Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-07-15 / 914. szám
vendetes előjele annak, hogya’ reálismeretek valahára nálunk is kezdenek terjedni. Ifjabban a’ következő munka jelent meg : „Elemi vegytan,’ kezdő orvosok és gyógyszerészek’ használatára segéd kézikönyvül készítette Szennert János, hites gyógyszerész ’s a’ term. 1.1. tagja. Kapható Emichnél. Megjelentek Lauka Gusztáv’ Carricaturái is, szinte Emichnél. — Egy szót az omnibusokról. Halljuk, hogy a’ meglevő omnibusok mellé a’ vasúttársaság még tizenkét újabbat csináltat, és pedig olly alakra, miilyen van már egy a’ városi színház mellett. Itt Pesten a’ balul felfogott fényűzés sokaknak tiltja meg társas kocsira ülni. ’S íme, mitörténik külföldön. Legújabban egy uralkodó beülvén egy társas kocsiba, épen nem engedte , hogy miatta akár az ülésben , akár az elindulás’ idejében bármi változás történjék. Elérkezvén az omnibus a’ kitűzött helyre, csendesen kiszállott, ’s megfizette a’ rendes szabott árt, a’ mi pénzünk szerint 21 váltó krt. Okunk van hinni, hogy a’ bérkocsis nem igen próbálgatott savanyu képet csinálni, mint a’ pestiek szoktak, ha valamelly úri kinézésű egyén a’ szokott díjon felül nem fizet valamit. — Adatul a’ husmérésre nézve. A’ közelebbi heti vásár megfelelt a’ bizalomnak, Hold-Mező-Vásárhely és Kardszag’ vásárai’ következtében, mellyek a' pestiekre rendesen az első tehén-vásárok szoktak lenni. Az ökrök’ ára bizonytalan, miután a’ bőrök’ ára naponként felmegy; de mindenesetre jutányos, a’ múltnál, a’ teheneknél, párján 5 pengő forint, bizonyos haszon volt, így tehát első augusztustól a’ hús’ ára 14 krra szállíttathatnék, minél azonban jobb volna 15-ért hagyni, hanem a’ fölösleges nyomtatók töröltetnék el. Ez lenne az első lépés, a’ pesti husmérést a’ bécsi szerint rendezni, így a’ szegény ember egy vagy két font húst nyomtaték nélkül is kaphatna. — A Törvényhatósági dolgok. FEJÉRMEGYÉBÖL. Székesfejérvár, julius’ 7-kén. Tisztelt szerkesztő úr! Egy röpiratban olvastam valahol, hogy bizonyos emberek úgy hasonlítanak egymáshoz, mint „tojás a’ tojáshoz* ■. — Ezt lehet mondani egy idő óta megyei közgyűléseinkről is. Azért ne botránkozzék meg én, ha folyó hó’ 5-bén főispáni helyettes’ elnöklete alatt kezdett és több napokig folytatott közgyűlésünkrőli tudósításomat ismét azon thémán kezdem , miszerint a’ barátságos conversatiok’ tompa zajában, sem az olvasó jegyzőknek szavait megérteni , sem a’ közbebeszélgetés által patriarchális csevegéssé pongyolásított vitatkozások’ eredményét voltaképen kitudni, hosszas kérdezősködés és a’ fülnek legnagyobb megerőtetése nélkül nem lehetett. — Ehhez azonban, tudósitói lelkiismeretességem’ nagy praejudiciumára, ezúttal még az is járult, hogy a’ végzések, tisztán és határozottan csak ritkán mondattak ki elnökileg, hanem a’világ’ négy része felé huzó okoskodásokból a’ határozatok magoktól megszületetteknek vétetvén, csak azt vettük észre , hogy ismét más tárgyon vagyunk. " Illy körülmények közt aztán könnyen történnek tévedések a" jegyzőkönyvben, miért ugyan korántsem hallottunk ekkorig olly keseres feljajdulásokat mint,ha, levelező, a’nemokadatolt„reiteratiok’“ minden bibéjét el nem találja, ’s egy hónap helyett hármat ir, vagy rokon ügyeknél valamit összetéveszt. Pedig mi könnyen történhetik emez a’ legtisztább szándék mellett is, ott, hol zavarból kénytelenittetünk halászni azoknak legnagyobb részét, miket nyilvánosságra hozni közügy iránti szoros kötelességünknek tartunk. — A’ ki Fejérmegyének közéletéről irt tudósításaimat figyelemmel kisérte, bizonyosan tudni fogja, hogy a’ véleményfelekezet, mellyhez tartozom, legutóbbi tisztválasztás óta sem a’ közigazgatásban, sem egy év óta a közgyűléseken tettleges részt nem vett; és igy minden részletességekbe avatva nem is lehet, de azért nagyban nem is tévedhet, mert ekkorig el nem mulatta figyelemmel kisérni a’ dolgok’ menetét; tud mindeneket, mik nyilvánosan történtek, és sokat a’------— titkokból is. A’ szenvedőleges állás, mellyet az ellenzék magának von, épen nem részvétlenségből, vagy ideiglenes gyűlési minoritása feletti kétségbeesésből ered, hanem ildomosságból; bár ezt a’ conservativek tőle örömest megtagadják. — Emlékezni fog ön, miként a’ fejérmegyei ellenzék sok méltatlanságokkal vádoltatott, nemcsak midőn a’ megyében eldöntő erővel birt, hanem még akkor is, midőn a’ mesterkélt többségkészitésnek nagy titka már feltaláltatott, ’s a’ kormányzó befolyás tőle elvétetett. Valameddig az ellenzék , nem ügyelve letöbbségeztetésre, a’ közgyűléseken rendesen megjelent, ’szimplex szavazók’ ellenében a’ tanácskozások’ mérlegébe veté az értelmiség és közigazgatás feletti ellenőrködés’ súlyát ; bár véleménye minoritásban maradt, sokaknak mégis igen nagy szálka volt szemeiben. — Megkisértetett, ő neki rónt fel mindent, mi megbukott, roszul történt vagy elhanyagoltatott; a’ gyanusitgatásoknak határa nem volt, sem szóban, sem írásban. Hosszú czikkek jelentek meg az ellenzék’ tulsága, taktikátlansága és mit én tudom, mi minden felett. Casinókban és nagy ebédeknél elmondatott öntetszéssel, mint valami bölcs axióma, hogy: „csak azért bukott meg ez vagy amaz, mert az ellenzék által inditványoztatott“ ’stb.— Az ellenzék tehát, hogy ön szavaikkal és tetteikkel czáfolja meg a’ rágalmazókat , az ildomossághoz folyamodott. Egy egész évig magára hagyta a’ conservativ pártot; tudott mindeneket , de semmibe bele nem szólt; és most nyiltan elmondhatja a’ conservativeknek : „minden, a’ mi legújabb időkben Fehérmegyében történt, a’ ti müvetek“ — övék vala a’ tisztválasztás, övék a’ közigazgatás ’s az ezzel való elégedetlenség, övék a’ közgyűlések és az ott uralkodó rendetlenség. Ezeket az igazság és méltányosság’érdekében előrebocsátva, menjünk a’ dologra. Első napon több közigazgatási tárgyak között,mellyeket felolvasni és bevégezni láttunk,de a’ mellyekből a’ nagy zaj miatt egy betűt sem érthetünk, előkerült és vitatkozás’ tárgya lett egy jelentés, miszerint: az állomási táblákon, mellyeket Sz.— hazánkfia a'megye’ számára mérnöki kidolgozás után készített, az állomások távolsága hibásan van kijelölve. Minthogy pedig a’ táblák Szetői már átvétettek, ’s azoknak ára az adózó nép’ pénzéből ki is fizettetett: quid juris et quid consilii, hogy haszonvehetetlenek ne legyenek?— A’felelet könynyű lett volna, ha azon átkozott körülmény nem létezik, hogy a’ hibák csak fizetés után fedeztettek fel; de most Sz. azt állítja, hogy ő a’ táblákat a’ kézirat szerint készítette, ez pedig valahol eltévedett, és igy a’ rendek legjobbnak vélték meghagyni K. J. alispánnak, ki a’ tárgyban legnagyobb erélylyel nyilatkozott, hogy Sz-vel a’ dolgot intézze el. — Következett egyik megyei alügyész’ jelentése, mellyben utasítást kér, miképen szedje be a’ sárvizi társaság’ csatornaköltségeit az illető közbirtokosságokból, mellyek még tartozásaikat egészen le nem rótták ? — Itt ismét könnyű lett volna határozni, ha tudnánk, ki mivel tartozik ; de vannak sokan a’ közbirtokosok közül, kik ezelőtt 15 évvel már fizettek, nyugtatványaikkal pipára is gyújtottak, rendes jegyzőkönyv pedig a’ fizetésekről nem létezik; és igy különféle okoskodások után, mellyek között mint pugnus ad oculum, az is előfordult,hogy a’ kamara pénzt kölcsönözött a’ társaságnak, ’s most a’ megye azt be nem szedi; bizony — ha jól értettem, csak abban maradtunk — hogy e’ társaság mutassa meg, kik tartoznak, akkor a’ beszedést eszközölni fogjuk. — A’ nádori emlékpénzekből, egy szónokot kivéve, ki az érczek’szempontjából ment ki, és aranyért küzdött, a’ rendek szegénységökhöz mérve ezüstöt rendeltek meg, úgy lévén meggyőződve, hogy itt nem a’ metallum, hanem az emlék a’ czél, mellyet a’ nemzet’ pietása magának kitűzött. — Másnap szőnyegre jött K. K. árvának ismeretes ügye. — A’ főkérdés nem az vala többé, a’ mi múlt áprilisi közgyűlés’ alkalmával olly tűzzel vitattatott : mit kelljen tenni a’ gondnokkal, ki a’ f. m. cancellaria’ kiküldöttsége előtt, herczegsggal az árva’ részére 40 ezer ezüst forintokban, a’ megye’ előleges jóváhagyása nélkül, megegyezett; ’s a’ mit formaelleni hibának elismerénk ugyan , de a’ fennforgott körülmények között menthetőnek mondánk; — a’ dolog’ jelen stádiuma a’ számadás vala, és itt a’ szigorúság a’ maga helyén van. — A’ rendek ugyanis M. K. godnoknak nyilatkozatával, mellyben általánosan mondja, hogy a’ 40 ezer ezüst forintból 14 ezer forint, az árvának öt évi tartására és perköltségekre elment, meg nem elégedvén: gondnokot, mint rendesen számotadni nem akarót, a’ gondnokságtól elmozdittatni, ’s számadási perbe fogatni határozá; a’ még meglevő 26 ezer ezüst ftos kötelezvényt továbbá tőle szolgabiró által, a’ megye’ pénztárába letétel végett elvétetni; szükség’ esetére adandó birói zár’ tekintetéből vagyoni körülményeit megvizsgálni, ’s a’ herczeget minden további fizetéstől letiltatni rendelé. A’ dolog’ kiegészítéséhez szükséges egy nevezetes körülményt megemlítenem. — A’ gondnoki nyilatkozatban perköltségekről lévén említés, az érdeklett bírák minden gyanúnak elhárítása végett felszólaltak , hogy ők választott bírósági tisztüket becsülettel és minden fizetés nélkül teljesiték; mire a’ volt bírósági elnök, K. J. alispán, hasonlóan nyilatkozott, becstelenitő czimet alkalmazván magára , ha ő képes lett volna az árvától „kinek lába a’ csizmából kivolt“ úgy jött hozzá, csak egy fillért is elfogadni. — A’ két bírónak tisztaságáról mindnyájan meg valánk győződve , illyennek ismeri őket a’ közvélemény is. — Úgy hiszem, ezen ügyre legközelebbi alkalommal még visszatérek. P. D. ügyvédnek neve még csak most jelent meg itt, mint szerepelő ; az ő szerepe pedig hihetőképen fontossá válandik. Majd csak ha minden körülmények kifejlődtek , akkor tudhatni meg: ki volt a’ vezető, ki a’ vezetett, ’s ki érdemli meg, hogy leginkább meglakoljon. — Több érdekes tárgy , melly vitatkozást idézett volna elő , a’ teremben nem forgott fenn. — Teremen kívül sokan foglalkoznak az országgyűlési követséggel. — Ugyanegy véleménynek kérdik egymástól : ki lesz követ ? — ’s a’ legfurcsább az, hogy a’ mit egymástól megtudhatnak, azzal sem egyik sem másik be nem éri. — Utóbb még az is megtörténik nálunk, hogy három párt lesz! — Isten önnel. TORNÁBÓL (folytatás.) Kolozs ’s több megyék’ levelei a’ részeknek Erdélytőli elszakasztása — ’s Erdélynek Magyarhonnali egyesítése’ tárgyában — felolvastatván , minthogy Tornának e’ tárgyban a’ meghozott törvényhez ragaszkodást nyilvánító határzata már van, továbbá is a’ mellett marad. Egész Erdély’ visszakapcsoltatása iránt a’ levelező megyékkel egy értelemben lévén , annak eszközlésbevétele az országgyűlésre feljegyeztetett. — P. B. táblabiró felállván elmondá , hogy alkotmányos országban fontosabb tárgy nincs, mint az országgyűlés, mellynek nálunk, mint a’ környülmények mutatják, még ez évben kezdődnie kell, tömérdek tárgy fordult már csak jelen gyűlésen is elő , mely az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó , még ez ideig is ki nem nevezett választmányhoz utasíttatott, pedig ezeknek tárgyalása, ha utasítást akarunk adni, nem kevés időt igényel ; nehogy tehát az országgyűlés’ kezdetének kihirdetése e’ megyét készületlen lepje meg: egy országgyűlési utasítást készítő választmányt kér kineveztetni. — Továbbá több megyék , mellyeknek fekvése a’ Tornáénál sokkal kellemesb , kiterjedésök nagyobb, — termékenyebbek, orsz.gyülési követeiknek 4, mások 40ft30kv napidijat fizetnek; holott Tolnában, mint Zemplén-, Zabolcs-, Bihar- é s több gazdag ’s népesebb megyékben 6 ft fizettetik , ő tehát kéri az országgyűlési követek’ napi díját alábbszállittatni. — Ezen indítványokat némellyek, kik az országgyűlési utasításnak készítését egy órai időközre szeretnék szorítani, ellenzették ; de hasztalan , mert a’ választmány első alispáni elnöklet alatt kineveztetett, ’s a’ követi napidíj rövid vita után 4 ft 30 krra szállittatott. Borsod- ’s más megyéknek a’ nádorválasztás iránti leveleik, lévén e’ megyének e’ tárgyban határozata, — tudomásul vétettek. — Heves’ levele a’ parádi események’ nyomozása’ tárgyában, országgyűlésen fog pártoltatni. Olvastatott a’ Boldvafolyam’ szabályozása’ tettleges megkezdésére és folytatására kiküldött választmány’ általános jelentése, mellyben a’ megyei határozatnál fogva tett eddigi foglalatosságáról ’s ezen Boldva’ szabályozása’ ügyének mibenlétéről ’s a’ munkálat’ további folytatása iránti nézetéről rövid vázlatban értesít, miként az illető földesurakat a’ hely’ színén leendő megjelenéséről tudósítván, f. évi április’ 7-én Perkupa, 8-án Dobódél, Rákó, Szilas , 26-án Zsarnó , Újfalu , Vendégi , H. V. Ardó, Nádaska, 27 én Komjáti helységekben meg is jelent. Különösen, minthogy a’ választmány a’ Boldvaszabályozásnak legelsőben is a’ perkupai közbirtokossággali érintkezés’ utján leendő megkezdésére ’s az ártér’ meghatározására, a’ szabályozási költségek’ kiszámítására ’s kivetésére és behajtására volt utasítva, legelőbb is Perkupa’ határaiban kívánta a’ Boldvaszabályozást tettleg megkezdeni , de részint mivel még némelly szükséges előzmények nem késnek , részint pedig azért, mert még akkor is temérdek mennyiségű víztömeg borítván el a’ perkupái rétséget, a’ meghatározott árokvonal’ ásatása szintén lehetlen volt, annyival is inkább, minthogy a’ nmlgy helyt, tanács által, Borsodmegye’ folyamodványa’ következtében, nádori bíróság ’s vizépitő általi eszközlésére utasittatunk, hanem az ártér’ felvétele és költségek’ felvetése iránt intézkedvén , annak viselésére az illető föld- s ’s malombirtokosok magokat ajánlották. — E’ tárgy körüli első foglalkozása’ alkalmával, már munkálódása’ kezdetén látta a’ választmány azt, hogy bármi szép az eszme, e’ megye’ völgyét a’ kártékony áradásoktól megmenthetni, és egy czélszerű folyamvonal által még termékenyebbé tenni, minda’ mellett annak létesítésében minél több egymással ellenkező érdekek fejlődnek ki, annál több akadályok fognak előállani,—már maga az ártér’ kiterjedéséről és a’szükséges költségek’ kiszámitásáról tett mérnöki jelentés is , miután az áradástól szenvedő tér 18841 hold kiterjedésű, a’ választmányi terv szerint teendő szabályozás’ kivitelére 34,016 ft 18 kr pp. kívántatik , e’ szerint minden holdtér’ szabályozásáért 18 pft esik, — a’ választmányban olly figyelmet gerjesztett, hogy méltán aggódott, ha a’ megye ’s az illető birtokosok értesittetvén a’terv’kivitelének illy sikeréről , fog-e tovább is fennmaradni a’ forró óhajtás , hogy a’ Boldva a’ már megyeileg elfogadott választmányi terv szerint szabályoztassék.— Az érdeklettek’ kivánságát közelebbről vizsgálván, hajlandó a’választmány azt hinni, hogy alig fog most az ügy’ illy állásán a’ közakarat a’ felfogott választmányi terv’ sikeresítésére nyilatkozni, azonban abból , hogy ha mindent kivihetőnek nem lát, azon véleményen nem lehetvén, hogy tehát semmit se tegyen ; miután a’ Boldvafolyam’ áradásainak két okait t. i. természetest és mesterségest különböztet meg, ha mind a’ két akadály’ megszüntetését kivinni nem lehet, legalább az egyiket t. i. a’ malomgátak és zúgók miatti akadály’ elhárítását véli szükségesnek, ott, a’hol a’ Boldva tekervényes folyása által szembetűnő károkat okoz, részletes átmetszések lévén teendők. — Az ártér’ felmérése és a' költségek’ kiszámitásáróli adatokat az illető birtokosokkal— nézetek’ előterjesztése végett—közöltetni, és úgy az iratokat a’ amígy helyt, tanácshoz felküldetni véli a’ választmány. Minthogy pedig ezen szabályozás egy felől Borsod-, másfelől Abaujmegyékben teendő szabályozással mulhatlan kapcsolatban áll, nádori biróság’ eszközlését kéri ’stb. Ezen kimerítő jelentés felolvastatván, a’ szabályozási terv’ kiviteléről a’ nézetek különbözők voltak. Azon fölbirtokosok, kiknek a’ Boldva folyón malmuk nincs, az áradás’ okát egyenesen és egészen a’ malmok’ gátjainak és felemelt zugóinak, zsilipjeinek tulajdonítván, a’ választmányi tervet pártolták, hogy tudniillik két uj árokvonal ásattassék, egyikre a’ malmok építtessenek, a’ másikon pedig áradás’idején a’ felesleges viz lefolyhasson. —Hej! am a’superintendentialis legkevésbbé sem kártékony malom nagy szálka bizonyos urak’ szemében, szeretnék a’ vizet róla másuvá vezetni. — Az érettebb megfontolásnak átlátván, hogy az uj terv szerinti szabályozási eszme még nincs megérve, még az kivihetetlen, a’ gátak és zugók’ kellő leszállítása által kívánják a’ vizkiöntést akadályozni, végre, több mint két órai szóváltás után, határoztatott, hogy miután a’ választmányi jelentés szerint a’ Boldvafolyam’ áradásának két oka van : úgymint természes és mesterséges, minthogy a’ természetes akadályt még jelenleg elhárítani nem lehet: a’ mesterségesek, úgymint gátak, zugók és zsilipek leszállttatni rendeltettek,— a’ mérnöki terv szerint, ’s hogy ezen határzat foganatos legyen, a’ gátak és zugók a’ felszólítástól 21 záros határnap — a’ zsilipek pedig jövő 1848-ik év májushó’ utósó napjáig leszállitandók , különben hatalomkarral fognak a’ malombirtokosok kényszerittetni.—Mivel pedig a’ leszál- 34