Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-07-15 / 914. szám

vendetes előjele annak, hogy­­a’ reálismeretek valahára nálunk is kezdenek terjedni. I­fjabban a’ következő munka jelent meg : „E­lemi vegyta­n,’ kezdő orvosok és gyógyszerészek’ használatára segéd kézikönyvül készí­tette Szennert János, hites gyógyszerész ’s a’ term. 1.1. tagja. Kapható Emichnél. Megjelentek Lauka Gusztáv’ Carricaturái is, szinte Emichnél. — Egy szót az omnibusokról. Halljuk, hogy a’ meg­levő omnibusok mellé a’ vasúttársaság még tizenkét újab­bat csináltat, és pedig olly alakra, miilyen van már egy a’ városi színház mellett. Itt Pesten a’ balul felfogott fény­űzés sokaknak tiltja meg társas kocsira ülni. ’S íme, mi­történik külföldön. Legújabban egy uralkodó beülvén egy társas kocsiba, épen nem engedte , hogy miatta akár az ülésben , akár az elindulás’ idejében bármi válto­zás történjék. Elérkezvén az omnibus a’ kitűzött helyre, csendesen kiszállott, ’s megfizette a’ rendes szabott árt, a’ mi pénzünk szerint 21 váltó krt. Okunk van hinni, hogy a’ bérkocsis nem igen próbálgatott savanyu képet csinálni, mint a’ pestiek szoktak, ha valamelly úri kinézésű egyén a’ szokott díjon felül nem fizet valamit. — Adatul a’ husmérésre nézve. A’ közelebbi heti vá­sár megfelelt a’ bizalomnak, Hold-Mező-Vásárhely és Kardszag’ vásárai’ következtében, mellyek a' pestiekre ren­desen az első tehén-vásárok szoktak lenni. Az ökrök’ ára bizonytalan, miután a’ bőrök’ ára naponként felmegy; de mindenesetre jutányos, a’ múltnál, a’ teheneknél, párján 5 pengő forint, bizonyos haszon volt, így tehát első augusztustól a’ hús’ ára 14 krra szállíttathatnék, minél azonban jobb volna 15-ért hagyni, hanem a’ fölösleges nyomtatók töröltetnék el. Ez lenne az első lépés, a’ pesti husmérést a’ bécsi szerint rendezni, így a’ szegény em­ber egy vagy két font húst nyomtaték nélkül is kap­hatna. — A Törvényhatósági dolgok. FE­JÉRMEGYÉBÖL. Székesfejérvár, julius’ 7-kén. Tisztelt szerkesztő úr! Egy röpiratban olvastam valahol, hogy bizonyos emberek úgy hasonlítanak egymáshoz, mint „tojás a’ tojáshoz* ■. — Ezt lehet mondani egy idő óta megyei közgyűléseinkről is. Azért ne botránkozzék meg én, ha folyó hó’ 5-bén főispáni helyettes’ elnöklete alatt kezdett és több napokig folytatott közgyűlésünkrőli tu­dósításomat ismét azon thémán kezdem , miszerint a’ ba­rátságos conversatiok’ tompa zajában, sem az olvasó jegy­zőknek szavait megérteni , sem a’ közbebeszélgetés által patriarchális csevegéssé pongyolásított vitatkozások’ ered­ményét voltaképen kitudni, hosszas kérdezősködés és a’ fülnek legnagyobb megerőtetése nélkül nem lehetett. — Ehhez azonban, tudósitói lelkiismeretességem’ nagy prae­­judiciumára, ezúttal még az is járult, hogy a’ végzések, tisztán és határozottan csak ritkán mondattak ki elnöki­­leg, hanem a’világ’ négy része felé huzó okoskodásokból a’ határozatok magoktól megszületetteknek vétetvén, csak azt vettük észre , hogy ismét más tárgyon vagyunk. " Illy körülmények közt aztán könnyen történnek téve­dések a" jegyzőkönyvben, miért ugyan korántsem hallot­tunk ekkorig olly keseres feljajdulásokat mint,ha, levelező, a’nemokadatolt„reiteratiok’“ minden bibéjét el nem talál­ja, ’s egy hónap helyett hármat ir, vagy rokon ügyeknél va­lamit összetéveszt. Pedig mi könnyen történhetik emez a’ legtisztább szándék mellett is, ott, hol zavarból kénytele­­nittetünk halászni azoknak legnagyobb részét, miket nyil­vánosságra hozni közügy iránti szoros kötelességünknek tartunk. — A’ ki Fejérmegyének közéletéről irt tudósí­tásaimat figyelemmel kisérte, bizonyosan tudni fogja, hogy a’ véleményfelekezet, mellyhez tartozom, legutóbbi tisztválasztás óta sem a’ közigazgatásban, sem egy év óta a­ közgyűléseken tettleges részt nem vett; és igy minden részletességekbe avatva nem is lehet, de azért nagyban nem is tévedhet, mert ekkorig el nem mulatta figyelem­mel kisérni a’ dolgok’ menetét; tud mindeneket, mik nyil­vánosan történtek, és sokat a’------— titkokból is. A’ szenvedőleges állás, mellyet az ellenzék magának von, épen nem részvétlenségből, vagy ideiglenes gyűlési mi­noritása feletti kétségbeesésből ered, hanem il­dom­os­ság­b­ó­l; bár ezt a’ conservativek tőle örömest megta­gadják. — Emlékezni fog ön, miként a’ fejérmegyei el­lenzék sok méltatlanságokkal vádoltatott, nemcsak midőn a’ megyében eldöntő erővel birt, hanem még akkor is, mi­dőn a’ mesterkélt többségkészitésnek nagy titka már fel­találtatott, ’s a’ kormányzó befolyás tőle elvétetett. Vala­meddig az ellenzék , nem ügyelve letöbbségeztetésre, a’ közgyűléseken rendesen megjelent, ’s­zimplex szavazók’ ellenében a’ tanácskozások’ mérlegébe veté az értelmiség és közigazgatás feletti ellenőrködés’ súlyát ; bár vélemé­nye minoritásban maradt, sokaknak mégis igen nagy szálka volt szemeiben. — Megkisértetett, ő neki rónt fel mindent, mi megbukott, roszul történt vagy elhanyagol­­tatott; a’ gyanusitgatásoknak határa nem volt, sem szó­ban, sem írásban. Hosszú czikkek jelentek meg az ellen­zék’ tulsága, taktikátlansága és mit én tudom, mi min­den felett. Casin­ókban és nagy ebédeknél elmondatott öntetszéssel, mint valami bölcs axióma, hogy: „csak azért bukott meg ez vagy amaz, mert az ellenzék által in­­ditványoztatott“ ’stb.— Az ellenzék tehát, hogy ön szava­ikkal és tetteikkel czáfolja meg a’ rágalmazókat , az ildo­­mossághoz folyamodott. Egy egész évig magára hagyta a’ conservativ pártot; tudott mindeneket , de sem­mibe bele nem szólt; és most nyiltan elmondhatja a’ con­­servativeknek : „minden, a’ mi legújabb időkben Fehér­megyében történt, a’ ti müvetek“ — övék vala a’ tisztvá­lasztás, övék a’ közigazgatás ’s az ezzel való elégedetlen­ség, övék a’ közgyűlések és az ott uralkodó rendetlenség. Ezeket az igazság és méltányosság’érdekében előrebocsát­­va, menjünk a’ dologra. Első napon több közigazgatási tár­gyak között,mellyeket felolvasni és bevégezni láttunk,de a’ mellyekből a’ nagy zaj miatt egy betűt sem érthetünk, elő­került és vitatkozás’ tárgya lett egy jelentés, miszerint: az állomási táblákon, mellyeket Sz.— hazánkfia a'megye’ számára mérnöki kidolgozás után készített, az állomások távolsága hibásan van kijelölve. Minthogy pedig a’ táblák Szetői már átvétettek, ’s azoknak ára az adózó nép’ pén­zéből ki is fizettetett: quid j­uris et quid consilii, hogy haszonvehetetlenek ne legyenek?— A’felelet köny­­nyű lett volna, ha azon átkozott körülmény nem létezik, hogy a’ hibák csak fizetés után fedeztettek fel; de most Sz. azt állítja, hogy ő a’ táblákat a’ kézirat szerint készí­­tette, ez pedig valahol eltévedett, és igy a’ rendek legjobb­nak vélték meghagyni K. J. alispánnak, ki a’ tárgyban legnagyobb erélylyel nyilatkozott, hogy Sz-vel a’ dolgot intézze el. — Következett egyik megyei alügyész’ jelen­tése, mellyben utasítást kér, miképen szedje be a’ sárvizi társaság’ csatornaköltségeit az illető közbirtokosságokból, mellyek még tartozásaikat egészen le nem rótták ? — Itt ismét könnyű lett volna határozni, ha tudnánk, ki mivel tartozik ; de vannak sokan a’ közbirtokosok közül, kik ezelőtt 15 évvel már fizettek, nyugtatványaikkal pipára is gyújtottak, rendes jegyzőkönyv pedig a’ fizetésekről nem létezik; és igy különféle okoskodások után, mellyek között mint pugnus ad oculum, az is előfordult,hogy a’ kamara pénzt kölcsönözött a’ társaságnak, ’s most a’ me­gye azt be nem szedi; bizony — ha jól értettem, csak abban maradtunk — hogy e’ társaság mutassa meg, kik tartoznak, akkor a’ beszedést eszközölni fogjuk. — A’ nádori emlék­pénzekből, egy szónokot kivéve, ki az érczek’szempontjából ment ki, és aranyért küzdött, a’ rendek szegénységökhöz mérve ezüstöt rendeltek meg, úgy lévén meggyőződve, hogy itt nem a’ metallum, hanem az emlék a’ czél, mellyet a’ nemzet’ pietása magának kitűzött. — Másnap szőnyegre jött K. K. árvának ismeretes ügye. — A’ főkérdés nem az vala többé, a’ mi múlt áprilisi közgyűlés’ alkalmával olly tűzzel vitattatott : mit kelljen tenni a’ gondnokkal, ki a’ f. m. cancellaria’ kiküldöttsége előtt, herczeg­sggal az árva’ részére 40 ezer ezüst forintokban, a’ me­gye’ előleges jóváhagyása nélkül, megegyezett; ’s a’ mit formaelleni hibának elismerénk ugyan , de a’ fennforgott körülmények között menthetőnek mondánk; — a’ dolog’ jelen stádiuma a’ számadás vala, és itt a’ szigorúság a’ maga helyén van. — A’ rendek ugyanis M. K. godnok­­nak nyilatkozatával, mellyben általánosan mondja, hogy a’ 40 ezer ezüst forintból 14 ezer forint, az árvának öt évi tartására és perköltségekre elment, meg nem elégedvén: gondnokot, mint rendesen számotadni nem akarót, a’ gondnokságtól elmozdittatni, ’s számadási perbe fogatni határozá; a’ még meglevő 26 ezer ezüst ftos kötelezvényt továbbá tőle szolgabiró által, a’ megye’ pénztárába leté­tel végett elvétetni; szükség’ esetére adandó birói zár’ tekintetéből vagyoni körülményeit megvizsgálni, ’s a’ herczeget minden további fizetéstől letiltatni rendelé. A’ dolog’ kiegészítéséhez szükséges egy nevezetes körül­ményt megemlítenem. — A’ gondnoki nyilatkozatban per­költségekről lévén említés, az érdeklett bírák minden gyanúnak elhárítása végett felszólaltak , hogy ők válasz­tott bírósági tisztüket becsülettel és minden fizetés nélkül teljesiték; mire a’ volt bírósági elnök, K. J. alispán, ha­sonlóan nyilatkozott, becstelenitő czimet alkalmazván magára , ha ő képes lett volna az árvától „kinek lába a’ csizmából kivolt“ úgy jött hozzá, csak egy fillért is el­fogadni. — A’ két bírónak tisztaságáról mindnyájan meg valánk győződve , illyennek ismeri őket a’ közvélemény is. — Úgy hiszem, ezen ügyre legközelebbi alkalom­mal még visszatérek. P. D. ügyvédnek neve még csak most jelent meg itt, mint szerepelő ; az ő szerepe pedig hihetőképen fontossá válandik. Majd csak ha minden körülmények kifejlődtek , akkor tudhatni meg: ki volt a’ vezető, ki a’ vezetett, ’s ki érdemli meg, hogy leginkább meglakoljon. — Több érdekes tárgy , melly vitatkozást idézett volna elő , a’ teremben nem forgott fenn. — Teremen kívül sokan foglalkoznak az ország­gyűlési követséggel. — Ugyanegy véleménynek kérdik egymástól : ki lesz követ ? — ’s a’ legfurcsább az, hogy a’ mit egymástól megtudhatnak, azzal sem egyik sem má­sik be nem éri. — Utóbb még az is megtörténik nálunk, hogy három párt lesz! — Isten önnel. TORNÁBÓL (folytatás.) Kolozs ’s több megyék’ le­velei a’ részeknek Erdélytőli elszakasztása — ’s Erdély­nek Magyarhonnali egyesítése’ tárgyában — felolvastat­ván , minthogy Tornának e’ tárgyban a’ meghozott tör­vényhez ragaszkodást nyilvánító határzata már van, to­vábbá is a’ mellett marad. Egész Erdély’ visszakapcsol­­tatása iránt a’ levelező megyékkel egy értelemben lévén , annak eszközlésbevétele az országgyűlésre feljegyezte­tett. — P. B. táblabiró felállván elmondá , hogy alkot­mányos országban fontosabb tárgy nincs, mint az ország­gyűlés, mellynek nálunk, mint a’ környülmények mutat­ják, még ez évben kezdődnie kell, tömérdek tárgy for­dult már csak jelen gyűlésen is elő , me­ly az országgyű­lési tárgyakkal foglalkozó , még ez ideig is ki nem ne­vezett választmányhoz utasíttatott, pedig ezeknek tár­gyalása, ha utasítást akarunk adni, nem kevés időt igé­nyel ; nehogy tehát az országgyűlés’ kezdetének kihirde­tése e’ megyét készületlen lepje meg: egy országgyűlési utasítást készítő választmányt kér kineveztetni. — To­vábbá több megyék , mellyeknek fekvése a’ Tornáénál sokkal kellemesb , kiterjedésök nagyobb, — terméke­nyebbek, orsz.gyülési követeiknek 4, mások 40ft30kv napi­­dijat fizetnek; holott Tolnában, mint Zemplén-, Zabolcs-, Bihar- é s több gazdag ’s népesebb megyékben 6 ft fizet­tetik , ő tehát kéri az országgyűlési követek’ napi díját alábbszállittatni. — Ezen indítványokat némellyek, kik az országgyűlési utasításnak készítését egy órai időközre szeretnék szorítani, ellenzették ; de hasztalan , mert a’ választmány első alispáni elnöklet alatt kineveztetett, ’s a’ követi napidíj rövid vita után 4 ft 30 krra szállittatott. Borsod- ’s más megyéknek a’ nádorválasztás iránti leveleik, lévén e’ megyének e’ tárgyban határozata, — tu­domásul vétettek. — Heves’ levele a’ parádi események’ nyomozása’ tárgyában, országgyűlésen fog pártoltatni. Olvastatott a’ Boldvafolyam’ szabályozása’ tettleges megkezdésére és folytatására kiküldött választmány’ álta­lános jelentése, mellyben a’ megyei határozatnál fogva tett eddigi foglalatosságáról ’s ezen Boldva’ szabályozása’ ügyének mibenlétéről ’s a’ munkálat’ további folytatása iránti nézetéről rövid vázlatban értesít, miként az illető földesurakat a’ hely’ színén leendő megjelenéséről tudó­sítván, f. évi április’ 7-én Perkupa, 8-án Dobódél, Rákó, Szilas , 26-án Zsarnó , Újfalu , Vendégi , H. V. Ardó, Nádaska, 27 én Komjáti helységekben meg is jelent. Különösen, minthogy a’ választmány a’ Boldvaszabályo­­zásnak legelsőben is a’ perkupai közbirtokossággali érint­kezés’ utján leendő megkezdésére ’s az ártér’ meghatá­rozására, a’ szabályozási költségek’ kiszámítására ’s kive­tésére és behajtására volt utasítva, legel­őbb is Perkupa’ határaiban kívánta a’ Boldvaszabályozást tettleg meg­kezdeni , de részint mivel még némelly szükséges előz­mények nem késnek , részint pedig azért, mert még ak­kor is temérdek mennyiségű víztömeg borítván el a’ per­kupái rétséget, a’ meghatározott árokvonal’ ásatása szin­tén lehetlen volt, annyival is inkább, minthogy a’ nmlgy helyt, tanács által, Borsodmegye’ folyamodványa’ követ­keztében, nádori bíróság ’s vizépitő általi eszközlésére utasittatunk, hanem az ártér’ felvétele és költségek’ fel­vetése iránt intézkedvén , annak viselésére az illető föld- s ’s malombirtokosok magokat ajánlották. — E’ tárgy kö­rüli első foglalkozása’ alkalmával, már munkálódása’ kez­detén látta a’ választmány azt, hogy bármi szép az eszme, e’ megye’ völgyét a’ kártékony áradásoktól megmenthetni, és egy czélszerű folyamvonal által még termékenyebbé ten­ni, minda’ mellett annak létesítésében minél több egymással ellenkező érdekek fejlődnek ki, annál több akadályok fog­nak előállani,—már maga az ártér’ kiterjedéséről és a’szük­séges költségek’ kiszámitásáról tett mérnöki jelentés is , miután az áradástól szenvedő tér 18841­­ hold kiterjedésű, a’ választmányi terv szerint teendő szabályozás’ kivitelére 34,016 ft 18 kr pp. kívántatik , e’ szerint minden hold­tér’ szabályozásáért 18 pft esik, — a’ választmányban olly figyelmet gerjesztett, hogy méltán aggódott, ha a’ megye ’s az illető birtokosok értesittetvén a’terv’kivitelének illy sikeréről , fog-e tovább is fennmaradni a’ forró óhajtás , hogy a’ Boldva a’ már megyeileg elfogadott választmányi terv szerint szabályoztassék.— Az érdeklettek’ kivánságát közelebbről vizsgálván, hajlandó a’választmány azt hinni, hogy alig fog most az ügy’ illy állásán a’ közakarat a’ fel­fogott választmányi terv’ sikeresítésére nyilatkozni, azon­ban abból , hogy ha mindent kivihetőnek nem lát, azon véleményen nem lehetvén, hogy tehát semmit se te­gyen ; miután a’ Boldvafolyam’ áradásainak két okait t. i. természetest és mesterségest különböztet meg, ha mind a’ két akadály’ megszüntetését kivinni nem lehet, legalább az egyiket t. i. a’ malomgátak és zúgók miatti­­ akadály’ elhárítását véli szükségesnek, ott, a’hol a’ Boldva tekervényes folyása által szembetűnő károkat okoz, rész­letes átmetszések lévén teendők. — Az ártér’ felmérése és a' költségek’ kiszámitásáróli adatokat az illető birto­kosokkal— nézetek’ előterjesztése végett—közöltetni, és úgy az iratokat a’ amígy helyt, tanácshoz felküldetni véli a’ választmány. Minthogy pedig ezen szabályozás egy felől Borsod-, másfelől Abaujmegyékben teendő szabá­lyozással mulhatlan kapcsolatban áll, nádori biróság’ esz­közlését kéri ’stb. Ezen kimerítő jelentés felolvastatván, a’ szabályozási terv’ kiviteléről a’ nézetek különbözők voltak. Azon fölbirtokosok, kiknek a’ Boldva folyón mal­muk nincs, az áradás’ okát egyenesen és egészen a’ mal­mok’ gátjainak és felemelt zugóinak, zsilipjeinek tulajdonít­ván, a’ választmányi tervet pártolták, hogy tudniillik két uj árokvonal ásattassék, egyikre a’ malmok építtessenek, a’ másikon pedig áradás’idején a’ felesleges viz lefolyhasson. —Hej! am a’superintendentialis legkevésbbé sem kártékony malom nagy szálka bizonyos urak’ szemében, szeretnék a’ vizet róla másuvá vezetni. — Az érettebb megfontolásnak átlátván, hogy az uj terv szerinti szabályozási eszme még nincs megérve, még az kivihetetlen, a’ gátak és zugók’ kellő leszállítása által kívánják a’ vizkiöntést aka­dályozni, végre, több mint két órai szóváltás után, hatá­­roztatott, hogy miután a’ választmányi jelentés szerint a’ Boldvafolyam’ áradásának két oka van : úgymint ter­­mészes és mesterséges, minthogy a’ természetes akadályt még jelenleg elhárítani nem lehet: a’ mesterségesek, úgy­mint gátak, zugók és zsilipek leszállttatni rendeltettek,— a’ mérnöki terv szerint, ’s hogy ezen határzat foganatos legyen, a’ gátak és zugók a’ felszólítástól 21 záros határ­nap — a’ zsilipek pedig jövő 1848-ik év májushó’ utósó napjáig leszállitandók , különben hatalomkarral fognak a’ malombirtokosok kényszerittetni.—­Mivel pedig a’ leszál- 34

Next