dorinet 180