Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-07-15 / 914. szám
Csütörtök 914 Julius 15. 1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben . Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik . Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’• egy 1 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. TARTALOM. Hív. közl. Figyelmeztetés. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Fejér, megyéből (közgyűlés). Torna (folytatás.) Selmecz (a’ közbányászok’ ügyében.) Korpona (városi dolgok.) Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY A’ főügy magy. kir. helytartótanács a’ kebelbeli számvevő hivatalnál meghatározott számtiszt Balogh Ferencz helyett, eddigi számjegyzőt Csillagfa Józsefet számtisztté, Mannert Ferenczet számjegyzővé, Balogh Henriket járulnokká és Szuppán Manót dijas gyakornokká nevezte ki. Rauen Ferencz Gusztáv felső-bieberstollni hadosztályu k. bányagondnok 26d oszt. bányagondnokká; Prugberger József körmöczi kir bányagondnoki segéd amannak helyébe 3ad oszt. bányagondnokká, továbbá Pech Antal kir. bányagyakornok körmöczi bányagondnok- segéddé; — végre Schultze László sebeshelyi vasmű-ellenőr, az ugyanott megüresült pörölydegondnoki állomásra lön alkalmazva. ° A’ nagu magy. kir udv Kamara a' kebelbeli főpénztári hivatalnál ürességbe jött járulnokságra Halczi Jánost, ugyanezen hivatalnál dijas' gyakornokot érdemesité. Szeth Móricz, a’ brucki harminezadhivatalnál ideiglenes írnok, meghatározott. — (B.—P. H.) Figyelmeztetés. A’ nemzet’ gondja, mellyet századokon át véres harczok, külellenség’ visszaverése ’s belviszályok'dúló átka tartottak elfoglalva, végre, szelidebb korszellem’ védszárnyai alatt, a’ tudományok ’s művészetek’ ápolása felé is fordult, ’s a’ nemzet, megértve a’ nagy igazságot, hogy a’ nemzeti erő’ legjobb része értelmiségben ’s műveltségben áll, 500.000 forintot ajánlott nemzeti muzeum’ alapítására, mellynek roppant palotája, meglepő nagyságban, már megnyitó nehány elrendezett teremét a’ tudásvágynak. És áldozatra kész hazafiak’ lángoló buzgósága academiát teremtett, melly, miután a’ kebelében létrejött némelly lényeges javitások által uj életre ’s munkásságra ébredt, többek közt felszólítást bocsátott a’ nemzeti becsületet szivükön viselő magyarokhoz, a’ hazai régiségek ’s műemlékek’ ügyében. Előadd, milly bűn hanyagnak ’s hidegnek lenni régi dicsőségünk ’s annak a’ múlt századok’ viharai közt habár csak töredékekben is fennmaradt emlékei iránt; hivatkozott más gondosabb nemzetek’jó példájára, mellyek a’ múlt’ ereklyéit, a’ régi műveltség ’s fény’ tanúit, kegyeletes érzelemmel őrzik meg, közük a’ tudásvágytól szomjas közönséggel, ’s teszik a’ műértők és tudósok’ gyümölcsöző vizsgálatának tárgyaivá , ’s kérte a’ hazafiakat, hogy a’ dúló vandalismus’ árjának ellentállva, törekedjenek a’ még fennlevő , a’ még végkép’ el nem rontott ’s meg nem semmisített emlékeket megmenteni, ’s az academiának vagy múzeumnak beküldeni, vagy legalább bejelenteni. Az academia’ lelkes felszólítása nem maradt hatás nélkül, miről bizonyságot tesznek az academiai, különösen a’ történeti szakosztályi üléseknek e’ lapokban is rendszeresen közlött jegyzőkönyvei. És valóban e’ kor, az anyagi javitások, a’ közlekedési eszközökre fordított figyelem, a’ csatornák ’s vasutak’ kora, különösen alkalmatos arra, hogy a’ föld’ kebelében rejlő ’s ásatások, földegyengetések’ alkalmával napfényre hozott régiségek megmentessenek, és a’ tudománynak, a’ vizsgálatnak átadassanak, — ’s a’ fölébredt figyelem talán lehetetlenné teszi ezentúl, hogy Wesselényi’ ércz-koporsójából tányérok készüljenek, miket az őszi szél talán borbélyműhelyek’ ajtaja felett tánczoltasson , hogy sirvedrekből baromitató váruk , várromokból ’s temetkező helyekből juhistállók’ falai készüljenek, ’s a’ művészeti és történettani tekintetben mondhatlan becsű régiségek nyerészkedő zsidók’ kezeire kerüljenek, ’s a’ régi alak ’s azzal eggyütt élő szent hagyomány költészetéből kivetkeztetve , talán forgó pénz, talán divatos mellénygomb, talán kortesi sarkantyú’ prózaiságába süllyedjenek. De ezen undorító vandalismuson kívül , mellynek pirító példáit százanként lehet felfedezni hazánkban , még egy másik körülmény is segített a’ nemzetet helyrehozhatlanul megfosztani azon kincsektől, mellyek legszentebb joggal, isten ’s ember előtt, őt illetik és senki mást. A’ hol a’ magyar földben felfedezett régiségek megmentettek ’s megőriztettek is, nem a’ hazának, nem azon nemzet’ számára mentettek ’s őriztettek meg , melly e’ földet birja . Legnagyobb becsű régiségeink ’s műemlékeink a’ nagy világban szerteszélyel hevernek, gyönyörködtetve ’a oktatva idegeneket, nem pedig a’ nemzet fiait. — És azt gondolnátok, hogy most, a’ felébredés, a’ figyelmeztetés után , efféle eltulajdonítások nem történhetnek többé? — csalódtak, a’ dolog e’ perczig is napirenden van , ’s miután hiteles , kétséget nem szenvedő forrásból jutott tudomásunkra, kötelességnek tartjuk a’ nemzet’ figyelmét felhivni, hogy a’ visszaélést törvényes rendelkezéssel gátolja. A’ középponti vasútnak azon részén, melly a’ kies nógrádi és honti hegylánca’ alján a’ Dunaparton vezet, nagy mennyiségben ásott ki a’ föld’ gyomrából becses régiségeket , különösen edényeket, a’ földegyengetők’ ásója ’s kapája. A’ nemzeti muzeum’ kincstárőre, ki kötelessége szerint legéberebb szemekkel kiséri a’ szakmányába tartozó tárgyakat, hallván ezen felfedezésekről, azonnal kiment a’ hely’ színére, ’s a’ vasút’azon részén felügyelő almérnök’ lakásán , Zebegényen , csakugyan nagy tömeg kiásott edényt ’s özönvizelőtti állatcsontot talált. Hallván egyszersmind, hogy a’ vasút’ igazgató mérnöke ezen nemzeti tulajdont, melly a’ magyar földből kiásatik , önmagának foglalja le , ’s hazájába , Prágába szállíttatja, a’ múzeumi tisztelt igazgatósággal egyetértőkig lépéseket tett, a’ középponti vasút’ főkormányzója, méltóságos Zichy Ferencz urnál, hogy a’ magyar földön talált tárgyakkal a’ muzeum’ gyűjteményét engedje gyarapulni, ’s azok’ átadatása iránt rendeléseket tegyen ; mire a’ nemes gróf természetesen olly értelemben válaszolt, hogy hazafiai örömére szolgál, ha vasútkormányzói helyzetét a’ nemzeti muzeum’ némi gazdagítására is használhatja fel, ’s rendelést tett, hogy a’ talált régiségek a’ múzeumnak átadassanak. Ugyanekkor a’ buzgó múzeumi őr, azon biztos reményben, hogy kedves ügye nyelve van, a’ Zebegényen levő régiségeket maga gondosan bepakolta , a’ tárgyismerőnek ’s tárgyszeretőnek azon aggodalmas óvatosságával, melly a’ gondatlan elrakásból származható összetörés ’s megcsonkítás veszedelmét megelőzte. A’ zebegényi almérnök azonban,elöljárójának , a’ főmérnöknek egyenes rendeletéhez tartván magát — miáltal csak kötelességét teljesítette — a’ tárgyakat átadni nem merte , hanem előbb a’ főmérnökhez szállíttatta. Többszöri sürgetés után a’ főmérnök úr csakugyan át is adta a’ tárgyakat a’ múzeumnak — összetörve , rongálva, ’s javát kiválogatva maga vagy Prága’ számára. És a’ muzeum, becses, ép régiségek helyett kapott törött cserepeket, szemétre való hulladékot. Kétséget nem szenved, hogy a’ napszámos munkások felett áll a’ helybeli mérnök , ’s e’ felett az igazgató mérnök ; de talán az is túl van minden kétségen, hogy az igazgató mérnök ur felett áll ismét a főkormányzó gróf, ki hazafias szellemben adta ki parancsait, — és ismét mindnyájunk felett áll a’ haza, mellynek földében e’ régiségek találtattak, ’s mellynek múzeuma talán csak kiállja a’ versenyt Prágával, az igazgató mérnök úr’ egykori hazája’ fővárosával. — És ez az, a’ mire e’ rövid sorokban a’ nemzet’ figyelmét felhivni kötelességnek tartottuk. Fogjuk-e tovább is elszivelni, hogy a’ nemzet’ kincsei, mellyek annak magyar vérrel szerzett földében találtatnak, ’s tudományos becsültnél fogva több, mint arany ’s ezüst értékűek, egyesek, szívesen látott vendégeink által, tőlünk, amúgy szép suttonban, elidegenittessenek, ’s idegen múzeumok’ táraiba szállíttassanak , vagy egyesek’ nyerészkedését táplálják ? — vagy a’ nemzeti becsülettel ’s önállással egyezőbbnek tartjuk-e, hogy a’ mit földünkből felkaparunk, a’ mit bérczeinkben 's völgyeinkben felfedezünk, a’ mite’ nemzet’ történetének géniusa ásott el számunkra, hogy a’ késő kor ezen emlékek’ útmutatásain okuljon, ’s a’ velők összekapcsolt hagyományokon édesegjen — mindezen tudományos kincs múzeumunkban maradjon,’s édes miénk legyen, mint a’ vér volt, melly e’ földet megszerző, ’s a’ kard, melly azt tulajdonává tévé? — De minek is e’ tárgyban a’ fölösleges beszéd ? — a’ jövő országgyűlés, illyes elkedvetlenítő ’s boszantó események’ meggátlására, hozzon csak háromsoros törvényt, ’s mondja ki parancsolólag : „hogy minden régiség ’s történeti és műemlék , melly a’ magyar haza’ határin belől találtatik, a’hazai muzeum, vagy múzeumok’tulajdona, és innét el nem vitethetik.“ — Ha még egy másik szakasz a’ történeti emlékek’ ellenében századokig dühöngött vandalismust is korlátozni fogja , ’s a’régiségeket, múltúak’ ereklyéit h utalmába veszi, — a’ törvényhozó test teljesitni fogja azon szép hivatását, mellyet a’törvényhozás előtt fáklyát hordó költészet igy fejezett ki: ,,a’ lelkes eljárásei’ sirlakához, ’s gyújt régi fénynél uj szövétneket.“ — Publicola, gyár ügyekre ekkép’ megkezdett befolyása, úgy hisszük, pártkülönbség nélkül mindenkit egy szebb jövő’ reményével biztat, annyival is inkább, mert, közhir szerint, az érdeklett prágai útnak czélja nem más , mint, hogy a’ közelgő országgyűlés’elébe terjesztendő hivatalos munkálatok ő fenségével előlegesen közölve legyenek. — A’ magyar gazdasági egyesület egy,a’ f. hó’ 2-káról kelt körlevele’ következtében felszólítja a’ helyhatóságokat, uradalmakat ’s fiók-egyesületeket, miszerint azon derék hazánkfiait, különösen a’ lelkészek ’s néptanítók’ sorából, kik a’ gyümölcstenyésztés’ terjesztése ’s a’ népnek e’ hasznos mezei iparágban tettleg tanúsított támogatása által méltánylást érdemlő tekintetet vívtak ki magoknak, a’ M. Gazd. Egyesületnek f. é. oct. 15-keig névszerint jelentenék be , a’ jelentéshez csatoltatván egyszersmind az ezen érdemekre vonatkozó oklevelek is. — Színházunkban legközelebb több újdonság adta elő magát. A’játékrend, melly e’ hétre a’ színház’ hivatalos lapjában , az Életképekben előre ki van hirdetve, hasonlíthatlanul jobb az előbbieknél, ámbár azon lényeges, de úgy hisszük történetes hibában sinyük, hogy eredeti darab a’ nyolcz előadás között egy sem fog adatni. A’ játékrend még eddig hibátlanul meg van tartva; ’s ezen körülmény, mint észrevenni lehetett, a’ színház’ látogatóinak számára nézve nem maradt egészen befolyás nélkül. Folyó hó’ 10 én adatott először: Paquita ballet 2 felv. Az estét némileg különössé tette azon körülmény, hogy az előadás’ személyzete egészen a’ színház' szerződött tagjaiból került ki. Mit akarnak önök az illyen középszerűségen alóli mutatványokkal ? És mindez, annyi leczke után! Azt mondják, a’ szinház Cerritóval két este többet veszített, mint mennyit egész éven át a’ drámaíróknak fizetett; Brussi, Maywood ’s mások üres padok előtt tánczoltak , minő erőködés tehát most olly személyzettel, melly a’ művészet’ csarnokán kívül áll ? — A’ magyar szoborműegylet’ titoknokának soraiból közöljük. „Épen éve most, hogy e’ szoborműegylet először felszólalt, folytonos nyilvánosságban tartván az ügyet, a’ közönség' ellenőrködése’ tekintetéből. Igénytelenül és minden zaj nélkül folytatá az egylet ez idő alatti működéseit, ’s már is van szerencséje némelly örvendetes eredményről értesíteni a’ t. közönséget. Jelentve volt már, hogy hazánkfia Czékuti Rudolf beküldé a’Hunyady János’ leendő szobrának előmintáját, melly helyesnek találtatván, a’ művész a’ szobornak elkészítésével végkép’ megbizatott. Azóta azon tudósítást vettük, hogy tiz hónap’ lefolyása alatt a’ műszobor teljesen elkészülhetend, ha — t. i. a’ pénzküldeményekkel nem késedelmezünk. És sikerült is már e’ tekintetben valamit tehetni. Már 39 darab arany küldetettel. Továbbá, hogy minél nagyobb sükerrel vihessük az ügyet, Pestről távozott két tagtársunk’ helyébe, t. i. Frankenburg Adolf és Hojtsy Sándor urak’ helyébe, Jókay Mórt és Csengery Antalt kértük meg részvevő társakul, kik részvétüket meg- ígérték. Minthogy pedig Barabás Miklós úrhoz csak igen ritkán lehete szerencsénk, nehogy egy ex professo művésznek nézeteit mindig nélkülöznünk kelljen, ő kivüle még Marastoni Jakab acad. festészt kértük meg részvevő társunkul. — Reményét fejezi ki az egylet, miszerint most és ezentúl — a’ mű’ kidolgozása már folyamatban lévén — annyi hazafius lelkesedéssel és pártfogással fog találkozni , hogy lehetségessé lesz a’ tiz hónap vagy legfölebb egy év’ letelendése után e’ nemzeti művet a’ múzeumban felállitni, ’s erősen hiszi , mikép’ Hunyady János’ hősi ’s hazafiai nagy jelleme ’s történeti nagyszerűsége képes minden igaz hazafit részvétre ’s pártfogásra buzditni. Ennélfogva kéri egy részről azon t.cz. ivtartókat, kik már korábban vettek kezeikhez gyűjtő iveket: szíveskedjenek azokat a’ gyűjtött pénzösszegekkel együtt f. évi augusztus’ végéig beküldeni, — más részről pedig újabb ivek osztattak ki , hogy minél több alkalom nyíljék a’ halhatatlan férfiú’ emlékéhez járulni. Ha netán kétségeskednék valaki a’ műnek leendhető becse iránt, szíveskedjék Czélkutinak Madonnáját és Junóját a’ n. múzeumban megtekinteni, sőt egyenesen e’ mű’ előmintáját is (Budán ngos Döbröntei urnál.) — Mi az egylet’ számadását illeti, a’ bevétel összesen 258 ft pp. ’s a’ kiadás 234 ft 28 krt. teszen már eddig. Részletes számadást közlenek az Életképek.“ — Irodalmi újdonságok. B. Eötvös’ uj, históriai regénye már sajtó alatt van. Az első füzet nem soká meg fog jelenni. Megjelen rövid időn b. Kemény Zsigmond’ regényéből is a’ harmadik kötet. Újabb időkben gyakran van alkalmunk szorosan tudományos ’s különösen természettudományi és vegytani munkák’ megjelenésére is figyelmeztetni a’ közönséget. Csak egyszerűen hirdetjük az illy munkákat. Ítéljék meg a’ szakértők, mennyi belbecsesel birnak. A’ szükség, melly ezen műveket keresettekké teszi, mindenesetre er- 9 Fővárosi líjdonságok. Hir szerint fenséges királyi helytartónk nem sokára fog Budára érkezni. Az ország feszült figyelemmel várja azon perczet , mellyben ő fenséges gondjait kizárólag Magyarország’ ügyeinek szentelendi. És ezen perez több pesti lap’ tudósítása után már közel van. István herczeg vissza fog jőni a’hazába, hova őt születése, gyermekkora , neveltetése, az atya’ sírja ’s keblének vonzalma hívják. Ennek legújabb előjele azon it, mellyet a’ magyar udvari tanács’ nehány tagjainak kíséretében a’ másod fő- kanczellár Bécsből Prágába tett. *) Ő fenségének al ma *) B-P. Híradó.