Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-07-15 / 914. szám

Csütörtök 914 Julius 15. 1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, k­edden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként ké­tsz­er küldve 6 ft 24 kr, n­é­gy­szer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben . Előfizethetni Pesten hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik . Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’• egy 1 szer hasábozott apró betű­jü sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számit­tatik. TARTALOM. Hív. közl. Figyelmeztetés. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Fejér­, megyéből (közgyűlés). Torna (folytatás.) Selmecz (a’ köz­bányászok’ ügyében.) Korpona (városi dolgok.) Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY A’ főügy magy. kir. helytartótanács a’ kebelbeli számvevő hivatal­nál meghatározott számtiszt Balogh Ferencz helyett, eddigi számjegyzőt Csillagfa Józsefet számtisztté, Mannert Ferenczet számjegyzővé, Balogh Henriket járulnokká és Szuppán Manót dijas­ gyakornokká nevezte ki. Rauen Ferencz Gusztáv felső-bieberstollni hadosztályu k. bánya­gondnok 26d oszt. bányagondnokká; Prugberger József körmöczi kir bányagondnoki segéd amannak helyébe 3ad oszt. bányagondnokká,­ továbbá Pech Antal kir. bányagyakornok körmöczi bányagondnok-­ segéddé; — végre Schultze László sebeshelyi vasmű-ellenőr, az ugyanott megüresült pörölydegondnoki állomásra lön alkalmazva.­­ ° A’ nagu magy. kir udv Kamara a' kebelbeli főpénztári hivatalnál ürességbe jött járulnokságra Halczi Jánost, ugyanezen hivatalnál dijas­' gyakornokot érdemesité. S­z­e­t­h Móricz, a’ brucki harminezadhivatalnál ideiglenes írnok, meghatározott. — (B.—P. H.) Figyelmeztetés. A’ nemzet’ gondja, mellyet századokon át véres harczok, külellenség’ visszaverése ’s belviszályok'dúló átka tartottak elfoglalva, végre, szeli­­debb korszellem’ védszárnyai alatt, a’ tudományok ’s mű­vészetek’ ápolása felé is fordult, ’s a’ nemzet, megértve a’ nagy igazságot, hogy a’ nemzeti erő’ legjobb része ér­telmiségben ’s műveltségben áll, 500.000 forintot ajánlott nemzeti muzeum’ alapítására, mellynek roppant palotája, meglepő nagyságban, már megnyitó nehány elrendezett teremét a’ tudásvágynak. És áldozatra kész hazafiak’ lán­goló buzgósága academiát teremtett, melly, miután a’ kebelében létrejött némelly lényeges javitások által uj életre ’s munkásságra ébredt, többek közt felszólítást bocsátott a’ nemzeti becsületet szivükön viselő magya­rokhoz, a’ hazai régiségek ’s műemlékek’ ügyében. Előadd, m­illy bűn hanyagnak ’s hidegnek lenni régi dicsőségünk ’s annak a’ múlt századok’ viharai közt ha­bár csak töre­dékekben is fennmaradt emlékei iránt; hivatkozott más gondosabb nemzetek’jó példájára, mellyek a’ múlt’ erek­lyéit, a’ régi műveltség ’s fény’ tanúit, kegyeletes érze­lemmel őrzik meg, közük a’ tudásvágytól szomjas közön­séggel, ’s teszik a’ műértők és tudósok’ gyümölcsöző vizs­gálatának tárgyaivá , ’s kérte a’ hazafiakat, hogy a’ dúló vandalismus’ árjának ellentállva, törekedjenek a’ még fenn­levő , a’ még végkép’ el nem rontott ’s meg nem semmi­sített emlékeket megmenteni, ’s az academiának vagy múzeumnak beküldeni, vagy legalább bejelenteni. Az aca­demia’ lelkes felszólítása nem maradt hatás nélkül, miről bizonyságot tesznek az academiai, különösen a’ történeti szakosztályi üléseknek e’ lapokban is rendszeresen közlött jegyzőkönyvei. És valóban e’ kor, az anyagi javitások, a’ közlekedési eszközökre fordított figyelem, a’ csatornák ’s vasutak’ kora, különösen alkalmatos arra, hogy a’ föld’ kebelében rejlő ’s ásatások, földegyengetések’ alkalmával napfényre hozott régiségek megmentessenek, és a’ tudománynak, a’ vizsgálatnak átadassanak, — ’s a’ fölébredt figyelem talán lehetetlenné teszi ezentúl, hogy Wesselényi’ ércz-kopor­­sójából tányérok készüljenek, miket az őszi szél talán borbélyműhelyek’ ajtaja felett tánczoltasson , hogy sir­­vedrekből baromitató váruk , várromokból ’s temetkező helyekből juhistállók’ falai készüljenek, ’s a’ művészeti és történettani tekintetben mondhatlan becsű régiségek nye­részkedő zsidók’ kezeire kerüljenek, ’s a’ régi alak ’s azzal eggyütt élő szent hagyomány költészetéből kivetkeztetve , talán forgó pénz, talán divatos mellénygomb, talán kortesi sarkantyú’ prózaiságába süllyedjenek. De ezen undorító vandalismuson kívül , mellynek pirító példáit százanként lehet felfedezni hazánkban , még egy másik körülmény is segített a’ nemzetet hely­­rehozhatlanul megfosztani azon kincsektől, mellyek leg­szentebb joggal, isten ’s ember előtt, őt illetik és senki mást. A’ hol a’ magyar földben felfedezett régiségek meg­mentettek ’s megőriztettek is, nem a’ hazának, nem azon nemzet’ számára mentettek ’s őriztettek meg , melly e’ földet birja . Legnagyobb becsű régiségeink ’s műem­lékeink a’ nagy világban szerte­szélyel hevernek, gyö­nyörködtetve ’a oktatva idegeneket, nem pedig a’ nem­zet­ fiait. — És azt gondolnátok, hogy most, a’ felébre­dés, a’ figyelmeztetés után , efféle eltulajdonítások nem történhetnek többé? — csalódtak, a’ dolog e’ perczig is napirenden van , ’s miután hiteles , kétséget nem szen­vedő forrásból jutott tudomásunkra, kötelességnek tart­juk a’ nemzet’ figyelmét felhivni, hogy a’ visszaélést tör­vényes rendelkezéssel gátolja. A’ középponti vasútnak azon részén, melly a’ kies nógrádi és honti hegylánca’ alján a’ Dunaparton vezet, nagy mennyiségben ásott ki a’ föld’ gyomrából becses ré­giségeket , különösen edényeket, a’ földegyengetők’ ásója ’s kapája. A’ nemzeti muzeum’ kincstárőre, ki kötelessége szerint legéberebb szemekkel kiséri a’ szakmányába tar­tozó tárgyakat, hallván ezen felfedezésekről, azonnal ki­ment a’ hely’ színére, ’s a’ vasút’azon részén felügyelő almérnök’ lakásán , Zebegényen , csakugyan nagy tö­meg kiásott edényt ’s özönvizelőtti állatcsontot talált. Hallván egyszersmind, hogy a’ vasút’ igazgató mérnöke ezen nemzeti tulajdont, melly a’ magyar földből ki­­ásatik , önmagának foglalja le , ’s hazájába , Prágába szállíttatja, a’ múzeumi tisztelt igazgatósággal egyetértő­kig lépéseket tett, a’ középponti vasút’ főkormányzója, méltóságos Zichy Ferencz urnál, hogy a’ magyar föl­dön talált tárgyakkal a’ muzeum’ gyűjteményét engedje gyarapulni, ’s azok’ átadatása iránt rendeléseket te­gyen ; mire a’ nemes gróf természetesen olly értelem­ben válaszolt, hogy hazafiai örömére szolgál, ha vasút­­kormányzói helyzetét a’ nemzeti muzeum’ némi gazdagí­tására is használhatja fel, ’s rendelést tett, hogy a’ talált régiségek a’ múzeumnak átadassanak. Ugyanekkor a’ buzgó múzeumi őr, azon biztos reményben, hogy kedves ügye nyelve van, a’ Zebegényen levő régiségeket maga gondosan bepakolta , a’ tárgyismerőnek ’s tárgyszerető­nek azon aggodalmas óvatosságával, melly a’ gondatlan elrakásból származható összetörés ’s megcsonkítás­ vesze­delmét megelőzte. A’ zebegényi almérnök azonban,elöljáró­jának , a’ főmérnöknek egyenes rendeletéhez tartván ma­gát — miáltal csak kötelességét teljesítette — a’ tárgyakat átadni nem merte , hanem előbb a’ főmérnökhez szállít­tatta. Többszöri sürgetés után a’ főmérnök úr csakugyan át is adta a’ tárgyakat a’ múzeumnak — összetörve , ron­gálva, ’s javát kiválogatva maga vagy Prága’ számára. És a’ muzeum, becses, ép régiségek helyett kapott törött cserepeket, szemétre való hulladékot. Kétséget nem szenved, hogy a’ napszámos munkások felett áll a’ helybeli mérnök , ’s e’ felett az igazgató mér­nök ; de talán az is túl van minden kétségen, hogy az igazgató mérnök ur felett áll ismét a­ főkormányzó gróf, ki hazafias szellemben adta ki parancsait, — és ismét mindnyájunk felett áll a’ haza, mellynek földében e’ régi­ségek találtattak, ’s mellynek múzeuma talán csak kiállja a’ versenyt Prágával, az igazgató mérnök úr’ egykori hazája’ fővárosával. — És ez az, a’ mire e’ rövid sorokban a’ nemzet’ figyel­mét felhivni kötelességnek tartottuk. Fogjuk-e tovább is elszivelni, hogy a’ nemzet’ kincsei, mellyek annak ma­gyar vérrel szerzett földében találtatnak, ’s tudományos becsültnél fogva több, mint arany ’s ezüst értékűek, egye­sek, szívesen látott vendégeink által, tőlünk, amúgy szép suttonban, elidegenittessenek, ’s idegen múzeumok’ tá­raiba szállíttassanak , vagy egyesek’ nyerészkedését táp­lálják ? — vagy a’ nemzeti becsülettel ’s önállással egye­zőbbnek tartjuk-e, hogy a’ mit földünkből felkaparunk, a’ mit bérczeinkben 's völgyeinkben felfedezünk, a’ mite’ nemzet’ történetének géniusa ásott el számunkra, hogy a’ késő kor ezen emlékek’ útmutatásain okuljon, ’s a’ ve­lők összekapcsolt hagyományokon édesegjen — mindezen tudományos kincs múzeumunkban maradjon,’s édes miénk legyen, mint a’ vér volt, melly e’ földet megszerző, ’s a’ kard, melly azt tulajdonává tévé? — De minek is e’ tárgyban a’ fölösleges beszéd ? — a’ jövő országgyűlés, illyes elkedvetlenítő ’s boszantó ese­mények’ meggátlására, hozzon csak háromsoros törvényt, ’s mondja ki parancsolólag : „hogy minden régiség ’s tör­téneti és műemlék , melly a’ magyar haza’ határin belől találtatik, a’hazai muzeum, vagy múzeumok’tulajdona, és innét el nem vitethetik.“ — Ha még egy másik sza­kasz a’ történeti emlékek’ ellenében századokig dühöngött vandalismust is korlátozni fogja , ’s a’régiségeket, múl­túak’ ereklyéit h utalmába veszi, — a’ törvényhozó test teljesitni fogja azon szép hivatását, mellyet a’törvény­­hozás előtt fáklyát hordó költészet igy fejezett ki: ,,a’ lelkes eljár­ásei’ sirlakához, ’s gyújt régi fénynél uj szö­­vétneket.“ — Publicola, gyár ügyekre ekkép’ megkezdett befolyása, úgy hisszük, pártkülönbség nélkül mindenkit egy szebb jövő’ reményé­vel biztat, annyival is inkább, mert, közhir szerint, az érdeklett prágai útnak czélja nem más , mint, hogy a’ közelgő országgyűlés’elébe terjesztendő hivatalos munká­latok ő fenségével előlegesen közölve legyenek. — A’ magyar gazdasági egyesület egy,a’ f. hó’ 2-ká­­ról kelt körlevele’ következtében felszólítja a’ helyható­ságokat, uradalmakat ’s fiók-egyesületeket, miszerint azon derék hazánkfiait, különösen a’ lelkészek ’s néptanítók’ sorából, kik a’ gyümölcstenyésztés’ terjesztése ’s a’ nép­nek e’ hasznos mezei iparágban tettleg tanúsított támo­gatása által méltánylást érdemlő tekintetet vívtak ki ma­­­goknak, a’ M. Gazd. Egyesületnek f. é. oct. 15-keig név­­szerint jelentenék be , a’ jelentéshez csatoltatván egy­szersmind az ezen érdemekre vonatkozó oklevelek is. — Színházunkban legközelebb több újdonság adta elő magát. A’játékrend, melly e’ hétre a’ színház’ hivatalos lapjában , az Életképekben előre ki van hirdetve, hason­­líthatlanul jobb az előbbieknél, ámbár azon lényeges, de úgy hisszük történetes hibában sinyük, hogy eredeti da­rab a’ nyolcz előadás között egy sem fog adatni. A’ já­tékrend még eddig hibátlanul meg van tartva; ’s ezen körülmény, mint észrevenni lehetett, a’ színház’ látoga­tóinak számára nézve nem maradt egészen befolyás nél­kül. Folyó hó’ 10 én adatott először: Paquita ballet 2 felv. Az estét némileg különössé tette azon körülmény, hogy az előadás’ személyzete egészen a’ színház' szerző­dött tagjaiból került ki. Mit akarnak önök az illyen kö­zépszerűségen alóli mutatványokkal ? És mindez, annyi leczke után! Azt mondják, a’ szinház Cerritóval két este többet veszített, mint mennyit egész éven át a’ dráma­íróknak fizetett; Brussi, Maywood ’s mások üres padok előtt tánczoltak , minő erőködés tehát most olly személy­zettel, melly a’ művészet’ csarnokán kívül áll ? — A’ magyar szoborműegylet’ titoknokának soraiból közöljük. „Épen éve most, hogy e’ szoborműegylet először felszólalt, folytonos nyilvánosságban tartván az ügyet, a’ közönség' ellenőrködése’ tekintetéből. Igénytelenül és minden zaj nélkül folytatá az egylet ez idő alatti műkö­déseit, ’s már is van szerencséje némelly örvendetes ered­ményről értesíteni a’ t. közönséget. Jelentve volt már, hogy hazánkfia Czé­­­kuti Rudolf beküldé a’Hunyady János’ leendő szobrának előmintáját, melly helyesnek találtatván, a’ művész a’ szobornak elkészítésével végkép’ megbizatott. Azóta azon tudósítást vettük, hogy tiz hó­nap’ lefolyása alatt a’ műszobor teljesen elkészülhetend, ha — t. i. a’ pénzküldeményekkel nem késedelmezünk. És sikerült is már e’ tekintetben valamit tehetni. Már 39 darab arany küldetett­el. Továbbá, hogy minél nagyobb sükerrel vihessü­k az ügyet, Pestről távozott két tagtár­sunk’ helyébe, t. i. Frankenburg Adolf és Hojtsy Sándor urak’ helyébe, Jókay Mórt és Csengery Antalt kértük meg részvevő társakul, kik részvétüket meg- ígérték. Minthogy pedig Barabás Miklós úrhoz csak igen ritkán lehete szerencsénk, nehogy egy ex professo mű­vésznek nézeteit mindig nélkülöznünk kelljen, ő kivüle még Marastoni Jakab acad. festészt kértük meg rész­vevő társunkul. — Reményét fejezi ki az egylet, misze­rint most és ezentúl — a’ mű’ kidolgozása már folyamat­ban lévén — annyi hazafius lelkesedéssel és pártfogás­sal fog találkozni , hogy lehetségessé lesz a’ tiz hónap vagy legfölebb egy év’ letelendése után e’ nemzeti művet a’ múzeumban felállitni, ’s erősen hiszi , mikép’ H­u­­nyady János’ hősi ’s hazafiai nagy jelleme ’s történeti nagyszerűsége képes minden igaz hazafit részvétre ’s párt­fogásra buzditni. Ennélfogva kéri egy részről azon t.cz. ivtartókat, kik már korábban vettek kezeikhez gyűjtő iveket: szíveskedjenek azokat a’ gyűjtött pénzösszegekkel együtt f. évi augusztus’ végéig beküldeni, — más részről pedig újabb ivek osztattak ki , hogy minél több alkalom nyíljék a’ halhatatlan férfiú’ emlékéhez járulni. Ha netán kétségeskednék valaki a’ műnek leendhető becse iránt, szíveskedjék Czélkutinak Madonnáját és Junóját a’ n. mú­zeumban megtekinteni, sőt egyenesen e’ mű’ előmintáját is (Budán ngos Döbröntei urnál.) — Mi az egylet’ szá­madását illeti, a’ bevétel összesen 258 ft pp. ’s a’ kiadás 234 ft 28 krt. teszen már eddig. Részletes­ számadást közlenek az Életképek.“ — Irodalmi újdonságok. B. Eötvös’ uj, históriai re­génye már sajtó alatt van. Az első füzet nem soká meg fog jelenni. Megjelen rövid időn b. Kemény Zsigmond’ regényéből is a’ harmadik kötet. Újabb időkben gyakran van alkalmunk szorosan tudo­mányos ’s különösen természettudományi és vegytani munkák’ megjelenésére is figyelmeztetni a’ közönséget. Csak egyszerűen hirdetjük az illy munkákat. Ítéljék meg a’ szakértők, mennyi belbecsesel birnak. A’ szükség, melly ezen műveket keresettekké teszi, mindenesetre er- 9 Fővárosi líjdon­ságok. Hir szerint fenséges királyi helytartónk nem sokára fog Budára érkezni. Az ország feszült figyelemmel várja azon perczet , mellyben ő fensége­s gondjait kizárólag Magyarország’ ügyeinek szentelendi. És ezen perez több pesti lap’ tudósítása után már közel van. István herczeg vissza fog jőni a’hazába, hova őt születése, gyermek­kora , neveltetése, az atya’ sírja ’s keblének vonzalma hívják. Ennek legújabb előjele azon it, mellyet a’ magyar udvari tanács’ nehány tagjainak kíséretében a’ másod fő- kanczellár Bécsből Prágába tett. *) Ő fenségének al ma­ *) B-­P. Híradó.

Next